Új hozzászólás Aktív témák
-
yle_greg
aktív tag
Alaptézisem:
A geometriai egyenesnek nincs vastagsága, azonban létezik, ergo el tudom nevezni. Húzok egyet, és elnevezem Aladárnak. Majd még egyet ugyanoda és elnevezem Bözsinek, majd még egyet, és elnevezem Cecilnek. Semmi nem zárja ki, hogy ez a három külön entitás egy helyen legyen. Ergo a válaszaim:
1: hamis
N: igaz
0: hamisHa kiválasztottad az egyiket (bármelyiket), akkor igaz-e, hogy a másik kettőben ellentmondásnak kell lennie:
Félreérthető a fogalmazás, ezért mind a két értelmezésére adok választ:
- ellentmondásnak kell lennie (a választásom és bármely másik választás között): igaz
- ellentmondásnak kell lennie (a két másik nem választott között): hamis (nem kell, de lehet)Igaz-e, hogy csakis az általad kiválasztott geometria írja le a teret és a másik kettő soha és sehol nem ad jobb leírást a fizikai térről?
igaz (Tagadó a kérdés. Én azt állítom, hogy az általam ismert fizikai térbe annyi vastagság nélküli csíkot húzhatok ugyanoda ahányat akarok, ergo a két másik koncepció (a nulla és az egy) rosszabb (konkrétan hamis) leírása a valóságnak.)Igaz-e, hogy minden kigondolt geometriához létezik olyan fizikai tér, amelyet leír?
Hamis, mert attól, hogy én részegen kiötlök valami geometriai nonszeszt, a fizikai tér nem fog egyből úgy működni. Ha ez nem így lenne, az ittas matematikusok képesek lennének hazateleportálni.A klasszikus háromdimenzós teren kívül, a metematika beszél n-dimenziós terekről is. Biztos, hogy n minden értékére van példa a valóságban?
Nem biztos, hogy jól értem a kérdést, mert ez függ a dimenzió fogalmától, ezért itt is két választ adok.
- Úgy érted, hogy végtelen számú 3 dimenziós dimenziós teret feltételezve (olyat amik között a sci-fi filmekben szokás közlekedni dimenzióváltással egy alternatív univerzumba) biztos-e, hogy mindegyik ilyen univerzum létezik-e? Ha így érted, akkor a válaszom igaz, mert ha feltételezem, hogy vannak ilyen dimenziók, akkor értelmetlen lenne bekorlátozni ezek számát teszem azt nyolcra, vagy nyolcvannyolcra, inkább legyen részeg nyolcas a padlón fekve.
- Ezt a kérdést úgy érted, hogy (bocs, ezt csak pongyolán tudom megfogalmazni) hogy a mi 3D -s terünkben van még néhány dimenzió, amit mi nem látunk, nem érünk fel ésszel, illetve nem érzékelünk? Hasonlat: olyanok vagyunk mint egy hangya egy föld méretű tökéletesen sima üveggolyón; ameddig ellátunk minden lapos, mert képtelenek vagyunk érzékelni a rendkívül kis mértékű görbületet, ergo meg vagyunk róla győződve, hogy csak 2 dimenzió létezik, és az általunk bejárható tér végtelen (plusz laposföldhívők is vagyunk, hehe). Vagyis mi egy N dimenziós térben élünk, amiből három tér kiterjedést fogunk fel (és egy időt, amit tetszés szerint lehet akár 4. dimenziónak is nevezni) akkor szükségszerű-e, hogy a többi dimenzió minden értéke létezzen a mi valóságunkban? A válaszom igen, mert van köztük kapcsolat, ha belerúgok egy kőbe az mind a 4 fenti dimenzióban mozogni fog. Lehet, hogy nem tapasztalom a 88. dimenzió létezését, de attól, hogy én mint kis hangya nem tapasztalom a harmadik tér dimenziót, attól az még ott van.Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondás és a világegyetemben mégsincs olyan jelenség, amit leírna?
Itt szerintem elrontottad a kérdést. Erre gondoltál?
- Ha van, akkor lehet-e valamilyen más matematikai konstrukciót alkotni, amelyben nincs ellentmondás és a világegyetemben minden jelenséget leír?
Igaz, mivel nem a matek hozza létre a valóságot, hanem a valóság egy leírása a matek.
- Ha nem így értetted a kérdést, hanem arra kérdezel, hogy van-e olyan matematikai leírás, amiben nincs ellentmondás, azonban nincs olyan jelenség amire igaz lenne, akkor igaz, mert ha azt állítom, hogy: "Nem létezik sem pont, sem egyenes, sem tér, vagyis nem létezik semmi!" akkor ebben önmagában nincs ellentmondás, azonban a világunkban semmit nem ír le, semmire nem illeszkedik ez a matematikai/geometriai axióma. -
yle_greg
aktív tag
Én úgy vagyok vele, hogy van a világ, ami úgy működik, ahogy neki tetszik.
Az ember viszont azóta szereti a biztos tudást és a kiszámíthatóságot, amióta egy biztosan elérhető barlang, vagy egy biztosan elég erős lándzsa már megvédte attól, hogy seggbe harapja a kardfogú tigris. Lássuk be, ez erős motiváció.
Biztos tudás persze nem létezik (kivétel a Cogito ergo sum, bár ismerek embert aki látszólag nem cogito, de mégis sum, szóval én már ebben sem igen hiszek) de szerencsére sokszor nincs is szükség valódi tudásra, mert a biztonság illúzióját, vagyis a nyugodt alvást már az is elősegíti, ha az embert meggyőzik valami kellemesen hangzó oltári baromságról. Például, hogy ha meghalsz, az tök jó lesz neked, mert ott majd lesz örök élet, ingyen sör, és nyilván bögyös csajok, korsónként kettő. A legtöbb vallás ezért olyan nagyvonalú az ígéretekkel, mert még soha senki nem jött vissza, hogy reklamáljon. Ja, kérem, így könnyű. :-)
Viszont mint kiderült, a fontos dolgokban mégis csak szükség volt biztos tudásra, például, hogy mivel lehet jól felerősíteni a kőhegyet a lándzsa nyelére, mert ez eléggé húsba vágó (harapó) gyakorlati kérdés volt. Manapság is van ilyen, hitélet ide vagy oda, a templomokon is ott van a villámhárító, mert a valóság ellen nem elég a duma. És a hidat sem az ígérgetés tartja a levegőben, bár a repülőgép határeset, mert az előbb-utóbb mindig
leesikleszáll.Aztán ott vannak még az építmények. Arra hamar rájöttek, hogy két darab fa kétszer olyan nehéz mint egy darab, és hogy ha hatszor kell elgyalogolni a folyóhoz akkor az tizenkétszer annyi idő, úgyhogy az összeadás és a szorzás hamar feltalálódott. A termény elosztással az osztás is megszületett, és ahogy fogyott a bogyó a kosárból, a kivonás is közismerté vált.
A matekban a misztikumot szerintem először az osztás jelentette, mert 10 embert három egyforma csoportba csak úgy lehet tenni, ha többen lefogják az egyik szerencsétlent, és három felé vágják, ami felfogható a matematika istenének tett áldozatként is. De szerintem sok helyen elfutott a delikvens, és ezzel feltalálta a modulust, ami olyan fontos, hogy még ma is használjuk a titkosításokhoz.
Aztán jött a PI, ami meglepően sok értéket felvett mire
meghatároztákmegegyeztek, hogy annyi lesz amennyi, és punktum. Az egy dolog, hogy az ősidőkben közelítgették, volt kínában 3, egyiptomban 3.16, és nemrég majdnem törvénybe foglalták, hogy legyen inkább 3.2 mert az úgy egyszerűbb. ( https://en.wikipedia.org/wiki/Indiana_pi_bill )Szóval sajnos a matek sincs megvédve az olyan idiótáktól, mint én, akik nem értenek hozzá, de nagy szerencse, hogy én nem formálom a matekot, csak használom. Ami beválni látszik azt elhiszem, de ez a kecskés feladvány... Bakker, értem, de valahogy mégsem akarom elhinni. Na, ennyit arról, hogy objektív igazság... :-)
Idő, foton, meg ilyenek: Fingunk sincs róra, hogy mi a foton, hogy mi az idő, csupán olyan hasonlatokkal élünk, amiket már láttunk, tapasztaltunk, megértettünk. Hogy az a modell ami a fejünkben kialakul mennyire van köszönő viszonnyal a valósággal, hát... Szerintem még jó sok dolog ki fog derülni a részecskékről, az időről, az energiáról, és lesz még pár olyan paradigmaváltás, ami teljesen kifordítja a gondolkozásunkat. De ez nem baj, az univerzum egy jó kis fejtörő. A lényeg, hogy ne egymást verjük husángokkal csak azért mert mást gondol, hanem félelem nélkül tippelhessen bárki, de ha valaki nagy hülyeséget mond, akkor ne sértődjön meg, ha a többiek harsányan kiröhögik. Inkább nevessen velük, úgy szebb az élet.
-
yle_greg
aktív tag
A matematika csak addig egzakt, amíg számokat írnak bele. Onnantól, hogy betűket raknak bele, jön a galiba, mert azokba mindenki mást lát bele, garantált a veszekedés. :-)
A Newtoni fizika olyasmi, mintha számolás helyett megbecsülnénk a dolgokat: ezer forinttal a zsebemben a boltban a cirka 300 forintos csokiból mindig hármat tudok venni. Ha ez egy életen keresztül így van, akkor elmondhatom, hogy ezer osztva háromszázzal az három. Úgy nagyjából. Elvégre a Merkúr is csak úgy nagyjából van ott, ahova Newton parancsolta, és ez sok ideig senkinek sem fájt. (Kivéve akiket megégettek amikor rámutattak, hogy sanszos, hogy mi is a Nap körül keringünk, mint ahogy a Galilei holdak a Jupiter körül.)
A Newtoni fizika nem teljesen pontos, de alapvetően falura elmegy, lehet vele házat, hidat, gőzmozdonyt, sőt még űrhajót is tervezni, mert a pontatlanságát simán elnyeli a rögvalóság érdektelensége.
Most a quantummechanika pontosabbnak tűnik, de macerásabb. Két támaszú tartót inkább számítson vele az, akinek az anyján két rés van, és külön-külön kapta a részecskéknek tűnő hullámokat.
Előbb utóbb a quantummechanika lesz az ósdi, már nem teljesen pontos tudomány, mert ahogy egyre több dologra jönnek rá az emberek, egyre több mindent vesznek figyelembe, úgy egyre pontosabban lehet megmondani, hogy abban a nyüves fotonban mekkora laposelem van, és hogy nem merül le a csilló éves utazása során? :-)
-
#105
yle_greg
aktív tag
Hieronymus
#104
yle_greg
aktív tag
válasz
Hieronymus
#104
üzenetére
Szerintem mindenki tudja hogy a leggyorsabb a sotetseg, mert mire a feny odaer addigra mar egy doboz sort is kibontott. Aztan jon a feny, majd a kiabalas, foleg az anyukank fele "Azonnal visszajossz es megcsinalod a szobadat mielott kimesz jatszani!", majd a leglassabb a suttogas. Illetve valahol a ketto kozott meg ott van a frissen kisult sutemeny illatanak a terjedesi sebessege. :-)
-
yle_greg
aktív tag
100 ajtós: Amíg nem azt nyitják ki, amit én választottam, addig az én választásom teljesen egyenértékű bármelyik másik még ki nem nyitottal. Másképpen: elcserélni egy ismeretlent egy másik ugyanolyan esélyű ismeretlennel, nem visz előre, ugyanolyan esélyeknél maradsz, hiszen nincs különbség a még ki nem nyitott ajtók között. Ez akárhány ajtóra igaz.
BTW, az emberiség előtt nem tudom, hogy volt-e matek, de az biztos, hogy már akkor is volt aki hibázott a számtanban, ugyanis amikor Isten nullával osztott, nem fekete pontot kapott, hanem fekete lukat. Abból meg van egy pár, ebből is látszik, hogy még a Teremtő sem volt mindig tökéletes. :-)
-
yle_greg
aktív tag
"próbáld meg elfogadni"
Megérteni próbálom, az elfogadás, a hit az egy másik szakma.Szóval azt mondod, hogy "A műsorvezető biztosan nem azt az ajtót nyitja ki, amit választottál, mert ilyen a szabály." - rendben, ez esetben a https://logout.hu/tema/kecske/hsz_49-49.html hozzászólásomban a 2. pontnál tartunk.
Ez esetben van 3 ajtó, én megjelöltem az A ajtót, a műsorvezető pedig egy ajtót kivett a képletből. Vagyis marad az A és még egy ajtó, nevezzük X -nek. Az egyik mögött kecske, másik mögött autó. Két ajtó, egyenlő esélyek. Hogy a kettő közül melyiket választom, nem növeli az esélyemet, ergo a jelöltem cseréje nem indokolt.
-
yle_greg
aktív tag
Nem igazán értelek.
Kiválasztom az A ajtót. Ez után két eset lehetséges:
1, A műsorvezető az A ajtót nyitja ki. Ez esetben látom, hogy ott kecske van, ergo érdemes újat választanom. Hogy B vagy C az édes mindegy, mert 50-50% hogy mi van mögöttük.2, A műsorvezető nem az A ajtót nyitja ki. Ez esetben tudom, hogy vagy az általam megjelölt A, vagy pedig a másik még zárt ajtó rejti az autót. Hogy melyik, az szintén 50-50%, ezért nincs értelme váltani, mert pont akkora esélye van, hogy a váltás miatt veszítek, mint hogy a váltás miatt nyerek.
Ez akárhány ajtóval működik, ha 100 ajtó volt, de egyet elvisznek, az csak akkor érint engem, ha amúgy pont azt választottam volna.
Gondold el úgy, hogy amikor azt mondják, hogy újra választhatsz az ajtók közül, akkor választhatod újra azt is amit eddig, ergo az új választás nem változtatja meg az esélyeket.
Új hozzászólás Aktív témák
- ÚJ Lenovo Yoga 7 - 14" WUXGA OLED - Intel Ultra 5 226V - 16GB - 512GB - Win11 -3 év gari - HUN - PEN
- Apple iPhone 15 Pro 1TB,Újszerű,Adatkabel,12 hónap garanciával
- Apple iPhone 15 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Új könyv: A szamuráj erényei Kicune - Itó könyve
- MSI Modern 15 Ryzen 7 7730U 16 GB RAM 512 GB SSD FHD IPS
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest