Új hozzászólás Aktív témák
-
kunberci
aktív tag
válasz philoxenia #86852 üzenetére
Több tíz éve ilyen kád lefolyó volt csak, ezért régen muszáj volt a kádat bekötni az összefolyóba, mert az adta a bűzelzárást. Ma már rengeteg lehetőség, és anyag van.
Sőt azokban az időkben régi zöld lefolyócsövek, meg eternit csövek voltak csak. Nem volt annyi szerelő anyag mint mostanában.[ Szerkesztve ]
-
Morris
veterán
válasz philoxenia #86852 üzenetére
Nekem a mosdó és a mosógép.
-
Atomgeszi
veterán
válasz ctrlaltdel13 #86851 üzenetére
Akkor csak cserép csere volt Nem tudom, már nem emlékszem.
Nem a cserép alá gondoltam, mert ott nincs. A szobák fölé gondoltam, ahol jelenleg van 10 cm a gerendák között. -
TeeJay
félisten
válasz kunberci #86842 üzenetére
én is szeretnék ilyen mofém golyós csapot a konyhába
sarokszelep a halálom kb. semmit sem ér mert új korában felrakod és 5év múlva mikor el kellene zárni már nem tudod és a műanyag tekerő szépen körbe fog forogni vagy rosszabb esetben megtekered és elkezd csepegni...
inkább kivágom a két sarokszelepet és helyére megy majd golyóscsap meg valahogy megoldom a csaptelep és mosogatógép bekötést isMixgyűjteményem ---> https://www.mixcloud.com/teejayhouse/
-
gabe_
őstag
Volt itt szó korábban valami olyasmi purhab-féle tömítőanyagról, ami megszilárduláskor nem, vagy csak minimálisan tágul. Ennek meg tudja mondani valaki a nevét?
(Próbáltam visszakeresni, de nem jött össze...)Sovány szakácsban sose bízz!
-
kunberci
aktív tag
válasz philoxenia #86857 üzenetére
70-be amikor épült a házunk, akkor ilyen nem volt, most már én is ezt a fajtát építem be. A túlfolyós változatát.
kép[ Szerkesztve ]
-
kunberci
aktív tag
válasz Atomgeszi #86855 üzenetére
Szigetelésből még jó lenne legalább 20 cm. Kőzetgyapot, üveggyapot szerintem nincs nagy jelentősége, amelyikre van pénzed. Most a gerendák közötti szigetelésnél megoldott a padlás járhatósága. Ha teszel rá 20 cm szigetelést, akkor nem fogsz tudni járni a padláson, vagy a szigeteléssel a padlás járhatóságát is meg kellene oldani. Az előző megoldás az egyszerűbb (amikor a padlás nem lesz járható).
-
gabe_
őstag
válasz csemberlen #86863 üzenetére
Köszi, megnézem.
Viszont találtam olyanokat, hogy téli purhab, téli-nyári purhab, akkor ezekszerint az sem mindegy, mikor szeretném használni?Sovány szakácsban sose bízz!
-
tothjozsi96
addikt
Sziasztok!
A régi parkettánk bitumennel lett ragasztva mikor épült a ház.
Az lenne a kérdésem hogy mennyire nagy munka egy ilyen bitument felkaparni?
Illetve mivel szokták felszedni és utána egyből mehet rá az aljzatkiegyenlítő?A vízszigetelés szempontjából ha felszedik a bitument és rámegy az aljzatkiegyenlítő úgy nem lehet probléma maga a víz?
-
pjen
félisten
válasz tothjozsi96 #86866 üzenetére
A víz szigetelésnek egy réteg betonnal lejeb kéne lenni.Ez a ragasztó "bonobit"nem a szigetelés.
-
Ferike81
senior tag
válasz tothjozsi96 #86866 üzenetére
Én vagy 80nm-en szedtem fel bitumenes parkettát. Isteni szórakozás volt. Jahh nem. A házfelújítás legretkesebb leggusztustalanabb munkája volt. Én egy Parkside bontókalapácsra vettem meg egy 12 cm-es csempevésőfejet és azzal szedtem fel. Első próbálkozás kaparóspaklival volt, de 1 négyzetméter 30 perc, így dobtam az ötletet. Géppel olyan 4-5 óra alatt megvolt. Végig térdelve szuper volt, és az a fincsi bitumenpor? Hmmm. inkább egy nap betonozás 40 fokon.
[ Szerkesztve ]
Nem mindegy, hogy egy okos hülyéskedik, vagy egy H.Ü.L.Y.E. okoskodik.
-
Atomgeszi
veterán
válasz kunberci #86862 üzenetére
És (#86856) ctrlaltdel13
Köszönöm mindkettőtöknek. A járhatóság most is csak azért megoldott, mert bútorlapokat fektettem le a kettő gerenda közé a kőzetgyapotra. Ide maximum úgy tudnám lefektetni, hogy mindent elhordok, és simán a mostani gerendákra ráfektetve(egyúttal a jelenlegi "szigetelés" fölé) lerakom, és ezeket a bútorlapokat visszafektetem valamiféle kötésben, és tudok tenni egy táblát, hogy ne járkálj itt, mert beszakad a mennyezet. Viszont a másik gondom, hogy (az egyik képen látszik, kis szék) innen lehet kimenni a padlásról a tetőre. Szóval bármi van erre fognak közlekedni, ha gond van. Ha meg itt kihagyom a részt, akkor megint megtöröm a szigetelést, és megint nem lesz egybefüggő.
A szélső lakás szomszéd, az konkrétan beburkolta az egész padlásteret, ami az ő része, lévén oldalsó lakás, könnyen megtehette, mindig csak én szívok ezzel a középső lakással. Mert a cserép alá szigetelést, nemár én fizessem ki az egész padlástérnek, az rengeteg. Maximum még azt tudnám, hogy a födém szigetelésen kívül még a lakáson belül a szigetelést megcsinálni. Jelenleg úgy van a tetőtér, hogy cserép, fólia, és aztán pozdorja a lakáson belül. Létezik valami technika, hogy bontás nélkül valamit befújnak egy kis lukon és az kitölti a teret? Vagy ennek sincs értelme?
Persze évekkel ezelőtt a ház oldalfalának a szigetelését meg lehetett oldani, hogy még én is fizessek a 4 milliós költségbe.. Bezzeg amikor mondom a közös képviselőnek, hogy amúgy a tetőtérre is létezik szigetelés, akkor azt is fizesse ki a ház.. Óóóó hát nekünk van szigetelésünk fent.. mit akarok én?!?! Hogy képzelem... Mondom ja, ez a 10 cm kőzetgyapot kurva sokat ér, ha a padlástér 60 fokos nyáron, mert amúgy semmi szigetelés sehol, csak megreked bent az egész. Szóval ezért nem tudom,hogy az alap 10 cm meg arra még a 20 cm mennyivel többet érek el, esetleg tovább kéne könyörögnöm a közös képviselőnek, hogy csinálja meg pluszban a cserép alá a szigetelést? És azt senki ne mondja nekem, hogy egy nap által sütött házfal olyan szinten felmelegszik, mint egy padláson megrekedt meleg levegő, amit az egész padlástér tol lefelé a lakásba, hogy egyenértékű legyen a két fajta szigetelés, hogy nekem nincs okom sírni, amiért én nem kapok padlás szigetelést. -
macilaci78
nagyúr
válasz tothjozsi96 #86866 üzenetére
Szopni fogsz vele. Tárcsás gép betonmaróval, de hamar eltömi a papírt. Fehér embeként kezdel, négerként fejezed be.
Ha feljött a betonig, akkor tapadóhíd, kiegyenlítő, ha nem, de amúgy erősen tapad, akkor műgyantás alapozó és arra a kiegyenlítő.Ha minden kötél szakad, nem kell félni az akasztástól!
-
kunberci
aktív tag
válasz Atomgeszi #86871 üzenetére
Sokkal többet érsz el, ha a szigetelést a födémre teszed, és nem a "cserép alá". Társas háznak, (közös lónak) túrós a háta. Úgy lesz szigetelésed, ha saját magadnak megcsinálod. Én úgy csinálnám a szigetelést, hogy járhatóvá tenném a padlás részemet.
Középre, amennyire a kémény, vagy bármi más engedi, tennék a meglévő födémgerendákra merőlegesen 7x15cm-es szarufát, akár 2db-ból is lehet, attól függően, hogy hogy tudod felvinni. Ezt a szarufát ilyen 5x5-ös derékszögekkel rögzíteném minden födém gerendánál. És erre a szarufára rögzítenék 5x15-ös pallót függőlegesen élére állítva, jobbra, balra úgy, hogy az egyik része a középső gerendán lenne, a másik végét pedig a tető szarufákhoz rögzíteném átmenő csavarral, úgy hogy ezek a pallók vízmértékbe legyenek. Lenne 30 cm-ed amit szigetelhetsz. A tetejére tehetsz pallót, OSB lapot, a meglévő bútorlapokat. És tehetnél 30cm üveggyapotot is szigetelésnek. Egy keretes fűrésszel, meg egy csavarbehajtóval megoldható az egész.[ Szerkesztve ]
-
-
kunberci
aktív tag
válasz macilaci78 #86874 üzenetére
Azt már leírtam, hogy közös lónak.......
Ha meg nem csinálja meg , akkor mi lesz? Azt már tudjuk télen hideg, nyáron meleg. Társas háznál, ha a többiek nem akarnak beszállni a költségekbe, akkor vagy megcsinálod, vagy nem, a döntés a tiéd, illetve a (tulajdonosé).
Na de ez oda-vissza megy én sem szállnék be anyagilag, ha az alattam lévőknek lesz baja.[ Szerkesztve ]
-
ctrlaltdel13
őstag
válasz Atomgeszi #86871 üzenetére
Nem látom teljesen át a dolgot(kivitelezés) .
Én megnézném a tető gerincénél,csináltak-e padlástér kiszellőzést.
Ha nem menny fel a tetejéig és a felső 10-10 cm fóliát vágd ki jobbról balról.
A padlásnál a tetőkibújóig csinálj járható utat, a többit meg fújasd ki.
Sokkal nem több mintha szarakodnál szálas anyaggal.
Aki kimegy felmérni,elfogja mondani hogy zárd le a szarufa talpszelemen fólia találkozási pontot. -
Atomgeszi
veterán
válasz kunberci #86873 üzenetére
A szigetelést, a saját lakásomon belül értettem. Ugye, ha egyrészt megoldom, hogy a födém szigetelve legyen egy keretbe, ahogy mondod, ha jól értem, csináljak szarufából egy "ágykeretet" és magát az ágyat töltsem meg 20 cm -es szigeteléssel.
Ez oké. Födém megvan.
De mi van a lakáson belül, az összes szoba déli oldalra néz, gyakorlatilag nyáron egész nap süti a Nap a cserepet. És arra gondoltam ugye, hogy ami a lakáson belül látszik tetőtér, gyakorlatilag ott sincs szigetelés. Csak cserép, gerenda, fólia, és kész. Belülről meg pozdorja ezekhez hozzácsavarozva. Ezzel is valamit kellene, de most bontsam le az egész tetőt? Azért kérdeztem, hogy minimális roncsolással nem létezik valami, amit be lehet úgy mond folyékony halmazállapotban a pozdorján egy kis résen, ami mindenhova odaér, és megkeményedik, ezáltal csinál egy szigetelőréteget?
15 lakásos társasház, tetőtér 30 éve épült, itt van 3 lakás. Ebből a középső az enyém. Egyik évben elkezdett omladozni a vakolat az egyik tűzfalon. Óóó hát kapott rajta az alkalmon a közös képviselő, hát akkor menjen a ház kasszájából az EGYIK!! tűzfal szigetelése, amit gyakorlatilag 4 lakás élvez de 15-en fizettünk.. Ki is fújt a közös kassza, azóta is csak az egyik oldal van szigetelve.
Ezért mondom, hogy ez mennyire vicces, hogy akkor ennyi erővel a 3 fenti lakás miatt is lehetne a másik 12-nek fizetni a szigetelést, ha már ők élvezhetik a jót úgymond. De nem, ez le van hurrogva. A házfala fontosabb volt. Igen, aláírom, egy ház áll "alapból, 4 falból, meg tetőből". Aláírom, javíttassák ki az omladozó vakolatot, de nehogy már én fizessem a másiknak a szigetelését, ha meg én kérem akkor le vagyok hurrogva,hogy hát DE VAN FENT SZIGETELÉS. Aha. 10 cm az szerintük mit ér? Ja és ilyen szöveg, hogy az az én tetőm.. WTF?! Akkor az meg ő oldalfala, fizesse ő ki a 4 milliót a szigetelésre, ha már az én tetőm. Csak ezzel elindítottak egy olyan folyamatot, hogy szerintem jogosan vagyok kiakadva, ha a másiknak lehet, nekem miért nem. Jó, hogy nem mindjárt nyílászárót is cserélünk közös pénzre. Csak szerintem igazán jogos a kérésem. Hisz egy tető, fal, alap, a házhoz jár. De egy szigetelés a kényelmet szolgálja úgymond. A vakolatot nem lett volna egyszerűbb 3 méter magasan, 2 kőműves meg 2 segédet kifizetni 200 ezerért. Nem, egyből menjen a szigetelés. Ha meg én szeretném, akkor meg mit képzelek, az az én tetőm.
-
Atomgeszi
veterán
válasz ctrlaltdel13 #86876 üzenetére
Szellőzik ez mindenhogy mert, ha nagy eső van legalább be is ázik pár helyen a tető. Ezt is jöttek már javítani, ugyanúgy ázik.
Az egész padlásteret nem szeretném szigetelni önköltségre, mármint ami a cserepet illeti. Max a födémet, amit beraktam képeket is, ahol jelenleg van 10 cm. A cserépnél én csak azt a részt gondoltam, ami ugye már nem a padlástér, hanem ami a lakásom belmagasságában van tető. Mert ugye hiába állítom meg a meleget fentről, a padlástérből, ha közben meg ugyanúgy kapom még oldalról is a meleget a lakáson belül.
-
kunberci
aktív tag
válasz Atomgeszi #86877 üzenetére
Nem "ágykeretre" gondoltam a födémnél, hanem úgy képzeld el mintha a tetőszarufákra fogópárokat tennél, csak ezt lehozod a födém + 15 cm szintjéig, és középen alátámasztod egy 15cm magas gerendával. mivel a fogópárok is 15cm magasak, ezért lenne 30cm-ed a szigetelésre. A födém szintnek a mostani födém szigetelés tetejét értem. A fogópárnak csak az egyik felét építed meg.
A belső szigetelés a veszélyesebb. Belül le kéne mindent bontani, cserép alá páraáteresztő fólia kellene szigetelés, párazáró fólia, belső burkolat.
Belülre inkább csinálnám azt a befújásos technikát. A födémet azért nem, mert azt én pl. meg tudnám csinálni magamnak. A munkadíjat meg tudnám spórolni.[ Szerkesztve ]
-
TeeJay
félisten
válasz n@p@lm #86868 üzenetére
akkor meg 2év múlva kikopik benne a tömítés és a tekerő mellett elkezd majd csepegni...
szoptam már eleget sarokszeleppel hogy többet ne akarjak lakásba
a golyóscsap is be tud állni a vízkőtől pár év alatt de azt legalább erőből el lehet fordítani úgy ahogy
a sarokszelep az tényleg csak dísz inkábbMixgyűjteményem ---> https://www.mixcloud.com/teejayhouse/
-
kunberci
aktív tag
válasz TeeJay #86880 üzenetére
Új korában szét szoktam szedni a golyós csapot, és meg szoktam "kenyegetni" szilikon zsírral, főleg a tengelyénél lévő kis O gyűrűt, és akkor nem csöpög egypár év múlva sem, ha elfordítod. Ha nem vízre lesz, hanem fűtésre, akkor meg bekenheted mindenhol a gumikat, úgy jár ilyenkor mint az álom.
[ Szerkesztve ]
-
Atomgeszi
veterán
válasz ctrlaltdel13 #86883 üzenetére
Hát utána nézek, egyáltalán itt a környéken csinálnak -e ilyet. Vidék sajnos meg van lőve ilyen szempontból.
-
szaszyka
senior tag
válasz Atomgeszi #86877 üzenetére
Jobban jársz, ha elköltözöl! Nálunk ugyanez a szitu, 39 lakás, MINDENT kellene csinálni (tető, homlokzat, lépcsőház nyílászáró, függőfolyosó, korlátok, pince, villámvédelem, vízhálózat). Alaphangon 50-60 millió, és 2 éve csak a vita megy, mivel kellene kezdeni. De fejükbe vették, hogy 20 millióból fel lehet újítani az egészet, nem kell rá 50 minimum. Egyszerűen nem értik meg, hogy meg kell csinálni. Tavaly beáztam(legfelső szint, lapostető), közös képviselő megcsináltatta, azóta azt hallgatom lakógyűlésen, hogy felettem a “folt” miért került 1 millióba. Ha lejár a hitel, adom is el a lakást, szerintem te is tedd ezt!
Lenovo Thinkpad X220 :D
-
asha07lcc
tag
válasz n@p@lm #85399 üzenetére
Mindegyik az. úgynevezett fűtve/hűtve szárítás tehát a klíma téli párátlanításra csak korlátozottan alkalmas.
párátlanító berendezések a hűtve szárítás elvén
működnek, azáltal, hogy a levegőben lévő nedvességtartalom
a párátlanító berendezés hűtőkörén lecsapódik. A párátlanító
gép tehát, nem más mint egy egyszerű hűtőgép aminek a
hűtőkörén egy ventilátor keresztülszívja a helyiség levegőjét.
A hűtőkörön átszívott levegőből a pára víz
formájában kicsapódik, majd egy túlfolyás
érzékékelővel felszerelt vízgyűjtő tartályba
folyik. Mindenképpen fontos eleme a
párátlanító gépeknek a túlfolyás érzékelő,
hiszen ezen alkatrész hívatott megakadályozni
a cseppvíz szétfolyását a gép belsejében,
illetőleg a helyiségben.
A párátlanító berendezés hűtőkörén átszívott (és lehűlt) levegőt a gépnek azonnal vissza kell fűteni,
hisz ennek hiányában előbb-utóbb lehűlne a helyiség. A fűtést közvetlenül a hűtő hőcserélő mögé
elhelyezett fűtőkörrel (kondenzátorral) biztosítják, amihez a kompresszor (hűtéskor keletkező) hőjét
használják fel. A visszafűtés hatására a párátlanító gép által beszívott és kifújt levegő hőmérséklete
közel egyforma.
Egyes gépek a kondenzátoron felül rendelkezhetnek külön fűtőbetéttel, amely nem csak párátlanítja
egy helyiség levegőjét, hanem egyúttal képes fűteni is azt. A párátlanító gépek további
szolgáltatáskínálatáról a cikk alsó harmadában részletesen olvashat.
Az emberi szervezet számára ideális szint a 40-60 % közötti páratartalom, ezen az értéken még nem
kezdődhet el a penészedés, az atkák szaporodása és más magas páratartalmat igénylő kártevő
fejlődése. A páramentesítő berendezést amennyiben -van rá mód- érdemes a fentebb leírt két érték
közé beállítani.
Párátlanító berendezés használata javasolt olyan helyeken, ahol értékes berendezési tárgyakat,
bútorokat, műkincseket, festményeket, értékes könyveket tartunk.
Komfortérzetünk növelése érdekében használhatjuk lakásokban, irodahelyiségekben is, főképp az
olyan helyeken ahol az átlagosnál magasabb a páratartalom (pl. konyha, fürdőhelyiségek, stb).
Használhatjuk továbbá nedves pincék, raktárak és alagsori helyiségek dohos párás levegőjének
páramentesítésre, illetve mosással és ruhatisztítással (vasalással, szárítással) foglalkozó
cégek/vállalkozások helyiségeinek páramentesítésére.
Beltéri uszodákban, gyógyfürdőkben, fürdőkben a párátlanító berendezés használata szinte
elengedhetetlen, mert az itt keletkezett nagy mennyiségű pára a falakon és az üvegfelületeken
csapódna le, előbb-utóbb tönkretéve ezzel a helyiséget és a nyílászárókat.
Szolgáltatáskínálat
A különböző márkájú páramentesítő gépek szolgáltatáskínálata (nagyjából) egyforma. A piacon
lévő összes gép ismeri a folyamatos üzemet, ez annyit jelent, hogy addig működik páramentesítő
amíg a saját beépített higrosztátja (páraérzékelője) túlzott páratartalmat érzékel a levegőben, az után
a gép automatikusan leáll. A folyamatos üzemet megszakíthatja, ha esetleg üzem közben a
gyűjtőmedence megtelik.
Az automatikus páratartalom szabályozást nem minden piacon lévő gép ismeri. Ez a szolgáltatás
annyit jelent, hogy egy előre beállított értéket megadhatunk a párátlanító berendezésnek ami ezáltal
ki ill. bekapcsol mikor eléri a kívánt értékeket. A készülékeken általában nem tudunk relatív
páratartalmat állítani (%RH) csak a gépen előre jelölt fokozatokat.
A tartály telítettség visszajelzőt sok gép ismeri, bár van amelyik nem jelez vissza, hanem csak
megáll mikor a biztonsági (túlfolyás) kapcsoló kikapcsol.
Hasznos szolgáltatás lehet még a állandó pára kivezetés, ilyenkor a készülék nem egy tartályba
gyűjti a vizet, hanem egy csövön vezethetjük egyenesen a lefolyóba. Hasznos szolgáltatás ugyan, de
azáltal a készülék már nem mobilizálható olyan könnyen, lévén a lefolyóhoz van kapcsolva.
A ventilátor sebesség-választást szintén majd minden készülék ismeri. Általában 1 és 3 fokozat
között választhatjuk meg a sebességét attól függően, hogy milyen gyorsan mekkora mennyiségű
levegőt szeretnék keresztülszívatni rajta, és természetesen attól függően, hogy mennyire lehet
zavarló számunkra a ventilátor által keltett zaj. Mint a legtöbb háztartási gépen általában, itt is a
legmagasabb számmal jelölt érték biztosítja a legtöbb légszállítást.
Sok készüléket ellátnak a gyártók manapság időzítővel is. Ez egy igen hasznos és praktikus
kiegészítő szolgáltatás, beállítható a működésre szánt idő, ami miután lejár a gép kikapcsol,
függetlenül a pára, páratartalom mennyiségétől. Ideális lehet ez a szolgáltatás pl. otthon, ahol a
fürdés vagy zuhanyozás után a készüléket egy-két órán át üzemeltetve összegyűjthető a helyiségből
a pára. -
asha07lcc
tag
Szerintem gázár alatt lehet simán maradni ha van kedvezményes tarifa COP 2 felett olcsóbb a gáznál de azért számolgatni nem árt e megtérülést. Meglévő gázfűtés esetén meg pláne. Nincs olyan hőszivattyú elven működő berendezés am 30 évet menne. Igaz tegyük hozzá a mostani elektronizált gázberendezésekre is igaz ez.
-
asha07lcc
tag
7200w teljesítmény a főzőlap... egymagában ha 1 fázis az egymagában 31A... Persze nem megy mindegyik lap 1800w-on egyszerre. 2700w a sütő. süt az asszonyka egy süteményt kb 2000w-on közben 3 lap megy félgázon az 2400w 4400w az 19A marad 17 A minden egyébre. Hűtő 1A boyler7APáraelszívó 1,5A
Mosógép 10A
Hőszivattyús szárítógép 2,5A
Mikró - 3,5A
Elektromos radiátor 4,5A (de minek ha van klíma és gázfűtés is?)
Halogén hősugárzó 3,5A
2db légkondi - 10A max de 2-10A közt változó ha egyszerre megy télen esetleg fűtésben rásegíthet 1x1 ha kifolyik a víz nincs tragédia
Hűtő - 0.3A
Kenyérpirító - 3,5A
tv pc kb 4,5Aösszeadva ez nem kevés persze egyszerre nem megy mnden de a 32A nekem kevésnek illetve nagyon határon lévőnek tűnik. A tűzhely miatt elsősorban annak a max össz teljesítménye azért 1 fázison komolyabb betáp keresztmetszetet kér.
Új hozzászólás Aktív témák
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest