-
Fototrend
AMD K6-III, és minden ami RETRO - Oldschool tuning
Megnyitott a Retro beárazás topik!
Új hozzászólás Aktív témák
-
GEIL
addikt
hmm...CeleronA 366......Abit BH6-os lapban "PPGA-ról Slot1"-re átalakító kártyával vígan tekert 550-en gyári hűtővel....256 Mb SD 33-as RAM.....Voodoo3 2000, aztán GeF2 mx400 volt mellette...imádtam.
[ Szerkesztve ]
i7 13700k - 32Gb DDR5 - RTX4070 /// i5 9600k - 16Gb DDR4 - RTX3060 /// i5 4570s - 16Gb DDR3 - GTX1650 -------------------------------------------- PS5 /// Samsung S23 Ultra 5G /// Xbox Series X --------------------------------------------
-
gban
Közösségépítő
Ránéztem, vajon olvassa-e a megválaszolt felhasználó a válaszod - több mint 16 év alatt akár el is tűnhetett
Ez egy új feature hogy a regisztráció dátumát írja ki az adatlapon az utolsó bejelentkezésnél is?
Mert tuti aktív, tehát vagy bug vagy feature.Postázást nem vállalok.
-
Madara-san
tag
válasz Hosssszu #64374 üzenetére
Hát én is meglepődtem, hidd el. Nem rémlett, hogy lett volna bármiféle DLC procim úgyhogy ennek most megörültem.
Egyébként igen, én is úgy tudtam ahogy írta arn kolléga, Intel 386-ból csak 33-as volt. Ezért is csodálkoztam rajta, hogy a "legerősebb" 386 az AMD-től van.(#64375) unclefucka:
Az ötlet onnan jött, hogy szeretnék építeni XT - PII közötti gépeket, ezeket a lehetőségeim szerint kimaxolni. És azért 386-al kezdek, mert anno még gyerekkoromban (~2002) egy 386-os volt az első igazi saját PC-m (szintén AMD DX-40, koproci nélkül), ami ugyebár már akkor is nagyon elavult volt. Úgy voltam vele, hogy legalább az enyém. Elkezdtem rá gyűjtögetni a mindenféle DOS játékokat, szoftvereket, 1-2 doboz floppyval mentem mindig a suliba az informatika szakkörre. Nos, ez a gép még meg is van, de meghagyom abban a formában ahogy van. Helyette a fentebb tárgyalt alaplap + koproci kombóval próbálok építeni egy ennél "combosabbat". Emlékszem, hogy anno Doomoztam is rajta (szépen laggolt is ), de főképp Wolf 3D, ROTT, Commander Keen, One Must Fall 2097, Jazz Jackrabbit féleségeket szeretnék rajta kipróbálni, tesztelni. Azért meglesem hogy fut a Doom.Ez a kifejezett IT-mindenes szekrényemben volt, néha érdekes kincsek bukkannak elő onnan.
A cél most épp az volt, hogy egy "gyors" 386-ost építsek, fentebb kifejtett okból, lassúnak jó lesz majd a 286 és az XT (már ha fel tudom éleszteni az alaplapjaikat, de az már egy másik történet lesz).
Amúgy a Quake-el, Doommal én is úgy vagyok, hogy modern gépen, modern OS-en játszom velük, mert még a mai napig "életben vannak tartva". Rengeteg mod, source port, teljesen más gépigény.
(#64387) frescho:
Hú, erre kíváncsi lennék. Gondolom olyasmi alaplapra gondolsz, amin integrált 386 DX-40 van, de tehető bele 486 DLC proci, és VLB busszal is rendelkezik. Sajnos nekem nincs ilyenem, de megnéznék egy tesztet, hogy "mit megy" a 386 50 MHz-en.Kábelek, tartozékok konzolokhoz + egyéb: http://hardverapro.hu/tag/madara-san
-
hege8888
aktív tag
Tegnap észrevettem egy hirdetést, hogy 15K-ért: TVC, + illesztőkártyával C1541/II + monochrome monitor + floppyk, könyvek.
A hirdetést szombaton 9:39kor tették fel. 9:43-kor már volt ár jelentkező...
https://logout.hu/cikk/retro_kk/teljes.html
-
nagyúr
válasz hege8888 #64405 üzenetére
Hát, több már nem lesz belőlük.
A C1541/II az nem a Commodore C64 flopyy drive-ja ?
Létezik ehhez olyan vezérlő kártya, amivel a TVC tudja használni ?Nekem elvileg "gyári" drive van hozzá, külső táppal egybeépített dual-drive (Mitsubishi a bélés).
RyZsa konfig: R5 5600X, Gigabyte X470 Aorus Gaming 7 Wifi, LF III 360 Dark AIO, 4*8 GB Patriot Viper Steel 4400 CL19 KIT, TT TGS 650W RGB, Netac 930E 250 GB, Sapphire Nitro RX 480 8 GB, DELL P2417H *2, Thermaltake Core X31 Riing
-
unclefucka
senior tag
válasz Madara-san #64404 üzenetére
Vágj bele! Ha elakadsz valahol úgyis van itt elég elvetemült fazon, aki segít.
Alkatrész is akad még talán, ami megy, ha az lenne a gond.
Aztán írd meg, hogy mi lett a végleges konfig.
És persze jöhetnek a tesztek.hege8888:
Kő' a borda? Ha nem, akkor visszateszem a doboz mélyére...Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
-
hege8888
aktív tag
-
frescho
addikt
Sok sikert hozzá, jó kis gép lesz. Az 5V-os ha terheled jól fel tud melegedni, de láttam bordával és nélküle is. A 3.3V-os tuti bírja borda nélkül, de a régebbire azért én mai fejjel raknék bordát, de venti nélkül.
Madara-san: Nem kell ezen csodálkozni. Az AMD le volt maradva a csúcsmezőnyben, de a középben valamit gurytani kellett. Egész jól sikerült, ha jól emlékszem a 386DX40 hasonlóan standard válasz volt, mint később a Celeron 300A vagy a 754-es A64 3000+
Amire gondoltam az olyan kombi lap amibe 386 és 486 is betolható.
hege8888: Valaki baromi mázlista volt
jokeph: Szép drive-ok
https://frescho.hu
-
Frawly
veterán
válasz frescho #64396 üzenetére
Pedig nézz utána, hogy a Pentium 1 az 1993 májusában jelent meg. Ne abból indulj ki, hogy M.o.-n csak 1994-1995 között lett általánosabb, gazdag jenkiknek hamarabb elérhető és megfizethető volt (többet kerestek már akkor is, nem kellett vámot fizetniük, nem volt kedvezőtlen dollár-forint átváltásuk, nem volt olyan magas az áfájuk sem, mint a magyar). Már pedig a játékokat is ott írták. Persze még 1996-ban, 1997-ben is el lehetett lenni egy sokkal olcsóbb AMD 5x86-tal (én valami 1998-1999-ig használtam). A Quake-kel sem volt baj, a titka, hogy nem volt szabad a felbontást emelni, csak ilyen pixelesen lehetett nyomulni vele VGA lowres-ben, meg alá kellett tolni min. 8 MB memóriát, de nem volt az a memómennyiség, amit ne tudott volna hasznosítani. Jól emlékszem, hogy az első játék volt, ami be tudott cuppantani lazán 64 MB memóriát is, ha annyi volt a gépben, csak úgy pislogtam.
Nyilván, aki burzsuj volt, erősebb Pentiumon nyomult, meg volt korai 3dfx gyorsítója, az emelhette a felbontást. De ez ilyen tényleg kő gazdagoknak, lottónyerteseknek volt opció csak.
Szóval azok az évszámok, meg procitársítások, amiket írtam, azok évre pontosan megállják a helyüket. Nem arról szólnak, hogy akkoriban mivel nyomták a magyarok, hanem aki már ma retrózik, és tobzódik a hardverben (esetleg emulátorban tolja), az mit toljon az egyes játékok alá, hogy a sebessége megfelelő legyen. Ezek az évszámok persze csak általános iránymutatások, mert játékonként is ingadozik.
-
Frawly
veterán
válasz Doky586 #64412 üzenetére
Ezen semmi meglepő nincs, ez papírforma szerinti különbség. A Radeon egy felső kategóriás, 256 bites memóriabuszú kártya, 5× akkora memósávszéllel, dupla annyi shaderrel és feldolgozóegységgel, némileg magasabb órajelekkel. A 6200-as egy alsó kategóriás kártya, 64 bites memóriabusszal rendelkezik.
A 6200 előnye az Shader Model 3.0 támogatás (igaz, ahol ez számítana, ott viszont úgyis túl gyenge fps-t hoz), meg a kisebb csíkszélesség, alacsonyabb fogyasztás, de ezt a hajunkra kenhetjük, ha egyszer egy vér gyenge kártya. A maga idejében sem nagyon vette senki, kínjukban mindenféle lapra meg laptopra integrálták, meg Tesco value irodai konfigokba tették be, hogy ne maradjon a nyakukon. Mai napig elrettentő példának jó, mint anno a GT 210-es, ami utólag minden review-ban elnyerte a valaha volt legkakább GPU címet, ami azért valódi érdem, azt nézve, hogy jó pár hulladékot adtak ki az évek folyamán különböző gyártók, amik csak grafikus lassítóknak voltak becézhetők.
-
nagyúr
válasz alvaro #64414 üzenetére
Nekem is gyanús volt... csak mert a kollega amit idézett hirdetést, ott egy ilyen drive volt vezérlőkártyával + az alapgép.
DS DD-t tud, legalábbis ami nálam van, azaz 2*360 KB-ot. És nem kell a lemezt forgatni, dupla fejesek a drive-ok.
RyZsa konfig: R5 5600X, Gigabyte X470 Aorus Gaming 7 Wifi, LF III 360 Dark AIO, 4*8 GB Patriot Viper Steel 4400 CL19 KIT, TT TGS 650W RGB, Netac 930E 250 GB, Sapphire Nitro RX 480 8 GB, DELL P2417H *2, Thermaltake Core X31 Riing
-
Ranagol_5
senior tag
Újabb ingyen elvihető cuccokat ajánlanék fel, ha valakit érdekel.
Az egyik egy Acer EG31M deszka hátlappal + E5200.
Illetve egy HP Compaq dc5100 SFF egy Benq G700 17"-os monitorral.
A Gépben:
1,5Gb DDR2 533mhz-es ram
P4 3Ghz socket 775
Asszem 20Gb vinyó
DVD-ROMHa valakit érdekelnek, szóljon. Ha a héten nem jelentkezik innen érte senki, akkor feltszem apróra.
Sometimes I feel my self like a fuckin' monkey. | Irigylem a szüleimet. Nekem sose lesz olyan zseniális gyerekem, mint amilyen nekik van.
-
válasz Frawly #64413 üzenetére
Igen, ezért cseréltem le..
Kicsit aggódtam mert nem akartam a monitorom analóg bemenetét használni, és ezen régi kártya nem akarta megjeleníteni eddig nekem a biost a DVI/hdmi kábelen. De kiderült hogy tápreset után választja ki a fő kimenő portot (nem úgy mint a mai kártyák), úgyhogy egy újraindítás vagy restart nem elég az analógról hdmi-re váltáshoz, kikapcsolás szükséges.
-
frescho
addikt
válasz Frawly #64411 üzenetére
Lehetett. Persze lehetett, meg most is vehetnél HEDT-et, de valójában hányan tudják megvenni?
Kerestem egy 93 végi BYTE magazint, abban összerakott gép árakat. Direkt nem Compaq vagy IBM masinákat, mert azok még drágábbak lennének.
60MHz-es Pentium 8MB RAM-mal $3999. A megfizethető kategóriának ott már a 486-os számított (DX3= $1539, 66=$1979) amikor mi a 386DX40-re vadásztunk. Mai értékre átszámolva a Pentium $7,101.95 ami egy jó mérnöki fizu. A beosztott mérnök, akivel Philyben beszélgettem tavaly Karácsony előtt durván a felét kereste. De még az ő fizetése is a medián felett van bőven. 93-ra vetített statisztikát nézve főiskolával már kb. 1.5 fizuból kijött talán a gép. De a többségnek ez inkább negyedéves kereset, vagy még több lett volna.
Erősebb Pentium 93-ban a 66MHz volt a 60-nal szemben még több lóvéért. Azért tiltakozom ellene amúgy, mert pont ez a kategória ami értelmetlen retró játék szempontból. Nagyon átmeneti darab ritkaság számba megy. Az akkori progikhoz bőven sok, de a Quake félékhez meg bőven kevés. Egy kicsit későbbi 200 MMX + a Voodoo amit említettél jobb páros, mint bármelyik korai Pentium. Ha a határt kérdeznéd, akkor 486 után rögtön a 166MHz-et mondanám. Annyi kell a Quake alá, ha software renderrel akarod futtatni, de glQuake esetén is, hogy tudja etetni a kártyát. A linkelt teszt alapján még az is koccos, bár akkoriban az 5x86 után nagyon jónak tűnt a kb. 30 fps: [link] Az igazi egy 166MMX jól felrángatva 250MHz-re.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
arn
félisten
válasz frescho #64421 üzenetére
93ban eleve nem tudott az intel eleg pentiumot szallitani, csak 94re futott fel a gyartas, de a penya szekere a socket5tel indult be igazan. 93ban kint is a 486 ment vlb busszal, a 94ben jott el a pentium kora. Nalunk 95ben dragak voltak, 96ban mar mainstream lett.
facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld
-
Frawly
veterán
válasz frescho #64421 üzenetére
Ennyire ezért nem volt drága 1993-ban sem. Nem összerakott gépet kell nézni, hanem árlistánként összerakni alkatrészenként. Persze úgy is drágára jön ki, min. 1000-1500 USD. De kihozható volt kevesebből is, ha csak lapot+procit vettek meglévő gépbe, vagy később csak egy overdrive procit (talán 1995-től volt már az is) 486-os lapba. Persze akkor sem volt túl olcsó, azért nem a magyar pénztárcához volt szabva, az egyszer tuti biztos.
4000 USD-ért az a gép lehúzás volt mindenképp (és a ~2000 USD is húzós egy 486-ért), maradjunk abban. Figyelembe kell venni, hogy a megjelenéskori árhoz képest gyorsan esett az ára, az első néhány hónapban is, pláne 1994-re. Abban viszont egyetértek, hogy a lassabb P1-ek nem érték meg az árukat (60-75 MHz közöttiek). FPU-ban erősebbek voltak, de az kevés embert érdekelt, a többiben meg nem volt gyorsabb, mint egy 5x86. Egy előnye volt még, 1-2 extra utasítás, de akkoriban még nem volt olyan progi, ami kihasználta volna, rá lett volna optimalizálva. Később meg voltak ilyen progik, de addigra voltak gyorsabbak Penyák is. A 90MHz-es P1-nek viszont már volt értelme, az már olyan szinten volt, hogy a legerősebb 486 klón már nem bírta befogni, jó, talán az 6x86, de az későbbi.
A Quake gépigénye szoftverrenderben nagy függött attól, hogy mekkorára vetted a felbontást. Ilyen 1024×768-on szerintem egy MMX-en is akad, talán P Pro, P2/Celeron szintjén lehet kísérletezni nagyobb felbontásokhoz.
-
arn
félisten
facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld
-
frescho
addikt
válasz Frawly #64424 üzenetére
Ha csak az upgrade árát nézed, akkor teljesen korrekt az árkülönbség az árlistán a 486 és a Pentium között. Abból indulsz ki, hogy valakinek már volt egy jó gépe, de azt is meg kellett már vennie előtte. Az ár 93 végi, nem tavaszi amikor még nagyobb prémiumot kértek el az újdonságért. Csak maga az upgrade került volna egy havi bruttó medián fizetésbe, szóval még mindig nagyon réteg terméknek számított, mint ma a HEDT. Nem véletlen, hogy ritkák az aranyozott fejú Pentiumok. Ahogy arn is írta a Socket 5/Pentium 100 környékén kezdett kiforrani. A megfizethetőséget kb. a 6x86 megjelenésének idejére tenném, az nagyon lenyomta az árakat.
Quake-nél 320x240 volt a cél felbontás, a 640x480-hoz már 3D gyorsítás kellett. Erről meg csak álmodoztunk jó hosszú ideig. Valamiért nekem a jól tuningolható 166MMX-hez kötődik az első értelmesebb 3D gyorsító kártya.
https://frescho.hu
-
arn
félisten
a regi gepek megiteleseben mindig elfelejtodik a korabeli chipset es vga kerdese, ha sebessegrol van szo. pedig siman volt 20-30% is a korabeli chipsetek hatranya. a triton elotti chipsetek nem voltak tul fenyesek, de a socket7nel altalanos pb cache hianya is jelent vagy 10-15%ot. a korai 486ok sem eppen azt tudtak, mint a 94es kornyezetukbe bepattintva merhetunk (foleg a vlb elott).
szoval egy korai es kesoi dx2-66 kozott siman lehet 1.5x differencia jatek szempontbol, de a penyanal is volt vagy 20-30% az orajelen felul.
[ Szerkesztve ]
facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld
-
unclefucka
senior tag
válasz Frawly #64424 üzenetére
"486 klón" nem igazán létezett, mert az alap architektúra itt is megegyezett a gyártótól függetlenül. Az 5x86-ra inkább a 486(+), vagy a 486(Upgrade), vagy ilyesmi jelzőt lehetne akasztani, hiszen egy alap 486-nál többet tudott és nem csak órajelben.
A 6x86 már klón volt, de nem 486, hanem Pentium klón. És teljesítményben soha nem tudta befogni az Intelt, hiszen mire tudta volna, addigra már volt PII és nagyjából ott lett vége a kis gyártóknak (Cyrix, ST). Ezután már csak az Intel és az AMD volt ütőképes.
Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
-
hege8888
aktív tag
-
hege8888
aktív tag
Más:
Mercury az alaplap, táp, ház-on kívül gyártott esetleg kártyákat?
https://logout.hu/cikk/retro_kk/teljes.html
-
nagyúr
válasz hege8888 #64430 üzenetére
No derék. Végül is, nem lepődnék meg, ha valami szaki hozzáfaragta volna a C64 drive-ot a TVC-hez.
Azt nem tudom, hogy a régi Mercury változatlan formában maradt e, de rengeteg mindent gyártanak a mai napig is, pl. ITT.
RyZsa konfig: R5 5600X, Gigabyte X470 Aorus Gaming 7 Wifi, LF III 360 Dark AIO, 4*8 GB Patriot Viper Steel 4400 CL19 KIT, TT TGS 650W RGB, Netac 930E 250 GB, Sapphire Nitro RX 480 8 GB, DELL P2417H *2, Thermaltake Core X31 Riing
-
Madara-san
tag
válasz unclefucka #64408 üzenetére
Mindenképp A ház már úton van hozzá, holnap fogom kiforrasztani az akksit, aztán össze rakom. A tervezett konfig (a fentebb kifejtett alaplap és koprocin kívül):
- AT "kistorony" (midi...?)
- Tseng ET4000 (ha megtalálom...)
- Sound Blaster 16 CT2290 (AWE 32 nincs sajnos, GUS meg csak egy darab van az talán 486-ba megy)
- valami-amit-épp-találok ISA hálókari
- 1,44; 5,25 FDD
- CD-ROM (próbálok korhűt...)
- 540 (MB ) IDE HDD + még egy hasonló méretű, mobil rack-ben.
- legalább 8 MB RAM, esetleg ha lehet megpróbálok többet szerválni.Aztán lehet színesítem ezt még valami vicces dologgal, SCSI kártya, pl.
Megy rá a DOS 6.22 és a Win 3.11 hozzá való korhű szoftverekkel egyetemben. Ha készen van teszek fel ám képeket!
(#64401) arn:
Miért a DX2 volt az utolsó 486 "csúcsproci"? Egyébként számomra is érdekes, fűz hozzá pár emlék (igaz a DX4-100hoz több). Valószínűleg a VLB-s 486osomba olyan proci fog kerülni.(#64410) frescho:
Élőben még sajnos nem találkoztam olyan lappal. Bacsis tesztjében olvastam a 486 DLC projektről, de én főleg a 386 CPU tuningolására lennék kíváncsi.(#64421) frescho:
> Az igazi egy 166MMX jól felrángatva 250MHz-re.
Nem jobb már akkor 233-as MMX-et húzni addig, amíg lehet (~300 a határ P1-nek?)[ Szerkesztve ]
Kábelek, tartozékok konzolokhoz + egyéb: http://hardverapro.hu/tag/madara-san
-
arn
félisten
válasz Madara-san #64433 üzenetére
a dx2-66 92 vegen kerult piacra, meg a pentium elott, tehat csucsnak szamitott a pcs piacon. a helyet a socket4es p66 vette at 93ban. a dx4 94ben jott, de mar mainstream piacra, olcsobb volt, mint a pentiumok, es inkabb mobilban hasznaltak.
tehat az utolso 486, ami csucsnak szamitott a dx2-66 volt.
en is dx4et hasznalok: [link]
azert egy 93as dx2ot szivesen osszeraknek - a fobb reszek mar megvannak (lap, proci, mem, kartyak etc), de korabeli tornyot szep allapotban baromi nehez talalni.
[ Szerkesztve ]
facebook.com/mylittleretrocomputerworld | youtube.com/mylittleretrocomputerworld | instagram.com/mylittleretrocomputerworld
-
unclefucka
senior tag
válasz Madara-san #64433 üzenetére
Ha nincs meg a Tseng, akkor a CirrusLogic VGA karik is jók voltak anno.
I/O kártyád milyen van?Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
-
alvaro
senior tag
válasz jokeph #64432 üzenetére
Debasszus, legalább a tvc.homeserver-en lehetne valami nyoma akkor
Egyébként szerintem rossz ötlet, jól szórakozok az 1541-ekkel, eltekintve attól, hogy az Insomnia demó loadere valami iszonyat háklis, már a második lemezen próbálom beadni egy eredeti C64-nek, de kb. 5 meghajtó (2*1541, 1541-C, 1541-II, Oceanic) és 7 gép random permutációjával se értem el, hogy legalább egyszer hiba nélkül lefusson
Szóval vicces, szépen ketyeg, egyszerűbb hibűkat orvosolok is rajtuk, de TVC-re nem tenném, jobb a PC-közeli megoldás. És mennyivel egyszerűbb. Az 1541-et meg PITA lenne rátenni a saját külön oprendszerével meg fura csatolójával (még ha nem is lenne muszáj a gyári lassúságát átvenni).[ Szerkesztve ]
-
nagyúr
válasz alvaro #64436 üzenetére
Jogos.
Jobb a PC közeli sajátja a TVC-nek, ott a csatoló EPROM-jában az IMB kompatibilis DOS 2.0, az mindenre elég, ami kell a lemez kezeléshez.
A sufni megoldás azért ötlött fel bennem, mert pl. az én alapgépem dupla EPROM-os, van az eredeti 1985-ös Basic 1.2-őt tartalmazó, és a tabi Videotonban valamelyik szaki tett bele egy második EPROM-ot, Basic 2.0-ás rendszerrel feltöltve. És megoldotta, hogy egy kapcsolóval lehet váltani a 2 EPROM között, természetesen csakis áramtalanított állapotban.
RyZsa konfig: R5 5600X, Gigabyte X470 Aorus Gaming 7 Wifi, LF III 360 Dark AIO, 4*8 GB Patriot Viper Steel 4400 CL19 KIT, TT TGS 650W RGB, Netac 930E 250 GB, Sapphire Nitro RX 480 8 GB, DELL P2417H *2, Thermaltake Core X31 Riing
-
Madara-san
tag
Áh! Így már értem. Eléggé szép, jól megépített DX4 az. Hercules VGA, GUS, a többi kártya mi alatta?
Jó lesz az a DX2 is, igazából én valami Ilyesmi házat képzelnék el, vagy talán ennél kicsit újabbat. Viszont (szerintem) a fekvő házak gyakoribbak voltak abból a korból.
(#64435) unclefucka:
Fejből most meg nem mondom, de ha hazaértem lövök róla egy fotót.Kábelek, tartozékok konzolokhoz + egyéb: http://hardverapro.hu/tag/madara-san
-
frescho
addikt
válasz unclefucka #64428 üzenetére
Tévedés, mert a Cyrix és az AMD is kénytereln volt részben saját 486-ost fejleszteni. A 386-nál kezdődött a probléma, ugyanis az Intel megvonta a jogokat. Pontosabban megpróbálta a másodlagos gyártóktól, mint az Intel. Erre az volt a reakció, hogy a rendelkezésre álló 386-os technológián és részben az intel 486 visszafejtésén alapulva fejlesztett saját processzort az AMD és a Cyrix. De még nem volt nagy a távolság, a procik felépytése és foglalata teljesen megegyezett.
A 6x86 meg már klón sem lehetett, mert a felépítése teljesen eltért. Legalábbis nekem a klón a másolatot jelenti. A 486-ra még rá merném mondani, de a 6x86, a Nexgen vagy az AMD K5 szériája is teljesen saját utakon indult el.
A 6x86 érdekes, mert integerben például simán verte az Intelt, csak a fránya FPU gyengesége visszaütött, mert pont akkor indult be igazán a multimédia.
arn: Igazad van. Egy jó PCI-os kártya és egy öreg Trident 9000 között még több is lehet, mint 50% programtól függően.
hege8888: Kiegészítő kártyán van a ROM amit tud használni a TVC. Nagyon jó ebből a szempontból a felépítése a rendszerének. Nem volt lehetetlen hozzá faragni, a rutinok egy részét akár a Primo CDOS-ból is átemelhette.
alvaro: Abból főztek ami kéznél volt. Nem válogathatott az ember úgy, mint a PC korszakban, hogy milyen meghajtót szeretne.
Madara-san: Késői MMX mehet 300-on is, ha szerencsés volt az ember. Voltak programok amikben még az első Mendochino Celeronokat is leverte.
https://frescho.hu
-
unclefucka
senior tag
válasz frescho #64439 üzenetére
Ha innen nézzük, akkor igen. (Nálam mást jelent a klón. pl. egy Appple-klón telefon, ami ugyebár csak majdnem ugyanolyan, mint egy iPhone.)
A 486 visszafejtése annyira jól sikerült, hogy tulajdonképpen ugyanaz lett, mint az Intel-é.[ Szerkesztve ]
Akkor válsz felnőtté, amikor a nálad fiatalabbak elől igyekszel eltitkolni, hogy még mindig gyerek vagy.
-
Frawly
veterán
Erről én is olvastam, hogy eleinte az Intelnek gyártási problémái voltak a P1-gyel. Az első szériákban volt több bug is, és itt nem csak a híres FDIV bugra gondolok, hanem voltak mások is. De ezt később az Intel megoldotta. A neten egyébként megjelenési árra 880-970 dollárt írnak a P1 60-66-ra. Ez pedig gyorsan esett, mivel ebben az időben gyors volt az elavulás, nagy léptékű a fejlődés, és az Intel is megoldotta a korai gyártási gondokat. Persze ennek ellenére a majd 1000 dolláros proci jó hogy nem volt olcsó, de ez a mai napig így van, mikor az Intel kihozza az épp aktuális csúcs konzumer desktop prociját (nem a szerver, workstation, HEDT procikra gondolok itt, hanem a sima gaming/desktop CPU-kre), akkor megjelenéskor kb. 1000 dolláros áron adják.
A P1 szekerét a Win95, az Internet terjedése, meg a multimédia, és új (valódi) 3D-s játékok, 3D gyorsítók tolták meg.
(#64428) unclefucka: az AMD 5x86 lényegében egy felturbózott 486-os. Pont ez volt a termékek célja is, hogy olyan olcsó upgrade procit gyártsanak, ami belemegy a 486-os lapokba, foglalatba, és a legtöbb alkalmazásban hozza a Pentium sebességét. Persze, fel voltak turbózva, pl. nagyobb órajel, nagyobb beépített cache, stb., de architektúrájukban nem voltak 586-osok, nem tudták a P1 extra utasításkészleteit, nem voltak Pentiumként használhatók, le voltak maradva FPU-kba is, külső buszuk is „csak” 32 bites volt. Ez egyébként DOS-ban meg Win 3.1(1)-ben nem számított, egyformán teljesítettek, ahol a Pentium előnye kijött, azok az FPU igényes dolgok (Quake, CAD programok) és a Win9x multitasking (itt jól jött a 64 bites címbusz), új 3D gyorsítós játékok, ezeknél a 486 már letérdelt csúnyán. Nem véletlen, hogy végül az Intel is kihozta a Pentium Overdrive-okat, mert elég nagy szelete volt a piacnak a 486-os alaplapos gépek bővítése.
Abban igazad van, hogy rosszul emlékeztem, a Cyrix 6x86 már P1 Overdrive klón, architekturálisan 586-os és a PPro-kkal szállt versenybe.
[ Szerkesztve ]
-
frescho
addikt
válasz Frawly #64441 üzenetére
Tényleg nem kötekedni akarok, csak zavarnak a pontatlanságok.
Igen, a Pentium sem volt kivétel, de a 60/66MHz-es verziók és a Pentium Pro is kicsit kivételesek voltak. Mire esett volna az áruk inkább kivezették őket. Az első aranyozott, 5V-os Pentiumot a gyártási, meelegedési és egyéb problémák miatt váltották a kevésbé díszes 75+ MHz-es kerámia tokos darabok. Ezt említette arn is Socket 5-ként, ami már sikeres szériának bizonyult. A PPro meg mindig megmaradt felső kategóriának amit a PII váltott.
"itt jól jött a 64 bites címbusz" -> ez bántja a szemem, mert az adatbusz volt 32 vs. 64 bites a 486 vs Pentium relációban. Gondolom csak elírtad. Logikus, mert a 32 bites címbusz is 4GB-ot jelentett volna amennyi sose került azokba a gépekbe.
Cyrix 6x86 már P1 Overdrive klón, architekturálisan 586-os és a PPro-kkal szállt versenybe. -> Nem Semmi közük egymáshoz. Egyrészt már abszolút nem másolat, tehát nem lehet klón. A nagyobbik tévedés, hogy a 6x86 ugyan superskalar, de nem történik mikro utasításokra átfordítás. Közelebb van a Pentiumhoz, mint a PPro-hoz, de marketing szinten jól hangzott a újabb generációnak feltüntetni 6x86-ként. Hasonlóan az AMD-nél a valójában turbó 486 futott 5x86-ként, mint az közismert.
https://frescho.hu
-
Frawly
veterán
válasz frescho #64442 üzenetére
Igen, igazad van, az adatbusz 64 bites a Pentiumnál, nem a címbusz, de a lényegen nem változtat, hogy főleg Win9x-től fogva ez sokat számított, DOS/Win 3.1-ben még nem. A 6x86-ról viszont ugyanazt írjuk, lényegében 586-nak felel meg, nem 686-nak. Azért írtam én is, hogy P1 klón, csak egyfajta overdrive stílusban. Egyébként anno nagyon nem szerettem a 6x86-ot, egy csomó rejtélyes fagyás, meg inkompatiblitási probléma volt vele. Míg ezzel szemben az 5x86-tal semmi gond nem volt.
Pentiumoknál meg nem csak a melegedés volt gond, meg a magas selejtarány, hanem többféle bug. Mint írtam, nem csak az FDIV, hanem az F00F is, ami csak azért nem olyan híres, mert szoftveresen is orvosolható, és nem lett belőle akkora médiaszenzáció, nem került sor nagyszabású procicserére. Bár állítólag ezek a korai, hibás pentiumok mostanra többet érnek, mint a hibátlanok
[ Szerkesztve ]
-
frescho
addikt
válasz Frawly #64443 üzenetére
A lényegen nem változtat, de a cím és adatbuszt összekeverése halálos vétek
Nem klón, mert nem másolat. Ahogy egy mai Ryzen sem Intel klón. Kompatibilis processzor. A 486-ok még tekinthetőek klónnak, mert az előző generációra épülve az Intel CPU-kal rokonok.
Minden prociban van hiba. Ott volt a Phenomok TLB hibája vagy most a különböző sérülékenységek. Az FDIV-et is kezelte pl. az AutoCAD, erősen túl volt túllihegve. Azért drágák ezek az aranyfiúk, mert ritkák és azért ritkák, mert keveset adtak el belőlük amikor piacon voltak. Ezért mertem azt írni, hogy a megjelenés éve (93) nem egyezik a realitással. Amit arn írt az volt inkább a tényleges trend: A socket 5-be érkező kerámia tokos procik amik már tényleg elterjedtnek tekinthetőek. A redhill-t ajánlom a figyelmedbe, ha még nem ismered. Ugyan aussie, de jól leírja, hogy miből volt mennyisági eladásuk.
[ Szerkesztve ]
https://frescho.hu
-
Frawly
veterán
válasz frescho #64444 üzenetére
Ez csak szóhasználat kérdése, hogy mi a klón. A klónoknak nem kell feltétlen közös őstől származniuk, meg nagy fokban hasonlítaniuk.
A bugos P1-ek azért drágák, mert ritkák. Konkrétan az FDIV-es a legritkább, mert ugyan sok ilyen proci volt, de az Intel szinte mindenkinél cserélte, pár ember tartotta csak meg a hibás procit tájékozatlanságból vagy lustaságból. Szoftverek valóban tudták korrigálni. Így kevés maradt fenn belőle, ritkasággá teszi. Nyilván ez egyéni preferencia kérdése, én hibás procit retró gépbe nem építenék be, ha lenne is retró gépem, és pentiumosat akarnék, akkor valami gyorsabb P MMX-szel, PPro-val próbálkoznék inkább, nem alacsony órajeles, hardverbugos, korai Pentiummal. Ha meg lassabb gép kéne, akkor meg eleve nem Penyára építeném az egészet.
Amit meg az évszámokhoz írtam, az nem a realitásokról szól, hanem hogy a játékfejlesztők milyen hardvert tudtak figyelembe venni. Ennek nem feltétele, hogy általánosan elterjedt legyen, elég az, ha a piacon van, ismerik már a teljesítményét, és már úgy írják a játékot, hogy nem spórolnak annyira az erőforrásokkal (ez nyilván csak pár játéknál van, extrémebb esetként), főleg nem a legmagasabb grafikai beállításon, üzemmódban. Úgyhogy, pedig de, már az 1993-as Doom1-nél is látszik, hogy erősebb 486-os kell alá. Ez mind nem a realitásról szól. Azt senki nem mondta, hogy Átlag Jóska ilyenekkel nyomult. Valóban drága volt, de a játékfeljesztőknek meg az amerikai kereseti szinteknek már nem volt akadályozó tényező.
Ha a magyar állapotokból indulnánk ki, akkor minden jó pár évre későbbre tolódik. 1993-ban én is max. ilyen 386-os géppel nyomultam (egy évvel előtte meg csak 286-ossal, előtte 1-2 évvel meg XT szintűekkel), semmi 486, meg Pentium. Meg Windows 3.1 is mutatóban, inkább DOS-szal nyomultam, DOS-os játékok, DOS-ban programozás. Az ilyen 200-300 ezer forintos 486 DX2-őt, meg a megjelent Pentiumot csak a számítógépes magazinok hasábjain csodálgattam, hogy milyen szerencsés, aki megveheti, van rá pénze.
-
A 486-Pentium átmenethez - a két legnagyobb ugrás : Cyrix486- ról (ami még lényegében sima i486 koppintás) --> Cyrix5x86- ra (Socket 3, de már önálló tervezés, meg is veri @150MHz- en a PODP@100- ast), aztán ezt fejlesztették tovább 6x86/6x86MX/MII- re, Socket7 alá. AMD részről pedig a felturbózott 486, az Am5x86- ról a K5- re. A K5 szintén önálló tervezés az Am5x86 pedig csak egy extrákkal felszerelt iDX4, majd a K5 továbbvitele a K6 családra. A Cyrix kihalt (de szerencsére hagyott nekünk egy jó kis M-II- es retroprocit ), az AMD pedig kisebb-nagyobb javulások-visszaesések után ma is versenyben van.
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz DarthSun #64446 üzenetére
A K6-ra ugrás jó hogy nagy. Cyrix 5x86-ot nem használtam, azt nem tudom mit megy egy AMD 5x86-hoz képest.
Erről az M-II-ről nem is hallottam, csak most, hogy itt a topikban emlegetitek. A magasabb órajelből ítélve badass procinak tűnik, persze ez már egy más korszak SS7 foglalat, AGP-lap, nagyon távol van már a 486-os szinttől. Gondolom valami K6 szintű.
-
válasz Frawly #64447 üzenetére
A K6- ra ugrás már a második lépcső, az első korszakalkotó a K5, mely mint írtam az első sajáttervezésű AMD.
A Cyrix 5x86 azonos órajelen gyorsabb az Am5x86- nál.
Az MII meg persze, SS7 proci, a linkelt MII/400 már a Cyrix utolsó szériája, 0.18 micronos, integerben nagyon gyors, viszont FPU- ban elmarad az AMD K6 szériától. -
frescho
addikt
válasz Frawly #64445 üzenetére
Szóhasználat, de meddig tekintheted klónnak? Addig amíg a funkciót másolja, vagy amíg a felépítése is nagyfokú hasonlóságot mutat? Én az utóbbira szavazok és akkor a 486 szériáig beszélhetünk klónról, mert azt követően a Socketen kívül a procik teljesen mások voltak.
Nem csak a csere miatt ritkák, hanem eleve a legyártott mennyiség alacsony az ár miatt. Aztán jöttek a kerámiák, meg a konkurencia. Az MMX-el teljesen egyetértek. A PPro "feelinges", de az is eléggé gyerekcipőben járt.
Az olyen fejlesztések nagy része hatalmas buktának bizonyult ahol a csúcsra optimalizáltak. Akinek volt érzéke hozzá az ügyelt, hogy a középkategórián jól fusson a játék. A logikád alapján a 93 decemberében érkező Doom-mal akár célozhatták volna a Pentiumokat is. Pont a Doom optimalizációjáró olvastam régen egy jó cikket. Nem véletlen, hogy elkocogott egy 386DX40-en/486SX25-ön. (OK, mai szemmel gáz, de akkoriban igencsak elfogadhatónak tartottuk) Ha jól emlékszem két irányba is optimalizáltak. Egyrészt a 486-os cache méretére, hogy azokon a procikon tuti jól fusson ha maxra van felvéve. De FPU-t nem használtak, a cél nagyjából a 486SX33 volt. Egy szinttel lejjebb a 386-os géppel rendelkezőkre gondolva az volt a cél, hogy mediumon mehessen a program. Gondoltam ez a lista jól szemlélteti, de az a baj, hogy a ISA, VLB, PCI nagyon torzítja az eredményt.
Le voltunk maradva, de ez ma is így van. Nem véletlenül hasonlítottam a HEDT-hez a korai Pentiumokat. Ma vajon hány ember vesz magának otthonra ilyen csodát? MErt az egy dolog, hogy hányan szeretnének, de a valóságban hányan engedhetik meg maguknak és kinek van rá tényleg szüksége?
https://frescho.hu
-
Frawly
veterán
válasz frescho #64449 üzenetére
Nekem elég, ha a funkciót másolja, helyettesíti, vagy belemegy azonos foglalatba. A felépítésbeli egyezés nem követelmény, bár azért némi hasonlóság legyen. Hangsúlyozom: nálam. Így az AMD 5x86 486-os klónproci, a Cyrix 6x86 Pentium klónproci. Persze lehet velem egyet nem érteni, meg más szót használni rá, ez az én véleményem. Sok klónproci elég határeset, pl. a Cyrix 6x86-ot nagyon szigorúan lehet 486-os klónnak is tekinteni, hiába áll felépítésben közelebb a Pentiumhoz, nem támogatja a pentiumos utasításokat, ezért CPUID-ben 486-osnak azonosítja magát. Bár én hajlok arra, hogy a 64 bites adatbusz és a felépítésbeli hasonlóság miatt Pentium klónnak tekintsük.
Abban egyetértek, hogy normális játékfejlesztő közepes gépet vesz figyelembe, és lehetőleg egész gyenge gépekre is optimalizál (még ha csak butított grafikai módban, butított grafikával is). Kivéve extrém esetek, általában 3D-s játékoknál, fps-eknél, és bár ott is megcsinálták, hogy azért elterjedtebb, átlagnak megfelelő gépen menjen, de adott esetben csak ultraalacsony felbontásban, alacsony fps-sel, levett rendermérettel (Doom 386-oson). Pont a Doom volt az, amit ráadásul nem is átlagos PC-n fejlesztettek, hanem NexGen Workstation-ökön, olyannyira nem az átlagra mentek. Nyilván azért optimalizáltak nagyon erősen, mindenféle trükköt bevetve, hogy 386-oson is menjen.
Hogy a játékot teljes pompájában élvezhessük ezeknél az extrémebb játékoknál, akkor a mindenkori csúcsot kell figyelembe vennünk, ezért írtam az évszámokhoz azt a proci/RAM besorolást. Szóval 1993-as játéknál már figyelembe lehet venni a Pentiumot, nem túlzás alárakni.
Ez még a MIDI-nél is így van. A Doom ugye tud MT-32-őt meg talán General MIDI-t is hajtani. Nagyon kevés embernek volt ilyen, a legtöbben Adlib meg Sound Blaster valamelyik verziójával vagy klónjával tolták. De ha a legjobb hangzást akarod Doom alatt elérni, akkor de, kell az extrém MT-32 vagy egy komolyabb hullámtáblás hangkártya. Elmegy ugyan olcsóbb kártyákon is, de csak OPL2 vagy OPL3 FM MIDI-ben. Ez egy másik szép példa, hogy nem az akkori korszakban általánosan elterjedtet toljuk, ajánljuk alá. Ma már megtehetjük, mivel rendelkezésre áll.
Új hozzászólás Aktív témák
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Szólánc.
- Futás, futópályák
- Diablo IV
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Kolondrum: BBM Enterprise - End-Of-Life-Notice - 2024.11.01
- Ukrajnai háború
- Ennyibe kerülnek a Huawei Pura modellek Európában
- Kerékpársportok
- Milyen CPU léghűtést vegyek?
- További aktív témák...