Új hozzászólás Aktív témák
-
-
stefi76
aktív tag
Az élet értelme.
Az élet értelme mondjuk.
Mondjuk:Az élet értelme a te létezésed talán.
Mert értelme számodra csak úgy lehet, hogy: te vagy.Ha nem vagy, nem létezhet egy olyan definíció sem tőled, hogy "élet" és annak értelme. Az élet értelme.
Nem lehet valami számodra létező úgy belőled bármi is - egy gondolat, mondjuk az élet értelme - bármi belőled fakadó, amit bármi nagyobbnak vagy lényegesebbnek tartanál hogyha te nem vagy, ha te nem létezel.
Semmit nem emelhetsz magadnál nagyobbra.
Mert az nincs akkor, ha te nem vagy.Ha te nem vagy, akkor az sem tud lenni, ha nem születsz, akkor nincs neked, ha meghalsz, eltűnik ő is veled együtt.
Ha te nem létezel, nem lehet a gondolat erről, hogy "élet értelme" ami szó az jelentené, hogy az a valami egy olyan nagyobb, amit érdemes lenne vagy mondjuk jó lenne, vagy kellene tenni, mert: ez az értelmes.
De semmi gondolat ami tőled van, nem lehet több - értelmesebb, nemesebb - mint te, mert nélküled nem létezne és nem is létezik.
Hogy lehet valami nagyobb bárminél is - avagy több - ha nem képes és nem is létezik akkor, ha az a bármi nincs, mert tőle, belőle fakad?Minden tőled, minden belőled fakad és nem létezhet nélküled.
Az élet értelme is belőled fog fakadni, tőled.Te neked kell lenni az "élet értelmének" tehát.
Mindegy, mi az.A te létezésed, a te léted az élet és az "életed értelme."
Hogy vagy.
Hogy élsz és létezel.
Gondolsz és teszel
Így vagy úgy.Ezt mondom erre most.
-
MageRG
addikt
"Ne keressük az élet elvont értelmét. Mindenkinek megvan a saját meghatározott hivatása vagy küldetése az életben, hogy egy konkrét betöltést igénylő feladatot végezzen el. Ezen a téren az illető nem helyettesíthető, az élete sem ismételhető meg. Ezért mindenki feladata egyedülálló."
- Viktor Frankl -
#314
hiperFizikus
senior tag
hiperFizikus
senior tag
Az élet értelme az, hogy értelmet vigyen a holt fizikai világba !
-
#313
basaharc502
aktív tag
basaharc502
aktív tag
Az emberre biológiai lényként tekinteve, azaz mi is egy vagyunk a sok közül - csak a legértelmesebb, a kérdés felvetés értelmetlen. Az életnek nincsen semilyen magasztosabb célja, pusztán a létezés. Ha evolúciós szinten megakadtunk volna az ősembernél, akkor a létezésen kívül nem lenne más célunk. Létezés alatt a szükségletek kielégítését, szaporodást stb. értem. Továbbfejlődésünk eredményezte azt, hogy elkezdük a világot megismerni és mindenol ok-okozatokat keresünk, ezért gondoljuk azt, hogy az életnek is lehet valami célja, értelme, holott véleményem szerint nincs.
-
TomMusic
őstag
válasz
Fryskitt
#304
üzenetére
Most nézem, az utolsó hsz (a tiéd előtt) 10 éve volt.
Én nem zárom ki 100%-osan semminek a létét, de szerintem a legvalószínűbb az, hogy az élet csak egy szinte végtelenül nagy biliárd játék eredménye. Továbbá, simán elképzelhetőnek tartom, hogy az egész univerzumban csak itt van élet. Viszont itt jön elő az a kérdés, hogy oké, de ebben a pillanatban, vagy x idővel ezelőtt / x idő múlva mi a helyzet? Mert tegyük fel, hogy kapnánk életre utaló jelet (pl. rádiófrekvenciás) egy 1 milliárd fényévre lévő galaxisból. Az szuper lenne, viszont az azt jelenti, hogy 1 milliárd éve küldték el a rádiójelet. A földön lévő élet (és főleg az emberi civilizáció) egy nagyon nagyon kis időszelet az univerzum történetében. Előtte lehet több ezer civilizáció született meg és pusztult el. (Feltéve hogy nem mi vagyunk az egyetlenek).
Bár ez a kis szösszenet kitérő volt.
Illetve szerintem lehet hogy túlmisztifikáljuk a témát (mármint nem itt a topicban, hanem úgy általában, az emberiség
). Szóval ugyanolyan lények vagyunk, mint egy fűszál, egy macska, vagy egy delfin. Hála a fizikának és kémiának (vagyis nem azoknak, hanem amik alkotják), létrejöttünk. De ennyi. Ez az okozat. Nem az ok, hanem az okozat. Nagyon sokszor felcserélik az emberek az ok-okozatot, ezt figyeljétek meg a hétköznapokban. Mókás játék, de ha nagyon figyeli az ember, akkor bele lehet bolondulni
Egyébként [(#305) Grizzlu] hozzászólásával szinte teljesen egyetértek. -
-
baryll
tag
Szerintem erre a kérdésre valószínűleg - jelen pillanatban - csak a Teremtő tudja a választ.(Teremtő=Aki létrehozta a világot)
Sok-sok milliárd év múlva esetleg egyes teremtmények is közel jutnak majd a kérdés megválaszolásához, miután majd értelmezni tudják azokat - az akkorra már történelminek minősülő - történéseket, amik az eltelt évmilliárdok alatt lezajlottak az élet folyamatával kapcsolatosan, de hogy az ember ezen teremtmények közé fog-e tartozni, az szerintem még erősen kérdéses.
Az Univerzum méretét tekintve nagy valószínűséggel minden pillanatban valahol életre kel valami, egy másik helyén pedig éppen elpusztul az élet. Ha kiemelten fontos lenne a Teremtőnek az, hogy életet teremtsen, akkor miért hagyja elpusztulni ott azt, ahol már egyszer kialakult? Így elég nehéz kiemelten fontos értelmet tulajdonítani az élet fogalmának. -
#303
Stalker-2572
veterán
Stalker-2572
veterán
A kérdésssel széleskörűen foglalkozik a Wikipedia érdemes olvasgatni annak akiben ez még kérdés
-
#302
Predator...
tag
Predator...
tag
Üdv az elmélkedőknek...
Nyugi FlashBack nemfogom kifejteni az univerzum körforgását
Az élet értelme... szerintem 42
Amúgy nemtom ajánlotta-e már valaki de egy érdekfeszítő film...Monty Python - Az élet értelme
-
LOTR
addikt
hát elolvastam irományod, és az elején, még kételkedtem benne, hogy vmi értelmes kijöhet a végére, de sztem kijött, ha az elejét nem figyeljük
most hívtak egy néhány napos balatoni bulizásra/nyaralásra csak az gond, hogy nyár végén megyünk horváto-ba is, és az már sok pénz lenne összesen, nem vészes, de akkor is, sokat gondolkodtam rajta, de az irmányod után azt hiszem elmegyek mindkét helyre amíg megtehetem
visszatérve a doksira, arra nem gondoltál, hogy vannak dolgok, amiket nem érthetünk meg, ugyan úgy amiket nem látunk, de mégis vannak? (az egyiket az eszünkkel, a másikat a szemünkkel nem érzékeljük)
vagy egyszerűen, még nem tudunk annyit, hogy ezt megértsük(pl ki gondolta volna, hogy ember egyszer még képes lesz repülni -mondjuk pár ezer éve)
vagy lehet, hogy csak meg kéne nézned a Galaxis útikalauz stopposoknak c. filmet -
#300
GombócArtúr
senior tag
Flashback
#297
GombócArtúr
senior tag
válasz
Flashback
#297
üzenetére
Nocsak... egyiknapról a másikra?
Én azt hittem, hogy ehhez alapos szemléletváltozás szükséges. (Addig nagyon fellengzősen hangozhat.)
Szerintem (nekem) nem olyan egyszerű, sokszor kapom magam azon, hogy megint a megtörtént (bal)cselekedeteimen rágódok, pedig tök fölösleges ilyen miatt kellemetlenül érezni a jelenben. No mindegy... ez ilyen... -
Hequila
őstag
válasz
MyKonzerv
#290
üzenetére
Jah
Az élet, a mindenség meg minden = 42
Ebből a képletből kijön, hogy
élet = 42-(mindenség + minden)
A mindent vehetjük végtelennek, a mindenség pedig egy véges szám. Ha végtelenhez véges számot adunk, az még mindig végtelen lesz.
élet = 42-végtelen
élet = - végtelen
Mivel a kérdés a valós számok halmazán értelmezhető, így a feladatnak nincs megoldása -> az életnek nincs értelme, mert ha értelmet adunk neki, ismét megkérdőjelezi a fenti képletet. -
#298
Hunterevil
tag
Hunterevil
tag
ha tanulmányozzátok néhány Black Sabbath számost a korai időkből
(ami afféle kétségek időszaka volt) akkor ők is hasonló megállapításra jutottak az élet értelmét két dologban látták:fű , szerelem![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Bővebben: link
(AJÁNLOM: national acrobat, spiral architect, war pigs - az élet értelmetlensége
paranoid, sweet leafe, solitude - a élet értelme) -
Jéé bámbámcsiki!!
Itt a megoldás (azóta ezt csinálom és bejött):
Az életet inkább élni kellene (bármilyen egyszerüen hangzik, mégis mindenki mást csinál helyette), mint töprengeni azon hogy mi értelme van az egésznek, vagy ''jajjmileszhameghalok?''. Megfosztod magad (mégjobban) az élettől, amíg ilyen jövőidős gondolatokon rágódsz. - GombócArtúr -
#296
GombócArtúr
senior tag
GombócArtúr
senior tag
valaki írta [nem találom a hozzászólását], aki sokat gondolkodott a dolgon, és az élőlényeg tárgyilagosságából indul ki. [ami szerintem rossz kiindulópont] szóóóval ő írta, hogy olyanok vagyunk mint a vírusok, addig szaporodunk még mindent felélünk, és a saját mocskunkba pusztulunk bele. Noss... igen, ez szép gondolat ''
Természetesen erről is egy dalszöveg jut eszembe, de inkább hallgassátok meg:
Sub Bass Monster - Visszaszámlálás -
#295
orbano
félisten
GombócArtúr
#294
orbano
félisten
válasz
GombócArtúr
#294
üzenetére
Vagy betol egy gombát...
-
#293
orbano
félisten
GombócArtúr
#292
orbano
félisten
válasz
GombócArtúr
#292
üzenetére
Jah. Ott sincsenek éppen tagolva a mondatok
-
#289
Sihto_
tag
GombócArtúr
#288
Sihto_
tag
válasz
GombócArtúr
#288
üzenetére
Már bocs így irásjelek nélkül, amolyan sokértelmű lett. De nagyon tetszik, kár, hogy nem lehet beraknom alulra ...
-
#288
GombócArtúr
senior tag
GombócArtúr
senior tag
Jajj, az élet értelme kapcsán egy idézet... Hogy lehet hogy eddig nem jutott eszembe...
''...akik az értelmét keresik mind élni felejtenek
ez titok volt eddig de most jobb ha megtudod: csak úgy nem jutsz
pokolra ha magadtól odamész két szék közt a padlóra is csak akkor
nem kerülsz ha belátod hogy muszáj vagy és arra a kis dombra
amit emlegetni szoktunk most magadtól lecsücsülsz
és azt mondod gonosz vagy tudod hogy nem vagy az
ezt mondják mások is te meg ha bebizonyítod nekik azt
hogy neked van igazad mégis akkor lettél gonosz
te is mint mindenki élni szeretsz leginkább és leginkább félni leginkább félni szeretve fogsz...''
''az igazságot bárhol legyél a sarokban keresd õ már onnan figyel téged
és ha eljön a te idõd feláll kezet nyújt köszön majd és rájössz akkor arra
hogy bármire rájönni valójában semmi''
idézetek a Hiperkarma - Feketepéter c. számából.
(jó sok időbe telt míg megértettem miről szól ez a dal ) -
Husky
aktív tag
Ja igen, az élet értelme.
Számomra: hogy minél jobban megismerjem azt, amit ezen a bolygón meg lehet ismerni. Az emberekre kevésbé vagyok kíváncsi: Tájak, városok, kaják. Az jöhet.
Persze ez nem mindig jó ötlet, a holland lilapenészes sajt pl tévedés volt. Ehetetlen. -
#285
Husky
aktív tag
GombócArtúr
#282
Husky
aktív tag
válasz
GombócArtúr
#282
üzenetére
Pszichiáter: orvos. Mindenféle tablettákat és löttyöket lő a páciensbe, mert szerinte az jó.
Pszichológus: nem orvos. Nem drogozza agyon a betévedőket, csak beszélget velük a jelentéktelen kicsi életükről - és próbálja őket rávezetni arra, hogy nem is annyira jelentéktelenek. (Vagy ha azok, akkor tojják le ezt magasról és legyenek boldogok.) -
#283
NoLF
veterán
GombócArtúr
#280
NoLF
veterán
válasz
GombócArtúr
#280
üzenetére
magyar, vazze!
MAGYAR! -
#282
GombócArtúr
senior tag
venember83
#281
GombócArtúr
senior tag
válasz
venember83
#281
üzenetére
Hát aki pszichiáternek tanul, sztem ott már van valami baj...
Nem tudom elképzelni, hogy egész életemben napi sok órában, az emberek életúntságát és problémáit hallgassam végig. Tehát a pszichiáterek mazoisták is! Lehet depressziósok is, csak épp azzal akarják takargatni, hogy pszichiáternek mennek tanulni. Éljenek az összeesküvéselméletek! -
#281
venember83
nagyúr
GombócArtúr
#278
venember83
nagyúr
válasz
GombócArtúr
#278
üzenetére
hat most akkor az a megoldas, hopgy a pszichiater tanul 25-6 eves koraig s utana 35 evesen, mivel mar elege van az egeszbol a folyoba ugrik? Vagy csak egyszeruen visszavonul es fuszalakat kezd szamolni? Ahogy az eletnek sincs ertelme, ugy ennek sincs megoldasa. Nekem az orosz musical tetszene
-
#279
NoLF
veterán
GombócArtúr
#278
NoLF
veterán
válasz
GombócArtúr
#278
üzenetére
miért pont amerikai?
-
#278
GombócArtúr
senior tag
venember83
#277
GombócArtúr
senior tag
válasz
venember83
#277
üzenetére
tehát az okos pszichiáter le se szarja a betegeit. Mondjuk talán az is elég ha találnak egy szemetesládát, akinek kiöntheti a lelkét.
Ebből milyen jó filmet lehetne csinálni, a Pszichopata pszichiáter pszichoszomatikus pszichózisa / amerikai thriller / 96perc. -
#276
Sanya
nagyúr
GombócArtúr
#273
Sanya
nagyúr
válasz
GombócArtúr
#273
üzenetére
és a beteggel közösen kiisszák a bürökpoharat.
de viccet félretéve, pszichiátria gyakorlaton a gyakvezérem egy idegbeteg volt. szegény betegek, vagy a betegek tették azzá? -
#275
ipgirl
tag
GombócArtúr
#273
ipgirl
tag
válasz
GombócArtúr
#273
üzenetére
de sajnos lehetnek a ''pszichodoktorok'' depressziósak...tapasztaltam már. Suliban tanít jópár pszichológus, és az már elég gáz, amikor elkezdi sorolni a problémáit az előadáson. A tünetei egyértelműek voltak...
-
#274
venember83
nagyúr
GombócArtúr
#273
venember83
nagyúr
válasz
GombócArtúr
#273
üzenetére
hat sztem eleg nagy eselyuk van ra, annyi embert vegighallgatni, csoda, hogy nem volt meg pszichodoktorbol lett sorozatgyilkos
-
#273
GombócArtúr
senior tag
venember83
#272
GombócArtúr
senior tag
válasz
venember83
#272
üzenetére
tudom, imserős is
Azért beszéltem feltételes módban.
tényleg, a ''pszichodoktorok'' nem lehetnek depressziósak? Vicces lehet mikor egyik depressziós (talán nem is tud róla hogy az) próbálja elmagyarázni a másik depisnek hogy ő beteg, és változtatnia kell. -
#272
venember83
nagyúr
GombócArtúr
#271
venember83
nagyúr
válasz
GombócArtúr
#271
üzenetére
Gratula, igazad van, csak a legtobb dolgot konnyebb mondani mint megtenni, mert ha nem igy lenne a pszichodoktorok kigyogyitottak volna minden depressziost s az ''ongyilkos'' szo is jelentesnelkulive valna. De, egyertelmuen igazad van!
-
#271
GombócArtúr
senior tag
craic
#269
GombócArtúr
senior tag
az nem lehet!
ebből az következik: az élet értelme: elpusztítani magunkat.
Ha az agyadra támaszkodsz, az életnek nincs értelme, nincs értelme megszületni sem, élni sem. Tehát egyet tehetsz, véget vetsz az értelmetlenségnek.
Elég depresszív gondolatmenet... de nem extrém.
Egy depressziós ismerősöm épp hasonló kontextusban, csak máson keresztül levezetve panaszolta el ezeket nekem.
Ez alapvetően hibás gondolatmenet szerintem. Az életet inkább élni kellene (bármilyen egyszerüen hangzik, mégis mindenki mást csinál helyette), mint töprengeni azon hogy mi értelme van az egésznek, vagy ''jajjmileszhameghalok?''. Megfosztod magad (mégjobban) az élettől, amíg ilyen jövőidős gondolatokon rágódsz.
Szerintem... -
#267
venember83
nagyúr
venember83
nagyúr
eletnek nincs ertelme, ha boldog vagy orulj neki, ha nem, ez van!
-
kymco
veterán
Számomra a szabadság gyakorlati szerepe úgy értelmezhető, ha ezt a KRESZ-hez hasonlítom (minden hasonlat sántít, a sántítás jogát magamnak fenntartom
. Ha biztonságosan, szabadon el akarsz jutni a kiindulástól a célig az kell, hogy te is és mások is megtartsák a szabályokat. Ha nem tartom be a szabályokat, akkor sem a saját, sem mások célbajutását nem segítem, sőt lehet, hogy megakadályozom. A valós szabadságom kiteljesedését szabályok biztosítják , ez elég paradox . -
kymco
veterán
Nekem sincs mostanság időm a forumozáshoz, ezért hosszú szünetek tarkítják majd rövid hozzászólásomat.
Ha nem a szabadság szó fogalmával bajlódunk, akkor érdemes lenne a gyakorlati oldalát megvizsgálni. Létezik-e egyáltalán teljes szabadság, és ha létezik(létezne), akkor jó lenne ez nekünk?
Véleményem röviden, tőszavakban: Nem létezik és nem is létezhet, de ha mégis létezne, az nagyon rossz lenne az emberi társadalom számára. (Itt természetesen nem az elvi szabadság-rabszolgaság szabadságára gondolok) -
WN31RD
addikt
Nem akarom én meghatározni a szabad illetve a szabadság szó jelentését, csak próbálom magam a már kialakult definíciókhoz tartani.
Nincs magyar értelmező szótár ott, ahol most vagyok, úgyhogy a Longman-féle angol egynyelvűben kerestem meg a ''free'' (szabad) szót. A következő meghatározások kapcsolódnak a mostani témához:
''1 able to act as one wants; not in prison or under anyone's control''
''2 not limited in any way, especially by rule or custom''
Azoknak, akik esetleg nem értik, itt a nyersfordítás:
''1 képes arra, hogy azt csinálja, amit akar; nincs börtönben vagy bárki ellenőrzése alatt''
''2 nem korlátozott semmilyen módon, különösen nem szabály vagy szokás által''
(Sajnos mostanában nincsen sok időm a fórumozásra, ezért ne várj tőlem a korábban megszokotthoz hasonló terjedelmű és gyakoriságú válaszokat.) -
Gaskin
aktív tag
A Topic indító kérdésére válaszolva azt tudom mondani, hogy én is qrva sokat töprengtem(ek) a dolgon. 1részt megvagyok győződve az élőlények tárgyiasságáról, vagyis, hogy kémiai-bológiai törvényszerüségekkel leírható rendszerekről van szó, vagyis az ember is gyakorlatilag ''csak'' egy biológiai automata, még akkor is, ha borzalmasan bonyolult. Programozgató létemre töprengtem, hogyan a fenébe lehetne elméleti síkon megteremteni leprogramozgatni, valami mesterséges inteligencia félét. Mivel iszonyatosan sok emberi reakció kiszámítható az adott ember jellemét ismerve, így elvileg ''csak'' ez bazi nagy kódrengeteg, de ahol mindíg leakadok, hogy egy automatába miképpen lehetne beleépíteni az öntudatot-éntudatot. Ezt a bennünk életünk végéig tekergő elmondhatalan végtelenciklust. Egyébként ha hiszünk az ember ill. az élőlények tárgyiasságában, akkor azt hiszem néhány következtetést le lehet vonnunk. 1. ha tényleg minden (logikus) kölcsönhatásokon alapul, akkor gyakorlatilag a véletlen mint fogalom nem létezik, tehát gyakorlatilag egy hiperszámítógép az eddigi összes infó alapján mindent előre meg tudna jósolni. Vagyis a sorsunk tényleg előre megvan írva. Még az is, hogy valaki ezen sorokat olvasva esetleg felháborodik, és egyet nem értésében hibbantnak tart engem. 2. sajnos az is látható, hogy az ember, még vitathatalan földi felsőbbrendűségét szem előtt tartva is csak egy genetikai zsákutca, amire szerintem a legnyilvánvalóbb bizonyíték, hogy adott esetben életének értelmetlenségét érezve öngyilkosságot követ el, vagyis megsemmisíti önmagát. Ilyen, ha jól tudom az állatvilágban gyakorlatilag nem létezik.
Régebben nem értettem, hogy a földi szervezetben adott esetben élősködő rosszindulatú daganatok miért annyira ''ostobák'', hogy saját esztelen burjánzásukkal az anyaszervezetet is elpusztítják, ezzel megölve saját magukat is. És tessék. Igen szomorú, de az ember is ugyanezt teszi a bioszférával. Mint egy burjánzó daganat, kinyírja az egészet. Hiába tudunk mindenről nagyjából előre, hogy mi lesz teszünk rá.
Egyébként nemrég hallottam a ''Nyugaton a helyzet változatlan'' c. filmben, hogy az élet értelme, hogy nincsen értelme. Hm... Van benne valami asszem. A minap meg egy jó haver pár sör, és egy nagy adag filozófiálgatás után (egyébként halálkomoly arccal) megjegyezte, hogy ő rájött: Minden jó nőt meg kell d..gni. Tán még ebben is van valami.
Egyébként szerintem csak annyi, hogy nem szabad túl sokat töprengeni... -
Keitaro
addikt
Hát bocsánat, hogy ideírom, de nem akartam új topicot nyitni és nem találtam a nyavajgós topicot se, maradt ez...
Le vagyok törve és fáradt vagyok... és akkor finoman fogalmaztam.
Csak ennyi. Tudom ezzel nem mondtam semmit, de... ha csak egy pici töredékét is, de ki kellett adnom magamból. -
WN31RD
addikt
''kinottem mar ebbol, hogy a szavak ertelmet keressem.''
Nekem még van néha (nem is nagyon ritkán) olyan hangulatom, amikor szívesen elvitatkozok szavak értelméről...
Mondd, te mivel szórakozol így ''felnőttként''?
''a mondanivalo dolgot ugy ertettem, hogy nem tudunk olyat mondani a masiknak, amit az mar ne hallott volna''
Teljesen igazad van abban, hogy aligha mondunk egymásnak alapvetően új dolgokat, de olykor-olykor (óriási szerencsével) akár egy új megközelítéssel, vagy érdekes ötlettel előrukkolhat az ember.
Vagy túl naív lennék? -
WN31RD
addikt
Javítás:
A 253-as hozzászólás 6. bekezdéséből az alábbi rész törlendő:
''vagy akár hogy valamely isten akaratának megfelelő dolog''
Valószínűleg ez egy teljesen hibás gondolat, amit a leírásakor nem gondoltam át kellő alapossággal (de másodszorra olvasva már igen feltűnő volt), bár elképzelhető az is, hogy csak most nem jut eszembe egy helyes indoklás (ami, ha van is, aligha egyszerű).
Akárhogyan is... szükségtelen rész, enélkül is értelmes a szöveg. -
rog
addikt
kinottem mar ebbol, hogy a szavak ertelmet keressem.
nem ez igy nem igaz. inkabb ugy, hogy volt egy ilyen idoszakom gimnaziumban, amikor egy egesz ejszaka elbeszelgettem volna veled arrol, hogy mit jelent szabadnak lenni, vagy hogy tenyleg ugyanazt hivjuk-e mindketten pirosnak, es ezt hogy derithetnenk ki biztosan.
a mondanivalo dolgot ugy ertettem, hogy nem tudunk olyat mondani a masiknak, amit az mar ne hallott volna. -
WN31RD
addikt
Oké, rendben, akkor a vita lezárva. Hogy a kymcohoz intézett ''beszólásomat'' miért tartod felháborítónak, azt értem, bár egyet nem értek vele. Szerintem az álláspontom védhető, de úgy tűnik nem érdekel téged a téma annyira, hogy ebbe túl hosszan belemenjünk. Ezt nem vethetem a szemedre természetesen.
''ezen kivul mar az elejen se volt mondanivalonk a temaban egymasnak''
Attól, hogy az elején nem volt, időközben még akadhatott mondanivaló. Kicsit sajnálom, hogy te nem így gondolod, de hát ez van. Én elég ritkán kezdek ilyen elvont témákban beszélgetést azzal, hogy ''Te figyelj! Van valami mondanivalóm számodra!'' Inkább az a jellemző, hogy valahonnan elkanyarodunk egy, a mostanihoz hasonló témához, aztán, ha már úgyis előjött a dolog, akkor folytatjuk a beszélgetést.
Remélem, az előbbi kis pengeváltásom veled és kymcoval nem hagyott túlságosan mély sebeket maga után. Én a magam részéről becsülöm azokat, akikkel értelmes és érdekes vitát lehet folytatni, jórészt függetlenül attól, hogy inkább ellenfelek vagy szövetségesek vagyunk-e a vitákban. -
rog
addikt
azt nem ertem, hogy minek beszelunk ennyit a semmirol.
kycmo-nak szoltal be, mert azt merte irni, hogy a szabadsag torz ertelmezese az, hogy a sajat erdekeit helyezi valaki masoke fole. valami olyan hangon, hogy na idefigyelj, hogy irhatsz mar ekkora hulyeseget.
de kozeben ugy tunik ot ez mar egyaltalan nem zavarja.
nekunk meg igazabol ezen kivul mar az elejen se volt mondanivalonk a temaban egymasnak.
szoval... -
WN31RD
addikt
''honnan tudnad eldonteni, hogy a te olvasatodban amit en irok a szabadsagrol az valoban az-e amit gondolok rola''
Pontosan azért kell vagy az általánosan elfogadott értelemben használni a szavakat, vagy pedig előre közölni, hogy milyen értelemben fogjuk használni őket, hogy ha valaki leír valamit, akkor tudjuk, hogy miért ért alatta. Tehát hogy az én olvasatom a lehető legnagyobb mértékben egyezzen meg a te eredeti gondolataiddal.
Itt nem az a kérdés, hogy ki mit gondol a szabadságról ilyen vagy olyan értelemben, teszem azt társadalmi szinten, vagy bárhogyan máshogy. Csupán arról van szó, hogy amikor leírjuk ezt a szót: ''szabadság'', akkor lehetőleg ugyanazt értsük alatta. A hozzáfűzött jelzők, magyarázatok, stb. már természetesen bármilyenek lehetnek.
''ha mondjuk 100%ig biztosan tudnad mire gondolok amikor valamit irok, akkor is hogy tudnad eldonteni egy enyire relativ fogalom eseten, hogy en nem olyan ertelemben hasznalom ahogy kene''
Egy fogalom relativitása nem azt jelenti, hogy a fogalmat jelölő szó jelentését nem tudjuk egyértelműen meghatározni (persze lehet, hogy a meghatározás nagyon nehéz, de ez egy más téma).
Vegyük például a ''jó'' fogalmát, mert ez talán könnyebben kezelhető példa, mint a szabadság (de a kérdéses szempontból hasonlóak).
Hirtelen két dolog is eszembe jut, amely alapján relatívnak lehet mondani azt, hogy mi a jó.
Először is, az egyszerűbb eset az, hogy különböző mértékben lehetnek jók a dolgok, tehát lehet azt mondani, hogy valami egy másik dologhoz képest jó, azaz jobb nála, vagy pedig kevésbé jó hozzá képest, azaz rosszabb. (Ilyen helyzetben sok félreértést okozhat, ha a beszélgetőpartner a jóság skála valamely más pontját fogadja el origónak, és makacsul ragaszkodik ehhez.)
Másodszor, a jó relatív olyan értelemben is, hogy konkrétan különböző emberek különböző dolgokat tartanak jónak. A jóság tehát relatív az általunk elfogadott célokhoz és ideálokhoz képest.
Mindez azonban nem befolyásolja a jó szó jelentését. Többféleképpen meg lehet határozni az, hogy mit jelent a jóság. Például mondhatjuk azt, hogy azt jelenti: követendő példa, kívánatos döntés, vagy akár hogy valamely isten akaratának megfelelő dolog, stb. Érdekes kérdés, hogy mely definíciókat célszerű használni, de ez a nem függ össze azzal, amit általában a kérdéses fogalom relativitásán értünk.
''na latod, most peldaul azt nem ertetted, hogy en mit mondtam..''
Nekem inkább úgy tűnt, hogy te nem egészen érted, én mire gondolok, bár tévedhetek is.
Remélem, a mostani magyarázatom már közelebb vitt minket egymás gondolatainak a megértéséhez, de ha úgy gondolod, hogy mégsem, kérlek, ne sajnáld a fáradságot, és magyarázd el nekem, mit nem értek.
Üdv
Bálint -
rog
addikt
na latod, most peldaul azt nem ertetted, hogy en mit mondtam..
kepzeld ha aszabadsagrol beszelnek, honnan tudnad eldonteni, hogy a te olvasatodban amit en irok a szabadsagrol az valoban az-e amit gondolok rola.
es ha mondjuk 1005ig biztosan tudnad mire gondolok amikor valamit irok, akkor is hogy tudnad eldonteni egy enyire relativ fogalom eseten, hogy en nem olyan ertelemben hasznalom ahogy kene.
na ezert talaltam felhaboritonak, hogy beszoltal kymco-nak. -
WN31RD
addikt
''szo szerint azt irtad, hogy atdefinialja a szavakat''
Igen, azt írtam. De hol tagadtam én ezt?
''[...] meg nem biztos hogy azt jelenti hogy a masik rosszul hasznalja a nyelvet, vagy felreertelmez egy fogalmat''
Természetesen nem biztos, azaz nem magától értetődő, hogy azt jelenti. Éppen ezért fejtettem ki viszonylag hosszabban, hogy miért gondolom, hogy ebben a konkrét helyzetben tényleg félreértelmezésről volt szó. Persze az érvelésemmel lehet vitatkozni... mint mindig. -
rog
addikt
szerintem viszont szo szerint azt irtad, hogy atdefinialja a szavakat.
az meg hogy te valamit hogy ertelmezel amikor leirod, illetve hogy ertelmezel valami amikor mas irja le, meg nem biztos hogy azt jelenti hogy a masik rosszul hasznalja a nyelvet, vagy felreertelmez egy fogalmat. -
WN31RD
addikt
Természetesen mindenkinek meg lehet a saját külön véleménye mindenről, és itt nem arról volt szó, hogy kinél van az ''igazság'', hanem arról, hogy ki használja helyesen a nyelvet.
Amikor kommunikálunk, akkor célszerű a szavaknak elsősorban a már megszokott jelentését használni, de legalábbis, ha már eltérünk ettől, akkor az eltérésre felhívni a figyelmet. Ez a szabadságos vita elsősorban nyelvészeti jellegű volt, és én amellett törtem lándzsát, hogy igenis ragaszkodjunk a szó általánosan elfogadott jelentéséhez, és ne keverjük bele a fogalmakba a saját értékítéleteinket.
Leírom kicsit egyértelműbben, hogy - véleményem szerint - miről is van szó általában a szabadság félreértelmezésével kapcsolatban.
Van egy dolog, a szabadság, ami olyan nagy tiszteletnek örvend, hogy senki nem nagyon meri megkérdőjelezni az abszolút tekintélyét. A szabadságról rosszat mondani nem szép dolog, mert hát senki nem akar zsarnokságban élni (teljesen érthető módon). Ugyanakkor azért azt sem akarjuk, hogy mindent a szabadság oltárán áldozzunk fel, mert egyéb dolgokat is fontosnak tartunk (ki mit...). Kézenfekvő megoldás tehát, hogy átértelmezzük egy kicsit a szabadságot, és így megmarad a kecske is meg a káposzta is: Van egyfelől szabadságunk, amire büszkék vagyunk, másfelől azért a korlátozásokat is bevezethetjük, amelyeket szükségesnek tartunk.
Ez egy nagyon tipikus módszer. Olykor a leírtnál durvább formában is előfordul.
Véleményem szerint őszintébb és becsületesebb lenne azt mondani, hogy a szabadság fontos dolog, de nem minden határon túl az, mert más fontos dolgok is vannak. És innentől aztán el lehet kezdeni vitatkozni azon, hogy melyek ezek a dolgok, és melyik mennyire fontos. -
WN31RD
addikt
Megjegyzés: Így utólag szeretnék még elnézést kérni a kioktató hangnemért. Egyrészt picit türelmetlen voltam az előbb a fórumtól teljesen független okokból, másrészt pedig a gének/evolúció olyan téma, amelyben már annyi butaságot hallottam magabiztosan előadva, hogy gyorsabban felhúzom magam az ilyesmin, mint elfogadható lenne.
Amit a témában írtam, azt természetesen továbbra is fenntartom, de a stílusából már visszavennék egy kicsit, ha módomban állna. -
WN31RD
addikt
Ezt írtam korábban:
''Korlátok természetesen mindenütt léteznek, de nem a korlátoktól lesz szabadabb valami, hanem éppen a korlátok hiányától, illetve (mivel teljes hiány nem lehetséges) attól, hogy a korlátok kisebbek vagy kevesebb van belőlük.''
Szerintem ebből egyértelmű, hogy nem valamiféle abszolút szabadság fogalmat használok, hanem igenis tisztában vagyok a relativitásával, azaz azzal, hogy csak valamihez képest értelmezhető. De kíváncsian várom az ellenvéleményt... -
WN31RD
addikt
''Nem attól leszünk feltétlenül szabadabbak, ha ezeket a korlátokat megpróbáljuk kitolni, hanem attól, ha a korlátokkal tisztában vagyunk, és ezek között ''kihasználjuk'' a lehetőségeket.''
Ha a korlátokkal tisztában vagyunk, és a lehetőségeinket kihasználjuk, akkor okosak és ügyesek vagyunk - nem pedig szabadok, bár mellesleg lehetünk szabadok is sok tekintetben.
Továbbmegyek: Ha a korlátok kitolhatóak, és tisztában vagyunk azzal, hogy a korlátok kitolásának milyen ára van, akkor még okosabbak vagyunk. Hogy végülis hogyan döntünk: megéri-e nekünk kitolni a korlátokat vagy nem, már a céljainktól függ, és objektíve nem határozható meg rossz vagy jó döntés. Hogy egy durva példát hozzak: ha egy űrhajós történetesen meg akar halni, akkor számára az az okos döntés, ha oxigénellátás nélkül megy ki a világűrbe... ha élni akar, akkor természetesen az ellenkezője igaz.
Az én példám:
Ha egy embernek megvan a lehetősége arra, hogy az űrhajóból űrruhában vagy anélkül is kilépjen, akkor e tekintetben szabad. Ha csak űrruhában léphet ki, akkor e tekintetben nem szabad.
Ha az ember tisztában van vele, hogy ha űrruha nélkül lép ki, akkor meghal, akkor az ember okos, ha nincs ezzel tisztában, akkor buta.
A két tulajdonság egymástól független. Lehet valaki okos és szabad, buta és szabad, stb. Teljesen függetlenül variálható a kettő. -
kymco
veterán
Szerintem az egyénnek, társadalomnak, emberiségnek....stb vannak objektív korlátai. Nem attól leszünk feltétlenül szabadabbak, ha ezeket a korlátokat megpróbáljuk kitolni, hanem attól, ha a korlátokkal tisztában vagyunk, és ezek között ''kihasználjuk'' a lehetőségeket.
Pld. (a példák mindig sántítanak) az ember nem élhet oxigén nélkül. Ennek a korlátnak a figyelembe vételével még lehet szabad. Vagy egy testi fogyatékos ember egyes képességei átlagon aluliak. Egészen addig nem lesz szabaddá, amíg tisztába nem jön korlátaival (megtanul vele élni), és akkor szabaddá tud lenni. Ismerek olyan deréktól lefelé megbénult fiatalt, aki szabad. Tudatosan nem törvényekkel, szabályokkal jöttem, de ezeket is lehet így átgondolni. -
WN31RD
addikt
Korlátok természetesen mindenütt léteznek, de nem a korlátoktól lesz szabadabb valami, hanem éppen a korlátok hiányától, illetve (mivel teljes hiány nem lehetséges) attól, hogy a korlátok kisebbek vagy kevesebb van belőlük.
Az előzőekben én nem azt mondtam, hogy ideális állapot az, hogy ha mindenki kizárólag a saját érdekeit nézi minden döntésében, és hogy egy ilyen elvek alapján felépített társadalom nekem jobban tetszik. Szó sincs róla; bizonyos szabályok betartását és betartatását én is fontosnak tartom. De nem keverem össze a fogalmakat. Ezektől a szabályoktól nem szabadabbak leszünk, hanem ahhoz segítenek hozzá, hogy biztonságosabb társadalomban élhessünk, nagyobb kényelemben. A szabadságunk egy részét feláldozzuk egyéb hasznos dolgok érdekében. Valamit valamiért... -
WN31RD
addikt
''Nem azt írtam, hogy nem mérlegelek [...]''
Igazad van, elnézést kérek a félreértelmezésért.
''Végül ismeretlenül is köszönöm a kioktatásodat, de én meg azt kérem, hogy olvass figyelmesebben [...]''
Ígérem, megpróbálok ezentúl jobban odafigyelni, bár eddig sem a szándék hiányzott, csak ha az ember éppen siet, akkor nagyobb eséllyel hibázik (ez történt most is). Még szerencse, hogy van, aki az ilyet gyorsan észreveszi, és kijavítja.
''Megszerezni nem tudom, mert ajándék, az Isten ajándéka.''
Csak a kíváncsiságomat kielégítendő: Mely vallás istenéről beszélsz? Esetleg egyikéről sem, hanem valamilyen egyedi elképzelésed van? -
WN31RD
addikt
''Az számít az egyéni döntésekben, hogy az egyénnek mi a jó, más nem nagyon érdekli, ezt hívják szabadságnak (persze torzan)''
Szerinted mégis mi a szabadság (nem torzan)? Az a szabadság, amikor azt veszek figyelembe az egyéni döntéseimben, amit akarok (adott esetben - és jellemzően - akár kizárólag a saját érdekeimet), vagy pedig az nevezhető inkább szabadságnak, amikor nem feltétlenül vehetem figyelembe azt az egyéni döntéseimben, amit akarok?
Lehet azt mondani, hogy valakinek a szabadság nem kell, vagy legalábbis hogy megelégszik kevés vagy kevesebb szabadsággal is. Természetesen bárki vélekedhet így. De azért ne kezdjük már el átdefiniálgatni a szavakat!
Kedvenc idézetem a témában: (sajnos nem jut eszembe, kitől származik)
''A szabadság az szabadság, nem egyenlőség, méltányosság, igazságosság, vagy nyugodt lelkiismeret.'' -
kymco
veterán
''Ha nem mérlegelsz, akkor mi alapján döntesz?'' - Nem azt írtam, hogy nem mérlegelek, hanem nem az engem érő következmények, hanem a másikat érő következmények alapján döntök.
''Nem feltétlenül az utána érzett nyugalmat akarod megvásárolni, hanem már a döntés után, de még a pénz átadása előtt meglevő nyugalmat is'' - Lehet, hogy nálad így működik, nálam nem.
''Mégis kitől kapott ajándék? És ha nem megszolgálod, akkor milyen módon szerzed meg?'' - Megszerezni nem tudom, mert ajándék, az Isten ajándéka.
Végül ismeretlenül is köszönöm a kioktatásodat, de én meg azt kérem, hogy olvass figyelmesebben, mert írni már tudsz, de amit olvasol, azt nem mindig érted (lásd az első válaszom)
Szeretettel: kymco -
WN31RD
addikt
''Amikor önzetlenségről beszélek, akkor arra gondolok, hogy a döntésünk pillanatában nem mérlegeljük a minket érő következményeket [...]''
Ha nem mérlegelsz, akkor mi alapján döntesz? Véletlenszerűen? Amennyiben nem, akkor bizony mérlegelsz, még ha olyan rövid ideig is tart ez, hogy szinte észre sem veszed.
Túl sok lehetőséged nincsen: tudatosan választasz (mérlegelsz), véletlenszerűen választasz (dobókocka...), vagy esetleg valami rádkényszeríti a választást, tehát effektíve nem választasz.
''Ha én odaadom az utolsó forintomat a koldusnak, a döntésemben az játszik szerepet, hogy az ő szükségét csökkentsem. Kifacsart logika azt gondolni, hogy ezzel a pénzzel akartam megvásárolni azt a belső nyugalmat, amit utána éreztem.''
Nem feltétlenül az utána érzett nyugalmat akarod megvásárolni, hanem már a döntés után, de még a pénz átadása előtt meglevő nyugalmat is, stb.
''A belső nyugalom ajándék, amiért nem lehet megszolgálni.''
Mégis kitől kapott ajándék? És ha nem megszolgálod, akkor milyen módon szerzed meg?
''A génjeim sem hiszem, hogy értékelnék ezt az önzetlen cselekedetet.''
Egy gén túlélésében nem csak az segíthet, ha a hordozó egyed rövid távú érdekeit próbálja előremozdítani, hanem az is, ha a hordozó egyed csoportjának az érdekeit nézi. Két okból is így van ez. Egyrészt, ha a csoportnak jobban megy, akkor a csoport tagjai is nagyobb biztonságban vannak, és jobb eséllyel szaporodhatnak. Másrészt pedig a csoportban feltehetően vannak igen hasonló genetikai állományú egyedek (rokonok) is, amelyeknek a túlélése a csoport többi tagjának génállománya számára is hasznos. Ilyen módon tehát könnyedén kialakulhat a fajon (csoporton, stb.) belüli szolidaritás genetikailag kódolt viselkedésmintája.
Azt ajánlom, nézz utána kicsit alaposabban, mielőtt olyan témábán nyilatkozol, amihez láthatóan nem értesz eléggé. -
kymco
veterán
válasz
Arpee-03
#232
üzenetére
Az elméleted tetszetős és divatos (génjeink uralkodnak döntéseinkben), de logikailag van benn egy-két bukfenc.
Az elméletedet mindenáron igazolni akarod, ezért kétféle hibát is elkövetsz.
Egyrészt a cselekvés következményeit tekinted sok esetben motivációnak. Sokszor az emberi cselekedeteket nem a következmények várása mozgatja. Ezért hamis az a megállapítás, hogyha valaminek a következménye belső öröm, akkor biztos az volt a motiváció. A Nap sem azért kel fel, mert a madarak csicseregnek, bár van összefüggés a kettő között. Természetesen számos esetben a döntéseinkben szerepet játszik a fájdalom elkerülése, és a belső öröm keresése, de nem minden esetben ez a motiváció.
A másik hibád az elméletedben a végtelen leegyszerűsítése a dolgoknak. Egy modell addig életképes, amíg jól jellemzi a valóságot. A tuságosan leegyszerűsített modell igaz könnyen érthető, csak éppen annyira torzít, hogy használhatatlan. A cselekedeteinket minden esetben számos ok erősíti, és gyengítheti.
Pld. amikor a vajúdó feleséged viszed a kórházba, erősíti a száguldásodat a feleséged szenvedése, a gyerek gyorsuló jövetele, a száguldás öröme, stb.. gyengítheti a gyorshajtás büntetésének elkerülése, a baleset miatti félelem stb...
Most ezekből kiemelni pld. a száguldás örömét, mint motivációs tényezőt lehet, és sok estben valós tényező is, csak éppen abban az esetben nem rug labdába.
Ezzel a logikával mindent lehet igazolni, nincs értelme a vitának.
Amikor önzetlenségről beszélek, akkor arra gondolok, hogy a döntésünk pillanatában nem mérlegeljük a minket érő következményeket, bár lehet, hogy utólag lehet ezzel és azzal magyarázni.
Ha én odaadom az utolsó forintomat a koldusnak, a döntésemben az játszik szerepet, hogy az ő szükségét csökkentsem. Kifacsart logika azt gondolni, hogy ezzel a pénzzel akartam megvásárolni azt a belső nyugalmat, amit utána éreztem. A belső nyugalom ajándék, amiért nem lehet megszolgálni. A génjeim sem hiszem, hogy értékelnék ezt az önzetlen cselekedetet. -
Arpee-03
csendes tag
Mondj példát, hol láttál olyan önzetlen magatartást ahol az önzetlen félnek nincs v.mi belső öröm v. elkerülhet v.mi belső fájdalmat.
Lehet az egyénnek ideális a számtalan alternatíva közül az amely neki nem eredményez belső örömöt, mert egy másik alternatíva esetleg éppen fájdalmat (pl. lelkiismeretfurdalást) okoz.
Te melyiket választottad?
Hajnali kettőkor a hasfájós gyermeked gondozod vagy magára hagyod. Bármilyen rossz is volt felkelni, nyilván gondoztad. Összeomlott volna az életed ha magára hagyod, utána egy életen át gyötör a lekiismeretfurdalás.
A két rossz közül a kissebik rosszat választottad. Ezt talán nem láttad mert nem tudatosan döntöttél.
Azt hiszem a gyors döntések érdekében nem mindig tudatosan gondolkozunk.
Ez a belső öröm és a belső fájdalom döntéseink alapja, szvsz életünk célja.
Azt hogy közvetlen önzetlenség nem létezhet és belül mindenki tökéletesen önző nem a sok szembetűnően önző ember miatt gondolom.
Ez a két szó -- önzés és önzetlenség -- nagyon emberi és tudatos szintű.
A #3 hozzászólásom egy részét bonyolultabban kifejtenem:
az ember (mármint a test és nem a lélek) közvetlenül nem a saját érdekét nézi, nem a családja érdekét nézi, nem a társadalom érdekét nézi. Csak és kizárólag a génjei érdekeit nézi: a génjeink szabják meg (részben) mely dologra érezzünk boldogságot v. fájdalmat igaz ebben a tanulásunknak/nevelődésünknek is szerepe van, de a génjeink szabják meg hogy tanulásunk/nevelődésünk során mit könyvelük el jónak és rossznak. -
kymco
veterán
Erre a (szub)témára volt egy aranyos epizód a Jóbarátokban, ott az lett kiemelve, hogy nem igazán van olyan önzetlenség, aminek nincs hozománya az önzetlen fél számára, és így valójában önző az önzetlen ember....
Ennek ellenére vallom, hoy van amikor az önzetlen cselekedetednek még az a hozománya sincs meg, hogy belső örömöd legyen. -
Protoss
senior tag
Valóban létezik önzetlenség, bár ritka, de létezik szerencsére!
Viszont az Arpee-03 logikáját is megértem, mert ha az örömöt - amit azzal magadnak okozol hogy önzetlenül segítettél - ellenszolgáltatásnak tekintjük, akkor már nem önzetlenség. De ez már kellően csavart dolog! -
kymco
veterán
válasz
Arpee-03
#227
üzenetére
Én nem nagyon látom a környezetem életében az optimumra törekvést, és az ilyen fajta tudatos optimumkeresést.
Az ideális, és a remélem sokszor megvalósuló gyereknevelésben nem érzem azt, hogy az kellene motiválnia a döntéseimet, hogy nekem mi a jó.
Van amikor a kettő egybeesik, van amikor nem.
Hajnali kettőkor a hasfájós gyermek gondozása nem okozott élvezetet, nem töltött el örömmel és belső megelégedettséggel.
Továbbá, egy kiskamasszal szemben hozott jogos korlátozás (meg nem engedő nevelési metódus) több feszültséget és kellemetlenséget hoz rövid (és lehet, hogy hosszabb) távon, hogy belső önzésből vállalnánk.
Nem magamról írok, de szerintem létezik teljes önzetlenség, találkoztam vele az életem során több síkon is. -
Arpee-03
csendes tag
Azt hittem elsüllyedt ez a topik, de mégsem
Ha valakit érdekel leirom (ha senkit nem érdekel akkor is) mit gondolok az életről.
A feladatunk majdnem ugyanaz mint a számítógépnek: sokat számolni, döntéseket hozni
Minden pillanatban számtalan döntési lehetőséget gondolunk ki és ezek közül választanunk kell. Mindig azt a lehetőséget kellene választani amely valószínüleg a legtöbb jót és a legkevesebb rosszat okozza a jelen pillanattól a végtelen távoli jövőig az összas tudat számára.
A bibi az hogy mindig azt választjuk amely valószínüleg a legtöbb jót és a legkevesebb rosszat okozza a jelen pillanattól a végtelen távoli jövőig a saját tudatunk számára. DE ez pontosan egybeeshet az előbbivel.
Az anyuka sem azért gondozza a gyerekét hogy annak jó legyen, hanem hogy önmagának jó legyen. Közvetve tényleg önzetlen, de közvetlen önzetlenség lehetetlen, nem létezhet -
#223
rog
addikt
Neovenator
#213
rog
addikt
válasz
Neovenator
#213
üzenetére
tehat a gondolat menet a kovetkezo:
nincs ertelem az eletednek. csak akkor lenne, ha tudnal valami ertelmeset csinalni akkor lenne. de nem tudsz mert nem tudod mi ertelmes. es azert nem tudod mert te magad nem vagy eleg ertelmes hozza.
ahoz viszont eleg ertelmes vagy, hogy eszrevedd amit csinalsz az nem ertelmes, es hogy nem vagy eleg ertelmes ahoz hogy ertelmes celokat talalj magadnak.
ha csak ennyire vagy ertelmes, akkor honnan tudod, hogy amit csinalsz az ertelmetlen. hiszen nincs mihez viszonyitanod. mert nem tudod mi az ami ertelmes. tehat nincs mihez kepest ertelmetlennek lennie a cselekedeteidenek.
( eloszoban azert jobban eloadtam volna. most kerdezz parat, hogy kideruljon mit akartam ) -
bitfarkas
őstag
Nem hinném, hogy bárki, a többség által elfogadható módon képes lenne meghatározni az ?élet? általános értemét. De ugyanígy értelmetlen lenne felvetni, hogy mi a szervetlen lét létezésének a célja, három vitatkozó ötféle véleményt nyilvánítana erről a diskurzus során.
Azt hiszem ? bár a vitaindító kicsit csapongó volt és néhol logikátlannak tűnhetett ? a téma mégiscsak az, hogy mi az egyén életének értelme. Mire is vagyunk mi a világban. Úgy gondolom, ezt a kérdést neveltetésből fakadóan, az intelligenciaszinttől függően, világnézeti alapkérdésekben elfoglalt állásponttól befolyásoltan veti fel és próbálja megválaszolni mindenki, akiben a kérdés egyáltalán felmerül.
Nálam a kérdés 17-25 éves korban, a világra való igazi ráeszmélés korszakában merült fel, meg mostanság, így 50-en túl kezd ismét intenzívebben foglalkoztatni.
Nagyon nehéz lenne egy ilyen topic keretei között röviden összefoglalni a témával kapcsolatos belső hezitációkat, meg annak a mindennapi létre való leképzéseit, azaz hogy felel meg saját elveinek az ember - tudattalanul is - a mindennapokban. Ezért csak néhány tőmondatban:
Az ember éljen úgy, hogy minél több szebb perce legyen, amire jó visszagondolni. Eközben minél kevesebb bajt okozzon embertársainak és más élőlényeknek. Örökítse tovább a saját életét az utódjaiban és nevelje őket gondolkodó lényekké, a sorsuk alakításáról úgyis ők döntenek.
Hagyjon maga után az ember nyomot, ha elmegy ebből a világból, olyat ami lehetőleg a többiek sorsát könnyítheti. Nem saját emlékműre van szükség, mert keveseknek adatik meg, hogy cselekedetükkel személyiségként is fennmaradnak az utókor emlékezetében.
Bocsi, ha hegyibeszédnek látszik, amit írtam, nem annak szántam. -
#219
kymco
veterán
Neovenator
#214
kymco
veterán
válasz
Neovenator
#214
üzenetére
Tényleg fontos, hogy megkülönböztessük a célokat az eszközöktől. Ezen a téren nagy a fejekben a kavarodás. Ha eszközöket tekintünk céloknak, az biztos pótcselekvés.
-
#213
Neovenator
senior tag
rog
#211
Neovenator
senior tag
Mindketten azért csináljuk, mert nem tudunk olyamit csinálni, aminek valóban van értelme (de mivel nem vagyunk hozzá elég intelligensek, hogy tudjuk, mi a valóban értelmes cselekedet úgy globalice, mondjuk az univerzum szemszögéből -önkényes választás, de hát erről beszélek. Nem tudunk kibújni az emberi agy korlátoltsága alól-, ezért nem tudom neked definiálni, mi is a valóban értelmes cselekedet, még mielőtt rákérdeznél), ezért most itt írkálunk a gép előtt ülve ahelyett, hogy mondjuk -ismét önkényes választás
-puszta akaraterővel istenekké alakuljuk és megértsük az univerzum létezésének értelmét benne az élettel például. Csak egy ötlet... -
kymco
veterán
Bár nem kérdeztetek de elmondom, hogy az életem értelmét korábban a családomban és a karrieremben láttam. Az egyetem nagyon jól ment, boldognak éreztem magam, mikor az államvizsga utáni napon az első feleségem bejelentette, hogy válni akar, és vált is. Nem volt kedvem tovább élni, elvesztettem az életem vélt értelmét. Nincs család, akiért élhetek, nincs munkám (frissen végzett, enyhén megtaposott diplomás). Ennek már 10 éve. Most pedig élek és virulok, és másképpen nézek az élet értelmére mint korábban.
-
#211
rog
addikt
Neovenator
#209
rog
addikt
válasz
Neovenator
#209
üzenetére
es mi helyett csinalod? (esetleg ha mar igy megelolegezted nekem is, akkor azt is, hogy en mi helyett csinalom?)
-
-
Protoss
senior tag
Bocs Marcus, de nem lehetett kihagyni.
Hát falnak megyek!
Ezt pofázom a legeleje óta, hogy az életednek te magad adhatsz értelmet. Tehát van az életednek értelme, ha akarod.
Globálisan meg nem tudjuk, ez nem jelenti azt, hogy nincs.
Logikailag, ha sorrendbe rakjuk a hozzászólásokat, akkor Neovenator, te is erre a pontra jutsz.
Rog jelek szerint megértett. -
#205
rog
addikt
Neovenator
#200
rog
addikt
válasz
Neovenator
#200
üzenetére
es akkor viszont mi ertelme van hogy ide irkalsz?
). Szóval ugyanolyan lények vagyunk, mint egy fűszál, egy macska, vagy egy delfin. Hála a fizikának és kémiának (vagyis nem azoknak, hanem amik alkotják), létrejöttünk. De ennyi. Ez az okozat. Nem az ok, hanem az okozat. Nagyon sokszor felcserélik az emberek az ok-okozatot, ezt figyeljétek meg a hétköznapokban. Mókás játék, de ha nagyon figyeli az ember, akkor bele lehet bolondulni 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Autós topik
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Vezeték nélküli fülhallgatók
- Path of Exile 2
- Motorolaj, hajtóműolaj, hűtőfolyadék, adalékok és szűrők topikja
- Telekom otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Milyen TV-t vegyek?
- SSD kibeszélő
- Feltörték a regisztrációmat vagy elvesztettem a belépési emailcímet, 2FA-t
- Az érkező Call of Duty is megnehezíti a csalást
- További aktív témák...
- ASUS ProArt GeForce RTX 4080 SUPER OC 16GB - Garancia 2027.10.03
- iPhone 15Pro 128 GB titánkék 92% akku
- Bomba ár! HP EliteBook 2560P - i5-2540M I 4GB I 250GB I DVDRW I 12,5" HD I W10 I Garancia!
- Bomba ár! Dell Latitude E6410 - i5 I 4GB I 160GB I DVDRW I 14,1" WXGA I Cam I W10 I Gari!
- Bomba ár! Dell Latitude 7480 - i5-6GEN I 8GB I 256GB SSD I 14" FHD I HDMI I Cam I W10 I Gari!
- Samsung Galaxy A53 5G 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- Új Lenovo 16 Ideapad Slim3 WUXGA IPS Ryzen5 7530U 4.5Ghz 16GB 512GB Radeon RX Vega7 Win11 Garancia
- Eladó szép állapotban levő Samsung S22 8/128GB / 12 hó jótállással
- DELL PowerEdge R740 rack szerver - 2xGold 6248 (20c/40t, 2.5/3.9GHz), 512GB RAM, 10Gbit HBA330, áfás
- Bomba ár! Dell Latitude 5510 - i5-10G I 8GB I 256SSD I HDMI I 15,6" FHD I Cam I W11 I Gari!
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest