-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
python1
veterán
Mi az, hogy rendes? Én direkt olyan lejátszót vadásztam amiben van, és a DAC része sem vall szégyent, árában megállja a helyét. A CD lejátszómnak is a saját DAC- ját használom, nem mint transport, kb 500e forintig nehéz hozzá megfelelő DAC-ot, lejátszót találni ami lezenélné.
Én kizárólag File vagy streamer feladatokra PC-t használok használnék.
migabi24
De egyszerre jött ránk?[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
migabi24
#2801
üzenetére
python
A "rendes" lejátszók egy jelentős része csak "futómű". Ez statisztikai tény, nem jelenti azt, hogy a DAC-os típusúak ne lennének "rendesek". Némely gyártó lényegében ugyanazt a "futóművet" kihozza DAC-os és DAC-talan változatban is, kinek milyenre van szüksége, sőt, vannak fakultatíve választható DAC-kártyák is - lásd még némely mai erősítők fakultatív DAC-kártyái. Ear felhívta a figyelmet, hogy ha fehér_ember az én mondásomat követve "futóművet" akarna cserélni, olyat is találna bőven, amiben nincs DAC, tehát tudna a meglévő DAC-ja mellé is "rendes" lejátszót mint csak "futóművet" választani.
-
python1
veterán
válasz
#71562240
#2803
üzenetére
Világos volt a mondandója, csak nem értek vele egyet, azzal a részével, hogy "rendes". Egyszerűen nem látom értelmét a megbontásnak, HTPC- nél mondjuk ott valóban működik, de az teljesen más.
A forrás megbontása helyett a rendszer utolsó darabjaira fordítanék nagyobb figyelmet (végfok, előerősítő, hangsugárzó). Nálam van néhány végfok, és még egy rakat forrás is, de a rendszer hangját nagymértékben az utolsó elemek határozzák meg.[ Szerkesztve ]
-
Ear001
addikt
válasz
python1
#2804
üzenetére
Én viszont pont azt tapasztalom, hogy a fájl lejátszás pont olyan, mint a lemezjátszó, millió darabra bontható, minden része lehet kritikus, minden részén lehet jó nagyot hozni és bukni.
És ami az elején el van cseszve, azt a végén mér nem hozod vissza, és ami az elején szilárd alapokon van, azt a végén mér nem nagyon tudod elszúrni.
-
#2809
fehér_ember
addikt
#71562240
#2773
fehér_ember
addikt
válasz
#71562240
#2773
üzenetére
Tudsz mutatni egy-két konkrét példát, hogy lássuk milyenekre gondolsz?
Amúgy "sima" usb-s dac-volt az egyik kinézettem a jelenlegi firewire-s helyett, szintén a wines pc mellé.
A füles meg nem lényeges, néha használom csak munkába ingázáskor, arra bőven megfelel főleg hogy a dac a gyengébb pont. Különben meg el sem tudom képzelni milyen lehet egy mégjobb agybadugós. -
Dißnäëß
veterán
"Itt a Húsvét, hull a hó,
jégcsap lóg a fákon,
locsolnék, de karantén van
szerte a világon.
Úgy tûnik, hogy idén most
elmarad a locsolás,
kijárási tilalom van,
mert mindenki Coronás.
De én mégis kiszöktem,
sietve jöttem hozzád,
nem venném a szívemre,
hogyha hervadoznál.
Nem húzom az idôt, csak
locsolok és megyek,
nem szeretnék sokat lenni
egy légtérben veled.
Jöttem is, locsoltam is,
s hogy ez ne legyen hiába,
tojás helyett wc papírt
tégy a kosárkámba !
Búcsúzom, megyek hát,
de most nincsen puszi,
vészhelyzetben két méter
távolság a tuti.
Bepattanok autómba, mert
van még egy-két címem,
olyan is van köztük, ahol
liszt lesz majd a bérem. "Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#71562240
törölt tag
válasz
python1
#2804
üzenetére
Én sokszor mondtam, hogy eleve nem használok számítógépet hifi rendszerbe, még fájllejátszó futóműnek se, mert annak is sokat számít a minősége. Azt is sokszor mondtam, hogy manapság elvileg az erősítőt tartom a hifi rendszer központi, "legfontosabb" elemének, de utána nálam a forrás jön a "fontossági sorrendben" (akkor is, ha fájllejátszás), és csak a "legvégén" a hangsugárzó. Szóval én azt gondolom, hogy a rendszer hangminőségét elvileg legkevésbé a hangsugárzók határozzák meg (ellentétben a rendszer hangkarakterével, amelyben nagyobb szerepe van a hangsugárzóknak, de szerintem abban is az erősítő az elsődleges)
Annyi megszorítással mondom a forrásfontosságot, hogy a fájlkiolvasó futóművekben (pendrájvok, merevlemezek...) nem tapasztalok akkora különbségeket, mint optikai lemezek vagy analóg lemezek-szalagok esetén. De mint mondtam, magamnak ennek ellenére se fogadom el a számítógépet mint futóművet sem - mások számára alkalmasint ajánlok ilyen megoldásokat is adott körülmények között, és megint más ügy persze az audio PC-k ügye, amelyeket egyelőre túl drágának tartok (ámbár alig tapasztalattal, tehát audio PC-ügyében semennyire se mérvadó a véleményem). -
python1
veterán
válasz
#71562240
#2811
üzenetére
Ezt a közelítést már sokkal jobban elfogadom, na nem a végerősítő fétisem miatt.
A hangsugárzó is megér egy- két megjegyzést, annak ellenére, hogy az a rendszer szócsöve, nálam mégis az erősítő van minőségben előtte. Jelenleg a Bodor végfok/előerősítő beüzemelése minden eddigi koponens elé helyeződött, forrás szinte mindegy mi zenél előtte, minddel élvezhetó, pedig a hangsugárzó még csak nyomokban sem közelíti meg minőségben. Most egy minőségi elosztó, és kábelhalmaz bekötése után nincs semmiféle hiányérzetem, azt leszámítva, hogy az akusztikát rendbetegyem. Azért arra kíváncsi lennék, hogy mivel tudnám meglépni ezt a szintet? -
#2814
#71562240
törölt tag
fehér_ember
#2809
#71562240
törölt tag
válasz
fehér_ember
#2809
üzenetére
Tudnék mutatni példákat, de ilyenkor mindig, így esetedben is eleve az határoz, hogy milyen rendszerbe illesztve (például meglévő DAC megtartása-elvetése...), milyen szolgáltatásokra milyen lehetséges készüléktípusok közül lenne szükséged-lehetőséged, és milyen minőségi szinten, mekkora pénzkeret mellett - tehát éppenséggel az is számít, hogy mi derül ki a nyolcvan évre titkosított új készülékről... Manapság elég sokféle készüléktípus szóbajöhet.
A kínálatról, lehetőségekről tájékozódni elég, ha végignézed a kereskedők-gyártók kínálatát - az audiofil kereskedők-gyártókét is.
Másrészt, bár a DAC-oddal van valamennyi tapasztalatom, a lehetséges DAC vagy integrált lejátszó-kínálat zöméről összehasonlító vizsgálat híján csak sejteni tudom, hogy melyik haladná meg értelmesen a hangminőségét a számodra szóbajöhető keretben, ha egyáltalán. -
#71562240
törölt tag
válasz
Dißnäëß
#2812
üzenetére
pythonnak is
Úgy látom, még ma is hangsugárzóközpontú a mezei hifisták kb. nyolcvan-kilencven százaléka. Az audiofil felkészültségűek között sokkal kiegyenlítettebbek az arányok.
Mindez persze azon belül értendő, hogy az axióma a kiegyenlítettnek tekinthető rendszer, és azon belül tologathatunk arányokat, jobbára az angyalok szárnyáról gondolkodva-beszélgetve-vitatkozva.[ Szerkesztve ]
-
python1
veterán
válasz
Mathiask
#2816
üzenetére
Természetesen ez is megoldás lehet, de a DAC-ok annyira fejlődnek, hogy én már a 4.-et nézegetem (Topping), és mindegyik DAC-om követte eddig a fejlődési szinteket tekintve. A digitális futóművet tekintve eggyelőre a PC vonalra tettem le a voksomat, kényelmi funkciók miatt is, bár a CA streamagic6 teljesen kielégíti a családot háttérzenéléshez, mindenről is irányítható.
Nálam a biztos pont az erősítő, hangsugárzó és kábelek.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dißnäëß
#2810
üzenetére
Húsvétkor hallomban Hallommal hifit hallgatnék hangosan
A nagyszobánk most a kinevezett music hallom,
ott próbál szólni a kibelezett Music Hallom.
A biztosítékot dobtam, így lett kibelezett,
a patkolás eredménye persze kifejezett.
Na nem a füst szállt fel a push-pull tranzisztorokból,
Hanem a hőstenor szól így még telibb torokból.
S bár most mindenki a vírus röptére fókuszál,
Én azt nézem, ne szálljon át H(h)allomon a Focal. -
#2820
fehér_ember
addikt
#71562240
#2773
fehér_ember
addikt
válasz
#71562240
#2773
üzenetére
Az ie80-ra azért még kicsit kitérnék. 2014-ben augusztus elején vettem; mert már untam hogy évente tönkrementek a füleseim vezetékei és emiatt állandóan kukázhattam őket. Ennek ugyanis cserélhető a vezetéke. A másik indok ami mellette szólt, hogy vagy olyan fülest sikerült vennem amiben kicsit kevés volt a mély (szintén buszozáshoz, munkába ingázáskor) vagy olyat amiben kicsit sok; szóval azzal is mindig bajom volt. Tehát az ie80, a számomra horror ára ellenére még azt is nyújtotta, hogy egy kis állítócsavarral be tudtam magamnak lőni a mélyek mennyiségét olyanra amilyenre szükségem volt. Ráadást ennek köszönhettem hogy a hangminősége révén elindított a hifizés irányába. Szóval nem szidni. Ráadást annak ellenére hogy cserélhető kábeles még egyszer sem kellett cserélnem az elmúlt 5,5 évben.
Elhiszem hogy sokat fejlődtek a kínai gyártók; de nálam ezek után továbbra is szempont lenne a már említett 2 dolog is, hamár fizetnék valamikor egy újabb fülesért (amúgy fogalmam sincs a kínálatról, még egyszer sem jártam a füles topikban, 5,5 éve nem figyelem a választékot). De mint mondtam, buszozáshoz számomra továbbra is rendben van.[ Szerkesztve ]
-
-
Dißnäëß
veterán
válasz
#71562240
#2815
üzenetére
Paul McGowan is hangszórót tartja az elsô helyen. Ô nem a mezei hifista. Illetve ezt csak azért mondom, hogy attól még, hogy sokan így gondolják, nem feltétlen rossz az irány.
Viszont szerintem MINDENKI megközelítése hibás. Ugyanis mindenki csak egy komponenst lát, érték nélkül és így próbálja megókumlálni, a rendszer melyik alkotóeleme kerüljön a listában hova.
Ez a megközelítés azt feltételezi, hogy a rendszer elemei azonos minôségûek, egyfajta normalizált lista, továbbá azt is feltételezi, hogy a komponensek nem "tökéletesek" (élvezeti értelemben), és így próbál felállítani egy rangsort.
Ezért nem áll a dolog senkinél egyértelmûen.
Kezdjük el mondjuk súlyozni az elemeket, a vélt-hallott minôsége alapján. 0 - elég szar, 10 - nagyon klassz élményt adó valami.
Setup1: 6-os DAC, 3-as interkonnekt, 7-es erôsítô, 5-ös váltószûrô, 9-es hangfalkábel, 4-es hangfalak.
Setup2: 4-es DAC, 6-os interkonnekt, 8-as erôsítô, 4-es váltószûrô, 8-as hangfalkábel, 7-es hangfalak.
Vajon összeadjuk ôket, szorozzuk ôket, vagy mi ?
És ezekkel is még mindig csak egy értéket kapott minden elem, az eredeti, érték nélküli felálláshoz képest bentebb vagyunk, de mi lenne, ha adnánk hozzájuk egy 2. értéket is, pl. súlyt ?
A súly jelentené a hatást, hogy az adott komponens minôségbeli változása (ergo cseréje, az általa behozott pozitív v. negatív delta) mekkora deltát eredményezne az össz hangzásban.
Nézzük mindegy milyen felállásban azt, hogy van egy 5-ös hangfalkábeled és 5-ös hangszórópárod. Ha 7-esre ugrasz A) esetben csak a kábellel, vagy B) esetben csak a hangszórókkal, vajon melyik hoz a rendszer egészére nézve nagyobb javulást ?
Én azonnal meg tudnám tippelni, és szerintem nem lônék mellé.
Ezzel nem azt mondom, hogy rossz a forráselmélet, miszerint az az elsô. Persze. De ehhez nem kell hifistának lenni, se nagynak, se átlagnak, se kicsinek, a hortobágyi paraszt ôseink is tudták már, hogy szarból nem lehet várat építeni, szóval ez semmi új, ha szar a forrás, persze hogy tök8 mögötte mi van.
DE a való élet sosem a 0 és a 10 szélsôségek irányában mozog, hanem valahol középtájon, max eltolódásokról beszélhetünk, egy audiofilnek titulált rendszer legtöbb eleme úgy 7+ tartományból van véve, míg egy átlag hifisé 4-6 körülibôl (szegények.. a hi-fi alias high-fidelity már nem is elég ide, hova jutottunk, ha nem audiofil, akkor egy senki)..
Szóval ha a valós képet nézzük ilyen gauss eloszlásban a közepe körülre szórva (nem csak demográfiailag, hanem technológiailag is) ,akkor már eléggé nem-egyértelmû, mihez nyúljunk elôször egységnyi pénzbôl, hogy a lehetô legnagyobb javulást kapjuk. És ez olyanokon múlik, hogy a Te erôsítôd 5-ös, egy 7-es DAC-al, 8-as hangfallal, stb, ergo ha erôsítôbôl bekóstolsz egy 8-ast, oltári nagyot ugrasz, mert a rendszer többi eleme már nagyjából oké, míg aki egy komoly DAC mellett anélkül, hogy tudná (és ez a kulcs) szerényebb hangfalakkal küzd, az annak a fejlesztését éli meg nirvana-nak.
És ha ELMÉLETBEN már idáig eljutottunk, a gyakorlat még mindig hátravan, ami àrnyalja az eddigre kialakult "matekot", miszerint minden egyes drágább eszköz megvételével annál kevesebbet kapsz ugyanazért a plussz pénzedért (közgé csökkenô határhaszon elv), így minél inkább törekszel 8-9-10-re fejleszteni egy komponenst, annál kevésbé látod-érzed-hallod, melyik az, ami 8 és melyik az ami 9, gátolva Téged a 10 elérésében az egész rendszert illetôen. (Marginális, vagy teljesen semlegessé váló delták).
Tehát a vonalzó egyik vége a "szarból nem lehet várat", azaz a forrás a leg-leg-legfontosabb és pont, a vonalzó másik vége meg az, hogy töknyolc, milyen DAC cseréket végez forrás oldalon a 9-10 ligában játszva, ha a 7-es hangszóróiból ez nem jön át és/vagy az a leggyengébb láncszem.
Minden relatívan persze, mert ez a 7-es hangszóró egy 5 körüli rendszerben csodákat tenne a hanggal, ott más lenne a súlya, az eredményezett összdelta ennek beépítésével, mint egy amúgyis 7 körüli setup-ban.
Szóval én azt tapasztaltam eddig és ebben hiszek, hogy csak addig hall az ember minôségi változást forrás cserével, amíg azelôtt nem volt alkalma felérni oda. Amint felért oda, és abban a szintben cserélgeti ôket, kevesebb lesz a delta-hozománya össz hangzás javulás szempontból mindaddig, míg hozzá nem nyúl máshoz. Mondjuk hangszórókhoz.
És vice-versa.
Szóval 1. rendszerben gondolkodás, 2. nincs általánosítás, mert aki meg hangszóróban kezdi a nagy ugrást és csak utána egyéb elemekkel, az lesz az, aki a forrást mondja nagy lépésnek. Ismét csak: minden relatív. Na audio-ban meg pláne.
És mikor azt hisszük, hogy tudunk valamit és rájöttünk a tutira, költözöl egyet, mert az élet úgy hozta (reméljük, általában pozitív irányú a dolog), az új helyen a 8-as hangfalpár csak 4-es már, más az akusztika, más a tér, falak, geometria, térfogat, csillapítások (bebútorozva), stb. szóval eléggé más minden és közben az ember azt hiszi, hogy a korábban 7-es szettje az új környezetben is hetes.
Aztán leül elé és indul a viszketés, hogy bár jó, jó, fejlesztené kicsit a forrást, kicsit ezt, kicsit azt, lehetne még hova, közben a 7-es szintrôl a környezet miatt 4-esre csúszott erôsítôvel kellene annyit csinálni, hogy egy 4x akkora teljesítményûre cserélni (akár 5-ös ligából 7 helyett), hangfalakat szintén, persze azoknak is lehet még egyenként is osztályozni a magas, közép, mély szekcióit, ....
Naaagyon sûrû az erdô és nagyon sok a nemmoccanó, megrögzött gondolkodásmód ahhoz, hogy ennyi változást sikeresen lekövessen egy tulaj.
Általában.
És amúgy utálok általánosítaniKicsit ez is olyan az audio-ban, mint az, amikor azt mondjuk: egyetlen dolog állandó a világban, a változás.
Hát, ennek mentén szerintem sem általánosítani nem lehet, hogy melyik a legfontosabb cserélendô elem, a legtöbb hozammal az egészre nézve, sem feloldani nem lehet általánosan nézve ezt a dilemmát így instant csípôbôl senkinél.
Tegye mindenki a belátása szerint, hogy hol kezdi, de egy aki középerôs-erôs rendszer (többszázezernél járunk) komponenseit nézegeti, hogy na hol javítsunk a leglátványosabbat, az bajban lesz, mert fingja nem lesz, hol keletkezne ez a legnagyobb javulás, DAC, erôsítô, hangfalak, IC-k, egyéb (max bemákolja) és bárhova is nyúl, 5-rôl 7-re lépve sokkal nagyobb változást fog tapasztalni, mint 7-rôl 9-re.. és indulnak a hallgatózós klubok, a csereberik, az "aha ez is jó de a Tied is fasza" és a végén a hifitopikok keserédes tanácstalansága, merre tovább, mert nem tudom, de viszketek, kéne "valami plussz"
+ pszichoakusztika, placebo, aktuális idôjárás-fejfájás-légnyomás-vérnyomás, hangulat, jajdesokmindenmég. = Zenehallgatási élmény.Sá lá lá lá lá, o-o-óóó...
Asszem izgi zeneszerzô lennék, a mai napra ez egy klassz felütés egy fasza kis flame war-ra.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#71562240
törölt tag
válasz
python1
#2819
üzenetére
Botlottam én már ilyen rendszerekbe!
Én aztán biztosan nem szidom az ie80-at, főleg nem úgy, ahogy a fülhallgatós topikban eleve el szokás parentálni.Az ár-érték aránya is persze jobb, mint ahogyan odaát mondogatják - de azért nem valami jó az az ár-érték arány. De én is azt mondom, hogy ahhoz ne nyúlj, mert minek nyúlnál, használd.
Nem azért szólnak a lejátszószoftverek különbözőképp, mert nincs tökéletes szoftver, hanem mert a lejátszószoftvereket eleve különféleképpen szólóra készítik.
-
#2827
fehér_ember
addikt
#71562240
#2825
fehér_ember
addikt
válasz
#71562240
#2825
üzenetére
Ha azt nézem hogy előtte a ~10k körüli füleseimet (amik természetesen jóval alatta voltak hangminőségben) évente kukáztam (igaz az ie80-ast ~65k környékén vettem leárazva), akkor 1 év múlva már vissza is hozza az árát. Cirka utána már ingyen van; azaz számomra már elég jó ár/érték arányúvá válik
(természetesen ez egy falls eszmefuttatás
) -
#71562240
törölt tag
válasz
Dißnäëß
#2822
üzenetére
Fürgefülű hős Disznészt a megivott kölniben
érte trójai falóként az Akhillesz-ín végzet!
Relatívról beszél, mint Einstein a bölcsiben,
de feledé, hogy E egyenlő emszer cénégyzet.
Feledé, hogy kammerer már eleve állított
Trója falához dönthetetlen időtlen axiómát,
miszerint a kiegyenlített rendszer, mi itt-ott
talán-talán nem hoz végzetesen anómiát.
Vagyis ha 1 és 10 között skáláz e hetvenkedő
katona, csak n+/-1 között találhat értéket, bizony!
S a számolás vége úgyis az, hogy 42,
"Who expects of the spanish inkvizícion?" -
#2831
alphamooncam
őstag
fehér_ember
#2829
alphamooncam
őstag
válasz
fehér_ember
#2829
üzenetére
Ha ilyen irányba gondolkodsz, a helyedben elkérnék Tompitól egy DAC-ot.
Ha nem jön be, amit kétlek, akkor visszaadod ( Nem hiszem...)
Tudom, hogy nem szánsz rá ennyit, de a helyedben legalább meghallgatnám... ki tudja.
P.S.: Most azt gondolom, hogy egyszer kell megvenni, és ez a végállomás. Többi láncszemmel kapcsolatban meg vélhetően hamarabb lesz viszketés...
[ Szerkesztve ]
Retteg a szegénytől a gazdag s a gazdagtól fél a szegény. Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény.
-
#2832
#71562240
törölt tag
fehér_ember
#2829
#71562240
törölt tag
válasz
fehér_ember
#2829
üzenetére
Megint attól függ a válasz, hogy mi a cél.
CD-felbontáshoz persze, hogy érdemes. - lásd ilyen felbontásra ma is számos DAC-ot készítenek régesrégi csipekből, például Philips TDA1543-ból, 1541-ből (a TMP Antot is). Ha nagyfelbontású hangfelvételeket is használsz, akkor persze nem érdemes. -
#2834
fehér_ember
addikt
alphamooncam
#2831
fehér_ember
addikt
válasz
alphamooncam
#2831
üzenetére
Nem, kicsit most másabb irányban gondolkoztam. Persze próbát megérhet az ant.
Holnap elméletileg "2 csatornás" erősítőt veszek, hogy már aztán tényleg kiderüljön számomra tényleg jobbak tudnak-e lenni azok.(#2832) kammerer
Elég nekem a 16bit 44,1kHz is, vagy akár még kevesebb is.
Persze elhiszem hogy a régi dac is lehet jó, csak a digit bejáratok is elég jók voltak-e már akkor is? Mondjuk nem tudom hogy pl. egy cd lemez olvasásakor keletkező jel továbbítása az mennyiben tért el; hisz nagyon jó hangú cd játszók bizonyára akkor is voltak.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
#07400704
#2833
üzenetére
Darvas László anno:
MCB-k és kábelek
A villanyórát és az ahhoz tartozó kismegszakítót senki sem bonthatja meg az Elektromos Müveken kívül. A mért áramot azonban már mindenki a maga felelösségére vezeti tovább egy müanyagdobozra, amelyen kismegszakító kapcsolók, angolos rövidítéssel MCB-k (Miniature Circuit Braker) sorakoznak. A lakás különféle áramköreit védik, zárlat esetén lekapcsolnak.
Régi felismerés, hogy a lakásban müködö háztartási készülékek zavarják a hifi hangminöségét, célszerünek látszik fenntartani egy olyan kismegszakítót, amelyröl közvetlenül és kizárólag a hifi-berendezéshez fut a vezeték. Ez a gyakorlat azonban nem terjedt el, és nem is mindig vált be. Néhány éve magam is kiépíttettem egy ilyen "ösvényt". Pocsék hangja volt.
Mert például az sem mindegy, milyen kábel fusson a konnektorig. Vékony legyen-e, avagy vastag (mennyire vastag)? Egyeres legyen-e, avagy sodrott? Milyen legyen az anyaga, a konstrukciója, a szigetelése? Sorra kérdeztem minden elképzelhetö szakembert, össze-vissza beszéltek valamennyien. Némelyik hifi-kereskedö a saját méregdrága hangszórókábelét ajánlotta, ezt sürgösen felejtsük el. Még leginkább a készülékgyártóktól várhatnánk eligazítást, de hát nem szívesen lépik túl a hatáskörüket. ök sem tudják, mi a teendö, meg nem is vállalják a felelösséget a barkácsolásért és az ezek nyomán bekövetkezö balesetekért. Szóval, az elektromos hálózat milyenségét illetöen eddig nem alakult ki semmiféle audiofil közmegegyezés.
Megszólal a gyártó
Roy ötleteit eddig nem méltattam figyelemre. Sajnos (vagy szerencsémre) a szobámban kevés a konnektor, ezért a hifihez az ajtó elött, a szönyeg alatt kellett futtatni a hálózati kábelt, amiben mindenki folyton orra esett. Még egyszer rákérdeztem a honlapot menedzselö gyári adminisztrátornál, nincs-e valami javaslata. Csodák csodája, vállvonogatás helyett végre konkrét tanácsot kaptam: ök külön MCB-t és onnan 6 mm2-es drótot javasolnak. (Mindig háromszoros vezetékröl van szó; a fázis szigetelésének színe fekete, a nulláé kék, a védöföldé sárga-zöld csíkos.) Visszakérdeztem: ö milyet használ otthon. Nos, ö speciel 10-eset, de a hivatalos javaslatuk a 6-os" Miheztartás végett, a normál gyakorlatban a rézdrót sohasem vastagabb 1,5-2,5 mm2-esnél, különben nem lehetne behúzni a jóelöre bevakolt gégecsöbe. Hatos, pláne tízes vezetéket nemhogy huzalozni nem lehet, de még meghajlítani is alig. A három szálat bele lehet ugyan eröltetni egy 20 mm-es gégecsöbe, de azt utólag vagy sikerül belehajlítgatni-bevakolni a falba, vagy sem. Ha nem, akkor a falon kívül kell vezetni, mondjuk egy fehér müanyag szerelöalagútban. Az ember tehát háromszor is meggondolja, hogy belevágjon-e. Engem voltaképpen a gyári "hivatalos" javaslat gyözött meg róla, hogy Roy ideáit komolyan kell venni.
Roy ösvényein
Roy egy második, komplett kismegszakító-dobozt installált, egy egész sor MCB-vel. ö aktívrendszert használ, összesen 9 készülékében van tápegység, tehát ennyi MCB-t és ugyanennyi "ösvényt" kellett kiépítenie. Közönséges halandónak kevesebb is elegendö. Általában 3 ösvény tekintendö optimumnak: egy a forrásokat szolgálja ki (lemezjátszók, tunerek), egy az elöerösítöt (keresztváltót stb.), egy pedig a teljesítményerösítö(ke)t. De persze az a legjobb, ha minden tápegység külön, önálló ösvényröl müködik. Mintha valamennyit közvetlenül a villanyórára akasztanánk.
A kábel közönséges, merev, egyeres, szigetelt bolti rézhuzal. Nem tudhatjuk, milyen a minösége - ezt lehet kapni és kész. Ekkora mennyiségü réz, ennyire nehezen kezelhetö kábel szinte minden tesztelést kizár, de az eredmény majd fölöslegessé is tesz minden további tesztet. Hogyan is mondta egykor a Linn cég? "Ha bevetted a várost, ne bocsátkozz utcai harcokba."
Az ember azt gondolná, hogy az MCB-kröl az ösvények a fali konnektorokhoz futnak. Tévedés. Roy megszakítás nélkül közvetlenül a készülékekhez vezeti a kábeleit, a végükön egy különleges amerikai müszercsatlakozóval, amelybe még a 6-os vezetéket is bele lehet csavarozni (erröl még lesz szó). A hálózati kábelt el lehet felejteni. Miképpen a "hálózati kondicionálókat" és egyéb segédeszközöket is, ezeket néha még a tapasztalt hifistára is rásózzák, holott nyilvánvalóan tönkreteszik a hangminöséget. (Roy azóta is a permanens fejlesztés állapotában leledzik, MCB-k helyett ma már másfajta eszközöket is javasol, én azonban ezekkel nem rokonszenvezem, és itt nem is szeretnék kitérni rájuk. "Ha bevetted a várost...")
Vastag? Még vastagabb?
Roy irományai 6-os kábelröl szólnak, de újabban már ö is a 10-est emlegeti, ezért elöször is a kettö közötti különbséget akartam megismerni. Egyetlen MCB-t installáltattam, és arról kétféle vezetéket futtattam párhuzamosan, két külön konnektorra. A vastag drótot könnyen bele lehet szerelni a kismegszakítókba - annál nehezebben a normál fali csatlakozóaljzatokba, a villanyszerelö majd' belezöldült. (Késöbb áttértem az ipari csatlakozókra, ezekröl is külön szólok majd.)
Ipari célra szánt aljzat és csatlakozódugó. Az érintkezök vastag rézrudak, illetve rézhüvelyek. A vastag drót csavarral rögzíthetö mind az aljzatban, mind a dugóban.A vastag rézdrót "beégése" hosszú folyamat, a kábel csak 8-10 hét után nyeri el a végleges hangját, de néhány nap után már egész tisztességesen szól ahhoz, hogy felmérhessük a potenciálját. Konnektorok között sohasem szabad ide-oda váltogatni. (Tettem már tönkre erösítöt azzal, hogy kikapcsolás után túl hamar kapcsoltam vissza!) Egyszerüen csak zenét kell hallgatni néhány napig, és megfigyelni, hogy mennyi örömünket leljük benne.
A 6-os vezeték meglepöen jó. A hangképben háttérbe szorul, ami eddig kellemetlen és tolakodó, viszont kiemelkedik, ami kellemes. Tisztább, nyugodtabb, zeneibb hifi.
A 10-es vezeték pedig egy egészen más világ. Meggyözöbb, "felnöttesebb". A térhatása teljesen eltérö. A szólamok most már nem az orrom elött ugrándoznak föl-le, hanem hátrafelé szépen lenyugodva, elhelyezkednek a térben. Elöször érzem, hogy a hifinek - furcsa ezt leírni - VAN valami köze a zenéhez, a hangszerekhez.
Elosztó és hálózati kábel
Az én készülékeim hálózati kábelei müszercsatlakozósak, vagyis cserélhetök. A következö lépésben tehát az egész készletet (elosztójukkal együtt) lecseréltem egy saját gyártmányú 10-es elosztóra, amely a készülékállvány aljáig fut és ott három 6-os vezetékre oszlik. A végükre bolti, 300 forintos müszercsatlakozót forrasztottam. A kettös szigetelés kötelezö. Második szigetelörétegnek zsugorcsövet választottam (egyméteres szálakban kapható), de persze mást is ki lehet találni. A merev kábellel természetesen ügyeskedni kellett, amíg sikerült odahajlítgatni a készülékek "bejáratához".
Az eredeti gyári kábeleket rövidesen felpakoltam a szekrény legfelsö polcára. Soha többé nem lesz rájuk szükségem, legföljebb ha valamelyik készüléket majd el kell adnom. A hangminöség nagyjából ugyanakkorát és ugyanolyan irányban javult, mint a konnektor kiépítésével. Elhatároztam, hogy kiépítem mind a három készülék számára a teljes 10 mm2-es ösvényt. Viszont mindenképpen közbe akartam iktatni konnektorokat plusz villásdugókat. Mi ugyan a gyári ajánlásnak megfelelöen éjjel-nappal bekapcsolva, üzemi hömérsékleten tartjuk az (egyébként félvezetös) készülékeinket, de vihar idején azért mégiscsak jobb mindent kihúzni a falból.
Aljzatok és dugók
Ipari célokra ugyan, de készül olyan aljzat és dugó, amely felveszi a 6-os kábelt meg a kissé körbereszelt 10-est is. Nagyobbak a szokványosnál, kissé ormótlanok. Belül vaskos réz nemiszerveik vannak, a kontaktus úgyszólván tökéletes. Sokféle kivitelben kaphatók, nekünk nyilván a hárompólusú változatra van szükségünk, a dugalj típusszáma DAFR 162, a dugóé DFM 162. Az aljzatnak fel-lecsapható fedele van, azt le kell fürészelni. A dugóból el kell távolítani a hátsó, csavarokkal ellátott rögzítöelemet, a vastag kábel miatt amúgy sincs rá szükség. Három ilyen konnektort installáltattam, három MCB-röl, gégecsöben futó 10-es kábelekkel. A "hálózati madzag" is zsugorcsöbe bugyolált 10-es kábel. Sajnos, a zsugorcsö vagy túl szük, vagy túl tág, hevítés után nem simul rá szépen a kábelekre. Nem igazán elegáns.
A felforrasztott bolti müszercsatlakozók nem váltak be. Vékony pléhböl készült lemezeik idöröl-idöre elgörbültek, gyakori volt a kontakthiba. Egy alkalommal az Audio Tuning cégnél járva elmeséltem a kábelsztorit Kiss Róbert barátomnak, szót ejtve Roy különleges müszercsatlakozójáról. Robi csak kiszaladt a raktárba, és már hozta is a dugót. Masszív érintkezöi vannak, a kontaktus tökéletes. Ugyanaz érvényes rá, mint a konnektorokra, a 6-os kábelt egyböl be lehet csavarozni, a 10-est kissé körbe kell reszelni. A müanyag házat hátul ki kell vájni, hogy a vastag drót belemenjen. Szerelés után pedig célszerü a kábelt epoxigyantával is beragasztani, vagy másképpen rögzíteni. (A müszercsatlakozók IEC szabvány szerinti bekötését lásd az alábbi képen).
A müszercsatlakozó dugójának bekötése az IEC szabvány szerint, szemböl nézve (vagyis ezeket a lyukakat látjuk a dugó elején, mielött belenyomnánk a készülékbe). A: fázis, B: védöföld, C: nulla.Akinek a hálózati kábelei nem bonthatók, magára van utalva. Senkinek sem ajánlom, hogy "belebarmoljon" a készülékeibe. Elöbb-utóbb minden hifit eladnak, elfuserált masinát viszont senki sem vesz, gyári állapotban kell maradnia. Az "ösvény" ilyenkor jobb híján véget ér a konnektornál. Még így is jobb lesz, mint bármi más, de készíteni kell hozzá valamiféle toldalékot az ipari csatlakozóaljzat és a normál villásdugó között. Nincs tippem. Mindenki a saját felelösségére járjon el.
MCB, de milyen?
Hifiben a jól szólásnál én általában többre tartom a hallgathatóságot - de a jobb energiaellátás folytán mindkét paraméter bámulatosan sokat javult. Ezen a ponton abba is akartam hagyni a kísérletezést, dehát nem bújhatunk ki a börünkböl, a hifista mindig hifista marad és utána akar járni a dolgoknak. Roy annakidején végigpróbált egy csomó MCB-típust, és oda lyukadt ki, hogy egyik pocsékabb, mint a másik - még a legelviselhetöbb az angol Memera. Minthogy a tippjei eddig mind bejöttek, ezt a tézisét már nem kérdöjelezte meg senki, és elkezdték vásárolni a Memerákat. Én is beszereztem három darabot, bár nem füztem hozzájuk nagy reményeket. ("Ha bevetted a várost...!") És ekkor jött a meglepetés. A legendás Memera hangja steril, sávhatárolt, se alja, se teteje. Az én szobámnak van egy eröteljes 60 Hz-es rezonanciája, ráadásul a hangszórók a sarokban állnak, elkerülhetetlen némi jótékony bummogás - de a Memera még ezt a 60 Hz-et is kiszürte.
Demonstráció céljára készült 16A-es ABB belsö szerkezete. A kék nyíl azt a szakaszt szemlélteti, amelyen egy
rézkallantyú elmozdulása létrehozza/megszakítja az
érintkezést. A tekercs, amelyen a feszültségnek keresztül kell futnia, a valóságban csaknem 10 mm átméröjü.
Szerintem tehát Roy tévedett. De már az is nagy szó, hogy egyáltalán felismerte: az MCB-knek hangminöségük lehet! A kismegszakítók bonyolult belsö szerkezete - lásd a 3. képen - indokolhatná ezt, dehát utólag könnyü bölcsnek lenni. Most már további MCB-típusokkal próbálkoztam. (Kétféle típus van forgalomban: "B", azaz gyors, illetve "C", azaz lassú. Bennünket a "B" típus érdekel. Van rajtuk még egy, nem túl lényeges adat, ez a mi számunkra 3000 és 4500 között van. A 6000-re specifikált típusok inkább a villanyórába valók.) A boltban elmagyaráztam az eladónak a problémámat, és megkérdeztem, szerinte melyikkel érdemes kezdeni. Kapásból rangsorba rakta a típusokat. ö persze alighanem a megbízhatóságuk alapján ítélt, tény, hogy a francia-olasz Merlin Gerint tette az elsö helyre, így hát ezt próbáltam ki elsönek. Nos, a Merlin szinte azonnal sokkal kellemesebben zenélt mind a Memeránál, mind pedig az eredetileg installált, a hazai Bakony Müvek gyártotta SBS-nél. Mire teljesen beégett (nettó 20 óra), az SBS-hez képest akkora különbséget tapasztaltam, mint egy közepes és egy nagyon jó lemezjátszó között. Amit én eddig a hifim eredendö gyöngeségének véltem - monós, nem igazi a magasa, zavaros a mélye, torzít a közepe, a tenor krákog, a szoprán selypít, a dzsesszmuzsika unalmas - az bizony jórészt a gyatra MCB hibája volt. De hogy kevésbé jól kiépített, esetleg közös MCB-röl futó vezetékkel, olcsóbb készülékek (hifi-tornyok?) zenéjén is meg lehet-e hallani két kismegszakító különbségét? Ki tudja. Én arra tippelek, hogy igen. Egy ilyen próbát megejteni csak fillérekbe kerül.
16A kontra 32A
A hangminöség szempontjából tehát az volna a legjobb, ha egyáltalán nem használnánk MCB-t - dehát megkerülhetetlen. Söt, még egyfajta hierarchiába is kell illeszkednie. Ha a villanyórán lévö "fökapcsoló" mondjuk 32A értékü, akkor az utána következö, a lakás egy-egy körzetéért felelös MCB nem lehet nagyobb 16A-nál, hogy zárlat esetén csak ez az utóbbi MCB vágódjon le. Akkor csak egyetlen áramkör marad feszültség nélkül, nem pedig az egész lakás. Logikus.
Roy túltette magát ezen a szakmai elöíráson. Felismerte, hogy a nagyobb értékü MCB-k jobban szólnak, ami nem is csoda, hiszen vastagabb anyagokkal jobb kontaktust lehet elérni. Én sokáig vacilláltam, mert (végülis!) eddig nem követtem el szakszerütlenséget, de hogy a lakás 32A-es kismegszakítóját egy lényegében ugyanilyen értékü MCB kövesse, az szakmailag teljesen értelmetlen, és sem mérnök, sem villanyszerelö nem fogja ajánlani. Ezért mint ismeretterjesztö újságíró felhívtam a Fövárosi Elektromos Müveket, és konzultáltam egy üzemvitelben-üzemfejlesztésben illetékes szakemberrel. A következök derültek ki.
Az, hogy 32A-t 32A kövessen, szakszerütlen ugyan, de önmagában véve semmiféle veszélyt nem rejt, és a közüzemi szolgáltató sem tiltja. Egyszerüen csak arról van szó, hogy az adott szektorban bekövetkezö zárlat esetén elöfordulhat, hogy mindkét MCB egyszerre vág le, és az egész lakás sötétben marad. A zárlat megszüntetése után természetesen csak fel kell kapcsolni a megszakítókat, és minden megy tovább. A zárlati áram az épület biztonságát sem veszélyezteti, még a szokásosnál nyilván jóval kisebb ellenállású 10-es vezetékünk miatt sem, feltéve, hogy a lakás villanyórája nem esik az épület saját, nagyobb méretü kismegszakítójának közvetlen közelébe. Nálam ez a távolság 6-7 méter, ezt gyors számítás után böségesen elegendönek mondták.
Így aztán kipróbáltam a 16A-es Merlin után a 32A-es Merlint is. Jobban szólt. Tisztábbak, artikuláltabbak lettek a magasak, egészségesebb a térhatás. Legnagyobb elönyének azt látom, hogy lejátszhatóvá vált néhány, eddig reménytelenül torznak ismert, túlvezérelt felvétel. Mindazonáltal a hangzás balanszát némileg megváltoztatta, márpedig a hifi-hang lényege a kiegyensúlyozottság. Tehát még ha a 32A mellett dönt is valaki, akkor is célszerü elöbb 16A-t installálnia, hogy aztán majd pontosan érzékelje a változás irányát.
Az MCB hangjai
Eljátszottam a gondolattal: ha ez az ügy húsz évvel ezelött derül ki, biztosan szerveztem volna egy MCB-körtesztet, összehasonlítva az összes létezö típust. Hányfélét is találtam volna a boltban? Egyetlenegyet: a hazai gyártmányt. Talán még egy keletnémetet meg egy bolgárt. Ugye, milyen nehéz elképzelni ezt ma?! Ma már csak magánzó vagyok, komplett tesztre nem vállalkozom. De ha már itt volt a kezemben egy marékra való nyugati MCB (most már csupa 32A-es típus), szerettem volna legalább benyomást szerezni róluk. Mindig egyszerre hármasával cseréltem le öket.
A Siemenstöl sokat vártam, de nem vált be. Tárgyilagosan muzsikál, sztereó, de tolakodó, nem lendül meg a basszusa. Sem zenén, sem háttérzenén nem tudtam megszeretni. Jobb nála az ABB: hallgatható, mélyebb tónusú, a basszusa már képes megrázni a padlót, a magasátvitelét azonban szüknek találtam. Nem torzít, de monós, nem eléggé érdekes. Olyan, mint a Bakony, csak kulturáltabb kivitelben. Ezzel szemben a Legrande túlságosan lágy, elomló. A basszustartása kitünö, de a prezensze hiányzik, nincs benne elég élet. Jól müködhet agreszív hangzású rendszerekkel.
Az, hogy mindegyik jobb a Bakonynál, nem sokat mond. "Mit ér az MCB, ha magyar?" - kérdezte (volna) Ady Endre. Tény, hogy minden típusnak megvan a maga sajáthangja, amely éppúgy elemezhetö, mint az erösítöké vagy a hangszóróké. Bizonyára rendszerfüggöek is; az én felületes próbálkozásaim eredményébe nyilván bele kell kalkulálni a gépeim sajáthangját. Az eddig szóba került 6 típusból számomra mindenesetre a francia Merlin Gerin zenéje a legrokonszenvesebb (ismét Adyval szólva: "Párizs az én Bakonyom"), a tévedés kockázatát ennél érzem a legkevésbé nyomasztónak. Hadd ajánljam tehát kiindulópontnak, amíg valaki jobbat nem talál. -
#10726912
törölt tag
válasz
Dißnäëß
#2822
üzenetére
Nekem van egy elméletem a hifi rendszerről, s ezt követem most végig. Aztán mennyire helyes, vagy helytelen, majd a hallgatódzások elmondják
Az elmélet egyszerű: Kell egy szint, ez legyen legalább erős közép értékű az eszközöknél, és a kábelezésnél egyaránt. Ha ez megvan, akkor lehet rendbe szedni mindent. Nem csak a készülék alátétek, a csatlakozók milyensége, a hangdobozok tüskézésére gondolok, hanem meg kell keresni a rendszer gyártási hibáit. A kontsrukciós hibákat. A hangra gyakorolt káros tényezőket. Hiába csiszolgatja az ember a renszert, az csak bizonyos keretek között tud csiszolódni, ha a hangra gyakorolt olyan jellegű hibákat nem veszi ki, amik a csiszolgatás eredményét megmattitják. Nem követendő, nem mondom azt, hogy mindenki ezt tegye, amit én, ne tegye, ez egy egyéni út, amit kevesen járnak be: középkategóriás láncot szétberhelni, védelem nélkül hagyni, legegzaktabb módokon gondolkodni az anyagok kihagyásának lehetőségein nem normális dolog, sokórás kinlódás egy kezdőnek, amatőrnek egy hangváltó panel kiiktatása, nem megnyugtató érzés a főkapcsoló, dugalj, dugó kihagyása a rendszerből, a sz-r belém szorul, ha egy-egy beszakalolásnál dübben a hangszóró: vajon most túlélte, vagy nem? Elfüstölt valami, vagy megszólal, szól minden, aminek kell?? De amikor megszólal...
Én elkezdtem a rendszert épiteni a meglévő eszközökkel. S látom, hallom, hogy MINDENNEK hatása van. Hatása van a biztositékok elhagyásának, a kábelek direktbe kötésének, a lábtól lábig forrasztásnak a hangváltónál, a belső kábelek rendbe tételének dobozon és erősitőn belül, és nem tudok semelyik változtatásról lemondani, sőt, biztosan lesz még olyan, ami nem gyakori megoldás.
De cserében ki tudom jelenteni, hogy amit hallottam többmilliós (legalább 6, de inkább több új áron számolva) sztereó rendszert, azt a sztereó élményt most felül tudom múlni az én rendszeremmel. Távolról sem hibátlan az enyém, s tudnék változtatni, egyik gyenge pontnak a hangdobozokat tartom a rendszeremben, hajtana a kiváncsiság, hogy az 1 millióba kerülő használt Focal, T+A Criterion, Proac, Uher, stb dobozokat megdolgozva, átkábelezve, hangváltón az alkatrészeket minőségibbre cseréléssel mit lehetne kihozni, mennyi pluszt adna. Van még tennivalóm, forrásügyileg a laptop zenél, ez is hoz majd, de a rengeteg hiba kiküszöbölése miatt már ott tartok, hogy a rendszerem leültet maga elé és lassan mindenevőként feszesen, pontosan vissza adott sztereó térrel és részletgazdagon szól, az online rádió is más, a DSD is más, a FLAC is másképp jó, de minden JÓ. Amit hallok változásokat, azokat barkácsolással értem el, de elértem, s esetemben a kezdeti kiindulást tekintve az ég és föld nem elegendő, talán ha a holdig tekinthetnék, vagy a mögé. Elhiszem, megértem azon emberek elkeseredését, akik költenek a rendszerükre, cserélnek, és nem hallanak igazi rendszer hangot, olyat, ami kedvükre való, pusztán a gyári állapotú belépő, vagy közepes szintű eszközökkel, kábelekkel keresgélőknek kevés okuk lehet az elégedetten hátradőlésre, sokan keményen a zsebükbe nyúlnak, s hosszasan válogatnak, adnak-vesznek, mire elérnek egy bizonyos hangzás szintet, ami miatt a hifizés nem csak a kütyüzést és próbákat jelenti, hanem meghozza a zenehallgatás igazi élményét. Hatalmas szerencsém van, hogy volt és van segitőm, elsősorban kammerer, de persze sokakkal beszéltem már tapasztalataikról, emiatt a pénzkidobálós időszakot el tudtam kerülni, de nem lennék megelégedve a rendszeremmel, ha nem buheráltam volna annyit, amennyit, s nem ugrottam volna szó szerint mindenre, amit javasolt pl kammerer, hogy "szokták tenni, de minimális, nem jelentős, ppersze hoz, de máshol többet lehet nyerni" dolgokra, s a meglévő eszközeimet tudtam igy olyan szintre fejleszteni, ami felé még mindig lehet menni, s aminek szintje már valódi élményt ad számomra.
Nem vallom, hogy bárki kövesse a példám, én fanatikussá váltam, elkapott a bogár, a mindig apró sikerek, javulások közben egyre egyszerűbb volt rájönni a meglévő kábelek jóságára, hibáira, eszközeim szintén igy lettek megvizslatva, persze a meghallgatások, találkozók is sokat dobtak a latba, egyedül a Marantz NA6005 volt olyan szűk keresztmetszet, amit azonnal leváltotta Nuprime, de pl a Nuprime annyi javulást hozott, mint pl az op amp csere...ha valamelyik változás nincs meg, akkor nem tartanék itt.
Lényeg, hogy járok egy utat, magamban, békességben, a mindentelkövetekhogymégjobblegyen utat, nem nézve, milyen hátrányokkal jár mobilitás, felhasználói kényelem terén, s nem tudom, hol van a vége, menyit fog még finomodni a rendszer. Határ a pénztárca, csodálatos lenne, ha levághatnám a többszázezres hf kábelről a dugókat és beforraszthatnám direktbe a hangváltóra, meg kell elégednem a ténnyel, hogy nem vagyok milliárdos, akinek ez a hobbija (bár akkor lehet, hogy iszonyatos elmebaj mellett darabolnám a ref. kábeleket
), de egyenlőre a végeredmény miatt ezt az utat akarom járni, elvárásom magam felé a hifi rendszeremmel kapcsolatban, hogy ami ROSSZ hatású, a hangminőségre nézve, az semmilyen egyéb szempont alapján NEM maradhat a rendszerben Ez egyéni út és szabály, a rendszerem egyedi, s remélem, sokaknak megmutathatom majd, és persze sokáig hallgathatom -
#92251648
törölt tag
válasz
#71562240
#2811
üzenetére
"...más ügy persze az audio PC-k ügye, amelyeket egyelőre túl drágának tartok ..."
Igazad van, túl drágák, sőt itt is megjelentek a High End ragadozók, akik - szerintem pofátlan - több millió forintos áron kínálnak PC-ket. Ezekben a gépekben rengeteg felesleges cucc van, amik elhagyásával sokat lehetne faragni az árból, de ez ma nem létező opció. Majd ha elkezdik gyártani az audio felhasználásra való PC alkatrészeket, akkor beszélhetünk valódi audio PC-kről. Ez a folyamat egyelőre megrekedt az USB kártyáknál és tápegységeknél. Alaplap, processzor, memória, háttértár... ezekből közönséges, kommersz típusokat építenek az egészen drága masinákba is, maximum a gagyi órajeleket váltják ki valamilyen komolyabb ketyegővel.
A hálózati lejátszók elvileg megugrották ezt az akadályt, céleszközöket használnak, csak hát szerintem túllőttek a célon a durván leegyszerűsített kezelő felülettel, amitől a PC-hez szokott felhasználók többsége sikítva menekül (én is). No meg nem igazán időtállóak. Egy ilyen területen, mint a számítógépes lejátszás, nagyon gyorsan váltják egymást a történések, egy asztali lejátszó 2-3 év alatt elavulhat.
Biztos vagyok benne, hogy mindkét öszvér megoldás átmeneti, hamarosan ki fognak kopni a zenelejátszó rendszerekből és kiváltja őket valami más forráskészülék.
-
#92251648
törölt tag
válasz
#71562240
#2815
üzenetére
"Úgy látom, még ma is hangsugárzóközpontú a mezei hifisták kb. nyolcvan-kilencven százaléka. "
Ha a központosulás alatt azt érted, mire költenek legtöbbet, akkor igen, a hangsugárzó viszi a pálmát, de ez nem feltétlenül a felhasználók sara. Egyszerűen durván túl vannak árazva a hangsugárzók a többi láncszemhez képest.
Ha központosulás alatt a fontossági sorrendet értünk, meg hogy melyik berendezés nyom többet a latban, akkor ez csak a kezdőkre leselkedő csapda. A kitartóbb hobbitársak könnyen eljutnak oda, hogy ilyen listákat nem állítanak fel, hiszen a rendszer szemléletű tervezésnél semmi értelmük.
-
python1
veterán
válasz
#92251648
#2839
üzenetére
A PC-s lejátszásra visszatérve, leírtam, hogy nálam az intel alapokra épített PC-k nem zenélnek annyira zenein mint az AMD alapokra épített. A GIGABYTE pl készített olyan alaplapot, ahol az USB kapott egy audió célra kialakított áramkört, aranyozott USB csatlakozó ill biosból kapcsolható áramkört hozzá. Jelenleg simán hozza egy jó streamer szintjét a PC hangja, még kap egy analóg tápolást a PC-m és szerintem teljesen elégedett leszek a láncommal.
-
#07400704
törölt tag
kammerer, hárásó, migabi24, Köszönöm!
Nézegettem korábban az olvadó biztosítékos megoldást is, de ha ott kimennek a biztik, az zsebbe nyúlósabb, a kismegszakítós cucc meg csak egy mozdulat, és él a rendszer.
Elméletem szerint az olvadó biztosítékoknál kicsi a keresztmetszet, legyen az bármilyen jó anyagminőségből, a kismegszakítóknál meg jóval vastagabb, mivel az más metódus alapján old le, gondolkodom még mi legyen
Mondjuk amit hárásónak az első linkjében szerintem szintén olvadó biztosíték szerepel, bár most nézem, hogy a másodikban is [ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
válasz
python1
#2826
üzenetére
Apropó, padlás: por -> pince -> anyámnak van valami orsós magnója, amire pár tekercsen kamaszkori hangfelvételei vannak a barátnőjével (hugom keresztanyja ma is). Le kéne tesztelni
Csak úgy brahiból.. nem hiszem, hogy csodára képes, de makulátlanul működik amúgy.[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
python1
veterán
válasz
migabi24
#2843
üzenetére
Magyarázzátok már el nekem, hogy mit változtat a kismegszeóakítónál az olvadó bizti. Tulajdonképpen egy + elem beépítésre kerül, mivel a kismegszakítón áthaladó áram folytonos, de az olvadóbizti már + 1 elem a kismegszakítóban.
Néhányan azon rugóztok, hogy nem kell bizti a készülékekbe, akkor meg minek, főleg a kismegszakítóhoz, tisztában kellene lenni néhány alapvető elektronikai (bal) lépéssel. Ok próbát megérhet, de azt tudni kellene, hogy pl van,e lágyindító a készülékeitekben?[ Szerkesztve ]
-
migabi24
nagyúr
válasz
python1
#2845
üzenetére
Magyarázatot nem tudok én se, de az avx hifiösvény topikjába, többen is megtapasztalták a pozitív hatását a kismegszakító lecserélésének, én még nem próbáltam, de ki fogom az tuti, azt ha nincs és az olvadó bizti vs kismegszagszakító verziót is, aztán az lesz amit a placebó diktál😁
-
python1
veterán
válasz
python1
#2845
üzenetére
Kiegészítésképpen, pár dolgot kimérnék az otthoni hálózaton és azt is, hogy fázishelyesen működik- e pl az összes készülékem.Én saját magam építettem ki az egész elektromos hálózatomat otthon, de nálam nem búgnak, táncolnak a toroidok és nincsenek hallható, rontó zajok sem a készülékeknél, de PC- nél sem. AVX-en a tápösvényes totyikban vannak igazi csemegék.
[ Szerkesztve ]
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Mondogatod ezt addig, mígg bele nem botlasz egy ilyen rendszerbe.
)
Csak úgy brahiból.. nem hiszem, hogy csodára képes, de makulátlanul működik amúgy.Új hozzászólás Aktív témák
- Tudományos Pandémia Klub
- PlayStation 5
- Elektromos autók - motorok
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Lakáshitel, lakásvásárlás
- Medence topik
- Autós topik
- bb0t: Gyilkos szénhidrátok, avagy hogyan fogytam önsanyargatás nélkül 16 kg-ot
- Spyra: akkus, nagynyomású, automata vízipuska
- Magisk
- További aktív témák...
- EDIFIER R1700BTS hangfal pár makulátlan, új állapotban, 2 év hivatalos garanciával, alkalmi áron
- LG OLED55B23LA 2 Év GYÁRI GARANCIA
- Apple iPhone XR 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Gamer PC , i7 12700KF , RTX 3080 Ti , 64GB DDR5 , 960GB NVME , 1TB HDD
- Intel PC , i5 8500 , 1660 6GB , 32GB DDR4 , 512GB NVME , 500GB HDD
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest