-
Fototrend
Új hozzászólás Aktív témák
-
Ear001
addikt
válasz
Mathiask
#3890
üzenetére
Szerintem rossz nyomon vagy. A szöveg inkább arról szól, hogy szép dolog a papíron tök azonos specifikáció, de amíg rá nem néz szkóppal, nem csinál pár dinamikus mérést, addig semmit sem lehet mondani a saját hangról. Ha már úgy is egyformák, négyszögjelek élei, linearitás, torzítás minden tök egyforma, (ilyen úgy sincs a gyakrolatban), akkor már lehet hasonló a hangjuk, de nem egyforma, mert bizonyos alkatrészek saját hangját még így sem fogod látni a laborasztalon.
A fejlesztés pedig alapvetően minden önálló konstruktőrnél így zajlik. Kapcsolás kitalálása, megépítés, gyorsan fel a szkópra, nem gerjed-e, nincs-e benne nagy gebasz stb. Persze hogy van a mérés és a hallás között korreláció egy kapcsoláson belül. Ha egy FET-et mondjuk jobbra cserélsz, és látod, hogy nem 70kHz-ig lineáris az erősítő, hanem mondjuk 200kHz-ig, akkor jó eséllyel hallod is, hogy gyorsabb, levegősebb lesz a megszólalás. De ez nem jelenti azt, hogy csak azok az erősítők szólnak levegősen, amik 200khz-ig lineárisak, szóval megmarad a dolog, hogy csak paraméterekből nem lehet megmondani a hogyanszólást.
Ja bizonyos torzítási paraméterek sok mindent sejtetnek az erősítő felépítéséről, A-osztály, használt alkatrészek, táp felépítése stb és valóban nem egy szám fontos, mondjuk az 1 kHz-es érték, hanem minél inkább a teljes spektrum.
-
Dißnäëß
veterán
válasz
Mathiask
#3895
üzenetére
Számomra nincs közös nevező és mással közös álláspont sem, saját út az van. Kezdem gyakorolni azt, milyen mást nem meggyőzni-akarni a saját igazamról, ahogy kezdem felismerni, mennyire utálom, mikor más akar engem meggyőzni az ő igazáról
Viszont egyet tudok és ennyiben - meglepő módon - egyetérthetek Veled: a lovon középen kell ülni. Szerk.: csakis a móka kedvéért: I might agree with you. 
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Ear001
addikt
válasz
Mathiask
#3899
üzenetére
Mondok egy még extrémebb ellenpéldát. Annó a Merlin Audióban tanúja voltam egy AN Japan M7 phono szervízelésének. Ez a cucc a nyolcvanas években is milliós árú volt, igazi legendás japán kisipari High End cucc.
Az egyik magyar tulajdonosnak valami zárlat miatt elromlott a szerkezet. A hírre Angliából jött egy erre kiképzett szervizes ember, és hozott magával egy referencia M7 phonot. A hibás cuccot tíz perc alatt rendbe rakta, majd szkóp és torzításmérő elé ült, és vagy két órán át csavargatta, míg mérve gyakorlatilag tökéletesen egyforma volt a két darab. Majd fogta, és bekötötte a két phonót a nagy láncba. A referencia M7 úgy szólt, ahogy egy többmilliós, legendás cucctól el lehet várni. A javított meg úgy, mint egy elég jó erősítő. Ezen a szevizes ember nem csodálkozott egy kicsit sem, (én nagyon, hiszen ugyan annak a gyártónak ugyan olyan alkatrészekből felépített, mérve szinte megkülönböztethetetlen két erősítőjéről volt szó, és a difi, ha lehet mondani mellbevágó volt) majd ment és elkezdte addig csavargatni a javított phonót, szemmel láthatóan tudva mit csinál, ( hiszen, mint elmondta, ezt tanulta Kondóéknál Japánban pár héten át) amíg mérve már nem, de hangra gyakorlatilag egyforma lett a kettő. Aztán másnap és harmadnap még kicsit variált az erősítőn és kész lett a javítás.
-
Mathiask
senior tag
Kétféleképpen is lehet értelmezni ezt szerintem.
Egyrészt úgy hogy nem nem létezhet mérés arra, hogy az M7 phono mikor van jól belőve. Úgy érzem, hogy te ezen megoldás mellett állsz.
Így ha legyártanak egyet, akkor meg kell hallgatni, még mielőtt kiküldik. De ez csak bizonyos legyártott darabszámig működik. Erről beszélt Nelson Pass is hogy bizonyos mennyiség felett ez nem kivitelezhető. Én úgy vettem ki szavaiból hogy náluk meg tudják úgy mérni az erősítőket hogy mind egyforma legyen és úgy menjen ki.
A másik megoldás hogy nincs mérés arra hogy az M7 phono mikor van jól belőve. Tehát létezhetne ilyen mérés de esetleg csak a gyárban használják ha van ilyen, vagy a fix szervizben és esetleg a mobil szervizesnek nincs lehetősége erre. De lehet hogy a gyárban sincs ilyen, mert megtehetik hogy meghallgatják mindet. Ki tudja?
Valószínűleg ezt csak ők tudják melyik helyzet áll fenn. -
Ear001
addikt
válasz
Mathiask
#3905
üzenetére
A másik megoldás a helyes. A szkóp az szkóp, a torzításmérő az torzításmérő, a voltmérő voltmérő. A lényeg pedig az, hogy nem az ezekkel elérhető mérések azonosságán múlt az egyformán szólás, hanem az értékek különbözőségén.
Kondóék annó meg is mondták, hogy vannak referencia készülékeik a műhelyben, és ahhoz lövi be a többit személyesen maga a főnök. Csak ez jól hangzó szlogennek tűnt, amíg nem láttam élőben, és nem hallottam, mekkora a difi. Persze ez egy manufaktúra (volt), kézzel egyedileg készített kondikkal, trafókkal, volt idő erre.
Az viszont gyakorlat, hogy nagyobb sorozatban gyártásnál is időnként kiemelnek egy-egy készülékek, és összehallgatják az eredetivel. Akkor pedig mindenképpen kell, ha egy alkatrész cserélődik, mert mondjuk többé nem elérhető. Ugyan annak a gyártónak azonos típusszámú, teljesen azonos specifikációjú, és mérve is gyakorlatilag egyforma tranzisztorai is tudnak tök másképp szólni.
-
Panthera
őstag
...majd ment és elkezdte addig csavargatni a javított phonót, szemmel láthatóan tudva mit csinál, ( hiszen, mint elmondta, ezt tanulta Kondóéknál Japánban pár héten át) amíg mérve már nem, de hangra gyakorlatilag egyforma lett a kettő. Aztán másnap és harmadnap még kicsit variált az erősítőn és kész lett a javítás.
Azt lehet tudni nagyjából mit állított, milyen szinten nyúlt bele? Forrasztás nélkül szabályozható áramköri elemekre kell gondolni vagy pl. elkót cserélgetett?
[ Szerkesztve ]
-
p76
senior tag
válasz
Dißnäëß
#3903
üzenetére
Én azt nem értem ha van egy 150$ és egy 500$ értékű fejhallgató erősítő aminek azonosak a mérési eredményei akkor miért veszik meg az 500 dolcsist? Közben arra esküsznek hogy nincs hangzásbeli különbség. Mondjuk az 500$ az balanced. Persze mondanom sem kell hogy a balanced előnyeiben sem hisznek fejhallgatózás esetén (max 3 méter kábelnél).
-
Dißnäëß
veterán
Ezeket és az emögötti vélt vagy valós összefüggéseket ha ma nem érted, később sem fogod. Teljesen összemosódik a racionalitás és irracionalitás, az objektív és szubjektív, ami aztán motivál belül valakit arra, hogy kicsit, vagy többet adjon ki motyóra. A balanced-al sokan nincsenek tisztában. És csatlakozom, én sem értem, egyesek miért veszik azt, amit, de addig jó nekem, míg nincs sok közöm hozzá. A politikusra például azért lehet haragudni, mert előszeretettel veri más f***ával a csalánt, lásd adófizetők pénzét mire költjük, viszont a szomszéd hifistáról ez nem mondható el, hozzá sok közöm nincs. És addig jó nekem
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
#3911
fehér_ember
addikt
p76
#3909
fehér_ember
addikt
Lehet hogy az van mint egy gyengébb és egy komolyabb képességű driver között.
Lehet hogy a szerényebb képességű által megszólaltatott hangok azok lineárisak, de mivel a komolyabb képességűtől több információt fogsz kapni, ezért attól függetlenül hogy az is ugyanolyan lineáris, még rommá alázza az előzőt.Tehát lehet hogy a szerényenyebb képességű erősítő jól csinálja amit tud, csakhát az a tudás még öszességében elég gyér.
[ Szerkesztve ]
-
#3913
fehér_ember
addikt
fehér_ember
addikt
[ Szerkesztve ]
-
#3914
migabi24
nagyúr
fehér_ember
#3913
migabi24
nagyúr
válasz
fehér_ember
#3913
üzenetére
Makulátlan
-
#10726912
törölt tag
Én tippelném, hogy azok mondják a két fejhallgató erősitő közötti különséget nullának, akik nem szolgálják ki megfelelően a drágábbik darabot. A minőség emelkedésével együtt az ár hatványozottan növekszik. S ha azidézőjelesen "kis" minőségbeli különbséget nem szolgálják ki jobb minőségű fülesekkel, jobb tábkábellel, alátétezéssel, akkor a drágább darab előnye nem fog kidomborodni. S általánositva (amiből természetesen mindig van kivétel) mindennel igy van, a jobb eszközök a jobb kábelekkel, jobb környezettel tudják kifutni magukat.
-
#3917
fehér_ember
addikt
fehér_ember
#3913
fehér_ember
addikt
válasz
fehér_ember
#3913
üzenetére
De persze ne menjünk ilyen messzire. Amíg az amcsit jópofának találtam.
Addig ezen ledöbbentem. Gondolom ez volt eredetileg (első hirdetés).
Nem jövök rá hogy milyen oknál fogva vág valaki ketté egy olyan hangfalkábelt aminél az első hirdetésnél is látszik hogy a magashoz és a mélyekhez nem ugyanolyan vastagságú kábel megy. Ha még totál egyformák mennének, akkor fel tudnám fogni; na de így
Persze lehet hogy sűrűn keresik a biwire másik felét.[ Szerkesztve ]
-
#3918
fehér_ember
addikt
fehér_ember
#3917
fehér_ember
addikt
válasz
fehér_ember
#3917
üzenetére
Na jó, mégiscsak megértettem
. Ez csak a felének a fele, szóval akkor lehet belőle ~ normális 2,25m-es biwire pár.[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz
Panthera
#3907
üzenetére
Egy erősítőnél legfeljebb csövekhez, végfoktranzisztorokhoz való munkaáram trimmerek szoktak szabályozhatóak lenni, de szerintem ebben az M7-ben a csövekhez önbeállító a munkaáram.
Ellenállások cseréje értelmezhető ilyenkor, esetleg diódáké. Kondik, egyebek cseréje nagyjából megköveteli az egész finomszabályozási folyamat elölről kezdését - persze emiatt is tarthatott három napig, de ott a bejáratottságnak is nagyobb szerepe van. -
Mathiask
senior tag
válasz
#71562240
#3919
üzenetére
"emiatt is tarthatott három napig"
Meg amiatt is, mert Budapest szép város, szépek a csajok, jók a kaják, ütnek a piák.
10 perc alatt megcsinálta csak rájött hogy ez így nem járja és elállította hogy a meghallgatásnál mindenki csodálkozzon, aztán bulizott itt este 3 napig, nappal meg kipihente magát a phono felett szunyókálva. Mi hifisták meg azt hisszük hogy a világ csodája történt azzal a phono-val 3 nap alatt. -
#71562240
törölt tag
válasz
Mathiask
#3921
üzenetére
路
可
良
波 久 比 能 海
船 梶 も が も
た だ 越 え 来
れ ば 志 雄 路
越 え 来 れ ば
古 要 久 礼 婆
之 乎 路 可 良
梶 母 我 毛 海
路 か ら 羽 咋
の 海 古 要 久
礼 婆 奈 藝 思
多 理 乎 路 可
良 藝 思
古
要
久
礼A Kondo Keirecu Kavasaki-i japppán központjából érkezett levél fordítása a Matyijő SZan Miatt Megszűnt Japppán-Hangarī Baráti Társaság által:
"Mélyen tisztelt Matyijő szan!
Eljutott kezeinkhez kedves levele, melyben cégünk kiváló (szerk.: néhai) angolonéz szakemberét illeti válogatott szidalmakkal a 2xxx évi Hangarī hito készülékjavítása kapcsán (Kondo Nippon M7). Levelével kapcsolatban tájékoztatjuk, hogy szakemberünket már annakidején szeppukura megbüntettük, mert a cégünknél szabványos minimálisan kéthetes javítási időszak helyett három nap alatt összecsapta a szóbanforgó készülék javítását. Mélyen tisztelt Matyijő szan, az ön becses nyakának becses épsége védelmében felhívjuk becses figyelmét, hogy vigyázzon, mert a japppán kardok igencsak élesek!
Áldja meg kendet a Nirvána,
Hattori Hanzo,
Kondo Hirojasu szan busido örököse,
2020. Gogacü 26-nicsi, Kavasaki, Kanagava-ken"[ Szerkesztve ]
-
Dißnäëß
veterán
válasz
Mathiask
#3921
üzenetére
Egyébként biztos lehetsz benne, hogy van ilyen.
Ennek a kis cuccnak annyira egyszerű a kapcsolása, hogy bármihez érsz benne, azonnal meghallod. Nincsenek nagy korrekciós áramkörök, sallangok, masszív feedback-hegyek, amik mondjuk kevésbé hallhatóvá tennének egy változtatást (mert az a dolguk). Olyan, mint egy régi motor az autóvilágban. Szelephézagot kell néha mérni és állítani, nincs hidrotőke sor. Előgyújtással és gyertyahézaggal nem kell foglalkozni, kopogásszenzor már van (automatikus munkapont állítás). Az állófűtés injektoros, de a befecskendezés maga karburátoros
Szép darabok. Emberből érzelmet kiváltó mesterművek (mely érzelmeket az áram és a fizika jelen tudomásunk szerint magasan leszar, bár vannak arra utalások, hogy a tudat amire fordítja a figyelmét, annak minősége kihat az anyagi világra, lásd a japán kísérletet a rizsszemekkel, de nem vagyok nagyon jártas a kvantumdolgokban, meg nekem még nem sikerült megmoccintani a péklapátot pusztán a tudatommal, hogy kupánvágjak vele valaki, de rajta vagyok erősen).
A csajok annyira itthon nem szépek szerintem, persze most általánosítunk mindketten.. sokkal gyönyörűbbek voltak 15-20 éve. Kijött egy generáció, ami se nevelve nincs, se nem csinos, sem öltözni nem tud (persze most csak általánosítok, de nem keresem ma az állam, ha bemegyek a Deákra egy szombat délután). Az ukránoktól viszont lepetéltem pár éve, mikor Munkácson jártam, előtte meg Harkovban. Az az tipikus "aztakurva, mi folyik itt". Mosolygósak, pedig szarabb világ jár rájuk, általánosságban véve a magyaroknál ránézésre "lepukkantabb" pasikkal járkálnak látványosan kézenfogva az utcán, mintha ez ott hagyomány lenne.., kiegyensúlyozottabbnak tűnnek és hát ott lehet nézelődni
(ügyvéd, fogorvos, akikkel volt személyesen is dolgom nem-szakmai szinten 
, nyálcsorgató élmény volt első ránézésre is.. tekintet, stílus, büszkeség, műveltség, zéró tetkó.. NŐK.. ). A másik a csehek.. mikor mentünk ex főnökömékkel Prágába sörözni az U Fleků-ba, előtte ugyanígy csavartam a fejem az utcán, hogy auuu.. Apropó, ha már nők: mondja feleségem a minap, a Hondát a szerelőtől elhozva, hogy mi ez a magas sípolás. Mondom semmi, mi lenne ? Nem hallottam semmit, legyintettem. De ő hallja. Aztán ahogy mondta, én is elkezdtem meghallani, de úgy direktben nem tűnt fel, nem koncentráltam oda. (Az előttünk menő kisfurgon egyik vélhetően csapágyas kereke zúgott valami nagyon magas hangon). És mikor tegnap este mutattam neki mosolyogva egy minőségi felvételt a fülesről, felcsillant a szeme és alig bírtam leszedni róla, végül vigyorogva lelkesen közli, hogy úúúú ez a szám hogy szól, nem így ismerte. (Phil Collins - Another Day in Paradise, remastered). El is döntöttem, hogy beviszem kicsit az audio világ sűrűjébe és fogok most már vele is hallgatózni, nem csak nagy magányos rókaként És ennek legjobb hozománya, hogy ma reggel nemhogy engedélyt kaptam két nagyobbacska hangfal építésére a tv két oldalára a szűk helyre (tv-től balra 30cm aztán szalagfüggöny és fal, jobbra meg 30cm és hűtő), hanem még ő mérte le a maximális egészséges szélességet, hogy mennyivel számoljak. Aztán közöltem vele, hogy lehet 1.60-2m magas lenne a motyó, de majd még kiagyalom, erre csak annyi jött, hogy "hű... jó... csak fehér legyen" Na, így kell hifire kompatibilissá tenni az accont. Oda kell nekik adni a kedvenc zenéjüket hallgatásra egy normális akármiről, ők is csak emberek.. rákapnak hamar, milyen az iPhone meg a JBL pittyputty után a teljes spektrumot hallani Úgy vigyorgok azóta is ezen..Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Mathiask
senior tag
Ez most meglepett. Na nem az hogy Paul McGowan (PS Audio), nem hisz a speckó High-End routerekben. Hanem inkább az hogy korábban kifejtette hogy az USB kábelekben meg hisz, még úgy is hogy a saját DAC-uk a beérkező USB packet-eket totál elszigeteli a DAC többi részétől galvanikusan is amennyire lehet, meg újra is generálják USB-től érkező jelet, külön táp, nem az USB-ről szedi, stb.
Szóval érzek némi ellentmondást a kettő között.
Itt a routeres videójában elmondja hogy a "packetizált" adatok természete miatt nem lesz különbség routerek között hangminőségben.
Az USB audionál(aszinkron) is bejön a packet, ellenőrizve van hogy sérült-e, bepuffereli, előállítja azzal az órajellel amivel csak akarja a jelet a DAC többi részének.
Ha az USB audionál a zajjal van baja, ami a sz.gépből jön mondjuk, akkor lehetne baja a router felől érkező zajjal is.
Na mindegy. Azt persze értem hogy USB kábelek(az AQ-től) vannak fenn a honlapjukon, router meg nincs. -
#71562240
törölt tag
válasz
Mathiask
#3924
üzenetére
Miért elemzel marketingszövegeket mint szakmai forrásanyagot? Marketingszövegeket marketingszövegnek veszünk. Két marketingszöveg között nem szakmai koherenciát keresünk, hanem marketinghatékonyságot. A marketinghatékonyságot pedig egy hifi cégnél az határozza meg, hogy milyen fizikai és szellemi termékeiket kell marketingelni.
-
Dißnäëß
veterán
válasz
Mathiask
#3924
üzenetére
Nagyon jól beszél Paul bácsi ebben a video-ban.
Azt hozzá kell tenni, hogy a felhasználás módja (és küldés módja) nem mindegy, meg a réteg sem, mibe van csomagolva a DAC számára értékelhető tényleges adat, de egy IP hálózat, mint az internet, illetve az otthoni LAN, felépítéséből adódóan, örökölten, mindenféle mágia nélkül képes arra, hogy 100% eredetivel identikusan és sértetlenül vigyen át adatot földi távolságtól függetlenül A és B pont között, beleértve a létező leggagyibb otthoni vezetékes és/vagy wifi router-t is.Ugyanis hibakorrekciót több szinten is alkalmazunk. Lehet hibakorrekcióval ellátott TCP protokollal is küldeni adatot, például fájl letöltése http-n vagy https-en, ahol 1-1 hiba detektálása és korrekciója, az átvitel során ellenőrző kódok segítségével egy sérült csomag újrakérése-újraküldése biztosított, ha a fogadó korrigálni nem tudja, míg streaming szolgáltatásnál, lásd a legtöbb video szolgáltatót, UDP-n megy a közvetítés, ahol a valósidejűség kritikus és nem fontos a fogadó féltől a visszajelzés feladó fele, hogy "kösz megkaptam, jöhet a következő csomag", és feladó is pont leszarja, hogy megkapta-e a címzett a csomagot, ő csak küld észnélkül. (Ennek számtalan egyéb előnye is van). Nálad meg ha emiatt 1-2 képkocka kimaradt, kit érdekel, vállvonás, ugrik az élő adatfolyam az épp aktuális, "MOST" közvetített adatbitre, 24-30-60 fps-nél észre sem veszed, ha 1 képkocka kimaradt.
De ez csak az átvitelre vonatkozik, annak is felsőbb rétegeiben, Ethernet hálózaton például már a 2-es rétegben, Ethernet keretek is rendelkeznek hibajavítással, lásd az RJ45-ös csatlakozód a gép hátulján, vagy a wifid által szórt jel (1-es réteg ezalatt maga a fizikai réteg) és erre ül rá az IP (logikai) réteg, amiből az egész internet is áll, és itt is vannak újabb hibajavítások, ellenőrző kódok.. és ha fentebb nézünk codec szintekre, dettó..
A hibajavítást bárhova be lehet tenni és a felhasználás módja adja meg, hova praktikus (vagy hova lehet egyáltalán, meg hova kell egyáltalán), mert real-time adatátvitelek esetén például kifejezetten nem kell korrekció, vagy csak kevés hibázást tűrő, például 1 udp csomag elvesztését magasabb logikai rétegben, alkalmazás oldalon is ki lehet korrigálni (legtöbb codec képes erre határok között), vagy TCP-n keresztül stream-elünk, ahol ez eleve garantálva van annak természete miatt (és meg is áll a közvetítés, ha hiba van az átvitelben, míg UDP esetén csak ugrana egyet a vetítésed, kihagyva egy képkockát például).
Nagyon implementációfüggő, mire képes egy átviteli közeg, nem csak a közegtől magától függ, hanem az átvitel módszerétől is, és a feladó és a fogadó alkalmazások megírásától is, de amíg Tidal-ről és NAS-on tárolt fájlokról beszélünk, meg számítógépekről, meg IP hálózatról, töknyolc a router márkája és képességei, mindaddig, míg specifikációk szerint teszi a dolgát, amit kell neki.
Én amúgy megmondom őszintén, az USB létjogosultságát sem értem egészen, de az IT ipar is csak üzletről szól, mint oly sok minden az életben.
Ha az emberiség mai elméleti tudásának maximumát ültetnénk gyakorlatba, úristen ... belegondolni sem merek, hol tartana az informatika, átviteltechnika, bármi egyéb és ez csak egy szelete a hatalmas tortának, autóipar, egészségügy, stb, nem is említem.Egy szó mint száz, lehet informatikai hálózatokon is hibásan mind adni, mind fogadni adatot, de jó tudni, mikor kell lemondani hibakorrekcióról az időbeliség javára, illetve milyen felhasználás az, ahol az átvitel helyessége nagyságrendekkel fontosabb, mint az azonnalisága, valósidejűsége. Ez meg erősen függ mind a kiszolgáló oldalba implementált szándéktól és mind a fogadó oldali, ezen adatfolyamot értelmező programok íróinak szándékától.
Tidal úgy tudom, TCP-n stream-el, tehát ha hibát lát a network stack TCP rétegben, nem 1 képkocka esik ki, hanem az egész megáll mindaddig, míg a hibás TCP csomag helyesen újra el nem lett küldve (és fogadva). Meg van persze rahedli új egyéb beágyazott protokoll már google-től meg mindenhonnan, saját szülemények, más és más felhasználásra, hol hibatűrés, hol tömörítés (veszteséges vagy sem), hol valósidejűségre optimalizáltság, hol akármi egyéb, de hogy ezek a felsőbb rétegek, amik a tényleges értelmes adatot hordozzák becsomagolva, totálkomplett leszarják, mi megy lentebb, milyen router, ASUS vagy Meridian, úgy van, ahogy írom és ahogy PS bácsi mondja.
[ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
p76
senior tag
válasz
Dißnäëß
#3926
üzenetére
Köszönjük szépen! Ezt nagyon szépen leírtad.
Audio USB kapcsolatnál van valamilyen hiba ellenőrzés (error detection)?
Azt tudom hogy hibajavítás nincs.
Persze kérdés hogy melyik a jobb ha van ellenőrzés és a DAC eldobja azt a csomagot (egy kis szünet lesz, feltételezem).
Vagy ahogy esik úgy puffan aztán a DAC majd legyárt valami analóg hullámformát belőle. -
Ear001
addikt
válasz
Dißnäëß
#3926
üzenetére
Most jól megválaszoltál egy kérdést, ami nem kérdés. Azt senki sem vitatja, hogy a számítógépes adathálózatok világában megoldott a megbízható és veszteségmentes adatátvitel.
Az igazi kérdés az, hogy két eltérő paraméterű feszültség változás sorozatokra, amit digitális szemüveggel vizsgálva azonosnak mondunk, eltérő kimeneti jelsorozatot kapunk-e digitális analóg átalakítás után. A válasz igen.
A másik kérdés az, hogy mi minden lehet hatással a digitális-analóg átalakításra, ha nem digitális szemüveggel nézzük, vagyis nem elveszett, sérült bitekben gondolkodunk. Kábé minden.
-
#71562240
törölt tag
"Azt senki sem vitatja, hogy a számítógépes adathálózatok világában megoldott a megbízható és veszteségmentes adatátvitel."
Én még ezt is vitatom - közhírhedtségnek örvendek vele. Még a TCP/IP hibaellenőrzésében/-javításában is vannak sztochasztikus elemek - és ezt a szabvány elmélete se tagadja.
-
#71562240
törölt tag
válasz
#03969024
#3930
üzenetére
Típusellenvetés (meg a banki számlaadatok), erre mindig azt kell mondjam, hogy a digitális betű faék egyszerűségű, könnyen hibaellenőrizhető-hibajavítható-reprodukálható adatcsomagocska. Száz oldalnyi digitális betű rendkívül egyszerű és kicsike adathalmaz, általában sokat kell keringetni ahhoz, hogy látható betűhiba jöjjön létre, átmenvén a hibaellenőrzés és -javítás vakfoltjain. De vannak rá példák - még manapság is, hát még az internet (és általában az IT) húsz-harminc évvel ezelőtti állapotában...
Hangfelvétel adata sokkal-sokkal bonyolultabb adat, hát még ha nem áthelyezzük, hanem streameljük. Hangfelvételeknél már egyszerű fel-/letöltések esetén is "sokszor" megízlelhettük, hogy a CRC szerint minden rendben és "bitperfect", csak hát nem működik a lejátszás vagy nem minden lejátszószoftverrel működik vagy zavarhanghatások kerültek bele (amiket egyik lejátszószoftver kimutat, másik nem...)... Vannak konkrét példáim internetre feltöltött labilisebb hangfájlok tízszeri, hússzori "bitperfect" letöltésével majd a "bitperfect" fájlok közti hallható különbségekkel egészen némelyikük elnemindulásáig vagy megakadozásáig vagy fakultatív zavarhatások megjelenéséig.
De mondom, a szabvány elmélete sem tagadja azt amit az interpretátorai sokan tagadnak, miszerint (természetesen) vannak benne sztochasztikus elemek (mert hiszen a rendelkezésre álló redundanciája annak is csak fésűszűrésre és interpolálásra elég), és ebből adódó ki nem javított vagy nem jól javított hibák - amik vagy láthatóvá válnak vagy megbújnak, nem érvén el a "kritikus tömeget".
Arról ne is beszéljünk, hogy mielőtt a TCP/IP-be bekerül az adatcsomag, már eleve sztochasztikusan, többé-kevésbé sikeresen került kiolvasásra az érintett számítógépen/szerveren, tehát már a TCP/IP-be is egy többé-kevésbé interpolált adatokat tartalmazó adatcsomag kerül, nem pedig az "eredeti".
Viszonylag jól működik a TCP/IP. Viszonylag. -
Dißnäëß
veterán
Cserélj szemüveget, vagy töröld meg. A digitális világban nincs olyan, hogy feszültség változás, vagy ennek sorozatai, se egyforma, se eltérő, se 1, se 2, se több, se feszültség, se áram, se bármi egyéb. A digitális világban 0 van és 1 van és tök jó lenne, ha ennek tényét mindenki egyszer s mindenkorra fel tudná fogni ésszel. Tehát nincs olyan digitális szemüveged, amin keresztül analóg jelet látsz, mert akkor vaksötétben tapogatózol és orra esel, mint amikor régi hegesztőpajzzsal akarsz sétálni a járdán. Az analóg JEL digitálisan ADAT és bár mindkettő hordozhat információt, olyanok, mint Dalí és Picasso.
Digitális világban 0-ról beszélünk, ha analóg szinten nincs jel (vagy alacsony a jelszint a referenciának tekintetthez képest) és 1, ha van, és ezek sorozata az adat (tehát nem jel). Ráadásul az ezt hordozó analóg jel alakja sem mindegy, úgyis torzul, meg az ezt értelmező eszközök képessége sem mindegy, felfutási idők, érzékenységek, különböző meredekségek, túllövések, stb, de ezeket valszeg tudod, láttál már szkópon tökéletlen négyszögjelet. Bizonyos mértékig, amennyit processzoraink és a matematikai számítások erőforrásigénye enged, digitális világban lehetőségünk van egy tökéletesnek tekintett információt tökéletes állapotban megőrizni, másolni, továbbítani, korlátlan példányban sokszorosítani, akármit csinálni vele, annak sérülése nélkül, míg az analóg világban semmi sem tökéletes és minden megismételhetetlen, csak egyszer megtörténő dolog egészen atomi vagy szubatomi okokra visszavezethetően, tehát nincs két egyforma hanglemez sem (meg tű sem, meg semmi sem).
Az analóg világ nem lehet tökéletes, a digitális világ pedig bármikor lehet az. Mivel a digitálisnak az analóg a hordozója - legalábbis amíg nem élünk tudatunkkal egy Mátrixban - a digitális-analóg ötvözet nem tökéletes, de adott a lehetőség, hogy az információ sértetlenségét biztosítsa. Tehát már információról beszélünk. Köszönhetek Neked úgy is, hogy szalagra felveszem, hogy "szia", meg úgy is, hogy flac-ba teszem, hogy "szia". Ha a szalagot 1000x reprodukálom, nemigen fogok semmit sem észlelni az analógból addigra már, 3dB-t bukva minden egyes másoláskor, míg a flac "szia"-t bármennyiszer reprodukálhatom másolással, azt mindenki érteni fogja, tehát digitális formátumban az analóg hordozó vagy hordozók minden hibája ellenére garantálható az információ sértetlensége, tök mindegy, hogyan kopik az USB kütyüm csatlakozója, a merevlemez mágnesezettsége milyen, vagy éppen hány IP címről torrentezem össze a saját szia-mat, mikro apró kis darabokban bitperfect módra. Satöbbi. Nem az egyesek és nullák sértetlensége (egyébként az is), hanem az általuk reprezentált információ sértetlensége.
És itt nyilván interpretációs kérdés merül fel, mert két digitális FLAC-os "szia" között, amikor az a hangszóróból elhangzik, én tudom, hogy mindkettőt végül egy D/A konverzió analóggá tette és így hallom, mégis irreleváns számomra, hogy az első "szia" esetén hány milliomod milliméterrel került kintebb a membrán az analóg rész alkalmi, egyedi és megismételhetetlen tökéletlensége miatt, mint a második "szia" lejátszásakor, mert nem a "szia" kvalitatív minősége érdekli az agyam, hanem annak lényegi információtartalma (amit a tudatommal felfogok). Talán a zenére is ez mondható el, az is egy információkódolási forma, és a tudatunknak köszönhetően vagyunk képesek igen tág tartományban élvezni a zenét, ennyiféle hulladék eszköztől kezdve akár Wilson-okig, mint analóg módon keltett és terjedő információvivő eszközt. De visszatérve a "szia"-ra, talán belefér a két "szia" között elmondani rájuk, hogy egyformák, mert a köztük lévő eltérés annyira pici. És ha 100 szia-t hallgatnék meg, ugyanezt mondanám, annyira pici a szórás köztük, tehát ami az analóg reprodukcióban definíció szerint nem ugyanaz, az az információértékét tekintve igenis ugyanaz.
Mégis, amikor arról beszélünk, hogy egy Audio Note szaki a referencia hanghoz hangolja a javításra szoruló erősítőt és eléri ugyanazt a hangzást, vagy amikor Kondo bácsi belehallgatózott egy új erősítőbe és addig sziszifuszizott rajta, míg a referencia erősítőhöz képest ugyanúgy nem szól (különben nem vennéd, mert nem hordoz értéket, "csak egy átlag csöves", igaz?) , akkor lényegében az történik, hogy analóg tartományban szorítja meg a határokat az ember és közelíti olyan mértékben egymáshoz A és B készülék éjjel-nappal változó fizikai (analóg) paramétereit, hogy azokat emberi érzékszervek számára megkülönböztethetetlen módon identikusnak tekintünk (továbbra sem azok, így digitális értelemben a referencia Kondo erősítőn kívül az összes létező és legyártott ugyanolyan erősítő kuka, értéktelen vacak, mert se a gyártáskor, se később nem egyeztek paramétereik 100%-osan, de "digitalizálva" az élményt mégis sokan voltak megelégedve a hangjával az utódoknak is, nem csak a very first eredetire mondták el ezt, ergo ha Kondo bácsi és bármelyik betanított szervizese el tudja azt érni, hogy analóg, "nincskétegyforma"-nak titulált analóg paramétereket bevigyen azon küszöb alá, ahol már érdemi különbséget nem hall a kedves utazóközönség A és B erősítője között, akkor jó eséllyel meg tudja ezt a cirkuszi bűvészmutatványt ejteni más is. Egy tippem azonnal lenne, Google nélkül is.
Tehát van az a határ, szűk sáv, amin belülre hangolva két összehasonlítandó tárgyat egymáshoz képest (relatív nézzük ugye), kijelenthető, hogy ugyanazt a minőséget kapjuk mindkettőtől. Ha ezt nem tehetnénk meg, a srác még mindig szerelne, vagy a tulaj még mindig perelné az AN-t, hogy ez bizony srácok még nem a referencia hang, amit megvettem X éve. Vagy nem tehetnél két hangszórót egymás fölé, mondván, ez már azonnal ördögtől való. Ettől a küszöbön belüli egyáshoz még a két analóg jellemzőjű eszköz nem lesz egyforma, mint ahogy az analóg világban definíció szerint semmi sem az, de meglépik azt a szintet, ami felett nem 0, hanem 1 és aztán eldöntheti mindenki, hogy ezt a minőségi szintet hova helyezi és mihez társítja az ő abszolút belső skáláján (ha csak 1 dimenzió mentén mér), ergo neki már egy Yamaha is 1, vagy még az is 0 és csak a Kondo az 1, hát ezt tegye mindenki magában oda, ahova akarja.
Így jutunk el azon triviális megállapításhoz, hogy van az a határ, amikor annyira közeliek az analóg értékek egymáshoz, hogy identikusnak tekintjük a két eszköz hangminőségét, különben lereagálni, felfogni sem tudjuk az analóg világ változási sebessége miatt a körülöttünk játszódó eseményeket, mérték pedig kell, különben úgy járunk, mint az űrhajós az űrben, hogy ha nem tudná mihez mérni a sebességét, akármennyivel is mehetne, meg semmivel is, meg .. na. Agyunk hálistennek ilyen módon szuper aluláteresztő szűrőn keresztül szemléli a világot relatív alacsony felbontással egy nagyon szűk spektrumban, köszönjük, hogy ez megadatott a Teremtőtől nekünk, és adatott még nekünk rengeteg viszonyítási pontunk és kapaszkodónk is, bár ha belegondolok, a picsának van kedve itt írogatni triviálisakat. Szóval amint a két erősítő identikusnak tekinthető (nem az, csak tekinthető), ekkor engedi Kondo bácsi is útjára az n-edik újabb példányt. Azaz engedte, nyugodjék békében.
Namost innentől kezdve 10 ugyanazon típusú Kondo M7 esetén már szórásról beszélünk és ahogy analóg-digitális átalakításkor, digitális-analóg visszalakításkor is megvan az eszközök szórása, ami vagy óriási, vagy nagyonpici, attól függően, hogy mennyire precízre alkottuk meg ezen eszközöket, mennyire precíz eszközökkel, milyen elektronikai és néha szoftveres ismeretekkel, ami végeredményben kihatással van arra, hogy egy kimeneten adott analóg jelalak mennyire fog közelíteni (vagy sem) az eredeti, betáplált analóg jelalakhoz, miközben átesett egy AD-DA konverzión és többezer kilométeren.
Jaj a manóóó vigye el, már megint triviálisakat akarok mondani: ezt a szórást (is) hivatottak mérni a mérnökök, miután egy eszközt megkreáltak, és próbálnak jellemzőket találni e szórás mérhetőségére a legkülönfélébb elektroakusztikai kísérletek és azon eredményei mentén, hogy olyanokkal tudjanak dobálózni, amik segítenek minket embereket abban, hogy megmérjük az analóg világ tökéletlen elemein annak nagyságát, amit tegnap még nem tudtunk, ma meg már tudunk. Ha nem is tökéletesen - hiszen agyunk aluláteresztő szűrője vakfoltokkal tarkított számunkra - de legalább akkora mértékben, amekkora mértékben ezen számok létrehozásakor az azt létrehozó elmélet és gyakorlat megállta a helyét. Ergo ha volt kísérlet, márpedig az audio és emberi hallás, rögzítés, reprodukció terén nem egy, nem is tucat, hanem elképesztően sok kísérlet volt annak feltérképezésére, mi számít és mi nem számít nekünk zenében, vagy mi mennyire számít, beleértve a pszichoakusztikát is, nem beszélve a határainkról, mára ezt az elektronikai jellemzőkkel megpróálva korreláltatni eljutottunk jópár olyan paraméterhez, melyek a teljesség igénye nélkül ugyan, de próbálják itt-ott-amott lefedni az audio nagy hullámzó tengerét és információt szolgáltat számunkra a benne lévő eszközök várható hangminőségével kapcsolatban, egy bizonyos mértékig. Pontosan olyan mértékig, amilyen mértékig ezen kísérletek elmélyedtek a körülöttünk lévő világ megismerésében és amilyen mértékben a külvilág visszaigazolta ezen kísérletek igazát vagy ellentettjét vagy a kettő között.. , ami szerintem nem kevés, különben most azt sem tudnánk, mi az a Fletcher-Munson görbe.
Márpedig nem egy elmélet megállja a helyét több, mint kielégítő mértékben ahhoz, hogy a gyakorlatba is átültetve azokat közelebbi képet kapjunk az ismeretlenről, lefordítom magyarra: mérhetővé tegyünk egy erősítőt, DAC-ot, akármit és ezen mérések, mint paraméterek felsorakoztatását követően véleményt tudjunk alkotni adott eszközről, amit egészen odáig lehet többszörösen deriválni, amikor már csak annyit mondunk, hogy "jó" vagy "szar".
Nehéz dolga van az "ismeretlen hívőknek". Ahogy fejlődik a technika, úgy konvergálunk egyre kisebb mértékben, de továbbra is szigorúan monoton növekvő módon az abszolút tökéleteshez analógban, de elérni sosem fogjuk azt, mert ez egy ilyen függvény. Mármint az abszolút tökéletest, a relatív tökéletest, amikor elkezdjük minél több és több érzékünket meghaladni, elérhetjük, köszönhetően az agyunk világ-észlelés tekintetében ránk szabott aluláteresztő szűrőjének. Szintén triviális, nincs mit róla beszélni ugye és Te már most abban a helyzetben vagy, hogy sokkal kevesebbet élsz meg az idő múlásával az analóg jelfeldolgozás minőségi változásának nagyságából 2020-ban, mint amennyit apáink megéltek 1950-től. Nem kicsit máshogy szól ma egy Kowalsky meg a vega, de akár egy Zorán, Presser koncert is, akár élőben, akár reprodukálva, mint Elvis nemszámolomki hány éve, de ez a szobahifire is igaz, de már jó ideje a görbe egységnyi idő alatt csak nagyon lassan fejlődő régiójában vagyunk, így olyan dolgokon próbáltok rugózni, aminek se így, se úgy nincs akkora relevanciája, mint mondjuk a helyiségnek, amiben hallgatóztok. Pedig az is analóg dolog, csak tényleg, sokkal jobb lenne dugóforgatás helyett inkább azon pofozni kettőt, egy Kondo árát meg becsorgatni esetleg egy más elrendezésű családi házba, vagy még sorolhatnám az ész érveket. Persze aki mindezen túl van, ül egy geometriailag kedvező audio szobában csúcsnak tartott eszközökkel és közelebb hiszi magát az analóg tökéletességhez, amit elmondása szerint nem tudunk mérni, vagy nem tökéletesen tudunk mérni (kihagyva és elfelejtve annak mértékét, mert 99% sem tökéletes, de azért több, mint 50%), az nem tudom, mi alapján gondol bármit is az egészről hitelesnek tekinthetően, és ha a mérés tökéletlen, akkor mi alapján higyjem el az ő mondandójának helytállóságát (hiszen akkor rohadtul nem mért semmit, ergo elhiszem, kb. mint azt, hogy van-e élet a halál után), vagy egyáltalán, mi inspiráljon be, hogy átmenjek hozzá hallgatózni azt, ami nem ugyanazon a hallószerven és agyon keresztül ér el hozzám mint élmény, hiszen kettőnknek se a füle, se az agya nem egyezik.
Tehát analógban van az az eltérés ma már A és B eszköz, legyen két DAC, között, ahol ennek mértéke annyira pici, hogy a két jelalak közötti különbséget vagy meghallod, vagy nemhallod, és eljutottunk az audiofil körökben a - figyeleeeem, tadaaaam, dobpergés - VAKTESZT - betűhalmaz jelentéséhez, amikor is azt mondjuk, hogy a mérhetőség végett kizárjuk a képletből a kék piros és sárga papírocskákat, és az összes, hallással nem összefüggő zavaró tényezőt, mint például a milliós cucc zongoralakk kivitele (ami a gyártási költség felét elvitte, tehát érdemi dologra már csak félmilliót fordítottak, teccikérteni?), vagy a tényt, hogy most az a hangfal dió mintás-e vagy ezüst, minimál-e vagy retro, stb.. .. magyarul lekapcsoljuk a látásunkat és csak hallunk. Egy vakteszt élménye természetesen más, mint ugyanazt nem vaktesztelve hallgatni, de mi most hallásról beszélünk, nem élményről, igaz ? Vagy élményről ? Mert akkor nem megyek át senkihez csak hallgatózni, ha élményről van végig szó, aki nem vaktesztel. Akkor csakis úgy megyek át hozzá, ha egy finom, nem torokkaparó lágy felessel fogad, legyen vilmoskörte, és ha urambocsá, egy csini illatos jólápolt barna hajú hölgyike is elkezdi masszírozgatni a kicsit már sajgó csuklyás izmom, miközben megszólal Beethoven 7/2, mmm. Megyek !!! De mi hallgatunk. HALLUNK. Oké, megértem. De akkor meg miért ne kapcsolhatnám le a villanyt, lécciiiiiiii !!! Apuuuu. Ha lekapcsoltam, eskü elhúzom a függönyt, így az sem szól bele a hangba és Nektek sem kell fejkendőt felvenni. Szóval biztos, hogy annyira pocskondiázni kellene azt a vaktesztet ? Meg semmi értelme ? Megintcsak a fekete-fehér látásmód esete: ha semmi értelme, akkor lényegében kinyilatkozza a hifista, hogy ő totál süket. Ez puszta logika. Látni kell azt a dolgot. Érezni. Meg a körítés, a kábelek, a gondosan körbeimádkozása a dolgoknak, snake oil, krokodilbőr, meg az 50Hz váltóáram kebelre ölelése, értem én
Egy kicsit végletekben gondolkodik mindenki, és megint nem arról van szó, hogy mi számít és mi nem számít, hanem annak mértéke. És ennek mentén a vakteszt igencsak helyre tudja tenni az embert, akit egyébként egyéb látványelem elvitt más irányba, nekem pl. a már említett Wilson-ok nem tetszenek, rondák mint a bűn, akkor már inkább a Courbé kerek hengerei. De messzire mentünk.Ennek határa, hogy honnantól vagyunk képtelenek megállapítani két egyformának vélt analóg jelalak közötti különbséget, mindenkinek az egyéni hitrendszerétől függ, mert bár fizikai szinten egyesek úgy gondolják, képesek vagyunk meghaladni technikával érzékszerveink analógjel-értelmező képességét, utóbbi összetettsége miatt - beleértve az agyunkat, de még lelkiállapotunkat is - nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy meghaladnánk olyan mértékben az össz. érzékelésünket, hogy kijelentsük, van egy szint, ami alatti analóg különbségek már tényleg elhanyagolhatók. És itt jön az, amikor attól is más az élmény egyesek számára, hogy egy kék, vagy egy piros kis filcdarabkát ragasztok az erősítő előlapjára, vagy egyik hallgatózós nap reggelén marhát, másik hallgatózós nap reggelén pedig zöldséget ettem reggelire, csak akkor felmerül bennem a kérdés, mirefel hallgatózunk kérem ?? Vagy mirefel mondja valaki azt egy adott eszközre, hogy az szar ? Mérni nem tudod, az élményed pedig az érzékszerveid összességétől, meg a lenyelt kakaós csigától is függ. Lehet be kéne zárni a topic-ot, érdeklődés hiányában a minőségi beszélgetés olyan lett, mint a nullával való osztás, mert ha se erősítőt, se semmit nem tudunk hihetően a hangminőségre vonatkoztatóan mérni, akkor nem nagyon érdemes hallgatózni sem.
A képet árnyalja, hogy senki nem tudja semmi alapján megmondani, vajon annak van-e igaza, aki szerint képtelenség hangminőséget mérésekkel kifejezni, megfogni, értelmezni, vagy annak van-e igaza, aki szerint simán képesek vagyunk érzékszerveinket meghaladó képességű analóg reprodukcióra. Amíg az első tábor azt állítja, nincs lehetőség megmérni egy erősítőt, meg kvalitatívan-érdemben nyilatkozni annak hangjáról, és ez - feltehetően - elmondható hangszórókról is, ők örökre elvesztek a sötét tapogatózásban, mert még csak támpontjuk sincs arra vonatkozóan, merre az előre, csak kántálnak valamit és vezetnek meg másokat.
Ez is egy elmélet egyébként, hogy minél több mérhetetlen, egyértelműen árulkodó műszaki/mérési paraméter van egy adott audio reprodukciót adó eszközben, annál inkább lehet még ezt a mókuskereket fejlesztgetni, csűrni, csavarni, vinni az embereket jobbra-balra olyan hülyeségek irányába, amik az életben nem hoznak el számára egy "hozzá nem nyúlok, imádom" élményt, míg szerencsétlen lenézett együgyű hifista a mérések mentén összedob magának egy vállalhatónak tekintett szettet és az álla leesik, hova került.
De a biznisznek pörögnie kell és amíg nincs egyértelműen a hangminőségről árulkodó mérési eredmény, mutató, egy eszközről, addig RENGETEG ember, kereskedő és hifista, pénz és arcvesztés elkerülésének reményében izmosan érdekelt abban, hogy ezt a mérhetetlenségi látszatot fenntartsa és a becsöppenő idegeneknek, kevésbé tökös újoncoknak beadja a kábító injekciót.Szóval onnantól, hogy Te logikai szorzással (AD, DA) beviszel egy tökéletlen tényezőt (A) a tökéletes (D)-be, a végeredmény ígyis-úgyis tökéletlen lesz, csak ez meg annyira univerzális és abszolút triviális nem csak nekem, de mindenki számára, hogy kár volt ezt a három bekezdésedet elpocsékolnod rám, mint ahogy nekem is ezen sorokra itt és most. Bár utóbbinak volt talán annyi haszna, hogy e puszta tényre rávilágítottam a kedves utazóközönség figyelmét és jó példával szolgálhat az arra fogékony utókornak, hogy többet ilyen butaságot ők már ne csináljanak, mert az analógon nincs mit magyarázni, annyira tökéletlen, a digitális meg egy olyan absztrakt, ami tökéletes és csak az analóg komponense okozza azt, ami tökéletlenné teszi, ha nem kezeljük. Hálistennek D-ben lehet.
Tehát nem igazi kérdéseket tettél fel, hanem két triviálisat feszegettél, és nem vagyok biztos benne, hogy arra adtál választ, amin a költő #3924-ben töprengett. Ha nem is Te/Ti, valaki reméljük, az én soraimból profitál majd és helyére kerül az agya kicsit, amit Ti itt többen írogattok (kevés kivétellel), az nem hi-fi, hanem vudu, csak egy kemény, tök jól összezáró kis baráti kör vagytok, kevesen merik meglépni azt, hogy széllel szemben hugyozva bejöjjenek ide és betolják a szart a ventillátorba, hogy a kedves többieket esetleg felébresszék csipkerózsika álmukból.
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
Dißnäëß
veterán
A különbséget talán én is (talán nem), de abszolút értékben ha jót mutatnak a mérések, ÉN biztos vagyok abban, hogy kurvajók
De ezt már sosem tudom meg, mert Matrix-ra hajtok, Pi-ről [ Szerkesztve ]
Lá lá lá lá lááá lááá.. Lá lá lá lá lááá lááá .. Lá lá lá lá lááá lá lááá lá lá lá lááááá láááá
-
bta1
őstag
válasz
Mathiask
#3890
üzenetére
Tehát nem mondott semmi újat.
"arról nincs szó, hogy mit kell mérni"
Hát igen... nincs itt semmi látnivaló, 2020-at írunk, és Nelson bácsi próbál a lebutított fogyasztói elvárásoknak megfelelni. Mit szólnának a kedves nézők, ha a zseninek aposztrofált riportalany azt mondaná, "I am not sure"? Akkora dislike-özönt kapna, hogy megnézhetné magát.
-
#71562240
törölt tag
válasz
Dißnäëß
#3933
üzenetére
"olyan dolgokon próbáltok rugózni, aminek se így, se úgy nincs akkora relevanciája, mint mondjuk a helyiségnek, amiben hallgatóztok. Pedig az is analóg dolog, csak tényleg, sokkal jobb lenne dugóforgatás helyett inkább azon pofozni kettőt, egy Kondo árát meg becsorgatni esetleg egy más elrendezésű családi házba, vagy még sorolhatnám az ész érveket."
A két érvnek csak egyik fele észérv. A villásdugófordítás nem észérv, mert az ingyen van. Ha ingyen van vagy kevés pénzért van, miért ne rugóznánk kisebb jelentőségű dolgokon is? Az elhivatott hifista minden kis javulásért hajlandó tenni valamennyit. Az észérv, hogy a Kondo-n lehet-e többet nyerni hangminőségben vagy a ház átépítésén. Ám Kondo-t egyszerűbb, kevesebb munka venni, mint abból a pénzből házat átépíteni. De nem kell szembefordítani a két különböző dolgot. Házátépítés nem helyettesít Kondo-t. Kondo nem helyettesít házátépítést. Két külön, egymástól független teendője annak, akinek van érkezése bármelyikre."Szóval biztos, hogy annyira pocskondiázni kellene azt a vaktesztet ?"
Ki? Márklár?"Lehet be kéne zárni a topic-ot, érdeklődés hiányában a minőségi beszélgetés olyan lett, mint a nullával való osztás, mert ha se erősítőt, se semmit nem tudunk hihetően a hangminőségre vonatkoztatóan mérni, akkor nem nagyon érdemes hallgatózni sem."
Que?!"Amíg az első tábor azt állítja, nincs lehetőség megmérni egy erősítőt, meg kvalitatívan-érdemben nyilatkozni annak hangjáról, és ez - feltehetően - elmondható hangszórókról is, ők örökre elvesztek a sötét tapogatózásban, mert még csak támpontjuk sincs arra vonatkozóan, merre az előre, csak kántálnak valamit és vezetnek meg másokat."
Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye: rövid és céltalan. De nem érdemes egy élőlénynek megbántódni azon, hogy hangminőséget csak élőlény tud megállapítani. A hangminőség antropomorf kategória. Élőlény hallja. Nincs ezzel semmi baj. Sőt, jólesik. Ezért csináljuk."amit Ti itt többen írogattok (kevés kivétellel), az nem hi-fi, hanem vudu, csak egy kemény, tök jól összezáró kis baráti kör vagytok, kevesen merik meglépni azt, hogy széllel szemben hugyozva bejöjjenek ide és betolják a szart a ventillátorba, hogy a kedves többieket esetleg felébresszék csipkerózsika álmukból."
De lehet, hogy a digitális részleg absztrakt tökéletessége a vudu, és akkor megfordul a szélirány abban, hogy ki a Csipkerózsika. (Szerk.: Egyik se eleve vudu, az analóg és a digitális részlegnek is mások-mások az előnyei-hátrányai, másért-másért van szükségünk rájuk, hajlandóságunk irántuk. Mire fel ez a blazírt világfájdalom már megint?)[ Szerkesztve ]
-
bta1
őstag
válasz
Dißnäëß
#3933
üzenetére
"annak van-e igaza, aki szerint simán képesek vagyunk érzékszerveinket meghaladó képességű analóg reprodukcióra."
Igaza akkor lehet, ha mutat egy berendezést, amely képes az emberek
érzékszerveithallását tökéletesen megtéveszteni. Amíg a világ legjobb akusztikus "reprodukcióiból" is könnyedén felismerhető, hogy nem élőzene, hanem gép szól, addig ez a kérdés a Science Fiction tárgykörébe tartozik."Nehéz dolga van az "ismeretlen hívőknek""
"amit Ti itt többen írogattok (kevés kivétellel), az nem hi-fi, hanem vudu"Jó lenne végre eldönteni, hogy mit gondolsz, ezen jelenségek (beleértve a mérve kitűnő, valamiért mégsem elég jó hangú erősítőket és az ellenkezőjét) képezhetik-e tudományos vizsgálat tárgyát? Léteznek-e megmagyarázatlan jelenségek, vagy sem? Csak szerény véleményed szerint nem létezhetnek, vagy a "tudomány álláspontja" szerint, melyre kimondva-kimondatlanul hivatkozol? Utóbbi esetben talán bizonyítani/cáfolni illene a hívőzés-vuduzás helyett.
-
Mathiask
senior tag
válasz
#71562240
#3931
üzenetére
Hát nem tudom. Én nem tapasztaltam olyat hogy a zene(vagy bármi még "bonyolultabb", pl program) érzékenyebb lenne a TCP/IP átvitelre. Sőt igazából ezer éve nem találkoztam látható hibát okozott átvitellel. A hibajavításnak nem hiszem hogy számít hogy valami "bonyolultabb" adatstruktúra-e vagy sem. Már ha egyáltalán tényleg bonyolultabb számára, ami azért kérdéses számomra.
-
bta1
őstag
válasz
Dißnäëß
#3933
üzenetére
A logikai hiba / csúsztatás (nem kívánt törlendő) abból adódik, hogy a "digitális világot" nem lehet meghallgatni, csak a feszültségváltozás útján analóggá alakított jelet. Vajon elhanyagolható-e az átalakítás hibája? Azt mondod, szerinted "eléggé kicsi", de ez egy meglehetősen szubjektív fogalom... nagyon komoly mérnökök állították az elsőgenerációs 16 bites A/D illetve D/A konverterekről, hogy gyakorlatilag nem visznek be észlelhető hibát, így a digitális technika már pusztán a hangminőségével el fogja söpörni az analóg hifi-lemezjátszókat. Nem egészen így történt...
-
python1
veterán
-
#3946
dgyuri0123
nagyúr
python1
#3944
dgyuri0123
nagyúr
válasz
python1
#3944
üzenetére
Szerintem most nem az a lényeg, hogy ki hallgat még analógot, hanem, hogy van-e hangminőség különbség (mondjuk azonos ársávban ) közöttük, valamelyik technika javára. Szerintem van... Tekintsünk el attól, hogy kényelmes vagy sem... olcsó vagy sem, mert nem ez a lényeg. Saját ( nagyon egyszerű Pro-Ject ) lemezjátszóm tokkal vonóval kb. 250-300e lenne újonnan (Roksan C.B. hangszedővel) , de csúnyán megverne bármely, hasonlóan árazott dacot....szerintem. És ahogy megyünk felfelé árban, úgy nő a szakadék analóg és digitális között az előbbi javára természetesen...ismét csak szerintem.
[ Szerkesztve ]
"csak a zene van"
-
-
#71562240
törölt tag
OPiiPO: - "Erre tudnál linkelni valami anyagot?"
kammerer: - "Nem tudom mire kérsz linkelni anyagot, hiszen sokmindenről szó van a (#3931) kammerer-ben."
OPiiPO: - "...egy általad jónak tartott cikk, vagy összefoglalónak örültem volna pluszban"1. Továbbra se mondtad el, hogy miről szeretnél általam jónak tartott anyagot a sok fennforgott téma közül.
2. Amúgy (mint integráló elme, mindig a fáktól az erdőt látó - és kommunikáló - személyiség) én eleve sose vagyok hajlandó ilyen "Linkeld! Linkeld!" (a fákat mint az erdőre "bizonyítékot") típusú felkéréseknek vagy felszólításoknak eleget tenni (nem mellesleg már csak azért se, mert a tudás még mindig alig-alig van az interneten, a tudás majdnem egésze még mindig papíron és/vagy helyi elektronikus adatbázisokban van - ezen adatbázisok egyre többje persze előfizethető internetes hozzáférésre). Tehát eleve sose "linkelek" (duplafedelű szójáték!") ilyesmit, hát még, ha nem is mondja el a delikvens, hogy miről is vár "linket".De most kivétel, mivelhogy sejtem, hogy a TCP/IP modell adatátvitelének nemtökéletességéről vársz anyagot, és mivel ez sajnos általánosságban kirívóan tanulságos fórumtéma, tessék legyen egy példa a spanyolviasz (tudományos paradigma) (újra)felfedezésére. "Általam (is) jónak tartott" monográfia - amúgy alapmű, de ez mindegy, mert mint mondom, spanyolviaszról van szó. A
Tanenbaum-Wetherall
-ból a hálózati hibajelző kódokkal foglalkozó alfejezet (egyébként ott van a link mögött az egész monográfia is, a legtartalmasabbak közül való összefoglaló alapmű hálózati témában) - mégegyszer mondom, mindegy, hogy alapmű, én szégyellem magam, hogy spanyolviasz felfedezéséhez kényszerülök illusztrációul felhasználni.És akkor mementóul idézgetek is belőle [kiemelések tőlem - kammerer]:
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-
"3.2.2. Hibajelző kódok
A hibajavító kódokat széles körben alkalmazzák a vezeték nélküli összeköttetéseken, amelyek a rézvezetékekkel és a fényvezető szálakkal szemben közismerten zajosak és hajlamosak a hibázásra. Hibajavító kódok használata nélkül ezeken az összeköttetéseken nagyon nehéz lenne bármit is átvinni. Ezzel ellentétben, a jó minőségű rézvezetékeken és a fényvezető szálakon a hibaarány annyira kicsi, hogy a hibák felderítése és az újraadás általában hatékonyabb módszer a ritkán előforduló hibák kezelésére. Három különböző hibajelző kódot fogunk megvizsgálni, melyek mind lineáris, szisztematikus blokk-kódok [Fejlettségi sorrend, ezeket használja a TCP/IP modell, az első kettőről igazából nincs is mit beszélni, mert nem az a szint, a marketinghívők alapvetően a TCP/IP CRC-je által látják megvalósulni a tökéletességet, a "bitperfekciót" (megjegyzendő, a TCP/IP állítólag kezdettől tökéletes CRC-je is fejlődött egyszer-kétszer a TCP/IP története során - hmmm, a tökéletes fejlődik, hmmm...) - kammerer] :
1. paritásbit képzése,
2. ellenőrző összeg képzése,
3. ciklikus redundancia ellenőrzés (Cyclic Redundancy Check, CRC).
(...)
Egybites paritás esetén a kód Hamming-távolsága 2, mivel minden egybites hiba rossz paritáskóddal ellátott kódszót hoz létre. A paritásbit tehát egybites hibákat tud jelezni.
(...)
Ennek a megoldásnak az egyik hátránya az, hogy a blokkot egyetlen paritásbittel egészítjük ki a blokkban lévő egyszeres hiba biztonságos kijelzésére. Ha egy hosszú hibacsomó erősen eltorzítja blokkot, a hiba jelzésének az esélye csupán 0,5, ami alig elfogadható. Az esély jelentősen növelhető, ha minden blokkot egy n bit szélességű, k bit hosszúságú mátrixnak tekintve küldünk el. Ha most a sorokhoz kiszámítunk és elküldünk egy paritásbitet, maximum k bitnyi hibát tudunk megbízhatóan jelezni, feltételezve, hogy minden sorban maximum egy bithiba történt.
A hibacsomók ellen azért tudunk még küzdeni: a paritásbiteket más sorrendben is kiszámíthatjuk, mint ahogyan az adatokat elküldjük. Ezt a módszert összefésülésnek (interleaving) nevezik.
(...)
Ez a módszer tehát n paritásbitet csatol kn bites adatblokkokhoz, hogy egy legfeljebb n bit hosszú hibacsomót jelezzen.
Egy
hosszúságú hibacsomó továbbra is észrevétlen marad, ha az első és az utolsó bit invertálódik, és az összes többi bit helyes. Ha a blokk erősen eltorzul egy hosszú vagy több rövid hibacsomó miatt, annak az esélye, hogy az n oszlop közül bármelyikben véletlenül jó a paritásbit, 0,5. Így annak a valószínűsége, hogy egy blokkot elfogad a vevő, amikor nem kellene: 
.
A következő hibajelző kód, az ellenőrző összeg (checksum) képzése szorosan kapcsolódik a paritásbitek csoportjához.
(...)
Jó példa ellenőrző összegre a 16 bites IP ellenőrző összeg, mely az IP-protokoll részeként minden internetet megjárt csomagban megtalálható.
(...)
Mivel a módszer – a paritásbit-képzéssel ellentétben – 16 bites szavakkal, és nem bitekkel dolgozik, olyan hibákat is felfedez, melyek a paritásbitet nem módosítják.
(...)
Évtizedekig azt tételezték fel, hogy az ellenőrző összeggel ellátandó keretek véletlen biteket tartalmaznak. Az ellenőrző összeget készítő algoritmusok analízise teljes egészében ezen a feltételezésen alapult. A valós adatok vizsgálata azt mutatja, hogy ez a feltételezés elég alaptalan [Partridge és mások, 1995]. Következésképpen, bizonyos körülmények között a felderítetlen hibák sokkal gyakoribbak, mint azt korábban gondoltuk volna.
Az IP ellenőrző összeg kifejezetten hatékony és egyszerű, de bizonyos esetekben kevés védelmet nyújt éppen azért, mert csak egy egyszerű összeg. Nem jelzi például zérus adatbitek eltűnését és beékelődését, sem az üzenet részeinek megcserélődését, és kevés védelmet nyújt üzenetek összefonódásai ellen, amikor két csomag különböző részei együvé válnak. Persze ilyen hibákat ritkán produkálnak véletlen folyamatok, de a hibás hardverelemek éppen ilyen és hasonló hibákat okozhatnak.
(...)
Meglehet, hogy az előző két megoldás néha megfelelő a felsőbb rétegekben, a gyakorlatban azonban egy harmadik, sokkal erősebb módszert alkalmaznak széleskörűen az adatkapcsolati rétegben: CRC-t (Cyclic Redundancy Check – ciklikus redundancia ellenőrzés) vagy más néven a polinom kódot (polynomial code).
(...)
A polinom aritmetika a modulo 2 moduláris aritmetikán alapul az absztrakt algebra mező elméletének megfelelően. Nincs átvitel sem az összeadásnál, sem a kivonásnál, mindkét művelet a kizáró vagy (xor) művelettel azonos.
(...)
Amikor a polinom-kódot alkalmazzuk, az adónak és a vevőnek előre meg kell egyeznie egy generátor polinomban (generator polynomial). Jelöljük ezt
-szel. A generátor legmagasabb és legkisebb helyi értékű bitjének 1-nek kell lennie. Ahhoz, hogy egy 
polinomnak megfelelő m bites keret ellenőrző összegét kiszámíthassuk, a keretnek hosszabbnak kell lennie, mint a generátor polinom. Az ötlet az, hogy úgy fűzzünk ellenőrző összeget a kerethez, hogy az így kapott keret által reprezentált polinom osztható legyen 
-szel. Amikor a vevő megkapja a keretet, megpróbálja elosztani 
-szel. Ha van maradék, akkor hiba volt az átvitel során.
Az ellenőrző összeg kiszámításának algoritmusa a következő:
Legyen r a
foka...
(...)
Azok a hibák, melyek történetesen olyan polinomnak felelnek meg, amelyek
többszörösei, átcsúsznak az ellenőrzésen; minden más hibát felismer a vevő. [Nem törvényszerűen ismer fel minden más hibát, de ez most mindegy - kammerer]
(...)
...így minden egybites hibát jelezni fogunk. [Még ez se törvényszerű, de ez is most mindegy - kammerer]
(...)
Ha páratlan számú bit hibás,
páratlan számú tagot tartalmaz (például 
, de például az 
nem ilyen). Elég érdekes, hogy nincs olyan páratlan tagot tartalmazó polinom, amely osztható lenne 
-gyel a modulo 2-es rendszerben. 
-et úgy megválasztva, hogy osztható legyen 
-gyel, az összes páratlan számú invertált bitet tartalmazó hibát felismerhetjük. [Még ez se törvényszerű, de ez is most mindegy - kammerer]
(...)
Végül, a legfontosabb az, hogy egy r ellenőrző bittel ellátott polinom-kód minden legfeljebb r hosszúságú hibacsomót jelezni tud. [Nem feltétlenül, de ez most mindegy - kammerer]
(...)
Ha a hibacsomó hossza
, a 
-szel való osztás maradéka akkor, és csak akkor lehet 0, ha a hibacsomó 
-nek felel meg. A hibacsomó definíciója miatt az első és az utolsó bit mindenképpen 1, így az, hogy a hiba megfelel-e 
-nek, az 
közbenső biten múlik. Ha minden kombinációt egyenlően valószínűnek veszünk, akkor annak a valószínűsége, hogy egy ilyen hibás keretet a vevő elfogad: 
.
Az is megmutatható, hogy amikor egy
bitnél hosszabb vagy több rövidebb hibacsomó lép fel, akkor annak a valószínűsége, hogy egy hibás keret észrevétlen marad 
, feltételezve, hogy minden bitminta egyformán valószínű.
Néhány polinom nemzetközi szabvánnyá vált. Az Ethernet példáját követve az IEEE 802 által használt polinom:
Egyéb jó tulajdonságai mellett például arra is képes, hogy minden 32 bites vagy annál rövidebb hibacsomót, valamint minden páratlan számú bitet érintő hibacsomót jelezzen. [Még ez se törvényszerű, de ez is most mindegy - kammerer]
-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-Tehát a marketingállítólag elevekezdettőlabovo évtizedek óta hibátlan, "bitperfect" adatátvitelű TCP/IP modell néhány jelentős fejlődési fokozat után manapság ott tart, hogy a szabvány elmélete szerint minden maximum 32 bites hibacsomót valamint a páratlan számú bitet érintő nagyobb méretű hibacsomókat is felismeri a vevő oldal hibaellenőrzése, és a vonatkozó adatcsomag újraküldését kéri (még ebben is kicsit más a gyakorlat, mondom én, de ez is most mindegy). Valamint sokat fejlődtek a hálózati hardver(és szoftver-)elemek, aminek eredményeképpen egyre kevesebb hibacsomó, ennek következtében egyre kevesebb olyan hibacsomó keletkezik, amit még a szabvány elmélete szerint sem ismernek fel törvényszerűen a TCP/IP modell hibajelző kódjai - másrészről azonban a hardverelemek és az adatcsomag-kapcsolási technológia fejlődése természetesen azt is eredményezte/eredményezi, hogy egyre forszírozottabb sebességkövetelmények között kell működnie a hálózati hardver(és szoftver-)elemeknek, ami persze a hibák számának növekedését is eredményezi.
A TCP/IP modell (is) mindig a bitperfekció vágyott elérésének és az ehhez szükséges hatalmas redundancia minél kisebbre szűkítésének húzdmeg/ereszdmeg partjai között táncol, általában elég magas megbízhatósággal, de a bitperfekciót elméletileg sem elérve ma sem, történetileg pedig különösen nem.[ Szerkesztve ]
Viszont egyet tudok és ennyiben - meglepő módon 
. Ez csak a felének a fele, szóval akkor lehet belőle ~ normális 2,25m-es biwire pár.
, nyálcsorgató élmény volt első ránézésre is.. tekintet, stílus, büszkeség, műveltség, zéró tetkó.. NŐK.. ). A másik a csehek.. mikor mentünk ex főnökömékkel Prágába sörözni az U Fleků-ba, előtte ugyanígy csavartam a fejem az utcán, hogy auuu.. 
Ha az emberiség mai elméleti tudásának maximumát ültetnénk gyakorlatba, úristen ... belegondolni sem merek, hol tartana az informatika, átviteltechnika, bármi egyéb és ez csak egy szelete a hatalmas tortának, autóipar, egészségügy, stb, nem is említem.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Milyen cserélhető objektíves gépet?
- Samsung Galaxy S23 Ultra - non plus ultra
- PlayStation 5
- NVIDIA GeForce RTX 4080 /4080S / 4090 (AD103 / 102)
- Fűnyíró topik
- 3D nyomtatás
- Kerékpárosok, bringások ide!
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- EAFC 24
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen