Új hozzászólás Aktív témák
-
VIC20
őstag
válasz
mrlujoak
#402
üzenetére
Nem egyszeri díj ez, hiszen valószínűtlen, hogy valaki pl. évente (vagy életében) 1, azaz egy darab adathordozót vásároljon; a fénykorában optikaiból elég sok fogyott, de memóriakártyából, pendrájvból, merevlemezből is kell néha venni. Lényeg az alapgondolat, az pedig szerintem rendben van: fizessen mindenki átalánydíjat, aztán ha bárkinél felmerül a magáncélú másolat szükségessége, akkor jogszerűen megtehesse.
Persze ha nem az adathordozóba építenék be a díjat, hanem az internet-előfizetési díjba, akkor a rendszeresség oldaláról is stimmelne a párhuzam.
-
...nem igazán okés egyik hasonlatod sem.
Mivel a sarc egyszeri díj, legyen az a mostani, etikátlan kiosztás, vagy legyen egy általam kitalált egyszeri díj, de a nethez kötve, úgy a legális letöltés intézményét kapod.
Minthanmost egyszer fizetnél EHO-t, vagy egy havi biztosítást kötnél, de többet nem, és mindig mehetnél az eseményre, teszem azt röntgenre...Nekem még mindig nem a díj a bajom, hanem ahogy, és akiktől beszedik.
-
VIC20
őstag
,,a bíróság nyomoz és felderít?
"A bíróság bizonyítási eljárást folytat le.
A jelenlegi polgári peres eljárási szabályok szerint a bíróságnak már nem feladata az igazság hivatalból történő felderítése, ám a felperes bizonyítási indítványinak keretei között igenis eljár: tanúkat hallgathat meg, szakértőket rendelhet ki, és bizony - a konkrét esetkörnél maradva - megkeresheti az internet-szolgáltatókat is a megfelelő adatok kiadása érdekében.
-
...vedd úgy, hogy meghívtalak.
Karácsonyra úgy is vettem két mobiltelefont, ezekebe egy-egy memóriakarit, plusz a mi tabletjeinkbe egyet-egyet.
...természetesen mind a hat termék után kifizettem a sarcot.
Jah' meg magamnak vettem mégegy V-t így azután is sarcoltam.
Ami egyben elszomorít, hogy ezekből 4 termék, a két mobil a memkarikkal, soha nem fognak letöltött tételekkel találkozni, mert szülőknek mentek, és csak a kameraképek kerülnek rájuk. Net elérhetőség sincs az előfizetéshez...
-
...szinte gondoltam, hogy a továbbmásolás, mint indok is bekerül a "kifogásládába".
Ma is azt látom, hogy akik rendre havertől másolók, azok azt a nem jogdíjas dologra teszik fel.
Másrészt a továbbmásolást pont nem sújtanám jogdíjjal.
Azért nem, mert annak a jogdíját már egyszer valaki (net előfizető) kifizette.A másolt szám utáni jogdíj (amit már azért az mp3, vagy film) pont olyan, mintha én megveszek egy cd-t, amit kölcsönadok, és a haver meghallgatja. Hallotta a számot, mégsem fizet mégegy jogdíjat, hiszen azt már én, mint tulaj megfizettem.
-
válasz
#32839680
#391
üzenetére
hóhahó!
...és mikor is írtam, hogy nem töltöttem le - amúgy a sarcnak köszönhetően - legálisan olyan szellemi terméket, ami amúgy jogdíjas?!
Sehol.
Sőt, pont az ellenkezőjét írom. Megint nincs értelmező olvasás..."Azt sem jelenthetjük ki hogy minden internet használó jogsértő anyagokat tölt le."
...mint ahogy azt sem, hogy minden üreshordozót vásárló fog illegálisan tölteni rá. Főleg, ha még letöltő terminálja sincs, mert teszem azt a fényképezőgépébe vett memóriakártyát, amit aztán a kártxaolvasós nyomtatójába tesz...
"Amúgy meg nem hiszem el hogy életedben nem töltöttél még le mp3-at vagy filmet, vagy nem nézted meg valamelyik netes videómegosztón, mert akkor egyszerűen hazudsz, már elnézést."
SOHA nem írtam ennek az ellenkezőjét. SOHA! Sőt, már többször leírtam, hogy sokkal inkább NET előfizetőként fizetek a legális letöltésért, mint üreshordozót vásárlóként!!!!!
"Másrészt szerintem jobb 1x kifizetni az üreshordozón, mint havonta kifizetni a sokszorosát. "
Bakker. Ennyire nem megy az értelmező olvasás, vagy csak hergelsz?!
Több díjfizetési konstrukciót vázoltam.
Ezek közt még a mértéket is.
De akkor újra:
VAGY:
-lenne egyszeri szerződéskor kötött egyszeri pár ezer forintos(5-8-10E) díj (mintha merevlemezt vennél és használnád, míg ki nem purcan)
-lenne egyszeri, egy-két ezere forintos díj, ha hűségidőre (1-2 év) veszel netet,
-vagy lenne pár száz forint havonta, teszem azt x GB letöltés és a sávszéled arányában...Igen, olyan egyszeri, vagy havonkénti díjakkal kellene kalkulálni, ami emberi mértékű, és hasonul a mai befizetett tételekhez.
Még mindig nem azt mondom, ne legyen díj, csak tényleg az fizesse, aki közel van a tűzhöz, ergo lehetősége van kihasználni a legális letöltést.
-
válasz
#32839680
#391
üzenetére
Sőt, ugye nem csak letöltésről van szó, hanem már arról az esetről is, amikor egy baráttól másol le valaki filmet, zenét. Azt is az üreshordozódíj fedezi.
A másik véglet, az üreshordozódíj-mentes világból:
index.hu/tech/2012/05/22/156_millios_buntetes_30_mp3_fajlert/
Európából:
www.origo.hu/techbazis/hightech/20110531-felfuggesztettet-kapott-a-zeneletolto-neni.htmlAmikor még csak széles körű, tömeges megosztás sincs, csak baráti kör, ráadásul kiskorúként:
hvg.hu/tudomany/20100301_riaa_buntetes_erdekes_mp3_letoltesSajnos a dolgok mai állása szerint ez a másik, üreshordozódíj nélküli változat, ami még az USA érdekes megoldásai nélkül is meglehetősen rázósnak tűnik.
Üdv: MaCS
-
válasz
mrlujoak
#376
üzenetére
Még a Te logikáddal is csak kétszer fizeted ki a jogdíjat, hiszen nem a táblagép tárterületére másoltad a dalt, márpedig a jogdíjat arra fizetted ki. Úgyhogy marad a dalért fizetett jogdíj és a memóriakártya üreshordozódíja.
De értsd már meg: az üreshordozódíjjal egy lehetőséget fizetsz meg arra, hogy élhess a szabad felhasználás jogával. Ez egy átalánydíj, aminek a kihasználásáért senki nem adhat garanciát.
Üdv: MaCS
-
válasz
#32839680
#377
üzenetére
NEM, NEM, NEM!!!
A szélesebb körben (mondjuk nyilvános, vagy tömeges látogatottságú csoportban) megosztás nem legális! A szerzői jogi törvény szabad felhasználási feltételei nem érvényesek rá! Az, hogy valami nem feltételnül bűncselekmény, még nem teszi legálissá. Kölcsönkért pénzt vissza nem adni sem bűncselekmény, mégsem legális.
Üdv: MaCS
-
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#385
üzenetére
Valahol a két véglet közt lehet az igazság szerintem. Nálunk sokan nem engedhetik meg maguknak, hogy a nyugatinál is drágább áron mindent kifizessenek. Nem szerencsés rögtön kriminalizálni minden apró vétséget és valóban van némi társadalmi hasznossága is, mert a szegények nincsenek teljesen elzárva a (kapitalista) kultúra eredményeitől és nem teljesen zombiként élhetik le az életüket. Viszont sokan úgy gondolkodnak, hogy ha futja rá, akkor sem fizetnek érte, mert rossz a morál. Ha az emberek és a jogvédők is erkölcsösebbek lennének, akkor itt is lehetne minimális szintű az összeg, a társadalmi hasznosság megtartására. Most a legerkölcsösebbek szívják meg legjobban.
Egyébként abban is lehet igazság, hogy ha már úgyis adóként szedik be, akkor vegyék le a jogdíjakat a hordozókról, inkább valóban az adóból különítsenek el rá és teljesen nyilvános legyen, hogy hová került. Végül is az egyházak is komoly pénzeket kapnak, ezzel párhuzamban digitális kultúra alapjogosultság kompenzációként mehetne. Úgy nem tehetné tönkre egy magáncsoport a kereskedelem különböző területeit. Persze ahhoz, hogy ne legyen alapja irreálisan magas kifizetéseknek, morálisan is fel kéne nőni az embereknek, hogy ha tehetik szándékosan ne potyázzanak.
Az artisjus és a többi jogvédő pedig inkább azzal foglalkozhatna, hogy minél szélesebb kulturális repertoár legyen elérhető az előfizetős szolgáltatásokban. Ha már úgyis ők kapják a jogdíjat a deezer, google, spotify és a többiek havi előfizetési díjaiból, akkor dolgozhatnának azon, hogy minél többféle mű bekerülhessen a rendszerbe. Most hogy zenei téren már alakul a dolog, a filmes területet is beengedhetnék az országba.
Magam is igyekszem korrekt lenni. Fiatal koromban, diákként nem engedhettem volna meg magamnak, hogy annyi könyvet olvassak vagy filmet megnézzek, zenét meghallgassak, mint amennyit lehetőségem volt. Mióta dolgozom és mióta itthon is lehetőség van rá, azóta előfizetek tartalomhoz való hozzáférésre. Várom, hogy legyen a zene után irodalmi és video jellegű lehetőség is erre. Nem csak a morál, hanem a kényelem és a választék is motivál.
-
...köszönöm, tisztában vagyok a helyzettel, ezt soha nem is tagadtam. Én a módszerrel nem értek egyet.
Legyen jogdíjat kompenzáló sarc, de ne üres hordozón. Ne az ártatlanság vélelme kárára.
Ne az fizessen, aki még csak letölteni sem tud, ellenben mégis vesz memóriakártyát.Igen is, az fizessen a legális letöltési lehetőségért, aki ki is használja azt.
Rohadtul nem gyerebe az a módszer, hogy a vásárláskor potenciális bűnözőnek titulálnak, és ezért már büntetést is fizetek.
Egy szavam sem lenne, ha mint net előfizető kellene adót/sarcot fizetnem, hiszen tényleg ott lesz a lehetőség kihasználni a legális letöltést.
-
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#382
üzenetére
Volt egy táblázat arról, hogy nálunk közepes az egy főre esett befizetett jogdíj. Persze, csak ez nem veszi figyelembe, hogy hány lemez fogy. Csak a bevételt viszonyítja a lakosság számához.
"Egy 2007-es felmérés szerint Luxemburgban évente fejenként átlagosan 38 üres DVD lemez fogy, míg Belgiumban mindössze 3, Franciaországban 1,5 és nálunk 2,4." [link]
Luxemburgban nincs rajta jogdíj.
Sizintén 2008-ból mégegy idézet az előző linkről:
"Nálunk jelenleg 110 Forintot kell fizetni minden egyes üres DVD lemez után, hogy “legálissá” váljon (ez az előállítási költség 200%-a), míg a hasonló népességű és fejlettségű Csehországban mindössze 18 Ft-nak megfelelő koronával terhelik meg a vásárlásokat. Szlovákiában ha minden igaz, akkor még ennyivel sem. Ennek az eredménye azon túl, hogy épeszű ember nem vesz matricás lemezeket, az, hogy évente 27 milliárd plusz ÁFA összeget költünk el Pettkó András szerint külföldről behozott üres hordozókra úgy, hogy ezzel a szlovák gazdaságot pörgetjük. A politikus felhívta a figyelmet, hogy nem csak az egyszerű felhasználókra kell ezeknél a vásárlásoknál gondolni, akik otthonra veszik a diszkeket, hanem olyan nagy vállalatokra is, mint a MOL vagy az OTP, akik adataikat optikai lemezekre archiválják, de azokat az irreális árak miatt külföldön szerzik be, nagyon okosan." -
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#382
üzenetére
Csak nálunk divat a matricázás. A szomszédos országokban is benne van az árban az ottani jogdíj és áfa. Csak ott nem több a jogdíj, mint a lemez ára. Úgy tudom kereskedelmi forgalomba nem lehet hozni matrica nélkül itthon, de az eu-n belül szabad verseny van. Jövedéki termékeket eu-n belül sem lehet berendelni az országa, de áfa vám és jogdíj egyszer fizetendő. Bár épp előbb olvastam, hogy ha egy cég valamekkora összegnél nagyobb forgalmat bonyolít ide, akkor már az itteni díjakat kell alkalmaznia, viszont ezt az árusító cégnek kell tudnia, nem a vásárlónak. Persze mindig nagy a porhintés, mert kell a pénz.
-
-
azbest
félisten
válasz
mrlujoak
#379
üzenetére
Egyébként eu-n belül teljesen legális a másik tagállamból rendelés: van rajta áfa és jogdíj is. Sőt, amennyire tudom akár eu-n kívülről is lehet, ott az áfa- és vámfizetési határok alatti rendelés plusz terhek nélkül jön. Magánszemélyként, nem kereskedelmi céllal.
Éppen ezért ment 32 milliárd forint szlovákiába, ahelyett hogy itthon költötték volna el (itcafe, 2008 [link]). Az eu szereti és ösztönzi a versenyt a tagállamok boltjai közt. A napokban néztem egyik webshopot és ötöd annyiért láttam cd, dvd és br lemezeket, mint itthon. A flash alapú adathordozóknál is van közismert britt webshop.
-
válasz
#32839680
#377
üzenetére
Nem hülye, józanul gondolkodó.
Tudod a legjobb dolog az egészben, hogy ez a banda a legális letöltés intézménye mögé bújva tiporja páros lábbal az ártatlanság vélelmét.
Mi az, hogy, biztosan illegális dologra fogod használni, ezért díjat szabunk ki rád.
Értem én, hogy egyszeri díj, meg ezután másolhatok magamnak.
Tök jó, hogy egy boltban vett eredeti cd/dvd-ről is csak megsarcolt dc/dvd-re készíthetek biztonsági másolatot.(betartva a fehér kereskedelmet, mert ugye megtehetném, hogy feketén veszek kilóra cd/dvd-t
Nem azzal van bajom, hogy legális a letöltés, hanem az, hogy e mögé milyen eszközzel rejtik a sarcot.
Tök jó, hogy eleve bűnösnek kiált ki egy retek banda, csakmert veszek egy adathordozót.
Ezekután a késekre is vessenek ki emberélet adót, és temetéseket támogatnak, csakmert azzal embert is lehet ölni, és a kedves háziasszony potenciális gyilkos?!
#378:
Csak két dolog. Olvastad a fórum figyelmeztetést az OFF-ról?
Másik.
Pedig pont, hogy az egyszeri díjakat a netre kellene kiszabni, hiszen pont a netelőfizető az, aki letölt (élvezi és kihasználja a legális letöltést) és potenciálisan letölthet védett tartalmat.Hasonló árszabással, emberi mértékben kellene ilyenkor akár egyszeri, akár éves, akár leforgalmazott/összesített adatmennyiséghez, akár hűségidő újrakötésekor a net előfizetőt sarccal sújtani.
Net előfizetéskor értelemszerűen a mobil net vagy a telefon előfizetésben foglalt netet is értem.
...és ne több tízezres tételre gondoljatok, hanem párszáz forintosra, vagy mint külső merevlemez vásárlásakor pár ezres tételre...
-
...ezek a szemétládák (artisjus) észrevették, hogy robban a tabletpiac, hát jól megsarcolják azt is.
Miután degeszre szedték magukat (ugye csak annak a statisztikának/jelentésnek hiszek, amit magam hamisítottam***) az eddigi sarcokból, dobnak egy csontot (némileg csökkentik az eddigi sarcot) a szép új haszon reményében.Igen, tudom, itthon a legális letöltésre hivatkozva fizettetnek velem üres adathordozó díjat, mert biztos szerzői védelemmel ellátott adatot fogok rátölteni.
De hogy is van az, hogy veszek egy dalt (fiezetek érte) egy fizetős oldalról, amit a megsarcolt táblagépemmel/okostelefonom töltök le a készülékemben található, szintén megsarcolt memóriakártyára?!
Háromszor kifizetem a jogdíjat, mert ugye ha megveszem a dalt, annak ára már tartalmazza, illetve a teló/táblagép ára és memóriakártya is. Ráadásul nem éltem az itthoni legális letöltéssel, mert eleve legálisan töltöttem le, hiszen megvettem, és még csak nem is másoltam tovább, hiszen egyszer került hozzám, egyből a memóriakártyára...
***igen, a feltételezett hamisítást - mert tuti csaltak a kiadott jelentésekben - annak fejében "előlegeztem" meg, hogy a drága kis szervezet bennünk is előre megbillogoz, hiszen eleve tolvajnak titulál, mert biztosan jogellenes tartalom kerül majd a megvásárolt adathordozóra... Ártatlanság vélelme ugye, kedves artisjus...
-
Attól, hogy büntető jogi felelősség nem társul valamihez, a polgári jogi még simán játszhat.
Ha nem adsz vissza egy kölcsönkért dolgot, az nem valószínű (bár lehet), hogy büntető jogilag büntethető lesz, nem járul hozzá állami szankció, hatósági eljárás.
A tulaj viszont beperelhet, úgyhogy vele szemben az állami (vagy választott) bíróság megállapítja a kötelezettséget, amit az államilag felhatalmazott végrehajtó foganatosít is (jó esetben). De megbüntetni (szabadságvesztés, közmunka, pénzbüntetés, stb.) az állam nem fog.Üdv: MaCS
-
AAAgold
senior tag
"A dvd feltörésének legalitásáról tudsz mutatni konkrét jogszabályt vagy rendeletet, "
"386. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
-
azbest
félisten
Szerintem mindegy, hogy cd, dvd vagy lyukszallag az ami hordozza a tartalmat. Az számít, hogy van rajta védelem.
A dvd feltörésének legalitásáról tudsz mutatni konkrét jogszabályt vagy rendeletet, amit lobogtatva bármelyik magyar bíró (mint törvényalkalmazó) el kell ismerje, hogy nem szeg szabályt? Szerintem legfeljebb valamelyik szakértő azt nyilatkozza, hogy szerinte nem, míg egy másik azt mondhatja hogy de mégis. Az artisjus megváltoztatta 2001 óta az álláspontját? Az asva szerint még mindig illegális a dvd másolásvédelem megkerülése?
-
AAAgold
senior tag
nos, a jog a szavakon lovaglásról szól
polgári perről volt szó
amit te említettél, abban valószínűleg a rendőrséghez érkezett egy feljelentés (ez NEM polgári per), és ezért volt nyomozás (és ip cím kikérés)
ha már egyszer jogállamban élünk, legyünk már legalább egy kicsit tisztában a dolgokkal
-
-
bambano
titán
ok, akkor nem a bíróság nyomoz, hanem az ügyészség vagy a rendőrség vagy a hatóság.
nem tökmindegy annak tekintetében, hogy azt hitte, nem fogják kikérni az ip címét, pedig de? a hiedelem, hogy: "a nem büntető, hanem polgári peres ügyben pedig nincs nyomozás, hatósági eljárás, ip cím visszakeresés stb. - ha jól tudom" téves, mert van hatósági eljárás, ip cím visszakeresés, az ő szempontjából teljesen mindegy, hogy ki végzi el.
a falakon
valaki lovagolt a szavakon. -
DVD-re is van extra masolasvedelem, pont ugy, mint a CD-re, es ugy is mukodik - szandekosan elrontjak ugy, hogy egy "buta" DVD lejatszo ne vegye eszre, egy okos szamitogepes DVD lejatszo meg felakadjon rajta.
Engem mondjuk pont ezek a huzasok gyoztek meg arrol, hogy tenyleg nem akarok lemezt venni, mert annak semmi ertelme, hogy megveszem, aztan valahonnan mashonnan kell beszereznem, mert a "masolasvedelem" miatt nem tudom lejatszani. -
válasz
#32839680
#355
üzenetére
Nemzetközi egyezmény alapján nemzetközi elszámolás történik, éppena közös jogkezelők útján, ami nálunk ezen aterületen ugye az Artisjus.
Nem mellesleg a szerzői jogokat nemzetközi szervezet szabályozza, felügyeli, aminek gyakorlatilag minden fejlettebb ország a tagja (WIPO).Üdv: MaCS
-
válasz
#32839680
#354
üzenetére
A CD White Book nem tartalmaz másolásvédelmet, ergo az a lemez, amin másolásvédelem van, nem CD.
A DVD-ről meg itt már tucatnyiszor leírtuk, hogy a CSS már régen nem számít hatásos védelemnek, úgyhogy a másolása nem számít hatásos védelmi megoldás megkerülésének. Ez a viszonylag kevés hivatalosan elfogadott álláspontok közé tartozik.
Üdv: MaCS
-
bambano
titán
a valóság ezzel szemben az, hogy polgári perben kártérítési kötelezettség megállapítása céljából perel a jogtulajdonos vagy képviselője és akkor a bíróság simán kikéri az ip cím alapján az adatokat.
nincs itt semmi érzésre, csak annyi a különbség, hogy büntető ügyben az ügyészség a felperes, polgáriban meg a jogtulaj.
-
AAAgold
senior tag
-
E770
aktív tag
"(Az pedig már megint egy másik kérdés, hogy a feltöltés/megosztás tilalma büntető jogi védelemt is kap-e, illetve milyen körben."
de hát pont ez volt a legutóbbi btk. változás, explicit nem büntető ügy a (torrent) feltöltés sem!
ugye?
(ahogy AAAgold is írja)a nem büntető, hanem polgári peres ügyben pedig nincs nyomozás, hatósági eljárás, ip cím visszakeresés stb. - ha jól tudom
-
AAAgold
senior tag
válasz
#32839680
#355
üzenetére
a külföldi filmek jogtulajdonosainak van hazai képviselete az esetek nagy többségében - ahogy egy külföldi zene rádióban történő lejátszása után is kap a jogtulajdonos jogdíjat magyar forrásból
a 354-re pedig válaszként:
"386. § (1) Aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
felhívnám a figyelmet a "haszonszerzés végett" kitételre
-
AAAgold
senior tag
"Tehát mara a jogdíjas fájlok tömeges csreberéje nem legális, csak éppen nem a másolói, letöltői oldal a szabálytalan (van, ahol az is), hanem a feltöltői! "
Nekem a BTK. 385.§. 5. alapján úgy tűnik, hogy még a megosztás is belefér a dologba, ha nem haszonszerzésre irányul a dolog.
"(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja."
-
-
válasz
#32839680
#335
üzenetére
Igen, igen, igen!
Ahhoz, hogy letölts, valakinek fel is kell töltenie! Pontosan ez a lényeg!
Ugyanis a jogalkotónak NEM CÉLJA a széles körű cserebere támogatása, hiszen a regnáló modellben az már komolyan sérti a jogbirtokosok jogos érdekeit.A mgáncélú másolás mint szabad felhasználás deklaráltan nem az internetes megosztást, ipari mértékű ingyenes tartalomszolgáltatást szolgálja, hanem azt, hogy a barátod, családtagod CD-jét lemásolhasd.
Tehát mara a jogdíjas fájlok tömeges csreberéje nem legális, csak éppen nem a másolói, letöltői oldal a szabálytalan (van, ahol az is), hanem a feltöltői! (Az pedig már megint egy másik kérdés, hogy a feltöltés/megosztás tilalma büntető jogi védelemt is kap-e, illetve milyen körben.)
Üdv: MaCS
-
válasz
#32839680
#332
üzenetére
Szerintem továbbra is kevered a torrentes feltöltés tényét és bizonyíthatóságát.
Ha éppen letöltesz valamit torrenten, a letöltött csomagok már menet közben megosztódna, és a torrentfájl birtokában egy másik letöltő már Tőled töltheti azokat le. Ez tény, éppen ez a torrent lényege.
Az, hogy egy harmadik fél mit lát ebből, teljesen irreleváns abból a szempontból, hogy Te széles körben elérhetővé tetted egy olyan mű részét, amire nincs jogosultságod.Üdv: MaCS
-
Hintalow
senior tag
Nem jó hír ez, bár szerintem keveseket érint igazán húsbavágóan. Elég öszvér megoldásnak tartom ezt a jogdíjjat, de jobb megoldás egyenlőre nincs, mivel vannak olyan tartalmak ahol legális opció gyakorlatilag nincs, ezért én megmondom őszintén, inkább ez a megoldás, mint a nyugati (pl. német modell, ahol várhatom a csekket)
Itthon nagyon nem jellemző, hogy végfelhasználókat vesznek elő (és abban a kevés esetben, amiről halottam/olvastam eddig, mindig kiderült, hogy más miatt kerültek célkeresztbe, egy jóakarója jelentette fel, ipari mértékben foglalkozott ilyenekkel) -
VIC20
őstag
Köszi mindkettőtöknek! Így már bátrabban bele merek vágni.
,,A 6"-os e-papiron. (van mindketto, mindketton olvasok eleget)."
Tehát nem áll fenn az az eset, hogyvagy miniatűr betűk, vagy állandó lapozgatás?
Ez mondjuk ketsegtelen, alapvetoen en is szepirodalmat (meg blogokat) olvasok rajta, az e-papirnak jelenleg az abrak meg diagrammok megjelenitesevel eleg komoly problemai vannak (alacsony dpi, szinek nincsenek, csak par szurkearnyalat).
Én inkább arra értettem, hogy milyen könnyű benne tájékozódni, megtalálni valamit. Papírkönyvnél akár többet is felüthetek egyszerre kirakom az asztalra... stb., stb. De az olvasók mostani árai mellett már kibékülök a ,,szépirodalom-olvasóval" is.
,,Szamomra ez az ebookok legkedvesebb tulajdonsaga: az igazi konyv nehez, sok helyet foglal, gyurodik, porosodik es soha nem talalom
"Hát igen, ez tényleg egyéni dolog; ha hurcolni kell, az nekem is nyűg, ha csak a polcról kell levenni, akkor már megjelenhet ez a szubjektív szempont is.
Egy konkrét kérdés: mit ajánlanátok: márkás, de drága, vagy olcsó olvasót? Konkrétan a WAYTEQ xBook-60w HD-re gondoltam: 1024*768-as felbontású pearl e-ink kijelzője van, viszont elég olcsó (~25 ezer).
-
bambano
titán
mellébeszélsz. én az általad linkelt irányelvben mindenhol azt látom, hogy a hatásos műszaki intézkedéssel mit kell tenni, jogi védelmet adni neki, stb. stb.
plusz van benne egy paragrafus, miszerint akkor hatásos a műszaki intézkedés, ha felkészült valakinek tudnia kell, hogy amikor egy programot használ, akkor éppen a műszaki intézkedés megkerüléséről van szó.
amit a finnek és a munkaanyag kimond, az nem arról beszél, hogy mi van, ha a műszaki intézkedésed hatásos, hanem arról, hogy a css nem hatásos műszaki intézkedés, következésképp az irányelvedben nem ontopic.
a finn bírói döntésnek is ez lehetett az alapja, hogy a decss annyira elterjedt, hogy csak magas szintű szakértelem esetén lehet tudatában valaki, hogy azt használja, miközben ezen magasszintű szakértelem hiányában egyáltalán nem biztos, hogy tud róla, hogy ezt használja, de annyira elterjedt, hogy valószínűleg használja.
Következmény:
1. én nem tekintem hatásos műszaki intézkedésnek azt, ami ellen úton-útfélen ott van a gyógyszer
2. a finn bíró nem tekinti hatásos műszaki intézkedésnek azt, ami ellen a gyógyszer annyira elterjedt, hogy szinte kikerülhetetlen a használata, csak nem biztos, hogy tudomása van róla az egyszeri polgárnak. magyarul a finn bíró valószínűleg azért dekriminalizálta a decss használatát, mert túl sokan használhatják úgy, hogy nem tudnak róla és nem elég felkészültek rá, hogy jóhiszeműen meggyőződhessenek arról, hogy használják-e vagy sem.és ebben igaza van. én pedig kötöm az ebet a karóhoz, hogyha valami ellen olyan egyszerű gyógyszert szerezni, hogy szinte készakarva kell elugrálni előle, akkor az nem hatásos.
"Vicces, hogy nem fogadod el az artisjus írását, amikor ők a jogosultak képviselői, ": nem amikor, hanem mivelhogy. tehát nem fogadom el az artisjus írását, mivelhogy ők a jogosultak képviselői. tehát ők nem az objektív jogszerű véleményt fogják mondani, mert nem erre szerződtették őket, hanem azt, ami a saját és a tagság érdekeit képviseli.
-
azbest
félisten
Mivel még mindig nem finn vagyok, ráadásul nem is precedensjog alapján működik itt a törvénykezés, így csak a magyar törvények vonatkoznak rám. Az hogy egy munkadokumentumban mellékesen, de azért aláhúzva megjegyzik, hogy van olyan ország, ahol egy bíró valamit döntött, még nem vonatkozik automatikusan ránk. Az irányelvben még mindig a kevésbé gumiszabály szerepel.
Az általad linkelt doksi alapján is a békéltető / döntőbíráskodási (105ös szjt) lehet a kulcs szerintem (ha ezt a részt nem láttad az előző kommentemből, akkor bocs az utólagos beleszerkesztés miatt). Amíg nálunk valami értelmező rendeletben ki nem mondják a hatástalanságát, addig a bíró ügyenként újraértelmezheti az álláspontját.
Vicces, hogy nem fogadod el az artisjus írását, amikor ők a jogosultak képviselői, hacsak azok ki nem léptek a közös jogkezelés alól az érintett évre. Ráadásul mint jogkezeléssel törvényileg felruházott szervezet, nemcsak hogy ők vádolhatnak meg, de még szakértőt is tőlük hívnak alapból.
Egy cikk szerint 2011 és 2012 során indítottak néhány büntetőeljárást hatásos műszaki intézkedés témában, de nem derül ki, hogy ez dvd volt-e.
-
bambano
titán
-
azbest
félisten
nos, ha 2001 óta nem változott akkor az artisjus szerint nem legális [link]. Persze akkoriban még konkrétabban fogalmazták meg az szjt-ben, nem pedig gumiszabályként.
2011-ben még mintha ez lett volna "olyan cselekmények útján válik hozzáférhetővé, amelyek az ehhez szükséges eljárás alkalmazását vagy hozzáférési kód megadását igénylik." [link]
Egyébként a jogi halandzsában több jump ugrás van, mint egy átlagos program regisztrációs kód ellenőrző rutinjának obfuszkálásában
Abban mindenképpen igazad van, hogy a gyakorlat alapján elnézik, de azért ha szigorúan a jogi szövegeket nézzük, akkor szerintem nincs rá garancia, hogy adott esetben egy bíró ne úgy értelmezze, hogy bukta. Legalább is én nem érzem benne azt a biztonságot, ami egyértelműen garantálná, hogy nem sértenék semmit egy dvd lemásolásával. Igaz ez nem is fenyeget, mivel más csatornákon át fogyasztok tartalmakat (tv, youtube...).
Szóval itt is a jogbiztonságot hiányolom.
szerk, lehet próbálkozni a védelem hivatalos eltávolíttatásával a 105 alapján
legalábbis egy másik drm kapcsán írt cikkben is ilyesmit olvastam [link] -
azbest
félisten
finnországban
A szjt 95 paragrafusa eléggé fából vaskarika jellegű. Az elején szjt sértő, ha valaki hatásos védelmet megkerülő megoldást készít. Aztán meg
"A műszaki intézkedést akkor kell hatásosnak tekinteni, ha a mű felhasználását a jogosultak a hozzáférést ellenőrző vagy védelmet nyújtó olyan eljárás - különösen kódolás vagy a mű egyéb átalakítása, vagy másolatkészítést ellenőrző mechanizmus - útján ellenőrzik, amely alkalmas a védelem céljának elérésére."
Szóval addig hatásos, amíg alkalmas a védelemre. Akkor talán amíg nem törik fel. De ha megpróbálják feltörni, akkor törvényt sértenek. Ha terjesztik a feltörés eszközét az is sérti az szjt-t. Sőt, az elején úgy fogalmaznak, hogy sérti az aki tudatában van annak, hogy megkerüli.Azt hiszem a 96-os is ilyesmi.
-
"Így van, az egyik kezével ad, a másikkal elvesz. Tehát van egy szolgáltatás-ellenszolgáltatás páros, ami szerintem nagyon rendben is van."
A masolasvedelmenel ez pont nincs igy. A masolasvedelem hatalmas nagy lyuk a szerzoi jogban, ahol csak es kizarolag a szerzo jogai ervenyesulnek a tarsadalmi hasznossag karara, ahogy errol egyebkent Toth Peter Benjamin (az Artisjus jogasza) is irt. Ha rajtam mulna, a masolasvedelem alkalmazasa kizarna a muveket a szerzoi jogi vedelembol - ezzel ellentetben a jelenlegi szabalyzas a masolasvedett muveknek meg extra vedelmet is ad. Teljesen aranytalan es egyoldalu ez igy.
-
"Min jobb olvasni: 23-24 hüvelykes IPS-monitoron vagy 6 hüvelykes e-papír kijelzőn?"
A 6"-os e-papiron. (van mindketto, mindketton olvasok eleget).
"A másik amitől félek az az, hogy számomra ezek az olvasók elsősorban szépirodalomra tűnnek alkalmasnak, szakkönyvek olvasására kevésbé."
Ez mondjuk ketsegtelen, alapvetoen en is szepirodalmat (meg blogokat) olvasok rajta, az e-papirnak jelenleg az abrak meg diagrammok megjelenitesevel eleg komoly problemai vannak (alacsony dpi, szinek nincsenek, csak par szurkearnyalat).
"Amit viszont nem tud megadni egy olvasó, az a könyv fizikai megjelenése"
Szamomra ez az ebookok legkedvesebb tulajdonsaga: az igazi konyv nehez, sok helyet foglal, gyurodik, porosodik es soha nem talalom
-
VIC20
őstag
,,Néhány könyv elérhetetlenségén kívül nincs hátrányuk"
Nézegettem mostanában én is az olvasókat, de attól félek, hogy nekem egyszerűen túl kicsi lenne a 6 hüvelykes kijelző. (Min jobb olvasni: 23-24 hüvelykes IPS-monitoron vagy 6 hüvelykes e-papír kijelzőn?)
A másik amitől félek az az, hogy számomra ezek az olvasók elsősorban szépirodalomra tűnnek alkalmasnak, szakkönyvek olvasására kevésbé. Persze lehet, hogy mindez megszokható, és nem is probléma.Amit viszont nem tud megadni egy olvasó, az a könyv fizikai megjelenése, egyedisége (három dimenziós, változatos méretű, a tipográfia, a borító, a nyomdafesték illata... stb.), de ezek valóban szubjektív szempontok.
,,A mondat szerintem értelmes, ott van, hogy azért furcsa mivel a járulékos költségek kisebbek."
Ja, akkor értem már. (Viszont ilyen értelemben használva egybeírandó a szó: ugyanannyi.)
-
-
#40553216
törölt tag
válasz
#32839680
#316
üzenetére
Az elméleted ott bukik, hogy a te torrent alkalmazásod egy "Ever best movie" c. filmet oszt meg, önmaga ennek a filmnek értelmezi, ahogy a letöltő torrent alkalmazása is tudja, hogy ennek a filmnek a részei, ezt a filmet tudja összerakni. Ennyi erővel ha betörsz egy banki rendszerbe, és átutalod magadnak az összes pénzt, akkor sem tettél rosszat, mert csak digitális jelhalmazt küldtél egyik gépről a másikra.
-
azbest
félisten
válasz
#40553216
#293
üzenetére
"Olyan felmérés történt legalább, hogy milyen arányban oszlik meg a magyar és a külföldi előadók műveinek másolása? És ezen belül a konkrét megoszlás milyen? Vagy ez már túl szofisztikált megoldás? Vagy csak emiatt a beszedett díjak mondjuk 90%-a menne külföldre?"
Találtam egy cikket, amiben a hivatalos adatokat elemezgették, az artisjustól származó diagrammokkal:
Aszerint a koncertek, cédék kb 3/4-ede magyar - ezeket ugye szervezők hozzák tető alá.
Az online zenében, ahol a hallgató teljesen szabadon dönt, ott viszont 15% a magyar tartalom aránya.
A rádiókban a médiatörvény előírja a legalább 35%-os magyar zenét, így garantál némi bevételt a jogdíjak felosztásánál.Nem tudom mennyire játszik szerepet a 2010 utáni változásban, hogy azelőtt nem is nagyon volt itthoni hivatalos / nyomon követhető módja a külföldi zenék vásárlásának, hisz az iTunes is 2011-ben indult, a deezer is akkortájt jöhetett.
-
azbest
félisten
Azt tudtátok, hogy a deezer, spotify és google play meg az esetleges többi előfizetős zeneszolgáltató is az artisjusnak fizet?
forrás: artisjus facebook [link]
"Deezer egy zenei streamingszolgáltatás, mely ingyenesen alapvetően netrádióként, előfizetési díj fejében pedig online zenegépként és a fájlok feltöltésének lehetősége révén privát zenetárként is használható."
(Természetesen az elhangzások után szerzői jogdíjat tudunk majd fizetni a szerzőknek, a Deezerrel kötött szerződés után.)"Ami pedig a jogdíjakat illeti, egy ilyen tisztán zenei szolgáltatásnak (hasonlóan pl. rádiókhoz, lemezkiadókhoz, koncertszervezőkhöz) természetes, hogy a dalszerzők részesedésével is számolnak. Ezt az összeget az Artisjus tételes elszámolások egyedi feldolgozásával, másodpercre pontosan fogja negyedévente kifizetni a szerzőknek."
Kíváncsi lennél arra, hogy ha egy zeneszámnál "az ön országában nem elérhető" hibaüzenetet kapok, akkor azért járok-e így, mert a kiadó nem elégedett a hozzá eljutó összeggel és letiltatta a számait.
A google music és spotify valószínűleg azért tudott elindulni, mert az artisjus belépett a nemzetközi Armonia szövetségbe. Kíváncsi vagyok, hogy a Universal kilépési szándékát mennyire befolyásolja, hogy az ő jogait is kezeli az a társaság is.
(#316) morgyi :
A torrentes magyarázat azért kicsit olyan magyaros kiskapu keresés, ezzel nem jutunk messzire. Szerintem sokkal fontosabb a jogi és jogdíjas részének korrekt rendbetétele. A mostani szabályok nem éppen a teljes jogbiztonság pillérei, mivel eléggé távol állnak a való életbeli eseményektől. Ezt jelzi az is amit a #319-ben írtál. Szóval a torrentes vita szerintem csak tünet arra, hogy valami nem jó a rendszerben.(#317) AAAgold:
azért azon túl, hogy szednek ilyen díjat, az sem mindegy, hogy mekkora mértékben szedik. Ha ennek mellékhatására ellehetetlenül vagy komoly versenyhátrányba kerül az adott terület kereskedelme, akkor valami nagyon nem jó. Azért az ember szeretné tudni / látni / beleszólni, hogy ha valamire elvesznek tőle pénzt (ráadásul kötelezően), akkor azzal mi lesz, tényleg arra használják-e fel, amit mesélnek vagy csak néhány fejes magánadószedése lesz.(#322) az áfás botránynál is ez az indok -
-
drkbl
őstag
válasz
#32839680
#308
üzenetére
Ha felismerhetetlen, akkor a torrent programod hogy rakja össze a fájlt, csak nem másodfajú démonnal?
TL;DR: ...neked egy Másodfajú Démont, amely mágikus, termodinamikus, antiklasszikus és statisztikus. Ez egy öreg hordóból, vagy akár egy köhintésből kivonja és átviszi neked az információt mindenről, ami csak volt, van, lesz és lehet. Nincs ennél a Démonnál hatalmasabb démon, mert ez Másodfajú.
-
Könyve válaogatja.
Én nagy ekönyvhívő vagyok, ahol a lényeg a szöveg tartalma, ott nehéz vitatni az ekönyvek előnyeit. Ahol az olvasási, nézegetési élmény is számít, ott már a hagyományos könyvek lehetnek a nyerők.
De többismerősöm is van, aki egyszerűen képtelen ekönyvet olvasni, pedig egyáltalán nem idegenkedik tőle.Az pedig a kis (nagy) magyar abszurd része, hogy nálunk az ekönyvek ÁFÁ-ja 27%, szemben a könyvekre vonatkozó általános 5%-kal. No comment...
Üdv: MaCS
-
Nem akarom eltéríteni a vitát, úgyhogy erről csak annyit, hogy az adott ügyben mindig egy bíróval (tanáccsal) ülök sréhen szemben. Hátborzongató dolgokat lehet ám látni, főleg műszaki tárgyú ügyekben, még ha vnnak is felkészült, képben levő bírók is, akik előtt le a kalappal.
Üdv: MaCS
-
válasz
#32839680
#308
üzenetére
A Torrent lényege pont az, hogy a szeletekből áll össze az egész, mégpedig szabvány szeletekből, tehát már az én letöltésem alatt tőlem is letölthetőek az általam letöltött darabok.
Viatkozni aztán lehet, sőt, érdemes is azon, hogy ha pl. letöltés után azonnal eltüntetem (ami torrentes közösségekben akár kizárással is fenyegető vétek), milyen szintű vétkességem áll fenn, miért vagyok felelőssé tehető.
Elég terjedelmes irodalma van már ennek, sok okos, a témával foglalkozó emerkének van védhető, de homlokegyenest eltérő véleménye. Nem hiszem, hogy egy huszárvágással ki lehetne mondani az abszolút tuttit.Üdv: MaCS
-
-
E770
aktív tag
hát egy bíró esetében talán lehet ilyen "hajlam" de én nem tudok jogerős ítéletről, sőt elképzelni sem tudom (bár a szerencse alapúval egyetértek, de nem nagyságrendben) hogy a valós érték sokszorosát ítélné meg a magyar bíróság
más perekben, pl. nemvagyoni esetekben is brutálisan alacsony összegeket képesek megítélni a jogalkalmazók
és remélem a bizonyítási eljárás nem egyszerű a kiadónak, a károkozás tényéhez sem
-
Egyáltalán nem ez az értelmezésem, olvass vissza!
Még én vitatkoztam arról, hogy a szabad felhasználás esetén bizony irreleváns a forrás. Ez viszont csak a letöltésekre, a magamnak másolásra vonatkozik, ami explicite benne vagyon a primer törvényszövegben.Viszont azt is tartom, hogy a nagy nyilvánosság felé történő elérhetővé tétel (még ingyenesen is) már nem csak a jogszabály szövegével, hanem a szabad felhasználás céljával is ellentétes.
Üdv: MaCS
-
Én erősen tartok attól, hogy átalánykártérítési irányba próbálnak elmenni, a magyar bírósi gyakorlat meg ezen a téren különösen szerencsealapú.
Személyesen volt szerencsém olyan ügyhöz, ahol a bíró erősen hajlott egy amerikai típusú és mértékű kártérítési konstrukcióra. Végül szerencsésen más irányt vett a vita.Üdv: MaCS
-
Vigec
csendes tag
Neked is idézem akkor a cikkből:
"Az egyesület közleménye szerint 1982 óta magyar jogszabály, 2001 óta európai uniós irányelv is rendelkezik arról, hogy ha egy ország szabaddá akarja tenni a zenei és filmes magánmásolásokat polgárainak, az alkotókat, előadókat és kiadókat kompenzálnia kell. Ennek eszköze az üreshordozódíj, amely a kép- és hangmásolatok készítésére alkalmas eszközök árába kerül beépítésre"
Az értelmezésed szerint az a magán másolat, hogy veszek egy példányt, és azt magamnak másolhatom, ahányszor akarom. Erre az értelmezésre össztársadalmi igényt vízionálni, és beépíteni MINDENKI, szinte MINDEN háttértár árába, hát nem tudom. Én nem voksolnék rá. Meg kellene kérdezni, mindenki nevében nem nyilatkoznék.
-
E770
aktív tag
évtizedek óta velünk él ez az üreshordozó díj, csak anno nem volt ilyen pofátlan nagyságrendű, s a művészek mégis megéltek, alkottak
mindig is volt magáncélú másolás, amióta lehetséges, s ez mindig is a legfőbb reklám volt minden művésznek (nem művésznek is)
a z internet elterjedése óta a kiadók nem akartak lépést tartani a technikai fejlődéssel, nem akarták kiszolgálni az új igényeket, a jogalkotók pedig nem a fogyasztók és szvsz nem is a művészek, csak a régi infrastruktúra érdekeit védték, ezért ez a nagy tiltás, perelés
évről évre bizony megdöbbentő látni ezt a kapzsiságot, ahogy az irreálisan magas sarcot minden elképzelhető eszközre (lsd. STB) kiterjesztik - erőlködés ez, de bár csak a végső vergődés lenne
akiket ismerek magyar művészeket, azok szeretnek zenélni, aki megteheti saját kiadású lemezeket jelentet meg, de a lények akkor is az élő koncerteken van, mert zenélés az öröm nekik, nem pedig egy üzlet, ahol a termékből a lehető legtöbb pénzt akarják kihozni
-
E770
aktív tag
bizony, ezt a Btk. módosítást valahogy nagyon szeretik elfelejteni,
pedig itt végre a jogalkotás igazodott a jogalkalmazáshoz, büntető ügyek remélem már nem leszneka polgári peres eljárásban pedig győzze meg a magyar bírót bármelyik kiadó, hogy mennyi kára származott a letöltésekből, nagy hír lehetne belőle, mert az eddigi kártérítési jogesetek alapján max. filléres ügyek lennének belőle
-
-
Igen, ez elég érdekes helyzet, engem is komolyan érdekelnek a vele kapcsolatos fejlemények.
Külön érdekessége a dolognak, hogy még bőven a 78-as Btk. idején, amikor a 329. § egységesen rendelt büntetni gyakorlatilag mindent, ami az Szjt. szerint nem volt megengedett, egy konkrét ügyben az ügyészség azzal hárította el a vádemelést, hogy a feltöltőknek nem származott vagyoni előnyük a megosztásból. Na, ezen akkor még a kifejezetten szabadfájlcsere-párti kollégák is vakarták a fejüket, met bár örültek a fejleményeknek, jogilag nagyon nem volt rendben a dolog.
Aztán az új Btk. már sokban beépítette a joggyakorlatot, differenciálta a szabályozást.
Üdv: MaCS
"
legalábbis egy másik drm kapcsán írt cikkben is ilyesmit olvastam 
Új hozzászólás Aktív témák
TILOS A POLITIKA! TILOS AZ OFF!
- Óvodások homokozója
- Redmi Note 13 Pro+ - a fejlődés íve
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Miért álltak az oldalak egy hétig, mi történt?
- ASUS routerek
- Kerékpárosok, bringások ide!
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Samsung Galaxy Watch (Tizen és Wear OS) ingyenes számlapok, kupon kódok
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- Redmi Note 13 Pro 5G - nem százas, kétszázas!
- További aktív témák...
- Rack bontás vagy egyben eladó HomeLab
- HP Compaq Elite 8300 USDT - 16GB DDR3 - i7-3770
- Bomba Ár! Lenovo ThinkPad T540P - i7-4710MQ I 16GB I 500SSD I Nvidia I 15,6" FHD I Cam I W10 I Gari!
- Bomba ár! Lenovo ThinkPad X201 - i5-480M I 4GB I 128SSD I 12,1" WXGA I Cam I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Lenovo IdeaPad 320S-13IKB - i5-8G I 8GB I 128SSD I 13,3" FHD I HDMI I Cam I W11 I Gari!
- Eladnád a telefonod? KÉSZPÉNZES OKOSTELEFON FELVÁSÁRLÁS azonnali fizetéssel!
- Telefon felvásárlás!! iPhone 11/iPhone 11 Pro/iPhone 11 Pro Max
- Dell Latitude 5495 Full HD IPS Ryzen 5 pro 2500u Radeon Vega Mobile Gfx i5-8350u verő Bp MPL Foxpost
- Huawei 4G CPE Pro3 4G Router
- BESZÁMÍTÁS! ASUS A620M R5 7500F 32GB DDR5 1TB SSD RTX 4070 SUPER 12GB Zalman M4 Corsair 650W
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest