-
Fototrend
Házimozi belépő szinten
Új hozzászólás Aktív témák
-
válasz
VoidXs #87919 üzenetére
Ja, kéne valami jó tesztprogram. FL studiot használok már közel 20 éve, de nem találtam hol lehet 4.0 / kvadrofon hangot beállítani. Bár lehet ez a DAW csak sztereót tud. De amúgy meg van UMIK-1, szóval csak be kell mérni valamivel, vagy akár kézzel is megoldható, ha felveszek vele egy tranzienst.
-
válasz
VoidXs #87917 üzenetére
Most kb így 0-20 ms között tűnik okénak, korábban 0 ms-on egyértelműen nagy volt a késés. Most a 25-30 ms-nél ilyen "röcögős" egyértelműen. Mikrofonnal fogok mérni, de amúgy a gyakorlatilag random játékkal jól tesztelhető a tér pontossága, nálam most a Re-Volt van erre itt.
Nyilván ez se 100%, de az egyértelműen rossz térábrázolás kizárható vele.
-
válasz
lezso6 #87832 üzenetére
Nos, végül a (sima) Voicemeeter + Matrix kombó tűnik a legjobb megoldásnak. Elég lenne a Matrix is, de a "VBMatrix In" virtuális eszközök csak ilyen generic 8 channel inputot tudnak csak, nem lehet a Windows-t konfigurálni, hogy 3.1, 4.0, 5.1 vagy bármi legyen. Viszont a "Voicemeeter Input" device tud ilyet, így a windows arra van rákötve (EQ APO is), és a Voicemeeter kimenete a VBMatrix In-re, s így minden oké.
Késleltetés persze így nem optimális, de filmnél szerencsére nem számít.
-
válasz
Joe123 #87760 üzenetére
Jelentem, működik a Voicemeter Banana és az EQ APO. Azaz 2 sztereó DAC-kal tudtam csinálni 4.0-t.
A késleltetést füllel kezdtem belőni úgy, hogy a front csatornákat lemásoltam hátra, s betettem zenét. S hát elég mókás, mert a hátsó DAC késik kb 38 ms-ot. Így amikor elkezdtem kompenzálni, akkor szépen elkezdett elölről hátrvándorolni a hang bele a FEJEMBE.
Aztán ha túlkompenzálom, akkor meg olyan, mintha hátulról szólna. Kicsit elszédültem, nem volt még ilyen élményben részem.
-
válasz
VoidXs #87747 üzenetére
Azokból csak ilyen ultrasok kimenetest találtam, ami minőségre nem biztos hogy ott van ahol kéne. A Motu Ultralite MK5 hangját meg ismerem, az egy nagyon jó cucc. Mondjuk a Motu M4 vagy hasonló lenne jó, bár itt az is a kérdés, hogy a Windows képes-e használni 4.0-ként, s nem-e külön két sztereó eszközként jelenik meg 4 csatorna. Balanced azért kéne, mert úgy kevesebb problémaforrás lehet.
De a legjobb egy szoftveres megoldás lenne, hogy 2 db sztereó DAC-ot egyetlen 4.0-ként használhassak. Mert az akkor ingyen lenne.
-
Na, adott egy 4.1 aktív szett. Ennek kéne varázsolni valahogy DAC-ot, budgetben. PC-hez kell, szóval Equalizer APO és hasonló szoftveres okosságok adottak. Ezek az ötleteim vannak:
1. Szoftveresen összedrótozom két meglévő sztereó DAC-om 4.0-vá és kész. De milyen programmal lehet ezt kényelmesen? Hangerők összeszinkronizálása a két DAC között persze kicsit szívás, de azt meg tudom oldani.
2. Valami 4+ csatornás DAC, balanced kimenetekkel, utóbbi fontos, lehetőleg XLR, de az se baj, ha TRS. Most Topping E70 van. Gondolkodtam Motu Ultralite MK5-ön, ami 300e-ért bestbuy, de az elég overkill (nem kell ennyi kimenet, pláne bemenet), valami egyszerűbb olcsó kéne. Van valami ilyesmi?
-
válasz
rAY.BAN #87550 üzenetére
Zártat csak akkor, ha nincs hely, azaz valami kompakt kell. És azok között is az Arendal 1961 1S alá nem érdemes adni. De ugyanennyiért (400e Ft) meg ott van az SVS PB-1000 Pro, én azt vettem volna, ha nem kellett volna kompakt cucc, jelentősen erősebb versenyző, csak ugye sokkal nagyobb és nehezebb is.
A JBL meg KRK szerintem felejtős, a stúdió szubok leginkább szépen szólnak, de nem mennek annyira mélyre, s tartalék se feltétlenül van bennük annyi.
-
-
válasz
VoidXs #87453 üzenetére
De akkor most már nem az időzítésről, hanem a fázisról beszélsz, pont ezt mondtam az elején, hogy a megfelelő térérzethez az fontos. De erre csak azt mondtad, hogy langyos. Akkor most mi van?
Csak hogy a fogalmakat tisztázzuk, lehet itt gondolok rosszat: ami időzítésileg egyezik, az tökéletesen egyszerre szól és fázisban is szinkronban van mindig. De ami fázisban egyezik, az időzítésben már nem biztos, mert lehet egész számú peridússal van eltolva.
-
-
válasz
VoidXs #87446 üzenetére
De pont ez az, hogy az egy ÍV, egydimenziós vonal, aminek nincs területe, tehát 3.5 mm-t előre vagy hátra mozdulsz, akkor már nincs meg a 0.01 ms.
Tehát gyakorlatban ilyen pontosságot nem tudsz tartani. Igazából 0.1 ms-t se olyan egyszerű. Ebből persze nem feltétlenül következik az, hogy 1 ms-nál nem kell nagyobb pontosság. Csupán arról van szó, hogy az ilyen szintű pontosság teljes kihasználása nagyon komoly feltételekhez kötött.
Kicsit olyan ez, mint a 120 decibeles SINAD. Jó-jó, de konkrétan mit nyerünk vele?
-
Az a térábrázolás. Az két dologból áll: méret és pontosság. A magasság és a mélység az pedig a méret része. Basszus, nekem ez ijesztő, ha ilyen alap dolgokban nincs itt konszenzus.
VoidXs nem tudom pont mire gondol, bár van egy sejtésem, csak nem akartam spoilerezni:
a komplett térábrázolás milyensége leginkább az impulzusválaszra vezethető vissza. Ott lenne még a crosstalk is, de az manapság elhanyagolható szokott lenni.
-
A térleképzés is a tér pontosságára vonatkozik. A tér mérete és pontossága két külön fogalom. Bármivel tudsz csinálni nagy, de pontatlan teret, többféle módszer is van erre. Pl sztereónál:
- egyik csatorna fázisát eltolod
- egyik csatornát késleteted
- Mid/Side felosztásban gyengíted a Midet vagy erősíted a Side-ot
- tipikus katedrálist szimuláló reverb effektusEzek mindegyike a nagyobb tér percepcióját fogja adni, de pontosabb nem lesz tőle. Ezek alkalmazhatók bármilyen sokpontegy rendszerre is, csak kicsit bonyolultabb leírni. És nem csak ez a 4 módszer van, rengeteg trükk képes elérni ezt.
-
válasz
I'am Dony #87425 üzenetére
Na, ezzel jól megvilágítottad, hogy mi a probléma. Most összemostad a tér méretét annak pontosságával, amikor ez két teljesen különböző dolog.
Ugye spacious-confined magyarul tágas-szűkös. Ezeket a kifejezéseket szó szerint pl egy adott szoba méretére használjuk, nem pedig pedig arra, hogy mennyire tisztán láthatók a szobában repkedő egyes tárgyak.
-
Abban gondolom egyetértünk, hogy az egész lényege a lista, hogy az adott 14 erősítő közül a tesztelő milyen sorrendet állítana fel, illetve mely modelleket sorolni egy tierbe. S ez így tök oké. Hogy jó-e a lista az más kérdés.
DE: teljesen felesleges ilyen lényegtelen semmitmondásokkal tarkítani, hogy dús / fátyolos / pudvás / nagyonkígyós / sivatagihollós / stb, mert nem tesz hozzá semmit, csak felesleges zaj. Nem segít senkinek, cserébe zavaros lesz a mondanivaló.
És ez nem egyedi dolog, sajnos a legtöbb ún. "audiofil" tartalomgyártóra jellemző ez a fajta terjengősség.
-
Nem érted mi a probléma. Simán lehet sorrendezni az erősítőket, s nem kell objektívnek sem lennie annak. Lehet tier szerint is csoportosítani. Ezekkel nincs semmi baj, ezek érdemi információk. Csak ne rajzoljanak róla ilyen áltudományos grafikont:
Mert itt mit jelent a confined-spacious? Miért pont így vannak elhelyezve a pöttyök, tehát pl a jobb szélen lévő zöld pötty miért nincs egy pixellel feljebb? Itt látszólag nagyon pontosan vannak elhelyezve a pöttyök, de nemhogy a tengelyeknek nincs definiálva a jelentése, de még skála sincsen. Hogy jött ez ki, mi alapján?
-
válasz
VoidXs #87405 üzenetére
Igen erről van szó. Ha X erősítő jobb, mint Y, akkor a "jobb" szó alatt ugyanazt érti mindenki, akkor is ha szubjektív hogy kinek mi a jobb. Viszont ha arról van szó, hogy X erősítő dúsabb, mint Y, akkor ennek konrét definíció hiányában semmi értelme, mert nincs róla konszenzus, hogy mint jelent a "dús".
-
válasz
VoidXs #87402 üzenetére
Annyiban érdemi, hogy van jelentése egy sorbarendezésnek, pontosabban fogalmazva: van állítása. Az egy másik kérdés, hogy amúgy helyes-e a lista.
Viszont annak ugye semmi értelme sincs, hogy egy erősítő spacious vagy confined. Tehát nincs állítása sem, így nem megerősíthető vagy cáfolható.
-
válasz
rAY.BAN #87395 üzenetére
Én nem mondom, hogy nem segít, mert van benne érdemi, értelmes információ. Viszont a grafikonos ábrázolás felesleges zaj, s megtévesztő. SINAD a legkönnyebben eldönthető dolog, hisz csak egy szám, ahol a nagyobb jobb. Habár szvsz a SINAD egy bizonyos szint felett tök lényegtelen.
-
válasz
I'am Dony #87391 üzenetére
A laikusabb felhasználói rétegnek sokkal többet mondanak az olyan szavak a térleképzés kapcsán mint a korlátozott-tágas vagy hangzás terén a vékony-gazdag, mint a SINAD 85 és egy 90W, amiről fingjuk nincs sokaknak.
Pont ez a probléma, hogy olyan szavakkal dobálóznak, amit a laikus "megért", de igazából nem ért, csak azt hiszi. Mert nem jelentenek ezek a szavak semmit, konkrétan a butaságra tanítja őket, mint pl ez a beosztás nélküli álgrafikon.
Szóval, szerintem laikusokat nem a marketingbullshit nyelvén kéne megszólítani. Vagy meg kell tanítani őket a tudományos fogalmakra, vagy leegyszerűsíteni a mondandót olyanokra, hogy pl a nagyobb szám a jobb. De semmiképpen sem hülyíteni őket pl ilyen áltudományos ábrákkal.
-
Ez továbbra sem egy lista, hanem egy grafikon, kamu fogalmakat tartalmazó tengelyekkel. Ha egy lista lenne, akkor nem lenne vele semmi baj. A laikusoknak a lista segítség lenne, de a grafikon pont hogy hülyíti őket, hisz na tengelyekere írt fogalmaknak nincs semmi egzakt jelentése.
Ezen nem változtat az sem, ha azzal próbálod relativizálni a problémát, hogy mások még nagyon hülyeséget írnak. Mert akkor bárki felhozhatná azt is, hogy Afrikában éheznek, inkább küldenétek nekik a hifire költött pénzt, gyilkosok!
-
válasz
I'am Dony #87381 üzenetére
A sorrend lehet jó szubjektíve, amiben több ember is egyetérthet. Csak akkor minek az a két tengely, mintha valami tudományos igényű mérés lenne? Ez az áltudományosság, amikor rajzolsz egy grafikont, de igazából semmi nem jelent rajta semmit, csupán szubjektíve felvittél rá pár értéket. Amiből most kiderült, hogy a sorrendben van egyértés, szóval gyakorlatilag ez egy objektív grafikonnak álcázott szubjektív lista. Ez a probléma.
De egyébként még ezeknek a thin-rich és spacious-confined szavaknak is lehet jelentést adni, csak akkor definiálják, hogy pontosan mit értenek alatta. Mondjuk legyen 1-10 skála, és szubjektíve pontozzák, hogy mennyi az annyi, s akkor ebből lehet grafikont rajzolni, rendes beosztással. Persze ez is áltudományos tud lenni, ha nem ekzakt a fogalmak meghatározása, és nem vakteszten hallgatózik 5-10 próbálkozással eszközönként.
-
válasz
rAY.BAN #87375 üzenetére
Mivel passzol? Írta valaki itt, hogy az egyik erősítő jobban subidubi, mint tinglitangli; a másiknak meg túl ráncos a hangja? Mert kb ennyi értelme van annak az ábrának.
Egyébként vannak fogalmak a hangokra, amiknek értelme is lehet (ha jól definiálod), de ez a spacious-confined és főleg a rich-thin pont semmitmondó zagyvaság. Max arra jó, hogy a technikailag dilettáns "audiofilek" elismerően hümmöghessenek rajta a csoportidentitás megéléséhez.
-
-
válasz
aldebaran #87193 üzenetére
Dejó.
Látom szépen feltüzeltem a témával a topikot.
De a lényeg, hogy helyre lett téve minden, azaz pl az RTINGS videója se teljesen pontos, vagy legalábbis amit én írtam az alapján.
Összefoglalva ha jól értem, akkor továbbra is leginkább low-end TV-knél jön kifejezetten jól a Dolby Vision, ám ha nagyfényerejű a tartalom, akkor high-end (2000+ nit) TV-ken is lehet belőle profitálni, mert sok HDR10 master csak 1000 nitre készül, így nem használja ki a TV-t.
-
válasz
VoidXs #87165 üzenetére
Dolby lényege leginkább a licenc, ami nem valami fogyasztóbarát.
Dolby Vision amúgy a dinamikus metaadat miatt jobb technikailag, legalábbis a HDR10-hez képest, mert az csak statikus. De ott a HDR10+, ami már tud dinamikus metaadatokat. De azt is gyakorlatilag csak low-end kijelző tudja hasznosítani, mert a statikus HDR metaadatokkal nincs elég információ ahhoz, hogy leskálázd a HDR képet egy gagyibb kijelzőre.
-
válasz
Vhiktor #87078 üzenetére
Majd kipróbálom én is, ha lesz a közelemben arra képes TV. Lehet tényleg nincs Dolby Vision, csak HDR10, azaz benéztem. Elérhetők a Dolby Vision Profil 8 mellett Profile 5, avagy P5 release-ek is filmeknél, annál ugye nincs HDR 10 kompatibilitási réteg.
Kicsit kutatgattam, s azért leírom, hogy meglegyen, mert érdekes.
Az MPC Video Renderer: Frequently Asked Questions oldalán van egy ilyen:
Does this renderer support Dolby Vision?
Yes. It supports most (but not all) variants of Dolby Vision.
DV gets converted into HDR or tonemapped to SDR (depending on your settings).
It does not support outputting DV directly to your screen.Az utolsó mondat alapján full bukó.
Viszont öröm az ürömben, hogy a Dolby Vision úgy tűnik csak low-end TV-knél számít. Tehát ha van egy jobb OLED TV-d, akkor tökmindegy. Az RTINGS.com oldalon van egy hosszabb leírás a HDR10 vs HDR10+ vs Dolby Vision kérdésről, az elején lévő videón konkrétan meg lehet nézni, hogy jobb TV-ken gyakorlatilag nincs érdemi különbség.
-
válasz
Vhiktor #87069 üzenetére
Mert hogy miért? Mi hiányzik? Mi tünteti el? Ha passthrough van, akkor egy az egyben átküldi a megjelenítőre a HDR folyamot, nem? Tehát maja a kijelző végzi a tone mappinget meg mindent.
Pcn attól hogy nem zöld lila színekkel történik a dv lejatszas az korantse sem jelenti azt, hogy megfelelően van lejátszóval, pl lehet hogy csak sdrbe van konvertálva az egész.
NEM. A windows ilyenkor HDR módba vált, így a kijelző is. Ekkor a HDR tartalom egy az egyben megy át a TV-re, monitorra. És az SDR -> HDR tone mappinget végzi a Windows. Habár eddigi tapasztalatim alapján ezt sajnos elég szarul, s nem értem miért, de ez tök más téma.
-
válasz
VoidXs #87055 üzenetére
Én nem értem min problémáznak a többiek.
Simán megy, nálam így van konfigurálva a MPC VR:
Alapból passthrough van, szóval SEMMIT nem vesztesz a PC-s lejátszással. Windows-t automatikusan átállítja HDR módba, aztán a megjelenítő meg kapja a jelet, metaadatokat mindent. És a Dolby Visiont, ha erre képes a kijelző.
Konverzióra pedig csak akkor van szükség, ha a megjelenítőd nem tud HDR-t. Amúgy nonszensz. És igen, el tudja dönteni a program, hogy a megjelenítő tudja-e, tehát ha a HDR-képes monitorommal használom, akkor HDR van, ha a laptop beépítettjével, akkor meg automatikusan konvertál SDR-re. Ha Dolby Vision képes TV-n, akkor meg azt küldi át.
-
válasz
VoidXs #87023 üzenetére
Mert hozzászoktál.
Ugyanaz a kategória, mint pl a basszus károsultság. Amikor extra mélykiemeléssel hallgatsz mindent, mert ahhoz vagy hozzászokva. Vagy lehet ez magas károsultság vagy bármi egyéb hasonló dolog.
Ez szerintem ilyen bigott gamer beidegződés, mert szent high framerate az isten, hisz a több frém az mindig jobb, tehát legyen 8000 fps az anime is.
És nem is a high framerate a probléma, hanem az interpoláció, megerőszakolva a művet, mert animációnál a low framerate szándékos művészi eszköz. Ha ezt megszünteted, akkor kevesebb jön át abból, ami a készítő eredeti szándéka volt. Érted, steaket sem szokás kecsappal enni.
-
válasz
VoidXs #87015 üzenetére
A frame interpolation az... JÁJ, az SVP főoldalán még ráadásul animével demózzák, ahol pont a stílus egyik lényege a low frame rate.
Bárki akinek bármi köze van az animációs iparhoz, sugárban hányik az ilyentől. Mert animációban a framerate művészi eszköz, amibe nem kéne belekontárkodni, hisz csak elveszel belőle.
DV valóban csak egy ideje megy, de azóta hibátlanul.
-
Ennek a lecsengésnek nincs értelme. A mélynyomó definició szerint is lassú. a 25Hz az 40ms. Használat során pedig nem egyetlen impulzust hallgatunk, hanem folyamatosan mozgásban levő hangszórót.
Ez alapján ha pl 100 Hz-et ki tud adni a mélyláda, akkor gyors, hisz annak 10 ms a periódusideje. De ez nyilván nem igaz.
Ha megküldöd a membránt 25 Hz-cel majd hirtelen nullázod a jelet, akkor nem azonnal fog megállani a membrán, hanem leng még valamennyit 25 Hz-en. Erről a lecsengésről van szó.
-
válasz
VoidXs #86936 üzenetére
Ja, ez igaz, az pro audió más világ, ott általában pontos adatokat adnak meg, vagy még kevesebbet is írnak rá, mint a valós.
De azért a frekvencia függvényében általában ott se adják meg a max SPL-t. Suboknál ez általános probléma, hogy csak ráírják, hogy 20-200 Hz, aztán végül neked kell megfejteni, hogy ez hány dBSPL mellett teljesül. Stúdió szegmensben csak a Neumannál láttam, hogy megadott volna mérési jegyzőkönyvet a subjairól. Adam is csak az újabb cuccairól ad, régebbiekről nem.
-
válasz
VoidXs #86933 üzenetére
JBL LSR310s-ről van bármi mérés? Legalább egy olyan felületes ábra, mint a fenti Presonus Temblor T10-ről? Csak mert elmondásod alapján kb árkategóriájának szent grálja.
Passzívval valóban nincs kompresszió, az jobb esetben csak leég, rosszabb esetben széthullik a túl nagy kilengéstől.
Nyilván ahol DSP-vel segítenek rá, ott a hangerő korlátos lesz, de azért a PB-4000 112 dB-s 20 Hz-es peakje miért lenne rossz? És ez ugye 2 méterről, szabadtéren, szóval aszoba rá is segít. A PB-1000 Pro meg 101 dB-t tud ugyanígy, az is elég jó szerintem már, s ilyet vettem volna, csak nekem túl nagy lett volna, ezért le a zárt Arendal 1961 1S. Az SB-1000 Pro az ami gyenge, ott csak 88 dB a 20 Hz, meg eléggé torzít, stb., ez tényleg rommá van trükközve.
-
válasz
I'am Dony #86930 üzenetére
Én ha jól értettem, akkor a PB-4000-rel az volt a baja, hogy LASSÚ. Tehát lehet tud nagy hangnyomás, viszont brummog, nem megy neki a chest-slam.
Egyébként azt megjegyezném, hogy a fenti grafikon biztosan nem ugyanolyan méréssel készült, mint pl az Audioholics, tehát ahhoz képest 6 decibelt minimum le kell vonni (távolság miatt, 2m vs 1m), s ez biztosan csak peak, nem continous.
-
válasz
VoidXs #86928 üzenetére
JBL LSR 310S biztos olyan jó? Nekem kicsit hype-szagú a dolog, mert hogy dzséjbíel.
Amúgy a Presonus Temblor T10 / Eris Pro Sub 10 vagy Adam T10s jóval 200e alatt vannak még, ezek érdekes versenyzők lehetnek. Temblor T10-re a gyártó bekamuzza a 20-200 Hz-et, de állítólag jó, sokan szeretik. És van a spec sheetjében egy ilyen, ez 160e forintért nem rossz:
Te mércéddel gondolom legjobb esetben is ez egy 50 Hz-es sub.
De ha elég 100 dB, akkor a 40 Hz is megvan, 90 dB-vel meg 30 Hz. Mondjuk torzításról nincs szó...
Hát, a veszprémi mozi hangja valószínűleg nem volt kalibrálva, vagy nem jól, legalábbis emlékeim szerint a 200-500 Hz túl erős volt, az 1-2 kHz túl gyenge, a 3-8 kHz megint túl erős, felette meg csapott.
Tehát ilyen elég ostobán sávhatárolt, enyhe V karakter volt.
-
válasz
VoidXs #86908 üzenetére
Nem teljesítményről van szó, hanem amplitúdóról, hisz azt halljuk / mérjük, nem?
De a -10 dB az valóban borzalom, százalékban is már ~30% lenne.
Hosszú reflexcsövet 3D nyomtatni szokás.
-
válasz
VoidXs #86901 üzenetére
Ja, hát 10% THD az kb -20 dB hangerejű torzítás, szvsz mélynél szódával elmegy ekkora hangerőn. De amúgy a suboknál még lejjebb nagy hangerőn ennél még több szokott lenni. Pl az Arendal 1961 1S-nél megvan 20 Hz ~100 dB-n, de a THD ekkor már ~15% az Audioholics mérésén.
Nyilván a mittomén 3% vagy még annyi se lenne az ideális, de az ilyen már ritkább. Mondjuk nálam az Eve SC208 az gyártó grafikonja szerint 40 Hz-et 2% THD alatt tud 90 dBSPL hangerővel, ami szerintem már nagyon ügyes, de hát ez nem csoda, hisz ennek már eléggé közel már az ára a millához párban.
-
Ebben nincs vita, mint írtam max 10% THD mellett 40 Hz-en a 90 dB szokott menni 8" pro aktív hangfalaknál. Bár lehet túl sokat várok el a konzumer passzívoktól, azokat nem ismerem. Mindenesetre a 90 dB abszolútértékben nyilván nem egy THX referencia hangerőszint, de egy átlagos otthoni házimozinál szerintem elég általános.
Jó lenne a mindenki megmérné mi a valós dBSPL nála.
Nálam a fenti számolásom alapján nagyon max 95 dBSPL a peak, és otthoni viszonylatban nem mozizok halkan...
-
válasz
VoidXs #86889 üzenetére
Az jó hír, mert ésszel csinálják.
Akkor valószínűleg a stream transzferje rossz, esetleg a ripper cseszett el valamit. Mert amúgy ripről van szó. De sajnos nem tudom ellenőrzni, mert már nem érhető el SEHOL sem az Aranyélet sorozat, csak rip van.
De 15 éve is találkoztam ezzel a flanging jelenséggel, vagy legalábbis hasonló volt.
-
válasz
VoidXs #86886 üzenetére
Arról esetleg nem tudsz valamit (vagy bárki más), hogy magyar filmeknél és szinkronoknál az 5.1 hangot mivel csinálják? Vagy legalábbis találkozni szoktam olyannal, ahol a center csatornán nem csak beszéd van, hanem részben a frontok hangja is, s ugyanez van a sorroundokkal is. Mintha sztereó hang lenne felkeverve. De elég szarul, mert sztereóra visszakeverve flanger hangeffekt hallható, azaz nincsenek a hangok tökéletesen fázisban. Tehát pl önmagában a center vagy csak a frontok jók, de pl center+frontok csatornákat összekeverve már flanging hallható.
-
válasz
ctrlaltdel13 #86881 üzenetére
Igen, ez a center egyik előnye, hogy ha nem ülsz középen, akkor is középről fog jönni a beszédhang. De a többi hang pozíciónálása attól még ugyanúgy elcseszett lesz.
Persze ezen ugyanúgy segíthet a (sokkal) több surround hangfal.
Ha az átmenet nem működik jól, akkor ott akusztikai probléma van, vagy egyszerűen nem elég jók a hangfalak. Gondolom amikor zenét hallgatsz, akkor nem hiányolod a centert, ráadásul akkor nemcsak a szélességét, hanem a mélységét is érzed a színpadnak. Persze ehhez megfelelő minőségű hangfalak is kellenek.
-
Ezért szvsz, nagyrészt nincs rá szükség, mert 40 Hz alatt viszonylag ritkán szól bármi. Viszont a 40-45 Hz között ott van az E (41 Hz) és F (43 Hz), amit nagyon-nagyon sok mély-orientált elektronikus zene (pl dnb) használ folyamatosan, így a hiánya elég zavaró tud lenni.
Mezei basszusgitárnak egyébként 41 Hz az E húrja. Zongorának a szubkontra A hangjának alapja valóban 27 Hz, de gyakorlatban nem számít, mert nincs ott, vagy legalábbis annyira halk.
Igazából még basszusgitárnnál se számít annyira, mert habár az alaphang ott van, de nagyon erősek a közvetlen felharmonikusai. Persze nyilván jól jön, meg hallod ha nincs, de messze nem annyira mint pl elektronikus zenénél, ahol az alaphang szinte mindig nagyon hangos, így a hiánya kifejezetten zavaró tud lenni.
-
Ha elég szar az a dedikált center, akkor simán lehet jobb a fantom verzió.
Nem véletlenül megy itt a 3-utas center "mantrája", és teljesen jogosan! Lásd még Erin videója arról, hogy miért olyan gyenge a legtöbb center.
-
Most centerről van szó? Az emberi hang alaphangja nem nagyon megy 100 Hz alá, szóval ebből a szmepontból akár a 4" is működhetne, habár szvsz az már kevésbe, inkább 5" a minimum. Persze, hogy a center jobban fog szólni, főleg ha rendes három utas megoldás. Továbbra sem arról van szó, hogy a fantom center a'zisten.
400e-ért pl ott az Arendal 1961 1S vagy az SVS PB-1000 Pro. Mindekettő lemegy még 20 Hz alá is. Erősítőkhöz nem értek, nem tudom mennyiért mit lehet kapni.
Szvsz zenére a 8" az, amihez nem kell sub a komolyabb elektronikus műfajokhoz sem.
-
-
A center nem értem hogy jön ide, annak nem kell mélyre mennie. Az hogy kell-e vagy mi fér el, azt egyéni dolog, akinek kell az eldönti. Egyébként nálam se fér el, ezért van inkább fantom center. Az erősítő távoli jövőben majd valamikor használható feature-jeinek előre megvásárlásával pont azt a pénzt költöd el, amiből vehetnél egy normális subot, ami nem csak 30, hanem 20 Hz-ig lemegy.
Persze, hogy általában valamivel rosszabb a 8" hangfalak hangja, mert ekkora nagy lavórral a középtartomány nehezebben reprodukálható. Ez egy kompromisszum, cserébe sokkal-sokkal olcsóbb, mint subot venni. Valamit valamiért.
-
Háát, azért ez leginkább frankenstein házimozija, furcsa arányokkal.
Én ilyen aktív setuppak két verziót tudok elképzelni olcsó irányban:
- 4.0 8" stúdió monitorokból (kb 100e/db)
- 4.1 5" vagy 6.5" stúdió monitorokkal (akár 60e/db) + PB-1000 Pro vagy hasonló (kb 400e)A center opcionálisan egy ugyanolyan 5" vagy 6.5" polchangfal, mint a többi. Feltéve ha elfér, és csakis állítva. Jobb, koherensebb hangkép lesz így, mint egy "lapos" centerrel.
Erősítő meg mindegy, mármint kraft nem kell, csak pre-out és kész. Vagy még erősítő se, ha PC-ről megy, mert akkor valami 4-6 csatornás audio interfész kell csak. Habár lehet egy all-in-one erősítő olcsóbb, lásd pl egy Motu Ultralite MK5 is 300e forint.
Az biztos, hogy subból vagy normális nagyot vennék, vagy semmilyet, lásd fent. Mert az ilyen LSR310S jellegű játékszereknek nincs értelme erre a feladatra. Az ilyen kis stúdió subok nem mennek valami mélyre és nagy hangnyomásra se képesek. Ezeknél az a cél, hogy a pici szatelitekről levegyék a terhet és jó hangminőséget biztosítsanak.
Szóval így árban:
- 4.0 kb 400e + erősítő
- 5.0 kb 500e + erősítő
- 4.1 kb 640e + erősítő
- 5.1 kb 700e + erősítőPersze itt még kell költeni valamennyit kábelezésre is, de az pár tízezernél nem több, nem kell unikornisvérben pácolt kilencszögű kábel.
-
Nálam mérni sem kell, kiszámolható...
A Topping E70 az 5V RMS-re állított 0 dBFS kimenettel ~16 dBu peaket tud. Az Eve aktív stúdió monitorok 90 dBSPL hangnyomást -15.5 dBu bemeneti jellel tudják, tehát ez alapján a Toppingon kiírt 0 dBFS-hez 90 + 15.5 + 16 = 121.5 dBSPL tartozna.
Gyakorlatban erre persze nem képesek az Eve-ek, továbbá +8 dBu-nál erősebb jelnél clipping van a bemenetükön. A kis SC205 gyártó szerint 101 dBSPL a max, a nagy SC208 esetén ugyanez 112 dBSPL. Párban. Nekem már a kisebb is meghalás közeli hangerő kategória. Nekem REW mérésnél az UMIK szerinti 80 dB-es sweep már kellemetlenül hangosnak tűnik.
De ezen felül van nálam még a DSP korrekció miatt EQ APO, ami a gaint 6.5 dB-vel veszi lejjebb a gaint, tehát így már "csak" 115 dBSPL a max hangnyomás 0 dBFS esetén.
Én filmnézésnél gyakorlatban -20 dBFS felé nem szoktam tekerni az Topping E70-t, szóval az elméleti maximum peak hangnyomás nálam filmnézésnél 95dBSPL kéne legyen. Elvileg, de gyakorlatban nem nagyon van ennyi, mert jelenleg sztereóra van lekeverve minden, szóval így minden csatornának maxon kéne szólnia ahhoz, hogy meglegyen a valódi 95 dBSPL peak.
Amikor pedig zenét hallgatok, akkor azt -50 és -40 dbFS közötti hangerőállással szoktam, tehát 65-75 dBSPL peak szokott lenni a zenehallgatás.
-
válasz
ctrlaltdel13 #86853 üzenetére
Azért egy nagyobb álló frontnak 40 Hz-en illik tudni legalább 90 dB-t (max 10% THD mellett). Ha mégse, akkor ott nagy baj van, az aktív stúdió monitorok szokták tudni sokkal kompaktabb, polcsugárzó formában, 8" mélyközéppel.
De igazad van, ez is messze van a referenciahangerőtől. Mondjuk arra azért kíváncsi lennék, hogy a topik milyen hangerőn szokott filmet nézni mérés szerint.
-
válasz
rAY.BAN #86846 üzenetére
Nem biztos, hogy a legjobb, ha engem kérdezel, hogy én mit vennék. Mert én aktívproaudio fetisiszta vagyok, legalábbis a topikhoz képest mindenképp. Álló hangfalaknak inkább hátrányát látom, mint előnyét, és center helyett is aktív polc sugárzót használnék. Nem véletlen hogy pro audióban nem létezik álló hangfal vagy center sugárzó. Utóbbinak látszó létezik, de az valójában nem az, vagy legalábbis elsődlegesen nem arra való.
-
Ha a frontjaid legalább 40 Hz-ig lemennek, akkor a subnak tényleg nincs sok szerepe, sok filmnél meg sem fog szólalni. A sub az alsó határ kiterjesztésén kívül leginkább szerintem azért jó, mert leveheti a terhet a többi hangfalról, így nem kellenek akkora batár nagyok.
-
válasz
rAY.BAN #86843 üzenetére
Szerintem ez csak gyártói marketingbullshit, hogy a center a legfontosabb. Pont, hogy a beszéd reprodukciója kb a legegyszerűbb része a filmes hanganyagnak, míg pl ha zene szól az már igen komplex, így szvsz a frontok a legfontosabbak.
Ha pedig elég jó frontjaid vannak és nincs köztük nagy távolság, akkor a fantom center is járható út. Nincs ebben semmi mágia, hisz egy jó sztereó szett még 3D színpadot is képes eléd varázsolni, ami nagyságrendekkel bonyolultabb, mint egy fantom center.
Gyakorlatban valószínűleg az van, hogy mivel legtöbb center gyenge, ezért csak a drágábbak képesek érdemi minőségű beszédérthetőségre. Ez viszont továbbra sem a jó center fontosságát, hanem inkább a gyártók inkompetenciáját vagy szélhámosságát jelzi.
-
válasz
rAY.BAN #86838 üzenetére
Nem igazán értem, hogy a szög belövése alatt mit értesz. Arról van szó, hogy ha középen ülsz, akkor az ugye a 0°. Ha 2 méterre ültök hárman egymás mellett, akkor a középen ülő ember ugye tökéletesen fogja hallani, viszont két szélső ember középponttól 0.5 méterre ülve már plusz-mínusz 14° szögben lesz, így az 504C-vel már jelentősen gyengébb lesz a beszédérthetőség, hisz az kb 10°-ig lineáris, utána beszakad 1-2 kHz között. Ugyanez 3 méteres hallgatói távolsággal már csak 10°, így határeset, de az is már konkrétan kb -3 dB a 1-2 kHz tartományban, azaz bőven hallható.
Ezért ajánlott a 3 utas, mert annál nincs ilyen probléma, mert a közép- és magassugárzó vertikálisan egy vonalban van.
-
válasz
rAY.BAN #86831 üzenetére
Két utas MTM (vagy MMTMM) jellegű centerek sajnos kb mind hulladékok, ha vízszintes lesugárzási szögről van szó, ami ironikus, hisz pont egy centernek pont ebben kéne jónak lenni. Az 504C oldalra plusz-mínusz 10°-ot tud, azaz összesen 20°-ban sugároz lineárisan, azon kívül hirtelen beszakad a 1-2 kHz között tartomány, s a beszédérthetőség borzalmas lesz. A 404C II relatíve sokkal jobb, annál már plusz-mínusz 15°, azaz 30° a lesugárzási szöge. De ez még mindig gyenge, egy normális hangfal ennek legalább dupláját tudja.
Szóval ezt vedd figyelembe. Ha a lesugárzási szögön belül hallgatod, akkor persze nem lesz semmi probléma.
A mérések innen vannak, egyéb információkkal, amik segíthethetnek a döntésben:
Erin's Audio Corner: Klipsch RP-504C II review
Erin's Audio Corner: Klipsch RP-404C II review -
válasz
Joe123 #86475 üzenetére
főleg a D osztály elterjedése óta, van amelyiket egy méterről is hallani
Nem tudom ki terjeszti ezt, de már sokadszorra látom, és ez egyszerűen nem igaz, hogy a D osztály zajosabb lenne. Valami hifista legenda lehet, valami féligazság alappal, pl hogy az első olcsó D osztályú erősítők szarok voltak. De manapság már nagoyn jók.
Pl nekem van egy KRK Rokit 10-3 G3 párom, és iszonyat zajos, 2-3 méterről is hallani. Pedig AB erősítésű. Míg az utód G4-ben D osztályú erősítők vannak már, de az is ugyanilyen zajos.
Van / volt Behringer B3031, Swissonic V8, Eve SC208, Eve SC205; ezek mind D osztály és egyik sem zajos. Najó az SC208 az, kb 1 méterről nagy csendben hallani, pedig az a legdrágább.
Volt Adam A7X is, az meg hibrid, mert a mélyközép D, a magas AB osztályú erősítőt használ, az is zajmentes volt.
Szóval ez tök random, nem az erősítő osztálytól függ. Ki kell próbálni, sajnos a stúdió monitorok ilyenek, ráadásul még háklisak is, szóval a zajos forrásra is érzékenyek. Ha szabályszerűséget keresünk, akkor általában a nagyobb teljesítményűek zajosabbak szoktak lenni. Lásd a KRK meg Eve példája.
-
válasz
Mauzes #86348 üzenetére
Mert nem értenek hozzá. Pl van az a tévhit, hogy 3D tér akkor van, ha van a hangfal hely neki.
A stúdiókban a profi hangmérnökök meg nyilván hülyék, hisz jobb helyeken konkrétan a falba építik a hangfalakat. Így egyáltalán nincs hásó visszaverődés.
Ugye minél mélyebb a hang, annál nehezebb kezelni. Ezért érdemes úgy rendezni hangfalakat, hogy a mélytartományban legyen a legkevesebb probléma, a többit könnyű kezelni.
Ehhez általában rá kell tolni a falra. És persze a falat kezelni kell a visszaverődések miatt, de szerencsére csak a közép és magastartományt kell, így egyszerűen megoldható. Ha meg elhúzod a faltól a hangfalat, akkor mélyet kell kezelni mögötte, ami horror. Ha meg benne van a falban, akkor egyátalán nem kell kezelni, hisz nincs hátsó visszaverőfés.
-
-
válasz
Ger_man #86344 üzenetére
Vagy legyen rátolva a falra (de 1-2 cm maradjon a reflexportnak, különben eltűnik a mély), vagy használj mélyádát. Különben kellemetlen nagy kioltás lehet.
Lásd Genelec ábra, ez jól összefoglalja:
A fal és a hangfal távolságának négyszerese lesz a kioltási frekvencia hullámhossza. Ez ideális esetben kisebb, mint a hangfal által kiadható legmélyebb hang. Tehát a faltávolságokhoz tartozó kioltási frekvencia:
30 Hz: ~2.85 m
40 Hz: ~2.14 m
50 Hz: ~1.71 m
60 Hz: ~1.42 m
70 Hz: ~1.22 m
80 Hz: ~1.07 m
100 Hz: ~0.85 m
125 Hz: ~0.68 m
150 Hz: ~0.57 m
200 Hz: ~0.42 m
300 Hz: ~0.28 m
400 Hz: ~0.21 m
500 Hz: ~0.17 mPersze nem csak a hangfal mögötti fal számít, hanem az összes. Ezért érdemes próbálkozni, valamikor pont attól lesz jobb, ha elhúzod a faltól, bár ez a ritkább eset.
-
Én ilyet használok:
Földhurok nagyobb zajt csap, mint amennyi zajt szed fel ez a 15 méteres dzsunka goobay csoda. Habár most megfordítottam, s mintha így halkabb lenne a zaj, lehet azért, mert nem mindegy, hogy a DAC-ra vagy a mélyládára van kötve a shield. Vagy csak azért jobb, mert máshol vezettem el.
Mindenesetre most visszatehettem +6 dB erősítésről +16dB-re. Így van pariban az SC205-ök nullás hangerő állásával.
-
-
-
válasz
VoidXs #86278 üzenetére
Igen, ugye a sub a szoba másik végében van. Anno földhurok lehetett, mert a mellete lévő konnektort használva brumos volt, de ha meg ugyanonnan húztam el hosszabítóval az áramot, ahova a DAC meg a többi cucc is volt kötve, akkor megszűnt a brumm. Viszont most valamiért mégis van, valahogy átjön, pedig hosszabbítót használok. Balanced kábellel valószínűleg nem lenne ilyen gond, de ez a filléres technológia a konzumer hifi/házimozi termékeknél valamiért luxusnak számít.
-
válasz
I'am Dony #86272 üzenetére
Nálam az Arendal 1961 1S 50 Hz-en búg, hogy ha nincs bedugva kábel. Összeszedi a hálózati 50 Hz-et. Persze ehhez +26 dB erősítés kell neki ami +6 dB gain és +20 dB master levelből jön össze.
Ha rádugom a 15 méteres papíron árnyékolt filléres dzsunka RCA kábelem, akkor zaj is megjelenik, de persze ennek hallásához ki kell kapcsolni a low pass filtert. 50 Hz low pass filterrel csak egy kicsit hangosabb az 50 Hz brumm. De ez a brumm a kábelpár egyik RCA-ját bedugva jelentkezik csak, a másiknál nem, ami fura. Mert zaj viszont mindkettőn jön. De a legfurcsább az, hogy ilyen zaj korábban nem volt, szóval a kábel-elhelyezéssel lehet valami probléma, hogy összeszedi a zajt. Mindenesetre ez zaj teljesen megszűnik +6 dB erősítésnél, így használom, s ez elég hangerőt biztosít.
-
Azonos hangszórócsaládon belül mindig arányos az ár a mérettel. Belépő kategóriában például JBL LSR306, Adam T7V, Mackie MR624, M-Audio Forty Sixty, stb. Mondjuk a JBL ára jelenleg viszonylag magas a többihez képest. A Mackie pedig most akciós 67e-ért a Muzikernél.
Az M-Audio meg az olcsó opció 60e-ért. Wow, ennél van beépített BT meg párosítás, meg okostelennal állítható 5 band PEQ DSP, hoppá!
Ez nagyon állat, VÉGRE. Remélem ezzel elindítottak valamit...
-
A 8" hangfalak 2 utasban elég kompromisszumosak: nagyobb hangerő, mélyebbre megy, de cserébe általános hangminőségre (főleg középtartomány) relatíve nem annyira jó. Legalábbis az alsó kategóriában mindig ez van. A 6.5" szokott lenni a sweet spot.
Amúgy aktív stúdiónál a komolyabb gyártóknak szoktak lenni center jellegű kialakítású hangfalai, de mindegyik legalább 2.5 utas, azaz az egyik mélyközép csak 400-500 Hz alatt szól, mert a gyártók nem hülyék. Egy ilyenből pl egy 6.5" változat kb minden 2 utasnál jobb, s lehet ezeket állítva is használni.
-
Pl M-Audio BX8, Tannoy Reveal 802 van 8"-nak olcsóbban, s mindkettő jelentősen jobb, mint a CR8.
De 8" csak akkor kell, ha nincs mélyláda. Abban az esetben se kell mindenhova, elég csak frontoknak. Ha van mélyláda, akkor akár 5" is megfelel, azért ezeknek az aktív stúdió monitoroknak meglepő erejük van.
-
Hát, direktben azért elég bátor.
Igazából nem lenne semmi gond ezekkel a centerekkel, ha normális 2.5 utas hangváltás lenne bennük. Összes MTM-nek kinéző stúdió monitor ilyen. Így nincs interferenciából adódó sweet spot csökkenés. Pont a centernél lenne a legfontosabb a széles lesugárzás, erre pont ott cseszik el az ostoba MTM dizájnnal.
A Mackie CR8 ultrabudget kategória, eggyel lejjebb van a JBL LSR-től. Utóbbival a Mackie MR szériája van pariban.
Új hozzászólás Aktív témák
- A topik kompakt "házimozi" szettekkel igen, de hangprojektorokkal (soundbar) tapasztalatok híján nem foglalkozik.
- hozzászólás előtt olvasd el az összefoglalót!
- HÁZIMOZI, HIFI, TV beárazás topic
- Házimozi haladó szinten topic
- Hi-Fi topic
- Fotó állvány eladó
- Újszeru GIGABYTE G5 - 15.6" FullHD 144Hz - i7-13620H - 48GB - 1TB - RTX 4050 - Win11 - 1,5 év gari
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450M R5 5500 16GB DDR4 512GB SSD GTX 1080Ti 11GB Rampage SHIVA Chieftec 700W
- Samsung Galaxy A16 128GB Kártyafüggetlen, 1Év Garanciával
- Csere-Beszámítás! RTX Számítógép PC Játékra! I3 10100F / RTX 2060 12GB / 32GB DDR4 / 500GB SSD
Állásajánlatok
Cég: PC Trade Systems Kft.
Város: Szeged
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft
Város: Budapest