Új hozzászólás Aktív témák

• Caesarion aktív tag

  #623

  #612 Caesarion

  2005-05-07 23:39:19

  Új Válasz

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  

  Caesarion

  aktív tag

  #612 Caesarion

  #612 Caesarion

  chapter two:
  
  A herceg -ami egyből megmagyarázta kisé különc viselkedését- szintén meghajolt s kellemesen zengő hangon így szólt:
  >>''Fogadja tiszteletem Dumbleore professzor s bocsássa meg hogy ily kellemetlen időpontban zavarom, de sajnos az ügy nem tűr halasztást.''
  A herceg 21-24 éves lehetett, szikár magas teste ha jól saccolta Harry, elérhette a 220 cmt is. Állandó félmosoly volt jellemzője mióta emberi alakot öltött, ugyanis a sárkánymosolyról még egy varázsló sem írt, mégis arca fiatal kora ellenére erős megpróbáltatásokról tanúskodott mikor eme mondatot befejezte. Komorrá vált tekintettel folytatta:
  >>Nem vagyok híve a számonkérésnek, de a tavaly tett szolgálatomra hivatkozva szeretnék most ugyanakkora segítőkészséget kapni Öntől, ugyanis hazámat erős támadás érte amit még ezekben a percekben is próbálnak visszatartani a sárkánygárdisták.
  
  Itt egy levegővételnyi szünetet tartott s egy kis lélegzetvétel után folytatta, le nem véve a szemét Dumbledore-ról. Időközben a hallgatóság, vagyis az egész iskola abbahagyta az evést -kivéve Monstro, de egy Mafloy által indított tockos abba hagyatta vele a csámcsogást-. Mindenki a herceg beszédére koncentrált s próbálta kihámozni belőle az értelmezhető részeket.... Ron tulajdonképpen egy kukkot sem értett az egészből, s ahogy segítségért kiálltva szemeivel rátekintett Harryre, kissé megnyugodott hogy ugyanolyan tanácstalan arccal néz rá vissza. S egyszere néztek mintegy vezényszóra Hermionera aki elálló lélgezettel némán felsikkantott mikor a herceg a 'sárkánygárdisták'hoz ért.
  
  >>Az ellenfél a teljes lerohanás taktikáját alkalmazza, és mivel Doxy és pókhadsereg volt a támadás első hulláma ami ellen hiába vetettünk be kígyókat mert a Doxyk megölték azokat, valószínűleg mivel ilyen jól szervezett a támadás, Voldemorth keze lehet a dolgoban.
  
  Az idegesség moraja zúgott végig nem csak a tanulók soraiban, FéligFejNélküliNick itt gondolta úgy hogy visszavonul, Hóborc pedig átláthatatlan mészfehérré váltan hallgatózott az egyik oszlopfő mögül.
  
  >>Rajtuk kívül láttunk hegyi trollokat és két chimerát is a hegyek lábánál, s goblin hajítógépeket is alkalmaznak vagyis goblinok is vannak. Professzor úr, van valaki vagy valami ami hatásos mindegyikőjükre? Mert kevesen vagyunk ahhoz hogy csak blokkoljuk a támadásuk és ne pusztítsuk el őket végérvényesen
  
  Dumbledore simogatva szakállát magáma mélyedve gondolkodott majd félrefordulva így szólt:
  >> Perselus professzor, mit ajánlana a probléma orvoslására?
  
  Piton idegesen tekint fel az álló igazgatóra, mintha most eszmélne rá hogy ő tanár itt, aztán gyorsan maga elé tekint mintha ott volna a megoldás s végül így szól:
  
  >> Esetleg több dermesztővarázslat megállítaná őket...
  >>.... már próbáltuk -szól a herceg- valaki mindig feloldja a varázslatot mire kritikus tömeget tudnánk lefagyasztani, de a varázslót sosem találjuk.
  
  Az igazgató most Hagridre néz várakozó tekintettel aki boldogan pattan fel helyéről és borítja fel szinte az egész asztalt:
  
  >>Uram, a sárkánygárdisták erősek hadarja a nagy melák vadőr ha egymás mellé sorakoznának és tüzet fújnának...
  >>.... nem tehetjük, nem tehetjük, mert először is hatalmas vérontás volna és a mi feladatunk a védelem, másodszor pedig nem valószínű hogy önszántukból harcol egymás mellett doxy és pók, troll és chimrea és még ki tudja mik, vagyis azért mert bűbáj alatt állnak pusztulniuk kéne?? az utolsó szavakat mintegy felelőségrevonást lehetett hallani, mire Hagrid letörten leült.
  
  
  szerzői jog fenntartva, illegális terjesztést a törvény bünteti
  
  [Szerkesztve]
  
  [Szerkesztve]

  Chapter 3:
  
  Hagrid megsemmisülten huppant le a székre, mire az ülőgarnitúra fájdalmasan reccsent fel, de azért még tartotta magát meg Hagridet is. Dumbledore, a sokat emlegetett nagytudású varázsló, akiről még Rita Vitriol sem mert rosszat írni, tanácstalan arcot vágott. Bár ez a hatalmas szakállrengeteg jótékonyan eltakarta, azért a tanulók első soraiból jól lehetett látni, s ugye az ilyen információ nem marad meg az emberben, pláne ha több mint egy ''sima'' mugli.. így jutott el Percytől a Griffendéles sorok között futótűz-sebességgel terjedve a hír, egészen Harry-ig és még tovább.
  
  Az ifjú Potter kezdte magát nagyon kényelmetlenül érezni, mintha a ruhája megvastagodott volna, vagy talán a terem hőmérséklete emelkedett meg, mindenesetre kezdett melege lenni, miután negyedszer hallja meghatározhatatlan irányból azt hogy - Harry Potter nem tud segíteni? illetve ennek változatait.
  
  Harry odahajolt Hermione-hoz, hogy tőle kérdezze meg, esetleg neki nincs e valami ötlete, de hermione épp olyanokat motyogott maga elé csillogó tekintettel mint - ... sárkánygárdista... - vagy - ...chiméra... - néha - ...valahol Európa keleti részén... - s Harry meg volt győződve hogy nem azért ismételgeti a - herceg- titulust újra meg újra, mert nem bírja értelmezni.
  
  - No jó, -gondolta Harry- akkor gondolkozzunk.... s különböző állatképek és egyéb varázslatos lények kavarogtak elméjében, aztán azzal kezdett el játszani hogy láncba állította őket és egy lény után gondolatban írta mellé a legfőbb ellenfelét is, de többször is a baziliszkusznál kötött ki <óó, vajon miért>, márpedig ez a herceg azt mondta hogy kígyók nem műkö..- jéé, nem is tudjuk a nevét - többent rá az ifjú Potter. Meg mégis, milyen szolgálatot tett Dumbledornak tavaly? hisz Dumbledore alig hagyta el az iskolát, csak néha a Tűzserleg mérkőzés miatt, .. lehet hogy a tűzserlegnél segített valamit a herceg? hm..
  
  Az igazgató hosszas várakozás után szólalt meg, s hangján lehetett érezni hogy nehzére esik minden egyes mondatrészt kimondani:
  - Azt hiszem, ..., ezt joggal tekinthetjük kriminális helyzetnek, ..,, de amit én tudok javasolni,..., az annak ellenére hogy nem halálos, attól még borzalmas... ezért előbb megkérdezném iskolánk tanulóit -itt felemelte a hangját, hogy jól hallható legyen- ... hogy akinek van olyan ötlete, ami segíthetne, az most szóljon...
  
  Az igazgató szavait síri csönd követte, hallani lehetett ahogy a hiányos nagyajtó felől a külső hangok felerősödnek, mintegy semmibe véve a kínos csendet...
  
  Dumbledore ismét megszólalt:
  -Jutalompontot kap az a ház, amelyik lértékelhető megoldást tud mondani!
  _ _ _ _ _ _ _ _ _
  Szavait kisebb ruhasusogás és suttogás lágy hangjai követték, mert a tanulok azonnal meg akarták vitatni ötletüket hogy érdemes e jelentkezni, mert a múltokori kviddics meccsen sportszerűtlenség miatt a Mardekártól levontak 50 pontot, s így mindössze 10 ponttal tartják első helyezésüket, miközben, alig 80 pont választja el a második helyezett griffendélt a holtversenyben álló hugrabug és hollóhát házaktól, s érthetetlen okból mostanában nem osztogattak a tanárok plusszpontokat...
  
  míg végül egy lány állt fel a második sorból,...
  
  
  
  ...középről...
  
  
  .. a hollóhátból.
  
  Gabrielle Austin volt, aki bár nem volt kimondottan jó tanuló, osztálytársai gyakran mentek hozzá segítségért. Gabrielle felált és kissé nyökögve a hatalmas teher miatt belekezdett:
  - P p p prfesszor úr, ne ne nekem volna egy ö ötletem-mondta.
  Ideges volt és ha még ez nem lett volna elég, a feléje forduló közel 900 szempár megtette a hatását és úgy elpirult mint a cékla, furcsa kontrasztot teremtve ezzel lenszőke hosszú hajával...
  - Hallgatjuk, missAustin, mondja bátran- Bátorította az igazgató, s míg a többiek maximum fejfordítással vagy nyaknyújtogatással szemlélték a ''bátor'' varázslótanoncot, addig a herceg teljes testével felé fordult és tett néhány lépést a lány felé... Gabrielle becsukta a szemét, vett egy mély lélegzetet, s csak ő maga a megmondhatója hogy mire gondolt mikor hangosan és érthetően -kissé hadarva- belekezdett a mondókájába:
  
  - Professzor úr! a nagy varázslatok alapja mindig valamilyen csekélységben rejlik, így szerintem egy nagy hadsereggel jobban fel lehet venni a versenyt, ha az kicsi, mármint a ''Baziteo'' varázslat ellentétekként kicsivé varázsoljuk és talán a varázslón nem fog akkor a sok kicsi ellenség között felbukkan a varázsló..- végül a monológja lihegésbe fulladt, mert nem mert megállni még lélegzetvételre sem.
  
  Dumbledore és a herceg összenéztek, majd vissza a lányra.
  Szegény Gabrielle érezni vélte hogy megnyílik alatta a föld, és itt és most nyeli el
  -Nem rossz ötlet, missAustin, de valószínűleg kevés lesz.- majd várt egy kicsit Dumbledore, s foyltatta- Mindenesetre a Hollóhát kap 60 pontot jutalmul az egyébként.. jó.... ötletért....... Dumbledore utolsó szavait az eddigi jég feloldásaként hatalmas ováció folytotta belé, ami példátlan volt, de a kiélezett versenyhelyzet a házak között ez most megmagyarázhatta ezt.
  
  Az örömünnepnek a herceg vetett véget, mert eddig dallamos hangja szinte szárazon karistolva hagyta el a torkát ahogy felkiáltott dühösen, egyes szavakat gúnyosan megnyújtva, amik ennek ellenére nem voltak sértők csak sürgetők:
  - Ez nagyon szééép, de semmmmivel sem juttatott előbbre!
  Iiiggazgató úr, kkképes valamilyen hhhathatós segítséget nyújtani számunkra, vagy .. máskülönben azonnal visszatérek hogy hasznomat vehessék még otthon!
  
  na, csak sikerült befejeznem a mai nap
  
  [Szerkesztve]

Új hozzászólás Aktív témák