Új hozzászólás Aktív témák
-
Geri Bátyó
őstag
válasz benedekco #42 üzenetére
Nem azt mondtam én sem, hogy nincs jelentősége, csak azt, hogy szerintem kisebb (nyilván mondjuk komolyzenéhez, vagy akusztikushoz képest). Én is főként az igényesebb metált szeretem, még a zúzósból is, de mégis azt gondolom, hogy nekem mindegy, hogy mp3-at hallgatok.
"Ki a büdös istennyila vagy te bohócképű!?" SzŐr Geri, birodalmi poéta és főszakács (:L topic)
-
galocza
aktív tag
válasz benedekco #113 üzenetére
hiába, hosszú volt az út a blade-től (meg xingtől - brrr).
de a nagy vita feljebb csak nagyon kis hányadot érint akkor, amikor térünk vissza a 70-es 80-as évekbe, és a külkök szokol rádiót hallgatnak buszon-utcán. csak a szokol kisebb lett és van rajta szép nagy képernyő (aki még mindig nem értené: mobil). jobb esetben fejhallgató (nem muszáj mindenkinek azt hallgatni, amit neked), de legyen bt és occó -> sbc kodek. a kleer meg ment a süllyesztőbe kb, nem felelt meg a modern "igényeknek".
a kicsit igényesebb átlaghülének (nekem) pedig megfelel az mp3 (sajnálom, hogy itt is a piac döntött, és vorbis/opus nem lett új kváziszabvány, dehát a ziphez is visszatértünk), veszteségmentesek napi használatra meg maradjanak a fehérfülűek (és sznobok) játékszerei.
azt teljesen meg tudom érteni viszont, ha valaki a gyűjteményét flac-be archiválja. ilyen célra az ember az (f)elérhető legjobbat akarja. fényképeinket sem olyan felbontásban/tömörítésben tesszük el az utókornak, h kb hasonlítson az eredetire...[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz benedekco #105 üzenetére
Az extreme (320 kbps CBR) és insane (V0 VBR) a változó bitrárát leszámítva sem ugyanaz. Ez a Hydrogenaudio cikk ebben a táblázatban szépen összefoglalja.
(#108) szaszlaci: az teljesen mindegy mi között hányszor kapcsolgatsz. A kódek/bitráta minőségére egyetlen mérőfok van, a jól beállított (losslessbe visszakonvertált, egy szinten tarott hangerejű, teljesen random) ABX vaktesztek. Minden más elmélet, színkép, hullámforma, hullámforma különbsége mind csak illúzió. Mondom, ezzel már mások is befürödtek, hogy hittek abban, amiben te, és eleve úgy állították be az encoder-jüket, hogy vizuálisan teljesítsen jól, és ez nem hogy nem segített rajtuk, de ezzel rosszabb eredményt értek el.
Ami miatt még nem életszerű a négyszögjeles teszt, hogy a valóságban harmóniát tartalmazó zenét, meg emberi beszédet tömörítünk ezekkel a kódekekkel, és nem zajokat, gépi hangot, meg egyebet. Persze erre is van példa, pl. sok encoder nehezen küzd meg, ha koncertfelvételen tapsolnak, iszonyat rosszul tömöríthető információ, általában adott bitrátán artifactokkal tudják csak hozni.
Abban igazad van, hogy az a 370 kbps-os FLAC overkill volt arra a zenére, valószínű nem hallottam volna meg a különbséget egy 128-192 kbps-os változathoz képest se. De! Ez a 320 CBR-hez képest meglévő +50 kbps olyan kicsi eltérés volt fájlméretben, hogy lényegében nem nagy áldozat. És így legalább lossless volt a fájl, amit később lehet tovább konvertálni. Ha 128kbps-os mp3-ba konvertálom, azt már sehova nem érdemes konvertálni később, újra kell grabelni a CD-ket, ami külön munka.
Ha 1000-1400 kbps-ra tömörít valamit a FLAC, az tényleg nagyon sok, és nem csak overkill, de pazarolja is a helyet, meg streameléskor a sávszélt, ami főleg mobilnetnél baromi fontos.
Az AAC-t én sem szeretem, csak a kép teljességéért hozakodtam vele elő, meg említettem, hogy ABX vakteszteken a legjobban szokott szerepelni. Ezért a szakma a legjobbnak tartja, amiben én erősen kételkedek. Max. az AAC-t azért preferálják többen, mert nehezebb ráedzeni a fülüket a sznoboknak a tömörítési hibák felfedezésére, de aki nem erre a mutatványra megy, az sose nem fog meghallani különbséget egy normálisan kódolt mp3, ogg, aac, flac között, ha bele döglik sem. Mondom, aki erre ráedzette a fülét az sem érdemi minőségbeli különbséget hall, hanem nagyon ritkán előforduló tömörítési hibákat ismer fel.
Azzal is egyetértek, hogy a 20 kHz feletti audioinformáció tömörítése sokszor már nem hoz minőségbeli különbséget, sőt, extrém esetben még ronthat is rajta, mert elvon hasznos bitrátahányadot a 20 kHz alatti még fontosabb, még jobban hallható részekről. Épp ezért a legtöbb lossy codec default levágja a ~20 kHz feletti frekiket.
Ami a 96 kHz-es mintavételezésű FLAC-ot illeti, pont arra linkeltem az első hozzászólásom végén a cikket és videót, hogy a high res sokszor nem hogy a minőséget nem teszi jobbá, de ultraszonikus interferencia miatt még degradálja is le. A high res-nek ezért tartalomfogyasztáskor nincs értelme, inkább csak stúdiókban használják, ahol kevernek vele, meg a zajszintet tartják vele alcsonyan, de ilyen formátumban zenét kiadni nem sok haszna van. Ezt szépen elmagyarázza a fószer a cikkben és a videón is. A legjobban a végkonklúziója tetszik, miszerint jobb audióminőséget nem nagyobb mintavételezéssel, nagyobb felbontással, nem nagyobb kbps-mal kell elérni, meg nem másik codec-kel, hanem egy jobb hangfelszereléssel, főleg hangfal, füles, fejes tekintetében, meg jobb erősítő, stb., ezekkel sokkal többet lehet nyerni minőségben.
Ami az ingyenességet illeti: a legtöbb codec ingyenes ma már. Az mp3-ra lejárt a szabadalom a világ minden részén, nem kell licencdíjat fizetni a Fraunhofernek. Már csak az AAC, meg néhány hasonló codecnél van licencdíj, de ezzel neked, mint végfelhasználónak, és zenefogyasztónak, nem kell foglalkoznod, mert benne van a készülék, szoftver, stb. árában. Ezen csak a gyártónak, fejlesztőnek kell aggódni.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz benedekco #209 üzenetére
Ja, összekevertem az insane és extreme presetet. Én nem így használom, hanem -V0 és -b320 formában.
A lényeg, hogy a -V-s VBR-ek figyelmen kívül hagyják a q kapcsolót. De ezek szerint azért, mert pl. a -V0 mindenképp 0-ra állítja a q-t is, ez nekem is új. Sőt, ami még jobban meglep, hogy annak ellenére, hogy q=0-át jelez vissza mindkettőre, a tömörítési időben és a fájlméretben is lesz különbség. Nem értem miért.
Amit én még hiányolok ezekből az encoder-ekből, de mindegyikből: egy szálon tudnak csak tömöríteni, ez 2020-ban már ciki. Tudom, a szerzők úgy vannak vele, hogy audiotömörítésben ma már minden proci olyan erős egy szálon, hogy azt is ki lehet várni, de azért jó lenne, ha megcsinálnák többszálúra. Nagy diszkográfiák és gyűjtemények teljes konvertálásánál azért nagyon nem mindegy, hogy negyed/nyolcad idő alatt végez-e. Persze, a foobar2000 tudja párhuzamosan kódolni, több encoder indításával, de akkor is ciki.
Ezt a külső tömörítős dolgot jó is hogy írod, akartam én is, csak elfelejtettem. Tehát tömörítésnél mindig a létező legjobb külső, parancssoros encoderrel tömörítsünk, legújabb verzió, azaz lame, oggenc, qaac, stb.. Ez azért fontos, mert ha más encodert használunk, vagy az alkalmazás beépített encoder-ét, akkor nem tudjuk, hogy mivel tömöríti (jó ez lehet kideríthető, ha pl. van benne winlame.dll), milyen verzióval, és milyen beállításokkal. Ez így nagyon lutri, hogy ismeretlen beállításokkal milyen minőségre fog tömöríteni.
A másik fontos, hogy az encoderek beépített default presetjeit használjuk leginkább, azoktól csak nagyon speciális, indokolt esetben lehet eltérni. Tehát nem szabad saját presetet összegányolni 10 féle saját paraméterrel. Az encoderek szerzői nem véletlenül állították be azt defaultnak, ami. Így általában default VBR-nél kell maradni, esetleg azt lehet a defaultnál jobb minőségűre venni, pl. lame-ben -V0 (a default -V3 helyett), vagy oggenc-ben -q8 (a default -q5 helyett).
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz benedekco #209 üzenetére
Nem tudom már újraszerkeszteni: ez alapján a régi topik alapján mégis csak hatással van a -q kapcsoló a LAME VBR-re, de csak korlátozottan: egyes szinteken figyelmen hagy különbségeket, emiatt több -q szint is összemosódik eggyé. A lényeg, hogy VBR-nél nem kell megadni, mert automatikusan a legjobb (q=0). Nincs is ok, hogy q=9-et adjon meg valaki, ugyan felgyorsítja a tömörítést, de a minőség rovására. Ha már valaki veszteségesen tömörít, legyen türelmes. Ezeknek a -q kapcsolóknak régen az volt az értelmük, hogy 486-os, P1-P2-es gépeken eleve egy örökkévalóság volt mp3-at tömöríteni, nagyon sokat befolyásolt, ha az ember visszavette a -q kapcsolót. De kb. a P3-P4-től (és ezekkel erőben megegyező AMD-ken) már holt mindegy, akkora időbeli diffit nem okoz, hogy ne lehessen kivárni. Mai modern gépen, ami legalább C2D vagy ezt elérő erejű, meg aztán végképp semmi értelme hozzányúlni, csak önszivatásra jó. Vagyis -b CBR-nél be lehet próbálkozni a default -q3 helyett -q0-val, az lassabb egy kicsit, de nem vészes.
[ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
-
#71562240
törölt tag
válasz benedekco #408 üzenetére
"A kérdés viszont az, hogy ezt a 20k feletti részt hány százaléka az emberiségnek hallja meg"
Az is egy kérdés. A másik, alkalmasint lényegibb kérdés a széles spektrumban megmutatkozó jelentős különbségek. Kr/\toS kolléga mérési példája azt mutatja meg, hogy 2kHz-en is, 4kHz-en is milyen eszeveszett különbségek mérhetők ki, ha az ember hatékonyan mér. A 224kbit/s-on is elég nagyok a különbségek, és 320-on is elég nagyok lennének A prezenszsávban is jó nagyok a különbségek, nem csak a magas és az ultramagas sávban. Mihelyst a mérés felbontása a problémához illő, jelentős különbségek látszanak, amelyek igazolják a hallási tapasztalatokat - mármint a hozzáértő hallásúak hallási tapasztalatait.
-
Frawly
veterán
válasz benedekco #445 üzenetére
Így van. Kimutatták, hogy a hangosabb audió anyagot jobb minőségűnek, részletgazdagabbnak hallják az emberek. Akkor is, ha ugyanaz a lossless anyag van felhangosítva. Épp ezért kell az ABX vaktesztet egyforma hangerejűre vett mintákkal csinálni. Meg a tömörítést is ellenőrzött, valóban lossless anyagból (pl. audio CD, DVD) kell csinálni, hivatalos, utolsó verziós encoder-rel, megfelelő kapcsolóva/profillal. A netről letöltött random Metallica mp3-at már el is lehet felejteni, nem azért, mert mp3, hanem nem tudjuk, hogy:
1) a forrás eredeti, lossless-e
2) milyen encodert használtak
3) annak milyen verzióját
4) milyen beállítással.
Nagyon ritka az igényes zenefeltöltés, főleg mp3-ban. Azért akad, ahol a feltöltő ki szokta tölteni az .nfo fájlt, és abban le van írva, hogy a CD bekapcsolt Accurate RIP-pel, EAC adott verziójával volt grabelve, és a LAME encoder megadott verziójával és azon belül konkrétan milyen hangprofillal volt tömörítve. De még ilyenkor is lehet kamu adatokról van szó.Ugyanez van a Spotify-jal is. Szarul szól. De nem azért, mert ogg-ban van, meg csak 160 vagy 320 kbps. Hanem a Spotify konvertáláskor elgányol rajta valamit. Saját CD-t ugyanilyen ogg-ba betömörítve máshogy szól.
-
Frawly
veterán
válasz benedekco #445 üzenetére
Nem, nem kell. A default -q3 az CBR/ABR tömörítésnél van, ott valóban érdemes -q0-át neked megadnod. A VBR profilok mind -q0-át használnak, ezt írja is a kimenetben. Persze megadhatsz neki magasabb (rosszabb minőséget jelentő) -q értéket is VBR-nél, de nem tudom, minek szivatnád magad ilyennel, minek rontanád le a fájl minőségét. Nincs rá okod.
Szóval igen, olvasom, amit írsz, tudom is értelmezni. Elismerem, hogy egy részét valóban rosszul tudtam, mert úgy emlékeztem, hogy VBR-nél a -q kapcsoló hatástalan, mert mindenképp -q0-át használ. Félig igaz, q0-át használ, de a q kapcsoló nem hatástalan. Vagyis részben. Mert VBR-nél a q0-q3 egy szintre van összemosva. Meg a q4-q7 is, meg a q8-q9 is. A -q kapcsoló ugyanis nem egy konkrét érték, hanem szintén profil, aminek apró részbeállításai vannak. Már pedig VBR-nél egy-egy ilyen részbeállítás kikapcsolódik, így azok a q-profilok, amik eredetileg 1-1 kisebb részbeállításban különböztek, ezután lényegében azonosak lesznek.
Egyébként ha nem hiszed el, kísérletileg is igazolhatod. Tömörítsd be egy adott wav fájlt -V0 és -V0 -q0 kapcsolókkal is. Ugyanaz lesz a két kimeneti mp3 fájl, bitre pontosan meg fognak egyezni, ugyanakkorák is lesznek bájtra pontosan. Az enkódolási idő is azonos lesz, meg a VBR bitrátagörbe.
-
PuMbA
titán
válasz benedekco #585 üzenetére
"pl mp3 sokkal jobb eredményeket mutat mint az OPUS."
Az a nagyon sötét kék, ha jól tudom -100dB jelszint körül van Az OPUS inkább megőrzi a nagyobb jelszintű (-70 - -90dB) magas hangokat és kidobja a nagyon alacsony (-100dB vagy kisebb) jelszintű közép és mély hangokat.
lezso6: Ja, lásd, amit ebben a hozzászólásban írtam. Az se hülyeség, amit az OPUS csinál, hogy nem vág, de a jelszinttől függően dobál ki.
[ Szerkesztve ]
-
envagyok
veterán
válasz benedekco #642 üzenetére
Mondom átkódoltam 320 mp3 ba a flacot, és hallottam melyik melyik.
Hányszor írjam le?
Itt mindenki csak beszél, és oszcilloszkópozik, egyedül én csináltam meg konkrét tesztet.
Keress rá: vivere itt ebben a topikban
Már napokkal ezelőtt világosan leírtam, hogy átkódoltam legújabb lame mp3-ba , 330cbr-be, és rögtön hallottam.De utoljára írom le, nem baj, ha másnak jó az mp3, hallgassa azt. Nekem nem jó, ennyi.
És újra kérem, nem kell nekem válaszolni.
Mert akkor mindig olyan irányból támadtok meg, amit egyszer régen már leírtam, de ha nem válaszolnék, úgy tűnne, hogy igazatok van. Pedig nincs.
Nem vagyok hittérítő, nem akarok vitatkozni arról, ami számomra egyértelmű, és egyáltalán nem érdekel, hogy ki mit hallgat a fülével.
Újra leírom.
Erre és a régebbi hsz-aimra senki ne válaszoljon!![ Szerkesztve ]
Keresek 3dfx és régi ATI, Nvidia videókártyákat, Gravis, Creative hangkártyákat!
-
envagyok
veterán
válasz benedekco #666 üzenetére
Én sem feszülök soha.
De zenét nyugodt körülmények között hallgatok, beleélem magamat, és ha szépnek tartom, el is érzékenyülök. Na ez nem sikerül MP3-al. De itt már folytatódik azzal, hogy milyen szobában hallgatsz, vannak-e szomszédaid, járnak-e az utcában kamionok, odafigyeltél-e az akusztikára, stb. Ha minden szép és jó, jön magától az érzés. Ha nem, akkor nem.
A filmezés érdekes dolog. A hálóban lecseréltem a 4k 55' LCD-t FullHD 55' OLED-re, és jobban jártam. MIvel 3M-ről nézem, és onnan nem látja a szemed a felbontás különbséget, viszont ha a fekete szürkés, azt egyből kiszúrod
A régi filmeket is szeretem, és ott tisztában vagyok azzal, hogy a régi technika ennyit tudok, persze igyekszem az elérhető legjobb minőséget beszerezni. Szerencsére egyre több régi filmet lehet beszerezni már jobb minőségben thx netflix, hboKeresek 3dfx és régi ATI, Nvidia videókártyákat, Gravis, Creative hangkártyákat!
-
arnyekxxx
veterán
válasz benedekco #666 üzenetére
Nem beszélve a múlt század eleji anyagokról amiken még szín se van meg ilyen elbaszott négyzet aránya van
Bár nem négyzet, de a "Nyugaton a helyzet változatlan" eredeti változata 1930-ban készült (fura ugy nézni, hogy tudod a szereplőknek az 1. VH nem az 1. VH volt hanem A VH) és baromi jó film mai szemmel is.
-
válasz benedekco #696 üzenetére
Nem, isten ments. Egy vitába érvként egy órás videót behozni azért erősen khmm. Habár van rosszabb, amikor egy vitában az egyik fél azt mondta "Olvasd el XY könyvet és utána beszélhetünk tovább a témáról". Igazi gerinctelen húzás.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
arnyekxxx
veterán
-
#00137984
törölt tag
válasz benedekco #723 üzenetére
Ha van egy Xonar hangkártya kéznél, akkor hallgasd meg 24bit/32bit ASIO beállitásokban. Egy jó ideig csak 24bit-en hallgattam, mert az AIMP zenelejátszó 32bit-en hangfeldolgozási hibákat okozott (ezt már javitották). Latency 1-80 ms között állitható, és ha nem is olyan kis lépésekben, de hallható némi javulás a hangminőség terén.
[ Szerkesztve ]
-
-
addikt
válasz benedekco #736 üzenetére
Hülye. Nem fél másodperc, hanem kábé 0,05mp, azaz ötvened.
Amúgy tényleg meglepően sok hang elvész mp3 tömörítésnél. Kivontam egymásból a flac-ot meg az mp3-at. Hatásos hallani hogy mi vész el. De akkor sem hallom a különbséget ha váltogatok a csatornák között. Meg az ABX-en is elbukom, szóval tényleg tök mindegy.
Ellenben azonos wav filenál konvertálással, 24/88,2 - 16bit/44,1khz közötti kivonásnál viszont meg se moccan a hangerő kijelző pedig -57db-nél indul. Illetve hisztogram nincs is.
El lehet ám cseszni ezzel az időt rendesen.
[ Szerkesztve ]
Mos mé, hánem? De! Vagy nem...
-
nagyúr
-
PuMbA
titán
válasz benedekco #750 üzenetére
Csak V0-tól V2-ig nem vágja a magasakat a LAME OPUS előnye egyébként, hogy 320kbps VBR esetén 510kbps-ig kitolja a maximum bitrátát, tehát sokkal szélesebb térben tud mozogni, mint az MP3. 224kbps esetén is még 320 kbps felé megy, de az enkódolás végén kiírja, hogy mi lett az alsó és felső határ. 160kbps esetén megy el épp 320kbps-ig, ha jól tudom.
[ Szerkesztve ]
-
Dilikutya
félisten
válasz benedekco #642 üzenetére
Tegyük hozzá, ha letöltöd jó minőségű MP3-ban, kiírod, és azt hallgatod, de nem veted össze tömörítetlen forrással, nem fogod tudni, hogy mit is hallgatsz, mert nem tudod, milyennek kéne lennie. Sok esetben összevetve se, ez nem csak hangrendszer, de hallás- és forrásfüggő is.
Nem vagyok perverz, csak haladok a korral. (Még mindig: Rock&roll feeling baby, rock&roll feeling.....)
-
llax
senior tag
válasz benedekco #884 üzenetére
"Van valami fül tréning, hogy meghalljam a különbséget?"
"Tréningelj" a cinekre esetleg egyéb fém ütőshangszerekre, de nem ám felvételről, hanem valósra, testközelből. Abban vannak hallható különbségek, de ahhoz, hogy eldöntsd, melyik az "igazi", ismerned kell a valós hangjukat.
[ Szerkesztve ]
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1036 üzenetére
Számold bele, hogy most először csináltam ABX tesztet. Szerintem legalább 2-t rosszul pipáltam a 16-os körben...
De próbáljátok ki, tegyetek fel a fejest, aztán mondjátok meg, hogy szerintetek igazam van-e.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1036 üzenetére
Nagyon belefizozófiázól... Kár érte. Egyszerűen leírtam (próbáltam humorral, de neked nem jött át... - mondom ezt úgy, hogy egy pohár kv-nál nagyobb adag koffeinre már érzékeny vagyok), hogy ha van rá lehetőség, akkor nem fogok lossy zenét letölteni, mert miért tenném? A teszt szerint mindkettőt ugyanúgy tudom élvezni, de a lossy esetén mindig ott van az ember fejében, hogy akkor ez most vajon olyan jó mint egy nem lossy verzió? Egyszerűen tisztább, szárazabb érzés a flac. - ez a humoros megfogalmazás már csak átmegy?
#1038 - nem azt írtam, hogy egyértelműen arréb lép két lépést. Azt írtam, hogy szerintem egy kicsit mintha balra kerülne a középpontól. Azt is írtam, hogy marginális a különbség. Ezek alapján ne várd el, hogy 100%-ot hozok a teszten. Én sem vagyok már 20 éves, valszeg az én hallásom se üti meg azt a szintet, ami ide kellene, mert annyira csekély az eltérés. Nekem csak van egy elég jó hangcuccom, ennyivel vagyok előrrébb az átlaghoz képest.
De mondom, erről addig nincs értelme tovább beszélni, amíg nem teszitek fel a fejhallgatót.
Jah és még egy kis megjegyzés a végére, az elektronikus zene az zaj.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1046 üzenetére
Az elektromos gitárról levett jel utána átmegy egy csöves erősítőn és olyan szép torzítással, meleg felharmonikusokkal telik meg, hogy öröm hallgatni. Meg a hangfalba is elektromos jel megy be, szóval minden hangosított zene elektronikus zene...
Egyébként akkor még hozzáteszem, hogy mikor a faszi magasabb hangokon énekel, ott is véltem felfedezni némi eltérést, de ez is annyira marginális, hogy nem tudtam vele egyértelműen beazonosítani egyik vagy másik fájlt. Nevezheted belemagyarzásának, nálam az itteni hangcuccal ez a véleményem. Ezért is írtam, hogy szubjektív a véleményem, csak ez sem jött át úgy érzem.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1102 üzenetére
No, megcsináltam két 30sec-es részletet a lentebb említett KF album két számáról. Itt vannak a fájlok, meg egy spektrumkép is róluk: [link]
Az eredeti flac-eket csak daraboltam, majd a darabokból csináltam opus 80k-s tömörítést.Úgy a tizedére tömörít az opus, miközben még elég jól megmarad a lényeg, nem rossz teljesítmény! Ezzel a 2-2 fájllal olyan 7/10 körül találtam el abx-en. A számok egyes részein könnyebb volt kihallani eltérést, mint másokon.
arnyekxxx: Blood Bunny... Én ehhez már öreg vagyok. Vérnyúl: [link]
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1213 üzenetére
Én most meghallgattam itthon is ugyanazt, a fasza fejesemen az épített erősítővel. Itt se hallok tovább, viszont 16k felett nem hallottam semmit, szóval az a pattogás az a másik cuccból jött. Az mondjuk nem csoda, mindössze 14k körül kapni az E1-et.
Simán lehet, hogy a cuccod valamilyen korlátját hallottad vissza.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1218 üzenetére
Nehéz megmondani a hangerőt, nem túl hangosra tettem, oda, ahol a 8-10k környéke még nem üti ki a fülemet.
Amúgy ha feltekerem a hangerőt maxra, akkor 18-20kHz nél is hallok olyan magas hangokat, mint mikor a régi rádiót hangolod és sípol össze-vissza. Ez már mondjuk az online rendszer hibája.
Ezt abból gondolom, hogy az itteni frekvencia generátor által letöltött wav fájlt lejátszva nincs ilyen jelenség, nagyobb hangerőn hallok is belőle valamit: https://www.wavtones.com/functiongenerator.phpNincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
PuMbA
titán
válasz benedekco #1228 üzenetére
"De eddig nem gondoltam, hogy van aki pl nem hall 15khz-t."
Én sem hallok már 16kHz felett, pedig teljesen vigyáztam a fülemre. Hangfallal, de fej vagy fülhallgatóval kb. fele akkora hangerővel hallgatom a zenét, mint az átlag ember, (néznek is mások, hogy mi bajom van ), szóval nagyon érzékeny a hallásom egyébként. Ezen belül különösen a 3-5kHz közötti hangok, bármilyen kis neszt kiszedek, ami valami másik helységből jön. Ezért nem szeretek sokáig Budapest központjában lenni, mert megöl a zaj.
[ Szerkesztve ]
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1228 üzenetére
Szerintem jó. Hallásügyileg akkor jól jártál, pedig feltétlezem te is 30 körül vagy. Eddig egyik haverommal együtt 4 embert számolt, mi csak 16k-ig halljuk ezt.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
unclefucka
senior tag
válasz benedekco #1474 üzenetére
Félre értettél. Nem is érdekel, hogy mi az.
Elsősorban élvezni akarom a zenét és nem elemezni azt.
Elemeztem már eleget.
Mostanában inkább a LEGO® elemek kötnek le, azokkal elemezek, meg a Control+ -al.Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1481 üzenetére
Tömörítést igen, rendszert nem.
Amúgy nem tudjuk, hogy KF alatt hallja-e az opus problémáit, innen nem próbálta meg senki. Itt vannak a feltöltött számok a #1103-ban, én 7/10-et produkáltam. Nálam gyakorlottabb ABX-es szerintem többet is ki tudna hozni ebből. Abban az esetben meg áll, amit írtam lentebb.
*Viszont mint írtam, a véleményem szubjektív. Nem adtam utasításba senkinek, hogy mit mivel kellene, de van egy erős véleményem ebben a témában a tapasztaltaim alapján.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1483 üzenetére
Vonatkoztass el a személyes preferenciádtól. Megmondom őszintén, én sem szoktam KF-et hallgatni. Én speciel nagy AC/DC rajongó vagyok, itthoniak közül meg nagyon szeretem az Aurórát vagy a Prosectúrát meg a Picsát és sokat is hallgatom ezeket, de mégsem ezekkel állok neki teszteni egy hangcuccot, mert ezek a zenék se arra valók.
Azt már nem is említem, hogy elég gyakran csak hagyom szólni a kedvenc Bulgáriai netrádiómat mert alig beszélnek rajta (és azt sem értem), azon kívül meg szinte csak a nekem tetsző számokat adják. Na gondolom a netrádió ?128k? streamjével már csak nem kellene tesztelni, hiába szól órákon át.
De ha meg akarom mutatni valakinek, hogy hogyan szól a cuccom, akkor berakok egy-két KF számot.
lezso6:
Az az eltűnt hangszer esete sok dolgon múlhat. Ugye van egy amplitudó karakterisztikája az erősítőnek (ami főleg akkor lesz problémás, ha nem A, hanem a tranzisztoros erősítőknél inkább megszokott AB osztályú beállításban működik, hogy ne fogyasszon annyit a cucc), van egy amplitudó karakterisztikája a hangfalnak amit a hangszóró a hangdobozzal együtt alkot, meg van egy karakterisztikája a forrásnak is.
Mivel ezeket nem tudjuk itthoni eszközökkel megmérni, így csak találgatni lehet, hogy ha veszek egy erősítőt meg egy hangfalat hozzá és azt rákötöm valamire, akkor milyen lesz a végeredmény, miután egymásra lapolódnak az amplitudó menetek és kialakulnak a puklik meg a hullámvölgyek, meg ezek keverékei.A másik érdekes kérdés a torzítások esete. Ismerősöm járt úgy, hogy volt egy épített, bejáratott erősítője meg hozzá hangfal és jól is szóltak együtt. Aztán rászánta a pénzt és vett minőségi hangfalat az erősítő mellé, de ebből az lett, hogy jelentősen rosszabbul szólt az egész, mint az előző, gagyibb hangfalakkal.
Pár mérés után kiderült, hogy az erősítő torzítása volt túl nagy, de az előző hangfal nem rendelkezett olyan tulajdonságokkal, hogy ez kihallható legyen... Ezek után átépítette az erősítőt és úgy már az új hangfalakkal minőségben lenyomta az előző összeállítást a cucc.Saját célra a fentebb írtak miatt már pár éve tervezek építeni amplitudó + fázismenet mérő műszert (egyfajta wobbler szkóp), hogy mondjuk egy erősítőt ki tudjak mérni, de nem egyszerű a téma és bár a nyákterv már készen van, még egy jó adag programozás is kelleni fog hozzá, meg idő. Amennyire tudom, ilyen jellegű műszert venni sem nagyon lehet, pedig lenne rá igény.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz benedekco #1515 üzenetére
Az a baj a DSP-vel, hogy attól még a végén egy tranyós erősítő fogja előállítani a hangot. Így a végén az eredmény az "két világ legjava" lesz. Főleg, ha esetleg egy nem túl fasza D osztályú erősítő van a cuccban
(csöves) "torzítás jóformán csak második és harmadik harmonikust hoz létre, a magasabb harmonikusok elhanyagolhatóak, azonban a tranzisztornál a magasabb harmonikusok amplitúdója is viszonylag nagy. A magasabb harmonikusok két okból is zavaróak az ember számára: egyrészt az emberi hallás számára a magasabb harmonikusok önmagukban sokkal zavaróbban hatnak mint a 2. vagy 3. harmonikusok, másrészt a magasabb harmonikusokat előállító karakterisztika nagymértékű intermodulációs torzítást is okoz, ami különösen zavaró a hallás számára." [link]
Egy gitárnál egyébként nem maga a cső torzít, hanem egy diódás vágó áramkör, amiben két szembekapcsolt dióda (leginkább Germánium dióda, az alacsonyabb nyitófesz miatt) lecsapja a színusz tetejét, így kvázi négyszögesítve azt. Az már csak ráadás, ha a végerősítő csöves.
Egyébként volt ilyen komolyabb, tranzisztor és DSP-s gitár kombóm, tudott vagy 20 különböző hangzást meg mindenféle effektet, de valahogy nem volt az igazi. Az effektek fele alapzajos volt, a másik fele meg háááát nem tudott olyan hangzást reprodukálni, amit a klippekben hallottam, pedig valami Korg cucc volt, nem is bóvli. Végül eladtam és megmaradtam egy közönséges gitárerősítőnél, de tranyósnál. Aztán már az sincs, van egy mini, 9V-os elemről működő Marshall gitár erősítőm, ami pont megfelel a gitár (nem) tudásomhoz.szaszlaci: Arany, ezüst, réz, ofc réz... Ebben én nem megyek bele, mert bár mindennek van hatása az analóg jelre amin áthalad, de nem hiszem, hogy a többségünkenk van olyan hallása, amivel ez kihallható lenne. Legyen meg a kellő keresztmetszet, aztán jóság van.
szerk: amit linkeltem a 2. bekezdésben, abba olvass bele, érdemes.
[ Szerkesztve ]
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
válasz benedekco #1515 üzenetére
"Mondjuk a mai világban egy jól megcsinált digitális/tranyós erősítőre lehetne egy gombot rakni ami mint egy cső szimulációt csinál, dsp-vel akármivel. Ennyi lenne."
Röviden:
Nem.
Kicsit hosszabban:
Lehetne, de valószínűleg orbitális számítási kapacitás kéne hozzá, hogy élőben, megfelelő minőségben működjön, ezért nem éri meg. Meg hát nincs meg a feeling sem.
Sokkal hosszabban:
Ugye digitális reprezentációnál van hangmagasságban egy felső limit, aminél magasabb nem tárolható. Ez ugye a Nyquist-frekvencia, ami fele a mintavételezésinek, azaz a 44.1 kHz-es mintavételezésű CD-minőség esetén ez 22.05 kHz. Ezzel nincs semmi gond, simán elég, ha zenét hallgatsz.
Azonban hangfeldolgozásnál ez probléma lehet, mert a torzítás emulálásához felharmonikusokat generál a DSP, s nem egyet, s ugye ezekből jópár a Nyquest-frekvencia felett lesz. Ezeket pedig már nem tudja a formátum reprezentálni, ezért visszatükröződik a jel az Nyquist frekvenciáról. Tehát pl CD minőségnél egy 5 kHz-es jel 40 kHz-es felharmonikusa nem eltűnik, hanem egy 4 kHz-es hang lesz belőle. Ez az úgynevezett aliasing jelenség. A nagy probléma az vele, hogy visszatükröződött hang harmonikusan nem kapcsolódik az eredeti hanghoz, ezért baromi zavaró tud lenni. Lásd még intermodulációs torzítás, az is hasonló, nem harmonikus.
A problémát oversampling segítségével lehet orvosolni, azaz ha a hangfeldolgozás az eredeti mintavételezési sűrűség többszörösével történik. Pl 44.1 kHz helyett 176.4 kHz-cel, ami 4x oversampling. Itt pedig már értelmezhető lesz a 40 kHz-es jel, így nem lesz aliasing. Azonban egy csöves erősítő hangjánál rengeteg felharmonikussal kell dolgozni, megfelelően elhelyezni, ezért jó minőségben megoldani csak orbitális mértékű oversamplinggal lehetne, amihez ugye orbitális számítási kapacitás szükséges.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
válasz benedekco #1524 üzenetére
Nem kell sok kilohertzes feldolgozási mód, sőt, az csak ront a helyzeten az intermodulációs torzítás miatt. Oversampling az jobb, mindegy mit támogat a hangkártya, a CPU dolgozik vele. Van ilyen 64x oversampling is, ami 44.1 kHz esetén ~2.8 MHz, s bizonyos esetben szükség is van rá.
Amúgy igen, a lényeg az lenne, hogy ugyanolyan legyen, mint a cső, ne csak közel hozzá. Az meg nehéz. Egyébként a késleltetéssel nem növelhető a számítási kapacitás, az csak arra jó, hogy az esetlegesen hullámzó számításigényt kiátlagolja.A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
Elf
aktív tag
válasz benedekco #1554 üzenetére
Hülyeséget írtam. Ez a valóság:
Sample rate : 22050 Hz
Channels : 1
Bitrate : 56 kbps
Codec : MP3
Codec profile : MP3 CBR
Encoding : lossyMeg esküdtem volna rá hogy 112kbps az összes régi saját C64-MP3 file-om. Erre kiderül hogy ezt a szart hallgatom 20 éve. Most megyek és átgondolom az életem
[ Szerkesztve ]
Új hozzászólás Aktív témák
- Xiaomi Redmi 9 64GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Dell Latitude E7450 Full i7-5600U, 16GB DDR3, 512GB SSD, FHD IPS, Nvidia, HUN Vil.Bill. Új
- Dell Latitude 7310 i7-10610U, 16GB DDR4, 512GB NVMe, FHD IPS Privacy, HUN Vil.Bill, NBD, Új Állapot
- Dell Latitude 7310 2in1 Alu i7-10810U, 16GB DDR4, 512GB NVMe, FHD IPS Touch, HUN Vil.Bill.
- Dell Latitude 7420 Aluminium i5-1145G7, 16GB DDR4, 512GB NVMe, FHD IPS Touch, HUN Vil.Bill, NBD