Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Lompos48

    nagyúr

    válasz zolisx4 #15546 üzenetére

    @dfdfdf is!

    Igen igy van biztosan ,ez az eredeti benne NTB 90N03G,most IRF 3205 van most benne ,erre tudtam tenni hűtést jó nem nagyot ,de egyenlőre ,10 startot az 15 perc repülés startonként ,egyenlőre hibátlanul működik.

    Ez egy bonyolultabb ügy, mint ahogy első látásra tűnik.
    Bármelyik típust használva a maximálisan megengedett 90 vagy 110A-es drain áram annyira nagy érték, hogy - mint napokkal korábban már említettem - akár normális harci helikopterekben is tudna feladatokat teljesíteni, ha egyedüli elvárás volna.
    Feszültségproblémák nem merülhetnek fel.
    A 200W maximáis disszipált teljesítmény ugyancsak egy nagy érték, ami sokmindenre elég lehet(ne). Összehasonlításként, ha valaki még emlékszik a spirálos ellenálláshuzalú villanyrezsókra, azoknak a fogyasztása 500W volt. A mostaniak pedig 1000W körül mozognak.
    És itt jön a nagy DE! Összehasonlítva a rezsó méreteit, tömegét a tranzisztor piciny fémlapból álló bordájával, mindjárt gyanús valami.
    Pedig a 200W igaz, de a termelt hőt el kell szállítani onnan, igencsak hatásosan.

    A tranzisztor paraméterei között szerepel néhány, amire kevesen figyelnek oda. Ilyen a RθJC, ami a szilíciumlapka és a tok közötti termikus ellenállás. Ennek az értéke nagyon jó. A 0.75 °C/W-os érték azt jelenti, hogy 10W disszipált teljesítménynél a chip hőmérséklete 7.5 °C-kal nő.
    De ott a másik: RθJA, a chip és környezet közötti termikus ellenállás 62 °C/W-os értékkel, ami már elgondolkoztató. Itt elméletileg 10W disszipáció már 620 °C-ra való plusz hevülést okozhatna, ami persze nonszensz, de már 3W esetén is 186 °C, ami a megengedett 175 °C-os üzemi hőmérsékletet is meghaladja. Az pedig simán kinyírja a szerencsétlent.

    Innen tisztán látszik, hogy a tranzisztort hűteni kell. Minél nagyobb a hűtőborda, annál több hőt képes elszállítani, ha levegővel lehetne hűteni, még jobb lenne. Ugyanakkor a borda tömege kritikus lehet a modell szempontjai alapján. Ha a légáram (haladásból és/vagy a lapátok által keltett) például nyaldosná a tranzisztort/bordát, az is besegítene a hőelvonásba.

    Itt az első kérdésetek az lesz: OK, de mekkora legyen az a borda?
    Erre válaszolni nehéz. Ahhoz kapcsolást kellene ismerni meg a tranzisztoron mérhető áram és feszültségek hullámformáit is,. Csak onnan lehetne arra spekulálni, hogy mekkora a maximális disszipált teljesítmény a tranzisztoro(ko)n. Sokat nyomnak a latban a kapcsolási pillanatokban fennálló feszültség/áram viszonyok, sokkal inkább mint a motor teljesítményigénye, ami csak az áramot befolyásolja, amiből pedig komoly tartalékok vannak.

    Tehát kompromisszumkeresés következik: borda méretek és megengedett súlya között.

Új hozzászólás Aktív témák