Új hozzászólás Aktív témák
-
Rive
veterán
Az adott speciális esetben (fekete likak) nem pont arról van szó, hogy mégicsak "valódi" tömeget von el belőlük a spontán keletkező részecskepár negatív energiájú (tömegű) tagja?
Ugy gondolom, hogy a negativ tomeg nem megoldja, hanem csak bonyolitja a dolgot. Vegulis ha negativ tomeget probalunk bevezetni, akkor talan megoldjuk a Hawking-sugarzas dolgat, de a parkeltes jelenseget elkepesztoen megbonyolitjuk - ket csak energia-tomeggel (huh, de rosszul hangzik - arra akartam utalni, hogy nulla nyugalmi tomeggel) rendelkezo foton helyett lesz egy pozitiv meg egy negativ (nyugalmi) tomegu izebigyonk. Ami eleg rosszul hangzik tomegmegmaradasilag. -
And
veterán
válasz
Dare2Live
#124
üzenetére
Az adott speciális esetben (fekete likak) nem pont arról van szó, hogy mégicsak "valódi" tömeget von el belőlük a spontán keletkező részecskepár negatív energiájú (tömegű) tagja? Vagyis egy olyan tömegből lesz egyre kisebb, amelyből elvileg nem távozhat semmi. Így egy hosszú, de egyre gyorsuló folyamat során valós tömeg alakul valós sugárzássá (nem spontán bomlással), eredetileg virtuális részecskepárok közreműködésével.
-
Dare2Live
félisten
vmit félreértesz.
Nem fogyaszt ez el anyagot max energiát. Igy lesz a "semmiböl" meg energiábol anyag. Ez az anyag aztán más utonmodon visszaalakulhat energiává.
A termodinamikát ne keverjük ide, hogy elvileg elöbb utobb minden "hö" lesz, még a legstabilabb dolgokbol is, ld pl protonbomlás.
-
-
-
Dare2Live
félisten
szvsz párkeltésnél is felfogás kérdése a -iv energia, hisz itt az energia ugyan eltünik de anyag lesz belölle.
aztán ez ha találkozik a párjával akkor eltünik az anyag és energia lesz belölle... meg vannak a bomlások pl protonbomlás.... és a lgvégén minden hó lesz. Elég uncsi lesz.
-
Éjjel írtam, közben párszor átfogalmaztam. 0,9-cel számoltam ki, és arra vonatkozott, hogy az a szám nem lesz nagyobb 0,995-nél. A képlet alapján egy felülről korlátos függvény, a korlát 1. Remélem, így jó lesz.
Ne a részletekben vessz el, ha lehet, még akkor is, ha valóban béna elírás. -
bambano
titán
-
orbano
félisten
-
Rive
veterán
Mi a fene az a 'relativ sebesseg', azt mondjatok mar meg, konyorgom. Ha van egy megfigyelod, az minden bigyora mer valami sebesseget. Ez szimplan 'sebesseg'. A megfigyelo altal mert, eszlelt sebesseg. Az adott bigyo adott megfigyelo rendszereben mert/eszlelt sebessege.
Az adott bigyonak valami mas megfigyelo rendszereben van valami mas sebessege, de az is csak szimplan sebesseg lesz. A bigyo masik megfigyelo rendszereben mert/eszlelt sebessege.Ha egy megfigyelo eszlel ket bigyot, es kiszamitja a sebessegeik kulonbseget (vektorialisan kivonja egymasbol a ket sebesseget - nuku lorentz meg effelek, hiszen nincs 'rendszervaltas), akkor az meg lesz a ket szimpla bigyo szimpla sebessegkulonbsege az adott megfigyelo rendszereben.
Ha te azt akarod meghatarozni, hogy valamelyik bigyo szemszogebol minek mennyi a sebessege, az szimpla egyszero vonatkoztatasi rendszer valtas, a megfelelo kepletekkel kapod a megfelelo sebessegeket, koordinatakat, idoket, effeleket.
Felejtsetek el ezt a 'relativ' kitetelt.
-
Rive
veterán
A pelda szempontjabol tokmindegy, hogy auto vagy urhajo. Tokmindegy, hogy ketszazzal vagy majd' c-vel. A megfigyelo rendszerebe 'beletartozik' minden, aminek a sebesseget (mozgasat) a megfigyelo kepes megfigyelni, leirni. Ennek megfeleloen lasd fent - 'A' bigyo jobbra ~1c: 'B' bigyo balra ~1c: a ket bigyo sebessegkulonbsege ~2c: ha a ket bigyo kozott most van s tavolsag, akkor az a tavolsag ~ s/2c ido mulva valik nullava.
Pont.
-
cucka
addikt
Termeszetesen a megfigyelo rendszerebe 'beletartozik' minden olyan test, aminek a mozgasat a megfigyelo megfigyelheti, leirhatja. A megfigyelo megfigyeli, leirja, hogy 'A' bigyo jobbra ~1c: 'B' bigyo balra ~1c
Szerintem onnan a félreértés, hogy önmagában az A és a B bigyó sebessége is relatív, méghozzá a megfigyelő rendszeréhez képest. Az A és B relatív sebességének fogalmát is úgy kell elképzelni, hogy az A bigyóból megmérjük a B bigyó sebességét. Ha kívüről mérünk, akkor a megfigyelő rendszeréből mértünk. Más eredmény fog kijönni, ha egy álló helyzetű pontból mérjük ki az A és B sebességét, mint ha egy c/2-vel mozgó űrhajóból.
Nem vagyok fizikus, így nyugodtan lehet cáfolni, de józan ész szerint az A és B relatív sebességkülönbségét eszerint csak és kizárólag az A vagy a B pontból tudjuk megmérni.. -
orbano
félisten
ha jön feléd két autó 200-zal, nem pontosan 400-zal haladnak egymás felé, de az eltérés nem kimutatható, tehát kis sebességekre jól működik a klasszikus kinematikai rendszer, de ha az a nyamvadt autó, meg a másik is fénysebességhez közeli sebességekkel akarna elütni, már nem így lenne, ott a spec. relativitás elmélet szerint kellene számolnod a két autó relatív sebességét, ami nem adná ki a várt, c-nél nagyobb eredményt.
-
Rive
veterán
Az en (zebran acsorgo) rendszerembe nem tartozik bele az a hibbant autos, ketszazzal, amelyik majd elut.
Ertem.
Kar, hogy hulyeseg.
Termeszetesen a megfigyelo rendszerebe 'beletartozik' minden olyan test, aminek a mozgasat a megfigyelo megfigyelheti, leirhatja. A megfigyelo megfigyeli, leirja, hogy 'A' bigyo jobbra ~1c: 'B' bigyo balra ~1c: a ket bigyo sebessegkulonbsege ~2c: ha a ket bigyo kozott most van s tavolsag, akkor az a tavolsag ~ s/2c ido mulva valik nullava.
-
orbano
félisten
-
Rive
veterán
A gondod ezzel az egesszel ott kezdodik, hogy mindig valami extrat akarsz bevezetni.
Nincs ' harmadik rendszer' az adott peldaban. Van a megfigyelo rendszere, ebben mozog egymassal szemben ket bigyo, mindegyik majd' c-vel. A ket bigyo sebessegkulonbsege ebben a rendszrben majd' 2c.
Ha atmegy valamelyik bigyo rendszerebe, akkor azt latod, hogy a masik bigyo jon szembe majd' c-vel.
Igazabol nem tudom, mi bonyolult ebben annyira, hogy ennyit kell rajta magyarazni.
Ui.: mesmeg valami 'nyugvo pontot' probalsz a tobbieknek tulajdonitani. Na, effelerol se esett meg szo itt. De ezek utan persze majd ezzel is foglalkozni kell, es ez csak azert, mert te nem igazodsz ki a dolgon.
-
orbano
félisten
igen, két vektor összege, ugyanabban az inerciarendszerben. a relativitáselmélet lényege pont az, hogy a két egymás felé haladó test nem számolható egy rendszerben, csak nagyon kicsi sebességeknél, ahol a nem létező, abszolút tér "homogenizálódik". tehát a két, 0.5c felett haladó test két külön rendszerben foglal helyet, ahhoz, hogy a saját rendszereikben érvényes vektorokat összeadhasd, át kell őket transzformálni egyik rendszerből a másikba, vagy épp mindkettőt egy harmadikba. ez a transzformáció azt fogja eredményezni, hogy nem mész fénysebessé fölé.
ugye itt a félreértést egy alapvető hiba adja: a két test 0.5c feletti sebességét ebben az elméleti kíséletben egy harmadik, nyugvó pontból veszi mindenki. na ilyen nincs. esetleg azt mondhatjuk, hogy van egy test az éterben, ami valamilyen viszonyítási pontból halad 0.5c-vel, meg megint egy másikból a másik halad ennyivel. nem tudsz egy abszolút vizonyítási pontot venni ilyen nagy sebességgel mozgó testek esetén. pont erről szól a relataivitáselélet.egy folytonos, konvergens függvény pedig miért ne lehetne felülről korlátos?
-
-
bambano
titán
válasz
Jim Tonic
#92
üzenetére
más rémekre lenne szükséged. a sebesség mindig is két vektor vektoriális összege volt. Amiről te beszélsz, annak akkor lenne értelme, ha az egyik gyors testről nézném.
Ja, és folytonos, konvergens függvényre azt mondani, hogy mindig kisebb, mint 0.995c elég meredek állítás.
-
#97
dabadab
titán
Depression
#95
válasz
Depression
#95
üzenetére
"A törvény megvan, már csak az a kérdés, hogy mikor fogunk tudni anyagból energiát alkotni."
Pakson tobbek kozt ez tortenik
-
#95
Depression
veterán
Depression
veterán
A törvény megvan, már csak az a kérdés, hogy mikor fogunk tudni anyagból energiát alkotni.
a fénysebességel kapcsolatban pedig nem kell elmélkedni, mert az egy más világ, más szabályokkal, amiket mezei 3 dimenziós világképünkkel, fixnek vélt időegységgel, és földi súly elképzeléseinkkel nem tudunk megérteni. -
Rive
veterán
válasz
Jim Tonic
#92
üzenetére
A kulso megfigyelo szamara ket masik test sebessegkulonbsege mindig szimplan a ket test sebessegenek kulonbsege. Ennek felso hatarerteke 2c. A sebessegosszeadasos keplet akkor kell, ha vonatkoztatasi rendszert valtasz. Ennek megfeleloen itt:
A tipikus példa szerint, a két űrhajó, ha egymás felé rohan 0,8*c sebességgel, akkor egy külső megfigyelő számára nem 1,6 vagy 160%-os fénysebességgel.
pontosan 1.6c a sebessegkulonbseguk, vegig a kulso megfigyelo rendszereben dolgoztal.Ugyanakkor ha azt kerdezed, hogy pl. mekkora sebessegnek latja egyik urhajo a masikat - itt ugye a kulso megfigyelo vonatkoztatasi rendszerebol attersz az egyik urhajo vonatkoztatasi rendszerere - akkor johet a sebessegosszeadasi keplet, es azt kapod, amit kiszamoltal.
-
Nekem pedig úgy rémlik, hogy nem.
Sokan keverik azzal, amikor két vonat 50km/h-val egymás felé tart. Valóban, ütközéskor a kettőjük sebessége összeadódik elég nagy pontossággal. Azonban Einstein szerint, ha a sebesség nő, akkor ez a képlet már nem alkalmazható.
A tipikus példa szerint, a két űrhajó, ha egymás felé rohan 0,8*c sebességgel, akkor egy külső megfigyelő számára nem 1,6 vagy 160%-os fénysebességgel.
Erre van egy képlet: u=(v1+v2)/(1+v1*v2/c^2)
v1 és v2 a testek sebessége, ami a megfigyelési pontból nézve két pozitív érték. Ha ezt az első példámba illesztem be, akkor a v1*v2/c^2 értéke szinte nulla, azaz a nevezőben 1 marad, azaz v1 és v2 simán összeadódik. Azonban, ha v1 és v2 0,8*c, akkor u=1,6c/(1+0,64c). Ha c az 1, akkor az eredmény 1,6/1,64~0,976 vagyis mindenképp kisebb, mint c. Ez a szám egyébként mindig kisebb, mint 0,995*c.Én így tudom.
-
bambano
titán
van ebben mindenféle gubanc.
Két, egymás felé fénysebességgel haladó rendszerből egymást érzékelni nehéz, mert ott belép a fénysebesség. Másrészt meg fénysebességnél kis gond lesz a relatív tömeg kiszámolásával, mert 0-val kellene osztani. Fénysebességhez konvergálva végtelenhez konvergál a tárgy tömege és végtelenhez konvergál az az energia is, amivel tovább lehetne gyorsítani.Zűrös ez, no
-
orbano
félisten
a relativitáselmélet nem pont valami olyasmit makog, hogy két inerciarendszer egymáshoz viszonyított sebességét nem addíciós úton, hanem egy spéci transzformációval számolod, ami emlékeim szerint ki kell hozza, hogy nemigazán lépheted túl a fénysebességet, és a két egymás felé fénysebesség közeli sebességgel haladó rendszer semmilyen rendszerből mérve sem annyi idő alatt ér egymáshoz, mint amennyi az út 2*c-vel való megtétele alatt történne, egy nem létező, fix, abszolút viszonyítási alapból számolva?
-
And
veterán
Akkor máshogy: mérhetünk-e két ellentétes irányban haladó tárgyra külön-külön 1/2*c-nél nagyobb sebességet magunkhoz képest? Igen. E két test egymáshoz viszonyított valódi (relativisztikus) sebességének vonatkozásában helyes-e az az eljárás, hogy ezt a két sebességértéket minden további nélkül összeadjuk? Nem. És szerintem ez a lényeg, és ez az, amivel mindegyikünk tisztában is van.
-
-
Rive
veterán
Amiről te beszélsz, hogy kívülről megméred két test sebességét és papíron összeadod, az összeadás eredménye pedig csak egy valódi jelentés nélküli szám lesz.
A te nezopontodbol az a 'jelentes nelkuli szam' a ket egymassal szemberohano test kozotti (altalad mert) tavolsag fogyasi utemet hatarozza meg igencsak egyertelmuen es pontosan. -
Cathfaern
nagyúr
Matematika vs. természettudományok
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
[link]József Attila:
József Attila tanári egyetemre akart járni. Attól, hogy valaki jó író vagy költő, még nem feltétlen alkalmas tanárnak... márpedig J.A-nak mindig is voltak mentális problémái, ami tanári pályán elég erősen kizáró tényező. Ezért lett eltanácsolva, nem pedig azért, mert akárkinek is nem tetszettek a versei.
Amúgy zseniknél könnyen előfordulhat, hogy rossz jegyeik vannak abból a tárgyból, amikből zsenik. Épp amiatt, hogy sokszor annyira sajátos módszereik vannak, amiket a tanár nem ért, esetleg zavarja a tanárt, hogy a diák okosabb nála, de az se kizárt, hogy a tanított része az adott tárgynak egyáltalán nem érdekli, így nem foglalkozik vele (hanem egy speciális részterülettel). -
And
veterán
Végiggondoltam. Arra jutottam, hogy még mindig nem igaz, de engem meg lehet győzni
. Ha egy pontból nézve egy test sebessége 3/4*c, és egy másik testé is ugyanekkora, de ellentétes irányú, akkor sem lesz az egymáshoz viszonyított sebességük 3/2*c. Hiába kapod látszólag ezt az eredményt egy "harmadik" ('fix'? mihez viszonyított?) pontból nézve, attól a két test még nem fog a c-nél gyorsabban mozogni egymáshoz képest. Márpedig az eredeti felvetés erről szólt. Tehát szerintem az a 2*c továbbra is csak egyetlen c, még ha látszólag nem is. -
cucka
addikt
Két űrhajó sebességkülönbségét akkor tudod megmérni, ha az egyik űrhajóról méred. Ekkor a szembejövő űrhajót valóban nem fogod gyorsabbnak mérni, mint c, erre vonatkozik a törvény. Ez lenne a relatív sebesség, hogy az egyik űrhajóból nézve (más szóval hozzá képest) a szembejövő űrhajónak mekkora a sebessége.
Amiről te beszélsz, hogy kívülről megméred két test sebességét és papíron összeadod, az összeadás eredménye pedig csak egy valódi jelentés nélküli szám lesz.
-
And
veterán
Szerintem ez így nem igaz. A fény sebessége minden körülmények között (azaz minden vonatkoztatási pontból figyelve) ugyanakkora. A fénynek nincs relatív sebessége. A sebességek különbségének maximuma is mindig c. Ha konkrétan két 0,75*c sebességű tárgy halad egymás felé, akkor a relativisztikus sebességek összeadása szerint az egymáshoz viszonyított sebességük 0,96*c lesz. [link].
-
Rive
veterán
Ize. A ket test egymashoz kepesti sebessege csak akkor kisebb c-nel, ha az egyik testrol mersz. Ha harmadikkent veszel reszt az esemenyekben, es egy c-vel jobbra meg egy c-vel balra szaguldo izebigyot sasolsz, akkor azt fogod mondani, hogy a kettejuk sebessegkulonbsegenek felso hatara 2c.
-
Rive
veterán
válasz
#06658560
#24
üzenetére
Termeszettudomanyos teruleten is lehet meg bizonyiteni dolgokat, nem csak alatamasztani.
A tobbiek mar jo sokat irtak errol, en inkabb csak arra szoritkoznek, ami kimaradt.A termeszettudomanyban a 'bizonyitas' tobblepcsos dolog. Az egyik lepcsod, amikor a modellen belul maradva (meg az iroasztalon) bizonyitod, hogy a modelled onellentmondasoktol mentes, illetve a szoba joheto korabbi modellekkel (azokkal a mar elfogadott modellekkel, amikkel varhatoan van kozos ervenyessegi kore) kompatibilis. Ez a resze a bizonyitasnak szigoruan vett bizonyitas, matematikai alapon.
A kovetkezo lepcso, amikor a kiserletekkel, megfigyelesekkel osszeveted a modell kovetkezteteseit, es meghuzod a modelled ervenyessegi koret. Ez a lepcso mar nem matematikai szigorral vett bizonyitas, inkabb kiserletek vegtelen sora, amik folyaman egy ido utan mar nem az a lenyeg, hogy mi tartozik bele az ervenyessegi korbe, hanem az, hogy talalj valamit, ami nem
Ezek a nem beletartozo pontok lehetnek ugyanis a kovetkezo modell kiindulopontjai, es komolyabb elmeletek kapcsan sokszor Nobel jar ertuk.A harmadik lepcso mar a tudomany, mint tarsadalmi jelenseg hatokorebe tartozik, es annak bizonyitasarol szol, hogy a modelled hasznos es alkalmazhato. Ez sem igazan matematikai szigorral tortenik, es - bizony
- sokszor tobb koze van a tudosgeneraciok kioregedesehez, mint a modellek tenyleges 'erejehez' -
speedyx86
tag
"Szoval pl. attol, hogy a newtoni modellt alkalmazva bebizonyitom, hogy ha van ket urszekerem, amik 0,75*c sebesseggel haladnak egymas fele, akkor a relativ sebesseguk 1,5*c, ez meg nem lesz igaz."
Ez miért ne lenne igaz? Csak mert nagyobb, mint egy? Kettőnél nagyobb tényleg nem lehet, relatív sebesség esetén sem, de így, simán. Szerintem.
-
orbano
félisten
válasz
#06658560
#62
üzenetére
persze, ezért mondtam, hogy az értelmétől a matematikai absztrakcióban el KELL vonatkoztatni. a fizikában ki tudsz két tömeget vonni egymásból. az már egy külön dolog, hogy készítesz egy rendszert, függvényt, egyenletet, bármiféle dolgot, amiben tömeggel rendelkező testek vannak, szerepelnek, akkor ott tehetsz egy kikötést, hogy m > 0, de ettől függetlenül a tömeg, mint mennyiség, a matematikai modellben természetesen lehet negatív. az hogy a valóságban mi van, és mit jelent ott ez a negatív érték, az echte mind1 elméletben. csak erre gondoltam.
-
válasz
#06658560
#62
üzenetére
A matematika nem igazan termeszettudomany, mar csak azert sem, mert nem a termeszettel foglalkozik.
Az egy dolog, hogy a termeszettudomanyok azt csinaljak, hogy az adatok alapjan matematikai modelleket barkacsolnak (es azokon belul tenyleg lehet matematikai eszkozoket - levezetest, bizonyitast - alkalmazni), de semmi garancia nincs arra, hogy ezek a modellek pontosak, sot, tulajdonkeppen bizonyos, hogy nem azok.
Szoval pl. attol, hogy a newtoni modellt alkalmazva bebizonyitom, hogy ha van ket urszekerem, amik 0,75*c sebesseggel haladnak egymas fele, akkor a relativ sebesseguk 1,5*c, ez meg nem lesz igaz. -
kingi
tag
na, igen és itt válik szét, leegyszerűsítve, az adat-információ-tudás.... ... képesség, tehetség, kreativitás stb ......pl. a zeneelmélet, a kotta az nem feltétlen tudás....... illetve sokan 5-ösre vizsgáznak, mégsem lesz ettől senki sem Einstein, sem Mozart, sem József Attila. Amíg fordítva elképzelhető, sőt (!), (mivel az alkotáshoz nem árt némi renitencia, eltérés a megszokottól) csak akkor esetleg nem tudja továbbadni, kommunikálni.... mittudomén -
álmos vagyok már tényleg -
cucka
addikt
válasz
#06658560
#62
üzenetére
cucka: a példád sántít, zongoravírtuóz még nem kell, hogy tudjon kottát olvasni. Rengeteg hatalmas zenei zseni tanult midnent csak hallás alapján.
Igen, a kommentek alapján zongoravirtuóz helyett inkább zeneszerzőt kellett volna írnom, talán az jobb analógia
(mert parasztosan fogalmazva egy zeneszerzőnek ugyanolyan eszköz a kotta és a zeneelmélet, mint egy fizikusnak a matematika..) -
#06658560
törölt tag
válasz
sghc_toma
#54
üzenetére
Az általános suliban a matek jelentős részéről csak igen szűk képwet adnak a diákoknak. Amikor egy fél osztály a törtszémokat, irracionális számokat is nehezen fogja fel, akkor majd a képzetes számokkal legyen tiusztában? Illetve legyen tisztában nem csak azi, de a j és a többi lépcső fogalmával is?
dabadab: tudtommal a matematika is természettudományos tárgy. És magfizikai, részecskefizikai területen, de sok más területen is kellett már matematikai bizonyítást igénybe venni valamihez, amiből a matek tényleg bizonyításként szolgált.
orbano: fizikailag ki tudaz vonni tetszőleges értéket? A papír elbír midnent, a matematika számos világa is, de a fizika már nem. Tudsz negatív tömeget prezentálni, potenciálos térben tudsz negatív energiát muitatni, az tiszta sor. De abszolút energia teürletén? Ott, ahol az energie a valami, a nem energia a semmi, a negatív energia az mi?
cucka: a példád sántít, zongoravírtuóz még nem kell, hogy tudjon kottát olvasni. Rengeteg hatalmas zenei zseni tanult midnent csak hallás alapján.
-
cucka
addikt
József Attilát a Tiszta szívvel című verséért tanálcsolták el. Tehát nem azért, mert nem volt elég jó magyar nyelvből.
Einstein-ről ezt írja a wikin: Einstein matematikát 12 éves kora körül kezdett tanulni. Van egy visszatérő történet, mely szerint később megbukott matematikából, de ez nem igaz; csupán a tanulmányi minősítéshez rendelt érdemjegyek változtak meg időközben, ez okozta a félreértést évekkel később. Tehát jó volt matekből. Meglepő lenne, ha nem lett volna jó. Mint ha azt mondanád a világhírű zongoravirtuózról, hogy nem tud kottát olvasni.. -
kingi
tag
válasz
Jim Tonic
#50
üzenetére
igazad van
azt hogy rossz volt-e matekból nem tudom és irreleváns is, elképzelhető szerintem, nagyon is... Hányan jók, jelesek, summa cum laude, no és???
van erre egyéb példa, ugyan nem túl jó, teljesen más terület és korszak és minden, de József Attilát is eltanácsolták az egyetemről, és természettudományos területen is hallottam már ilyet -
-
orbano
félisten
válasz
#06658560
#24
üzenetére
bizonyítani csak elméletben lehet, alátámasztani pedig gyakorlatban és elméletben is (implikáció). bebizonyítani csak és kizárólag papíron fágják tudni egyszer. megcáfolni esetleg lehet gyakorlatban.
az energia megmiért ne lehetne negatív. ez elméleti fizika, az energia is csak egy mennyiség, vannak rajta értelmezve műveletek. ha ki tudsz vonni egymásból két tetszőleges emcénégyzetes képletet, akkor másris lehet negatív energia, mindenféle metafizikai háttértől függetlenül.
-
-
#42
sghc_toma
senior tag
fordfairlane
#38
sghc_toma
senior tag
válasz
fordfairlane
#38
üzenetére
nemnem.. nem véletlenszerűen.. az úgy volt, hogy Wakko felírta Einstein táblájára, hogy ACME, aztán felírta fordítva is (emca).. és ugye az írott a olyan, mint egy kettes.. ez volt a kedvenc Animaniacs részem
-
cousin333
addikt
Szerintem még ma is sok minden van, amire majd 100 év múlva azt mondják, hogy "sikerült beletenyerelni"... Sőt, megkockáztatom, hogy több is, mint eddig, ha elfogadjuk azt az alapgondolatot, hogy egy kérdés megválaszolása számos újat vet fel. Csak ma már az ilyen felfedezésekhez kevés egy ember, és nem árt valami élenjáró technika sem.
-
#38
fordfairlane
veterán
Speed®
#34
-
#37
fordfairlane
veterán
philoxenia
#22
fordfairlane
veterán
válasz
philoxenia
#22
üzenetére
Definíció szerint elég nehéz elképzelni a negatív energiát. Az energia az a test munkavégző potenciálja. Ha nincs potenciálja, akkor nulla az energia.
-
#34
Speed®
titán
philoxenia
#32
Speed®
titán
válasz
philoxenia
#32
üzenetére
Tér\idő\tömeg összefüggés. Ha jó az idő, nő a tömeg a téren
Mekkora koponya volt, az ő korában messze nem volt ennyi ismeretünk és ilyen gépeink, lehetőségeink..
-
#33
azbest
félisten
philoxenia
#32
azbest
félisten
válasz
philoxenia
#32
üzenetére
vagy ha kezdődik a barátok közt
nos, ez a topic jó példa az elméleti és a gyakorlati fizika különbözőségére
-
#31
WonderCSabo
félisten
fordfairlane
#7
WonderCSabo
félisten
válasz
fordfairlane
#7
üzenetére
Ez így van.
De ha esetleg vki nem hiszi el: [link]. -
#30
jerry311
nagyúr
philoxenia
#27
jerry311
nagyúr
válasz
philoxenia
#27
üzenetére
Igen, ennek semmi köze az emc2-höz, csak a negatív Kelvin értékeket magyarázza.
-
bambano
titán
i^2=-1.
Indoklás nélkül akkor sem vonunk gyököt és hagyjuk el az abszolút érték jelet.
Meg felhívnám szövegértésből a VÁLTOZÁS szó jelentését, amikor azt írtam, hogy energia változás, nyugodtan érthetted volna mellé a tömeg változást is.A tömeg változása pl. negatív, ha hazamegy a tömeg a térről...
-
#26
jerry311
nagyúr
philoxenia
#22
jerry311
nagyúr
válasz
philoxenia
#22
üzenetére
Van olyan fogalom, hogy negatív abszolút hőmérséklet. Valamikor tanították.
5.3 Negatív abszolút hőmérséklet (59. oldal)
Persze ez csak elmélet. Nem negatív energia, csupán negatív Kelvin értékek. -
#06658560
törölt tag
Termeszettudomanyos teruleten is lehet meg bizonyiteni dolgokat, nem csak alatamasztani. Pl a matematikau uton bizonyitott dolgok.
#21 Cathfaern:
A helyzeti energia lehet negativ, de az osszenergia? Itt nem helyzeti, meg kinetikai energiarol van szo, hanem zusammen energiarol. A peldad e teren, s a jelenlegi keplethez kotve azert santit, mert most a tomeg energia ekvivalenciajarol van szo. A helyzeti energia, sot, barmilyen potencial ilyen szempontbol nem jo megkozelites, mert azok mind csak valamilyen szitnhez viszonyitva definialhatok. A tomeg meg jelenleg nem. -
#22
philoxenia
MODERÁTOR
Cathfaern
#21
philoxenia
MODERÁTOR
válasz
Cathfaern
#21
üzenetére
Abszolút energiára gondolok, a helyzeti energia az más, mert az a tömegvonzásból származtatott. A világűrben jelenlévő tetszőleges anyag energiamennyisége lehet-e negatív? Pl. valamilyen formában energiát közlünk vele, amit ő fölvesz, de az energiaszintje nem lesz ettől pozitív, hanem elnyeli, anélkül, hogy az állapota anyagi értelemben változna.
-
#21
Cathfaern
nagyúr
philoxenia
#10
Cathfaern
nagyúr
válasz
philoxenia
#10
üzenetére
Állsz a föld felszínén, azaz tegyük fel 0méteren. Itt a te helyzeti energiád m*g*h, azaz 0 (m*10*0). Vegyünk egy labdát, amit feldobtál a levegőbe, mondjuk 2méter magasra, s épp "átfordul". Ekkor a helyzeti energiája m*10*2, azaz 20*m. De tegyük fel, van egy kút előtted, amiben van egy vödör, 5m mélyen. Ennek a helyzeti energiája akárhogy is nézem: m*10*(-5), azaz -50*m, amivel ha 50*m-nyi energiát közölsz (felhúzod), akkor lesz a helyzeti energiája 0.
A probléma az az, hogy te a köznyelvi értelemben használt energiára gondolsz (energiahordozó pl.), amiben tényleg nem létezhet negatív energia, de a fizikai energia fogalomban gond nélkül.
-
NSSanyi
csendes tag
Miért is? Tudtommal a c^2 nem lehet negatív, mivel egy szám négyzete sosem negatív, másrészt pedig az m sem lehet negatív, mivel tömegről van szó. Így egyenlőség esetén az egyenlet mindkét oldalán nemnegatív mennyiség áll, ebből pedig miden további nélkül vonhatunk akár négyzetgyököt is gyökvesztés nélkül, de javíts ki, ha esetleg tévednék.
-
#06658560
törölt tag
Pontosan termodinamika alapjan egy zart rendszer energiaja nem csokken(energia-entropia majdnem teljesen analog),
Nyilt rendszer energiajara pedig igaz, hogy az energioamegvaltozas merteke megegyezik a rendszer munkajanak ellentettjevel.
negativ tomegrol, mitn reszecske meg nem olvastam eme teruleten, igy errol nem merek nyilatkozni, amennyiben a gravitacionak van taszito megfeleloje akkor valoszinu kell lennie negativ tomegnek is.En egyebkent a bizonyitas alapjan egy masik Einstein tetelre gondoltam: az emberi hulyeseg vegtelensegerol.
-
bambano
titán
Egy nagyobb rendszerben még igaz lehet az energiamegmaradás törvénye attól, hogy egy kisebb részrendszerében vannak "érdekes" dolgok.
Pl. ha beraksz egy hűtőszekrényt a konyhába és a konyha a vizsgált rendszer, azzal ott semmi baj nincs. Ha viszont magát a hűtő belsejét nézed, mint rendszert, az teljesen másképp működik.
Másrészt meg egy csomó alkalmazásban energia változást számolnak, nem abszolút energiát, az meg simán lehet negatív. Főleg, hogy itt is idéztétek az eredeti einstein-i képletet.
-
cucka
addikt
A Hawking sugárzás leírásában említett kvantumfluktuációról nem vitatkoznék, leginkább azért, mert k*rvára nem értek ilyen mélységekben a témához
A gondolatmenet elején is írtam, hogy nem vagyok fizikus, ugyanakkor érdekel a téma, szóval még kifejezetten örülök is neki, ha okosodhatok -
-
#14
vamzi
senior tag
philoxenia
#10
vamzi
senior tag
válasz
philoxenia
#10
üzenetére
ez kb olyan mint mikor pistikének magyarázza az apja a negatív számokat: Ha a buszon utazik 3 ember és az első megállóban leszál 2 ember, majd a következőben 3, akkor hány embernek kell felszállnia a buszra, hogy a buszon ne legyen senki?
-
#11
cucka
addikt
philoxenia
#10
cucka
addikt
válasz
philoxenia
#10
üzenetére
Igen, viszont ha az energia negatív lehetne, akkor a tömeg is negatív lenne, energiaközlés után pedig az adott részecske tömege és energiája is nulla lenne. Kvantumfizikusi aggyal biztos el lehet képzelni ezt is, de a makrovilágban szerintem nem nagyon, pedig a híres képlet arra is igaz (vagy csak arra?).
-
cucka
addikt
Nem vagyok fizikus, de azért ezen elgondolkoztam.
Bár amit a helyzeti energiáról mondasz, az igaz, de a képletben úgy általában az energiáról van szó, abszolut értelemben. A helyzeti energia viszonyítás kérdése, pont úgy, mint ha azt mondanám, hogy egy kosárlabdázóhoz képest én -30 centi magas vagyok. Ettől függetlenül azért szerintem kijelenthető, hogy egy ember testhossza nem lehet negatív szám.. -
bambano
titán
Érettségin azért ilyeneket ne mondjál.
A kedves szerző szinoníma szótárából meg ki kellene venni a noha szót.
#4: a negatív energia teljesen értelmes fogalom, attól függ, hova tetted a viszonyítási alapot. Ha helyzeti energiánál feltetted a 0 pontot a Kékestetőre, akkor a Himaláján pozitív a helyzeti energiád, Pesten meg negatív. Másrészt meg amikor az energia vektoros, akkor is lehet "negatív", pl. mozgási energia esetén.
-
aztán kapkodhatjuk a fejünket térben idő(sík)ben relatíve gyorsan lassan 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Új telefont és tabletet mutatott be a Telekom
- Hivatalosnak tűnő képeken a Galaxy S25 FE
- E-roller topik
- Háztartási gépek
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Projektor topic
- PlayStation 5
- AMD Radeon™ RX 470 / 480 és RX 570 / 580 / 590
- 2026-ra halasztották a Crimson Desert megjelenését
- Spórolós topik
- További aktív témák...
- Félkonfig - ASUS WS X299 SAGE / i9-10940X / 128GB DDR4 / 1TB + 2TB M.2 SSD / - Egyben vagy Bontva
- Xiaomi Redmi Watch 4-2027.01.08-ig garanciás
- Xiaomi 14T 8/256Gb-Sok tartozék-2027.01.17-ig garancia
- ASRock P4i65PE Retro 478 alaplap, 2 GB DDR RAM, 2,8 GHz Pentium proci
- MacBook Air (13 hüvelykes, 2014 eleje)
- Kodak PD460 Instant Dock Printer / Számla és Garancia
- Lenovo IdeaPad 3 17ITL6 - 17.3" HD+ Intel 6305 - 8GB - 256GB SSD - Win11 - MAGYAR
- GYÖNYÖRŰ iPhone 15 Pro 512GB Blue Titanium -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3070
- LG 32GS95UE - 32" OLED / UHD 4K / 240Hz - 480Hz & 0.03ms / 1300 Nits / NVIDIA G-Sync / AMD FreeSync
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone i5 14600KF 32/64GB RAM RTX 5060Ti 16GB GAMER PC termékbeszámítással
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest