Új hozzászólás Aktív témák

• #7 bkercso nagyúr gordonfreemN #6

  Új Válasz 2017-12-19 02:16:21 #7

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  LOGOUT blog

  válasz gordonfreemN #6 üzenetére

  Őszintén szólva eddig nem is foglalkoztam ezzel, de valóban érdekes. Köszi, hogy felhívtad rá a figyelmem! Bár nem tudtam róla, kb. 7 éve alkalmaztam ezt a megoldást egy kis képelemző programomban, ami képekből készített táblázatot - bár ott csak az egyszerűség kedvéért tettem.

• #6 gordonfreemN addikt bkercso #5

  Új Válasz 2017-12-19 01:20:28 #6

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gordonfreemN

  addikt

  válasz bkercso #5 üzenetére

  Ugyanabból a cikkből másoltál, írtam én is, hogy wiki-s
  Viszont lentebb egy egész jó pédával is elmagyarázza, nekem tetszett.
  Persze, mindenről nem írhatsz, ne vedd magadra, csak ez egy olyan része a digitális történetnek, ami fontos a fejlődése miatt.

  szerk

• #5 bkercso nagyúr gordonfreemN #4

  Új Válasz 2017-12-18 19:31:45 #5

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  LOGOUT blog

  válasz gordonfreemN #4 üzenetére

  Köszi!
  De sajnos ebből sem az nem derül ki, mi a dithering, sem az, amiről ír... Pl. a fül (pontosabban az agy) nem Fourier-transzformál, hanem az összetartozó frekvenciák burkológörbéjét hallja, vagyis időbeli és intenzitásbeli korrelációkat vizsgál.

  A Wikipédia leírása szerintem jobb:
  "A ditherelés, dithering vagy zajmoduláció[1] (egyes kontextusokban még: árnyalás) során a hasznos jelhez szándékosan kis teljesítményű, véletlenszerű zajt kevernek a kvantálási hiba véletlenszerűvé tételére. Képek esetében a dithering megakadályozza a kiterjedt mintázatok (pl. sávozódás, poszterizáció) megjelenését. A hang-, képi és videoadatok digitális jelfeldolgozásában is rutinszerűen használják, például az audio CD-k masteringjének utolsó lépéseiben."

  Ezzel tehát elkerülhető az aliasing és az imaging jelensége, amikről szintén nem írtam. (Ezt írta körül az idézeted, de abból sajna nem derül ki semmi; szerintem jobb néven nevezni a gyereket, aztán, akit érdekel, majd utána olvas.)
  Meg az emphasis/deemphasis-ról, ami a CD RIAA-korrekciója és még sok érdekességről sem írtam.

• #4 gordonfreemN addikt gordonfreemN #3

  Új Válasz 2017-12-18 13:54:46 #4

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gordonfreemN

  addikt

  válasz gordonfreemN #3 üzenetére

  Kis kiegészítés a Dithering-ről nem írtál:
  Wiki:
  A dithert gyakran alkalmazzák a digitális hang- és videofeldolgozás területein, a bitmélység-átalakítás során. Szükség van rá a digitális feldolgozás és analízis számos területén, főleg a hullámforma-analízisben; a digitális jelfeldolgozást alkalmazó rendszerekben – ilyenek többek között a digitális hang, a digitális videó, a digitális fényképezés, a szeizmológia, a radar vagy az időjárás-előrejelzés.

  Az előfeltevés szerint a kvantálás és a digitális adatok újrakvantálása hibákat ad hozzá a jelhez. Ha ez a hiba ismétlődő és a jellel korrelál, a keletkező hiba ismétlődő, ciklikus és matematikailag meghatározható. Egyes területeken, különösen ahol a befogadó érzékeny az ilyen jellegű hibákra, a ciklikus hibák nem kívánatos következménynek számítanak. Az ilyen területeken a dither alkalmazása kevésbé meghatározható hibákat eredményez. A digitális hangtechnika elsőrangú példa erre. Az emberi fül működése során a Fourier-transzformációhoz nagyon hasonló folyamatok mennek végbe, melynek során egyedi frekvenciákat hall ki a bemenő jelből.[9] A fül ezért nagyon érzékeny a torzításra, tehát olyan frekvenciatartalomra, ami másképpen “színezi” a hangot, de sokkal kevésbé érzékeny az összes frekvencián fellépő véletlenszerű zajra.[10]

• #3 gordonfreemN addikt

  Új Válasz 2016-09-09 00:38:56 #3

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  gordonfreemN

  addikt

  Szuper hiánypótló irás!!! Ezer köszönet

• #2 bkercso nagyúr CounterBoci #1

  Új Válasz 2016-07-10 02:03:11 #2

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  bkercso

  nagyúr

  LOGOUT blog

  válasz CounterBoci #1 üzenetére

  

  Azt nem mondanám, hogy jó a 0,1%-os torzítás, mert nem ez lesz az elképzelhető legrészletesebb hangú erősítő, viszont adott esetben lehet jó, kellemes, zenei, dinamikus, vagy épp nyers brutál odacsapós stb. Semleges nehezen. Ez a 0,1..2% tipikusan a színezős csövesek torzítástartománya. (A nem színezősökkel hasonlóan le lehet menni kis torzításra, mint a félvezetősökkel.)
  És persze fontos, h ne max. hangerőn mért torzítás legyen, mert az sosem jó! Ha kis hangerőn is torzít, akkor esélyes, h kellemesen teszi.

  Szempont viszont semmiképp ne legyen! Utána kell olvasni, melyikről mit írnak azok, akik hallották; szigorúan független - vagyis nem fizetett - forrásból, azaz fórumon. A fórumtagokat sem árt kicsit leinformálni, megnézni korábbi hsz-eiket, ha nem ismered a véleményírókat.

• #1 CounterBoci senior tag

  Új Válasz 2016-07-09 23:26:12 #1

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  CounterBoci

  senior tag

  Megint tanultam valamit, köszi

  "Egy bizonyos szint alatt (kb. 0,1%) nincs szoros összefüggés a minőség és a torzítás között."
  Szóval halandóknak ha 0,1% alatt van a torzítás az jó? Mondjuk van két erősítő az egyik 0,05 a másik 0,1, akkor ne ez legyen a fő szempont gondolom választáskor.

Új hozzászólás Aktív témák