Új hozzászólás Aktív témák
-
#263
becuszabi
aktív tag
Donki Hóte
#262
becuszabi
aktív tag
válasz
Donki Hóte
#262
üzenetére
Maga az eszköz olyan, mint egy hőlégfúvó, több fokozatban állítható teljesítménnyel, leszűkített fúvókával. Megolvasztja a műanyagot, az esetleges réseket, repedéseket pedig a javítandó tárgy anyagával azonos, közel azonos összetételű "pálca" beleolvasztásával lehet kitölteni.
Ha van a környéken cég, akik pl. lökhárító javítással is foglalkoznak, azok kimennek helyszínre is.De van olyan szerszám is, ami kb. egy nagy forrasztópákához hasonlít, csak van egy külön adagoló cső a forrasztó anyagnak.
A yt-on találsz sok videót. -
#260
becuszabi
aktív tag
Donki Hóte
#259
becuszabi
aktív tag
válasz
Donki Hóte
#259
üzenetére
A polipropilénnek nincs oldószere.
Hegeszteni tudod, ragasztani nem. -
becuszabi
aktív tag
A talajban élő baktériumok képesek feldolgozni azt a kis mennyiségű szerves anyagot, ami a tartály anyagából visszaoldódik.
Műgyanta komponenseknél egyébként rendszerint nagyobb molekulákra kell számítani, azok nem hatolnak be a műanyagba, a kisebb méretű alkotók meg a fent leírt okok miatt hamar eltűnnek a talajból. -
becuszabi
aktív tag
PUR gyanta egyik alkotója, ha jól olvastam.
A PP/PE edényekkel az a gond, hogy ugyan inertek, de elég laza a rácsszerkezetük és a szénhidrogének, aromás anyagok könnyen bediffundálnak és onnan nagyon lassan távoznak. Nem nagy anyagmennyiségről van szó, de zavaró lehet.
Ha nem büdi, akkor használd nyugodtan. -
becuszabi
aktív tag
válasz
Mackósajt
#178
üzenetére
Igen, az olcsó készülékházak polisztirolból, vagy azt is tartalmazó kopolimerből vannak. Öröm nézni, ahogy az aceton oldja
No, akkor mégis kapható? Jó pár éve még a híradásokba is bekerült pár idióta, amatőr, aki robbanószert csinált belőle és megsérült. Akkoriban leszedték a polcokról, de ezek szerint olcsóságának köszönhetően ismét visszakerült.
-
becuszabi
aktív tag
A téli ablakmosó bőven elégnek kell lennie.
A sok mosószerrel szerintem az lehet a probléma, hogy -ahogy írtad is- bevonatot hagy a felületeken (az eredeti felhasználási területen ez ugye nem okoz problémát, hiszen leöblítjük).
A háztartási ablaktisztítóknak szinte ugyanez az összetétele, ugyanúgy van bennük alkohol, felületaktív anyag, illatanyagok stb.
Természetesen ez egy külön iparág, sok háttérkutatással, így ha korrektek akarunk lenni, akkor nem intézhetjük el azzal, hogy a főbb alkotók alapján egy kalap alá vonunk minden üvegtisztítószert (mint ahogy minden fa cellulóz rostokból áll, mégis hatalmas különbségek vannak köztük az eredetüktől függően).Acetont nem hiszem, hogy tennének bele, a gumi nem feltétlenül kedveli (nem azt mondom, hogy kioldaná a helyéről, de pl. képes azt megduzzasztani, amitől sérülékenyebbé válik).
Meg az acetont egyébként is igyekeznek mellőzni a hétköznapi életben (nem véletlen, hogy pl. az aceton tartalmú körömlakklemosó is kezd eltűnni, vagy talán már nem is kapható). -
becuszabi
aktív tag
Az alkohol önmagában is fagyállóként hat. A jégoldóként használt folyadék gyakorlatilag ugyanaz, mint a téli szélvédőmosó, legfeljebb az alkoholtartalom tér el.
Azonos módon hatnak.
Kell bele:
víz
- ami ugye egyezik a jéggel, könnyen nedvesíti azt (gyorsan behatol a kristályok közzé)
- nagy a hőkapacitása (tömegéhez képest sok jeget tud felolvasztani)alkohol (kémiai szempontból a glikol is az)
- korlátlanul elegyedik a vízzel
- maradéktalanul elpárolog
- jelentősen csökkenti a víz fagyáspontjátezen kívül raknak hozzá egy kevés felületaktív anyagot (házi megoldás: max. 1 ml mosogatószer literenként), színezéket (hogy meg lehessen különböztetni az X terméket az Y-tól), meg illatanyagot, hogy tovább javítsák az egyedi jellemző = egyedi termék hatást
Régen a cégünknél került ki a gyártásból magas alkoholtartalmú folyadék, amit egyébként el kellett volna küldeni égetésre, mert már nem lehetett visszavinni és a regenerálása is sokba került volna...na ezt eladták olyan cégeknek, akik aztán konkrétan szélvédőmosót készítettek belőle. Gondolhatod milyen haszonkulccsal ment az üzlet.
-
becuszabi
aktív tag
Én vizsgáltam már ilyen löttyöt (szintén a helyettesíthetőség céljából).
Etilalkohol, etilénglikol ("fagyálló") és víz volt benne.A "metilén" valami fantázianév lehet, de kétlem, hogy metanol, mivel az nagyon erős méreg, ipari felhasználáson kívül nem nagyon lehet forgalmazni.
A denaturált szesz nagy része szintén etilalkohol és tesznek hozzá egy kevés, erős illatú oldószert, hogy ne legyen kellemes lehajtani belőle egy kupicával
Felhígítva (mondjuk 1:2 arányban vízzel, a szesz legyen a több) megfelel szélvédő mosónak, bár nem túl jó az illata. -
#170
becuszabi
aktív tag
nincsisbéla
#166
becuszabi
aktív tag
válasz
nincsisbéla
#166
üzenetére
A rajzot valószínűleg már megkaptad, amin láthatod az oktadekán szerkezetét.
A szerves molekulákat általában többféleképpen is fel lehet rajzolni, minél hosszabb a lánc, vagy több az elágazás, annál több variáció lehetséges. Ilyenkor természetesen az elnevezés is változik.
Ha van egy összegképleted és a lehetséges szerkezetet keresed, akkor vagy a google-t, vagy speciális adatbázisokat célszerű megkeresni.
Én ezt szoktam használni: http://www.chemspider.com/
Amúgy a C18H38 képletre történetesen 75 találatot dob ki -
#165
becuszabi
aktív tag
nincsisbéla
#164
becuszabi
aktív tag
válasz
nincsisbéla
#164
üzenetére
Van két rossz hírem:
- ezek nem metán izomerek
- ha normál szénhidrogéneket akart a haverod kérni, akkor sem stimmel, mivel azoknak az általános képlete: C(n)H(2n+2), úgyhogy ennek csak a C18H38 felel megaz elnevezés a szénatomszám görögből eredő előtét alapján történik:
C10, deka, C10H22: dekán
C15, pentadeka, C15H32: pentadekán
stbC11H24: undekán, C18H38: oktadekán, C17H36: heptadekán
-
-
becuszabi
aktív tag
válasz
cellpeti
#152
üzenetére
Közben még eszembe jutott, hogy az egészbe belerondíthat az ammónia azon tulajdonsága, hogy megfelelő hőmérsékleten és katalizátorként viselkedő szilárd anyagok jelenlétében képes elemeire bomlani.
Ebben az esetben pedig az is előfordulhat, hogy az elemi hidrogén részben redukálja a volfrám-oxidot, egy alacsonyabb oxidációs állapotú, de viszonylag stabil oxiddá, ami aztán ugyanúgy sav-bázis reakcióban reagál az ammóniával.
Jó lenne tudni, hogy ez az egyenlet milyen szövegkörnyezetben szerepelt.Az átmeneti fémek nagyon bonyolult reakciókra képesek (nem véletlenül használják elemi állapotban és vegyületeik formájában is számos folyamat katalizátoraként)
-
becuszabi
aktív tag
válasz
cellpeti
#150
üzenetére
Kicsit gondban vagyok
Nem a rendezéssel van a problémám, hanem a volfrám-nitrid képletével. Eddig úgy tudtam (meg meg is néztem), hogy a nitridekben a N oxidációs száma -3. Szóval vagy a képlet a rossz, vagy ez valójában egy keverék (mint ahogy a Fe3O4 is ténylegesen egy FeO-Fe2O3 összetételű oxid, úgy ez is lehetne egy WN-WN2 nitrid).
Ha ez utóbbit feltételezzük, akkor sikerült kifognod az egyenletrendezők rémálmát, a vegyes reakciókat
Szerintem ebben az esetben két reakció játszódik le. Van egyszer egy sav-bázis reakció (általában a nitridek keletkezése így történik) és van egy redox reakció, ahol a volfrám redukálódik, az ammónia nitrogénje pedig oxidálódik (ráadásul csak részben).
Nem vagyok 100%-ig benne biztos, de én a következőképpen vezetném le:
Ha a vegyes nitridre vonatkozó feltételezés igaz, akkor a WN-ben a W oxidáció száma +3, a WN2-ben pedig +6 (mint a kiindulási oxidban). A levezetést képként csatolnám, hogy a redox egyenletnél szemléletesebb legyen az elektronok mozgása):
-
-
becuszabi
aktív tag
válasz
Anyimanyi
#135
üzenetére
...akkor bővebben
Alapvetően onnan, hogy a vegyületek alkotói milyen oxidációs állapotban lehetnek. Vannak természetesen olyan elemek, amelyek több értéket is felvehetnek, attól függően, hogy milyen az elektronhéj szerkezetük, illetve milyen másik elemmel hozzuk össze. Az, hogy az adott párosításnál melyik vonzza a másik elektronja(i)t, az elem elektronegativitása határozza meg.
A feladatod megoldásánál előny, hogy a felsoroltak mindegyikénél van egy-egy olyan alkotó, ami csak adott számú elektront képes elveszíteni (vagy felvenni).oxidációs állapot - elektronegativitás
H: +1 (-1) .....................2,20
N: ±3, 5,4,2 ..................3,04
P: ±3, 5, 4 ....................2,19
O: -2 (-1) ......................3,44
Si: 4 ............................1,90
Ca: 2 ...........................1,00H2NO3: a legelektronegatívabb az O, így az oxidációs állapota -2, a 3-é -6, a N és a H is le fogja adni az elektronjait, azaz +1 és +5 lesz az állapotuk, a molekula csak úgy lesz semleges, ha a képlet HNO3 (salétromsav)...a H2NO3 ilyen formában tehát nem létezik
PH3: a P lehet 3 vegyértékű, a H csak 1, így létezhet a molekula (létezik is: foszfin)...az, hogy most ki kitől szed el elektront, annyira nem érdekes (az elektronok eloszlásában a P nemkötő elektronpárja is szerepet kap).
Ca2O: a Ca csak leadni tudja az elektronjait és csak kettőt, így egyértelmű, hogy csak a CaO összetételű vegyület létezik (kálcium-oxid), ez nem
SiH4: a Si csak 4 vegyértékű lehet, a H csak 1, létezhet a vegyület (és létezik is: szilán)
Azokban az esetekben, amikor az elektronegativitás értékei nagyon hasonlóak, a kötésben résztvevő elektronok amolyan közös tulajdonúak, a kötés kovalens jellegű lesz.
-
becuszabi
aktív tag
válasz
Mackósajt
#131
üzenetére
A kálium-permanganát igen erős oxidálószer. Ha keletkezik is etén-diol, szerintem az sem a kettős kötés, sem a hidroxi csoportok miatt nem marad meg oxidatív közegben. Sőt az oxálsav sem túl stabil anyag, annak ellenére, hogy "sima" dikarbonsav, bizonyos körülmények között redukálószerként viselkedik. Szóval ha feltételezzük, hogy a feladatban szereplő képletek helyesek, akkor a reakció inkább valamiféle átmeneti állapotot ír le.
...mondjuk ha jobban belegondolok, akkor a gyakorlati preparatív munka során mi is többször jártunk már el úgy, hogy a reagáló anyagok megfelelő adagolásával az egyébként átmeneti állapotnak megfelelő végtermékeket kapjuk...azaz a telítetlen diol képződése elképzelhető.
-
#130
becuszabi
aktív tag
englandfan
#129
becuszabi
aktív tag
válasz
englandfan
#129
üzenetére
A Wikipedia szerint az etin (acetilén) esetén nem ez a vége a reakciónak, mert a szénlánc felhasad és hangyasav, ill. annak kálium-sója keletkezik.
A tartaric acid, magyarul borkősav megint másképpen néz ki. Valami nem kerek abban a feladatban. -
#128
becuszabi
aktív tag
Taknyoshal
#127
becuszabi
aktív tag
válasz
Taknyoshal
#127
üzenetére
Ha teljesnek tekintjük a Ca-hidroxid disszociációját, akkor 11.
A számítás menetét rád bízom, biztos benne van a könyvben.
...vagy mint mindenben a Google itt is segít
-
#125
becuszabi
aktív tag
Taknyoshal
#124
becuszabi
aktív tag
válasz
Taknyoshal
#124
üzenetére
A reakció eredménye szempontjából a salétromsav oxigénjeinek jelenléte szinte mellékes, mert nem változnak meg a reakció során...mint, ahogy a korábban tárgyalt MgO és H2SO4 reakciójában is a víz képződéséhez a sav adja a protont, az oxid pedig az oxigént (és nem a sav).
...természetesen a salétromsav oxigénjei abból a szempontból már fontos szerepet kapnak, hogy ebben az összetételben egy (nem is akármilyen) erős savval állunk szemben. -
#123
becuszabi
aktív tag
Taknyoshal
#122
becuszabi
aktív tag
válasz
Taknyoshal
#122
üzenetére
Mert nincs benne oxigén
No, de: bázis és bázis között is van különbség. Több sav-bázis elmélet is létezik. A nitrogén elektronszerkezete nagyon változatos vegyületek képződését teszi lehetővé. Az ammóniában a nitrogénnek történetesen van egy nem kötő elektronpárja, aminek köszönhetően nagyon könnyen elcsíphet egy protont. A salétromsavban ill. a hozzá hasonló klasszikus savakban pedig pont ilyen mozgékony proton van. Ezért reagál savakkal.
-
#121
becuszabi
aktív tag
Taknyoshal
#120
becuszabi
aktív tag
válasz
Taknyoshal
#120
üzenetére
Ezek ugyanolyanok, mint a ZnO + HCl, sav-bázis reakciók.
Nem történik elektronátmenet, DE tudni kell, hogy mi keletkezik.
Savak és fém-oxidok reakciójában a fémek sója és víz keletkezik.
Az egyenlet rendezéséhez csak annyit kell figyelembe venni, hogy a fém-oxidban a fém milyen oxidációs állapotú, illetve, hogy a sav anionja hány vegyértékű.
Kezdjük ez utóbbival: mivel a savakban a H mindig +1-es ox. állapotú, ezért a sav anionja annyi vegyértékű, amennyi H van benne. Ennek megfelelően a HNO3 anionja -NO3, míg a H2SO4-é pedig =SO4 (a vonalak jelölnék a vegyértéket).
Az ólom és a magnézium egyaránt +2-es oxidációs állapotú (lsd. a korábbi hozzászólásokat az oxigén, oxidokban felvett oxidációs állapotáról).
Az ólom-nitrát képlete így: Pb(NO3)2, a magnézium-szulfáté pedig MgSO4
Az egyenletek:
PbO + 2 HNO3 → Pb(NO3)2 + H2O
MgO + H2SO4 → MgSO4 + H2O -
#118
becuszabi
aktív tag
Taknyoshal
#116
becuszabi
aktív tag
válasz
Taknyoshal
#116
üzenetére
1. Ehhez kell megtanulni és megérteni a kémiát. Felismerni, hogy az adott reakció milyen jellegű.
A korábbi FeO+ Al példában például redukciós-oxidációs (vagy röviden redox) folyamatok zajlottak le.
A ZnO + HCl esetén ilyen nem történik, tehát minden marad az eredeti oxidációs állapotában.
ZnO + 2 HCl → ZnCl2 + H2O, ez egy úgynevezett sav-bázis reakció.
2. Az, hogy két olyan elemből, aminek több oxidációs állapota is lehet, a végén milyen vegyület jön létre az sok mindentől függ. Mint sok más esetben itt is elő lehet szedni az elemek elektronegativitás értékeit. Ha a lehetséges vegyület alkotói között nagy a különbség, akkor szinte biztos, hogy a nekik megfelelő szélsőséges értéket fogják felvenni. Például a fémek, amelyek elég könnyen megszabadulnak az elektronjaiktól egy halogénnel nagy valószínűséggel olyan vegyületet alkotnak, amelyben a lehető legmagasabb oxidációs állapotban vannak jelen. Sokszor persze a körülményektől is függnek, hogy milyen vegyület jön létre ... pl, az átmeneti fémek között több variáció is lehet egy vegyület összetételére (lsd. a vas-oxid is egy ilyen)....és, hogy honnan? Kb. 15 évig ezt tanultam, vegyész vagyok...és gyanítom, hogy Mackósajt személyében is egy kollégát köszönthetek
-
#114
becuszabi
aktív tag
Taknyoshal
#113
becuszabi
aktív tag
válasz
Taknyoshal
#113
üzenetére
Talán Mackósajt nem haragszik meg.
Szóval:
az egyenlet rendezése nem ördöngősség, mert csak a négy alapműveletet kell használni
DE azért persze tudni kell hozzá a kémiát is, hiszen a példa egyenletet fel lehetne írni úgy is, hogy: FeO + Al → Fe + AlO, ami persze nem jó, mert olyan vegyület, hogy AlO nem létezik.
Tudni kell, hogy milyen reakcióról van szó és milyen anyagok keletkezhetnek.
A mi esetünkben a vas-oxid alumíniummal történő redukciójáról van szó, aminek az eredménye elemi vas és alumínium-oxid.
Az elemi vas 'képletével' nincs gond, az ugye Fe. Az alumínium-oxid képletéhez (ha nem tudjuk fejből) elő kell szedni pl. egy periódusos táblát, amin feltüntetik az elemek lehetséges oxidációs állapotait. Alumíniumnál ez +3. Az oxidokban az oxigén oxidációs állapota -2 (persze mint mindenhol van egy két kivétel, de azokat most hagyjuk). Ahhoz, hogy az alumíniumból és az oxigénből létrejövő anyag 'semleges' legyen a +3-as oxidációs állapotú Al-ból kell 2, a -2-es ox. állapotú O-ből pedig kell 3, így az alumínium-oxid képlete Al2O3.
Most, hogy már megvan a képletünk, csak osztani, szorozni kell.
A FeO + Al → Fe + Al2O3 egyenlet rendezéséhez az oxidációs állapotok változásait kell figyelembe venni. A 'semleges' Fe-oxidban ha az oxigén oxidációs állapota -2 (lsd. fentebb), akkor a vasé +2. Az elemi vasban az oxidációs állapot ugyebár nulla, tehát a reakció során a vas felvesz 2 elektront. Az Al ugyanekkor a nulla oxidációs állapotból úgy jut el a +3-asba, hogy lead 3-at.
Az egyenlet rendezéséhez a leadott és felvett elektronok számát egyenlővé kell tenni. Mi az az egész szám, ami 2-vel és 3-mal egyaránt osztható? A 6, tehát úgy kell rendezni az egyenletet, hogy 6 elektron átmenete történjen meg. 1 Fe(+2) felvesz 2-őt, ahhoz, hogy 6 elektron felvétele legyen, kell 3 Fe(+2), azaz 3 FeO. Az Al(0) → Al(+3) állapotváltozás 3 elektront jelent, a 6-hoz kell két Al.
Nézzük meg az egyenletünket:
3 FeO + 2Al → 3 Fe + Al2O3
A biztonság kedvéért persze a végén számoljuk meg, hogy az egyes elemek száma megegyezik-e a két oldalon. -
becuszabi
aktív tag
Nem, olyan magas koncentrációról nincs szó, mint pl. a szódavíznél...szóval nem pezseg
Néhányszor 10 mg/l-es értékről van szó. Ennyit fel tud oldani a víz. Természetesen ha nyitva hagyod a palackot, akkor idővel csökken a mennyisége.A neten böngészve, sokan sok mindent állítanak a hatásosságáról.
-
becuszabi
aktív tag
Egyszerűen oxigént buborékoltatnak át rajta. Ha szükséges, akkor mindezt meg lehet tenni nyomás alatt, esetleg a víz hűtése közben, mivel mindkét körülmény javítja az oldhatóságot.
Hétköznapi példa: szódavíz (csak ott szén-dioxid van a vízben).Amúgy nem nagyon látom értelmét a dolognak. Nem tudom, hogy jelent-e bármilyen előnyt a gyomorba bevitt oxigén (fizikailag van a vízben, felszívódás közben nem jut tovább), de ha igen, akkor is az egészet agyoncsapják a mesterséges íz- és színezőanyagokkal. Nekem parasztvakításnak tűnik.
-
becuszabi
aktív tag
Ne aggódj, jobban belemélyedve a dolgokba több ellentmondásra is lelhetsz
Itt például a héjakon található elektronok száma másképpen van megadva. Ez egyébként is egy elmélet, így vannak körülötte bizonytalanságok.
(...az f-mező elemei amúgy is elég "különc" társaságot alkotnak) -
#96
becuszabi
aktív tag
TESCO-Zsömle
#95
becuszabi
aktív tag
válasz
TESCO-Zsömle
#95
üzenetére
Akkor a végtermékkel nem lesz gond.
Persze ha érzékeny vagy a nikkelre, akkor már ennyi is okozhat problémát, de mérgezést semmiképpen.
A másik két anyag pedig 100%, hogy nem jelent veszélyt.(Hővezető paszta lesz?)
-
#94
becuszabi
aktív tag
TESCO-Zsömle
#91
becuszabi
aktív tag
válasz
TESCO-Zsömle
#91
üzenetére
Annyival kiegészíteném az előttem szólót, hogy igazából félni csak a nikkel-oxidtól kell. Nem mintha beoldódna a bőrbe, de érzékenyebb embereknél allergiás reakció jelentkezhet (ugye ismerünk olyanokat, akik pl. nem bírják a nikkelezett láncokat, fémszíjakat).
A vas-oxid elég gyakori anyag a természetben, semmi problémát nem okoz.
A magnázium-oxid max. az enyhén bázikus jellege miatt okozhat kellemetlenséget, kicsit szárítja a bőrt (ha jól tudom a szertornász sportolók a gyakorlatuk előtt ilyennel kenik be a kezüket, hogy az ne izzadjon)Lenyelni tényleg nem kell őket, bár itt is igazán csak a nikkel miatt kell félni, az nehézfém így mérgező.
A vörös színű vas-oxid ha fel is oldódik a gyomorsavban (az előállítás körülményeitől függ, hogy mennyire oldható) kis mennyiségben biztos nem okoz gondot.
A magnézium-oxid bázikussága pedig legfeljebb a gyomorsav mennyiségét csökkenti (számos népszerű savlekötőben is megtalálható), így sok galibát az sem okoz. Nagy mennyiség esetén viszont igen komoly hasmenés jelentkezhet, de mondjuk ez is túlélhető -
becuszabi
aktív tag
"A kémia név az ókori hellenisztikus Egyiptomban született, és tulajdonképpen magát az országot jelenti. A fáraók nyelvén Egyiptomot Keminek nevezték." (innen
...de az biztos, hogy nagyon régi és, hogy találnánk még pár elméletet az eredetéről(nem is tudtam, hogy van ilyen topik a PH!-n
)
Új hozzászólás Aktív témák
- Huawei Watch GT3 46mm Rozsdamentes acél váz, számlás, dobozos
- JBL Boombox 2 Brutális hang, számlás, dobozos, patika állapot
- Apple iPod Video (5. Gen) 30GB - A1136 - Wolfson DAC - Gyűjtői állapot!
- Asus Dual Radeon RX 5500 XT EVO 8GB GDDR6 Számlás, dobozos, újszerű!
- Canon EOS M50 Mark II Travel Kit Számlás (2023), újszerű, minden tartozékkal!
- MacBook Pro 16" M1 Max 64GB / 2TB / magyar / 27%-os ÁFÁS
- Keresünk iPhone 12/ 12 Mini/ 12 Pro/12 Pro Max
- Samsung Galaxy XCover 5 / 4/64GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia
- OnePlus 12 5G 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- GYÖNYÖRŰ iPhone 15 Plus 128GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3355, 100% Akkumulátor
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: Laptopszaki Kft.
Város: Budapest