Új hozzászólás Aktív témák
-
noss
tag
"Rettenetesen pofára estünk"
"a magyar diákok katasztrofális teljesítménye"
"nagy a baj, az kétségtelen"
"Hátul kullogunk"
csupán ennyi lehúzással kezd a cikk és még csak azt sem tudjuk, miről van szó, csak valami pisát (hugy, vizelet) említ.
köszi!
gyönyörűen működik a "merjünk kicsik lenni" agymosó propagandagépezete, "elismerésem" a firkászoknak! -
#35193216
törölt tag
A többségnek sosem volt érdeklődési köre, nem csak gyerekként, hanem felnőttként sem, csa felnőttként már mások a hétköznapi, érdeklődés semleges témák.
De ezzel nem mindenki van így. Én például nem szerettem a matekot, viszont hobbiból programoztam, nyilván nem azért hogy majd jól keressek, hanem mert érdekelt. De érdekelt a csillagászat, a földrajz, a történelem és a regények is, ezek után is érdeklődtem szabadidőmben. A foci, autók, motorok téma viszont már akkor is hidegen hagyott (a kütyük, lányok, szex nem hagytak hidegen, de előbbi kapcsolódott az IT érdeklődésemhez, utóbbi meg nyilván biológia). Mondjuk biztos nem vagyok normális, de magam sem kedvelem a normális, tehát érdeklődés nélküli és felszínes embereket.
Amúgy szerintem ebben is a szülői példamutatás a fontos. Ahol a vasárnapi ebédnél a téma a szomszéd Mariska meg a Pista, ott a gyerekeket sem fogja érdekelni a világ, csak a hétköznapok.
-
proci985
MODERÁTOR
jaja.
aztan a ketto neha keveredik, en egyszer egy MSC/MA szintu kurzuson konkretan arrol irtam egy vizsgan, hogy a harom hettel azelott fejleszetett setupom mennyire felel meg a celra immerzio szempontjabol. es a legjobb jegyet kaptam. fun fact: kutatasi cikkekre hivatkozva tudnam a setupom elonyeit es hatranyait elemezni.
de ugyanaz volt az a kurzus, ahol az elemezzetek informacioatadas szempontjabol valamit (pl weboldalt, audiovizualis tartalmat) feladatra ugy kaptam passt, hogy muelemzest csinaltam egy francia minimaltechno videoklipprol. avagy a hobbik (film, zene) talalkozasa a kepzessel es a meloval (modellezes, informacio design). persze, csinalhattam volna weboldalra is usability elemzest, de az milyen otlettelen lett volna mar.
jo, mondanom se kell nagyon jol szorakoztam a kurzuson.
-
MongolZ
addikt
Ugyanaz, mint minket régen:
Kütyük, lányok, szex, autók, motorok, sport (foci).
A kütyük változott, ami egyeseknek a rádió, másoknak a bakelit, harmadiknak a hangfalak, most telefon, számítógép, tablet...
Aki azt mondja, hogy 14 évesen arra gondolt, hogy "húúú de jó, hogy fejből tudom a másodfokú egyenlet megoldóképletét és a cosinus függvényt, mert 10 év múlva egyetem után gépészmérnökként nagyon jól el fogok tudni helyezkedni és jól fogok keresni", az hazudik. Vagy nem normális.
-
Még a linkelt oldal is csak annyit állít, hogy ez egy elmélet, amihez persze csinos magyarázó elméleteket gyártottak. Az én olvasatomban már ott megbukik, hogy nem azonos dolgokat hasonlít össze, mert a mai teszt más a tegnapi, sőt az IQ teszt önmagában sem lehet kultúra-független. De ettől még lehet benne hinni, vagy kételkedni...
-
#205
MongolZ
addikt
CyberPunk666
#202
MongolZ
addikt
válasz
CyberPunk666
#202
üzenetére
Egy mai IQ teszten egy mai ember jobbat érne el, mint egy 100 évvel ezelőtti. Egy 100 évvel ezelőtti IQ teszten pedig egy 100 évvel ezelőtti ember jobbat érne el, mint egy mai.
Sajnos az a "baj", hogy ahány IQ teszt, annyi eredmény. De még a régi, hagyományos IQ tesztek sem összehasonlíthatóak, pl. a Mensa is változtatott a gyakorlatán, és a pl. 10 évvel ezelőtti IQ tesztnél ami 160 pont volt, az most 125. Tehát, ha valaki elbüszkélkedik, hogy neki mondjuk 140 az IQ-ja, akkor vissza kell kérdezni, hogy melyik teszten? És mikor?
-
#202
CyberPunk666
senior tag
CyberPunk666
senior tag
Az átlagos iq az definíció szerint mindig 100. Ha egyre okosabbak lesznek az emberek, akkor is 100 marad.
Viszont egy mai átlagos iq-val rendelkező ember jobb eredmény érne el egy teszten, mint egy 100 évvel ezelőtti. -
MongolZ
addikt
Félreérted / szándékosan félremagyarázod, amit írok.
Az emberiség generációról generációra NEM lesz intelligensebb (nem mérhető mértékben). De ezer években számolva az lesz. Ha az evolúciónak évmilliókra volt szüksége ahhoz, hogy kialakuljon az, ami, akkor gondolod, hogy 30 év alatt csodát lehet tenni?
Csak hogy teljesen tiszta legyen:
Az emberiség intelligenciája természetesen nő. Ezt senki nem kérdőjelezi meg. Viszont a helyzet az, hogy ez generációról generáció kimérhetetlen. -
MongolZ
addikt
"Viszont pl. Nagy Britanniában már az óvodában megtanulnak a gyerekek írni, olvasni. Na nem azért mert az óvónénik ennyire szorgalmasak, hanem mert ez a követelmény. Egyébként a gyerekek tanulnak még pl. google keresést is (igen az óvodában)."
Leírom még egyszer és utoljára: az íráshoz képes finommotoros képességek 6-8 éves kor között alakulnak ki, egészen addig egyszerűen a gyerekek nem tudnak jól írni, mivel az ahhoz szükséges idegrendszer nem fejlődött ki rendesen. A túl korai oktatás neurotizál, kontraproduktív.
Nyugaton is oktathatnak hülyeségeket, nem azt mondom, hogy az a minta. (Szputnyik-sokk a legjobb példa)
Az, hogy az emberiség generációról generációra intelligensebb, nem igaz. Abszolút nem igaz. A mai ember intelligensebb, mint az 10000 évvel ezelőtti, igen. Viszont semmivel sem intelligensebb, mint a 100 évvel ezelőtti. Egyszerűen átalakultak a mindennapi élethez szükséges képességek. Ha egy 1850-es évekbeli embert átültetnénk a mai korba, kb. éhenhalna (erős túlzással). Viszont ha egy mai embert visszaültetnénk az 1850-es évekbe, szintén ez történne. Mert teljesen mások a körülmények, más és más tudás, intelligencia kell a mindennapi élethez. De ez nem azt jelenti, hogy a mai ember intelligensebb, mint az 1850-es évekbeli.
(#189) Sir Ny: Nem. Teljesen félreértelmezed, amit írtam. Fuss neki még egyszer.
-
Az emberiség intelligenciája generációról, generációra nő...
Ha el akarnám viccelni, akkor azt mondanám, hogy igazad van, mert 7 milliárd emberi IQ összege az több, mint 6 millárdé... De nem értelek, hogy lehetett ilyet leírni. Az átlag ember IQ semmivel sem nagyobb, mint 100, 1000 vagy 10000 évvel ezelőtt.
Viszont pl. Nagy Britanniában már az óvodában megtanulnak a gyerekek írni, olvasni.
Természetesen nincs kötelező írás-olvasás az angol oviban - persze hülyeségek előfordulnak mindenhol, nálunk is. Sőt a legújabb kutatások szerint kontraproduktív a túl korai írás oktatás, mert a többség motoros képességei még nem érik el a szükséges szintet.
-
-
Meg lehet nézni Nyugaton, hogy pl. Németországban mi az általános iskolás tananyag, és mi nálunk!
Viszont pl. Nagy Britanniában már az óvodában megtanulnak a gyerekek írni, olvasni. Na nem azért mert az óvónénik ennyire szorgalmasak, hanem mert ez a követelmény. Egyébként a gyerekek tanulnak még pl. google keresést is (igen az óvodában).
Az emberiség intelligenciája generációról, generációra nő, ezért nem elvetélt ötlet, hogy egyre nagyobbak legyenek a követelmények. Itt most nem a magyar oktatást akarom mentegetni, mert a kormány mindent megtesz, hogy lerontsa, hanem úgy általánosságban beszélek.
De amúgy abszolút egyetértek veled, hogy nem szabad a gyerekeket túlterhelni.
(#182) Crytec210: ne feledd, hogy minden országban 15 évesek töltötték ki a tesztet. Vicces azt látni, hogy mennyien mentegetik a menthetetlent pont azzal az érvvel, hogy abban a korban még komolytalanok a gyerekek, ezért nem megbízhatóak a tesztek. Na de minden országban ugyanaz a korosztály tölti ki a tesztet. Máshol releváns, nálunk meg nem?
-
#189
Sir Ny
senior tag
CyberPunk666
#172
Sir Ny
senior tag
válasz
CyberPunk666
#172
üzenetére
172: akartad, csak nem sikerült
176: ok mondjak, hogy ezek kompetenciak. en azt mondom, hogy az enek a kompetencia. na bumm.
azzal a velemennyel meg valoszinuleg egyedul fogsz maradni, hogy a feleletvalaszos tesztben megkeresni a legkisebb hazugsagot egyenlo lenne (vagy akar csak korrelalna) azzal hogy "az emberek mennyire tudják használni a számítógépet."178/176: nem tudom elkepzelni, hogyan mukodnek a belsos meresek a tendenciakrol. tippem szerint be lehet bizonyitani hogy nem alkalmas erre az erettsegi/kompetencia meres.
184: te egyszerre hiszed azt hogy az itteni es ottani gyerekek ertelmi szintje kulonbozik, viszont a motivaltsaguk nem teheti?
ez nem bizonyitas, de: mar miert ne tehetne?
szvsz a motivaltsag az egyik, ami tenyleg erosen fugg az iskolarendszertol, a tanarok es a tanulmanyok altalanos tarsadalmi megbecsultsegetol. (ezek is elterhetnek internacionalis szinten) -
dajkopali
addikt
az ilyen tesztek módszertanába - ez is egy szakma - természetesen beleépítik azt, hogy a diákok nem akarják kitölteni (mert csak), hanyagul töltik ki, direkt hülyeséget írnak bele stb.
ez hozzátartozik, ennek szűrésére egyrészt profi módszerek vannak, másrészt a nem kitöltők aránya is adat, ezt is lehet értelmezni
ugyanakkor az is igaz, hogy a PISA egyik fő hibájának tartják, hogy pont ezt nem kezelik megfelelően -
MongolZ
addikt
válasz
Pttypang
#182
üzenetére
Szerinted más országokban jobbak az arányok, mint itthon?
Nem, ott is ugyanannyi "rossz" gyerek van, mint itthon.(#183) nemlehet: Mindig is voltak ilyenek. Ezeknél a teszteknél a kiértékelés része a szándékos hülyeség kizárása. Gondolod, hogy ebben a tesztben benne van a 3/4 osztály, aki hímtagokat rajzolt a papírra? Hát nincs.
Egyébként költői kérdés, de mit jelent, hogy ha egyik országban a felmérés 3/4-e pénisz, a másikban csak 1/4-e? Le lehet-e vonni ebből valami következtetést? Én úgy gondolom: igen.
-
nemlehet
őstag
válasz
Pttypang
#182
üzenetére
Hát nem tudom, hogy a kompetencia mérés ami nekünk volt gimiben PISA teszt volt-e, de ott konkrétan az osztály egy harmada töltötte ki úgy ahogy lelkiismeretesen, a többiek vagy direkt hülyeséget írtak vagy meg rajzoltak a papírról lelógó f*szt esetleg aludtak vagy kishajót hajtogattak a tesztből. Pedig az én sulim még csak nem is volt rossz iskola, sőt országos szinten inkább a rangsor felső harmadában helyezkedett el, és nem rasszizmusból mondom de kisebbség is csak elvétve volt az egész iskolában pár darab, azok se a rossz fajtából.
Ma megy a thug life, meg sikk hülyének lenni és amennyire hallom a rokonok gyerekitől nem igazán veszik komolyan ezeket a felméréseket a diákok.
-
MongolZ
addikt
NEM!!!
20-50 éve sem voltak iskolaérettek!
Régebben pontosan TUDTÁK ezt! Ezért nem volt az, hogy 1-2. évben eszméletlen sokat követeltek, mint most! Volt idő játékra, normálisan megtanulni az írást, olvasást. Most mi történik most? Az óvodában elkezdik az iskolai alapozást, mert hogy az iskola KÖVETELI, hogy az oda beíratkozó gyerekek iskolaérettek legyenek, ha lehet, akkor tudjanak olvasni, írni. Hogy azzal már ne kelljen sokat foglalkozni.
Teljesen "természetes", hogy ide jutottunk: egyre nagyobb a főiskolák, egyetemek által támasztott követelmény, akik letolják a tananyag egy részét a középiskolákra/gimnáziumokra. Akik továbbtolják az általános iskolára, akik letolják az óvodások torkán. Meg lehet nézni Nyugaton, hogy pl. Németországban mi az általános iskolás tananyag, és mi nálunk! Bizony, ők 2-3 évvel később tanulnak nagyon sok dolgot matekból, fizikából, kémiából. És milyen érdekes, mire eljön a középiskola vége, bizony a nagyon nagy részét behozzák. Mert nem a 7-10 éveseket terhelik túl, hanem a 14-18 éveseknek tanítják azt, amit az ő korosztályukban szükséges.
A legnagyobb baromság, amit egy szülő el tud követni, hogy pl. beíratja óvodában tanfolyamokra! Mert hogy az ő gyereke legyen zseni! Közben meg hány, de hány tanulmány bizonyítja, hogy a gyereknek a gyerekkorát meg kell élnie, teljes, játékos gyerekkort kell élniük, nem tanulniuk, hanem mozogniuk kell, mert így ismerik meg a világot!Volt egy nagyon "jó" tesztsorozat, amikor a 1957-ben a szovjetek először juttattak műholdat az űrbe. Ennek hatására az amerikaiak úgy vélték, hogy a szovjet gyerekek okosabbak, mint az amerikaiak, ezért az óvodában, illetve alsó tagozatos iskolában eszméletlen tananyagokat oktattak nekik. Az első néhány évben jött a várt eredmény: ezek a gyerekek jobban teljesítettek, mint az "átlagosak". Aztán ahogy jött az általános iskola vége, a többiek behozták őket, hogy középiskolára teljesen eltűnjön a különbség. Szerencsére rövid időn belül eltörölték a programot, mert a végeredmény egy fölöslegesen neurotizált generáció lett. (Lásd Szputnyik-sokk)
Ha te így gondolod, hogy az óvodában a nagy semmi történik, akkor te eszméletlenül el vagy veszve. Egy normális/jó óvodában a korosztályuknak megfelelő "oktatást" kapják. Közös játékok, énekek (amik egyébként a leghasznosabbak, mind társadalmi, mind agyi fejlődés szempontjából), társasjátékok, stb.
Talán azért tanítjuk a folyóírást 2015-ben, mert a billentyűzetten írással szemben sokkal, de sokkal jobban fejleszti a finommotorikus képességeket, a szem-kéz koordinációt, stb, amit szinte bárhol az életben használni tudunk.
Ne haragudj, de aki ilyen kérdést tesz föl, hogy "Mi a túrónak tanítjuk a folyóírást 2015-ben?" az sürgősen hagyja el ezt a fórumot. De tényleg.
Jó, hogy már azt nem kérdezed, hogy minek fejben számolni, hiszen ott a számológép.Mint ahogy egyébként nagyon fontos szerepe van a Technikának, Háztartástannak is általános iskolában. Csak ugye már nem divat mondjuk fúrni egy lyukat fába, vagy hajót készíteni, vagy szekeret, mert minek, itt a számítógép, aztán meg csodálkozunk, hogy ugyanezek a gyerekek 10-20 év múlva egy porszívót nem mernek szétszedni, vagy egy kereket nem mernek kicserélni egy autón... Röhej.
Mellesleg meg szakmunkásból óriási hiány van, aki nem rosszul választ, az a diplomás bér többszörösét tudja megkeresni (és néhány év múlva mégtöbbet).
-
dajkopali
addikt
a legjobb eredményeket még akkor produkáltuk, a 2000-es évek elején, amikor egyáltalán elkezdődtek az ilyen mérések nálunk - de már akkor is inkább a középmezőny alja
azóta ebben a felméréstípusban folyamatosan csúszunk lefelé, minden egyes kiadott jelentés rosszabb eredményről számol be Magyarországon, mint az előző volt
a hazai oktatáskutató szakemberek gyakran joggal kritizálják a PISA módszertanát - pl. nem elég területérzékeny, túlságosan egyneműsítő stb. -, ugyanakkor ezt a hanyatló tendenciát a saját módszertan és a magyar mérések alapján is megerősítik -
Nekomajin
aktív tag
Miért kéne mindent szétbaszni, csak mert valaki mért valamit, amiről ő maga azt állítja hogy annak kifejlesztése az iskola egyetlen célja?
Senki nem mondott ilyet. A PISA felmérés három kompetenciaterületet mér folyamatosan (matek, szövegértés, természettudományos), és ezekhez hozzátesznek mindig egy negyediket, ami változó.
De nem kell csak a PISA felmérésekre hagyatkozni. Van országos kompetencia mérés metametikából és szövegértésből 6., 8. és 10. évfolyamon. Azon is siralmasak az eredmények. Aztán van ugye központi érettségi is, aminek az eredményei szintén a PISA eredményeket támasztják alá.
Azt meg ugyan ne vitassuk már el, hogy 2015-ben fontos, hogy az emberek mennyire tudják használni a számítógépet.
-
dajkopali
addikt
válasz
#06658560
#173
üzenetére
"Péntek este [2015. október 2.] jelent a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, ami elrendeli, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból csoportosítsanak át 800 millió forintot különböző sporttámogatásokra.
Ez az összeg két részre oszlik: 150 millió forintot az Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása és sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása szánnak;
650 millió forintból pedig sportági fejlesztési koncepciók megvalósítását támogatnák." -
#171
Sir Ny
senior tag
CyberPunk666
#164
Sir Ny
senior tag
válasz
CyberPunk666
#164
üzenetére
"Az iskolában nagy bajok vannak a pénzmegvonások miatt, mert a kormányoknak generációk óta az a véleménye, hogy a minőséget a kevesebb pénzzel lehet javítani, miközben kutatások alapján a magyar iskolarendszer egy igazi csoda, mert ha GDP arányában nézzük a dolgot, akkor messze túlteljesít azokhoz képest, akik hasonlóan keveset fordítanak erre. Ellenben a velünk azonos fejlettségű országok messze lehagynak minket, mert ők jóval többet költenek erre. Szóval ebből tisztán látszik, hogy a legnagyobb gond a pénz jelenleg, és egy darabig a teljesítmény jól skálázódna a ráfordításokkal. [van, ahol már nem, de messze vagyunk attól]"
Itt sikeresen összekutyultad az abszolult, a lakosságszámra normált, és a GDP arányban mért büdzsét.
Nem nehéz kisakkozni, hogy jó közelítésben a milla/fő arány számít.
Egyébként is deficites a háztartásunk, még többet áldozni erre nem lehet. Shit happens, vagy mi van ilyenkor. -
Sir Ny
senior tag
válasz
#95590400
#155
üzenetére
"ja. csak sok köze a kettőnek épp nincs egymáshoz. a pisa teszt is kb. azt akarhatja megmutatni, hogy a rendszerünk valahol hibás lehet."
és képes rá? Azt állítja magáról, hogy a digitális szövegértés egy készség, és minél jobb benne valaki, annál többet is ér.
És ez igaz, vajon?
Mi van, ha a magyar gyerekek több verset tudnak az ázsiaiaknál? Jobban számolnak papíron? Szebb a folyóírásuk? Egészségesebbek testileg/mentálisan?Miért kéne mindent szétbaszni, csak mert valaki mért valamit, amiről ő maga azt állítja hogy annak kifejlesztése az iskola egyetlen célja? Szerintem egyáltalán nem lényeges egy félmondatban kifejezni tudni hogy a szagláskalauz oldal miről szól, sőt.
( Egy ideje az elméletem, hogy az ilyen típusú kérdések direkt manipulatívak, károsak, rossz gondolkodási sémákhoz vezetnek. Valamelyik történelem kompetencia mérésnél a statisztikák elemzésénél kb az összes jó válasz teljesen rossz volt. Az "emberek úgy gondolták", a "többség úgy gondolta" satöbbi jelentéseket kellett volna diagramokhoz társítani. Gondoltam, hogy hazaárulás vádjával feljelentem a kérdőívet kiötlőket a gecibe, csak akkor még pici voltam ) -
#169
b0bcat
addikt
CyberPunk666
#168
b0bcat
addikt
válasz
CyberPunk666
#168
üzenetére
Valahol az erkölcstan is fejleszti az absztrakt gondolkodást, nem?
-
#168
CyberPunk666
senior tag
rudi
#86
CyberPunk666
senior tag
Az a probléma, hogy az alapvető készségek közé nem csak a szögfüggvények megértése tartozik, hanem a megértéséhez szükséges képesség is.
Nem csak a szögfüggvényt magát kell tudni, hanem meg kell tanulni elképzelni, meg kell tanulni absztrakt módon gondolkozni önállóan!
A szögfüggvényeket sokkal könnyebben és gyorsabban meg fogja tudni tanulni vizuálisan megjelenítve, de később gondja lesz olyan elvont esetekben, amiket nem lehet így megmutatni.Ez azért nagyon jó példa, mert miután megértette, le lehet ellenőrizni könnyen, és lehet korrigálni, mert megjeleníthető, de később egy csomó olyan dolog van, ahol ezt nem lehet megtenni és csakis a saját absztrakciós képességére támaszkodhat.
Én azt gondolom, hogy pont ez lehet talán az oka, hogy a közepes mennyiségű számítógépes oktatás a legjobb. Mert a vizualizáció túlzott alkalmazása rontja az absztrakt gondolkodás fejlődését, a képzelőerőt. A megfelelő mennyiségű viszont képes kijavítani a hibás képeket, részleteket, amivel magát a konkrét anyagot is jobban fogják érteni, de meglesz közben az absztrakt gondolat is. A túl kevésnél pedig ezek nem kerülnek kijavításra, így elszalasztott lehetőség.
Az iskolának az ilyen készségek fejlesztése még fontosabb feladata, mint bármi más. A konkrét anyag inkább csak egy eszköz ehhez.
-
#167
schawo
titán
CyberPunk666
#164
válasz
CyberPunk666
#164
üzenetére
sajnos ez is igaz
-
#166
CyberPunk666
senior tag
aprokaroka87
#165
CyberPunk666
senior tag
válasz
aprokaroka87
#165
üzenetére
Hol mondtam én ilyet?
Az alapvető készségekről és hozzáállásról volt szó.Azért mert megtanulja, hogy szorgalmas legyen, hogy gondolja át a dolgokat, hogy viselkedjen, hogy felelősségteljes legyen az nem jelenti azt, hogy ha ugyanaz legyen a foglalkozása vagy ilyenek.
Ezek csak olyan általános készségek, amik mindenkinek hasznára válnak, akármilyen irányban is indul el. Mint az írás és olvasás.
A fentiekre akkor is szüksége van, ha zenész lesz, ha mérnök, ha orvos vagy éppen festő.
Sőt, ezek megtanítása a következő generációnak egyfajta társadalmi felelősség.
-
#165
aprokaroka87
nagyúr
CyberPunk666
#164
aprokaroka87
nagyúr
válasz
CyberPunk666
#164
üzenetére
és szerinted egy gyereknek mindenben a szüleit kell követni?
-
#164
CyberPunk666
senior tag
CyberPunk666
senior tag
A másik általános érvényű probléma, és nem csak erre igaz, hogy a gyerek azt csinálja, amit lát és nem azt amit mondanak neki. Sokszor olyanokat tanul el, amit a szülő sem lát saját magán.
A szülő utál dolgozni, alig várja, hogy vége legyen és hazamenjen, ott csak a tv-t bámulja, meg esetleg facebookozik és ennyi.Nem tanul, nem járja a világot, hogy megismerje és azt mondja a gyereknek, hogy tanuljon neki az a munkája.
Aztán meg mindenki csodálkozik, hogy a gyereket nem érdekli, hogyan működik a világ, a gyerek utál iskolába járni, hiszen a munkába járást utáljuk és csak azt várjuk, hogy utána a tv elé meg a facebook elé ülhessünk.
Az iskolában nagy bajok vannak a pénzmegvonások miatt, mert a kormányoknak generációk óta az a véleménye, hogy a minőséget a kevesebb pénzzel lehet javítani, miközben kutatások alapján a magyar iskolarendszer egy igazi csoda, mert ha GDP arányában nézzük a dolgot, akkor messze túlteljesít azokhoz képest, akik hasonlóan keveset fordítanak erre. Ellenben a velünk azonos fejlettségű országok messze lehagynak minket, mert ők jóval többet költenek erre. Szóval ebből tisztán látszik, hogy a legnagyobb gond a pénz jelenleg, és egy darabig a teljesítmény jól skálázódna a ráfordításokkal. [van, ahol már nem, de messze vagyunk attól]
Szóval divat szidni a fiatalokat, meg az iskolát és a tanárokat, hogy rosszak és motiválatlanok, de ne felejtsük el ám a sok szülőt, akik csak prédikálnak, de példát nem mutatnak. Így a pedagógus már ostoba és motiválatlan gyerekeket kap, és persze ahogy ezek a generációk felnőnek és közülük is kikerülnek tanárok ez csak egy öngerjesztő folyamat.
Az egyik legkomolyabb faktor a későbbi sikereket tekintve egyébként nem a szülők anyagi helyzete, hanem az iskolázottságuk, és persze az előbbi kettő között azért van összefüggés, de elég szép számmal akadnak azért kivételek is. Ez pont az otthoni példamutatás miatt van.
Nem olvasnak a mai gyerekek? Miért, a szüleik igen?
Társadalmi szintű problémával állunk szemben, és nem csak egyetlen rendszer (oktatási) hibájával.
Az ostoba, lusta motiválatlan szülők ostoba, lusta és motiválatlan gyerekeket nevelnek.
<előre felhívom a tisztelt válaszolók figyelmét, hogy a statisztika megengedi a kivételeket, szóval az egyedi példák semmit sem jelentenek a teljes egészre nézve, a nagy számú mintával dolgozó felmérések pedig ezeket az eredményeket adják>Ha okos, értelmes gyereket akarsz nevelni, akkor tanulj, legyél kitartó, legyél olyan, mint amilyenné a gyerekedet tenni szeretnéd, és ha nem is lesz a pontos másod, a fő csapásirány meglesz. A többségnél működik.
-
#163
janeszgol
félisten
aprokaroka87
#161
janeszgol
félisten
válasz
aprokaroka87
#161
üzenetére
"Az a helyzet hogy az pl finnországban kezdenek rájönni hogy nem az órák száma hanem a hatékonyság számít."
Ezt a munkahelyekre is rá lehet húzni. Bírom a "éppen most nincs semmi, ma már nem is lesz, de egy perccel előbb sem mehetsz el, mert fegyelmi" hozzáállást. Bár látható, hogy nálunk azok irányítanak, akik semmihez nem értenek. (Nem csak politika, hanem a vezetőség án blokk.)
-
#162
CyberPunk666
senior tag
CyberPunk666
senior tag
15 évesen én tartottam egyes informatikai órákat az osztálynak, mert messze jobban értettem hozzá, mint a tanár. Na, nem mintha magasra tette volna a lécet, de hogy attól a tanártól nem tanult senki semmit, azt biztos. Állandóan ki kellett javítanom azt a keveset is, amit megpróbált elmondani.
Szerintem csinált egy ECDL-t és ez volt az átképzése informatika tanárrá, de még ezt sem tudta magabiztosan.
-
#161
aprokaroka87
nagyúr
Lokii
#160
aprokaroka87
nagyúr
Az a helyzet hogy az pl finnországban kezdenek rájönni hogy nem az órák száma hanem a hatékonyság számít.
Viszont ehhez szerintem az is kellene,hogy a ti korosztályotok kicsit nyitottabb legyen a tanulásra,és suli után ne egész alvásig a Facebook-on logjon.
A kézírás meg már eleve elavult dolog,pár országban már ki is vezették az oktatásból,pontosabban írnak kézzel is,de "nyomtattot" betűtipust tanulnak,ugyanis az olvasható tud lenni.
Pl nekem is csak 8 általános iskolai végzettségem van,ha kézzel kellene leírnom valamit,hát az kb egyenlő a macska kaparással.
A rendszerrel az a gond igazán hogy mindent megakarnak mondani ott fent,a tanár kénytelen betartani még akkor is ha titkon ő is tudja hogy a módszer nem hatékony.
A 21.században az okos eszközök használata tud elönyös is lenni,de nem válthatja ki a tanulást. -
#160
Lokii
aktív tag
aprokaroka87
#148
Lokii
aktív tag
válasz
aprokaroka87
#148
üzenetére
Nos,sajnos mivel én nem vagyok szakértő,hanem csak a rendszer használója(koromból adódóan lehetséges hogy meglehetősen primitív lesz a véleményem),így csak annyit tudok megállapítani hogy meglehetősen elmaradott a rendszer.
-Nos,nekem még egyelőre a középiskola kezdetleges szakaszában a napi 7 tanítási óra teszi ki a többséget a hétből,és ez valljuk be,ebben az életkorban amikor még mindig fejlődik a test/lélek nagyobb mértékben,ebből kifolyólag eléggé kimeríti a szervezetet. Ezen nehezíthet a különböző betegségek és az arra való hajlam (pl nekem vashiányom és alacsony vérnyomásom van ill. asztmás is vagyok: ezek nem éppen előnyös "dolgok") meg egyéb tényezők. Hát ezen nem tudom hogyan lehetne úgy változtatni hogy az alapelv ne sérüljön.
-Alacsony pedagógusi fizetés:
Hát ha jól tudom általánosságban a pedagógusoknak nem éppen a legjobb a fizetésük(adatokat nem tudom),és azt se tudom hogy az inflációhoz mennyire alkalmazkodik. Nos,ha tényleg alacsony a pedagógusi fizetés,az negatívan hathat a teljesítményre. Hát ha az a helyzet igaz amit feltételezek,akkor a pedagógus fizetést versenyképessé/sebbé kell tenni a többi tényezőhöz képest.-Valamilyen számistechnikai eszköz használata engedélyezése "jegyzetelésre":
Nem tudom hogy mennyien szenvednek attól a problémától amitől én hogy a kézzel tőrténő írásuk olvashatatlan ha vázlat írás történik,de ez segíthetne a problémán. Pl egy Operációs rendszerrel rendelkező Okostelefonra egy billyentyűzet rákötésével segíthető a problémát szenvedők egy része,mert én pl Billyentyűzeten sokkal jobb minőségben tudok írni,és sokkal jobban megjegyzem ha valamit billyentyűvel írok le,ráadűsúl még gyorsabb is számomra. Ha ez ebben a formában kivitelezhető//erkölcsileg elfogadható lenne stb.,akkor ez sokat segítene (nem,a "másikról lefényképezem okostelefonnal" meg a hasonló ideiglenes megoldásoknak nem vagyok a híve).-Kormányzati szinten a fejlesztési logisztika átszervezése:
Hát én nem követem a kormányzati szinten történő oktatási fejlesztéseket,de én nem vettem észre túl sok fejlődést,főleg nem a logisztikában(órarendek száma/tanévenkénti szórása,osztálylétszám stb). Hát itt eléggé érv nélkül vagyok,de szerintem itt valami nincsen rendben.+1: Lehet hogy ez hülyeség,de 2 tanszüneti/5 tan nap/hét helyett lehetne a 3 tanszünet/4 tan nap/hét arány,lehetőleg a plusz 1 szünet nap hetente lehetne a hét közepén,így remélhetőleg növekszik a teljesítmény,és nem gyülemlík fel annyira a feszültség.
Hát ennyi jutott most eszembe,lehet hogy alaptalanok/hülyeségek/stbk,de én ezt vettem észre az uttóbbi időkben,és le írtam a lehetséges megoldásukat
. Elnézést a helyesírási hibákért. -
b0bcat
addikt
Az a jó ebben az itt (a kommentekben) kialakult vitában, hogy rengeteg részigazság felmerül, amelyek összességükben adják ki a képet az oktatás helyzetének okairól.
Tehát mindennel és mindenkivel van baj:
- a sok motiválatlan és neveletlen diákkal,
- a gyerekük nevelését és oktatását teljes mértékben a tanároktól váró szülőkkel
- a nem kevés a pályára nem igazán alkalmas pedagógussal
- a több szempontból nem korszerű módszerekkel és szemlélettel
- az állandó pénztelenséggel, ami ellehetetleníti a hatékony oktatást
- a sokszor teljesen szakmaiatlan, demagóg és kártékony oktatási kormányzati döntésekkel,stb...
Annak érdekében, hogy mindez megváltozzon, minden szereplőnek tennie kellene, de leginkább a kormányzatnak, mert a forráshiány az egyik legsúlyosabb probléma.
-
#95590400
törölt tag
válasz
Nekomajin
#154
üzenetére
Szóval ne álljunk már meg ott, hogy a tanár rosszul csinálja, mert ez a probléma sokkal mélyebben gyökerezik
de, sok esetben rosszul csinálja. tele van és volt a tanári pálya olyanokkal, akik kicsit sem oda valók.
pedagógusként teljesen mindegy, hogy mi a tanterv, alapvető dolgokat el lehet sajátíttatni a diákkal.
pénzkereső tanárként meg nem. evvan. -
#95590400
törölt tag
válasz
Nekomajin
#145
üzenetére
De amíg ennyi a tananyag, addig ez van, nem lehet mást csinálni. Vagy tanul a gyerek még este is, vagy olyan lesz a PISA eredmény, amilyen.
ja. csak sok köze a kettőnek épp nincs egymáshoz. a pisa teszt is kb. azt akarhatja megmutatni, hogy a rendszerünk valahol hibás lehet. felesleges a gyereket ennyit és úgy tanítani, ahogy te írtad. mondom ezt középiskolásként, akit nem tanítottak meg tanítani meg két diplomával amiből az egyik tanári.
és nem, köszi, nem kérek én is egy olyan szőrszálhasogást, hogy hádde-hádde, csak 45 perc, meg általánosban van napközi. a pisa eremény azért ilyen, mert ostoba követelmények egy ostoba rendszerben ostoba módon vannak megoldva. kb. már az általános iskolától. -
Nekomajin
aktív tag
Ráadásul a lexikális tudás mellett illetve részben helyett azt kellene tanítani, hogy az adott információ hol, milyen összefüggésben érhető el, ha szükség merülne fel rá. És bizony a legalapvetőbb összefüggéseket kellene megtanítani, mett pont az a baj a bifláztató oktatással, hogy az összefüggések hangsúlyt veszítenek sok tanuló számára.
Ez megint csak elmélet, amivel hidd el, hogy minden normális tanár is egyetért. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy ez csak akkor működik, ha a gyerek is akarja. Ugyanis ha az adott téma nem köti le a figyelmét, akkor magától nem fogja megtanulni se az alapvető összefüggéseket, se azt, hogy mit hol talál meg. Hiába próbálsz indukív órát tartani. Ha a gyerek nem figyel oda, akkor az óra végén nem fogja tudni levonni a megfelelő következtetéseket. Tehát a tanárnak le kell diktálni, és máris a biflázásnál vagyunk.
Én egy elit gimnáziumba jártam. Tanítottam is egy másikban. Tudom azt, hogy milyen úgy tanítani, hogy a gyerek szívja magába a tudást, vagy ha éppen mégse érdekli, akkor legalább nyugton van, és a többit nem zavarja. Most viszont egy olyan középiskolában tanítok, ahol a diákok igen nagy része kifejezetten utál tanulni, egy része pedig még az órát is szándékosan zavarja. Vetíts neki úgy egy videót, hogy folyamatosan dumál. Próbáld meg úgy rávezetni valamire, hogy a padtársát dobálja. Vond be úgy egy feladatba, hogy ő előveszi a telefonját, és azt nyomkodja. Csak az marad, hogy diktálok vagy vetítek, a gyerek meg ír a füzetébe, mint a gép, mert akkor legalább nincs ideje rosszalkodni, vagy ha mégis, akkor én tudok mire egyest adni.
Na ez a valóság. Meg az, hogy sok diák egyszerűen nem hajlandó gondolkozni. Inkább azzal gyötri magát, hogy bemagolja az anyagot, és reménykedik benne, hogy a dolgozatban elég lesz azt visszahányni, és nem lesz problémamegoldó feladat. Ilyeneknek tanítsál készségeket meg gondolkodást.
És igen, ennek valószínűleg az az oka, hogy már alsóban megutálta a tanulást, mert túlterhelt meg kudarcélménye volt. De a tanítókat se lehet hibáztatni, mert a tantervet nem ők állítják össze. Azt se ők kérik, hogy az osztályban 30+ gyerek legyen, mert úgy gazdaságosabb. És sok szülő még ha akar se tud tanulni a gyerekkel, mert manapság Magyarországon még két állásból is nehéz megélni, nem hogy másfélből vagy egyből.
Szóval ne álljunk már meg ott, hogy a tanár rosszul csinálja, mert ez a probléma sokkal mélyebben gyökerezik.
-
Nekomajin
aktív tag
Ember, leírjam harmadjára is, hogy szerintem is túlterheltek a diákok, vagy leszállsz végre erről a témáról?
A 16-18 éves gyerekek pedig nem töltenek napi 8 órát az iskolában. Ha nyolc órájuk van, akkor is csak 7 órát vannak bent, amiből nettó 5,5-6 órát kell figyelni. Ha ehhez még egy órán át házit ír, akkor is messze van a nyolc órától. Ez még így is sok, de azért túlzásokba ne essünk.
Ráadásul az egész napos iskola csak általánosban van, ahol délután tulajdonképpen napközi működik, mert ezt a külföldön bevált gyakorlatot is sikerült itthon elrontani. Szóval a 16-18 éves nincs négyig az iskolában.
A tanár élete meg nem csak tanításból meg adminisztrálásból áll. Az órára fel kell készülni. A dolgozatokat össze kell állítani, aztán ki kell javítani. Nap közben van kismillió egyéb feladat. Helyettesítés, folyosó ügyelet, a gyerek nyűgjével foglalkozás. Aki már sok éve csinálja, és kevesebb időt vesz el az órára készülés, az többnyire osztályfőnök, munkaközösség vezető, vezetőtanár, ifjúságvédelmis, stb.
Mielőtt ebbe is belekötnél, nem a tanítás manapság a legrosszabb munka Magyarországon, de talán a gyerekek nevelése nagyobb feladat, mint a gyártósor mellett állás.
-
b0bcat
addikt
Annyival egészíteném ki azt, amit írtál - nagy egyetértésben vele -, hogy elég abba belegondolni, hogy a tudomány és a technika mennyit fejlődött csak az elmúlt mondjuk 20 évben, amit valamilyen szinten hozzá kellene csapni a többi tanulnivalóhoz, miközben az iskola hossza nem változik. Következésképpen ki kell hagyni rengeteg dolgot - sőt, egyre többet - a tanmenetből, mert egyszerűen nincs rá idő.
Ráadásul a lexikális tudás mellett illetve részben helyett azt kellene tanítani, hogy az adott információ hol, milyen összefüggésben érhető el, ha szükség merülne fel rá. És bizony a legalapvetőbb összefüggéseket kellene megtanítani, mett pont az a baj a bifláztató oktatással, hogy az összefüggések hangsúlyt veszítenek sok tanuló számára.
Erről PISA felméréses sztori is van még kb. 15 évvel ezelőttről: a felmérésben a magyar diákok többsége meg tudta nevezni a növények részeit, cserébe arra a kérdésre, hogy a növények élőlények-e, azt válaszolta a legtöbb magyar, hogy "Nem, mert nem mozognak.".
-
dyrcona
újonc
válasz
Nekomajin
#149
üzenetére
Vessük össze azzal, hogy 16-18 éves korban csak napi 6 órában lehet foglalkoztatni a fiatalokat, mert védjük őket; a gyermekkorútól pedig elvárjuk, hogy napi 8 órát az iskolában töltsön (a szülőnek külön kérvényt kell benyújtania, ha 4 előtt elvinné a csimotáját), és utána még üljön neki tanulni. A felnőtteknek talán annyira jót tesz, ha napi 10-12 órás műszakokra kényszerülnek folyamatosan? Miért gondoljuk, hogy a gyerekek ilyen hajtásban nem égnek ki, nem veszítik el minden érdeklődésüket? Miért jó, ha tízéves kora előtt elvesszük mindentől a kedvét a következő generációnak?
Az ismeretek nagyrésze később pótolható, a készségek viszont előbb-utóbb lezárulnak, ha nem használjuk őket. Sokkal lényegesebb azokat a "kompetenciákat" fejleszteni (ideértve motoros képességet, beszédkészséget, számfogalmak kialakítását, nyelvtan használatát, logikát stb.), amelyekre később építhet a fiatal. A számítástechnikai ismereteit a 35 fölöttiek nagy része bizony felnőtt korban szerezte, mégis szépen elboldogulunk a digitális világban, irodai alkalmazásokkal, keresőmotorokkal, specializáltabb programokkal, videomegosztókkal és okostelefonnal együtt. Azért, mert tudunk olvasni, érdekelnek az így feltáruló lehetőségek, felismerjük, milyen elveken alapul a szerkezet.
A lexikális tudásnak hasonló a szerepe, mint annak a néhányszáz szónak, amit a kezdő nyelvtanulóval bemagoltatnak az első három hónapban: legyen min bemutatni és begyakoroltatni a nyelvtant. Később a szókincs a használathoz idomul - én valószínűleg sosem jegyzem meg angolul az "ékszíj" és "fenéksúly" szavakat, hiszen magyarul sem használom őket soha. Persze vannak olyan ismeretek, amelyeket létfontosságú betáplálni a fejekbe (mint például azt, hogy nem a villával próbáljuk ki, van-e áram a konnektorban, vagy hogy nem a gyorsvasúti síneken szelfizünk), ezek az ismeretek a felsőbb (szakmai) iskolákban jelentősen bővülnek. Ennek a feltétlenül szükséges ismerethalmaznak, illetve az "alapszókincsnek" a definiálása alapvető feladata az oktatási rendszernek, hogy összemérhető legyen a diákok ismerete. E nélkül nem lehetne egyik oktatási intézményből átlépni a másikba (iskolaváltás, továbbtanulás). A módszertan, a lehetőségek fejlesztése pedig az oktatás szakmai feladata. Megint ott vagyunk, hogy ha a pedagógus heti 26 órában órát tart és 13 órában adminisztrál, akkor marad egy órája arra, hogy képezze magát (és lehetőleg ezt az iskola többi tanárával összehangoltan tegye, hogy kihasználhassák a technika adta lehetőségeket).
Nem tudjuk azt ma egy tízévesnek a fejébe verni, ami a munkába állásához szükséges - mert nem tudjuk, hogy mi lesz az. Ennyi. -
dyrcona
újonc
válasz
Nekomajin
#145
üzenetére
Azzal nincs gond, hogy a szülőnek is kéne foglalkoznia a tanulással - de jelenleg a gyerekek napi nyolc tanórában kapják a felkészítést a nagy k betűs életre. Ha ebéd után kizavarnák őket két órára a parkba játszani, akkor várhatnánk el tőlük, hogy még este 6 körül is eszüknél legyenek, a szülővel kórusban mondják fel a szorzótáblát. A napi testnevelés nem oldja meg a problémát: valahogy az iskolai tesitanárok - emlékeim szerint - leginkább arra alkalmasak, hogy a kevésbé tehetséges 90% önbizalmát megnyirbálja (általában a legügyesebb 10% kapott csak dicséretet).
-
Nekomajin
aktív tag
Azért nem hallasz kritikát a tanártól, mert attól, hogy rossz a rendszer, tanulni még kell. Persze az nem igaz, hogy mindenért a gyerek a hibás. Sőt. De a rendszer folyamatos, nyílt kritizálása csak azt eredményezné, hogy a diákok is erre fognák, hogy miért nem tanulnak, és tovább romlanának az eredmények. Fenn kell tartani a látszatot.
-
Nekomajin
aktív tag
A mai diákok minden iskolaszakaszban túlterheltek. De ettől az otthoni gyakorlás/tanulás még szükséges. Egyrészt azért, mert pusztán a tanórán nem fogja elsajátítani a tantervben megkövetelt anyagot. Másrészt azért, mert a készségek a gyakorlással alakulnak ki, és a tanórán nincs elég idő gyakorolni. Harmadrészt azért, mert ha a szülő rendszeresen együtt tanul a gyerekkel, akkor a gyerek azt látja, hogy a tanulás nem csak a tanár hülye heppje, hanem valami fontos dolog.
Persze lehetne csökkenteni a tananyag mennyiségét. Sőt, kellene is. De amíg ennyi a tananyag, addig ez van, nem lehet mást csinálni. Vagy tanul a gyerek még este is, vagy olyan lesz a PISA eredmény, amilyen.
Azért meg nem a tanárok a hibásak, hogy a tananyag folyamatosan növekszik.
-
#144
aprokaroka87
nagyúr
Lokii
#143
-
Lokii
aktív tag
Hát,én is ebbe a korosztályba tartozok,jelenleg 15 éves(9.-es) vagyok,és sajnos nem teljesítek jól az oktatásban(matematikához hasonló tantárgyakban főleg),valószínűleg a teljesítményemnek/képességemnek köszönhetően...
. Én azt vettem észre,hogy a pedagógusok (általános és középiskolai tapasztalatok alapján) a tanulókat hibáztatják,az oktatási rendszerről még egyszer se halottam pedagógust nyílvánosan/osztály elött negatív véleményt nyílvánitani,valószínüleg okkal,de hát valószínűleg mi vagyunk a probléma elsődleges forrása (a véleményem szubjektív(noha törekedtedtem a komment írásakor az objektivitásra,de ez a tény nem sok dolgon változtat jelen esetben),elnézést kérek ha valakit megsértettem vele/zavartam vele). -
dyrcona
újonc
válasz
Nekomajin
#102
üzenetére
Na, azért nehogy már a tanárnak kiharcoljuk a 40 órás munkahetet, a nyolcévestől meg elvárjuk, hogy még este is a verset biflázza vagy környezetismeret házit írjon 6 után, szülői felügyelettel! Ha már neki is le kell húznia egy teljes műszakot reggel 8-tól délután 4-ig, akkor hagyjuk egy kicsit játszani!
Szerintem a rendszernek folyamatosan reflektálnia kell önmagára, egészen az egyetemi szintig, és meghatároznia, hogy mi az oktatás feladata, milyen eszközökkel és kiknek adja át a tudást. A lehetőségeknek (technológia és emberanyag az oktatói és a tanulói oldalon) és a társadalom elvárásainak (ideértve a diákot és a szülőket is, természetesen) együtt kell szerepelnie a számításokban. Az bizonyos, hogy azok a képességek, amelyek lehetővé teszik az önálló információszerzést és feldolgozást, kiemelkedően fontosak. Lehet, hogy a gyerekeknek először az Ablak-Zsiráfban kell biztosan tájékozódniuk, utána képesekké válhatnak arra, hogy megkülönböztessék a híreket a mesétől, aztán talán felismerik, mi a különbség Szent-Györgyi Albert eredeti közleményei és a divatos diétákat reklámozó, áltudományos oldalak között. -
#141
b0bcat
addikt
persze, erte
#133
b0bcat
addikt
válasz
persze, erte
#133
üzenetére
Akkor a sima osztályzással keverem?
Nekem az rémlik az iskolából, hogy 90% volt az ötös szint, és onnan mentünk lefelé 10%-onként, tehát a ketteshez 60% kellett. 
-
#140
aprokaroka87
nagyúr
aprokaroka87
nagyúr
na ma egy kamaszlány ismerösöm adott egyet a PISA tesztnek
a gmail.com helyett gemail.com-ot írt és nem értette miért nem jó
-
#95590400
törölt tag
elvileg igen. itt találtam én is a linket, nekem erről egy rakat doc letöltési lehetősége jön le. aztán meg valami nyomorult oldal szimulációkban lépkedtem kis keresgélés után.
élőben nem tudom, hogyan ment, lehet, hogy a lassú gépek miatt itthon végig sem lehet érni benne egy-egy tanteremben
belenézegettem azért itt-ott. nekem ez időnként nagyon mesterkélt, bár érthető és amúgy a szövegértés részének azért könnyűnek kellene lennie egy átlagpógár számára, de elképzelhető, ha egy nebuló nem találkozik hasonló feladotokkal az oskolában, akkor kicsit értetlenül áll előtte. és fogalmam sincs, milyen fejjel gondolkodnak a mai tizenévesek.
az tény, hogy a szövegértés tanítása, taníttatása nagyon fontos lenne, meg a hogyan tanuljunk meg tanulni. megérteni, amit olvasunk. megérteni, amit kérdeznek.
itt gyanítom, nagyon nagy hiányosságokkal küzdünk, évtizedek óta. ahogy visszaemlékszem a középiskolára, a 90-es évek elejéről, elég nagy kalap szart adott az életembe, itt-ott.
a másik része az, hogy nyugaton lehet, több hasonló típusú feladatot oldanak meg a diákok.
van egy digitális szakadék generációk között, fene tudja, hogyan kellene áthidalni. -
#138
persze, erte
csendes tag
Dare2Live
#112
persze, erte
csendes tag
válasz
Dare2Live
#112
üzenetére
"Az elöző generáció még a PISA felméréseken a világ élvonálában volt,"
Hát nem. A diagramokat érdemes nézni. A magyar és a lengyel fejlődés olvasható le. Ez egy standard szerinti, tehát a különböző években elért pontszámok összevethetők.
http://index.hu/tudomany/2014/04/23/csapnivalo_a_magyar_pisa-bizonyitvany/
-
Tonyk
veterán
válasz
tatabike
#106
üzenetére
"Sok ész nincs ott sem, azt látom..."
Mondod Te ezt, aki ismeretlenül egy fórumon minősítget... De, amíg Te állapítod ezt meg, addig nincs is bajom ezzel.
"hogy a testnevelés felesleges a XXI. században"
Fuss neki az adott mondatnak még egyszer, mert látom értelmezésbeli gondjaid vannak!
Beszúrom ide, mert kétlem, hogy megtalálod a postot:"Azt se felejtsük , hogy jelenleg pl. egy gimnáziumban pl a négy évre heti fél óra informatika óra jut! A legtöbb intézmény 9. és 10. osztályra teszi ezeket, így jön ki a heti 1 óra... A többiről már nem is beszélve. Az idén csökkentették a matematika órák számát heti 3-ra, miközben érettségi tárgy ugyebár. Mindennapi tesi, meg éneklés az fontos, a fenti kettő pedig felesleges a XXI. században...."
Nah, akkor ízlelgesd egy kicsit ...
-
#136
persze, erte
csendes tag
b0bcat
#94
persze, erte
csendes tag
"Sokszor nem tudom eldönteni, hogy ezek az állami oktatáson belüli változtatások az utóbbi években rosszindulatból vagy tökéletes hozzá NEM értésből fakadnak..."
Totális hozzá nem értésből.
Ennek legutóbbi példája:
"Az önértékelési kézikönyv ugyancsak szembemegy „A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról” szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletnek"
"Az IKT eszközök óvodás gyermekek esetében történő alkalmazására biztatás szintén az iskolásítási törekvés része, ugyanakkor ellentétes az óvodai nevelés országos alapprogramja – mint kötelező tartalmi dokumentum – szellemiségével elvárásával, rendszerével. "
http://hivatlanul.com/magyar-ovodapedagogia-egyesulet-allaspontja-az-orszagos-tanfelugyeleti-kezikonyv-ovodak-szamara-es-az-onertekelesi-kezikonyv-ovodak-szamara-cimu-szakmai-anyaggal-kapcsolatban/
-
#95590400
törölt tag
azért nekem erre
http://cbasq.acer.edu.au/index.php?cmd=getCodingGuide&unitId=&unitVersionId=34
a szaglásnál aszongya "Menj a „Szagláskalauz" weblapra!"
nekem meg a kúgli: Keresési javaslat: Szálláskalauz
Viccet félretéve:
oldal infója:A szaglás szerepe, hogy információt adjon környezetünkről. Egyes esetekben szaglásunk lehetséges veszélyekre figyelmeztethet. A füst szaga például jelzi, hogy tűz van. Néha általánosabb információval szolgál, például van-e étel a közelben. Más élőlények azonosításához is adhat információt. Mindenkinek megvan a saját, egyénre jellemző szaga (egyeseké kellemesebb, mint másoké!).
A kutyák képesek szaglás alapján megkülönböztetni a kétpetéjű ikrek ruháit (de nem az egypetéjű ikrekét - feltehetően azért, mert nekik a szaguk is azonos). A gyermekek pedig képesek megkülönböztetni tesvéreiket más, azonos korú gyermekektől, megint csak a szaglás segítségével.
Úgy tartják, hogy az összes szárazföldi emlős közül az elefánt szaglása a legfejlettebb. Kifinomult szaglásukat használva az állatidomárok orvvadászok nyomonkövetéésére idomítják őket. A dolgozó hangyák szaglásuk segítségével döntik el, mikor lehet elhagyni a fészket, és élelem után nézni. Csak akkor indulnak útnak, ha elegendő, a bolyhoz visszatérő harcos hangya szagát érzik, így győződve meg környezetük biztonságáról.
Úgy tűnik, hogy az ember szaglása már nagyon korán kifejlődik. Az egynapos újszülött elutasítást jelző grimaszokat vág, ha hal- vagy záptojásszagot érez. Az ember különböző szagokra adott reakciója annyira erős, hogy egyes kutatók még azzal is foglalkoztak, vajon lehetne-e valamilyen orrfacsaró anyagot fegyverként használni.
feladat és megoldása
Menj a „Szagláskalauz" weblapra! Az alábbi állítások közül melyik fejezi ki legjobban a weblap fő gondolatát?
A A szaglás megzavarhatja a normal viselkedésmintákat.
B A szaglás figyelmezteti a veszélyre az embereket és az állatokat.
C A szaglás elsődleges célja, hogy segítsen az állatok élelemkeresésében.
D A szaglás az élet korai szakaszában fejlődik ki.
E A szaglás elsődleges feladata a felismerés.
SZAGLÁS KÓDOLÁSQ02
A KÉRDÉS CÉLJA:
Integrálás és értelmezés: Értelmezés kialakítása
Egy weblap fő gondolatának azonosítása.
Teljes értékű válasz
1-es kód: E. A szaglás elsődleges feladata a felismerés.
Rossz válasz
0-s kód: Más válaszok.Ahha. Ezt a választ köszöntem. Úgy bőcsészmérnökként.
-
#133
persze, erte
csendes tag
b0bcat
#34
persze, erte
csendes tag
"Mindehhez tegyük azt is hozzá, hogy az érettségi követelmények durván lecsökkentek az elmúlt mondjuk 20 évben. Ma 25% a kettes szint. (Nemrégiben még 20% volt, de feljebb emelték.) "A mi időnkben" 60% volt. Ez durva különbség. És még így is képesek megbukni!"
Hogy ne maradjanak meg ténybeli tévedések, korrigálom. A hagyományos háztáji érettségin matematikából 80 pontos volt a feladatsor és 18 pont (22,5%) elég volt az elégségeshez, a jeleshez kellett 60 pont, azaz 75%.
" Ellentétben az iskolai érettségivel, ahol a jeles alsó határa 75 %pont, az elégségesé pedig 22,5 %pont"
http://epa.oszk.hu/00000/00011/00096/pdf/iskolakultura_EPA00011_2005_09_079-096.pdf
-
b0bcat
addikt
Korábban belinkelte már valaki a teljes tesztet, kérlek, olvass vissza egy kicsit!
Sajnos nincs most időm a felvetéseitekre válaszolni, de a Gugli nektek is a barátotok, rengeteg infót lehet találni a PISA felmérésről. Ugyanígy fellelhető a szakirodalom tekintélyes hányada a tesztkészítés mikéntjéről a neten (angol kulcsszavak: validity, authenticity és reliability), valamint a reprezentatív mintavételezésről.
Nem szeretnék - és nem is fogok - parttalan vitát folytatni arról, hogy mennyire tekinthető illetve tekintendő elfogadhatónak egy nemzetközileg elismert felmérés. (Hasonlóan ahhoz, ahogyan örök vita megy arról, hogy van-e értelme a nyelvvizsgáknak, vagy hogy japán autót vásároljunk vagy németet...
) -
#95590400
törölt tag
és te tudod valójában mi ez? a cikkíró, az itt kommentelők? kitöltötted most? hozzáférhető-e ez nekem-neked? erre célzott... nesze neked szövegértés.
tudod, hogy milyen iskolákban, kikkel, mikor íratták meg? mit mondtak róla, mi ez?
én nem ismerem a tesztet. és gyanítom akkorát hasalnék most, ebben a pillanatban pl. matek-fizika-kémia-történelem-biológia érettségin, hogy ihajj. -
#129
sultansmith
senior tag
sultansmith
senior tag
Az ilyen felmérések átlaga, ha már a statisztikát emlegetjük, több igazság is lehet:
1. mindenki közepesen hülye, vagy legalábbis hülyébb mint anno.
2. Nagy számban tapasztalhatóak nagy megugrások pozitív és negatív irányban, így elmondható, hogy a gyerekek fele zseni, fele pedig totális idióta.
3. Mindenki teljesen normális, a teszt nem mutat eltérést a régiektől, viszont a mezőnyben több szereplő is magasabb kvalitásokkal rendelkezik a korábbi tesztekhez képest.
4. A teszt nem értékelhető, mert az internet használati gyakoriság/lehetőség nem mutat egyértelmű összefüggést a digitális szövegértésben, amely életidegen.
5. A teszt nem értékelhető, mert az alanyok nem a tudásukhoz mérten válaszoltak, valamint nem kezelték kellő komlysággal.
6. A teszt sikeres, mert megmutatja, hogy minden mérhető, még az is, ami nem. Kijelentjük, hogy 4600 15 éves alany statisztikailag tökéletesen lefedi az oktatás jelenlegi színvonalát, és kiválóan szűri a egyenetlenségeket.
7. A teszt létrehozására felvett állami támogatások növelése szükséges, hogy a társadalom minden szintjén tudjunk vizsgálni szinte mindent.
8. Angol tudósaink dolgoznak egy még kirekesztöbb teszten, melyen (pl idegen nyelv tudás alapján) egy egész nemzetre lehetne ráhúzni, hogy tökhülye.
9. A világ fele tud az interneten olvasni, a másik fele meg gyújtsa fel magát, mert semmire nem jó.
Aki meg a PISA tesztből tudta meg, hogy a magyar oktatást éppen mostanában teszik tönkre, az valszeg a PISA teszten is elbukna, ergo a teszt jól működik.
-
Nem irreleváns, de a nyers adatok közvetlen, korrekció mentes vizsgálata ésszerűtlen, és egyáltalán nem mutatja a valódi állapotokat.
Ezek korrigált, vagy nyers adatok. Ha nyers adatok, akkor miért?
(#127) b0bcat
Ne legyél naiv, te is voltál 15 éves, a legnehezebben felmérhető korosztály.(#121) Kékes525
Ez így van, nem véletlenül nem linkeltem. -
#127
b0bcat
addikt
sultansmith
#113
b0bcat
addikt
válasz
sultansmith
#113
üzenetére
Tévedsz. A tesztről mindent lehet tudni. Azt is, hogy kik állították össze, azt is, hogy mi van benne, valamint azt is, hogy milyen célból és miket mér. Azt is lehet tudni, hogy hány gyerekkel töltették ki, és minden bizonnyal a legnagyobb mértékben reprezentatív minta alapján válogatták össze a 4600 diákot erre a célra.
Hiszed vagy sem, az ilyen felmérések összeállítása egy külön tudományág. Alaposan mérlegelik, hogy mi - és mi ne - kerüljön beléjük, hogyan épüljenek fel, kiknek szóljon, stb., hogy a lehető legmegbízhatóbb eredmények szülessenek. A statisztikák természetéből fakadóan nyilván nem lesz mindenkire igaz a végeredmény (ami egy átlagolásból származik), de mindenki elfogadottnak tekinti. Ez ráadásul egy nemzetközi teszt, amit annak figyelembe vételével alakítottak ki, hogy nagyon különböző kultúrájú diákok fognak részt venni benne.
Tehát azt mondani rá - mindenféle racionális érvelést mellőzve* -, hogy kvázi irreleváns, hogy milyen eredmények születtek, az minden alapot nélkülöz. Te személy szerint nem fogadod el - és akkor mi van? Attól még a tény tény marad: ebben a felmérésben a magyarok leszerepeltek, és hosszú évek óta egyre rosszabb eredményeket érnek el.
(*Az, hogy szerinted a diákok nem tudták mit írnak, tehát csak összecsapták, mert semmi kedvük nem volt hozzá - amivel talán azt akartad mondani, hogy valójában nem hülyék, csak annak látszanak -, akkor is mosolyogtató érv, ha magadból indultál ki, mert te már töltöttél ki fals infókkal "brahiból" kérdőívet.)
Abban természetesen igazad van, hogy nem a PISA teszt miatt van bajban a magyar oktatás. A felmérés ugyanis "csak" megmutatja, hogy ez így van.
-
elistvan
őstag
válasz
Nekomajin
#102
üzenetére
Általános iskolában tanító (ráadásul informatikát) pedagógusként egyetértek veled.
A mai gyerekek sajnos türelmetlenek, minden azonnal kell nekik, ha nem akkor feladják. Nem tudnak 5 percig csendben maradni. Ja, és azt hiszik, hogy mert tudják hogy kell facebookozni, ők már "értenek a számítógéphez."
A fő probléma, az hogy sajnos a pedagógus kezében nincs semmilyen visszatartó erő vagy fegyver. Könyöröghetsz, rimánkodhatsz, a szép szóból nem értenek. A kiabálás is felesleges mert otthon már hozzászoktak és lepereg róluk. Bezzeg amikor osztogatom a szaktanárikat a visszaszövegelésért és a sorozatos rossz viselkedésért azt a vezetőség nem nézi jó szemmel, de, hogy mit csinálj helyette arra nekik sincs érdemi válaszuk.
Hiába mondom el, hogy ahhoz, hogy valamit gyakorlatban tanulhassunk, kell egy kis sajnos száraz elmélet is (a gép részei, mértékegységek word, excel, stb..)
Nálam így épül fel egy óra:
45 percből - először egy valaki felel a múlt órai anyagból, aztán 15 percben megpróbálom elmagyarázni az adott új anyagot, illetve gyakorlatban bemutatni. és az óra végén lenne 10-15 perc "szabad foglalkozás".Sajnos ebből kb 10 perc a fegyelmezés. Illetve mit vár az ember egy olyan gyerektől aki kérdi, hogy nincs felszerelése se papírja hová írjon, mire azt mondod akkor írj a kezedre fiam, és tényleg meg is teszi!
Sajnos az értelmi színvonal a béka hátsója alatt van. Egy metaforát/hasonlatot sem ért meg a gyerek, nem tud átvitt értelemben gondolkozni, mert szó szerint érti mondjuk azt, hogy aki másnak vermet ás...
-
#122
#95590400
törölt tag
sultansmith
#113
#95590400
törölt tag
válasz
sultansmith
#113
üzenetére
íté "szakembereknek" ritkán magyarázol el bármit, ami igazából kívül esik a látókörén, tudásán. nem, nem veszik észre, hogy kívül esik. mindenre rálát.
tudod, íté szakember mindenhez. is.
lehet, hogy csak csavarokat csavaroz be, meg forraszt, vagy igazából egy kódtologató szakmunkás biodroid a virtuális szalag mellett. -
Kékes525
félisten
"Mi a túrónak tanítjuk a folyóírást 2015-ben?" Azért ne essünk túlzásba, a folyóírást nem kellene elhagyni. 10+1 érv a kézírás fontossága mellett, Mit veszíthetünk a kézírás eltűnésével?
-
#117
schawo
titán
sultansmith
#113
válasz
sultansmith
#113
üzenetére
Veled kell, hogy egyet értsek. 25 éve én sem vettem volna komolyan egy ilyen felmérést. Jegy nem jár érte, a világ véleménye pedig rohadtul nem érdekelt. Rohantam volna vele, hogy nyomjam otthon az XT-t, mert akkor az volt. A különbség egy része biztosan az ázsia és európa közötti kulturális különbség (akkor is oldjuk meg, ha nem számít), a másik része az, hogyan tálalták a tesztet, a harmadik része a valós szövegértési különbség.
Egyébként a 2012-ben 15 éves generáció szövegértése az alsóbb osztályokban nem volt kiemelkedően gyenge a korábbiakhoz képest, a mai 7-10 évesek jóval gyengébben teljesítenek.
-
#116
Kékes525
félisten
sultansmith
#113
Kékes525
félisten
válasz
sultansmith
#113
üzenetére
"A magyar oktatás nem a PISA teszt miatt van csődben, hanem egészen más okok miatt." Ki állította ezt? A felmérés csak rávilágít az oktatásunk egy kis részének a hiányosságaira. A teljes oktatási rendszerünk csődbe jutott. Mivel az oktatástól függ a jövőnk, ezért Magyarországnak nincs jövője.
-
Miért nem iskolaérett a mai gyerek 6 évesen, amikor a 20-50 évvel ezelőtti az volt, ráadásul ez idő alatt a biológiai érés is jópár évvel előrébb jött? Nem, nem a gyerekek változtak, nem lettek biológiai idióták. De nézz körül az óvodákban. A korábbi oktatáselőkészítőből csoportos gyermekmegőrzővé váltak. Nem történik semmi, persze hogy hatalmas trauma és stressz a 6 évesnek az iskola fegyelmi elvárásai. De ezt nem a még hosszabbra nyújtott semmivel (+1 év óvoda) kell megoldani, az sem vezet sehova.
A motorikus feladatok és velük a képességek megváltoztak. Mi a túrónak tanítjuk a folyóírást 2015-ben?
-
Mindez ázsiában hogy néz ki? Sőt, az ázsiai társadalom ifjúsága hogy nézett ki 15 éve? Belőtt séró , millió pózolós "szelfi"
Ne legyünk már ostobák, és teljesen hülye indokokkal rossz irányba tereljük a problémát és a megoldását. Értem én, hogy egy-két generációval feljebb furcsának látjuk a maiakat, de a rossz eredmény forrása nem ez. -
#113
sultansmith
senior tag
sultansmith
senior tag
Ahjaj, a fogalmunk sincs hogy kik által összeállított, fogalmunk sincs hogy milyen teszten elbuktak a magyar 15 évesek, akikkel 7. órában még írattak valami tesztet, bár nem igazán tudták, hogy mit, de azt azért lehetett tudni, hogy minél hamarabb végeznek annál hamarabb mehetnek focizni. Ja ez amúgy 3 éve volt, azóta már megvan a jelentkezés az ELTE progmat szakra, várjuk az eredményt.
Ugyan már emberek, ha visszagondolok a 15 éves önmagunkra... én a drogos felmérésen is mindent bevallottam, brahiból, és nem hinném, hogy azóta megváltozott volna a fiatalság, ha egy jó poénról van szó...
Áh, nem is, a legjobb lesz, ha eltemetjük a tanárainkat, diákokat, meg az egész generációt.
Pont mint ahogyan az elődeink is tették velünk. Az a biztos, jól bevált formula.Ennek a PISA tesztnek az értelmezésén megbukott a kommentelők nagy része, de a cikk írója is. De nem lehet ezt neki felróni, ő is csak ember és szeret megbotránkoztatni.
A magyar oktatás nem a PISA teszt miatt van csődben, hanem egészen más okok miatt.
Azt meg külön kikérem magamnak, hogy az itt kommentelők nagy része a tanárokat koloncnak, meg ingyenélőknek tartja, legalább ugyanakkora általánosítás, mint hogy minden 15 éves gyerek hülye.
Na ezeken lehet gondolkodni, mert PISA tesztek jönnek-mennek, de a gondolkodásunk marad...
-
Dare2Live
félisten
"Ezt a generációt a most nyígó öregek nevelték fel, a saját genomjuk kombinációjából, tehát a) vagy ők voltak szar emberek, és ezt örökítették tovább vagy b) szar nevelők és szülők. "
Az elöző generáció még a PISA felméréseken a világ élvonálában volt, így ők ezen szempontból nem szarozhatóak és ezen okból is nehéz avval gyanusítani őket, hogy szart örökítettek volna tovább.
A jó szereplésben pedig döntő szerepe volt anno a Magyar oktatásnak és nem mert máshogy nevelték a gyereküket vagy más lett volna a génálományuk, mint tőlük ny/k/é...ra.btw Nemtudom honnan mire ez a szarozás, de mindegy is: Tökmindegy miért ha szar akkor szar. És persze szived joga, hogy fogd a szülőkre...
-
oszi666
őstag
Érdekes, hogy mennyien fikázzák itt a mai gyerekeket és diákokat.
Már apám és a nagyapám is mondta, hogy amikor ők voltak gyerekek, akkor speciel az ő generációjukat tartották elbaszottnak a hihetetlenül bölcs és tisztességes vénemberek, mert pl nem voltak háborúban, meg inkább telefont használtak postagalamb meg füstjelek helyett. Szánalmas. Ezt a generációt a most nyígó öregek nevelték fel, a saját genomjuk kombinációjából, tehát a) vagy ők voltak szar emberek, és ezt örökítették tovább vagy b) szar nevelők és szülők. Közben ilyeneket olvasok a fórumon, hogy eggyik, meg tanúlják. Kurvára nem a diákok tehetnek róla, hogy az állam stadiont épít, a PC park frissítése helyett, vagy, hogy nem szervezik át a tanárképzést. Én öt éve érettségiztem, és az úgynevezett géppark, amit egy harmadik világbeli országnak sem adnék annyira elavult volt, hogy röhögtünk az egészen. A netezést ennyire okították: google azt viszlát. Ne is várjon így senki csodát. Ha az ember elkerül egyetemre, úgyis megtanulja a google-t és a netet használni, mert tapasztalataim szerint a magyar felsőoktatás is egy használhatatlan szemét, a hasznos tudásom bő 80%-át úgy kapartam össze külföldi egyetemek könyveiből. -
#108
zoltszalay
tag
zoltszalay
tag
Azt mondod, ha a végén osztályoznák a pisa tesztet, akkor lehet az élmezőnyben lennénk? Lehetséges.
De ha megnézzük merrefele halad európa, és hogyan fejlődik kelet ázsia, akkor szinte ugyanaz mint a jelenlegi pisa teszt eredménye.
-
#42431471
törölt tag
Nem tudom most hogyan zajlik, de az én időmben ezeknek a felméréseknek 0, azaz nulla hatása volt a tanulmányi átlagra. Ennek megfelelő komolysággal kezeltük. Kb lukas óra ahol egy tollal a kezedben kellett ülnöd, de mégse tanítás van.
Szóval ezek a tesztek inkább a hozzáállást mérik mint a valós tudást.
Nem meglepő módon a távolkeletiek jól is szerepelnek. -
#105
Massmurderer
őstag
Feketelaszlo
#4
Massmurderer
őstag
válasz
Feketelaszlo
#4
üzenetére
Lehet,de Magyaroszágot haslitsd össze pl Kinával a lakosok száma szerint. Kina:1,372,320,000
Magyarország:9,855,571 azt nézd a külömbséget -
#103
proci985
MODERÁTOR
Jeanne d'Arc
#21
proci985
MODERÁTOR
válasz
Jeanne d'Arc
#21
üzenetére
ne altalanositsunk
.25-30 koruli korosztalyban boven van a barati korben jeg hatan is megelo, avagy 60-70oras munkahet evekig / adott esetben felsooktatas + 1-2 munkahely ugy hogy mindennel haladt kozben. mindezt tobb kulturalis hatterrel is nezve.
---
mondjuk ettol meg ezek a pisa ertekek elegge rosszak. megneztem a feladatokat, azert 15 evesen sem minosultek volna ezek annyira hude neheznek.
-
Nekomajin
aktív tag
Én ugyan egyetemi fenntartású iskolában tanítok, tehát nem a KLIK alá tartozunk, de amiket leírtál, egyáltalán nem általánosak. Lehet, hogy a te barátnőd olyan helyen tanított, ahol hibbant volt az igazgató, de óratervet _nem_ kötelező írni.
Az óraterv egy hivatalos dokumentum, ami a tanár felkészülését bizonyítja. A tanítási gyakorlatok alatt a vezetőtanárok el szokták várni, mert ezzel tudják ellenőrizni, hogy a gyakornok hogy készült fel az órára, illetve még az óra előtt javaslatot tudnak tenni, ha valami gond van, de ők is általában csak vázlatot kérnek. Kötelezően csak azokhoz az órákhoz kell óratervet írni, amik a portfólióba bekerülnek. Ez vonatkozik a tanítási gyakorlatokra és a minősítő eljárásokra is. Összességében ez azt jelenti, hogy egy tanárnak az egész pályafutása alatt néhány tucat óratervet kell kötelezően megírni.
Az óravázlat az más kérdés. Amikor megtervezünk egy órát, akkor gyakran szoktunk vázlatot írni. Akár papírra, de mondjuk az órán bemutatott prezentáció elkészítése is magában foglalhatja. Az óravázlatnak ugyanis az a célja, hogy előre megtervezzük az óra menetét. Ebben hasonlít az óratervre, viszont kevésbé részletes, és mellőzi azokat a hivatalos tartalmakat, amik az óraterv elkészítésénél a legtöbb időt igénylik.
És akkor el is jutottunk az adminisztrációig. Rengeteg adminisztrációs feladat hárul főleg az iskola vezetésére, de a mentortanárokra és az osztályfőnökökre is. Normális esetben a 8 órás munkaidőbe bele kellene férni annak is, hogy a tanár felkészül az óráira, elvégzi a dokumentációt (mert azért bizonyos mértékig az is szükséges) és kijavítja a számonkéréseket is. Ez viszont a legritkább esetben van így.
Ha belegondoltok, a tanítás valahol alkotó munka. Nincs egységes recept arra, hogy hogy kell tanítani. Minden osztály más. Minden diák más. A tudományos tárgyaknál folyton bővül a tananyag. Napjainkban szinte évről évre fejlődik a technológia is. Ideális esetben a tanárnak az összes változót figyelembe véve a legjobbat kellene kihozni a diákokból. Ehhez viszont megfelelő feltételek kellenek.
Az, hogy megemelték a kötelező óraszámot, nem önmagában okoz problémát. Nem azzal van a baj, hogy 20 helyett heti 26 órát kell tartani. A gond az, hogy ez legalább egy, de inkább több osztállyal többet jelent. Több dolgozat, több dokumentáció, több felkészülés, több gyerek, akire oda kell figyelni, miközben az erre fordítható idő 6 órával kevesebb lett. Hiszen papíron a tanár is 40 órát dolgozik egy héten.
Eközben a világ is változik. A szülők sokszor nem tudnak, vagy nem akarnak elég időt fordítani a gyerekre. Egyre több a magatartási problémákkal rendelkező diák. Figyelemhiányosak, fáradtak, koncentrációzavarosak. Én sportiskolai tagozaton is tanítok. A 45 percből nettó 15 percet tudok úgy tanítani, hogy a diák rám figyel. A többi idő azzal megy el, hogy fegyelmezek meg magamat ismétlem. És valahol nem tudok rájuk igazán haragudni, mert nem rosszindulatból viselkednek rosszul, de nekem tanárként mégis kötelességem beléjük verni a tananyagot akkor is, ha az őket egyáltalán nem érdekli. Mert ott van az oktatási törvény meg a kerettanterv, amit be kell tartani.
Sok szülő úgy gondolja, hogy a gyerek 6 évesen elmegy az iskolába, és akkor onnantól a tanárnak a kötelessége, hogy a gyerekből embert faragjon. Tanuljon az iskolában, mert a szülő otthon nem tanul vele. Szocializálódjon az iskolában, mert a szülő nem neveli meg rendesen. Minden felelősség rá van tolva a tanárra, és a végén még a hibás is a tanár, mert nem végezte el a szülő munkáját.
Ennek az eredménye mutatkozik meg a PISA felmérésekben is. Az ész nélküli, meggondolatlan átalakítások. A felelősség áthárítása. Az értelmetlen munkával való túlterhelés. A meg nem fizetett munka. És már benne is vagyunk a negatív spirálban.
Hosszú lett, bocs.
-
MongolZ
addikt
válasz
NandoXXL
#100
üzenetére
Pedig k*rvára nem írt baromságot.
~100 éve normálisan megtanították írni a gyerekeket. Először pálcával a földre rajzolták a karikákat, majd szép lassan egyre kisebb karikákat csináltak, míg hosszú idő után eljutottak a füzetig és az első betűig.
Most mi van? Egyből füzetbe, 1,5 centis betűkkel. Azzal az indokkal, hogy nincs idő sz*rakodni.
Nevetséges. A finommotorikus képességek még ki sem alakultak, de már fél centis "o" betűt kell írni a 6-7 évesnek.
Továbbá abban is igaza van, hogy olvasást kell tanítani, gyakoroltatni. Értő olvasást. Nem csak elolvasni kell azokat a betűket, hanem feldolgozni, értelmezni. A teszt alapján is itt van az egyik legnagyobb baja az oktatásunknak.Valamint fel kellene fognia a hazai oktatásnak, hogy az iskolába kerülő 6-7 éves gyerekek nagyon nagy része nem iskolaérett, nem kész arra, hogy 45 percet egy helyben üljön. Azt hiszik, hogy egyik napról a másikra a szabad játék után napi 6 órában rezzenéstelenül fognak ülni az iskolában? Kell legalább 1 év, mire átszokik a gyerek. Aki 20-30 éves fejjel azt mondja, hogy tud koncentrálni napi 6 órában folyamatosan egy iskolában/munkahelyén, az hazudik. Egy átlagos ember átlagos esetben 15-20 percet képes odafigyelni a tananyagra. Akkor mit várunk a gyerekektől?
Továbbá még alsó osztályban is játszani, rohangálni kell. Minket még kizavartak az udvarra, hogy ott rohangáljunk, szaladjunk, amikor alsós voltam. Már felsőben jött ez a hülyeség, hogy nem szabad szaladgálni, mert veszélyes. Hülyeség. Szegény gyerek hogy vezesse le a feszültséget?
Minden tanulmány, minden régi iskola azt mondja, hogy csak úgy lehet tanulni, hogy ha közben a test is igénybe van véve. Ezért van az, hogy a keveset mozgó gyerek tanulás közben fel-alá járkál, nem tudja miért, de azt mondja, hogy mert így jobban megy.A napi 1 testnevelés kb. az egyetlen dolog, amivel az itthon az utóbbi 5 évben végrehajtott reformoknak csúfolt mészárlás közül egyetértek. Más kérdés, hogy ehhez rengeteg feltételnek teljesülnie kellene, amik persze nem teljesülnek. Lassan már csak mi vagyunk ilyen idióták, hogy a porosz rendszerhez ragaszkodunk...
Nekem az rémlik az iskolából, hogy 90% volt az ötös szint, és onnan mentünk lefelé 10%-onként, tehát a ketteshez 60% kellett. 
Új hozzászólás Aktív témák
- Dell Latitude 5320 -60% "Kis Gamer" Üzleti Profi Ultrabook 13,3" i5-1145G7 8/256 FHD IRIS Xe
- Apple IPad pro 12.9 4th gen 256GB wifi+sim 97%-os Gyári akku
- PlayStation 5 (PS5.) SLIM 1TB. SSD. Digital Edition & Sony PlayStation VR2. Virtuális szemüveg.
- Dell Precision 3580 i7-1370P//32GB DDR5 RAM// 1TB SSD/ RTX A500
- ÁRCSÖKKENTÉS Menő retró konfig: Q9550, Gigabyte P43, 4GB RAM, ASUS GT730
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte B85M-D3H B85 chipset alaplap garanciával hibátlan működéssel
- Felturbóznád a gèped? Ezt Neked ajánljuk!
- Dell 15 XPS 9510 UHD 4K+ HDR Touch Nano i7-11800H 32GB 1TB SSD Nvidia RTX 3050Ti Win11 Pro Garancia
- Samsung Galaxy Tab A9+ 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- ASUS X540SA-XX004D Notebook - 4 napot használt
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest