Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • urandom0

    senior tag

    válasz cigam #80798 üzenetére

    Azért a systemd előtt is volt rá megoldás, más inti rendszert használva is van rá megoldás.

    Ez így van, minden init rendszernek megvannak az előnyei, meg a hátrányai. Csak példaként hozom fel: egy darabig használtam Void Linuxot, ami runit-et használ. Ha valami, az gyors volt... egy ezeréves Lenovo laptopon úgy bootolt be vele a rendszer, mint ha egy vadiúj SSD-s gépen az Ubuntu.

    nem vágom most sem mi a difi a kettő között, és melyiket mikor kell vagy hogy miért ok okozati összefüggés ha a kettő csak együtt működik.

    A mount point csak egy csatolási pontot definiál, amivel túl sok mindent nem lehet csinálni. Paramétereket lehet átadni neki, meg fel lehet csatolni.
    Az automount pedig automatikusan felcsatol egy adott csatolási pontot, ha szükség van rá. Pl. ha egy program hivatkozik az /mnt/sdb1 útvonalra (ami mondjuk egy merevlemez, de ez most teljesen mindegy), de az útvonal nincs felcsatolva, akkor alapesetben hibát kapsz, hogy az útvonal nem elérhető.
    Ha viszont van rá írva automount unit, akkor nem hibát kapsz, hanem a systemd felcsatolja.

Új hozzászólás Aktív témák