Távcsövekről általában

Fontos: az összefoglaló csak az általános felhasználásra szánt binokuláris vagy monokulár távcsövek „szem előtt tartásával” készült, a csillagászati távcsövek tekintetében szinte semmilyen segítséget nem tud adni. Ez utóbbi esetben a csillagászat topikban kaphatsz hasznos segítséget: [link]

Távcső vásárlásakor, tájékozódáskor többféle adattal találkozunk az adott típus nevében, vagy a megjelölésekor, például 10x50, 8x42, 8-16x40.
Mit jelentenek ezek a számok? A távcső két nagyon fontos paraméterét jelölik: az első szám a nagyítást, a másik a frontlencse átmérőjét (mm-ben). Amennyiben az első érték két számmal van kifejezve, egymással kötőjellel elválasztva, zoom távcsőről beszélünk.

A nagyítás azt jelenti, hogy hányszor közelebbinek látszik az adott tárgy a valóságosnál. Egy 100m-re lévő tárgy a 10x-es nagyítású távcsőben úgy látszik, mintha szabad szemmel 10m-re lenne.
A frontlencse mm-ben kifejezett átmérője azt határozza meg, hogy mennyi fényt gyűjt a távcső: minél nagyobb ez a szám, annál több fény begyűjtésére képes elméletileg (gyakorlatilag ezt néhány paraméter, például a lencsebevonatok és a prizma befolyásolja), viszont annál nagyobb és nehezebb lesz az adott távcső.

A nagyítás és a frontlencse átmérője befolyásol egy harmadik értéket, ez pedig a kilépő pupilla átmérője (mm-ben).
A kilépő pupilla azt jelenti, hogy milyen átmérőjű az a kép, ami az emberi szembe jut.
Kiszámítása: frontlencse átmérője / nagyítás, egy fenti példával élve egy 10x50-es távcsőnél 50/10=5mm.

A fentiekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a nagyobb kilépő pupilla nagyobb mennyiségű fényt, jobb leképezést jelent. Ez bizonyos mértékig igaz, a kép minőségét természetesen más is befolyásolja, azonban a kilépő pupilla méretét sem érdemes a végtelenségig feltornászni. Ennek praktikus oka az emberi szem pupillájának a méretében keresendő, azaz hiába van tegyük fel 8mm-es kilépő pupillája a távcsövünknek, ha a szemünk pupillája („belépő pupilla”) csak 3mm-es, a fennmaradó mennyiség nem hasznosul.
Ha a tükörbe nézünk, akkor láthatjuk a szemünk pupilláját, hogy éppen mekkora méretűre tágult ki. Napfényes időben a pupillánk igen szűk, tegyük fel 2mm-es, ebben az esetben hiába van a távcsövünknek 8mm-es kilépő pupillája, azt a súlyt és méretet azon a napon feleslegesen cipeltük magunkkal, mert egy sokkal kisebb távcső, sokkal kisebb kilépő pupillával is elég lett volna. Szürkületkor, vagy holdvilágnál viszont szerencsés esetben az emberi szem pupillája akár 7-8mm-re is kitágul, ilyenkor viszont hasznosul a nagyobb távcső nagyobb fénygyűjtő képessége.
A pupillánk maximális tágulása az életkor előrehaladtával sajnos csökken, míg 20 éves életkor körül 7mm is lehet, 50 éves életkor felett jó, ha 4mm-t meghalad. Így tehát sajnos/szerencsére egy 55 éves ember sötétben is feleslegesen visz magával 7mm-es kilépő pupillájú távcsövet (pl. egy 7x50-est). Ezt a témát nálam sokkal jobban és szemléletesebben el lehet olvasni az alábbi linken lévő cikkben (magyarul): https://vadasztavcso.blog.hu/2017/02/19/sotetseg_a_fejekben_sotetseg_a_lesen

A nem hasznosuló fényt és a feleslegesen nagy kilépő pupillát szemléletesen mutatja az alábbi linken lévő cikkben lévő néhány ábra: https://www.bestbinocularsreviews.com/blog/exit-pupil-06/

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

A távcső vásárlásakor másik fontos, számokban kifejezhető paraméter a betekintési távolság (eye relief). Ez a szemünk és az okulár (a távcsőnek a felőlünk lévő lencséje) közötti különbség. Ez az érték is mm-ben van kifejezve. Különösen akkor érdemes erre odafigyelnünk, ha szemüvegesek vagyunk és szemüvegben akarjuk a távcsövet használni. Szemüvegben ez legyen 15-16mm-nél hosszabb, ideális esetben akár 19mm. Szemüveg nélkül használva ennek kisebb a jelentősége, de jobban kitölti a látómezőnket a távcső által vetített kép, ha belenézve a teljes képet látjuk, nem alakul ki erős csőlátás.

A távcső látószöge is fontos. Ugyanolyan nagyítású távcsövek esetén is lehetséges eltérő látószög (sokszor maga a gyártó hívja fel rá a figyelmet, pl. „wide” megjelöléssel. Általában két távcső által alkotott képet e tekintetben úgy szoktak összehasonlítani, hogy megadják, hogy 1000m-en hány m széles mezőt látunk.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Porro prizma és tetőél-prizma
Felépítésüket tekintve bizonyos különleges (pl. csillagászati) távcsöveken kívül igazán kétféle távcsővel találkozunk, porro prizmás és tetőél prizmás távcsövekkel. Az előbbi a régebbi, hagyományosabb konstrukció, az utóbbi a modernebb (=később megjelent), önmagában az, hogy milyen felépítésű egy adott távcső, a minőségét nem határozza meg. A porro prizmás távcsövek esetén általában igaz az a kijelentés, hogy ugyanolyan árban lévő porro és tetőél prizmás távcsövek között valószínűleg a porro prizmás távcső lesz jobb képminőségű, azon oknál fogva hogy ezen távcsövek azonos minőségen való gyártása általában olcsóbb, így ugyanazon az árszinten feltehetően jobb minőséget képviselnek. A két felépítés ránézésre is megkülönböztethető: a porro prizmás távcső tubusa „megtört” felépítésű, míg a tetőél prizmás távcsőé egyenes. A tetőél prizmás távcső azonos nagyításon általában kompaktabb felépítést eredményez.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Közelpont, élességállítás
Bizonyos esetekben fontos adat lehet még a távcsövek közelpontja, ez az az adat, amely megmutatja, hogy a távcsövet hány m-re tudjuk hozzánk legközelebb élesre állítani. Ez sok távcsőnél 8-10 méternél kezdődik, vannak azonban 2m körül élesre állítható, míg akadnak különleges, 1m-en belül is élesre állítható távcsövek, amelyeket például a pillangók megfigyelésére használnak (a nevükben pl. külön fel is tüntetik mint „papillon” modellek). Ez az adat minél közelebbi, annál rugalmasabb a távcső felhasználhatósága.
Léteznek „autofókuszos” távcsövek, amelyek vagy fix fókuszúak (nem igényelnek élességállítást) vagy valóban a fotóobjektívekhez hasonlóan elektronikus módon autofókuszosak, ezek azonban ritkák és általában drágák is.

A binokuláris távcsövek élességállítása kétféleképpen történik: vagy okuláronként egyesével, vagy ún. központi élességállítással. Ez utóbbi kényelmesebb általános, mindennapi felhasználásra, az előbbit pedig általában tengerészeti távcsöveknél használják, ahol a gyakori élességállítás nem gyakori.

A központi élességállítású távcsövek esetén az egyik okulár külön is állítható, ezzel lehet a saját szemünkhöz, a két szem közötti dioptria-eltéréshez állítani a távcsövet, hogy mindkét szemünkkel éles képet lássunk. Ezt a beállítást úgy célszerű elvégezni, hogy egy legalább 30-40m-re lévő tárgyra élesre állítjuk a távcsövet úgy, hogy a központi élességállítást használjuk és csak azzal a szemünkkel nézünk a távcsövön keresztül, amelyiket nem lehet külön az okulárnál is állítani (célszerű ilyenkor az okulárral is állítható oldal frontlencséjét letakarni). Ha ezt elvégeztük, akkor cseréljük meg a frontlencsék takarását, és csak az előtt a frontlencse előtt ne legyen takarás, amelyik oldalnak az élessége az okulárnál is állítható, és ezt az oldalt állítsuk élesre az okuláron található élességállító segítségével ahhoz a szemünkhöz, amelyikhez ez az oldal tartozik. Azért szokták a frontlencse letakarását, és nem a másik szemünk behunyását javasolni, mert a szem behunyása megfeszíti az arc szem körüli izmait, és a szemlencsére is hatással lehet, így egy torz állapothoz igazítanánk hozzá a távcsövet.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Milyen távcsövet válasszak a …….. tevékenységre?
Kirándulás, általános használat: 8 vagy legfeljebb 10x-es nagyítás, legfeljebb 40mm-es frontlencse. Tipikusan jó választás: 8x32, 8x40, 10x40. A nagy nagyítás általában nem szükséges, a túl nagy frontlencse túl nagy súlyt jelentene, nagy kilépő pupilla felesleges (kirándulás általában nappali fényviszonyok mellett történik).
Sportesemény: mint a kirándulás, de kisebb nagyítás, 6x-os vagy legfeljebb 8x-os. Kicsi, könnyű távcső a jó választás, pl. 6x32, 8x32.
Madár- és vadmegfigyelés kézben tartott távcsővel: 7-8x-os vagy 10x-es nagyítás, 40-50mm-es frontlencse. A 8x-os nagyítás felett nehezebb megtalálni a távcsővel az adott madarat, 10x-es nagyítás felett érezhetően remegni fog a távcsőben látott kép. Tipikusan jó választás: 7x50, 8x50, 10x50, 10x40. Szürkületi, vagy éjszakai megfigyelés esetén szükséges lesz a minél nagyobb fénygyűjtő képesség, akár a nagyítás rovására is, ilyenkor inkább 7x50 vagy 8x50 lesz jobb a 10x40 helyett.
Madár- és vadmegfigyelés alátámasztott távcsővel: 10x-es, 12x-es vagy akár nagyobb, 15x-ös nagyítás, 50mm-nél nagyobb frontlencsével. Tipikusan jó választás: 10x50, 12x50 (könnyebben hordozható, ha mégis kézben használjuk), 12x60, 12x70, 15x70 (ezeket állvánnyal használjuk inkább). Léteznek ennél nagyobb frontlencséjű, például 16x100-as távcsövek is, de nagyon ritkák, nagyon nehezek és nagyon drágák.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Extra szolgáltatások, amik a vásárlásnál figyelembe vehetők:
állványadapter: általában a két csövet összekötő résznél csatlakoztatható. Nagyban megkönnyíti a nagyobb nagyítású távcsövek használatát, ha lehet, érdemes ilyet választani. Kisebb nagyítás, kisebb súly esetén nincs igazi előnye. 12x-es nagyítású vagy nagyobb távcsövet nem vennék nélküle.
nemesgáz-töltés: általában nitrogén- vagy argontöltést jelent. A gyakorlatban olyan előnnyel jár, hogy az ilyen távcsövek nem hajlamosak a párásodásra, gombásodásra, valamint vízállóak (egyes modelleknél külön feltüntetésre kerül, ha tengervíz-állóak).
állítható szemkagyló: a betekintési távolság növelhető vagy csökkenthető az okulárlencsénél lévő „kihuzat” állításával. Előnyös, ha szemüvegben és szemüveg nélkül is használják a távcsövet. Ha csak nem szemüveges személy fogja használni, kisebb a jelentősége.
bevonatok: multicoating, vagy full multicoating megjelölésű távcsövek általában jobb képminőséggel rendelkeznek.
tartozékok: jár-e a távcsőhöz tok, ha igen, az milyen minőségű. Sokszor tartozék az állványadapter, vagy tisztítóeszközök.
garancia: távcsövek esetén előfordul a 25 éves, vagy akár élethosszig tartó garancia, beleértve olyan eseteket is, amikor a felhasználó hibájából történik meghibásodás (pl. leejtés). Ilyenkor a felhasználót a postaköltség terheli, és a gyártó a megsérült távcsövet ingyen megjavítja.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Gyártók:
Nem akarván megsérteni egyetlen gyártót sem a felsorolásból való kihagyással, az én eddigi tapasztalataim és az általam olvasottak alapján leszűrt információk alapján, ABC sorrendben felsorolva a gyártókat:
Prémium kategóriás távcsöveket gyárt: Leica, Swarowski, Zeiss. Szerintem ezeknek a gyártóknak sem kevésbé sikerült, sem alsó kategóriás terméke igazán nincs.
Szélesebb palettán, de sokszor nagyon jó minőségű, esetenként prémium kategóriás távcsöveket gyárt: Bushnell, Celestron, Docter, Delta, Fuji (Fujinon), Kowa, Leupold, Minox, Nikon, Olympus, Pentax, Praktica, Steiner, Vortex.

- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

Ajánlott tesztoldal: www.allbinos.com

Csillagászat topik, ahol – ellentétben velem – a csillagászati távcsövekhez értenek is: [link]

Amivel még ki szeretném egészíteni:
- a kategóriák „királyai” konkrét típusokkal
- árkategóriák ajánlásai
- mire figyeljünk használt távcső vásárlásakor

- lugosi -
Frissítve: 2021.01.08.