Új hozzászólás Aktív témák
-
Cassi
őstag
Naivitás azt gondolni, hogy az ott élők majd egységesen akarnak valamit. Lesznek köztük zöldek, akik a lehető legkevesebb terraformálást akarják, konzervatívok, akik az egész Marsot be akarják betonozni, és liberálisok, akiknek csak az a fontos, hogy az ázsiaiak és a feketék is ugyanannyi földet kapjanak stb.
-
Tasunkó
őstag
Amíg nem vetnek véget az emberek a cégnek, addig tökmindegy hová mennek, mert mindig ott lesz a pszihopata barátocskájuk. Szóval az ott élő emberek és cégek mit akarnak, innentől egyértelmű, végtelen hasznot. Politika az mindegy mert a cég a rák ami mindig ugyanazt akarja, és láttuk mit tesz itt a Földön, és viszik magukkal a Marsra, mehetnek a Jupiterre, ahová akarnak mindig ugyanaz lesz.
-
ben2
tag
Az is politikai kérdés, hogy az üzleti érdek mennyire tudja befolyásolni a politikát.
A terraformálás pedig egy évszázadokon át tartó folyamat és nem gazdasági szereplők döntenek róla parcellákként, hanem vagy megcsinálják, vagy nem.
Ha - tételezzük fel - még ebben az évszázadban önellátó kolónia jön létre a Marson, akkor a Mars terraformálása is azon fog múlni, hogy az ott élő emberek mit akarnak. -
Tasunkó
őstag
A politika nem véletlenül ilyen. Az üzleti érdek tette impotenssé. A Földön viszont ha egy terület érintetlen marad, akkor ott megjelenik a gaz, a bozót, stb. A Marson ugyanezt a területet pénzbe kerül majd olyanra terraformálni, hogy el tudjon gazosodni. Az üzlet számára viszont megfelel ha kopár és van rajta néhány munkásszálló, és az is pézbe kerül majd hogy elérjék a lakók a földi átlagéletkort, de miért is érnék el. Szóval ott még nagyobb nyomása lesz az üzleti érdeknek alakítani a politikát, de majd sikerül ellenállni a társadalmi szövetségnek ami a Földről ahol minden ingyen nő, azért távozott mert képtelenek voltak rá. Ez igazi porszívóügynök mitológia.
-
ben2
tag
A politika nem egyenlő azzal a nyugati intézményekre jellemző fingreszeléssel, amit a társadalom hol fásultan, hol indulatokkal, de mindenképpen a partvonalról figyel.
A politika egy adott közösség koordinációja adott társadalmi célok érdekében.
Hogy mi a cél és azt milyen eszközökkel akarják elérni, az mind politikai kérdés és nem gazdasági (mivel a gazdaság egyike az eszközöknek).
A Marson nem az lesz a lényeg, hogy lesznek-e politikusok (lesznek, legfeljebb máshogy hívják őket), hanem hogy lesznek-e a terraformálással ellentétes társadalmi érdekek. -
Tasunkó
őstag
a Föld jobbá tétele nem mérnöki kérdés, hanem politikai
Üzleti. A politikus önállóan a cipőjét sem tudná bekötni. A Mars terraformálása egy érdekes üzlet lehet, mindenesetre az egy jó marketing hogy nincsenek ott politikusok, mert ott tényleg nincsenek. Valószínű nem is lesznek, legalábbis aki meglát ott politikust az kap egy ajándék tepsit.
-
ben2
tag
válasz
Héraklész
#44
üzenetére
A fizika megvan, a többi mérnöki kérdés, ami mindig megoldható, csak ugye a gazdaságosság kérdéses, tehát hogy a számítóközpont előállítási és űrbe juttatási költsége magasabb-e, mint egy hasonló kapacitású eszköz energiaköltsége itt a Földön.
Ha a nettó számok stimmelnek (azaz mennyi az űrbe juttatás energiaköltsége, űreszköz amortizációja, céges profit, adók, stb. nélkül), akkor onnantól mennyiségi kérdés. Ha van a szolgáltatásnak kellő méretű felvevőpiaca, akkor el lehet érni azt a nagyságrendet, amitől a rendszer már önfenntartó, afölött pedig hasznot is hoz.A Starlinkkel ugyanez volt. A koncepció bejelentésekor csak megmosolyogták, az első pár száz műhold beüzemelése után erős volt a kétely, hogy valaha is rentábilis lesz-e, aztán 2024-ben már 8 milliárd USD bevételt termelt. (Nemrég a SpaceX 17 milliárdért vett mobil frekvenciákat a Starlinkhez, összehasonlításként: a NASA éves költségvetése 24 milliárd dollár.)
Ami a terraformálást illeti, a Föld jobbá tétele nem mérnöki kérdés, hanem politikai. Egy lakatlan bolygó esetében így nagyobb a terraformálás sikerességének esélye, mintha a Földdel kísérleteznénk. Az emberi gőg inkább úgy jön számításba, hogy amit ma jó megoldásnak gondolunk, arra jövőre már súlyos károkozásként gondolhatunk. Pl: folyó szabályozások, azbeszt vagy lobotómia.
-
Héraklész
aktív tag
Nézd, egyelőre még az a technológia sincs meg, amivel úgy működne, ahogy előrevetítik a cikkben. Felvetésre felvetettem hogy nyilván nem éri meg fellőni az egész hóbelevancot, amikor itt a földön sem tudják hatékonyan üzemeltetni.
Mint az úgynevezett terraformálás. A károkozás mértéke után tiszta lappal indulna az emberi gőg, de ha a Földed nem tudjuk már picit jobbá tenni, akkor egy másik bolygót sem tudunk földdé alakítani. -
#39
ergoGnomik
tag
b.
#38
ergoGnomik
tag
Úgy csinálsz, mintha magadtól nem értenéd, hogy ez annál sokkal-sokkal bonyolultabb probléma, mint kitalicskázni két-három szerver racket a farmról, bedobni egy űrkapszulába, fellőni és már kész is vagyunk.
Ha ránézel a szokásos ISS fényképekre, akkor látod a konstrukció nettó méretéhez fogható nagyságú napelem tömböket és az annak 70-80%-át kitevő méretű hőkisugárzókat. Nos, a Wikipédia szerint ennek a sok napelemnek az összesített csúcsteljesítménye nincs egy negyed megawatt, és a keringés közben odafent sem süt mindig a nap. A mai szerverszekrények meg darabonként karcolgatják a 100 kW betáplálásszükségletet, szóval egy műholdba sokkal több energiaigényt lehet könnyedén beépíteni, mint amit hatékonyan ki tudsz elégíteni. A hulladékhő elvezetésének meg pont ugyan ez a problémája. Plusz valamiért van egy olyan gyanúm, hogy amiket odafönt használnak azok nem pont azok a napelem táblák, amit a kínai ipar köbkilométer számra ont magából.
A kozmikus sugárzás is egy olyan összetevő amit nem hagyhatsz figyelmen kívül. Miközben erősen számolja az MI odafent a világ megváltásának matekját, közben azért nem lenne jó ha a nagy energiájú részecskék által átbillentgetett bitek és megzavart tranzisztorok hibázgatnának, mert a végén megváltás helyett megsemmisítés lesz az eredmény. Annak meg a csóri milliárdosok és a valagukból kilógó politikusok lehet nem örülnének. Így aztán kénytelen leszel vagy súlyos árnyékolást fellőni a számítástechnikával, vagy a sugárzást jobban viselő gyártástechnológiát és multi-redundáns hardvert építesz be. Amivel jelentősen csökkented a hasznos teher arányát. A redundancia a karbantartás szempontjából is fontos lehet, mert föld-körüli pályára ugyan senkit nem fogsz felugrasztani megszerelni ami elromlott. Illetve, a teljes rendszered méretezésénél figyelembe kell venned, hogy kedvezőtlen esetben folytonosan veszíteni fogod a számítási kapacitást, ami új telepítéseket igényel vagy csökkenti az üzleti potenciált.
Hacsak úgy nem gondolod, hogy ezek az űrszerverek felviszik magukkal az összes mesterséges intelligencia algoritmust és feldolgozandó adatot amiből azután életük végéig elketyegnek és közlik majd egyszer a negyvenkettő bonyolultságú végeredményt, akkor bővített kommunikációs képességekre is szükség lesz. Legjobb tudásom szerint ami most van, az kb. a mostani űrállomás, űrszondák és űrtávcsövek kiszolgálására talán elég, de szűkösen. Ha oda-vissza adatot kell forgalmaznod, ráadásul az MI alkalmazásokban megszokott nagyságrendekben és a mostani körülmények között elvárttal összemérhető időszükséglettel, akkor létre kell hoznod olyan műholdkövető és adatforgalmazó rendszert, ami sokszorosan felülmúlja a ma elérhető megoldások kapacitását. És jóvá is kell hagyatnod, világszerte sokfelé.
A fellövések is érdekes kérdés lesz, ha kiderül a fenti korlátozó tényezők miatt szükségessé váló irdatlan kapacitás igény. Mert attól, hogy Altman, Elon és Jensen nagyon szeretnék, az űrszállítási kapacitás és annak javításának/gyártásának volumene nem tud végtelen lenni. A kereslet és kínálat árakra gyakorolt hatását ismerjük jól. Az esetlegesen felduzzasztott, azután kihasználatlanul álló hordozórakéta flottát meg szerintem nemigen kockáztatja meg a SpaceX, rajtuk kívül meg egyelőre nincs esélyesnek tűnő szereplő. Ja, a piacon egyeduralkodó szereplők árakra gyakorolt hatásáról úgyszintén nem szabad megfeledkezni. Plusz engedélyeztetni a megnövelt űrforgalmat.
Azután ott van még az elavulás. Pillanatnyilag iszonyú gyorsasággal kerül újabb és újabb mesterséges intelligencia hardver kifejlesztésre. Az űreszközök tervezése és gyártása ezzel jól láthatóan nem képes lépést tartani a nyilvánvaló okok miatt. Gyakorlatilag mire kiépíted odafent a rendszeredet, tele vagy reménytelenül elavult eszközzel, vagy folytonosan égeted a súlyos pénzeket az újabb generációs űrhardverek tervezésére és validálására, emellett utóbbi esetben a sok generációs MI hardverre folyamatosan biztosítanod kell a modellek támogatását és optimalizációját.
Szóval a problémád az, hogy minden amit idelent k pénzből meg tudsz oldani, az odafönt beszorzandó egy egynél nagyobb n számmal. Hasra ütésre n nem kisebb, mint három vagy öt, még ha pontosan nem is tudjuk számszerűsíteni a feladat szinte átláthatatlan bonyolultsága okán. Ehhez még hozzáadódik a lassabb gyártás és telepítés. Nem fogsz tudni megfelelő teljesítménysűrűséget elérni és nehéz lesz üzemeltetni. Az igényelt gyártási volumenek segíthetnek valamit a költséghatékonyságon, de egyelőre nem látszik milyen bevételeken tudnád amortizálni a szükséges új fejlesztések és kapacitásbővítések költségeit. Rémálom az engedélyeztetés. Az meg, hogy az NVIDIA, xAI, OpenAI, SpaceX és a többiek virtuális vagy kölcsön milliárdokkal újra beszállnának egymásba és megrendeléseket adnának egymásnak csak tovább erősítené annak a látszatát, hogy a mesterséges intelligencia tényleg egy buborék, ami megint néhány lépéssel közelebb hozhatná az önbeteljesítő jóslat beteljesedését.
-
ddekany
nagyúr
Érdekes project, de ha tippelnem kell... van az a 2030 olyan messze, hogy legyen rajta jó pár év csúszás, és addig visszavesznek az impozáns számokból is a felmerült technikai nehézségek miatt. És akkor az még egy prototípus, és csak utána kezdődik a valós használatot akadályozó gondok leküzdése. Szóval ezért mondom, hogy ez legalább évtizedek, ha egyáltalán.
-
-
ben2
tag
válasz
Héraklész
#15
üzenetére
A műhold gyártása nem kerül több energiába, mint egy adatközponté (ugyanakkora számítási kapacitással számolva), a fellövése meg 100%-ban újrahasznosítható űreszközökkel gyakorlatilag a folyékony oxigén és metán előállításához szükséges energia, ami nagyságrendekkel kevesebb, mint amit egy adatközpont a működése során felhasznál.
-
Elméletileg Izlandon 2030 tól munkaba áll az első napelemes erőmű 30 MW teljesitménnyel.A technológiai háttér meg van hozzá. [link]
bambano:: Én úgy tudom az űrből lesugárzott magas frekvrenciájú mikrohullámnak nincs melegitő hatása a légkörre Ez a frekvrencia szinte akadálytalanul jut át a légkörön.Csináltak már kísérleti lesugárzást.
-
válasz
Héraklész
#15
üzenetére
Open AI pl most 33 GW-ot akar telepíteni .Ekkora energiafelvételről beszélünk.
1 GW teljesítményű adatközpont telepítés ára 25-50 Milliárd dollár ez nem konkrétan maga a hardver hanem minden ami mondjuk 5000 adatközponti egységet -t kiszolgál Most csak az open AI ról beszélünk. Paks átlagos igénynél 2 GW körül megy ,maxon járatva ha jól tudom 3,5 GW teljesítményt tud leadni ez plafonon. Tehát 10-15 paks . Kína egy 1 km hosszú napelem erőművet akar az űrbe ami 36 km magasan lenne és 21 GW teljesítményt nyújtana. Egyre több ország gondolkodik ebben, mert a nap 24 órájában termel, nem melegszenek túl, sokkal nagyobb a hatékonyságuk.
jelenleg 10-12000 dollár 1 kg űrteher fellövése. 20 milliárd dollárból fellősz kb 1500-2000 tonnát.és ez folyamatosan olcsóbb lesz.
Biztos nem kikezdhetetlen alogikám,de én valahogy így látom. -
Az, hogy elkezdtek ilyet fejleszteni, hihető. Elkezdték, senki nem mondta, hogy lesz is eredménye, mint a 3d tv-nek meg a fúziós erőműnek.
Az is érdekelne, hogy egy ilyen műhód milyen pályára lesz állítva, fog kapni folyamatosan napfényt?másik hsz-re:
A fent összegyűjtött napenergia földre sugárzásával meg az a bajom, hogy az energia zöméből meleget gyártunk, némi közbenső akadályoztatással. Kell nekünk még plusz meleg ide? -
Z_A_P
addikt
Energiaéhség.Csak az OpenAI tervben lévő projektjei Németország energiafelhasznalasanak a fele kb.
Mi emberek persze egyunk bogarat, ne repuljunk, ne autozzunk, eleg a 19 fok, nem kell naponta furdeni, akkor sem meleg vizzel, mosni sem kell, ki lehet ruhat szelloztatni, hazat epiteni csak joisten szabalyokkal, euro 99 ,stb, stb
-
#18
deathcrow42
őstag
MrT
#11
-
#9
deathcrow42
őstag
emvy
#8
-
https://starcloudinc.github.io/wp.pdf
> As conduction and convection to the environment are not available in space, this means the data center will require radiators capable of radiatively dissipating gigawatts of thermal load. To achieve this, Starcloud is developing a lightweight deployable radiator design with a very large area - by far the largest radiators deployed in space - radiating primarily towards deep space...
Aztan mindenki eldontheti, hogy ez mennyire realis.
-
Engem azért érdekelne, hogy pontosan hogyan is gondolják a hűtést.
-
#4
deathcrow42
őstag
b.
#1
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest