2. Fórumok
  3. Szoftverfejlesztés
  4. C programozás
Keresés

Új hozzászólás Aktív témák

  • #1414 Karma félisten Sk8erPeter #1412
    Új Válasz #1414
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    Karma

    félisten

    válasz Sk8erPeter #1412 üzenetére

    "A double *ujtomb; sorban tehát deklarálunk egy pointerváltozót ujtomb néven, aminek csak később foglaljuk le a szükséges memóriát, először még csak meghatározzuk, hogy "lesz ilyen"."

    Igen. Bár ha nagyon szőrözni akarnék, ahogy egyszer már tettem, a megfogalmazás nem tökéletes: magát a pointert sikeresen definiáltuk, 4 byte-ot kapott a stacken (vagy globálisan), mint egy átlagos változó. De ezt most felejtsük el egy pillanatra, mert irreleváns.

    "Amikor megtudtuk az eredeti tömb számunkra szükséges elemeit megszámolva, mekkora új tömbre van szükségünk, azután lefoglaltuk neki a számára szükséges memóriát. Ezután tömbként és egyben pointerként használtuk fel a későbbiekben, rakosgattunk bele elemeket, és itt ez most kicsit zavaros számomra, hogy akkor most melyik fogalmat is használjuk, ami helytálló. Mert tömbnek foglalunk helyet, de pointertömb... :F :DDD"

    Nem, mi csak és kizárólag pointerként használtuk, nincs külön olyan, hogy "tömbként" használni. Ez a szép a C-ben (konkrét és ironikus értelemben is), hogy ilyen egyszerű :) Mint írtam korábban, a p[n] subscript operátor az ekvivalens a *(p+n) művelettel.

    A pointertömb egy teljesen más fogalom. Pl. int **valami; egy int pointerre mutató pointer, amivel (hasonlóan a második példakódhoz) tömbök tömbjét lehet megvalósítani. Ugyanezt lehet fix méretben is: int valami[5][2];.

    "Ráadásul - bocsi az értetlenkedésért, csak vannak ilyen homályos pontok - akkor a memóriafoglalással ezek szerint nem "méretezünk", hanem nem tudom, mit csinálunk :D"

    A memóriafoglalással memóriát foglalunk :)

    "És még egy pluszkérdés: a main()-ben free-vel felszabadítjuk a memóriát, de ekkor nem "szabadulunk meg" egyben az adatszerkezet már korábban eltárolt értékeitől is?"

    Dehogynem. Amire meghívod a free-t, az felszabadul, az értékei érvénytelenné és elérhetetlenné válnak. (Legalábbis így kell bánni vele, ha nem akarsz bugzani.)

    Fontos megjegyezni, hogy egy dinamikus pointertömbnél az alstruktúrákat egyesével fel kell szabadítani, a fordító nem fogja kibogozni!

  • #1413 shev7 veterán Sk8erPeter #1412
    Új Válasz #1413
    Új hozzászólás
    Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra
    Privát üzenet küldése

    shev7

    veterán

    válasz Sk8erPeter #1412 üzenetére

    bar nem nekem szol a kerdes probalok valaszolni, ha mar itt vagyok:

    "A double *ujtomb; sorban tehát deklarálunk egy pointerváltozót ujtomb néven, aminek csak később foglaljuk le a szükséges memóriát, először még csak meghatározzuk, hogy "lesz ilyen"."

    Lenyegeben igen.

    Amikor megtudtuk az eredeti tömb számunkra szükséges elemeit megszámolva, mekkora új tömbre van szükségünk, azután lefoglaltuk neki a számára szükséges memóriát.

    Inkabb nevezzuk memoriateruletnek, de igen.

    Ezután tömbként és egyben pointerként használtuk fel a későbbiekben, rakosgattunk bele elemeket, és itt ez most kicsit zavaros számomra, hogy akkor most melyik fogalmat is használjuk, ami helytálló. Mert tömbnek foglalunk helyet, de pointertömb...

    Na itt kezdodik a fogalomzavar. Eloszor is ne hivd pointertombnek mert az nem az. A pointertom az szamomra a pointerek tombjet jelenti, es itt nem errol van szo. Hogy mi is tortenik ahhoz egy kis magyarazat.

    Vegyunk eloszor egy egyszeru byte pointert: byte *p;
    a p valtozo tartalma egy memoria cim. A *p ahogy a deklaraciobol is olvashato egy byteot jelent (vagyis a p pointer altal mutatott erteket). Ha tovabbmegyunk a *(p+1) - a p memoriaterulet utani byte-on levo byte-ot jelenti. Na es most jon a turpissag, maradjatok meg velem :) hogy ne legyen olyan bonyolult az elet, behoztak ezt a tomb pointer megfeleltetest. (illetve nem behoztak, eddig is igy mukodott, csak mivel korabban nem voltak pointerek, nem foglalkoztunk a problemaval) Azaz a p[5] az megegyezik azzal mintha azt irnad hogy *(p+5).

    de ugye ez csak byteoknal mukodne ilyen egyszeuen. Int-nel mar bonyolultabb a tema. Ott a kovetkezo egyenloseg igaz: p[5] = *(p+sizeof(int)*5)

    Namost mivel ez alapbol igy mukodott tomboknel, ( ha deklaralsz egy olyat hogy
    int tomb[100]; akkor a tomb igy magaban egy pointer, es a hatterben pont egy ilyen konverzio zajlik le) akkor a pointerek bevezetesevel csak annyi tortent, hogy ez "mukodik a masik iranyba is"

    MOD: ja es ezert indexeljuk 0-tol a tomboket C-ben :D

Új hozzászólás Aktív témák