Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • Yaye

    őstag

    válasz Lortech #614 üzenetére

    ''15KM-re sincs tőlünk Széphalom, nem tudom, mond-e valamit ez neked.''

    A közelében van egy nagyon zsír füzérradványi kastély, de hogy Széphalom... sose hallottam róla. :DDD

  • Yaye

    őstag

    válasz Lortech #609 üzenetére

    ''Sem pesti (lásd adatlapom)nem vagyok, sem másokat helyesírásukért, illetve az adott lakóhelyéhez tartozó nyelvjárás használata miatt lenéző, kinevető, hovatovább, emiatt szakmai hozzáértését megkérdőjelező sem.''

    Teljesen igazad van, ezekkel nem is vádollak, annak ellenére hogy szerinted a szöllő, mint tájnyelvi alak, a beszélt nyelvben is kerülendő, és ezzel a tájszólást mint olyat vetetted a szemétdombra. Az említett, gyakran tapasztalható szélsőségek pedig sajnos épp a tájszólást hibás, kerülendő, ''paraszt'' dolognak tartók részéről tapasztalhatók, még ha ebbe a hibába te nem is esel. A vendégszavak keserű emlegetése is a fentiekkel párhuzamosan tapasztalható általános jelenségnek szól, nem konkrétan neked. Bocs amiért esetleg úgy tűnt.

    ''Művészi vagy tudományos célból azonban nyelvjárási, régies vagy más nem köznyelvi
    alakok használatára is szükség lehet.''

    Ez a megfogalmazás nekem eleve eléggé fasisztoid. Mi az hogy ''nem köznyelvi''? Ha valahol évszázadokra visszamenően általánosan elfogadott egy szó alakja, akkor _ott_ az a köznyelv. Aki számára az a köznyelv, az teljesen jogosan használja az adott alakot mindennapi köznyelvelése és közírása során.

    Én alapvetően hagyománypárti vagyok, és hajlamos vagyok a hagyománynak magasabb prioritást adni az íróasztal mellett kiagyalt erőszakos szabályoknál. Ha az írott nyelvben hagyománya van a szöllőnek, amit ugyanígy is ejtenek, akkor ez egy szerintem nyilvánvalóan más szó, mint a szőlő (bár a különbség nem számottevő), nem pedig csupán ugyanannak az írott szónak egy ejtési eltérése. Ha a szöllő írásmódnak nem volna régi hagyománya, akkor teljes mértékben igazat adnék neked. Szerintem azonban egy hagyományos, és még mindig széles körben használatos, élő formát nem lehet egy tollvonással a kerülendő, csupán művészi használatra alkalmas hibák közé sorolni.

    ''Átfogalmazon saját szájízem szerint: a beszélt nyelvben jelen lévő nyelvjárási/tájnyelvi módosulatokat (szöllő) nem veszik figyelembe a helyes szóalak ''kinyílvánításakor'', hanem a szőlőt, mint köznyelvben elfogadott alakot fogadják el.''

    Nyilvánvalóan értelmezési különbségről van szó. Én sehol nem látom ebben a mondatban hogy a rögzített köznyelvi alak az egyedüli helyes, a többi meg onnantól kezdve mind helytelen. Én csak annyit látok hogy a helyesírási szótár egységesítési szándékkal igyekszik rögzíteni egyfajta helyes, köznyelvinek nevezett formát, de nem látom az ennek kizárólagos helyességére való utalást.

    Szvsz várjuk meg a szakértők válaszát, addig is pedig aludjunk!

    [Szerkesztve]

  • Yaye

    őstag

    válasz Lortech #603 üzenetére

    Ja, és még valami: az általad idézett szövegben az erőssen és a szöllő, mint ''nyelvi ingadozásra'' felhozott példák szerepelnek, amiről csak annyit jegyez meg, hogy a helyesírás a köznyelvi forma rögzítésénél nem veszi figyelembe, hasonlóan a hibás formákhoz. Még csak kerülendőnek sem mondja, ellentétben a kicsit előbb tárgyalt régies, illetve tájszavakkal, de azokat is csak írásban említi kerülendőnek, szóban nem!

    Különben most írtam a kérdésben egy emilt valakinek, aki -remélhetőleg közmegegyezés szerint- kompetens némileg a témában, remílöm kapok választ, amit nyomba közzé is teszök eme topik kies hasábjain. Jóccakát!

    dabadab: kérdés, hogy hol a határ a szavak azonossága és különbözősége között? Úgy értem lehet azt mondani, hogy a szőlő szót egyes vidékeken szöllőnek ejtik, ám ettől függetlenül ott is a szőlő az egyedüli helyes írásforma, de elég vicces volna azt mondani (a korábbi példával élve), hogy a burgonya szót egyes tájakon pityókának ejtik, aminek a helyesírása: burgonya. Szerintem egyedi elbírálás alá esik, hogy egy adott szó két formája kellőképp különbözik-e egymástól ahhoz hogy a különböző helyesírást indokoltá tegye. A pityókánál egyértelmű, azt nem írjuk burgonyának akkor sem ha a pityóka nincs benne a szótárban, a szöllő-szőlő viszont vitára okot adó határeset. Szerintem a szöllő-szőlő párosnál az írásbeli különbségtétel indokolt (mivel a szöllő régi, hagyományos és elterjedt írásbeli(!) változat), szerintetek meg nem.
    Ja, és a pékáru éppen nincs egyedül: szög-szeg, föl-fel, sör-ser... ugye nem azt akarod mondani hogy ezek közül bármelyik is helyesírási hiba, mert tökönszúrom magam...


    [Szerkesztve]

  • Yaye

    őstag

    válasz Lortech #603 üzenetére

    Ezzel a hsz-eddel eljutottunk oda, hogy kerülendő a tájszólás, mint olyan. Laposítsuk el a nyelv változatosságát, és mindenki vegye tudomásul hogy az _anyanyelve_ amit születése óta tanult, és amit körülötte mindenki beszél, az romlott, helytelen, hibás és kerülendő. Az ilyen hozzáállás eredménye mikor magukat értelmesnek tartó emberek nyíltan kiröhögnek valakit mert nem a mekegő pesti szótárnyelvet beszéli, és hovatovább valakinek a szakmai alkalmasságát is megkérdőjelezi a tájszólása. Számomra meg ez az elfogadhatatlan. Az idegen vendégszavak azok jöhetnek dögivel, ott mindig fölfedezi valaki az árnyalatnyi jelentéskülönbséget ami miatt nem jó rá magyar szó, de a saját hagyományos, ősrégi tájszavaink (amit esetleg egy fél ország használ), azok bezzeg elfogadhatatlanok... :((

    A másik dolog az hogy tegyünk már különbséget a ''kerülendő'' és a ''hibás'' jelzők között!
    Szerintem semmiféle hibapontot nem fog kapni egy diák a szöllőért, ugyanúgy ahogy azért sem ha papírra meri vetni azt a szót hogy pityóka, burgonya helyett.

    dabadab:
    Nem más tészta, az említett neveket a magyar nyelvi korpusz találatlistájából szemelgettem ki, egytől egyig prózai írásokból! Nem arról van tehát szó, hogy a ritmus ezt az ejtésváltozatot követeli meg, hanem arról hogy az illető világéletében így ejtette, és legalább néhányszáz éve így ejti körülötte még párszázezer, vagy millió ember. Én pestiként is világéletemben teljesen természetesnek vettem a szöllőt és a szőlőt is, ejtve és írva egyaránt. Már nem emlékszem miért, talán apámtól tanultam aki dunántúlról származott föl Bp-re, de az sincs kizárva hogy nemes egyszerűséggel az iskolában tanultam, fene tudja már.

  • Yaye

    őstag

    válasz Gambit #573 üzenetére

    Hát ez az, a rohadt helyese simán beveszi mind a kettőt, helyesírásnak és nyelvhelyességnek is!

  • Yaye

    őstag

    válasz Gambit #551 üzenetére

    Ákker, ezt tényleg benéztem. Az ''egyet'' ami szimpla, ezért adták isiben az aláhúzást. :B Pedig csak egy kis áthúzás a különbség az utolsó betűben, és máris duplázódik a g, hiába, a nyelv szépségei :D
    Amúgy logikus is a dupla a hasonulás miatt, -gondoltam is rá- de hát az is logikus volna hogy magát az egyet eggy-nek írjuk, ha már úgy ejtjük, oszt mégse úgy van. :U

  • Yaye

    őstag

    Emberek, kinek van kéznél egy érvényes helyesírási szótár? Minap ülök a villamoson, gyanútlanul nézgelődök kifelé, és egyszer csak beúszik elém egy kurv*nagy plakát: ''Ocean's Twelve - Eggyel nő a tét'' :Y
    Most én vagyok nagyon elmaradva a nyelvtudomány újdonságai mögött, vagy tényleg nem akad a forgalmazónál egyetlen (eggyetlen?), legalább égy általánost végzett egyén a sok kreatív között? :F
    Valami motoszkál ugyan a nyúltagyamban holmi hasonulásokról, de nekem anno általánosban akkora piros duplaaláhúzás járt a dupla gyé-s egyel-ért, mint a fejem. Most meg nézem a neten a találatokat, millió ''eggyel'' van, és csomó helyen épp az ''egyel''-t írókat torkollják le, mondván hogy az növényritkítást jelent. Valaki támogasson meg egy hiteles szakvéleménnyel, nem akarok bunkón meghalni!

Új hozzászólás Aktív témák