Új hozzászólás Aktív témák

• #3083 #71562240 törölt tag Mathiask #3074

  Új Válasz 2020-04-17 13:20:30 #3083

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  #71562240

  törölt tag

  válasz Mathiask #3074 üzenetére

  "A "De van, de van!" -nál kicsit konkrétabb magyarázat jól jönne."

  Értem, de akkor ehhez nyilván végig kéne menni odáig az elektronika tudományának alapjain legalább tankönyvileg, hogy mi micsoda és hogy működik az elektromosságtanban és elektronikában.

  Valami olyasmit képzelj el, hogy a bemenet úgynevezett érzékenysége a kimenet kivezérléséhez képest egyfajta szűk keresztmetszet (vagy éppen "túl bő" keresztmetszet, ha az illesztési aránytalanság a küldő készülék hátrányáról szól, lásd jelzajviszony-romlás). Hasonlat következik. Sántítani fog, mint a hazug kutya, de hasonlat olyasmire, ami láttál már. Van egy folyadékáramoltató csatornád a patakból kivezetve egy vízimalomkerék meghajtására. Adott mennyiségű folyadék halad a csatornában időegység alatt optimális keresztmetszeten, mikor is a se túl kevés, se túl sok víz egésze megfelelő sebességgel érkezik pontosan a malomkerék lamelláiba, optimálisan meghajtván azt. Ha ezt az optimális csatornát leszűkíted, akkor a túl nagy sebesség és az örvények miatt a víz egy része kifröcskölődik a lamellákból (megnő a torzítás). Ha az optimálishoz képest kitágítod a csatornát, a víz fele a lamellák mellé megy a semmibe (megnő a zaj a hasznos jelhez képest). Ritka ostoba hasonlat, és sántít, de talán elfogadod a "van" jogosságát. Ha a malomkereket fékezed (hangerőszabályzó), az nem hat vissza arra, hogy mi történik a csatornában. A csatornából kiment a víz, nem megy vissza attól, hogy a malomkereket fékezed.

  Továbbra is a hangerőszabályzót emlegeted a fogadó készülékben. Nincs annak a hangerőszabályzónak köze a bemenet érzékenységéhez. Nincs annak a hangerőszabályzónak visszaható hatálya. Az a hangerőszabályző előrefelé működik, nincs visszaható hatálya az előtte levő bemenet érzékenységére. Nincs köze egymáshoz a két dolognak (ritka kivétellel, de az most mindegy).
  "Én abban látom itt a félreértést hogy a bemeneti érzékenységet úgy tekintitek, mintha a fogadó oldalon ez szerepet kapna még a hangerő szabályzó előtt. Pedig nem. Ez egy elméleti érték és azt mondja meg hogy ha és amennyiben nem lenne hangerőszabályzó..."
  A bemenet mögött valahol levő passzív hangerőszabályzó NEM a bemenettel foglalkozik. Annak a bemeneti érzékenységnek hótt mindegy, hogy sok-sok áramkörrel (vagy akár közvetlenül) mögötte van-e egy passzív hangerőszabályzó vagy nincs (ritka kivétellel, amely kivétel különleges módszereket kíván). Az idő nem halad visszafelé (ritka kivétellel, de az különleges módszereket kíván)! Az idő előrefelé halad (ritka kivé...). A hangerőszabályzó a teljesítményáramkörökből vagy akár a közvetlenül a bemenetről jövő jelnek a csapja. Az interfészek közötti torzítás attól még ugyanannyi, hogy elzárod vagy megnyitod mögötte a csapot, azaz, az interfészen a jel/torzítás arány ugyanaz marad, akár megnyitod a csapot, akár elzárod a csapot (passzív hangerőszabályzót).
  Ha elzárod a csapot, és nem halad tovább a víz, az nem küldi vissza a vizet a vezetékekből a víztoronyba vagy a karszthegységbe. Ha fékezed a malomkereket, nem küldi vissza a vizet a patakba.

  "De erre van a hangerőszabályzó, hogy a bemeneti pl 2V-os jelet a következő fokozatok számára lecsökkentse. Ha letekered a hangerőt akkor a bemeneti érzékenység értékénél kisebb érték fog tovább menni,..."

  Tovább! Előrefelé, a következő fokozatok számára! Nem visszafelé a bemenet felé! Csap!

  -.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

  "gyakorlatilag nincs olyan integrált erősítő vagy elő-végfok kombó melynél a bemeneti érzékenység azonos szinten lenne mondjuk egy CD lejátszó kimeneti feszültségével. Nem véletlenül nincs és jó is hogy nincs. (különben egy halk felvételnél nem tudnád kihasználni az erősítő teljesítményed)"

  Ez így nem igaz, hogy "gyakorlatilag nincs", mert sokmindenre van példa a gyakorlatban, de hát azt magyarázom, hogy egymás ellen játszó paramétereknek kell optimálisan próbálni megfelelni, például a kivezérlési-túlvezérlési torzítás és a jel-zaj viszony között megalkudva egy optimumgörbe mentén valahol.

Új hozzászólás Aktív témák