Új hozzászólás Aktív témák
-
-
zoltanz
nagyúr
Otthon nem szoktak 2 -nél több meghajtót használni, a gyakorlatban, komoly munkára is mo 4 nél többet nemigen raknak RAID -be. Azt bele kell számolni a mivel a RAID 5 -höz komoly vezérlő kártya kell az árából inkább vesznek + 1 merevlemezt és még marad is zsugájuk és csinálnak tükrözött összefűzést RAID 10 vagy 01.
-
LGLuke
őstag
Aki kíváncsi volt ezekre és angolul nem tud (, hiszen wikipédiát linkeltem a cikkben), így kapott 1 kis történelmi áttekintőt.
Szerintem írhattál volna egy rövid, de ettől bővebb cikket, ha téged érdekelnek a szabványosított csatolófelületek.
Bizonyára sokan olvastak volna róla pár gondolatot magyarul.Ugyan nekem nem állt szándékomban ezekről írni, de azért köszönöm a kiegészítést.
-
A kereses vagy inkabb kereso szo szerint nyert. Probaltam egy gyors tesztet osszecsapni, de nem valid,m ert raid nelkul is kiterheltem az egy szal XP2000-et. Ha lesz idom es kedvem beroffentek egy N4000-et egy SC10-el es heveny masolgatasba kezdek. Mar csak kellene egy iozone hpux-re.
Az alap temahoz:
A felsorolt buszok (ISA->PCI->AGP->PCIE) egy jol kovetheto evoluciot jelolnek. Szimplan fokozatosan kinottek a gepek oket. Persze volt vakvagany, mint az EISA, MCA es a VLB.
Az elso egy erdekes tortenet. Amikor megalkottak az eredeti buszrendszert az IBM-nel nem gondoltak 32 bit-re vagy mas hasonlora. Kesobb probaltak egy kompatibilis csatolot alkotni. Nem terjedt el, csak nehany szerverben. Magaval hurcolta az ISA tulhaladott felepiteset.
Az MCA-t az IBM grundolta, mert az ISA nem volt levedve, de az MCA jogilag zart volt. Nehany nagyon jo dolgot tudott (p&p), csak eppen a klongyartok nem akartak erte fizetni
VLB. Hat igen okos otlet volt kivezetni a buszt egy pufferen keresztul. Sebessegben asz volt, altalaban video kartya es egy multi IO logott (soros, parhuzamos, ATA, floppy) a slotokon. Uj CPU buszrendszer es huss el is tunt.
A tobbi logikus elore lepes volt. Talan a 64 bites PCI emlekeztet az EISA esetere, ez is szinte csak szerverekben terjedt el.
USB3 vs firewire + PCIE2: A ket csatolot (ESB, fw) masra terveztek. Az USB arra valo, hogy mindent rakotsz es megy. Lassan viszont elertuk a hatarait, mint pl hordozhato vinyoknal feszegetted. Tehat jon az USB3, ami gyorsabb lesz. Hala az egnek meglesz a visszafele kompatibilitas. Ugyanez igaz a PCIE 2-re is, ami igy megint jo dolog. Ugy erzem tanultak a zsakutcakbol a HW fejlesztok.
-
LGLuke
őstag
Kérdésedben gondolom a GRID, vagy Data GRID rendszerekre gondoltál, mely a nagy multiprocesszoros szorosan csatolt rendszerekkel ellentétben egy lazáncsatolt multiprocesszoros rendszer, ahol a földrajzi elhelyezkedés tetszőleges.
De igazából sok elég sok válasz lehetséges, még akár peer2peer (torrent) is szóbajöhet a mindennapi életből, csak ott a másolat nem a használati helyhez közel, hanem eleve a használati helynél lesz adattöbbszörözés.
-
Konkretabban valaszolnek a felvetesedre, szegmentalom a szervert es a komolysagot.
Tobb ok miatt hasznalhatunk tobb merevlemezt/raid-et:
1. Hibatures: Ebben az esetben 1 lemez is eleg lenne, de a rajta levo adatok fontosak. A sebesseg nem elsodleges, mert az adatforgalom kicsi. Ez lehet azert, mert inkabb CPU igenyes feladatokat vegzunk, de lehet azert is, mert kis de allando forgalmat kell kiszolgalni. Erre jo pelda lehet egy tuzfal. Mondjuk egy IPSO alapu Checkpoint fw, ahol ket lemez van tukrozve, de max a logokat irjuk ki. Egy ilyen tuzfal ki tud szolgalni Gbit-es forgalmat is.
2. Tarolo kapacitas: 1 lemez nem eleg, osszefogjuk oket raid0-ban, de hibatures miatt ez lehet raid5 is. Jo pelda lehet egy backup server. Ha raid0+1 kerul felhasznalasra dinamikusan bovitheto a tarterulet mondjuk linux alatt lvolok hasznalataval. (1T lemezeket hasznalva es 8 SATA csatolot feltetelezve 1T-rol indulhatsz es 4-ig bovitheted) Napi fejlesztoi mentesre tokeletes.
3. Nagy sebesseg igenyu felhasznalas: Ide kell a hw. De itt nem 1-2 lemezrol beszelunk, hanem 15-16 db 15k fordulatszamu SCSI vagy ujabban SAS dolgozik egyutt. Az utobbi par evben a fc mellett feltunk az iSCSI is, de egyelore nem lattam garantalt szolgaltatast futni rajta.
Tovabb arnyalnam a kepet:
A trend az, hogy bladekre terunk at. Ezeknel van egy share, amirol indulhat
(netboot) az adott blade. Esetleg egyes bladeknek lehet beepitett merevlemeze, de netbootnal egyszerubb a dinamikus hw fault management. A munkatarhely fc-en (esetleg iSCSI) csatolodik, amit egy EMC, HP, IBM... storage biztosit. A hibavedelmet blade, fc switch, raid controller duplazas adja.Meg egy kis arnyalas + kerdes:
A legerdekesebb hibavedelmet es teljesitmenyelosztast ado rendszer egyszeru PCk-bol epul fel. semmi raid, fc esatobbi. A bolti hw egy ugyes sw trukk alkalmazasaval lesz erosen hibavedett. A tobb orszagban levo gepek kozott az adatblokkok szetosztasra kerulnek, ez igaz az idexekre es mas db elemekre is. Attol fuggoen, hogy az adott blokk, index hanyszor kerul lekerdezesre tobb masolat keszul rola, raadasul teruletileg a hasznalati helyhez kozel. A hozzaferesi valoszinuseg sok 9-es, ha van neted. Tudod-e melyik rendszerrol beszelek?
-
Raymond
titán
Parszor mar lett idezve is es el is lett mondva hogy azokat a dolgokat ismetled csak sajnos amirol max hallottal. Par ember (koztuk en is) megjegyezte mar hogy a valosag picit mashogy nez ki. Peldaul ami megint elojott:
"RAID5 esetében viszont rengeteget kell számolnia a CPU-nak, hatalmas adminisztratív költsége van, ami leterheli a rendszert."
Ez egy marhasag peldaul. Nem tudom honnan szeded, de ha vannak szamaid akkor ide veluk. Ha csak olvastad valahol akkor hidd el annak a par embernek itt aki felhozta hogy nem igy van. Mas szolgaltatasokkal egyetemben is elmegy siman, csak az a helyzet hogy amit itt felvazoltal az a valo vilagban nem igy szokott lenni felallitva. Nem futtatsz egy gepen egy FTP es file szervert egy adatbazissal "melyekben keresni kell (nagy memória és CPU igényes feladatok)".
"Ráadásul nem sok olyan márkás (IBM, HP, SUN...) szervert láttam, amiben a gyártó ne szállított volna RAID (SCSI/SAS csatolófelülettel) kártyát."
Meg szep, de mondjuk azt is tudhatnad hogy az alapkivitel alltalaban csak nem az a HW RAID amire te gondolsz. Egy "igazi" kartyaert ott is fizetned kell (+€100 az egyszerubert es +€300-400 a komolyabb valtozatert). Az hogy az alapkonfigban ott van hogy onboard SAS/SATA RAID az ugyanaz a kategoria mint a konzumert onboard RAID controllerek.
"Nyílván van, ahol SW-t használnak. Viszont az is biztos, hogy ezek többsége otthoni felhasználó, vagy kis igénybevételű szerver."
Nem, egy csomo helyen hasznaljak a softveres megoldas sokszor Linux vagy Solaris alol ahol mar nem tegnaptol hanem sokkal regebben be vannak epitve a funkciok.
Ebbe is most bele lehetne meg melyedni, de mar a valaszodbol frescho hozzaszolara latszik hogy egyelore nincs ertelme.
-
LGLuke
őstag
Nem azt írtam, hogy csak és kizárólag HW RAID-et alkalmaznak.
Azt írtam, hogy ha nem a költséghatékonyság a fő szempont, és a gép több erőforrás igényes feladatot lát el, akkor HW RAID előnyösebb, mint az SW.
Mindig vannak kivételek! Nyílván van, ahol SW-t használnak. Viszont az is biztos, hogy ezek többsége otthoni felhasználó, vagy kis igénybevételű szerver.Unix, Linux, Solaris, BSD, vagy ma már a Windows szerver verziói is üzemelhetnek több száz napos uptime-mal. Vagy akár említhetnénk a Novellt is, bár az is linux alapú lett.
Na Novell esetében többször is előfordult, hogy frissítéskor behalt a rendszer, aztán lehetett gyorsan backuppolni, bár szerintem ez alól egyik OS sem kivétel.Elhiszem, hogy van ahol SW megoldást alkalmaznak, hiszen egy opció, de azért nem ez a leggyakoribb az üzleti életben.
-
LGLuke
őstag
[OFF]Lehet észérvekkel egymást meggyőzni, esetleg kijavítani azt amit ír az illet, hogy tanuljon hibáiból, de azt leírni valamire, hogy hülyeség indoklás nélkül, szerintem felesleges.
Jópáran leírtátok az igaz, de ilyenekkel, hogy se hús, se hal nem megyünk sokra.Tessék konkrétan megindokolni, hogy mivel nem értesz egyet.
[/OFF]3 vagy több merevlemez esetében RAID5-öt szoktak alkalmazni. (Nyílván vagy 0+1, vagy 1+0 RAID, és egyéb kombináció. Attól függ mire kell, de ma ez a legelterjedtebb RAID megoldás. Esetleg nagy lemezszám esetén akár a RAID6 vagy magasabb védelmet nyújtó megoldások is szóba jöhetnek.)
RAID5 esetében viszont rengeteget kell számolnia a CPU-nak, hatalmas adminisztratív költsége van, ami leterheli a rendszert. Ha csak FTP szerverként üzemel a gép, és más fontos szolgáltatásokat nem kell ellátnia, akkor megvalósítható szoftveresen, amennyiben a költséghatékonyság a célunk. Viszont, ha számos más szolgáltatás is telepítve van: teszem azt adatbázisok, melyekben keresni kell (nagy memória és CPU igényes feladatok), akkor bizony a HW RAID a megoldás. A HW RAID-re pedig igaz a gyorsaság és megbízhatóság az SW RAID-hez képest.
Ráadásul nem sok olyan márkás (IBM, HP, SUN...) szervert láttam, amiben a gyártó ne szállított volna RAID (SCSI/SAS csatolófelülettel) kártyát.
-
A linuxxal egyutt terjed a fc-es (EMC, HP megoldasok) storage hasznalata is, ami tenyelegesen hw alapu. De a kizarolagossagot kijelenteni eros tulzas, fokent mert ezek elsosorban adatbazisok tarolasara szolgalnak.
Tudok mondani jo par telecomban futo rendszert, amin sw raid van. Mondjuk tipikusan HPUX, Solaris - esetenkent lassacskan linux - fut a gepeken. Tobb szaz napos uptime a jellemzojuk es az, hogy legtobbszor a kiesest valami upgrade okozza
Altalanos, hogy a controllerek kulon PCI vezerlo alatti buszon ulnek es kulonallo disk boxokat hajtanak meg. A merevlemezek igy parosaval vannak tukorben, illetve a nagyobb terulet erdekeben ossze vannak fuzve.
hcl: Elofordul, hogy az applikacioval gond van - altalaban valami uj feature, vagy ujrairt modul - de elmondhatom, hogy az alap szolgaltatasok ritkan esnek ki. Evi par hibarol tudok csak be a kornyezo par orszagra, de az is jellemzoen hw vagy user error.
-
Raymond
titán
"3, vagy annál több HDD esetében célszerűbb HW RAID-et alkalmazni, mert megbízhatóbb, és gyorsabb is."
Irtam mar lejebb/feljebb hogy olyanrol kene vitatkoznod amivel van tapasztalatod. Ez igy ahogy leirtad megint egy hulyeseg. Bocs ha kicsit durva a hozzaszolasom, de mar joparan leirtuk nem is egyszer itt a topicban hogy ebben a temaban lathatoan nem vagy otthon. Lehet valami van benne ha ennyien mondjak nem?
-
LGLuke
őstag
Hibavédett rendszereknél mind HW RAID-et használnak!
Egyébként arról volt szó, hogy nem kötnek sok HDD-t SW RAID-be.Otthoni felhasználó, vagy kis bt, kft esetében elképzelhető, hogy a napi/heti/havi mentések mellett SW RAID-et alkalmaz, de ésszerű keretek között, azaz 1-1 HDD RAID1-ben, vagy otthoni felhasználók esetében RAID0-ban.
3, vagy annál több HDD esetében célszerűbb HW RAID-et alkalmazni, mert megbízhatóbb, és gyorsabb is.
-
-
Taranti
senior tag
Alapvetően egyetértek írásoddal. Mint az élet sok területén, itt is megtörténnek olyan dolgok, hogy egy nem túl jó, de "magas támogatottságú" rendszer háttérbe szorít egy jobbat.
Az USB kontra FW dologban teljesen igazad van, mindkettőt aktívan használom... Egyébként ennek egy kicsit beismerése, hogy az USB3 már inkább az FW-re fog hasonlítani. Ha olcsóbban megoldják, győzelem, ha nem, akkor is győzelem (más nem is lehet - amit a Microsoft és az Intel kezdetektől támogat...). Mellesleg, Intel közleménye szerint lehetőség lesz optikai csatlakozásra is - tehát nem muszáj. Na, ebből mit hoznak ki?
Vagy:
Minap láttam tesztet új tvtuner kariról, hiper-szuper, szem-száj ingere, mindent tud, és jól, CSAKHOGY pci-e 4x (pci verziója nincs). Nekem viszont nincs 4x az alaplapomon, úgyhogy nyelem nyálam. -
LGLuke
őstag
Az írásnál mire gondolsz? Cache-ből lemezre mikor íródik mindegy, mert ahhoz már a SATA-nak nincs semmi köze.
A parányi lemezműveletek meg a sec töredéke alatt lezajlanak még PIO módban is, DMA használata nélkül.
Ennek szerintem folyamatos írásnál lenne jelentősége, de mint kiderül a gyakorlatban nem nagyon mutatkozik. Legalábbis a HDD-s fórumokon mindenki ezt mondja.Örülök neki, hogy írsz, mert érdekel a véleményed. Vitának vagy másnak nevezzük az mindegy, a fórum erre való.
Köszönöm az észrevételeket. -
LGLuke
őstag
Ezzel kicsit vitatkoznék!
Abban igazad van, hogy a HDD cache és a memória között ugye van 1 adatátviteli interfész. Most jelen esetben a SATA. Az is igaz, hogy ez minél gyorsabb, annál hamarabb kerülhet a HDD cacheból az adat a központi memóriába.Csakhogy azért nincs igazad, mert manapság minden HDD guru azt mondja, hogy a 32MB cache-nek szinte semmi előnye nincsen a 16MB-tal szemben. Semmi érezhető gyorsulást nem produkál. Márpedig a Te elméleted szerint a gyakorlatban is kellene, hogy legyen, hiszen a gyors cacheből olvas és nem a HDD-ről ez mégis gyorsabb, és a SATA2 is gyors, nem úgy mint az eddigi SATA1, vagy PATA.
Tehát biztosan jelent valamennyit a burst-ös átvitelnél, de nem számottevően sokat, főleg nem 100GB-t mozgatásánál. Maximum parányi fájloknál lehet 1 kevés sebesség különbség, de csak pár %-nyi javulás.
-
Rive
veterán
Bocs, de itt ismét előbújkál az, amire már megpróbáltam felhívni a figyelmedet. Vagy ásd bele magad a dolgok mélyébe, vagy maradj a consumer szinten - ez így most se hús, se hal.
A csatoló sávszélességét (a SATA2-t is) ma is kihasználja lényegében minden (!) vinyó. Mégpedig a vinyó lokális gyorsítótára és a gép közötti kapcsolat dolgában. A mai rendszerek esetében pedig ez a megnövelt sávszélesség akkor is kifejezetten előnyös, ha a vinyó fizikai írási/olvasási sebessége ennél jóval lassabb. Szimplán azért, mert ha az adat egyszer kikerült a gép memóriájából, akkor az onnan már nem az OS, nem a chipset dolga.
Emlékszel még a SCSI régvolt előnyére? Az volt, hogy nem a gép foglalkozott a diszkrendszer ügyeinek babrálásával... Most a SATA bevezetésével, csatolófelületének gyorsulásával ugyanezen előny kezd megjelenni.
Van értelme annak a SATA2-nek. Több értelme van, mint amennyi kínnal, költséggel jár. Találj más, valósabb célpontot.
-
LGLuke
őstag
Pont ezt mondtam! Nem értem akkor mire reagáltál. Közölte az egyik fórumozó, hogy az ATA-133 már szűk keresztmetszet, mert RAID-et használva már 4-6 lemeznél is túllépjük annak elvi limitjét. Ebben igaza is van, csak ugye épeszű ember nem csinál szoftveres RAIDet 4-6 lemezzel, sőt már 3 lemezes RAID 5-öt sem.
RAID 0, és RAID 1 elterjedt az otthoni felhasználók körében, mikor max 2 HDD-t helyezünk tömbbe, hogy biztonságban tudjuk fontos dolgainkat, vagy pedig a folyamatos írási/olvasási sebességet szeretnénk növelni.
Aki saját fényképeit szeretné biztonságba tudni, az meg hagyja a RAID-et és archiváljon, mert a RAID nem véd csak a hardver hibától, az emberi hülyeség és vírusok ugyanúgy törölhetik fontos adatait.
"Célhoz kell az eszközt választani, a legtöbb embernek még csak RAID sem kell igazából. De az azért nem baj ha az alapdologhqoz nem kellenek spéci cuccok."
Pontosan, és ezért írtam, hogy majdnem az ATA-133 is elegendő sávszélességet nyújt 1 db HDD esetén. Nyílván 2 HDD esetén az egymásközti adatátvitelnél már eloszlik a sávszélesség a két egység között, így oda RAID nélkül sem elég, de SATA1 bőven megteszi.
SATA2-t ma tényleg csak az SSD-k tulajdonosai tudják kihasználni. (Nem a 20 ezer Ft-osra tessék gondolni, hanem a 100-200 ezres eszközökre...)
-
Ja de ahol már 5-6 lemez van raidelve ott már nem sima SW raidet szokás csinálni
Ha egy sufniszervert épít valaki, vagy a családi képeit akarja biztonságosabban tárolni akkor oda még elég is lehet egy alaplapi RAID, a semminél több.Célhoz kell az eszközt választani, a legtöbb embernek még csak RAID sem kell igazából. De az azért nem baj ha az alapdologhqoz nem kellenek spéci cuccok.
-
Nagyrészt egyetértek a cikkel, de az alaplapoknál egy kicsit más véleményen vagyok. egyrészt azon ár alatt amit megemlítesz is lehet elég jó lapokat kapni. lehet mondani, hogy jo de az nem asus ilyen meg olyan deluxe alaplap, de attól még lehet jó, és tudhat sokat. Nekem pl nincs szükségem FW csatira, meg 3-4 16x-os PCI-E csatira, mert bőven elég az egy videókari is. Ha olyan a kártya, hogy 2 helyet elfoglal, akkor marad a 2 PCI-bol 1, nem valami nagy para, mert ugy is egyet használok csak. Akit meg zavar, hogy bukik egy helyet, már vannak olyan lapok is amin direkt messzebb rakják, hogy legyen hely a vga hűtésnek. Persze nyílván akkor már ez is megdobja az árat, de valamit valamiért. Akinek meg csak netre és office-ra kell a gép, az meg nem vesz videókártyát, hanem vesz egy olyan lapot, amin van int vga, amiknek nagyrésze már támogatja a HD-s lejátszást is, még azzal sem lesz gondja.
Szóval értem én amit írni akarsz, de szerintem azért nincs olyan rossz helyzet az alaplapok frontján. El lehet vitatkozni napokat azon, hogy mi helyet inkább mi legyen a lapon, meg hogy ez nem kell rá ez meg kell, de szerintem van akkora választék bőven, amiből mindenki megtalálja a neki valót(árban is akár) Aki meg több videókártyát akar, meg 2-3-4magos procit, meg ilyen olyan cucokat, csakhogy húdenemtommilyen gépe legyen az meg számoljon azzal, hogy bizony nem lesz olcsó mulatság, de szerintem ez máskor is ugyan igy volt, és ezután is így lesz.
USB3 meg ha kompatibilis lesz oda-vissza, akkor jöjjön csak, sosem tudhatod miko lesz rá szükséged.. -
Raymond
titán
"RAID 0 és 1 is igen megterhelő a CPU számára, de max 1-1 HDD-t még be szoktak kötni otthonra. Nah de nem 6 db-ot!"
Eloszor is gyakorlatilag ) terhelest jelent. Masodszor pedig nem kell 6 darabot egybekotni. Epp az a lenyeg hogy mar 2 darab modern disk RAID0-ba kotve is majdnem ketszer akkora savszelt igenyel mint amit az ATA133 szabvany nyujt. Es 2 darab nem olyan kulonleges eset mint ahogy azt (talan) hiszed.
"CPU kifexik, aztán nem is lehet azzal a géppel semmit csinálni, szerencsétlent úgy lefogja a RAID."
Ez egy eszmeletlen nagy marhasag.
MOD: #105
Lehet olyanrol kene vitatkoznod amihez ertesz vagy van vele tapasztalatod. Szerinted a hardveres RAID vezerlokben milyen teljesitmenyu chip-ek vannak? Megsugom nem egy erogep egyik sem. Es az is csak a RAID5 es 6-nal kell.
Egyebkent van egy sima alapu P35/ICH9R-el mukodo fileszerver-em eles kornyezetben mar majdnem egy eve hasznalva minden nap. Es nem itt/ott egy Excel file van leolvasva rola hanem tobb gigabyte-os fileok vannak rola masolva 10+ user alltal (ahol egy user tobb muveletet is vegez virtualis kornyezetben). Es 4 darab 750-es disk van RAID5-be kotve a hamis biztonsag erzet miatt. Ha meghal valamelyik nincs gond, van meg disk tartalekba. Ha sikerul az array rebuild akkor OK, ha nem akkor max visszahozom mentesrol. Nem a 99.99999% uptime es elerhetoseg volt az elsodleges szempont.
-
#107
WonderCSabo
félisten
WonderCSabo
félisten
Az USB 2.0 sebessége elég lassú, engem zavar pl... Ha a 3.0 visszafele kompatibilis lesz teljesen, akkor sztem tök jó, ha bevezetik...
-
LGLuke
őstag
SW RAID is lassul 5-6 HDD esetén.
Van a teljesen SW RAID mikor az OS építi fel a RAID tömböt és van, amikor a chipsetbe ágyazott RAID vezérlő építi fel. 1 valami azonban közös: mindkét esetben a számolásokat a CPU végzi.A drága és professzionális RAID kártyák esetén saját CPU-juk végzi ezen számításokat, valamint beépített vagy akár bővíthető cache memóriát is kapunk...
RAID 0 esetében a sebesség az első szempont, nah nem a CPU sebessége, hanem nyílván az adatátvitelé.
A többi RAID esetében viszont a biztonság van kombinálva némi sebesség növekedéssel általában.Viszont azért a biztonságról annyit, h alaplapi vezérlő esetén ha nem a HDD-k mennek tönkre, hanem az alaplap, akkor ugynilyen lapot kell szerezned, hogy megmentsd az adataidat, míg a drága kártyák esetében akár másfajta kártya is életet lehelhet a rendszerbe.
-
Kérdés ilyenkor hogy mi fontosabb, a sebesség vagy a biztosnág?
Általában a SW RAID sem lassít annyit hogy ne érje meg.
Egyébként a mezei P35-ös Intel Desktop (DQ35 pl.) lapokon már volt BIOS szintű RAID, tehát azt már a vezérlő csinálta.@ddekany : Azért azt megnézném hogy milyen emberi árú 1slot széles hűtés visz el egy Ati 2900-t, egy 4870-t, 8800-t vagy 2x0GTX-t
Az én 8600GE-m tuning nélkül, terheletlenül 60 fokos, a szirszar gyári hűtéssel Ez LOL. -
ddekany
veterán
"Lehet azért kapni sok, csak 1 slotot foglaló videokártyát szerencsére."
Ne bántsuk a 2 slotos videókártyákat. Valójában épp az a gond, hogy túl sokat inkább 1 slot-osra csinálnak, nehogy már a kevesebb fogyasztásért (vagy nagyobb hőtűrésért) cserébe halkabb legyen...
és ennek elsősorban tuti, hogy nem műszaki oka van, hanem az, hogy ha vékonyabb a kártya, akkor pisitke azt hiszi, hogy kevésbé melegszik, meg modernebb, ja meg hogy 2 fillérrel olcsóbb úgy a hűtés a gyártónak. Inkább az alaplapgyártókat kell rugdosni, ha egy 2 slotos videókártya miatt túl kevés PCI-E foglalat marad. De egyébként szerencsére egy hatalmas minőségi előrelépés a számítástechnikában az utóbbi években (ellenben a mennyiségiekkel), hogy végre valahára odafigyelnek a zajszintre is, szóval amúgy nem panaszkodom. Persze az igazán halk cuccok prémium áron vannak, de mára az átlag cuccok is jóval halkabbak mint mondjuk 5 éve. -
LGLuke
őstag
Egy szakmabeli ember tapasztalata és írása:
"Többször esett szó az előző cikkben és a mostaniban is a RAID-vezérlők intelligenciájáról. Kérésre ezt kicsit kifejtem. Alapvetően négyféle RAID vezérlőt különböztetünk meg.
1., A teljesen szoftveres megoldás. Nincs RAID vezérlő, szerepét az operációs rendszer tölti be. Az OS kezeli azt, hogy melyik lemezre mit kell írni, lemez szinten. Egy RAID1 tömbnél például külön, mindegyik lemezre ír. A CPU számol, RAID cache nincs, és a merevlemez vezérlő csak az írást vezérli. Előnye, hogy nagyon olcsó, hátránya, hogy lassú, és OS függő. Egy Windowsos RAID kötetet nem lehet átrakni Linux alá, és fordtva is így van. Sőt, mi több, Windows alatt körültekintést igényel egy újratelepítés is, mert ekkor is elszállhat a tükrözés.
2., Fél-szoftveres megoldás. Itt már RAID-vezérlő chip van, egyszerű merevlemezvezérlő nem elég. Az operációs rendszer felé a kötet egy lemeznek látszik, az írási folyamatokat ő csak globálisan végzi, a lemezenkénti kiírást a RAID-vezérlő kezeli, de továbbra is a CPU-val számoltatja ki az adatdarabolásokat, osztásokat. A legtöbb esetben ez a helyzet. Előnye, hogy OS-független, gyorsabb, mint az első eset. Hátránya, hogy összességében viszont még mindig lomha, és terheli a CPU-t. További nagy hátránya, hogy általában ha a RAID-vezérlő megy tönkre, akkor csak ugyanolyanra lehet cserélni, máskülönben nem ismeri fel a kötetet.
3., Hardveres megoldás: ezek már komolyabb, és drága vezérlőkártyák. Minden számolást saját processzoruk végez, van saját RAID cache-ük, OS-függetlenek, gyorsak, megbízhatóak, és többnyire kompatibilisek minden más hasonló szintű RAID vezérlővel. Egyetlen hátrányuk, hogy a kötetek adminisztrációja (lemezhozzáadás, elvétel, reszinkron, stb) a kártya biosából érhető el, valós időben OS alól nem.
4., Valós idejű szoftverfelügyelt hardveres megoldás: ugyanaz, mint az előbbi, de OS alól menedzselhető. Valós időben tudunk lemezeket leválasztani a kötetről, hozzáadni, stb. Csak előnye van, leszámítva azt, hogy egy ilyen vezérlő ára 80 ezer forintról indul, de határ a csillagos ég.
Gyakorta kérdés, hogy a különböző alaplapi vezérlők és olcsó kártyák melyik kategóriába tartoznak. A válasz egyszerű: a másodikba. A skála árnyalt, vannak gyengébb, és vannak jobb kártyák és vezérlők, ez a sebességben és a CPU terhelésben jelentkezik. Az Intel-féle ICH7R, ICH8R, az nVidia RAID, a Promise vezérlők használhatóak. Itt hívom fel mindenki figyelmét, hogy 3 ezer forintért nem lehet használható RAID kártyát venni. Működik, és lehet, hogy egy szintetikus tesztben még produkál is valamit, de valós környezetben, munka közben nem ad előnyt, melynek következtében a felhasználók csalódnak, csak sajnos a technológiában, nem pedig a kártyában. A 3. kategóriás kártyák már drágábbak, egy négy csatornás Promise kártya, saját processzorral és RAMmal 30-40 ezer körül kezdődik. Viszont megéri."
Ezt az idézetet Cerebellum írásából vágtam ki, remélem nem haragszik meg érte. A RAID-ről kezdőknek - 2. rész
Ezzel remélem lezárhatjuk a RAID-et és a többi mellékvágányt. Továbbiakban a cikkel kapcsolatos észrevételekre reagálok.
-
LGLuke
őstag
Köszönöm az eddigi véleményeket, építő jellegű észrevételeket, és ha kérhetném a továbbiakban is a cikkel kapcsolatos észrevételeket továbbítsátok!
Igyekezni fogok korrektúrázni ott, ahol szükséges, de szeretném, ha az off topicok száma picit kevesebb lenne.
Köszönöm!
Üdv -
LGLuke
őstag
Szerintem ez ügyben konzultálj Cerebellum kollégával, aztán majd lehord a sárga földig.
Maradjunk annyiban, h RAID 5-öt és RAID 6-ot nagyon kevesen használnak HW támogatás nélkül.
CPU kifexik, aztán nem is lehet azzal a géppel semmit csinálni, szerencsétlent úgy lefogja a RAID.
RAID 0 és 1 is igen megterhelő a CPU számára, de max 1-1 HDD-t még be szoktak kötni otthonra. Nah de nem 6 db-ot! -
-
LGLuke
őstag
Ebben igazad van, RAID-ben ki lehet használni, csak ez igen sarkított példa.
Nagyon kevesen voltak/vannak, akik ekkora mennyiségű HDD-t raktak volna korábban PATA RAID-be, vagy mostanában SATA RAID-be. 3 db-ot RAID5-ben el tudok képzelni ha valaki olcsó otthoni szervert üzemeltet munkája miatt, de azért a RAID-et leginkább SCSI/SAS megoldásokhoz hasznáják ekkora mennyiségű HDD-vel, ráadásul az nem is normális aki ehhez nem speciális RAID kártyát alkalmaz, hanem vacak alaplapi szutykot!!!Szerintem nem is tudok mondani olyan ismerőst, aki 3-4 HDD-nél többet rakott az otthoni desktop gépébe, pedig elhiheted, hogy van sok-sok informatikus, villamosmérnök, fizikus-informatikus, programtervező matematikus, vagy számítástechnikus és sorlhatnám milyen végzattségű ismerősöm.
-
Raymond
titán
"Hanem az SSD-kkel tudjuk először kihasználni az általa kapott nagyobb sávszélességet (Itt leginkább a SATA2-re gondolok)."
En meg epp azt irom hogy ehez nem kell SSD. Mar az osregi ICH7R-nel is ki lehetett hasznalni, mivel max 6 darab disket lehet RAID-be kotni vele es 50MB/s atviteli sebesseget mar nagyon regen elerik a HDD-k.
-
LGLuke
őstag
Ezt kicsit félreértetted.
Nem a SATA előnyét írtam le, mert az lehetne sorolni:-nagyobb sávszélesség
-dedikált egyedi szál minden HDD-nek
-hotplug
-vékony vezetékek
-alacsonyabb fogyasztás
....
Hanem az SSD-kkel tudjuk először kihasználni az általa kapott nagyobb sávszélességet (Itt leginkább a SATA2-re gondolok). -
Raymond
titán
A SATA-s reszhez:
Az nem az SSD-k miatt jo. Akkor jott meg ki amikor az SSD-k fel sem bukkantak. Arra volt jo hogy a kapcsolatot egyszerusitette a soros volta miatt. Egyebkent az hogy a vinyo sebessege nem eri el meg az ATA133 limitjet sem mar reg lenyegtelen. Az ujabbaknal az ativteli sebesseg mar a 100MB/s folott van. Es mar mondjuk egy ICH7R-es lapnal (nem mai gyerekjek) is eleg sok ahol 3 ilyen HDD (a max lehetseges 6-bol) RAID-be kotve eleri a kotroller 300MB/s sebesseg limitjet.
MOD:
Peldaul itt egy tegnapelotti teszt: [link] A mezony felso ketharmadabol harom darab RAID-be siman kihasznalja a SATAII kontroller maximalis fizikai sebesseget (ami azert picivel alacsonyabb mint az elmeleti 300MB/s). -
dqdb
nagyúr
Itt néztem meg a pinoutot. De ha már számolgatsz ...
Igazad van, az SMBUS emlékeim szerint is buszrendszerű (még P1 korszakban szórakoztam vele egyszer), tehát itt elég ugyanazt a 2 vezetéket végigvinni a slotokhoz. A JTAG is buszrendszerű a Wikipedia szerint (egy ábrát csak nem rajzolnak félre
), ami 5 vezetéket jelent.Azaz a PCIe csatlakozók vezetékeiből 7 buszrendszerű (azaz csak egyszer kell számolni), míg a többi slotonként egyedi.
A WAKE slotszintű, míg a hotplugból még slotonként is több van, innen derül ki a chipset számára, hogy xmennyi is az adott kártya. Végignézve a nagyobb csatlakozókat csatornánként kell 2 Rx + 2 Tx vezeték, valamint minden slotmérethez tartozik egy hotplug vezeték is. Azaz az x16 az x1-hez képest 15 x 4 + 3 pluszvezetékből megoldható. Elvileg. Nagyon elvileg
PCI esetén az arbiterrel való kommunikációhoz kellhet néhány slotonként egyedi vezeték, de ott a kevésbé beszédes nevű 69-ből nehezebb megtalálni őket, mint itt a jól elnevezett 17-ből
-
dqdb
nagyúr
Az ár indoklásod mondjuk nem megfelelő! 100k+? és?? Most a legolcsóbb core i7-es lap 80k minimum. Ettől az már nem sokkal drágább. Nevetséges hol tartanak ma az új chipsettel szerelt lapok árai.
Egy hasonló X48 és X58 lap közötti árkülönbséget a drágább chipset, a +2 memóriaslot miatti drágább nyák és az újdonság hatása adja. A sok x16 slot is drágább chipsetet és drágább nyákot eredményez, ezért adtam hozzá ezt az árkülönbséget az X58 lapok árához ... De ettől függetlenül szerintem is durva az ára.
Nem is kell 6 db teljesértékű x16-os foglalat.
Ma 1 jól használható alaplap lenne az, amelyiken 1-2 db normál PCI foglalat van, és 4 db x16-os méretű PCI-E. Ebből elegendő 1 db-nak tudni a valódi x16-os sávszélességet, viszont a többinek is minde illene x4-et.
Tudomásom szerint ez ma még egyetlen chipset sem tudja nyújtani (bár erre nem esküdnék meg, majd maximum valaki megcáfol). 790GX chipsetes alaplapoknáll például a korábban írt 3x x16 + x1 (valójában x16 + x4 + x1 vagy x8 + x8 + x4 + x1) osztás volt a maximum, amit láttam. Ez az ASUS M3A78-T-ben elérhető 2 PCI társaságában, nekem ez most elég (és a közeljövőre gondolva kell is), de sokáig nézegettem a lapokról készült fotókat, mire rábólintottam erre (780G/790GX + Firewire + eSATA + HDMI volt még a követelmény).4 éve egy 25k-s lapba vettem 30k-s processzort (MSI K8N Neo Platinum + 3000+), most egy 35k-s lapba 16k-s processzort (ASUS M3A78-T + X2 5050e). A rendes integrált VGA és az eSATA miatt azt mondom, hogy megérte a különbség. De ideiglenesen egy 24k-s alaplapot és 15k-s processzort használok (Gigabyte GA-MA78GPM-DS2H + X2 4850e). Ez mATX méretű PCIe x16 és PCIe x1 slottal. Ehhez képest viszont a plusz 2 kamu x16-os slot már kicsit drága.
És egy hülye kérdés a végére: a Gigabyte vajon miért nem rak az AMD-s ATX méretű lapjaira eSATA csatlakozót? Hiába adott termékkategória csúcsa, nincsen eSATA. Bezzeg mATX méretben igen ...
-
Rive
veterán
Mármint, hogy végigrakni a MoBot X16-okkal? Persze, hogy felesleges.
Amúgy akkor még tovább gyalázva a dolgot. Egy X1-ben a SMBus és a JTAG - tudtommal - az egész csatlakozócsomagra érvényes egyben: ezeknél talán nem kell minden csatolóhoz külön kivezetés a chipsetből. A két hotplug és a wake SZVSZ egyedi, bár utána nem néztem. Meg ugye a transmit/receive/clock párok. Szóval egy 1X akkor kér magának 6+3 vezetéket, és ebből három egy fixen beépített eszköznél minden további nélkül elhagyható. Ez X16-ra vetítve 16X4+2+3...
Persze a PCI esetén is vannak egyedi vezetékek, szóval ez is bonyolítja a dolgot...
-
LGLuke
őstag
Egyetértek veled!
Az, hogy mi parasztvakítás az nézőpont kérdése is.
Ha valaki megengedheti magának, hogy 2 vagy 3 db videókártyát vásároljon, és ezt ki is használja, mert rengeteget játszik, akkor neki nem felesleges 3 db x16-os PCI-E csatoló sem.Más viszont felslegesnek tarja, mert lehet az ő VGA kártyája még 1 db x16-ot sem használ ki, hisz nincs is rá szüksége, mert net+office haszálathoz nem is igényli.
Viszont, ha minden lapra rárakják a gyártók a 2 db PCI-E x16-os, az csak marketing fogás, hiszen a legtöbb tulajdonos ki sem fogja használni, más részt, ezek többsége nem is valódi 2*x16, hanem ahogyan ezt már kiveséztük legtöbbször csak 2*x8 vagy x16+x4 valódi sebességről beszélhetünk. És ez csak marketing fogás, ezért parasztvakítás, s olyan szolgáltatást fizettetnek meg veled, amit nem kértél. Csak és kizárólag azért teszik, hogy odaírhassák, h SLI vagy CF ready.
-
dqdb
nagyúr
Végignéztem a pinoutokat ... GND, VDC és reserved nélkül:
PCI: 69 pin (nem is gondoltam volna, hogy van 12V-os pin a PCI sloton)
PCI-X: 69 + 43 = 112 pin
PCIe x1: 17 pin
PCIe x4: 31 pin
PCIe x8: 47 pin
PCIe x16: 81 pin
AGP 4x/8x: 74 pinAkkor újraszámolva:
AGP + PCI: 69 + 74 = 143 pin
PCIe x16 + PCIe x1 + PCIe x1: 81 + 17 + 17 = 115 pin
PCIe x16 + PCIe x1 + PCIe x1 + PCI: 81 + 17 + 17 + 69 = 184 pin
ASUS M3A78-T: 81 + 47 + 47 + 17 + 69 = 261 pin
5x PCIe x16 + PCI: 411 pinVagyis csak a jelvezetékeket számolva arányok kicsit javultak (a legdurvább esetben a PCIe : PCI arány nem 4, hanem "csak" 3), de még mindig tartom a felesleges és feleslegesen drága érvet.
-
yolan
őstag
Értem én, hogy a cikk lényege nem a pci-e slot és barátai, de ha már belefolytál, akkor pontosan
Amúgy, ez, hogy mi paraszt vakítás vagy mi nem. Szerintem az ha fel van tüntetve hogy CrossFire képes, és az is, hogy ebben a módban, hogy csoportosítja a sávokat (x16-x4, x8-x8) ez szerintem nem parasztvakítás, mert nézzük csak, azt írja, hogy CrossFire képes, ha beleteszel 2 kártyát cf-ben akkor működik? Igen! (persze a feltételeknek megfelelően).
x16-x16 sávot csak x38, x48 és x58 képes "produkálni", és ezek ugye nem 20k-s kategória.Amúgy a cikkben leírtakkal egyet értek, még szerencse, hogy mikor ezt a lapot vettem (p45-ds4) figyeltem rá, hogy az x16-os pcie slot alatt, felett csak x1-es slot csücsüljön, a pci pedig teljesen a lap alján.
Minden esetre, kérdezni kell, fórumozni, tulajdonosokat faggatni, bármit is keresünk a gépünkbe.
-
-
#83
Thunderzolee
veterán
LGLuke
#75
Igen-igen, ez így van. És hány ember elhiszi, h két PCI-E sín az már maga a Menyország!
Ráadásul az AMD oldalon a jóval 20ezer alatti lapok is támogatják a PCI-E 2.0-át, míg Intel vonalon ezt csak a P4×-el kezdődő chipsetek tudják (jóval drágábban).
P35-ből ez még hiányzik sajna.(Nekem nem azért van P35 DS4, mert azon két PCI-E sín van; tudtam én, h a második nem 16×-os, ez csak egy olcsó (használt) lap volt anno, ezért vettem meg.
A második VGA is csak azért van benne, mert pillanatnyilag van nálam egy pluszban (mivel lakótársam is ugyanolyat vett anno, mint én, csak Ő közben már lecserélte), és ha már itt van, gondoltam kipróbálom alapon mellérektam. De mivel mindkettő csak 256RAM-os, különösebben nem profitáltam a dologból, de legalább elbírnak a 22"-os monitorommal. Egy VGA-val igencsak döcögött szinte minden.)Bár ezzel valóban én is kimerítem a p×rasztvakítás fogalmát.
-
LGLuke
őstag
Nem is kell 6 db teljesértékű x16-os foglalat.
Ma 1 jól használható alaplap lenne az, amelyiken 1-2 db normál PCI foglalat van, és 4 db x16-os méretű PCI-E. Ebből elegendő 1 db-nak tudni a valódi x16-os sávszélességet, viszont a többinek is minde illene x4-et. Ezt színkódolással meg lehet oldani az aljzaton, ahogyan eddig is tettek, hogy melyik mit tud. Professzionális felhasználók általában 1 VGA-t és egyéb kiegészítő kártyákat használnak. Azoknak mindenek elég az x4 sávszélesség. de így, ha VGA miatt kiesik 1 foglalat, még mindig lesz 2db x4-es sebességű x16-os méretű a hang- hálózati- vagy egyéb kártyának.Természetes, hogy túlzásokba nem kell esni. 5-6 db valódi x16-os foglalatot ki sem lehetne használni, nem éri meg ennek költségével növelni egy chipset és alaplap árát.
Ezt senki nem várja el a mérnököktől.Az ár indoklásod mondjuk nem megfelelő! 100k+? és?? Most a legolcsóbb core i7-es lap 80k minimum. Ettől az már nem sokkal drágább. Nevetséges hol tartanak ma az új chipsettel szerelt lapok árai.
-
dqdb
nagyúr
Tudom, ezért is írtam bele, hogy becslés és ezért szerepel minden szám előtt a "kb" szócska. Írás közben nekiálltam összeszámolni a táp/föld vezetékeket egy pinout ábrán, de a PCI kiosztás közepén meguntam
Mindenesetre az arányokon nem biztos, hogy sokat torzíthat, de biztos, ami biztos, megszámolom őket. -
Rive
veterán
...VLB (ami egyebkent - eppen ugy, mint az AGP - csak videokartyakat fogadott)...
Bocs, de ez tényleg nem igaz... A VLB-s vinyóvezérlő - aminél az IO-t, azaz soros/párhuzamos/floppy részt az ISA-ra akasztották - igencsak elterjedt volt abban az időben. De lehetett kapni hálókártyát is, minden további nélkül. Hangkártyát nem láttam VLB-t egyedül.
Egy normális átlaggépben volt VLB-s vinyóvezérlő és VLB-s video egymás mellett. Aztán aki tuningolt, az persze az egyiket ki is szedte muszájból.
-
dqdb
nagyúr
Kicsúsztam már a módosításból ...
Szóval szerintem lehetne már ma is gyártani csak PCIe x16 slotokkal szerelt alaplapot gyártani. Csak a felmerülő gyártási (több vezeték -> több rétegű nyák -> drágább alaplap, többi PCIe lane -> nagyobb chipset -> nagyobb magméret -> drágább chip -> drágább alaplap, többi PCIe lane -> nagyobb chipset -> nagyobb magméret -> nagyobb/drágább tokozás -> drágább chip -> drágább alaplap, többi PCIe lane -> nagyobb chipset -> nagyobb magméret -> nagyobb fogyasztás -> melegedés -> drágább hűtés -> drágább alaplap) és üzemeltetési (bonyolultabb chipset -> nagyobb fogyasztás -> drágább üzemeltetés) költségek miatt desktop piacra egy ilyet kidobni egyszerűen nem éri meg.
Hiába lenne egy "mindenkártyamindenslotbabelemegy" típusú alaplapod, ha az 100k+ áron lehetne csak kapható.
-
Rive
veterán
A tápvezetékeket ne sorold be, csak a jelvezetékeket. A tápot a PCI-E az alaplapon kialakított összefüggő power-plane megcsapolásával kapja, külön vezetéket nem igényel. Azaz egy X16-os csatlakozó a chipsettől valami 4X16 vezetéket kér, nem többet, ha el nem b@sztam valamit. A PCI és az AGP esetén tózse csak a jelvezetékek számítanak.
-
dqdb
nagyúr
válasz
#65675776
#66
üzenetére
Igen, a kizárólag PCIe x16 slotokat tartalmazó alaplap szerintem is csak egy szép álom, de ez nagyon drága chipsetet és nagyon drága alaplapot eredményez.
Ahogyan említetted, nem éppen jelentéktelen problémától, hogy a mai chipsetek nem szabadon konfigurálhatóak, és bár egyre rugalmasabban lehet csoportosítani az egyre több PCIe lane-ből a céloknak megfelelően.
Megnéztem a csatlakozók kiosztását:
PCI: 124 tű
PCI-X: 188 tű (124 + 64)
PCIe x1: 36 tű
PCIe x4: 64 tű
PCIe x8: 98 tű
PCIe x16: 164 tűEzen fenti lista alapján úgy tűnik, hogy a régi 4-5 PCI-os alaplapokhoz képest egy 4-5 PCIe x16-os lap mindössze +20%-nyi vezetékből kijönne ... ha nem lenne alapvető különbség a PCI és a PCIe működése között ...
(a számításokba a föld és tápvezetékeket is beleszámolom, de azok ismeretlen bekötése miatt szerepel mindig csak körülbelüli érték)
PCI esetén egy közös buszra csatlakozik az összes kártya. Közülük egyszerre egy kommunikál egy irányba (hogy éppen melyikük, ezen a chipsetben lévő arbiterrel "megegyeznek"). Az összes egy buszra kerülő kártya ugyanazon a sávszélességen osztozik, és a buszrendszer kialakításához elég a chipsettől ugyanazt a kb. 124 vezetéket végigvinni a slotok mentén (a chipsettől nem függ a PCI slotok maximális száma). Mivel a videókártyák fejlődésével az átlagos gépekben maga a VGA elvitte a PCI busz sávszélességének jelentős részét, ezért kitalálták az AGP-t (ami durván fogalmazva a normál PCI busz mellett működő, tőle független, trükközésekkel "túlhajtott" egy slotot támogató PCI busz), hogy a többi kártya is szóhoz, azaz sávszélességhez jusson. Ezért egy PCI + AGP alaplapban kb 124 + 124 = 248 vezeték kellett a chipsettől a slotokhoz.
PCIe esetén már nincsen busz, ott a kártyák pont-pont kapcsolatban állnak a chipsettel. Az összes kártya kommunikálhat egyszerre, nem kell az arbiterre várni, és a sávszélesség sem osztódik el emiatt közöttük. A pont-pont kapcsolat miatt az alaplapra maximum annyi PCIe csatlakozó rakható, amennyit a chipset elbír. Mivel itt nagy sebességen működő bonyolult interfészekről van szó, ezért a chipsetgyártók próbálnak egyszerűsíteni, és fix/minimálisan variálható szolgáltatáscsomagot nyújtanak. Azaz hiába kezel egy chipset például 20 lane-t, azt nem teheti az alaplapgyártó 20 darab x1 vagy 5 darab x4 formájában az alaplapra, mert a chipset az ésszerű die méret és melegedés miatt csak x16 + x4 kombinációt enged meg. Ekkor a gyártó x16 + x4 vagy még ezen is butítva x16 + x1 csatlakozóval árulja majd az alaplapját.
Ha van 1 darab x16 és 2 darab x1 az alaplapon, akkor ehhez kb 164 + 36 + 36 = 236 vezeték szükséges. Ez máris 2x vezetékmennyiség egy 5-6 PCI-os alaplaphoz képest, pedig mindössze 3 slot került a lapra. Ha hozzávesszük még azt, hogy a lapokon PCI-t is kell biztosítani, akkor 3x annyi vezeték, mint egy csak PCI-os alaplapban, és 1.5x annyi, mint egy PCI + AGP lapban.
Ha vesszük például az ASUS M3A78-T lapot, akkor ott 1 darab x1 és 3 darab x16 csatlakozó van. Ez utóbbi hármas x8/x8, x16/x4 és x8/x4/x8 módban használható. Vagyis az első x16 csatlakozót teljesen be kell kötni, a másodikból és harmadikból elég x8 sáv bekötése, valamint a táp/földvezetékeket kell még bekötni (a számításból ezeket most elhagyom). Ehhez kb 36 + 164 + 98 + 98 = 396 vezeték kell csak a PCIe-nek, amihez hozzászámolva a 2 darab PCI csatlakozó miatti 124 vezetéket is kb 520 vezeték jön ki, aminek a chipsettel kell direkt kapcsolatban állnia. Ez ma már megvalósítható, és egy középkategóriás lapra rá is tudják rakni (hasonló kategóriás PCI + AGP alaplap esetén ez még csak 248 vezeték volt).
Egy 5 PCIe x16-os alaplaphoz kb 820 vezeték szükséges, ha kompatibilitási okokból kerül rá legalább egy PCI is, akkor 944 vezeték szemben a PCI + AGP korszak 248-as számával ... Nagyobb tokozású chipset, a mostaninál jóval nagyobb die, melegedés, több rétegű nyák: ezek mindegyike jelentős drágulást vonna maga után a mostani kompromisszumos megoldásokat helyett. És az x1-x4 helyett x16 slotok által elfoglalt területekről is el kell takarítani az alkatrészeket.
És a számításoknál nem szabad elfelejteni, hogy a régi párhuzamos adattovábbítást is soros váltotta fel. Az egész PCIe architektúra párhuzamos pont-pont kapcsolatokkal már csak a kivitelezhetetlen kábelezés miatt sem működhetne (a másik oka pedig az, hogy ilyen nagy sebességű működésnél már 32/64 párhuzamos csatorna összeszinkronizálása szinte lehetetlen/elképesztően drága megoldást igényel, olcsóbb egy nagy órajelen ketyegő soros pont-pont kapcsolat. Nem véletlen a soros adattovábbítás elterjedése a korábbi párhuzamos technológiákkal szemben: SATA, USB, PCIe vs IDE, LPT, PCI).
Most nézem, hogy a hozzászólás jelentős része nem is neked szólt
-
LGLuke
őstag
Olvasd vissza a cikket!
Átlag felhasználó megveszi a gépet, belerak max 1 VGA-t, majd bekapcsolja, használja, pont.
Azok, akik nem csak otthoni szórakozásra, hanem munkára vagy komolyabb játékra használják a gépüket eshetnek a foglalatok csapdájába.
Pl. meglévő alaplapon 1 db hálókártya van, de szüksége lenne 1 másikra is. Vesz egy PCI-E x1-est, de szeretne venni komolyabb hagkártyát ez is azt a foglalatot támogatja.
Esetleg TV-tuner kártya, FireWire (DV, nem pesig sima FW csatoló) kártya....
Nem az átlagos userről írtam, mert neki elég az MSI Wind, meg a többi netbook, hogy kielégítse napi igényeit. -
LGLuke
őstag
Pont erről beszélek! P35-nél is rengeteg alaplapnál SLI-t hírdetnek, és 2 x16-os hosszúságú foglalat van.
Az igaz, hogy Pl. Gigabyte P35-DS4 esetében a 2. foglalat csak x4-es sebességet produkál. Nah pont ezért mondtam, hogy parasztvakítás. Erről szól a cikk.AMD-nél azért lehet olcsó valódi 2*x16-os alaplapot kapni. Intelnél drágább a chipset (ezen is megszedik magukat), ha már akkora sikere van a core architektúrának.
-
Ezek speci kartyak voltak, amiket az egyszeru felhasznalo az eletben nem latott.
Es eppen ez a lenyeg, hogy nem volt semmi sokszinuseg: kb az van, hogy egy adott idopontban csak egyfele alaplapot lehetett kapni. Ezert kerdeztem ra a szemelyes tapasztalatokra, mert ha akkoriban is nezegetted a kinalatot, akkor ezzel tisztaban kellene lenned. -
LGLuke
őstag
Akkor ezen elgondolkodhatsz: alaplap
Vajon miért van több VLB foglalat, ha csak 1 db videókártya helyezhető be?
Ez az oldal is tanulságos lehet: VLB kártyák
Ezt is érdemes megtekinteni: plusz 1 kártyaPersze, hogy éltem akkoriban. Éltem már a Spectrumok idején is, de igazából teljesen mind1, mert a lyukkártyás időszaknak is utána lehet olvasni, s nem feltétlenül kell élni abban a korban, hogy megértsd a működését.
Egyébként kihangsúlyoznám még egyszer, hogy ez csak a típusok felsorolása volt (ISA, EISA, VLB, PCI) és ezek sok színűségéhez hasonlítottam a ma is létező PCI és PCI-E sokféleségét.
-
#27483136
törölt tag
Egy korábbi hozzászóláshoz fűzném:
Az kivezetett eSata-nak az is a lényege, h hotplug.Egy engem "zavaró" fejlesztés: a laptopoknál az ExpressCard. Új laptop vásárlásakor gond lehet, mivel PCMCIA programozó kártyáink vannak PLC-hez, darabja vagy 300.000Ft. Átalakító, meg - ha jól láttam - csak PCMCIA -> Express van, visszafelé nincs.
-
Na azért VLB-re is léteztek pl. winyóvezérlők.
http://www.solorb.com/gsale/DSCN2722.JPG
http://jeanfrancoisdelnero.free.fr/gbdk/epotec2.jpg
@daa-raa : OK hogy kifogyás a sávszélből, de ha nincs tukmálva az átlaguserre, akkor az nem vesz csak azért új szabványú dolgokat mert újak.
Viszont az igaz hogy jó lenne ha csak 1 fajta busz lenne, kevesebb lenne a macera meg a userek hülye kérdései. -
"nem ISA, EISA, VBL, PCI működési elvet akartam leírni és ezek egymáshoz viszonyított helyzetét, hanem azt, hogy akkor is sok szabvány volt együtt és sok fejtörést okozott a megfelelő alaplap kiválasztása."
Bocs, eltel mar akkor?
Ugyanis egyes egyedul az okozhatott fejtorest (es ez is csak egy eleg rovid idoszak volt), hogy VLB (ami egyebkent - eppen ugy, mint az AGP - csak videokartyakat fogadott) v PCI legyen a videokartya.Egyebkent meg azert erdemes rendbeszedni a tenyeket, mert tevinformaciok alapjan nehez helyes kovetkezteteseket levonni.
-
balintka
addikt
"ugye elmaradhatatlan szinte minden alaplapról a 2 db PCI-E x16 (bár csak páran használják ki, így is minden prémium lapon megtalálható, sőt ma már a beugró kategóriánál is."
Mutass nekem 20e ft és az alatt SLI-s v Crossfire alaplapot. Intel oldalon. mert én ilyet nem láttam. Azért ne túlozz ilyen kijelentésekkel.
Én is szerettem volna 2 PCI-E x16 lapot, de 23k-ért csak a Gigabyte EP35-DS3 jöhetett szóba, 1 x16-ossal.
-
zegon
csendes tag
Nagyon tetszett a cikk, és azt hiszem, épp arra világít rá, ami a technológia fejlettségének egyik legjobb fokmérője, a kompatibilitás. Természetesen nyilvánvaló igény a felhasználó részéről, hogy mindent mindenhova be lehessen dugni. Ennek a jelentőségét nem lehet eltúlozni, mind a forgalmazónak, mind a vevőnek az az érdeke, hogy biztonsággal megvehessen egy eszközt, tudván, hogy otthon lesz hova csatlakoztatni, és ne kellejen visszavinni, garanciában kicseréltetni az eszközt, amit ugye már a vevő felbontott stb. Épp ezért a fejlődés központi témája kell legyen az univerzalitás. DE! Ahogy minden hibrid, és egyre hibridebb eszköz, úgy az alaplapok is beleesnek abba hibába, hogy minél több platformon szeretnének megfelelni, miközben az otthoni felhasználás messze nem igényli azt. Telidobhatunk egy 4 GB-os USB kulcsot fényképekkel, hogy aztan vihessük, ahove csak akarjuk, végignézhetjük, ahogy a fotók méretéből adódóan kihasználatlan marad a teljes sávszélesség, felfér 10 Dr. House epizód rá, kivárhatjuk, és ha valaki foglalkozik vele, akkor rájön, hogy az újraírható memóriakártyák, USB eszközök képviselik a horozhatóság alapjait, de fogadjuk el, hogy a felhasználók 90 %-a inkább elír egy 60 Ft-os DVD-t és le van tudva. Nagyon jók az USB kamerák, nincs velük kompatibilitási probléma, olcsó a kábel, de a sávszéligény messze elmarad a lehetségestől. Aki komolyabban kamerázni szeretne, az ruházzon be FW eszközre. Ha valaki komolyan gondolja a külső tárhelyet, akkor meg fogja venni a gigabites csatolóval szerelt kompakt WD fileservert stb. Én amellett teszem le a voksom, hogy az USB univerzalitása maradjon meg az otthoni felhasználásra, de a profiknak, vagy specializálódott felhasználóknak szánt alaplapok tegyék lehetővé, hogy a profi eszközöket az általunk kiválasztott, legmegfelelőbbnek érzett felületen csatlakoztassuk. Be kell látni, hogy csupán a csatlakoztathatóságot figyelembe véve sem lenne óriási igény, egy alaplap, amire pár db USB, két FW, eSATA csatin felül ráépíteneke egy Wifi APt, esetleg egy LAN Hubot stb. De ilyen nincs. És épp ezért tartom én is parasztvakításnak a csatolók fejlesztését, mert addig felesleges foglalkozni új technológiákkal, amíg nem teszik lehetővé számunkra, hogy kihasználjuk egy-egy kompakt modell lehetőségeit, kihasználjuk a meglévő technológiák adta univerzalitást.
-
#65675776
törölt tag
A PCI-E verziók nem kevernek semmit, mert visszafelé kompatibilis a szabvány.
Azt azért ne feledd, hogy PCI-E kártyából is létezik nem egy egyslotos hűtésű, és vannak olyan kártyák amiket nyugodtan mellé lehet rakni. Persze nem sok. Emellett mostanára elég általános lett, hogy a teljes hosszúságú PCI-E felé is kerül egy x1. (Nálam pl ott van az egyik tuner, a VGA másik oldalán pedig egy eSATA kártya, ami nem nyúlik hátrább, mint maga a slot.)
Ha csak teljes hosszúságú foglalat lenne, az még nem is lenne probléma. De ha mindet be akarnád teljesen huzalozni x16-ra, akkor a lap rohadt bonyolult lenne (kb mint egy 64 bites PCI-X-ekkel felszerelt szerverlap). Emellett a chipsetben levő PCI-E vezérlőnek is sokkal rugalmasabbnak kellene lennie. Jelenleg ugyanis a sávok (lane) csoportokba vannak szervezve (line). Ez minimális szinten változtatható csak, ez teszi lehetővé a CF/SLi esetén a vonalak átcsoportosítását. Arról már nem is beszélve, hogy a sok okos nyilván úgy gondolná, hogy akkor berak a gépbe hat x16 VGA-t, és háborogna, hogy a GPU-Z nem mindegyikre x16-ot ír. Esetleg azon, hogy két VGA mellett már nem jut másnak lane. És így tovább. Legyen csak korlátozva valamilyen szinten a berakható kártyák sávszélessége már a foglalattal.
-
atti_2010
nagyúr
Ez így igaz hiszen méreg drágán merik a tuningos lapokat amiből kipréselnek pár megahertzet pluszba, a hűtések aráról el lehetne beszélgetni nem is keveset de a játékokon, az a pár Mhz bizony nem vevődik eszre és így sikerül az alkatrész életét is lerövidíteni, persze erről szól az egész.
-
Csorbi
addikt
Egy kis hibajavítás:
"Az AMD részéről az nForce 2 volt talán akkoriban a legjobb chipset."
Inkább úgy fogalmaznék, hogy : Az nVidia részéről az nForce 2 volt talán akkoriban a legjobb chipset az AMD-k részére.
Vagy csak szimplán: Az AMD-k részére az nForce 2 volt talán akkoriban a legjobb chipset.
-
LGLuke
őstag
Köszönöm az észrevételt, javítottam!
Azt írtam, hogy leginkább. Számtalan ismerősöm volt, akik már a 386-486-osok korában örököltek Spectrumot, vagy C64-est szakmabeli családtagoktól.
Nekem is volt szomszédom, aki gyerekként C64-est használt, mikor nekem 486 dx2/50-es volt. Tehát a megjelenésük idején azért a horror árú gépeket leginkább iskolákba vették, vagy tényleg szakmabéliek használták otthon/munkahelyen. -
LGLuke
őstag
Nem a PCI-E konkrét működésére, vagy típusaira gondoltam, hanem a méretekre kizárólag.
A cikkben szereplő PCI-E wikipédiás linken megtalálható a teljes szabvány leírása, az általad írt v1.x, v2.0, v3.0 verziókkal együtt.
Én csak arra utaltam, hogy régen 1 AGP-s foglalatú VGA ha kitakart 1 db PCI-t akkor nem történt probléma, hiszen volt még kb másik 5 db PCI foglalat. 1 példa Itt nem takarja ki, de láthatóan nem kellene mellé helyezni 1 PCI-os kártyát sem, mert annyi a hűtésnek.
Ma viszont ha a videókarink miatt nem tudjuk használni a PCI-E x1 foglalatot, akkor kész helypocsékolás az x1-es hangkártyánkat x4-es vagy x16-os sinbe paszírozni.
Erre jegyezték meg már előtteed, hogy jó lenne, ha minden PCI-E x16-os lenne, s ekkor bármelyikbe behelyezhető lenne bármelyik kártya.HDD-k: a méretet azért írtam, hogy konkrét típusokra lehessen következtetni. Samsun SpimpointF1-ek 334GB/tányéros verziók a leggyorsabbak. Ezek pedig a 320GB, 640GB, 1TB-s változatok. Hasonló a WD-k sebessége is főleg a Black Editionok gyorsak, de a Blue AAKS változatok sem szégyenkezhetnek. Vannak még a 750G-osak de azokról nem lehet eldönteni beszerelésig, hogy 250GB/tányér vagy 334GB/tányér van, így azt nem írtam.
Valóban fontos az RPM, így mondhattam volna a VelociRaptorokat, vagy SCSI/SAS 10.000 és 15.000 RPM-es HDD-ket is, de átlagos lemezeket akartam mutatni, melyeket a nagy közönség használ.
-
Yaye
őstag
-
LGLuke
őstag
Az általad említett lap valóban nagyon jó volt, de akkoriban nagyon drágák voltak az Intel CPU-k (nem Celeron, hanem normál P4-esek), s a legtöbben ezt kompenzálandóan vagy régebbi Intel chipsetet vagy VIA, esetleg SIS-t választottak, míg az AMD processzorok olcsóságukkal ekkor kezdtek hódítani, ráadásul megfizethető áron minőségi chipsetet kínáltak az nforce2 által.
De valóban voltak az Intel lapok közül is remek darabok! (Nem szeretnék Intel vs AMD vitát szítani, nem is erre céloztam, csak azt indokoltam, hogy miért választottam akkoriban azt a lapot.)
Csak a 875-ös az prémium chipset volt és nagyon olcsó lapok nem nagyon voltak, míg nforce2-nél azért akadtak egyes gyártóknál olcsóbb példányok. -
yolan
őstag
Előre elnézést kérek ha már valaki felhozta, bevallom nem nyálaztam végig a kommenteket.
A PCI-E foglalattal nem lenne semmi gond, csakhogy ez nem 1 db foglalat, hanem kapásból 4 variánsa van: x1, x4, x8, x16. Ráadásul ezek méretben is különböznek.
Első megjegyzésem, hogy a pci-e slotnak ha jól tudom ennél több fajtája van: x1, x2, x4, x8, x16 és x32 (bár, x32-es egyedül álló slot nincs, vagy csak ritka mint a fehér holló).És akkor még a sávok kapacitása miatti variánsokat nem is soroltuk fel, ami ügye lehet: v1.x, v2.0, v3.0.
Még ehhez annyit, hogy egy x16-os foglalatba is bele lehet pakolni az x1-es kártyát, persze x1-es sebességgel fog üzemelni (köszönhető ez a sáv alapú felépítésnek).
Egy x16-os kártyán ha leragasztod az x1-es méretű slot méretére az érintkezőket, akkor x1-es sebességen fog működni (teszteltek valahol anno így vga-kat, hogy mennyi is az annyi).Másik dolog:
Azért azt meg kell hagyni, hogy ma a leggyorsabb HDD-k (320 GB, 640GB, 1 TB Samsung, WD, esetleg 1,5TB Seagate) sem érik el éppen a régi ATA-133 szintjét.Talán az RPM fontosabb szempont mint a méret, sebesség terén persze.
Nem mindegy, hogy 10.000 vagy 5400
-
gV
őstag
vitatkoznék h 5 és fél éve mennyivel jobb lapok születtek nforce 2-vel mint a 875-ös Intelesel, tehát: 2+2 SATA Raid szintén volt, 100mbites háló helyett 1GB-es, SPDIF optikai be és kimenet, illetve ezeken is volt 2 FW 4 és 6 eres is, 8xAGP (alapból az Intel fejlesztette szal poén lett volna ha pont a saját chipsetük nem támogatja), 5.1 integrált hangkari, Fsb már 800-is lehetett bár az eltérő procik miatt ennek nincs jelentősége, áruk sem volt vészes 35e ft volt az ABIT IC7G
-
LGLuke
őstag
válasz
#65675776
#53
üzenetére
Teljesen egyetértek!
Sokan félre értelmezték a cikk elejét: nem ISA, EISA, VBL, PCI működési elvet akartam leírni és ezek egymáshoz viszonyított helyzetét, hanem azt, hogy akkor is sok szabvány volt együtt és sok fejtörést okozott a megfelelő alaplap kiválasztása. Ma is visszatérünk ehhez, mert több féle hosszúságú PCI-E foglalatok mellett még mindig kell hely a PCI foglalatoknak is.Bár azért régen rosszabb volt a helyzet, mivel a chipsetekbe nem volt ennyi minden integrálva. Ma már van audio, és LAN integrálva mindegyikbe. Legtöbb esetben csak 1 db VGA kerül az alaplapba, de van ahol ez is integrálva megtalálható, lásd HTPC, és irodai, vagy net gépek.
Emlékszem arra, mikor még a BNC csatlakozós koaxkábeles 10Mbit/s-os LAN-t használtuk, vagy a Sound Blaster 16-ot, S3 triot, és Voodoo 2-es gyorsítót (ma is lapul 2db 12MB-os a fiókomba SLI képesen). -
#54
Thunderzolee
veterán
hcl
#51
Ha jól emlékszem, Kínában az ottani kormány egységesítette a mobiltelefonok adatkábelét, megelégelvén a sokféle gyártó sokféle töltőjét, és az ezzel járó környezeti terheket.
Sajnos nem találok linket, de talán HVG-ben cikkeztek róla évekkel ezelőtt.
Minden telefonon egyforma csatlakozónak kell lennie, csak úgy hozható forgalomba.
Valamelyik mini USB-st használják.Ennek például látom értelmét.
-
#65675776
törölt tag
Az venné meg, aki kifogyott a sávszélességből. A desktop lapok esetén a PCI nagyon szűk keresztmetszet volt már, bőven megérett a cserére. Az AGP meg csak egy PCI kiterjesztés. Szóval nagyon is helyes a kettőt lecserélni eggyel. Csak megint az van, mint az USB megjelenésekor: a perifériagyártók a kötségekre hivatkozva mocsok lassan állnak át. Bár napjainkra már elég széles a PCI-E kínálat. Szép lassan teljesen el kellene felejteni a PCI-t, sokkal egyszerűbbek lehetnének a lapok. (A PVR3000-em miatt azért sajnálnám a PCI eltünését...)
-
#52
Thunderzolee
veterán
Valahol írták már itt lejjebb a 16×-os PCI-E síneket.
AMD oldalon a legújabb chipsetes alaplapok között jóval 20ezer alatt is kapni már olyan lapokat, amik kettő darab 16×-os PCI-E sínt tartalmaznak.Kár, h Intel vonalon a P35-ös, P45-ös chipkészlet az ilyet nem tud (csak 1×16 és 1×4, vagy 2×8). Intel vonalon csak a drága X38, ill. X48-as chipkészlet bír egyelőre 2×16 PCI-E sínnel. De ezek a lapok nagyságrendekkel drágábbak 20ezernél.
Az más kérdés, h egy egyszerűbb AMD proci hogy hajt ki két gtx280-ast, így hiába az olcsó(bb) alaplap.. Talán majd az új Phenomok.
-
#51
hcl
titán
Thunderzolee
#50
válasz
Thunderzolee
#50
üzenetére
Ja mert minden gyártó olyat tesz rá amilyet gondol... Nehogy már másnak a kábele is jó legyen a cuccához...!
A Nokia jól döntött pl. hogy a 6300-on olyan csati van mint a fényképezőgépemen, jó hozzá a kábelEgyébként pl. USB A-A kábellel is összeköthető 2 gép...
-
#50
Thunderzolee
veterán
hcl
#48
-
válasz
#65675776
#22
üzenetére
Hoppá! Bocsesz, PCI --> PCI-X kompatibilitást akartam írni, azt tudom hogy a -E -vel egyik sem jön össze... Még fizikailag (csatiméret) sem... Csak mindig keverem a végződéseket.
(Ne viccelj, mi lenne itt ha a régebbi hardverek csak úgy működnének az új slotokban, ki venné meg az új alaplapkát
) -
#48
hcl
titán
Thunderzolee
#44
válasz
Thunderzolee
#44
üzenetére
Pl. azért volt USB A és B hogy ne legyen gond mit hova dugsz.
Az USB szabvány első formájában a kábelrengeteget volt hivatott (többek között) csökkenteni, szó sem volt panydrájvról és ilyesmikről. Az volt a lényeg hogy gyors, univerzális, elosztható, továbbítja a tápot és csak 1 kábel kell. Tehát pl. gépből kábel a billentyűzetbe, billentyűzetben 1 hub, és egy 20 centis kábellel csatlakozik az egér a billentyűzetbe.@LGLuke : Azért most egy "rosszabb" alaplap lehet hozza azokat a tuningjellemzőket mint egy jobb (ha nem kell Sli mert nem játszani kell akkor meg mindegy hhány x16 csatija van) és a "jobb" laphoz esetleg egy "jobb" név tartozik, pár plusz csati (amit soha nem használsz majd) meg egy csomó sallang ami szintén tök felesleges. Szóval nem is biztos hogy jobb.
Most ha az én gépemben nem az IP35-E hanem egy Asus csúcslap lenne akkor mitől lenne nekem jobb -
#45
LGLuke
őstag
Thunderzolee
#44
LGLuke
őstag
válasz
Thunderzolee
#44
üzenetére
Igazad lenne a SATA-val kapcsolatban, de a belső mobil rack szépsége nem feltélenül egyenlő a hasznossággal.
Én rendszeresen hordozom a mobil rackem. Régen volt belső, de a belsőt nem tudom laptophoz kötni, és nem tudom olyan géphez se, aminben nincsen belső csatolókeret. Ezért áttértem a külsőre. Ehhez valóban kell táp, de USB minden gépen van ma már, és FireWire is akad az újabbakon. Nem kapok azonos sebességet, mint belső egységnél, de ezt hivatott kiküszöbölni az eSATA, amit akár laptophoz is köthetsz, feltéve, ha az rendelkezik eSATA kimenettel.Ha már laptopról beszélünk: itt ugye eleve nem jöhet szóba a belső táp, de talán itt van a legnagyobb haszna a külső eSATA-s mobil racknak. Veszel egy 160GB-os HDD-vel rendelkező laptopot, majd eSATA-val bővíted 1TB-os lemezzel. Van egy bármikor lekapcsolható háttértárad, amin bőven elférnek a filmek/zenék/játékok/adatok/fényképek...
Ráadásul sokkal gyorsabb, mint a laptop belső 5400rpm-es 2,5"-os HDD-je, valódi 3,5"-os desktop sebességet kapsz.USB: egyik ismerősöm PDA telefonján mini USB van, ezen elfér, de másik ismerősöm slim Nokia telóján már mikro USB van, hiszen a slim vastagság miatt ez is számít.
-
#44
Thunderzolee
veterán
LGLuke
#43
Hmm.. hát... ennyi erővel az alaplapról egy sima SATA portot is ki lehetne vezetni, az mellé is kell táp..
És akkor sima SATA kábellel össze lehetne kötni.
Meg hát ha annyira mobil rack, akkor már inkább beleépítem a gépbe egy cserélhető fiókkal együtt. Szebb is, és nem kell áramforrással-kábellel bajlódni.USB. Igen, ez így logikus, csak az a kicsi... az ami zavar.. abból miért van 5-6- féle?
Azt kellett volna szabványosítani, h csak egyféle legyen. Ne minden gyártó mást használjon..Hmm... most néztem:
[link]USB A és USB B
Mini USB A és Mini USB B
Micro USB A és Micro USB BAz USB B van a nyomtatómon, scanneremen, bár nem értem, ezeken miért nem lehet sima USB A. Egyszerűbb lenne.
A mini és a micro között meg nincs túl nagy méretbeli különbség, nehezen képzelek el olyan digitális kütyüt, amin nem férne el a "mini" típus, de biztos van létjogosultsága a "micro" -nak is, különben miért is találták volna ki..
De hogy az A és a B változatokra mi szükség van.. -
#43
LGLuke
őstag
Thunderzolee
#42
LGLuke
őstag
válasz
Thunderzolee
#42
üzenetére
A kérdésed jogos! A válasz pedig egyszerű.
Nem a csupasz HDD-ket szokták eSATA-ra kötni, hanem az eSATA-s csatlakozóval ellátott mobil racket. Ezekhez pedig van külön adapter, mellyet a gyártó mellékel.Az USB-s kérdéseden én még soha nem gondolkoztam, nem is olvastam erről. Valószínű valami olyasmi oka lehet, hogy eleinte csak nagy apa és anya csatlakozók voltak nyomtatókhoz, valamint beviteli eszközök egyik vége fix, másik meg a jól ismert PC-s aljzatba való. Később viszont digitális fényképezőkön, mobiltelefonokon ezek a nagy csatlakozók nem voltak elhelyezhetőek. Ezért hozhatták létre a kisebbeket.
De majd utána nézek, hogy mi a valós indok. -
#42
Thunderzolee
veterán
Tetszik ez az írás, elküldtem a linkjét pár isminek, akik csak felületesen ismerik a csatlakozókat, itt ha nem is pontos minden, de egész jól össze van foglalva, (még az RS232 is benne van pár szó erejéig.)
Am egy kérdés:
Mivel az alaplapomon van e-SATA, egy ideje használom. Tetszik, mert gyors.
Nemrég felfedeztem, h az előlapi kártyaolvasón az usb-k mellett van egy e-SATA is.
DE ennek mi értelme van egy előlapi panelban, ha nincs mellette táp-csatlakozó is a HDD-hez?A másik:
USB-nek miért van 5 féle csatalkozója? Nem lett volna egyszerűbb egyfélét használni? Adott ugyebár a szgépbe ami csatakozik, az a nagy, aztán a másik vége a telefontöltővel megyegyező mini USB. Aztán még ezen kívül 5 féle van, ahány fényképező, annyi típus. -
#40
LGLuke
őstag
Zorro(hun)
#38
LGLuke
őstag
válasz
Zorro(hun)
#38
üzenetére
A fejlesztések szükségszerűségét senki nem kérdőjelezi meg, de míg régen használható extrákat kaptunk a pénzünkért, ma az a deluxe verzió, hogy zöld helyett fekete nyákot kapsz, - nyílván kis túlzással - és elkérnek érte +20 ezer Ft-ot
Egyébként azoknak elárulom, akik nagyon az USB-be meg SATA eszközökbe látták a kötözködésemet, hogy közel sem ez volt a célom. Írhattam volna a moddingról, az is igen nagy vitatéma lehetne.
Modding hasznos? Haszontalan? Célszerű ezzel növelni egy alkatrész értékét? Van aki megfizeti és örül neki, van aki magasról tesz rá, s ha nem muszáj nem áldoz ilyenekre, hiszen teljesítményt nem nyer vele.
Tehát a cikk maga a parasztvakításról szólt, s arról, hogy a cégek egymással való konkurálásukban néha elfelejtik a felhasználókat, és azt a tényt, hogy a piacot kellene kiszolgálniuk és nem egymás csúcsait megdönteni.
dabadab: 5-8 évvel ezelőtt max 30-40 ezer Ft-ot kóstált a legjobb lap.
Kb 2 éve c2d-k megjelenésével a RoG lapokkal elindult 1 áradat és 70-100 ezer Ft-ra is felkúszott a legdrágább lapok ára.P2-esek idején is volt tomato lap meg mifene, olyan is volt. Az is megkapható volt 8 ezerért. Legfeljebb ezer éves elavult chipsetes volt, mint most is a 10 ezres lapok.
Azért ha gépet veszel az alaplap 1 fontos szempont a chipsettel együtt. Érdemes 1 jobbat választani 20-25 ezer Ft körül, mint később a bővíthetőség és kompatibilitás árán újra cserélni.
-
#38
Zorro(hun)
tag
Zorro(hun)
tag
Szerintem jó a cikk ,csak kissé csapongó néhol....
" Régen 1 Opel Astra belépő kategória volt, ma pedig ugyan abba a kategóriába tartozik, mint a VW Golf. "
Csak annyit jegyeznék meg halkan, hogy ha az autóiparban csak feleannyit fejlesztettek volna, mint amennyit a PC-k fejlődtek kb.30-35 év alatt, akkor már valahol ott kellene tartanunk ahol a Vissza a jövőbe II. c. film-ben járt az autógyártás.(Ugyan kinek kellhet alyan autó amelyiknek nem kell út és hidegfúzióval működik...?)
u.i. Remélem nem off-oltam a topicot,csak a fejlesztések szükségszerűségét akartam megtámogatni -
jokeph
nagyúr
Jaja, az ISA szabvány nehezen kihaló állatfajta, sőt! Még most sem halt ki! Nekem volt olyan P4-es lapom, amin volt belőle 2 db! intel 845G-s chipset, MB800 tipusjelü lap-igaz ez egy x-tended méretű ipari célokra tervezett lap, sokáig használtam (nortwood magos pentiummal), hihetetlenül gyors és stabil volt. igaz a bios teljesen antituning volt-nem arra szánták, nem volt benne túlhajtási lehetőség. A soros portot (RS232) a mai napig is használom, van egy frankó ipari infrám, az van rádugva (ESI 9680 JetEye), pöpec darab.
-
LGLuke
őstag
Remélem igazad lesz, de akkor lehet ők is félreértették:
usb
USB 3.0 brings optical connection in 2008Mert ha optikát is bevetnek, akkor marha drága lesz a kábelek ára.
Rövidtávon tényleg nem gond átvinni pár Gbitet, hiszen Cat7 1200MHz-es kábel akár már 100Gbitet is tud asszem vagy 80méteren. Legalábbis wikipediáról ez rémlik.
-
A HWSW-nel vmit felreerthettek, szo sincs optikarol (minek is kellene, par meterre par gigabitet rezen atvinni nem jelent igazan kihivast) a most oktoberben kiadott vegleges szabvanyban.
Az meg, hogy a regi eszkozok nem ismerik az uj feature-oket, nem olyasmi, ami barkit is meglepne, igaz?...
-
LGLuke
őstag
"A jelenleg széleskörűen használt USB 2.0 csatolófelület maximális adatátviteli sebessége 480 megabit másodpercenként, ezt turbózhatja fel a 3.0-s szabványnál megjelenő optikai támogatás 4,8 gigabit/másodpercre. Az USB 3.0 visszamenőleg is kompatibilis lesz, tehát a jelenlegi USB 2.0 csatlakozós berendezések is használhatók lesznek az alaplapok USB 3.0 portjaival. A specifikáció szerint az új port az energiahatékonyság terén is továbblép majd."
A full duplex működés is valószínűleg csak az USB3.0-ás aljzat és szintén USB3.0-ás eszköz között lesz.
Az asszinkron átvitel is szerintem csak az USB3.0 csatoló és a szintén 3.0-ás eszköz között lesz elérhető. Legalábbis a specifikációból így vettem ki. -
LGLuke
őstag
Az ISA egy 16 bites elavúlt aljzat, de szerintem pont ennek leváltására hozták ki PCI-t. Ezért gondolom, hogy konkurálhatnak, mégha ez utóbbi 32 bites, s tényleg hatalmas ugrás volt.
Teljesen igazad van, az USB az ezer éves soros- és párhuzamosportot volt hivatott leváltani, míg az FW egy új szabvány volt.
De szerintem ettől függetlenül ma már igen csak konkurálnak egymással bizonyos területeken.
Régen 1 Opel Astra belépő kategória volt, ma pedig ugyan abba a kategóriába tartozik, mint a VW Golf.
Tehát attól, hogy eleinte másra használták, nem zárja ki, hogy a későbbiekben hasonló feladatokat is elláthassanak.
FW multimédiára hivatott, de betört az USB is erre a területre.
Ezzel nincs is probléma, mert a sebesség és konkurencia harcból elvileg mi profitálhatnénk, hiszen az nyer, aki olcsóbb és jobb eszközöket tud előállítani. A kérdés viszont az lesz, hogy megint bejelentünk egy hatalmas sebbességet, ami csak elvi határ, és a gyakorlatban megint nem fogja tudni a töredékét sem???
480Mbit/s = 60MB/s elvi <-> 25MB/s gyakorlati!
Tehát a kérdésem továbbra is az, hogy vajon a gyártók ránk gondoltak userekre, mikor ennek fejlesztésébe kezdtek, vagy csak és kizárólag marketing fogás, hogy ismét az ő termékük legyen a leggyorsabb, de csak elvi síkon, mint eddig.
-
-
LGLuke
őstag
Nem rosszabb az USB, mint a FireWire. Jobban elterjedt, és billentyűzet, nyomtató, egér, szkenner, digitális fényképező, joystick, kormány, kártyaolvasó... eszközökhöz, melyeknek nincs nagy sávszélesség igényük tökéletes.
A HDD-hez például szerintem jobb a FireWire, mivel kevésbé terheli a CPU-t, s még a 400-as FW esetén is nagyobb az elérhető sebesség a gyakorlatban.
Tehát más felhasználási területre ajánlanám őket.
USB kábel filléres, míg a FW drága. Ha most viszont a gyártók az USB3-hoz behozzák az üvegszálat, márpedig ezt pedzegetik a nagy sávszélesség elérése miatt, akkor oda lesz az olcsósága.Remélem így érthetőbb!
-
Rive
veterán
ISA volt a legrégebbi ez tény. De hogy érted azt, hogy nem konkurense volt a PCI-nak?
A legrégebbi az XT-s 8 bites valami volt, amiből végül kinőlt az ISA, bár ez végképp vakvágány
Szoval az ISA és a PCI viszonylat az akkora távolság, hogy igazi konkurrensi viszonyról beszélni nem lehet. A PCI az ISAhoz képest akkora minőségi ugrást biztosított, hogy az PCI <-> ISA viszonylatban mindent eldöntött. A PCI <-> EISA, VLB, effélék voltak nyitott ügyek: ezek a tényleges konkurrensek. Ennek megfelelően az írásod igazi témája is inkább a VLB érzékenységével, a PCI általánosságával, az EISA nehézkességével lenne kapcsolatos logikusan.Az, hogy mi minek konkurrense, mi milyen célra készült: arra alkalmas-e, illetve alkalmasabb-e, mint az elődje, fontos lenne a téma szempontjából. Pl. ugye az USB leginkább az RS232, LPT leváltására készült olcsó, rugalmas, éppen használható igénytelen cuccból nőtte ki magát azzá, amivé: a FireWire eleve multimédiás felhasználásra szánt szigorú időzítésű, RT cucc - összevetésük... Hm... Érdekes gondolat.
Meg még sok efféle. Plusz a HW háttér. Kellene ezzel többet foglalkozni - vagy inkább hagyni a mélyebb vizeket, és direkt piaci/átlagjuzer szinten elemezni a felhasználhatóságot, árat. A választás rajtad áll, de ez így most se hús, se hal.
Ui.: félre ne érts, kérlek - az írásodért írok, nem ellene...
-
Az csak nekem tunik viccesnek, hogy egyszer arrol panaszkodsz, hogy mennyivel rosszabb az USB, mint a FW, a kovetkezo mondatban meg az a bajod, hogy miert fejlesztik az USB-t, amikor a mostani is teljesen oke?
(Egyebkent a FW meg az USB ugyanugy univerzalis csatolofeluletek, a fo kulonbseg az, hogy az USB host/device alapon mukodik, a FW eseten meg mindenki peer.)Meg eloszor az a baj, hogy annyi csatolofelulet van, utana meg azt szeretned, hogy osszpontositsanak a specialis csatolokra.
Az meg teljesen vicc, hogy az ethernetet meg a FW-t/eSATA-t egy kalap ala veszed, teljesen mas lehetosegeik vannak.
Erosen ugy tunik, hogy ez a cikk a "nem ertem, de kritizalom" alapallasbol szuletett
-
#65675776
törölt tag
A PCI-E viszont annyira kompatibilis, amennyire csak lehet. A hosszabb foglalatokban minden probléma nélkül működnek a kevesebb sávval megáldottak. (Nálam ez egyik PCI-E x1 tuner egy teljes hosszúságú, ám csak x8 bekötésűben megy hibátlanul.) ÉS a foglalat önmagában nem határozza meg a kártya hosszát. x1 kártyák között is vannak igencsak hosszúak.
-
LGLuke
őstag
-
LGLuke
őstag
EISA nem volt túl elterjedt, ezért nem is hoztam bele.
Másrészt így is olyan hosszú lett a cikk, hogy a társaság fele csak beleolvas, nem ha még részletezem, hogy melyik csatolófelület mire való, mikor használták. Ott a wikipedia linkje, akit érdekel olvashat.
Ezeket bevezetésnek írtam, hogy régen is volt több szabvány egymás mellett.ISA volt a legrégebbi ez tény. De hogy érted azt, hogy nem konkurense volt a PCI-nak?
Ma is van ISA-s Sound Blaster AWE 64-es hangkarim. Ma pedig mindegyik PCI-os, sőt már az újak mind PCI-E-es foglalatba valók.VLB 512KB-os Trident kártya ismerős? Vagy PCI-os S3 Trio? Ezek is konkurensek.
Nyílván nem csak a sín hossza játszott közre, de valljuk be akkora kártyákat ma sem csinálnak, s elég nehezen szerelhető gépek voltak azok, melyek VLB-s karikkal voltak megtűzdelve, főleg azokban a parányi baby fektetett házakban.Köszönöm a kiigazítást bár ismétlem így is hosszú a cikkem, nem akartam még ennyire se részletesen írni.
Nem hiszem, hogy kellett volna (P)ATA/SATA/SCSI/SAS vezérlőkre külön kitérnem, mert a cikk nem ezekről szól, hanem a fejlesztések gyorsaságáról, és azok létjogosultságát boncolgatja.
A FireWire kontra USB-vel abszolute nem értem mi a baj? FireWire-t már nagyon régen elkezdte az Apple fejleszteni, de csak a 90-es évek elejére lett kész vele, majd 2000 környékére lett népszerű a Sony és Apple gépeknek köszönhetően, valamint a Sony DV kameráknak is. FireWire (Apple Inc.), i.LINK (Sony), és Lynx (Texas Instruments) egy és ugyanazon szabványra utalnak, azaz IEEE 1394 interface-re. De ez mind le van írva a wikipedián.
-
.mf
veterán
Lehet én nem néztem szét eléggé, de nem nagyon láttam nyitott végű PCI-E foglalatot. Azért köszi, h ezt megemlíted, rákeresek.
Több GB mATX alaplapot láttam nyitott végű x4 slottal -- a saját gépem is ilyen, és raktam még össze pár G31-est is
Az USB3-mal nincs bajom. Félreértetted, de ezt már 1 korábbi hozzászólásomban megválaszoltam.
Akkor még nagyban írtam azt a hszt
-
villamos
őstag
Azt nem értem, hogy az elején miért siratod a Vesa localt. Abban a formában ugyanis teljesen életképtelen volt. A buszrendszert megkerülve közvetlenül a processzorra csatlakozott. És mindez csak azért, hogy gyorsabb legyen, mivel kellett a kraft az akkori játékoknak. Ezzel nem lett volna gond, viszont a közvetlen csatlakozás miatt minden illesztést a kártyán kellett megoldani, ezért meglehetősen bonyolult, és instabil lett.
Az AGP később ugyanezen az úton indult el, szintén a sebességnövelés érdekében, hogy ne szaggassanak a játékok. De ebből már csak egy volt (van) deszkánként, és ha jól emlékszem, van egy külön vezérlője, ami a procihoz illeszti. -
LGLuke
őstag
Azért már nem csak a prémium kategóriás gépeknél van 2 db x16-os csatlakozó:
A8N32-SLI Deluxe régen prémium kategória volt, de az nforce4 SLI X16 chipset nem számít ma már annak.Azt írtam, csak biztosan átsiklottál felette, hogy PCI-X-es kártyát is lehet tenni PCI foglalatba. Képben vagyok, hogy a kompatibilitás megvan a PCI-E kártyáknál is, viszont nem fog valaki elpazarolni egy x4-es helyet egy x1-es kártyához, ha csak 1 db van belőle az egész lapon.
Arra utaltam amit írtál. Jobb lenne, ha minden foglalat x16-os lenne, akkor ha a nagy méretű VGA miatt kieik 1-2 helyt (VGA-k számától függően,) akkor is lehetne hová biggyeszteni a többi bővítő kártyát.
Lehet én nem néztem szét eléggé, de nem nagyon láttam nyitott végű PCI-E foglalatot. Azért köszi, h ezt megemlíted, rákeresek.
Az USB3-mal nincs bajom. Félreértetted, de ezt már 1 korábbi hozzászólásomban megválaszoltam.
Nem a fejlesztésekkel van bajom, hanem azok céljaival. Tessék elolvasni a BMW-s példámat a hozzászólásoknál és megérted mire gondoltam a cikkben. -
Ja a másik amin le tudok fáradni az amit egyes cégek supportnak hívnak...
XP alá még volt driver, Pista alá már nem írunk mert minek, vegyék az újat...
Na ezért (is) van linuxomIgazából "jó" (C2D) gépet is azért vettem hogy a következő pár oprendszer még elmenjen rajta, bár mondjuk az XGL/Compiz egy Gf2-vel is megy, de legyen tartalék gondoltam, és jól is jön videokonvertálásnál - mondjuk máskor nem nagyon van kihasználva az igaz.
@Rive : A munkahelyemen van még sok ISA-s cucc, ISA csatis C2D -s ipari PC-t is láttam már (mondjuk nem nálunk) meg olyan robotok amiket soros porton vezérelnek... Több millás cuccot nem dobsz ki azért mert RS232 kell hozzá...
-
Rive
veterán
A cikk elejével nem vagyok kibékülve. Az ISA busz az bizony nem konkurrense volt a PCI-nek, közel sem. Jóval inkább a PCI előtti általános csatolófelület - mint ilyen elég érdekes dolog a VLB mellé rakni. Ugyanakkor hol marad az EISA?
A VLB tényleg viszonylag gyorsan kihalt, bár ebben nem annyira a méret volt a meghatározó, hanem az, hogy a 386/486 processzorok 'egyszerű' buszrendszerét felváltotta a pentiumok bonyolultabb és gyorsabb rendszere - a VLB pedig elviekben pont direkt a processzor lábaira csatlakozott, okozván ezzel sebességtöbbletet, egyszerűbb alaplapot, valamint érdekesebbnél érdekesebb bug-hegyeket.
Az ISA mindeközben a PCI mellett töretlenül életben maradt a PIII legvégéig, és még ma is viszonylag gyakran belefutok olyan hirdetésekbe, hogy valaki ISA buszos gépet, PCI -> ISA átalakítót keres, mindenáron...
Bár ha úgy vesszük: a legmodernebb alaplapok egyes részei is logikai ISA buszon csücsülnek
Szóval itt inkább az vanik, hogy az első általános csatolófelület az ISA, a második a PCI, és a többi (VLB, EISA - MCA? bár ez utóbbitól végül megkímélt az ég...) a mellékvágány.A többiről: a FireWire és az USB összehasonlítása bizony gáz. Meg az egyes HDD-csatolófelületeké is - ezt te tényleg komolyan gondoltad? "...azért azt meg kell hagyni, hogy ma a leggyorsabb HDD-k ... sem érik el éppen a régi ATA-133 szintjét.... A klf. csatolók, vezérlők egymásra épülése, megcélzott felhasználási területei szemmel láthatólag nem érinti a cikket, pedig kellene. Akár az AGP/PCI viszonyról, akár a PCI-E, SATA, ethernet mirevalóságáról van szó... Megérne ez a cikk egy kicsit komoyabb odafigyelést
-
.mf
veterán
Vitaindító írásnak kiváló, hiszen annyi csúsztatást és féligaz belemagyarázást tartalmaz
"[I]A PCI-E foglalattal nem lenne semmi gond, csakhogy ez nem 1 db foglalat, hanem kapásból 4 variánsa van: x1, x4, x8, x16. Ráadásul ezek méretben is különböznek.és ugye elmaradhatatlan szinte minden alaplapról a 2 db PCI-E x16 (bár 2 „hülye” használja ki az egész országban, minden prémium lapon megtalálható, sőt ma már a beugró kategóriánál is, Halleluja!!!)
Nem feladatom megoldást találni a problémára, bár kétségkívül megoldható, ha x1, helyett csak x4 foglalatokat teszünk és ezekbe behelyezhető lenne az x1-es kártya is.
[USB3 és SATA"3"]Nyílván ezeken kívül találhatnánk sok más erőltetett dolgot, amik tényleg haszontalanok, de itt is meg lehet kérdőjelezni az ésszerűséget.
Azért azt meg kell hagyni, hogy ma a leggyorsabb HDD-k (320 GB, 640GB, 1 TB Samsung, WD, esetleg 1,5TB Seagate) sem érik el éppen a régi ATA-133 szintjét.
Az USB3 viszont eléggé haszontalan dolognak ígérkezik.[/I]"
Először is: csak a PCI-e slotnak van 4 méret-variánsa: x1-x4-x16, és nagyritkán (ált. csak szerver-lapokon látni) x8.
Másodszor: ha egy kártyát bele lehet rakni, akkor az ott működik is. Egy x4-esbe vagy x16-osba is lehet x1-es kártyát rakni; és a nyitott végű x4-esekbe is bele lehet rakni x16-ost (amennyiben a külső tápcsatival elég teljesítményt tud felvenni).
Nyilván jobb lenne egy olyan megoldás, hogy a lapon csupa 16-os slotok vannak, és a behelyezett kártya függvénye, hogy hány sávot kap, amit biosban vagy akár os-ben lehetne állítani.
A 2db fizikai x16-os ritkaság, és csak a felsőkategóriás lapokon van -- a felső-középkategóriásokon gyakran egy x16-ost osztanak x8+x8-ra, de amúgy x16 és x4 a szávszélük.
Az USB3 és SATA3 végre valami előremutató fejlesztés, inkább most fejlesszék, mint amikor már égető szükség van rá. A leggyorsabb SATA HDD a WD Velociraptor; és vannak SATA SSD-k, amik már a SATA-3.0Gbps-hoz vannak közelebb, mint a 1.5Gbps-hoz, és a következő félévben biztosan lesz olyan SSD, aminek már a SATA-3.0Gbps is kevés lesz.
USB3-mal sem értem, mi a bajod. Gyorsabb lesz, és visszafelé is kompatibilis -- ami nagyon jól jön, hiszen ez a legelterjedtebb periféria-csatlakozó. Szemben a Firewire-rel, ami biztos szép és jó, de kb 1000-szer több USB-s csatolójú termék van a piacon.
-
TOM!K@
tag
Nem ismerem a mostani piacot annyira, de amikor vettem a gépem ( 2007 november ) akkor azt hiányoltam, hogy a mATXes lapok választéka nem túl nagy. Szerencsére találtam egy számomra megfelelő gigabyte lapot, ezen egy dolog nem tetszik : csak két memóriafoglalat van rajta.
Meg elég sokan vannak akik pl csak egy videókártyát használnak, és akkor mire az a böhöm nagy alaplap + ház? Ez egy kicsit furi nekem. Ennyit szerettem volna kommentelni -
LGLuke
őstag
Pontosan! Az egyik barátomnak MSI Windje van. Többet használja, mint asztali gépét, pedig ahhoz 24"-os monitor van. Azt mondja, hogy már csak akkor ül le a nagyhoz, ha fejlesztenie kell, vagy full HD videót néz, hisz ilyenkor előny a nagy monitor.
Amúgy meg elvan az ágyában fekve a kis Winddel.
-
cizoe
őstag
Az írással nagyrészt azonosulni tudok, kihasználják a fanatizmusunkat és állandó szinte felesleges fejlesztésekbe hajszolnak. Lenne megoldás ezellen ,tudom, netespc+konzol, de hát valahogy kell az érzés ahogy futnak a benchmarkok.
Hülyének viszont nem kell lenni, ez a móka nekem max évi 50-80k-t ér meg. -
Wyll
őstag
A cikk nem rossz, összességében egyet tudok érteni vele.
Most olvastam a PH!-s Milyen volt 2008? cikket is, és már ott is az az érzés volt bennem, hogy kicsit mintha az egész IT-iparágat le akarnák nyomni a torkunkon. Másképp fogalmazva: nagyon gyors a fejlődés, és úgy érzem, erre nincs igazán, vagy nem igazán erre volna szükség.
Most őszintén: kit érdekel, hogy 50 vagy 60 megabájttal ír a merevlemezünk, hogy 3 vagy csak 2 perc a videótömörítés, stb... ? Csak azokat, akiknek ez a munkája, vagy nagyon soxor (ki)használják az adott képességet! Az ilyeneknek (ahogy a cikk is kifejti) a meglévő megoldások túl általánosak, nem kellően átgondoltak vagy speciálisak. Akik meg csak ritkán használják az ilyen képességeket, azoknak úgyis mindegy, és felesleges költség.
Nem véletlen, hogy a mai trendek között butának/kisteljesítményűnek tűnő netbookoknak akkora a sikere, ugyanis két olyan paraméterre gyúrnak rá, amit eddig nem vettek elég komolyan, holott a nagy többségnek sokkal jobban számít, mint a megaherzek/-pixelek: az ár, és a hordozhatóság. -
Silenzio
addikt
Momentán sajna nincs időm teljesen végigolvasni, de a következő részt nézd át, kérlek:
"Tehát olyan alaplapot válasszunk, amin található 1-2 db normál PCI foglalat, de legyen vagy 2 db PCI-E x1, esetleg 1 db PCI-E x4, és ugye elmaradhatatlan szinte minden alaplapról a 2 db PCI-E x16 (bár 2 „hülye” használja ki az egész országban, minden prémium lapon megtalálható, sőt ma már a beugró kategóriánál is, Halleluja!!!) Nem gond, hiszen SLI vagy CrossFire építéséhez elengedhetetlen."
A hosszú zárójeles mellékmondatrész stilisztikailag kissé szerencsétlen, olyannyira, hogy nem is értem itt pontosan mit akarsz mondani.
Azaz a tartalmát értem, de mi az, hogy két hülye használja ki? Kik ezek és miért használják? Ha úgy érted alig páran használják, írd úgy. Aztán a következő mondatrész: "nem gond..." De mi? hogy létezik sok lapon több pci-e 16x-os foglalat? Remélem nem veszed szőrszálhasogatásnak! Amúgy lényegre törő és világos az első harmada, ameddig így hirtelen eljutottam. -
LGLuke
őstag
Nem konkrétan az új szabványokkal, és azok megjelenésével van a baj, hiszen azokra szükség van/lesz.
A nagy probléma azzal van, hogy csak azért kell USB3, hogy megverjük a FireWire-t, és nem azért mert már most nagy szükség lenne rá.
Tehát a gyártók konkurálásából nem mindig profitálunk mi userek.
Néha jó lenne, ha a meglévőt tökéletesítenék, vagy más hasznos fejlesztésre állítanák rá a mérnököket.Mondok 1 másik példát: pár napja a G-Power Hurricane M5 RS túlszárnyalta a Brabus Rocket korábbi rekordját, igaz, csak egy hajszálnyival. Ebből mi vásárlók nem profitálunk igazán. Teljesen mindegy, hogy 1 autó 300, vagy 320 Km/h-ás végsebességgel rendelkezik, hiszen az erőhatások közel azonosak, s értelmes embereknél ez a lényeg. Tehát a nagyságrend. A cégeknek viszont fontos a merketing, hogy elmondhassák, az ő termékük a leg.
-
Na igen és lehetne még sorban sorolni a sok mesterségesen gerjesztett igényt.
Mondjuk azzal nem értek egyet hogy baj az új szabványok megjelenése, mert sávszélből (ramból, órajelből, winyóhelyből) soha nem elég, csak tényleg az a gáz, hogy úgy tukmlják az emberre mintha muszáj lenne...
Én pl. sokáig kerestem olyan lapot amiben NINCS SLi,de van 2 LAN. Nincs ilyen, emberi árban.
Aztán vettem egy Abit IP35-t meg egy 500ft-os hálókártyátEgyébként aki nagy videokártyát használ az nagyrészt gémör. Aki gémör az nem tesz be sok csatolókártyát. Lehet azért kapni sok, csak 1 slotot foglaló videokártyát szerencsére.
-
LGLuke
őstag
Üdvözlök Minden Kedves Olvasót!
Mivel első írásom, nagyon igyekeztem helyesen és érthetően fogalmazni, de hibák lehetnek, így javítom, ha találom/találtok.
A cikk félig tényeken alapul, félig pedig szubjektív véleményemen, így vitaindító, de szeretném, ha nem lenne flame a hozzászólásokból.
Ezt tessék figyelembe venni!
Üdv Mindenkinek!
Most jöttem rá!! Erre valók a 2 db 16x -ost tartalmazó alaplapok. Méghogy SLI/CF!! 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
)
Azt kellett volna szabványosítani, h csak egyféle legyen. Ne minden gyártó mást használjon..
Új hozzászólás Aktív témák
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- Óra topik
- Milyen SSD-t vegyek?
- Építő/felújító topik
- Új, belépő szintű Radeont kapnak az OEM-ek
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Milyen légkondit a lakásba?
- Kormányok / autós szimulátorok topikja
- Samsung Galaxy Z Fold7 - ezt vártuk, de…
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- További aktív témák...
- Új/Bontatlan/Garis Google Pixel 9 Peony
- R7 9800X3D/XFX 7900GRE/2x16GB DDR5 6000Mhz/2TB NVMe SSD
- Szép állapot!! Hátlapon kisebb kopások!!! Samsung Galaxy S20 FE SM-G780G/DS - világoskék
- MacBook Air M1 / 2020 / Ezüst / 13" / 256 GB / 8 GB / DOBOZ / GYÁRI TARTOZÉKOK /
- Nagyon szép állapot!!! Samsung Galaxy A13 SM-A137F/DSN - fehér
- ÚJ HP EliteBook 840 G8 - 14"FHD IPS - i5-1145G7 - 32GB - 512GB SSD - Win10 PRO - Garancia
- Bomba ár! HP EliteBook 755 G5 - Ryzen PRO 5 I 8GB I 256GB SSD I 15,6" FHD I Cam I W10 I Gari!
- Telefon felvásárlás!! Samsung Galaxy A50/Samsung Galaxy A51/Samsung Galaxy A52/Samsung Galaxy A53
- HP EliteBook 830 G8 i5-1135G7 16GB 256GB 1 év garancia
- MacBook White unibody eladó töltőárban
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest