-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Minden tárgy, ami optikai tartományban átlátszatlan, mikrohullámon sem teljesen 'átlátszó'. Vagy legalábbis szór ill. reflektál valamennyi energiát ebben a tartományban. A víztartalmú dolgokra az elnyelés különösen igaz, a növényekre is, meg aztán a fa alapú bútorok, egyéb fából készült tárgyak sem csontszárazak.
-
And
veterán
Ellenőrizd, hogy a router wireless beállításainál a transmission rate (vagy hasonló nevű, fizikai kapcsolat sebességére utaló) paraméter nincs-e elállítva az általában default 'Auto' opcióról. Lehet, hogy a kliensnél is van hasonló beállítási lehetőség. Az 1Mbps a leglassabb létező rádiós sebesség, amihez általában (automatikus sebességválasztásnál) igen gyenge vételi térerő tartozik, az pedig nálad ugye nem játszik.
-
And
veterán
Arra gondoltam, bár kétségtelen, nem volt túl nagy valószínűsége, hogy azt valaki piszkálta. Egyén lehetséges okok: hibás driver a notebook wifi-jéhez (van új verzió belőle? más klienssel is hasonlóan viselkedik?), interferencia (leginkább másik közeli wifi, csatornaváltással ellenőrizhető), egyéb extrém lehetőségek (közeli mikrohullámú sütő, illetéktelen használat, [link], stb).
-
And
veterán
válasz T.C.G.T. #6012 üzenetére
A dobozra írt hatótáv-adatoknak sosem lehet hinni: gyakorlatban nulla jelentőségük van, hiszen a telepítési környezet befolyásolja leginkább a hatótávot, azt pedig a gyártó nem tudhatja. A beltérre szánt routerek és adapterek körsugárzó antennái leginkább a vízszintes síkban szórnak. Úgyhogy ilyen rövid távolság is számíthat, ha az antennák nem a megfelelő irányban állnak, ill. sok árnyékolás (főként fal és födém) van a felek közt.
#6015: Azért az elég elnagyolt meghatározás, hogy a WDS "két wifi-s kapcsolat között jel erősítésre szolgál". A WDS eredetileg access pointok közötti wireless kommunikációt tesz lehetővé, amelyre azok egyébként WDS nélkül nem képesek. Tehát a WDS-nek eleve csak AP-k (vagy multifunkciós eszközök AP-módba állítása) esetén van értelme. A WDS-módú AP a gyakorlatban jelismétlőként is felfogható: pl. kapcsolódhat vezeték nélkül az eredeti megosztó (szintén WDS-be állított) routerhez, miközben wireless kliensek is csatlakozhatnak hozzá. Ezzel kiterjeszti az első router hatótávolságát. A #6006-os hozzászólásban linkelt rajzon a két router közötti kapcsolat - mint említették - tipikusan WDS-sel valósítható meg, ha azok támogatják ezt a módot. A sima bridge-módnál a routerek v. AP-k csupán egymás közötti wireless linket engedélyeznek, emellett kliensek nem tudnak rájuk kapcsolódni (ebben különböznek a WDS-től). Hagyományos bridge-módot valósít meg az AP - kliens híd kapcsolat is, egyébként a gyártók látszólag össze-vissza tudják keverni ezen módok értelmezését.. -
And
veterán
Attól függ, mi a cél. Ha a routerek / AP-k között nem szeretnétek vagy nem lehet vezetékezni, WDS-linkkel is megoldható az AP-k kapcsolata. Ekkor ugyanaz a hálózatnév, csatornaszám és kulcsolás él mindegyiken, cserébe a kisebb vezetéknélküli sávszélességért (WDS-repeater). A kliens gépeken mindez egyetlen wifi-hálózatnak látszódik, szabadon barangolhatnak az egész területen, viszont az említett WRT54GL routerekre ehhez 3rd-party firmware-eket kell telepíteni, mert a gyári nem ismeri a WDS-t.
Ha fontos a teljes wifi-sávszélesség kihasználása, akkor inkább AP-módban (azaz a LAN-portokon keresztül összekábelezve a routereket). Így három különálló wifi-hálózatot kaphatsz, lehetőleg egymástól távoli csatornákon üzemeltetve. A hálózatnév ill. a titkosítás ilyenkor mindegyiken szabadon választható. A kliens gépeken viszont mindhárom AP-hoz be kell állítani a kapcsolatot, ha azok nem állandóan csak az egyik AP által fedett területen mozognak. -
And
veterán
válasz dr.bubo #6202 üzenetére
Nem, a WRT54G és a többi diversity-képes kétantennás router sem jó erre. Az antennák ugyan különválaszthatók adás-vétel irányra egy okos firmware-rel, de ezzel nem megyünk sokra, hiszen mindkét kapcsolat kétirányú kell legyen. Ha az az antenna, amellyel a szolgáltatóhoz kapcsolódunk, nem biztosít elegendő térerőt a belső térben a notebook számára, akkor nem valószínű, hogy megússzuk két újabb wifi-eszköz (kliens és AP) nélkül. Ha mégis ad használható térerőt, akkor elegendő lehet egy repeater (vagy kliens + szofveres virtual AP).
-
And
veterán
Ahogy elnézem, az a javasolt Airlive WL-5460AP (v2) mindent tud, ami neked kell. Előnye, hogy két LAN-portja van, tehát az asztali PC akár etherneten is összehozható vele (ekkor a PCI-os wifi-kártya feleslegessé válik, ez javíthatja valamelyest a költségvetést ), és van antennacsatlakozója is. Tehát:
- meglévő szolgáltatói antenna -> Airlive AP (kliens-router mód),
- Airlive LAN1 -> PC ethernet-csatoló,
- Airlive LAN2 -> AP (ide szinte bármilyen AP v. wifi-router megfelel). -
And
veterán
De ha jól értelmezem, ez csak akkor lenne problémás, ha a laptom nem ismerné a WPA-t. Meg kell találni a közös algoritmust, csak van olyan, amelyiket mindkettő támogatja (notebook-on nem lehet olyan nagy kunszt, a desktop gépek meg gondolom kábelen csatlakoznak).
Egyébként bár gyárilag valszeg nem tud ilyesmit az a router sem, spéci fw-rel akár meg is lehetne oldani (virtuális AP), ha épp támogatná valamelyik 3rd-party oprendszer. A v24-es DD-WRT-ben van ilyesmi, de a Linksys 610N-hez egyelőre nincs használható verziója. -
And
veterán
Azért nehogy kidobd a WPA2-t nem támogató cuccaidat . Kezdjük ott, hogy a rotálódó titkosító kulcs miatt a WPA(2) - megfelelő megosztott kulcs mellett - gyakorlatilag a mai napig törhetetlen. A WPA2 újdonsága egy új AES algoritmus bevezetése, amelyet a sima WPA eredetileg nem támogatott. Tehát ha natúr WPA-t használsz annak eredeti (TKIP) algoritmusa helyett AES-szel, akkor szinte a WPA2-vel egyenértékű biztonsági szint az eredmény. Márpedig elég sok eszköz támogat WPA-módot AES-algoritmussal.
-
And
veterán
A wireless mód (AP, kliens, ad-hoc, stb.) egyáltalán nem befolyásolja a lehallgathatóságot, vagy az illetéktelen használatot. A wifi-kapcsolat védelme (kulcsolás, MAC-szűrés) ezektől teljesen függetlenül beállítható. Egyébként ha sokat használnád a vezetéknélküli elérést a PC-től függetlenül, tehát utóbbit csak a wifi miatt kapcsolnád be, akkor jobban jársz, ha különálló wifi-routert szerzel. Hamar megtérül .
-
And
veterán
válasz pentium4 #6252 üzenetére
Miért annyira fontos az a névleges 108 Mbps? Főleg nagyobb távolságú linkhez nem értem. A hagyományos g-s eszközök nagyjából 20 Mbps átvitelt tudnak, de ehhez már nagy jelszint tartozik (ilyen távon, jó körülmények közt még összejön). Ha a csatornák túlzsúfoltak, az is szép eredmény.
802.11n draft-ot támogató routert nagytávú linkhez nem javasonlék. Utóbbiakon nem csak a diversity miatt van több antenna, hanem azért, mert a MIMO-kialakításhoz (ami az n-szabvány egyik lényege) azok mindenképp szükségesek. Nincs értelme annak, hogy egy n-es routeren külső antennát kötsz az egyik csatlakozóra, a többit meg üresen hagyod.. -
And
veterán
válasz pentium4 #6257 üzenetére
Én nem tudhatom, hogy Nálad mi számít "normális" hálózatnak, de a folyamatos 5-6 Mbyte/s-os átvitel szerintem sem túl reális. Mi évek óta g-s hálót használunk, igazából arra tökéletes, amire nekünk kell. Jó, online játszani nem szoktunk (bár biztos menne), de néha egy komplett DVD-image vagy párszáz MB-nyi fájlmennyiség is átmegy egyhuzamban. Kibírjuk . A korábbi b-s hálózathoz képest ez is fejlődés.
#6258: Már nem először írod, hogy az 5 GHz-es hálónak nagyobb a sebessége meg a hatótávja. Ez azért szerintem nem annyira egyértelmű. (Az n-es cuccokat most hagyjuk, mert azok nem extrém hatótávra vannak kihegyezve, másrészt a szabványtervezet szerint mindkét sávon működhetnek.) A nagyobb sebesség ellen az szól, hogy a 802.11a átviteli maximuma megegyezik a g-szabványéval ill. az, hogy 5 GHz-en a szabadtéri csillapítás nagyobb mint 2,4 Gigán. Ezért ugyanakkora távot feltételezve 5 GHz-en kisebb jelet kapunk, ha az induló teljesítmények egyformák. Mellette meg az, hogy az 5 GHz-es sáv egyik szegmensében nagyobb kimenőteljesítményt alkalmazhatunk (ez ugyan egyszerű kommersz eszközöktől nem várható el), és a kisebb hullámhossz miatt könnyebb nagyobb antennanyereséget elérni, mint 2,4 GHz-en. Ezek pedig kompenzálhatják a nagyobb terjedési veszteségeket. -
And
veterán
-
And
veterán
válasz Dr.Ádám #6266 üzenetére
Abszolút terepfüggő, de olyanra ne is számíts, hogy a saját antennáikkal kilométereket tudnak áthidalni, mert nem. Beltéren, beépített terepen mondjuk párszor 10m-es nagyságrend, de ha a fal anyaga / vastagsága olyan, akkor csak 1-2 fal, és jórészt el is nyelődhet a hasznos jel. Kültéren, nyílt terepen talán valamivel nagyobb, de ilyenre egyáltalán nem lehet nagytávú linket alapozni. (Terepnek nem kell szoros értelemben síknak lennie. Rálátás kell az antennák közé.)
-
And
veterán
"A 2 készülék kb egymás alatt van egy főfal mellett."
Ha körsugárzó antennából teszel fel egy nagyobb nyereségűt, azzal pont azt éred el, hogy alattad és feletted még kisebb lesz a használható jel. Az omni antennák úgy általában a sugárzóelemre merőlegesen keltenek térerőt, tehát a klasszikus függőlegesen telepített (dipól) antenna iránykarakterisztikájának a minimuma esik a függőleges irányokba. A nyereség növelése körsugárzónál annyit tesz, hogy a vízszintes síkban hatásosabban (kisebb szögben) nyalábol az antenna. Ezen elvileg a sugárzó vízszinteshez közeli döntésével lehet segíteni valamennyit, bár a beltéri visszaverődések miatt lehet, hogy ebből sem veszel észre sok javulást. -
And
veterán
válasz #56573440 #6288 üzenetére
"hogy lehetne kideríteni hogy ki volt az?"
Nagyjából sehogy. A wifi-gyártója kideríthető esetleg a MAC-címből, ha nem változtatta meg. Esetleg lépre lehetne csalni (mintha a magkárosított nem vett volna észre semmit), de ez elég kockázatos ügy. Ha oda jutna, a hatóságok biztos nem díjaznák a 'házi' megoldást.
Admin-jelszó megváltoztatása nincs hatással az illegális netezésre. Ahhoz ugye nem kell elérni a router felületét. WEP visszafejtése éppenséggel lehetséges, elvileg nem is bonyolult egy hozzáértő számára, de biztos ebben az ismerős? MAC-szűrés: minek? Magad írtad, hogy hamisítható, ugyanezért kábé nulla haszna van olyannal szemben, aki WEP-et tör.. Minimum WPA titkosítás beállítása, normális (azaz lehetőleg elég hosszú, értelmetlen és fejben megjegyezhetetlen) megosztott kulccsal, és kész. -
And
veterán
Épp ezért kellene neked WPA/WPA2 PSK (másnéven: personal) kulcsolást választanod a "Security Type" mezőben, nem sima WPA/WPA2-est. Utóbbi nem otthoni környezetbe való, ehhez kell a radius server. Az előre megosztott kulcshoz - ez lenne a PSK - pedig nem.
#6342: Az ad-hoc is p2p alapokon nyugszik, de csak abban az értelemben, hogy a kommunikáció egyenrangú felek között történik, nincs központi állomás szerepét betöltő router vagy AP a hálózatban. Sose hallottam a résztvevő node-ok számának kettőre korlátozásról, és a leírások is (már amelyik erre kitér) több felhasználót emlegetnek. Pl. [link], vagy egy leírás a Wi-fi Planet oldaláról. A gyakorlatban a korlátot épp a 'központ' hiánya jelenti: több állomás között a kommunikáció hamar használhatatlanná válhat a kölcsönös zavartatás miatt. Különösen akkor, ha nem minden node veszi az összes többi forgalmazását. -
And
veterán
válasz csabyka666 #6381 üzenetére
Nincs olyan, hogy egy router nem ismeri az AP-módot. Alapjában mindegyik csak azt ismeri, amelyik ennél többet is, az multifunkciós. A TP-link ezen kívül tud még valamilyen bridge-módot is. Amennyiben nem multifunkciósak, vagy nem támogatják a WDS-t, két AP (vagy sima wifi-router) nem tud kapcsolódni vezeték nélkül. Viszont az a Conceptronic beállítható kliensnek (ott: "Station-Infrastructure"), és ez az, ami Nektek kell. A TP-Link meg maradhat alapállapotban (netmegosztó router, vagyis wifi-oldalon AP).
-
And
veterán
Ebben ne légy annyira biztos . Régóta közismert, hogy a WEP-kulcsolás törésére szánt szoftvereket linux alá szánják, de azért némelyekből léteznek Win-es kiadások is. Ilyen sniffelő és/vagy kulcstörő tool pl. az AirSnort, a Kismet vagy a WepLab. Természetesen a használatuk nem annyira egyszerű, és nem is akármelyik wifi-kártyával működnek együtt.
-
And
veterán
Azért a paranoia helyett léteznek erre egészen kézenfekvő megoldások is. Ilyen lehet például a forgalommérés, amelyet szinte minden szolgáltató lehetővé tesz (de akár a router is). Ha olyan időszakban tapasztalsz forgalmat, amelyben nálatok biztosan senki nem használta a netet, akkor kezdhetsz gyanakodni. Ugyanez igaz a router által logolt egyéb infókra is: DHCP-címkérések, ismeretlen MAC / IP című kliens feltűnése, látogatott webhelyek listája, stb. (feltételezve, hogy a routerhez akkor sem fér hozzá, ha a hálóhoz esetleg igen). Ha meg valaki igazán paranoiás, akkor miért nem használ WPA-t? Elég réginek kell lennie annak a wifi-eszköznek, amelyik ezt nem támogatja, és a WPA-t még nem nagyon törik..
-
And
veterán
válasz janos80 #6534 üzenetére
Az antennakábel miféle és milyen hosszú? Te szerelted a csatlakozókat vagy az antennához járt a komplett kábel? Ha mindkét végén csatlakozós a kábel, kimérted, hogy nincs-e benne véletlen szakadás, rövidzár vagy kontakthiba? A kártya a saját antennájával vesz egyáltalán bármilyen közeli AP-t (ilyenkor jól jön egy másik wifi-eszköz házon belül)? A céges megosztó AP vagy router sugároz-e SSID-t egyáltalán (ha nem, akkor a kártya nem tudja szkenneléskor megmutatni)? Támogatja a kártyád a céges wifi által használt rádiócsatornát, B/G-módok beállítása megfelelő-e rajta (vagy mixed)? Mekkora az áthidalt távolság? Ha látni is fogod az AP-t, alkalmaznak-e nálatok MAC-szűrést? Hirtelen ennyi a kérdés.
"szereleskor kicsit meg is rázott,mert a csatlakozo bevolt tekerve."
Ezt meg nem értem, különösen a megrázó élményt..
A wifi-kártya (gyak.: wifi-kliens) konfigurálása általában rém egyszerű, de részben az elérést biztosító céges AP/router beállításaitól is függ (SSID, kulcsolás, DHCP v. fix IP-cím, ilyesmik). -
And
veterán
válasz janos80 #6536 üzenetére
A kábelt mindenképp ellenőrizd szakadásra és rövidzárra, mert azért (ha jól látom) Cegléd nem annyira kis hely, hogy ne láss egyetlen más AP-t sem a közelben, még ha az antenna erősen irányított is. Én szintén látok itthon jópár teljesen idegen SSID-t, köztük szolgáltatókat egy kisebb nyereségű tetőantennával, kisebb városban.
A kártyádról gondoltam, hogy ismeri a b/g-t, azért manapság nem lehet egyszerű mutatvány új, kizárólag b-only módú eszközt felhajtani. Arra gondoltam, hogy mondjuk az AP g-only módba van állítva, a kártyád meg esetleg b-only -ra (de ennek kicsi a valószínűsége, és mixed-módban amúgy is mindkét fajta hálózatot látja).
"szuresrol nem tudok. elvileg barki hasznalhatja.nincs kodolas,se semmi."
Azért ez egy úgymond "céges" wifi-nél hogy is mondjam, erős hanyagság. Vagy direkt ingyenes hot-spotot üzemeltettek ? A rázáshoz: valszeg. a földeletlen hálózati aljzatnak (meg a más potenciálú v. földelt antennaárbocnak / fémszerelvényeknek) köszönhető, amelybe a számítógép tápja csatlakozik. De ebből sehogyan nem következik akár az antenna működőképessége, akár a hibája.. (Mod.: viszont előfordulhat, hogy a wifi-kártya RF-fokozata sem komálja túlzottan az ilyen hatásokat.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz janos80 #6540 üzenetére
Ja igen, a polarizációt ki is felejtettem . Azért azzal sem lehet minden jelet kizárni, hiszen nem mindenki ugyanazt a polárhelyzetet használja, és utközben (pl. reflexió miatt) a jel polarizációja némileg módosulhat is. Burkolatlan Yagi esetén nem nehéz a polársík megállapítása, de ha műanyag csőben van, akkor sokkal körülményesebb. Ugyanez igaz a többi, burkolattal ellátott irányított antennára is.
Az antennaleírásodból viszont egyvalami gyanús. Csak nem erről a típusról van szó? Mert szerintem ez csak papíron tudja a specifikált nyereséget, egyébként egy vacak. Nekem legalábbis igen rossz tapasztalatom volt vele. -
-
And
veterán
A meglévő tévékoax-hálózaton nem fogot tudni megosztani a netet. Az nem arra van kitalálva, hogy te arra jelet küldj - természetesen a kábelmodemed uplink forgalmán kívül értve. Két lehetőséged van: wired router + LAN kábelezés, vagy wifi-router és wifi-kliensek (esetleg itt is kábelezés a közeli kliens pc-khez).
Mod: vagy a többi szobához elmenő koax már nem 'élő' kábeltévé-rendszer része?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Az hogy BNC, még semmit sem jelent, abból létezik 50 és 75 Ω-os kivitel is. Persze a régi ethernet 50 Ω-os rendszert használt. De itt elsősorban nem a hullámimpedanciáról van szó, hanem arról, hogy élő kábeltv-rendszerbe ilyen jelet küldeni finoman szólva is khmm., kerülendő . Ha anno csak ilyen célra, TV-től függetlenül lett kihúzva ilyen (50 ohm-os) koaxos hálózat, az más kérdés, de lássuk be, hogy egyáltalán nem praktikus a mai eszközökhöz. Ha meg eleve 75Ω, akkor tévén / műsorvevő rádión kívül másra nem igazán alkalmas. Rövid távon még esetleg, de én inkább hanyagolnám.
-
And
veterán
Első ránézésre egy közepes nyereségű kültéri panelantennának tűnik, kb. biquad-képességekkel, 10dBi körüli nyereséggel. (Ennyire életlen második fotót kár belinkelni.)
Csak az vegyen ilyet, aki nehéznek találja a házilagos elkészítést, mert úgy valszeg. töredék költségből kihozható .
Mod.: meg is van: [link].[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Milyen ellentmondásokat találtál a leírásokban? Azért kérdem, mert amikor én alkalmaztam WDS-t (még a v23-as DD-WRT idején), nem volt mindig megbízható a WDS-link felépülése, pedig a beállításokhoz nem nyúltam. Néha kicsit nehezen akadtak össze a routerek.
De ezt a problémát esetedben meg is lehet kerülni, ha már a v24-es van fent. Ne WDS-t használj, hanem a második routeren repeater-módot (alapesetben 'repeater bridge', ha egy alhálózatban vagytok). Ez önmagában a kliens-módhoz hasonló, viszont ekkor a repeaterben létre tudsz hozni egy virtuális AP-t, amit tetszés szerint konfigurálhatsz. Repeater esetén - a WDS-sel ellentétben - csak a fizikai interfésznél kell az első routerével megegyező SSID-t és titkosítást választanod, a VAP-nál ezek teljesen eltérőek is lehetnek. -
And
veterán
Ha elég hosszú és értelmetlen az a jelszó, akkor WPA/WPA2 esetén körülbelül nulla ezen cserék értelme. Az SSID-t el kell rejteni és kész, bár WPA mellet ez sem számít igazán, maximum még kevésbé vagy feltűnő. A megadott 'jelszóról' (megosztott kulcsról) pedig tudni kell, hogy az nem azonos azzal a kulccsal, amellyel a titkosítás történik, mert az a 'key renewal' paraméterben megadott időközönként amúgy is rotálódik. Ha a megosztott kulcs/jelszó kitalálhatatlan, megjegyezhetetlen, hosszú és értelmetlen karakterhalmaz vagy hexa-kód, és tényleg titokban marad (értsd: illetéktelen ember nem fér a router webfelületéhez ill. a kliensek kezelőprogramjai által elmentett kulcshoz), nincs sok értelme sűrűn cserélni.
Mod: a MAC-filtering meg úgy nem ér semmit, ahogy van, mert egy okosabb klienssel pillanatok alatt kijátszható: kereséskor megjeleníti a klienseket, azok MAC-címét, a wlan-oldalon meg simán klónozható bármilyen MAC. Természetesen nem minden eszköz és program képes erre.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Először a repeateres megoldáson gondolkoztam én is, de azzal elvileg másik alhálóra kerülnék"
Na itt van mindennek az alapja, ez ugyanis nem minden esetben igaz. Pont azért van a DD-WRT-ben kétféle repeater- (meg kétféle kliens-) mód, hogy ne legyen kötelező a két alhálózat elválasztása. A '-bridge' végűek azonos címtartományba tartozó eszközökhöz valók, vagyis repeater-bridge esetén nem lesztek külön alhálózatban, és két DHCP-szerver is felesleges (sőt: egy LAN-ban ugye kifejezetten ellenjavalt). Ha a 'network configuration' beállítást is 'bridged' álláson hagyod, akkor úgy fog működni, ahogy szeretnéd, csak ezt a WDS-es szórakozást lehet kihagynod. Én már mindkettőt próbáltam, és a repeater-es módszer sokkal jobban tetszett, csak sajna amikor kellett, ilyet még nem tudott a DD-WRT.
Mod.: az általad nézett leírások eltérése is alapulhat ilyen beállításon (aztán vagy kitértek erre, vagy nem). A WDS-fülön is van erre beállítás, ilyen a 'WDS subnet' és annak engedélyezése esetén a 'NAT'. Csakhogy ezek alapban tiltva vannak, merthogy az ember házon belül általában nem hoz létre több alhálót.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Mivel az antennák (legyenek bármennyire 'erősek') alapjában passzív szerkezetek, így aztán egyáltalán nem kell hozzájuk táp . 50 méterre meg szinte bármilyen antenna megfelel, ami kültérre való, és a falon kívül el tudod helyezni. Javasolt valamilyen olcsó panelantenna, a lényeg, hogy lehetőleg legyen optikai rálátás az AP-ra.
-
And
veterán
A 802.11a pontosan ugyanakkora fizikai bitráta elérésére képes, mint a -g szabvány: [link]. A modulációs módjuk is hasonló, és a gyakorlati maximum átviteli sebességük is azonos: 20..25 Mbps. A csatornakiosztás viszont teljesen más az 5GHz-es sávban. A sáv három szegmensre van bontva (európai kiosztás az ETSI szerint: [link]). A csatornák 'számozása' első ránézésre furcsa, távolságuk pedig 20 MHz, ami azt jelenti, hogy a b/g-szabványokkal ellentétben csak a két szomszédos csatornával van átfedés közöttük. Az egyes szegmensekre eltérő szabályozás van érvényben mind a kisugárzott teljesítményt (EIRP), mind a használat módját (beltér / kültér) illetően: [link].
-
And
veterán
válasz lorant80 #6862 üzenetére
Minden wireless router AP is egyben. Konkrétan az AP jelenlététől lesz wireless.
Neked viszont pont nem (önálló) AP kell, hanem például repeater, ha nem akarsz két külön eszközt (kliens+AP). Sokadszor is leírom, hogy egy egyszerű access point nem képes wifi-szolgáltatóhoz, másik AP-hoz vagy wifi-routerhez csatlakozni, mivel vezeték nélküli szerepüket tekintve utóbbiak is mind AP-k. Két AP (vagy AP-módú eszköz) pedig egyéb trükk (pl.: WDS) nélkül nem képes vezeték nélkül egymáshoz kapcsolódni.
#6864: Ezt nem értem. Minden AP vezetéknélküli hálózatba való, vagy mi . Létezik multifunkciós AP, amely wifi oldalon az access point-on felül szinte az összes létező módot is ismeri: kliens, ad-hoc, bridge, repeater, WDS. -
And
veterán
válasz lorant80 #6866 üzenetére
Ok, kezdjük az elején. Írod: "Egy AP-t szeretnék venni, de olyat amelyik osztja is a netet (router is egyben)...! Ilyesmi létezik?" Namost minden wifi-router ilyen, tehát nem olyan AP-ra gondoltál, ami router is egyben, hanem olyan routerre, ami AP is. Minden wifi-routerben van AP..
Ha külső antennáról "veszed" (ami egyébként wifi-kliensek esetén gyakran használt, de téves kifejezés, miután minden wifi-eszköz ad és vesz is) a netet, akkor kliens eszközre van szükséged. Miután pedig egyben tovább szeretnéd osztani wifi-n is (amire egy kliens nem képes), két lehetőséged van:
1.) Csak egy wifi-eszközt veszel igénybe, egy LAN-portokkal is rendelkező multifunkciós eszközt, amelyet repeater-nek állítasz be. Erre egy csomó eszköz képes, némelyik ha gyárilag nem is, de firmware-cserével mindenképp. Ilyen pl. a WRT54GL, vagy más router, amelyre a DD-WRT v. hasonló tudású firmware felmegy.
2.) Két külön wifi-eszköz: egy kliens, amelyre a külső antenna csatlakozik, és van egy v. több LAN-portja, majd az egyik portra egy AP-t csatlakoztatsz, biztosítva a további vezetéknélküli elérést. Arra kell figyelni, hogy nem minden vezetéknélküli cucc képes minden szerepet ellátni, mint azt a #6865-ben is említettem.
Én sem akarnék nagyon kukacoskodni, de ezek a "pontossan", "rágóssan" meg "túlságossan" nagyon szörnyűek . Honnan a fenéből jönnek ezek a nemlétező kettőzött mássalhangzók?.. -
And
veterán
válasz lorant80 #6869 üzenetére
Ha egy többportos routert állítsz repeaternek, akkor (legalábbis DD-WRT) esetén a LAN-portok felé a router kliensként viselkedik. Azért nem javasolt szimpla AP egy router helyett, mert utóbbiakon általában 4 LAN-port van, egy átlag access pointon meg szokásosan csak egy (azaz nem tartalmaz switch-cset). Táblázat a DD-WRT által támogatott AP-k, routerek listájával és főbb adataikkal: [link].
-
And
veterán
válasz lorant80 #6876 üzenetére
Én már próbáltam, működött. Annyi apró eltéréssel, hogy nem wifi-szolgáltatóhoz csatlakoztam a repeaterrel, hanem a saját otthoni routeremre. A lényege ugyanaz volt, csak nálam nem volt szükség újabb megosztásra (címfordítás, NAT), mivel azt az első router már megtette. Ezért nem 'repeater', hanem 'repeater bridge' módba állítottam a második routert. Mondom, a LAN-portok felől nem volt különbség ahhoz képest, mint amikor kliensként használtam, de egy virtuális access point (VAP) létrehozásával ez a kliens router engedte újabb vezetéknélküli kliensek csatlakozását. Így vált jelismétlővé.
Ehhez nem kell feltétlenül WRT54GL (bár tényleg jó darab), más is tudhatja ugyanezt. Én egyszerűen ezt ismerem eléggé, ezzel van tapasztalatom. Csakis ezért hoztam példaként. -
And
veterán
Hagyományos wifi-vel nincs ilyesmi. Egy ilyenfajta link irdatlan RF-sávszélt igényel, ezért jóval magasabb működési frekvenciára léteznek professzionális eszközök, amelyek akár valódi gigabites / fullduplex átvitelt biztosítanak, jó körülmények között. Az áruk gondolom nem földi halandóra szabott, és (bár ezek eleve kültérre készülnek) a maximális linktáv sem olyan óriási.
-
And
veterán
válasz Narancs #6942 üzenetére
Természetesen a TV-antenna wifi-re teljesen alkalmatlan. Ahogy benzines autóba nem tankolunk gázolajat, VHS-magnóba nem teszünk CD-lemezt, úgy TV-antennára sem kötünk wifi-eszközt . Továbbá wlan-on nincs külön adó és vevő, mivel mindegyik wlan-berendezés ad és vesz is.
Sajnos kénytelen leszel tetőre mászkálni. A TV-antennákhoz használatos koaxnak már a hullámimpedanciája is más, mint a wifi-hez való kábeleknek (75Ω vs. 50Ω). Száz méteres linktáv nem számít különösen nagynak, ha az antennák közötti optikai rálátás (!) adott. Egyszerű 'cantennával', biquad-dal vagy más, hasonló nyereségű, akár házilag elkészíthető antennával is áthidalható. A hozzávezető kábeleket viszont nem árt röviden tartani (lehetőleg pár méter max.), mert ezek nagyobb hosszban erősen csillapítanak. -
And
veterán
válasz Narancs #6944 üzenetére
A biquad és a cantenna nagyjából azonos nyereségű fajták, bár utóbbi a kiviteltől (doboz méreteitől) függően jobban szórhat, mint a fix méretekkel rendelkező biquad. Cantennával nincs tapasztalatom, de a biquad bevált típus.
Ha az optikai rálátás nincs meg, akkor viszont eléggé lutri lehet a stabil kapcsolat, még ilyen relatív kis távon is. -
And
veterán
válasz Narancs #6946 üzenetére
Ez a 'jelerősítő' egy gyakran felbukkanó, már-már mitikus téma, és általában teljesen mást értenek rajta, mint tényleges aktív erősítőt. Természetesen léteznek wifihez adóteljesítmény-erősítők, amelyek a vételi irányban is növelik a jelszintet, de ezek elég drága és mifelénk teljesen illegális eszközök. A legjobb erősítő egy jó antenna, hiszen az 'ingyen' van (nincs saját zaja, és tápáramot sem igényel).
Ha hosszú antennakábel kellene, inkább magát a wifi-eszközt tenném az antenna közelébe (megfelelő dobozban vagy pl. padlástérben elhelyezve), és a hozzávezető LAN-kábelt hosszabítanám. A tápellátást ekkor meg kell oldani, vagy POE-képes eszközöket kell használni, amelyekkel legalább a tápkábelezés megspórolható. -
And
veterán
válasz Narancs #6948 üzenetére
Az egy jó leírás. Ez pedig egy másik, nagyon hasonló. Gyakorlatilag csak az alsó-felső árnyékolók meglétében különbözik az előzőtől. Mi ebből sok példányt megépítettünk, jól működtek / működnek. A hozzávalók beszerzése a legtriviálisabb helyekről lehetséges: alkatrészüzlet (üvegszálas nyáklap, kábel, csatlakozó, forrasztóón), villamossági bolt (rézhuzal), barkácsbolt (rézcső, plusz az előzőekből néhány). De lehet, hogy ezekből pár dolog otthon is megtalálható..
Új hozzászólás Aktív témák
- sziku69: Szólánc.
- Középpontba kerültek a hibrid autók, alig fogyaszt a BYD újdonsága
- EAFC 24
- Metal topik
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Intel Dual Core 2000 felhasználók barátságos offolós topikja
- Debrecen és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Futás, futópályák
- Villanyszerelés
- A Z Flip6 jókora, a Galaxy Ring parányi akkumulátort kap
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Alpha Laptopszerviz Kft.
Város: Pécs
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen