Új hozzászólás Aktív témák
-
#59
Depression
veterán
Cifu
#58
Depression
veterán
Persze, felgyorsul, de úgyis iszonyatosan kevés lesz még. Ha a cikkben lévő űrhajóval meg majd ezeket fel tudják keresni, és a légkörbe küldeni, akkor meg is lesz oldva, csak nem lesz olcsó. Persze nem arra gondolok, hogy majd 10 év múlva elkezdünk takarítani, de 50-100 év múlva, amikor igazán gondot okozna, addigra megoldják. És azt is tudom, hogy akármilyen kicsi az esélye annak, hogy eltalál valamit, azért csak iszonyat pénz és idő egy új műhold, rakéta feljuttatása, hogy ne foglalkozzanak vele.
-
#58
Cifu
félisten
Depression
#57
Cifu
félisten
válasz
Depression
#57
üzenetére
Nehéz ezt 2D-s képre levetíteni.
Tudni kell a keringési pályájának alsó és felső végét (általában nem tökéletes kör) illetve a keringési pálya irányát (pályaszöget). Szóval ez nem egyszerűen "sebesség".
Mivel pedig különböző pályaszögekről beszélünk, elég nehézkes dolog, pláne, hogy a pálya folyamatosan változik. A légkör fékező hatása, a műhold pályaemelő manőverei, a napkitörések esetén megváltozó körülmények és a többi. Ezért nem igazán lehet 500-600 km magasság alatt hosszú idejű megbízható előrejelzést csinálni.
Továbbá még egyszer: most összesen nagyjából 46000 objektumot követnek, ami az 1960-as évek óta gyűlik. Ehhez az elkövetkezendő 10 évben érkezik alsó hangon még 30-40 ezer. Szóval brutálisan fel fog gyorsulni a dolog.
-
#57
Depression
veterán
Cifu
#16
Depression
veterán
Ha tudjuk, hogy hol van ez a szemét, meg a sebességét is, akkor nem hiszem, hogy ez olyan tetemes mennyiség lenne. Csak Budapesten kb. 660k kocsi van, és az űrben még ott van a magasságbeli eltérés is. Az, hogy nem engedik a fél U méretet, attól csak több szemét lesz odafent.
-
Tetsuo
őstag
Köszi.
#46 Igaz, de ha a Naphoz viszonyítottan álló objektumról lövünk ki egy másik tárgyat a Nap felé, az ugye nem egyenesen belezuhan, hanem ívelt pályára áll. Spéci szögben kell kilőni és folyton korrigálni, hogy belezuhanjon megkerülés nélkül, viszont a szükséges energia (költségek stb.) nagyságrendjére voltam kíváncsi.
-
Cathfaern
nagyúr
Nap felé közeledés teljesen abszolút nem intuitív dolog, gyakorlatilag szó szerint fordítva történik, mint ahogy logikusnak tűnik elsőre.
Induljunk ki onnan, hogy miért nem esik bele a Föld a Napba a Nap hatalmas gravitációjának ellenére? Azért, mert hatalmas sebességgel kering a Nap körül, ugye 30 km/s ahogy Cifu is írta. Ha kilősz valamit a Földről, annak a sebessége nem 0-ról indul, hanem 30 km/s-ről (a Naphoz viszonyítva). Ha a Napba bele akarsz lőni valamit, akkor nem "jól kell célozni", hanem lassítani. Ugye az intuitív megoldás az lenne, hogy egyenesen a Nap felé kilőni valamit. De a kezdősebesség nagy része erre pont merőleges lenne, tehát nem sokat érnél el, csak egy picit elliptikusabb pályára állna a tárgy, mint a Föld. Tehát lassítani kell. Ha ezt nem teszed meg, mindegy merre lövöd ki a tárgyat, csak Napkörüli pályára fog állni.
Figyelembe véve, hogy Föld elhagyásához elég kb. 11 km/s, nagyon nagyon sokat kell még lassítani ahhoz, hogy ezt elérd. Annyira, hogy könnyebb elérni a Neptunuszt, mint hogy Nap körüli alacsony pályára állíts valamit. És könnyebb elhagyni a Naprendszert, mint belelőni valamit a Napba. Lásd grafikusan: [link] -
Cifu
félisten
Most csak becslést mondok, de szerintem nem. Ha úgy módosítod a Vénusz átrepülést, hogy ne a Nap mellett húzz el, hanem a Napba bele, akkor belehúzol. Hiába a hatalmas gravitáció, attól még a Newtoni törvények ott is érvényesülnek. Amit el tudok képzelni, hogy ciki, ha mondjuk épp egy komolyabb napkitörés rossz szögben kapja el...
Anno ugye a nukleáris hulladékkezelés kapcsán merült ez fel, de rövid úton elfelejtette mindenki, amikor elkezdték kritikus azt feszegetni, hogy a Földről induló, pályára állás előtt meghibásodó rakéták miatt visszahulló radioaktív hulladék milyen károkat okozhat, és azért ki lesz felelőssé téve.
-
Cifu
félisten
Igen. Ezzel együtt ennek az indítása is olcsóbb lesz, tehát ez itt nem érv ellene.
A későbbiekkel együtt értelmezve: olcsóbb egy egyszer használatos eszközt építeni, mint újrafelhasználhatót. Ez csak akkor nem igaz, ha valamit vissza akarsz hozni (kísérleti eredmény, ellenséges műhold, stb.). Önmagában a célzott feladatú (felderítés, kommunikáció, ellenség megsemmisítése, stb.) műholdaknál viszont aligha térül meg a visszahozatallal járó plusz költség.
A hasznos terhet egyébként nem csak maga az űrjármű határozza meg, hanem sokkal inkább a hordozó, amivel fellövik.
Nem, a hasznos teher egy űrszonda esetében az, amit felviszel. Ha ennek egy részét a vissza téréshez szükséges eszközök tömegére kell elhasználnod, akkor ennyivel kevesebb kihasználható tömeget vihetsz fel, amely az érzékelők, kommunikációs rendszeres, stb. terén kompromisszum.Hogy ha az X-37B-ből indulunk ki, akkor a nagyjából 5 tonnás induló tömegéből jó, ha egy tonna hasznos teher lehet. Egy hagyományos műholdbuszra építve ugyanez azt jelentené, hogy kb. 2-3-4 tonnányi felszerelést vihetnél fel, vagyis 2-3-4x annyit, mint az X-37B. Függően attól, a busz képességei mit takarnak.
Vagy nézhetjük úgy, hogy két azonos képességű (1 tonnás felszerelést szállító) hagyományos műholdat. Az X-37B egy példányának az ára hozzávetőleg egy milliárd dollár (volt, úgy jó 10 éve). Nincs olyan hagyományos katonai cél, ahol ez megtérülne.
Emiatt gondolom azt, hogy az X-37B inkább kísérleti platform...
Azért az is tény, hogy bár az űrsikló program egyébként veszett drága volt, viszont 0 űrszemetet generált, mert minden visszajött a földre. Vagy újrafelhasználásra, vagy elégett a légkörbe érkezéskor.
Yepp, amikor indult, ez is pozitív tényező volt vele kapcsolatban. Hovatovább az egész STS program újrafelhasználható elemekre épült, amelyeket újra tankolva folyamatosan lehetett volna használni. Valahol szomorú, hogy nem valósult meg végül is... -
Cifu
félisten
Hozzávetőleg 28.5 km/s szükséges egy erősen eliptikus Hohman-pályán, a Föld körüli pályáról (tehát további cirka 9,4km/s delta-V kell még, ha a Föld felszínéről számoljuk). Gyakorlatilag a Föld pályájának cirka 30km/s sebességét kell negálni a Naphoz viszonyítva.
Kivitelezhető-e? Igen, a Vénusz körüli egyre szűkülő elliptikus pályákkal lehetséges lenne akár a mai technológiával. Hovatovább egy Napkutató műhold, a Parker Napszonda tavaly indult ilyen elven, csak ott ugye úgy szabták meg a pályát, hogy azért a szonda (remélhetőleg) ne olvadjon el...
-
mumtaz
senior tag
Csak pár észrevétel nem vitatkozni szeretnék:
"-Az indítások árai csökkennek, tehát olcsóbban lehet indítani egy új műholdat, mint régen."
Igen. Ezzel együtt ennek az indítása is olcsóbb lesz, tehát ez itt nem érv ellene.
"-Az olcsóbb indítások miatt már a műholdgyártók is egy olcsóbb buszokat (műhold "alváz") gyártanak, mivel olcsóbb két műholdat 5-5 évre építeni, mint egyet 10 évre."
Ezzel maximálisan egyetértek, de ugye nem tudjuk, hogy ezt a gépet mire is használják. Ugyanakkor ezt nem 5, vagy 10 évre gyártották. Lehet olyan helyzet, ahol az újrafelhasználhatóság a lényeg. Ezeket természetesen mi nem tudjuk. Lennének ötletek, de ez nem a mi dolgunk.
"-A visszatéréshez egy sor kompromisszum szükséges, például kell hővédő pajzs, futómű, vezérsíkok, szárnyak, stb., amik a világűrben pontosan nulla haszont jelentenek. Csak az indítási tömeget növelik, tehát adott indítási keretben ennyivel kevesebb hasznos terhet vihet fel. "
Mint fentebb írtam, hogy lehet, hogy nekik valamiért pont az újrafelhasználhatóság a lényeg.
A hasznos terhet egyébként nem csak maga az űrjármű határozza meg, hanem sokkal inkább a hordozó, amivel fellövik. Meg ugye mi lehet a hasznos teher és annak miért akkora a súlya. Ha azt vesszük, ha most lenne az Apollo program, két okostelefon bőven elég lenne navigációs számítógépnek és máris nem kevés súlyt spóroltunk."-A visszatérés után a régi rendszerek nagy részét dobhatod ki, ha valóban modernizálni akarod."
Ez is igaz, viszont egy csomó mindent nem kell újra legyártani. Ha egy zacskó ropit lönék ki az űrbe, akkor, ha fel akarok lőni egy másikat, akkor új hajtőművet, meg minden mást újat kell gyártanom, hogy megtehessem. Míg ez lejön, a lejárt zacskó ropit kidobom, a másikat berakom és fellövöm.
Azért az is tény, hogy bár az űrsikló program egyébként veszett drága volt, viszont 0 űrszemetet generált, mert minden visszajött a földre. Vagy újrafelhasználásra, vagy elégett a légkörbe érkezéskor.
[Tetsuo]:
Az energiát elég nehéz nekünk kiszámolni. Sok mindentől függ. Például, hogy mikor indítják (Elhalad-e mondjuk a Merkúr, vagy Vénusz közelében). Nyíl egyenesen belelőni valamit a Nap-ba könnyebb, mint pályára állítani körülötte, hisz nyíl egyenesen a Nap felé kilőni valamit egyszerűbb. Legfeljebb csak a közeli égitestek tömegvonzása miatti pályakorrekciókat kell végrehajtani. -
Tetsuo
őstag
Kissé off, és nem tudom, te tudsz-e hozzávetőleges választ adni, de azért megkérdezem:
Szerinted a Földről a Napba lőni egy űrhajó (vagy egy adott műhold) méretű tárgyat mekkora nagyságrendű energiába kerül úgy, hogy ne kerülje meg a Napot, hanem "belezuhanjon"? Nem feltétlenül csak kilövés lenne, hanem mondjuk rakétameghajtás, ami x ideig tolja az objektumot.
A jelenlegi technológiákkal erre képesek lennénk? -
Tigerclaw
nagyúr
Majd ha lesz belőle komoly probléma, akkor hirtelen feltalálják majd a spanyol viaszt. Mindig így van. Addig semmit se vesznek komolyan, amíg nem kerül a hírekbe. Sőt láthatóan az USA-ban még akkor se lépnek amikor már baj van lásd, az x hetente bekövetkező iskolai vagy ilyen olyan mészárlásokat. Pár napig mindenki fel van háborodva, aztán pár hét után már minden megy a régi mederben.
-
Cifu
félisten
A gravitáció annyira nem. A légkör miatti légellenállás inkább. Úgy 1000 km alatt.
500km-en pár év alatt a légellenállástól annyira lelassul, hogy eléri a légkör sűrűbb rétegeit, és elég. 800km-en ehhez már 100-200 év kell. 1000km-en már inkább évezredek.
Pont ez volt a gond a OneWeb és a Starlink MEO (1 000 km - 36 000 km) pályán keringő műhold-elképzelésével. Ők 1000-1200km-es magasságba képzelték el, és pont azért, mert ott már nincs igazán érzékelhető légellenállás, így nem kell a pályaemeléssel foglalkozni.
Csakhogy jött az FCC, és közölte, hogy csak az kap frekvencia-engedélyt, aki az engedélyhez mellékel egy kidolgozott élettartam vég utáni megsemmisítést (vagy "temető-pályára" állást), illetve részletes vizsgálatot arra, hogy mi történik, ha 1, 5 illetve 10 százaléka a műhold-rendszernek az élettartam vége előtt bedöglik.
A SpaceX és a OneWeb is ezért az ion-hajtóművek felé fordult, ezek a legjobb hatásfokú meghajtások jelenleg, így viszonylag kevés tömeggel meg tudják oldani a műholdak pályaemelését. A SpaceX éppen ezért húzott egy meredeket most azzal, hogy a 360-520 km-es pályákra kért engedélyt. A kisebb magasság több pályaemelő manővert jelent. 300km magasságban cirka 25-35m/s delta-V kell a keringési magasság tartására, per év, 500km-es magasságban ez cirka 20m/s per év, egy átlagos műholdon 170-400 m/s delta-V büdzsét biztosítanak. Cserébe a SpaceX Starlinkje alacsonyabb késleltetést tud majd biztosítani (most azt mondják, hogy akár 15ms-t is, szemben az 520km-es magasságra számolt 25ms-el).
-
Tetsuo
őstag
válasz
Cathfaern
#29
üzenetére
Hogy nem a hasznos dolgokban történik megegyezés hanem a felettébb károsokban.
A globalizmust is lehetne jobban csinálni, ha már globalizmus, de a lehető legrosszabb lépések mentén halad.
Pl. az EU-ban a munkaerőáramlás helyett az egységes bérrendszer hasznosabb lett volna hosszútávon minden térségnek és főként magának Európának - természetesen a cél nem ez. -
Szerintem meg anyag-teszt miatt van.
Tömítések, hőálló-szigetelő anyagok tesztje, önvezető-navigáló-visszatérő rendszerek, és meghajtás.
Talán ion is, bár erre úgy tudom erre a nasa-nak van saját projektje.
Ezt támasztaná alá, hogy egyre több időt tölt "kint".
Lehet, hogy van rajta katonai cucc is, de én inkább arra tippelnék, hogy vagy a hold, vagy a marsi nyersanyagok elsőkénti kitermelésének érdekében építették.
Lehet, hogy olajat találtak
-
Cifu
félisten
Nemzetközi egyezmények nélkül nehéz lesz. Ha teszem azt az USA előírja az űrszemétmentes működést mondjuk 2025 után (ie.: még gyorsító fokozat sem lehet űrszemét, ahogy a Falcon 9 és Heavy második fokozata az ma is), akkor kényszerpályára állítja a saját űriparát, hogy SOS kezdjen vagy SSTO indító járművet fejleszteni, és/vagy pályaemelő és megsemmisítő manővereket végrehajtani képes műholdakat engedjenek csak gyártani. De már most folyik ilyen irányú fejlesztés (Starship).
Csakhogy Oroszországban és az EU-ban nincs ilyen irányú fejlesztés, Kínában sem hallani nagyon róla, a közép és belépő szintű országok (Japán, Dél-Korea, Izrael, Irán, stb.) meg végképpen nem foglalkoznak ezzel, örülnek, ha műholdat tudnak saját maguk feljuttatni.
Az USA egy ilyen szabályozással alávág a saját űriparának, miközben a konkurenseknek nincsenek ilyen korlátozásai.
Vissza az egyes mezőre...
-
Vesa
veterán
Pedig lassan kezdeni kellene valamit az űrszemét kérdéskörrel, mert így sem jó a helyzet, és ha kizárólag a költség a lényeg, akkor soha nem lesz olyan techniológia, amivel a dolgát végzett eszközöket és műholdakat biztonségosan vissza lehet hozni a Földre. Az még nem meglepő, hogy a 70-es években ezzel nem foglalkoztak, de ma már illene.
-
Tetsuo
őstag
Az ember egyre inkább, minden lehetséges módon szennyezi környezetét, legyen az a föld, a víz, a levegő vagy az űr. Semmi újdonság nincs ebben.
Nemzetközi összefogás - ha lesz -, csak vicc lesz, mint minden egyéb esetben.
Terraforming és hasonló baromságok helyett először a Föld megóvásán kellene dolgozni, ha felelőssen gondolkodnak - amit nyilvánvalóan messze elkerülnek nemzeti pláne és nemzetközi szinten - a nagyvállalatok érdekei az elsődlegesek.#25 Ez éppen a globalizmus eredménye.
-
Cathfaern
nagyúr
Azt gondolom, hogy lassan ideje lenne a jelenlegi nemzetállami felállás megszüntetésének, és helyette globálisabb szemléletben gondolkozni. Látható, hogy a jelenlegi nemzetközi szervezetek életképtelenek, borzalmasan lassan hoznak meg bármiféle döntést, és igazából semmi erejük nincs, ha valakinek nem érdeke / kényelmetlen betartani a döntéseket, akkor tesznek rá magasról.
Persze jó kérdés, hogy hogyan lehetne a globális irányításra való átállást megoldani... -
Cifu
félisten
válasz
Tigerclaw
#21
üzenetére
Nincs nemzetközi szabályozás.
Országos szintű szabályozás a terület felett használt rádiófrekvenciák terén lehet. Ha a műholdad "szabad" frekit használ (pélfául a rádióamatőrök számára fenntartott frekinek), akkor még ez sem kell. Az indítójárművet biztosító ország szabályozása vonatkozhat adott esetben a műholdra (például indítási engedély kiadáshoz köthetik, hogy nem lehet 1U alatti műholdat pályára állítani). Ebből volt botrány a fél U méretű műholdaknál, mert a startup amerikai volt, de az indító jármű indiai. A cég azzal védekezett, hogy ők betartották az indiai előírásokat, és nem is gondolták, hogy meg kellett volna amerikai szabályozásnak is felelni...
-
Tigerclaw
nagyúr
Az első kérdés az, hogy van-e szabályozva országos és nemzetközi szinten az hogy milyen méretű, anyagú műholdakat, milyen számban, milyen pályára lehet állítani?
Szóval van-e olyan nemzetközi szervezet ami nemet mondhat és mindenki el is fogadja azt? Milyen hatásköre van és milyen szankciókkal élhet?
Kapásból be kellene tiltani a sok kis műtyűr űrszemét jellegű műhold felengedését. Csípem Elon Musk-ot, de ezt az "űr-internet" projektjét nem.
-
Cifu
félisten
Készül az Űrhajózás 2019 cikkem a logoutra, ott bővebben kifejtem, de tömören: a világűr gyakorlatilag olyan, mintha egyfajta vadnyugatról lenne szó (véneknek: hajdan az Új Vadnyugat előre látta
) . Vannak nemzetközi egyezmények, de azok jobbára a szuperhatalmaknak szóltak és réges-régen elavultak.A világűrben nincs KRESZ, nincsenek szabályok, nincsenek felelősségek megállapítva.
Az Egyesült Államok volt az első, aki szabályozni kezdte a fennhatósága alá tartozó cégeknél az engedélyek kiadását. Az első az volt, hogy a 10x10x10 cm-nél kisebb (1U) méretű műholdaknak nem adnak engedélyt (ebből ugye volt egy kisebb balhé, mert egy amerikai startup négy 5x10x10cm-es műholdat juttatott fel a világűrbe egy indiai rakétával). Két éve aztán jött az, hogy csak olyan műhold kap amerikai területre vonatkozó frekvenciaengedélyt az FCC-től (az USA-béli megfelelője az NMHH-nak), amelynél az irányított megsemmisítésre vonatkozó terveket mellékelik és a műhold meg is felel annak.
A gond az, hogy ez csak náluk van még így, a világ többi országában konkrétan nincs semmi szabályozás, és az Egyesült Államokban is kapkodva próbálnak lépést tartani a helyzettel. A fenti megsemmisítésre vonatkozó szabályozás is a OneWeb kérelme után jött csak. Eredetileg cirka 120-127kg-os műholdakat képzeltek el, majd miután a szabályozásnak meg kellett felelni, csaknem kétszer nagyobb, 220kg-os műholdakat terveztek inkább. Ami miatt viszont csaknem megduplázódott az indítási költség...
-
-
Cifu
félisten
Űrszemét terén ipari szintű probléma lesz és nem a katonaságok miatt. Több ezer műholdat fognak pályára állítani a SpaceX Starlink, a OneWeb és az Amazon Project Kuiper műholdas internetszolgáltatók.
Shotwel, a SpaceX CEO-ja nemrég jelentette be, hogy a Starship egyetlen indítással 600 műholdat állíthat majd pályára, és bejelentették, hogy a már meglévő 12 000 (!) műhold-indítási engedély mellé további 30 000 (!!!!) műholdra kérnek engedélyt. Ez a 42 000-es szám az összes jelenleg ismert Föld-körül keringő tárgy nagyságrendjén mozog, a Heavens-Above most per pillanat 44 656 tárgyat tartalmaz, ezekben pedig a különféle rakétafokozatokról levált panelektől kezdve minden benne van. Ebből nagyjából 1700 a működő műhold, űrhajó, űrállomás, stb. száma.
Most törik a hatóságok és az űripar képviselői is a fejüket, hogy mi a fenét kezdjenek ezzel a problémával...
-
strogov
senior tag
Én is találgatok: az én tippem, hogy műveleti terület fölött képesek legyenek fölénybe kerülni. Műholdak zavarása a forrásnál, esetleg megsemmisítés, kommunikáció megfegyelése, stb. Űrszemetet is begyűjthet, néha "véletlenül" egy-egy még működő ellenséges katonai műholdat is felszedhet és hazahozhat, segítve ezzel crypto algoritmusok megfejtését.
Mivel képes a helyváltoztatásra, ezért relatív kevés eszközzel körbezárhatják a területet. A probléma, hogy mi lesz ha az oroszok és kínaiak is nekiállnak hasonlónak. Abból lehet egy kis űrszemét a végén.
-
Cifu
félisten
Csak találgatok én is. Az egyik lehetséges dolog a hajtómű-teszteknél, hogy megvizsgálhatják, hogy mondjuk egy évnyi használat után milyen állapotban van az adott ion-hajtómű. Ez hatalmas előny a "sima" tesztműholdakhoz képest, ahol csak azt tudják, hogy működik, van egy sor szenzor különféle adattal, de akár működött, akár nem, nem volt opció, hogy szétszedjék és alaposan átvizsgálják.
A másik lehetőség a begyűjtés. Teszem azt van egy bedöglött kínai vagy orosz műhold, amely kvázi roncsként kering a világűrben, az X-37B vele azonos pályára áll, megközelíti, és robotkarral eltávolítja például az elektromos paneljét, hogy aztán a Földön megvizsgálva megtudják milyen módon tervezték és építették az adott műholdat. Adott esetben egy kisebb műholdat akár egészben is visszahozhat...
-
Cifu
félisten
Eddig két X-37B-ről tudunk, de nem éri meg a vissza hozatal, ugyanis:
-Az indítások árai csökkennek, tehát olcsóbban lehet indítani egy új műholdat, mint régen.
-Az olcsóbb indítások miatt már a műholdgyártók is egy olcsóbb buszokat (műhold "alváz") gyártanak, mivel olcsóbb két műholdat 5-5 évre építeni, mint egyet 10 évre.
-A visszatéréshez egy sor kompromisszum szükséges, például kell hővédő pajzs, futómű, vezérsíkok, szárnyak, stb., amik a világűrben pontosan nulla haszont jelentenek. Csak az indítási tömeget növelik, tehát adott indítási keretben ennyivel kevesebb hasznos terhet vihet fel.
-A visszatérés után a régi rendszerek nagy részét dobhatod ki, ha valóban modernizálni akarod.Az X-37B inkább kísérleti eszköz, például új ion-hajtóművek tesztelésére, amit a következő katonai műholdaknál használhatnak. Illetve az említett kéműhold-kémkedés céljára használható fel.
-
Samott
addikt
Ez - szerintem - leginkabb egy olyan ujrahasznosithato muhold(platform) ami kepes visszaterni. Hogy modernizaljak es feltoltsek a rendszereit. Gondolom ha legalabb ketto van belole akkor a koztes idoszakban a masikat korszerusitik. Olcsobb mint ketevente eldobni mindent. Hogy fent mire hasznaljak azt nyilvan nem kotik az orrunkra.
-
Cifu
félisten
Az X-37B szürke program, a létezéséről tudunk, ahogy képeket is közölnek róla, de azt már nem kötik az orrunkra, hogy mit is csinál odafent. Egyébként feltehetően más országok kém- és kommunikációs műholdjait közelíti és vizsgálja meg, illetve kísérletezik olyan technológiákkal, amelyeket a jövőbeni amerikai katonai műholdakon felhasználhatnak.
A katonai programoknál a fehér például a Navstar GPS, amelyről fotókat közöltek, tudtuk mit csinál és milyen frekvenciákon dolgoznak a jeladói.
A fekete program a kémműholdak esete, az NRO (Nemzeti Felderítő Iroda, a kémműholdakat felügyelő amerikai szervezet) műholdjairól nincs hivatalos fotó, csak azt tudjuk, hogy mikor indították őket, és a lelkes amatőrök próbálják követni őket esténként.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Krom Karrier 4-in-1 RGB gamer készlet! Egér+Billentyűzet+Headset+Egérpad
- Gamer Pc - Ryzen 5 5500, 3060Ti, 512gb SSD
- Gamer PC - i5 12400f, 3070, 32gb RAM
- Szimulátor Playseat + Garanciális Logitech G29 kormány + ajándék váltó
- Apple Watch Series 6 44mm GPS Black 1 év Garancia Beszámítás Házhozszállítás
- HP EliteBook 840 G8 i5-1135G7 16GB 512GB 1 év garancia
- Windows, Office licencek kedvező áron, egyenesen a Microsoft-tól - Automata kézbesítés utalással is!
- BESZÁMÍTÁS! 16GB (2x8) Patriot Viper Steel 4400MHz DDR4 garanciával hibátlan működéssel
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14400F 32/64GB RAM RX 9060 XT 8GB GAMER PC termékbeszámítással
- Telefon felvásárlás!! iPhone 14/iPhone 14 Plus/iPhone 14 Pro/iPhone 14 Pro Max
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest