Új hozzászólás Aktív témák
-
brd
nagyúr
Arra gondol, hogy mivel RAID1, 1 HDD-vel is ugyanúgy kell működnie, ill. mivel a HDD-ken van a RAID adata, ha a tömb működik az új alaplappal is, akkor egy degraded RAID tömbnek kell látszódnia. Így ha eggyel működik, akkor csak a másikat is mellé kell tenni, rebuild (ez valószínűleg automatikusan megtörténik), és kész is.
-
brd
nagyúr
Kompatibilisnek kellene lennie vele, sima PCI-e slot-os. Arra viszont figyelj, hogy asztali OS-re lehet, hogy nincs is működő driver, csak serverekhez.
Zola007: Magától nem fog, gépfagyás/áramszünet miatt viszont előfordulhat, ilyenkor viszont a fél-HW-es vezérővel is előfordulhat. Az egyetlen hátrány, ami így hirtelen eszembe jut, az az, hogy a rebuild sebessége nem állítható a Win SW RAID-nél, ez nagy tömböknél bosszantó lehet.
-
-
brd
nagyúr
válasz
Nordbright
#8689
üzenetére
Mondom, megfelelő vezérlővel olyan formában tárolja a RAID információkat, ill. a partíciókat, hogy egy RAID nélküli vezérlő is látja a partíciókat.
-
brd
nagyúr
válasz
Nordbright
#8687
üzenetére
Nem, azt értem, hogy akár RAID-képesség nélküli vezérlőre.
-
brd
nagyúr
válasz
Nordbright
#8684
üzenetére
Ha az új alaplap alapból nem ismeri fel a tömböt, akkor sehogy nem fogod láttatni vele. Viszont, jobb helyeken a RAID1-nél bármelyik, jól működő tömbtagot egy sima vezérlőre dugva, látni fogod a tartalmát.
-
brd
nagyúr
válasz
energy4ever
#8666
üzenetére
OS alá mindenképpen, a sok kis file elérése miatt, a játékokon esetleg RAID0-val lehet gyorsítani (ez a szekvenciális átvitelt gyorsítja elsősorban, ill. megfelelően megválasztott stripe size esetén a kis file-okon is segíthet, ha a vezérlő olyan), ha az SSD nem opció, de ott figyelni kell, mert ha RAID0-ból kiesik az egyik HDD, akkor ugrik a tömb tartalma. A RAID5 is javít az olvasáson, de az már drága, és írásban lassabb, ott viszont egy HDD kieshet, attól a tömb adata megmarad, használható, persze a HDD-t pótolni kell.
-
brd
nagyúr
válasz
energy4ever
#8664
üzenetére
Az első hozzászólásban az olvasnivalóra a linkek.
Amúgy SSD mindre.

-
brd
nagyúr
válasz
energy4ever
#8662
üzenetére
Az, hogy lassabb lesz-e, RAID-szint-függő. A háttértároló-vezérlő driverét, pontosabban annak könyvtárát kell megadni (ahol az .inf, .sys .cat stb. file-ok vannak). Lehet SSD-ket is, csak nem érdemes.
-
brd
nagyúr
válasz
UnSkilleD
#8659
üzenetére
Lehet. De nem kéri, hanem lesz egy "Load Driver" link azon az oldalon, ahol a telepítési célt választod, azt kell megnyomni, és megkeresni a drivert.
energy4ever: Az alaplapod tudja, USB-s meghajtón adagolható, ill. tulajdonképpen bárhonnan, amit a telepítő meghajtóként lát, akár optikai lemezről is.
-
brd
nagyúr
válasz
UnSkilleD
#8656
üzenetére
Szerintem otthonra felesleges "*RAID*" nevű HDD-kkel szórakozni, nem érik meg a felárat. Az mindegy, hogy mit akarsz RAID-elni, a vezérlő kezeléséhez kell a driver az OS-nek, ha nincs driver, nem tudja kezelni. Olcsón az alaplapinál csak rosszabbat kapsz (ha max. pár éves alaplapokról van szó), felesleges ezzel időt tölteni. Szerk.: viszont könnyebb az átállás, mert a rendszer ugye az alaplapi vezérlőn marad.
-
brd
nagyúr
válasz
UnSkilleD
#8654
üzenetére
Nem feltétlen, vezérlő/driverfüggő. Vagy az AHCI driver a RAID is egyben, vagy lehet olyat is csinálni, hogy csinálsz egy mentést a rendszerrről, majd ráerőszakolod a RAID drivert az AHCI vezérlőre, újraindítod, de közben belépsz a BIOS/UEFI-be, és átállítod RAID-re. Ha viszont a rendszert is RAID-en szeretnéd, az jóval problémásabb lehet, RAID szint függően (RAID0-1-5 stb.), ha a rendszerpartíciót akarod RAID-elni.
-
brd
nagyúr
válasz
guickly04
#8652
üzenetére
Esetleg, ha van ilyen lehetőség, akkor a Write cache bekapcsolásával javíthatsz a helyzeten.
Ha olcsón keresel, akkor pl. inkább egy ilyen kártyát javaslok (teszt), ez sokkal jobb, igaz, ez PCI-e-s, ill. cache ezen sincs, ehhez képest elég jó. Sima PCI-os kártyával nem foglalkozom, ott úgyis 133 Mb/s az elméleti maximum (jó esetben a gyakorlatban 100 ki is jön átvitelnek).
-
brd
nagyúr
válasz
guickly04
#8648
üzenetére
A leírásában ott a válasz: Cost-effective. Leírom magyarul: egy ótvar szar chip van a kártyán, ótvar szar driverrel, ami jobb esetben éppen ahhoz elég, hogy ne fagyjon le az OS (rosszabb esetben még fagyást is képes okozni), és a teljesítmény/kompatibilitás, mint olyan, ismeretlen fogalom a driverkészítők fejében (vagy legalábbis az adott kártyához való driver készítésekor nem foglalkoztak vele, mert azért a pénzért nem futotta már erre). Persze szép ruhába tudják öltöztetni, de a gépet ez nem hatja meg, csak a vásárlót. Ha nem szoktál bénán tuningolni, és az áramszünet/lefagyás sem gyakori, akkor még a software megoldással is jobban jársz.
Ha valaki RAID5-képes kártyát RAM/battery nélkül árul, ott már eleve villog a
WARNING 
felirat, és jobb kerülni. Legalább opcionális lehetőség legyen rájuk. (Tudom, neked nem RAID5 kell, de ez elmond minden fontosat a kártya készítésekor alkalmazott gondosságról.) -
brd
nagyúr
válasz
alias_bobo
#8621
üzenetére
Minden további nélkül, legfeljebb némi performancia gond lehet, ha pl. eltér a 2 HDD-ben a tányérok száma (mondjuk ez jelen esetben nem valószínű
), vagy az elérési idő nagyon.
Azt azért tudnod kell, hogy nem nagyon van értelme ilyen HDD-ket RAID0-zni. Esetleg akkor, ha a felhasználás olyan, hogy jellemzően szekvenciális adatelérés van. -
brd
nagyúr
válasz
HUfantom
#8617
üzenetére
Kis pontosítás, nem bitenként tolja ide-oda, hanem az ún. stripe size határozza meg, hogy milyen mennyiségű adat után kerül a következő blokk a másik háttértárra, az alapbeállítás erre a legtöbb esetben 64KB. Ilyen esetben tehát egy filerendszerszinten egymás után következő clusterekbe került, 128KB-os file egyik fele az egyik háttértáron, a másik fele a másik háttértáron lesz meg. Ugyanez egy max. 64KB-os file-nál úgy alakul, hogy csak az egyik háttértáron lesz meg a file egésze.
-
brd
nagyúr
válasz
janos666
#8595
üzenetére
Ennek eldöntésére még egy dolgot kéne tudom: Az Intel féle szoftveres RAID-5 vajon olvasás közben is ellenőrzi a paritás alapján, hogy esetleg meghibásodott-e az adat valamelyik lemezen, és szól, ha igen (kiszúrja, ha előfordul egy javíthatatlan szektorhiba az egyik winyón), illetve neki lehet állni végignyúzni és korrigálni a hibát (ha a winyó még át tudta helyezni azt az LBA szektort a tartalék területre) vagy ezt elspórolja a jobb olvasási teljesítmény érdekében, és csak akkor van hibajelzés, ha egy lemez tejesen használhatatlanságig bedöglik (viszont addigra talán már hibásak az adataim a véletlen szektorhibák miatt)?
Ezt valószínűleg semmilyen vezérlő nem teszi meg, mert felesleges overhead. A drágábbak úgy csinálják, hogy beállítás alapján üresjáratban folyamatosan olvasgatják a lemezeket, és ha olvasási hiba van, az ott kiderül, ezt a folyamatot hívják pl. patrol read-nek.
-
brd
nagyúr
válasz
#90933760
#8508
üzenetére
Szerintem te nem fogsz olyan vezérlőt tesztcélra vásárolni, amivel a RAID1 közel 2x olyan gyorsan olvas szekvenciálisan, mint az egyedülálló HDD, mert ehhez az drága.
A raid1 is duplázza a sebességet mivel tükrözve van, de csak olvasásban
Nem azért duplázza (ha duplázza), mert tükrözve van, hanem azért, mert a vezérlő tudja (ha tudja) úgy kezelni a lemezeket, hogy duplázódjon.
-
brd
nagyúr
Letöltöd és kitömöríted az RAID drivert, az eszközkezelőben jobbgomb az AHCI vezérlőn, és a kézzel megadomot választod, majd megadod neki a kitömörített könyvtárat, és kiválasztod kézzel a RAID drivert, ill. elfogadtatod, hogy nem ehhez való. Majd újraindítod a gépet, de közben belépsz a BIOS-ba, és RAID-re állítod a vezérlőt.
-
brd
nagyúr
Kézzel ráerőszakolni a RAID drivert az AHCI vezérlőre, és ha szerencséd van, és a RAID létrehozása nem úgy történik, hogy törli a partíciós táblát, vagy nem máshol fogja keresni, akkor az OS valószínűleg el fog indulni. Az Intel Rapid tárolási technológia csak akkor fogja a RAID funkciókat felajánlani, ha a
BIOS...oppárdon UEFI-ben RAID-re van állítva a vezérlő. -
brd
nagyúr
válasz
Trevize1987
#8485
üzenetére
Igen.
Igen, ugyanaz a program, a régi neve a 'Matrix.
Nincs ilyen software, az előbb írt megoldáson kívül (ill. én nem tudok ilyenről). -
brd
nagyúr
válasz
Trevize1987
#8483
üzenetére
XP Home nem képes RAID1 kialakítására (software-esen), csak OS hekkel (ill. elvileg, mert azzal sosem csináltam, de a Pro-nál így működik, gondolom a Home-nál is), amit az EULA tilt, bár nem hiszem, hogy ez XP-nél már bárkit is érdekel (ha mégis ezt akarod, privát nekem)... Az OS-t futtatnád róla, vagy csak adat lenne rajta?
Az Intel Rapid Storage Tech-hez Intel RAID vezérlő kellene.
-
brd
nagyúr
Most már csak az a kérdés, hogy ha mondjuk az elsődleges HDD beadja a kulcsot, mekkora szívás másodlagosról indítani a rendszert.. mivel az MBR az elsődlegesen volt, 3rd party recovery CD-kkel meg dynamic disk-eket elég nehézkes csesztetni, vagy nem?
Ugyanaz az az MBR/bootsector/bcd, stb. van a másodikon is, probléma nélkül el fog indulni róla, mintha semmi nem történt volna. Pont ez lenne a RAID1 lényege. Amelyik vezérlő/megoldás ezt nem tudja, az szemétre való, és nem is lehetne RAID1-nek hívni, csak hát a bekokózott marketingeseknek nagy hatalma van sajnos...
A dynamic diskeket valóban lehet problémás mókolni, de jó esetben nem is kell. Ám ha mégis, akkor is, ugyanúgy néz ki rajta sectorszinten az adat, csak a partíciók táblája (nem így hívják, de hagyjuk) néz ki másképpen, maga a filerendszer ugyanúgy épül fel. -
brd
nagyúr
A megoldás az lesz, hogy RAID-re állítod a vezérlőt, de a másik vezérlőre (ASMedia? Ez egy + S-ATA vezérlő az alaplapon?) kötöd az SSD-t, elindítod a gépet, majd telepíted a RAID drivert az első vezérlőre, leállítod a gépet, és visszakötöd az SSD-t is az első vezérlőre, így már el fog indulni a gép.
-
brd
nagyúr
válasz
Antibazsi
#8369
üzenetére
Én nem tudok ilyen keretből biztonságos megoldást. A legolcsóbb, biztonságos talán az lenne, ha 2 csomag, fizikailag különböző helyen tárolt HDD-ken tárolnád az adatokat, viszont egy 3TB-os HDD is 33-35k HUF körül van (kiskerár), így nem fér bele a keretbe ez sem. Ha valaki olcsóbbat tud, az engem is érdekelne.
-
brd
nagyúr
válasz
Antibazsi
#8363
üzenetére
Arról fél perc alatt nem találni ilyen infót, valószínűleg azért, mert Intel (tovább nem keresgélek, ilyenkor elkönyvelem, hogy na', ilyet sem fogok használni/javasolni senkinek, mert a szint alatt van). A RAID5 nem tárolni van (nem csak otthon, sehol sem), mert mindössze 2 előnye van: megfelelő vezérlővel on-line bővíthető a mérete, ill. 1 db HDD kiesése esetén leállítás nélkül cserélhető a hibás HDD. A fő probléma a RAID5-tel, hogy ha a vezérlő nem tud/csinál időszakosan ún. patrol read-et (háttérben/kisebb igénybevételű időszakokban futtatott felületteszt), akkor könnyen előfordulhat, hogy 1 HDD kiesésekor/cseréjekor derül ki, hogy másik HDD-n is hiba van. Ilyenkor általában ugrott a tömb épsége, és lehet kézzel bogarászni az adatokat (esetenként nem kevés szakismeret szükséges), vagy szakemberhez vinni, hogy mentse a menthetőt.
-
brd
nagyúr
Nem tudom, mennyire sérülékeny az a RAID/filerendszer megoldás, amit használsz, az sem elképzelhetetlen, hogy a hibásan működő (hibás sectorral küzdő, és közben nem válaszoló) HDD gyengélkedése okozott ilyet. Tudom, nem kellene, de mégis. Intel alaplapi RAID1-nél (fél-HW-es vezérlő) láttam már ilyet, azóta bármit el tudok képzelni. Igen, RAID1, és megborult a filerendszer csak az egyik HDD hibájából, jól érted.
-
brd
nagyúr
...egyik lemez fiizkai mérete lett valóban kisebb
Kimostátok forró vízben, vagy bedobtátok a présgépbe? Bármilyen hibás blokk is legyen rajta, a mérete ettől nem lesz kisebb. Vagy reallokálja a blokkot, vagy marad az eredeti, hibásan. Hová is tüntetné? Az összes utána következőnél egyel kisebb címet használ, vagy hogy képzeled ezt el a valóságban?
-
brd
nagyúr
válasz
szelesjanos
#8304
üzenetére
Én még ebben az esetben sem kötném RAID0-ba, jól jöhet még a külön meghajtó, pl. egy tartalék XP elfér 1-2 GB-on. Persze ha mindenképpen egyben kell a terület, akkor jó a RAID0 is.
-
brd
nagyúr
Erre vonatkozott a "nagyjából".
Vannak speciális esetek, csak ritka. Ha valaki ilyen helyzetben van, majd írja, és akkor arra válaszolunk.Milyen hibás tesztet? OS alá kérdezte, ott tökfelesleges a magas szekvenciális sebesség. Mindegy, hogy a kicsik lassabbak-e, vagy nem, magukhoz képest kell nézni a tesztet. Tehát ne a 128GB-ossal hasonlítsd össze, hanem a 64GB-ost a 2x64GB(RAID0)-oshoz. Sőt, ugye ott van az is, hogy a lassabb kiinduló helyzetből többet profitál, mint a már eleve gyorsból. Ha 2 db 128GB-ost kötöttek volna RAID0-ba, akkor az kevesebbet gyorsult volna (arányaiban) a gyakorlatban, mint a 2 db 64GB-os.
-
brd
nagyúr
akár 800mb/s odavissza és gyorsabb iops az eredmény
Számold össze lécci', hogy aki egy ilyen topicban ilyet kérdez, azok közül hány fogja tudni, hogy ezt mivel lehet kihasználni...

Az egyetlen, igazán lényeges tesztben (itt tudna domborítani a gyakorlatban az átvitel/IOPS, gyakorlatilag mást nem is érdemes nézni az SSD tesztekből; még talán a 4k olvasás érdekes, de a kettő nagyjából pontosan korrelál egy mai, adott SDD-nél egymással "jóságban") minimális a különbség az egyedülálló, és a RAID0-s megoldás között.
-
brd
nagyúr
válasz
szelesjanos
#8297
üzenetére
Nagyrészt felesleges RAID0-ba kötni SSD-ket.
-
brd
nagyúr
válasz
#78927104
#8284
üzenetére
Igen, legalább egy, az idő nagy részében fizikailag távol lévő egységre a fontos adatok átmásolását. A RAID1 és a backup nem egymás helyettesítői. Ha azért akarsz RAID1-et, hogy biztonságban legyenek az adataid, akkor backup legyen inkább. Ha azért kell, hogy folyamatosan elérhető legyenek az adatok, 1 HDD hibája esetén is, akkor RAID1 (de a backup ekkor is kell, lásd előző hozzászólásom).
-
brd
nagyúr
válasz
#78927104
#8279
üzenetére
...ugye ez a biztonságos raid?
Igen, és nem. Nem biztonságos, csak egy HDD elhalálozása esetén elérhető marad az adatod. Még mindig kinyírhatja az összes HDD-t a tápegység, tönkremehet a vezérlő, de akár kártevő is törölhet adatot a tömbről. Tehát a backupot nem helyettesíti.
Azon az alaplapon 2 vezérlő van, van egy az Intel déli hídba épített, ez nem tud RAID-et, erre kellene kötnöd az SSD-t (narancssárga csatlakozók, és lehetőleg a 0-val jelzettre kösd), ez négy portot tud kezelni, ezt AHCI-re kellene állítani. Aztán van a Gigabyte SATA2 chip (ami valójában egy JMicron, átmatricázva), ezt RAID-re kellene állítani, és erre kötni a HDD-ket, az alaplapon ezek GSATA néven, és lila dugasszal vannak ellátva, ill. kettő ilyen port van. A tömb létrehozását leírja az alaplap manuálja, az 5.1.2-es ponttól kezdődően. Némi angol nyelvismeret szükséges, de nem vészes, vannak képek is.
-
brd
nagyúr
válasz
djculture
#8260
üzenetére
Tudtommal egyik sem volt erre optimalizálva. Miért is lett volna? A HDD-k kisebb része működik RAID-ben, mint nem, miért adnának ingyen jóságot? Honnan veszed ezt?
1. Ezt közöld a lemezeimmel is. Ők sajnos nem tudnak róla, és vígan működnek.
(Az elektronikai, de általában is, a műszaki dolgok jobban "szeretnek" állandóan üzemelni, mint ki-bekapcsolva lenni, ennek főleg a tápellátás, ill. a hőtágulás az oka).2. A vezérlőt ez nem is érdekli. Ha válaszol a HDD a kérésére (és nem hibát ad vissza), akkor jól működik, ha nem, akkor kivágja a tömbből. Ennyi a történet. Adat csak akkor sérül, ha hulladék a vezérlő, vagy az adott RAID szint meghatározott darabszámánál több HDD-vel van probléma.
3. Igen, ezt írtam is (bár ez nem a 3. pont volt
.xatos3: Ez valami marketingrizsa lehet, vagy az IntelliPark alapbeállítás szerinti működése miatt mondják (én mindenhol "kikapcsolom", ahol Greennel találkozom), mert megint csak, a gyakorlatból véve az információt, semmiféle probléma nincsen a RAID-ben működéssel.
-
brd
nagyúr
1. Már itt bukott a dolog, ugyanis a RAID5 lényege nem az adatbiztonság, hanem az, hogy egyszerűen bővíthető a tömb, ill. hogy a tömb adata elérhető marad, ha egyszerre max. 1 HDD elfárad. Arra semmilyen megoldást nem nyújt, amikor pl. a tápegység kinyír legalább 2 db HDD-t egyszerre, vagy ha vírus/félreértés töröl adatot.
3. Ha valamilyen aktív hűtése van a HDD-nek, ez tökmindegy (kivéve 10-15k RPM-es HDD-k, ott zajos aktív hűtés kell).
Minden HDD alkalmas RAID-re (a Green is). Ami kifejezetten oda készül, azokon olyasmiket szoktak optimalizálni, hogy pl. a rezonanciát megpróbálják elkerülni az azonos típusok között is, vagy hogy kevésbé lesz hibás sector esetén olyan válasz a HDD felől, hogy nincs válasz, emiatt kisebb eséllyel dobja ki a tömbből a HDD-t a vezérlő), vagy esetleg a firmware is a RAID-nél gyakrabban előforduló adatátviteli tömbméretekre van optimalizálva. A Greennel főleg az a baj, hogy van (az alapbeállítás szerint) 8 másodperc tétlenség után fejparkolás a parkolóvillára, de ez kikapcsolható (pontosabban ésszerűen nagy idő állítható be - 1 óra kb.).
-
brd
nagyúr
válasz
Oliverda
#8255
üzenetére
Pl. ott a Cobian Backup. Ingyenes, sokat tud, lehet benne időzíteni is.
-
brd
nagyúr
válasz
Oliverda
#8252
üzenetére
Mondtam, hogy némileg.
Ill. inkább a párhuzamos műveleteken segít, a szekvenciális olvasáson nem igazán. De ezt tényleg vehetjük akár 0-nak is, mert nem igazán érezhető, csak mérhető. A resync meg, mondtam, hogy idegesítő lehet.
Egyébként mit akarsz tárolni ekkora köteten? Nem lenne egyszerűbb az életed egy mondjuk naponta időzített különbségi mentéssel, két különálló lemezre? -
brd
nagyúr
válasz
Oliverda
#8214
üzenetére
Igen, a legtöbb sem saját CPU/RAM/battery-t használ. Teljesítményben, szolgáltatásban esetleg lehet jobb egyik-másik (pl. mindegyiknél lehet a stripe méretet állítani, ill. a jobbaknál kézzel lehet indítani/leállítani a check/rebuild folyamatot).
Nem bullshit, valóban van ilyen, de a Win-es software RAID1 is javít némileg az olvasási sebességen. Nem annyit, mint egy jobb vezérlő, de mérhető.
Dinamikus lemez: a topictárs által írt válaszból, ha nem derül ki, írj!

-
brd
nagyúr
-
brd
nagyúr
válasz
Oliverda
#8208
üzenetére
Szerintem nem, pláne, ha nem OS lesz rajta. Bár, ha valaki mondjuk rendszeresen tuningolgat/tesztel, és ettől sok nem clean shutdown/reset lesz, akkor idegesítő lehet az állandó check/rebuild.
Igen, mindig elkezdi, mert azt a jelzőt, ami ezt megakadályozza, csak rendeltetésszerű leállítás esetén írja ki.
Beolvassa a HDD-k tartalmát, és ami nem egyezik, azt kiírja arra, ami a nem jó (régebbi) állapotot tartalmazza.
-
brd
nagyúr
válasz
Oliverda
#8202
üzenetére
Egy kulturáltabb vezérlővel ugye lehet állítani, hogy mennyire terhelje a rendszert a rebuild/check, vagy esetleg még azt is, hogy ezt mikor tegye, vagy esetleg kézzel indítható/leállítható bármikor a folyamat. A Windows software-es RAID-je esetén a rebuild/check észrevehetően lassítja a rendszert, amikor történik, ill. ha nem clean shutdown volt, akkor indul a check azonnal, amikor a megfelelő szolgáltatás elindul a boot folyamán. A lefagyás természetesen nincs összefüggésben a RAID-del, csak ha megtörténik egyéb okból, akkor az nem clean shutdown, ezért ilyenkor mindig jön egy rebuild/check. Normális vezérlő esetén ilyenkor ez nem történik meg, mert a saját RAM-jában ott lesznek a még esetleg nem commitolt adatok, és az újraindulás után ki tudja írni a lemezre.
-
brd
nagyúr
válasz
Oliverda
#8199
üzenetére
Semmi nem történik, működik tovább az OS, én semmilyen problémát nem találtam még a működése közben. Az egyetlen hátránya, hogy az esetleges lefagyás, vagy probléma utáni rebuild/check nem állítható, automatikusan megtörténik (sokszor jobb lenne, ha időzíteni lehetne, vagy leállítani; tudtommal egyiket sem lehet).
-
brd
nagyúr
válasz
MongolZ
#8060
üzenetére
XP-nél arra kell figyelned, hogy alapból nem támogatja a RAID1-et, rendszerfile-okat kell hozzá hexeditálni, hogy lehessen, ill. ez ma már talán nem akkora gond, de ha valamilyen frissítés frissíti a hexeditált file-okat, akkor megint meg kell tenni, ráadásul, ha a rendszer van a RAID1-en, akkor az is előfordulhat, hogy a frissítés után nem indul el, ezért másik OS alól kell újraszerkeszteni a file-okat.
-
brd
nagyúr
válasz
Atika_No1
#8031
üzenetére
Ha Intel RAID-del használta, akkor valószínűleg csak úgy tudod megoldani, hogy bekapcsolod a te Inteles alaplapodon a RAID-et, ott törlöd a HDD-n lévő adatokból láttatott tömböt, majd használod, ahogy akarod. Ha nincs Inteles RAID-vezérlő az alaplapodon, akkor valamilyen erre alkalmas programmal bele kell törölnöd a HDD elejébe (pl. AIDA/Everest, fizetős HDSentinel), hogy eltűnjön a RAID infó.
Ha a win egyáltalán nem látja telepítésnél, akkor valószínűleg driver kell neki ehhez. -
brd
nagyúr
válasz
HUfantom
#8010
üzenetére
Miért ne tudna? Ez továbbra is vezérlőfüggő. Régebben még sok fél-HW-es nem tudta, de ma már ritka az olyan, amelyik nem képes erre. AMD vonalon is van olyan, amellyel nemcsak a háttértárak teljes mérete használható tömbként (mondjuk amiről szó van, az egyik sem tisztán HW-es vezérlő, de jóindulattal nézzük annak). A teljesítmény pedig csak akkor csökken, ha egyszerre a kettő (a RAID tömb, és az egyik HDD-n lévő nem RAID-es terület) van használva (aktív háttértár-forgalom van rajta), ezt azért tegyük mindig hozzá.
-
brd
nagyúr
A SW RAID 0/1 nem lassabb. Ami lassabb, az a RAID 5 (legalábbis Wines esetén), de az is inkább csak írásban lassú, és az igazi HW-es vezérlőhöz képest lassabb. Ami lehet még, hogy egy régi leírásban olvastad, mert a régi gépeket (~5+ év) még észrevehetően lassította az ehhez szükséges XOR számítás.
-
brd
nagyúr
válasz
HUfantom
#7891
üzenetére
Inkább azért kopott ki, mert nem tudta megfelelően kezelni a filerendszert (a Vista amúgy sem tudta a tetszőleges átméretezést, csak akkor, ha a partíció eltüntetendő részén nem volt adat). De már korábban is probléma volt bizonyos partíciós táblák esetén, még az XP-s NTFS alatt is, inkább ez volt a használhatatlanná válásának oka.
-
brd
nagyúr
Az egy logikai adat az OS (gép) által látott lemezen, független a RAID vezérlőtől. Ez a partíciós tábla formája. Tehát nem, a RAID-vezérlő setupjában ezt nem tudod módosítani, mert az OS írja rá az általa látott lemezre, adatként. Nálad, ha a telepítéskor üres volt a lemez, akkor azért lett MBR valószínűleg, mert a gép nem EFI BIOS( tudom, az EFI a BIOS új neve, de nekem akkor is BIOS marad, lévén, ugyanazt csinálja, csak az Intel marketingesei két kokóparti között kitaláltak egy új nevet, amit el lehet adni újként a parasztoknak)-szal bír, vagy esetleg nem EFI módban működik (ilyen is van). Ez kell ugyanis ahhoz, hogy bootolni tudjon GPT rendszerű lemezről a gép.
-
brd
nagyúr
Remélem, te csak úgy próbálkozol, és nem valami cégnek végzel munkát, mert alapvető hiányosságok vannak (ami persze nem baj, mindenki így kezdi, csak akkor nem ezzel kellene egyelőre foglalkozni). Azért nem tudsz mit kezdeni a 2TB+ területtel, mert a lemezed ún. MBR rendszerű, ebben pedig van egy 2TB-os korlát. A partíció(k) létrehozása előtt konvertálni kellene ún. GPT rendszerűre (a lemezen jobb gomb és ott lesz ilyen lehetőség, ha nincs a lemezen partíció).
Az előzőre: erre csak egy bűvös szóval lehet válaszolni: vezérlőfüggő. Vagy tudja, vagy nem. Leírását megnézni, esetleg kipróbálni a gyakorlatban, az a biztos.
-
brd
nagyúr
64K-128K, és válaszd ki a szimpatikusabbat.
Ha nagyon fontos a minél magasabb teljesítmény, akkor mérd le magadnak, hogy az adott vezérlővel, az adott HDD-kkel, adott OS alatt mi a leggyorsabb (vagy használj SSD-t
). A sector size gondolom ugyanaz, mint amire a #7869-ban válaszoltam... -
brd
nagyúr
Lehet azzal is, és a videoban biztos nem beszélnek hülyeséget, normális minőség, jól érthető a szöveg, valószínű hozzáértő készítette (nem néztem végig). Mondjuk én servertelepítés előtt sosem indítottam még azt a CD/DVD-t azért, hogy RAID-et beállítsak vele, hanem a RAID vezérlő saját setupjában csináltam ezt meg. De ez téged ne zavarjon, a videoban leírt módszer a "normális" a HP szerint.

-
brd
nagyúr
Az XP annyiban kezeli szarul az SSD-ket, hogy nem tud TRIM-et (ami egyébként is inkább az írási sebességre van hatással, nem az elhasználódásra), de a mai SSD-k szinte mind tudnak magukról gondoskodni (kell is, mert a TRIM csak a törlésről gondoskodik, a sokat írt terület alatti cellák elhasználódásának kérdését nem oldja meg). Az alignálás lehet még kérdés, de ezt csak egyszer kell megcsinálni. A több CPU (magot) pedig már az NT is támogatta... A Win7 pont olyan szarul kezeli a sok CPU-t fogyasztó taskokat egymás mellett, mint az XP, nem kellene ennyire ajnározni (sok helyen látom ezt amúgy, mi ennek a forrása, ki/mi/hol állította ezt, meg tudnád mutatni?). Persze külső programmal mindkettőnél sokat lehet javítani a dolgon.
-
brd
nagyúr
RAID1-hez szerintem felesleges, sikítson/fagyjon csak a vezérlő, ha baj van, úgyis ott a tükör másik tagja, és legalább időben kiderül, ha haldoklik a HDD. RAID5-nél viszont nem árt, ha nem fagy bele a vezérlő drivere a hibázó HDD-be (ilyen alaplapi vezérlőnél ez sajnos előfordulhat), és a RAID Edition WD segít neki ebben, mert ha nem, akkor az egész tömb széteshet tőle.
-
brd
nagyúr
válasz
djculture
#7771
üzenetére
Már sokszor írtuk, talán neked is, hogy nem a CPU a hátráltató tényező, miért olyan nehéz megérteni?
Lehet sok minden a HDD és a CPU közötti úton, vezérlő kialakítása (lásd JMicron), csatlakozósín a chipsettel (lásd a PCI, és PCI-es vezérlők közötti sebességkülönbség), driver hanyag programozása (ez nekem szinte az összes fél-HW-es megoldásnál él, de én maximalista vagyok
), de a CPU nem. Egyszerűen nem feladat neki, mert egy mai CPU GB/s-es nagyságrendben tud XOR-olni (ez a RAID5-höz és feljebb/hasonlókhoz kell, a RAID1 csak sima irányítási, és összehasonlítási feladat, az még egyszerűbb).Krix: Azok a fél-HW-es vezérlők nem szoktak sebességbajnokok lenni, bár már egyes AMD és Intel vezérlők egész korrektek ezen a téren is, és még az is lehet, hogy állítani is lehet(ett volna) a resync sebességét, azt hiszem, az AMD csinált már ilyen vezérlőt.
-
brd
nagyúr
válasz
Aeros02
#7627
üzenetére
Ha gyártóazonos a RAID vezérlő (pl. mindkettő Intel), akkor elképzelhető, hogy probléma nélkül felismeri, és kezeli is. Biztosat csak akkor lehetne mondani, ha leírnád, milyen volt, milyen lesz, és valaki kipróbálta már ezt (vagy legalábbis pont ilyen vezérlőkkel megcsinálta már).
-
brd
nagyúr
válasz
djculture
#7620
üzenetére
Valószínűleg az van a háttérben, hogy a seek test tulajdonképpen annyit csinál, hogy pici adatokkal dolgozik, mondjuk blokkmérettel, vagy clustermérettel, és ezekkel lehet úgy dolgozni, hogy a különböző lemezek külön tudnak dolgozni, de a valós felhasználás közben ilyen nem túl sokszor van.
-
brd
nagyúr
válasz
teglasatesz
#7610
üzenetére
Négy HDD-ből RAID0, normális alaplapi vezérlővel az már jó szekvenciális sebesség (meg persze több, mint 4x-es esély a borulásra...). Bár egy normális SSD-vel járnál a legjobban (persze ott kisebb lenne a tárterület).
-
brd
nagyúr
válasz
HUfantom
#7599
üzenetére
A Handy Recovery kezel HFS-t.
-
brd
nagyúr
válasz
janos666
#7526
üzenetére
Ha RAID-ben van HDD, akkor Intel vezérlőn a HDD elejéről "levág" néhány sectort (ha jól emlékszem az Intel-es megvalósításra), és a RAID számára csak a fennmaradó részt állítja be. Így, ha éppen nem RAID-ben látszódik ez a RAID-es HDD, akkor úgy tűnik, mintha a HDD-n később kezdődne az a rész, ami az elejétől szokott (nem RAID esetén), ettől a next-next-finish adatmentő programok elvesztik a fonalat. Meg talán a RAID-del kapcsolatos infókat is ezen a "levágott" részen tárolja, ez szintén meg tudja bolondítani ezeket a programokat.
Ez a látszik/nem látszik/nem-úgy-látszik egyébként tipikus félHW-es RAID probléma, biztos nehéz lenne megcsinálni nem ilyen szarra...
Új hozzászólás Aktív témák
- Honor 200 Pro - mobilportré
- Futás, futópályák
- OLED monitor topic
- Formula-1
- Audi, Cupra, Seat, Skoda, Volkswagen topik
- Hivatalos a Poco X8 Pro Max gigantikus akkukapacitása
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Kész rémálom lesz Linuxot használni jövőre az USA egyes államaiban
- Milyen okostelefont vegyek?
- További aktív témák...
- Csere-Beszámítás! Playstation 5 Lemezes kiadás!
- HP ZBook Firefly G9 - 14" hibás kijelző, i7 1255U, 16GB RAM, Nvidia T550 4GB VGA, hiányos bill.
- GMKTec NucBox M6 Ultra mini számítógép - R5 7640HS 16GB 4800MHz DDR5 512GB SSD AMD Radeon 760M W11
- LENOVO TABLET 10 (N4100),10.1",WUXGA, 2-IN-1 TABLET,Ceruza,LTE kártya,8GB DDR4,128GB SSD,WIN11
- iPhone 13 Pro 256GB Sierra Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4383, 100% Akkumulátor
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest


WARNING
), vagy az elérési idő nagyon.
A dynamic diskeket valóban lehet problémás mókolni, de jó esetben nem is kell. Ám ha mégis, akkor is, ugyanúgy néz ki rajta sectorszinten az adat, csak a partíciók táblája (nem így hívják, de hagyjuk) néz ki másképpen, maga a filerendszer ugyanúgy épül fel.
Vannak speciális esetek, csak ritka. Ha valaki ilyen helyzetben van, majd írja, és akkor arra válaszolunk.
Lehet sok minden a HDD és a CPU közötti úton, vezérlő kialakítása (lásd JMicron), csatlakozósín a chipsettel (lásd a PCI, és PCI-es vezérlők közötti sebességkülönbség), driver hanyag programozása (ez nekem szinte az összes fél-HW-es megoldásnál él, de én maximalista vagyok
