-
Fototrend
Szeretettel köszöntünk a sztereó otthoni/szobai Hi-Fi világában !
Új hozzászólás Aktív témák
-
Lompos48
nagyúr
válasz
blattida
#28897
üzenetére
...ezért valamerre elbillen a tervezés, kivitelezés, attól függően, hogy mik az elvárások, igények vagy a preferenciák.
Ettől válik mássá az a valami. Azt nem lehet megcsinálni, de mást igen. És nem kompromisszum, ha kimondom hogy ez mi és hogy másvalami. Akkor lenne az, ha állítanám, hogy (kis) kompormisszummal, de ez az.
Jó éjt!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
blattida
#28889
üzenetére
A fizika, természet stb határokat szab, amiket nem nagyon lehet túllépni. Ha ezt nevezitek kompromisszumnak, akkor így igazatok is lehet. De szerintem nem az, ha ismervén a határokat csinálok valamit és arról pontosan elmondok mindent adatokként, mérve. Most visíthattok!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#28886
üzenetére
Ha a mindennapi élet kompromisszumaira gondoltok, akkor igazatok van. Ott csak a minimumra csökkentés felé tendálok, ha lehet.
De technikában, ha kapok egy témát és kiderül, hogy kivitelezhetetlen, ezt azonnal meg is mondom, ragaszkodok hozzá. Ha pedig kompromisszumokkal jutok valamilyen megoldásra, akkor se állítom, hogy megoldottam, hanem hogy valami mást csináltam. És azt (most kezdetek el vicsorogni ) pontosan leírom számokkal, mért adatokkal. -
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#28878
üzenetére
Igen a jelenségek léteznek, ezekkel küzdenek is a mérnökök. Inkább sikerrel, mint belebukással.
...a tányérról és a karból eredő rezonanciákat hogyan hangolják össze a tervezőmérnökök, hogy minél inkább a kioltás legyen a jellemző.
Ezzel nem tudok egyetérteni, mert a 2 rezonanciának más a forrása, ezért soha nem lesznek szinkronban és ellenfázisban, ami annyira nagyon kell a kioltáshoz. Lehetnek pillanatok, amikor összejön... véletlenül.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#03969024
#28875
üzenetére
Köszönöm mindkettőtöknek.
Ugyanakkor "a karrezonancia komolyan beleszól a hangba" ilyen alapon sokat változta(thA)t az eredeti hangon, márcsak azért is, mert egészen más (konstrukcióval) írják. Az említett rezonancia emlékezetem szerint épp a kar súlya (beleértve az ellensúlyt is) nagyon alacsony frekvenciákon jelenik meg a kar miatt. Ezt igazolják a Bruel & Kjaer mérései is. Ők azok, akik talán a legjobb audió mérőeszközöket gyártják már hosszú évtizedek óta.
Ha a rezonancia magasabb frekvenciákon is számottevő lenne, gondolom nagy baj lenne.
Lehet nincs igazam...
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
blattida
#28699
üzenetére
Tudomásom szerint A DIN jelentése: Deutsches Institut für Normung.
Tehát minden konnektor, de egyéb rengeteg ipari termék is, amiket a német hivatal "standardba vett/foglalt" rendelkezik a DIN elnevezéssel, amit még követ egy néhány szám/karakter.Tény, hogy az audiós köztudatban az 5 tűs csatlakozó (meg a párja) gyökerezett meg DIN-ként.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
nebulo5
#28553
üzenetére
Én is kerestem jó sokat, de semmi konkrét utalást nem találtam.. Az IEC standardokban sem. Már említettem a vélemeényemet erről hetekkel korábban itt, de azonnal lekapták a fejem: pedig MINDEGY! Ha pedig valaki hallani vél vagy ténylegesen hall különbséget, azt jelenti, hogy az a készülék egyszerűen rosszul van kábelezve.
Nem okozhat bajt. Ha okozhatna, akkor úgy készítenék a kábeleket, hogy ne a felhasználótól függjön, hogy hová érkezik a fázis meg a null. -
Lompos48
nagyúr
-
Lompos48
nagyúr
válasz
ozzy711
#28447
üzenetére
...a tranzisztoros erősítőknek van egy ún. termikus torzítása, tehát a hőmérsékletük függvényében változik, ( ami innentől kezdve szinte mérhetetlen ) ami a csöveseknél ugye nem létezik.
Ez csak majdnem van így. Nem az erősítő hőmérséletváltozása okoz egy plusz torzításfajtát, hanem az ilyen erősítők fő elemei, a félvezetőknek van az az átkos tulajdonságuk, hogy egyes paramétereik változnak a jel pillanatnyi amplitúdója által generált hő miatt. Ez anélkül is megtörténik, hogy az átlaghőmérsékletük a tokon belül változna. Elektroncsövek esetén a fűtőszál és indirekt fűtésű katód 800-1000°C-os hőmérséklete termosztátként viselkedik és így az anódot bombázó elektronok nem képesek érzékelhetően változtatni a hőmérsékleten és ezáltal a paramétereken.
...ami innentől kezdve szinte mérhetetlen...
Ugyanúgy mérhető, mint bármilyen torzítás, mert a hullámforma torzulásáról van szó. De nem szoftveres húkuszpókuszokkal, hanem erre kifejlesztett célkészülékkel.
-
Lompos48
nagyúr
A műveleti erősítők néhány tucat tranzisztorból felépített közvetlen csatolt nagy feszültségerősítéssel rendelkező integrált áramkörök. A műveleti erősítőket az angol operational amplifier kifejezés rövidítése alapján gyakran nevezik „op-amp”-nek. Jellemzőik széles tartományban változtathatnak a felépítésüktől függően. Szimmetrikus bemenettel és általában aszimmetrikus kimenettel, nagy bemeneti és nagyon kis kimeneti ellenállással rendelkeznek. Jellemző még rájuk a linearitás és az alacsony határfrekvencia.
De ott van hosszabban és elég közérthetően a Wikipédián.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
ozzy711
#28195
üzenetére
Egy ellenállásmérés a műszerrel nem egyéb, mint egy áramgenerátorból ismert áramot engedünk a mért alkatrészen keresztül és mérjük a feszültségesést. A kettő arányából Ohm törvénye megadja az ellenállásértéket.
Ha megfordítod a "hangszóróeffektust" (áram egy mágneses térben elmozdulást produkál), azaz egy mágneses térben mozgatsz egy tekercset, akkor áram indukálódik. Ez az áram adódik hozzá (vagy vonódik ki) a mérőáramhoz(-ból) és ezzel a mérés eredményét megváltoztatja. De az ellenállás nem változik a mágneses tér miatt.Igen, még akkor is érzékelhető, ha csak a membránra fújsz.
[ Szerkesztve ]
-
-
#27953
Lompos48
nagyúr
bajnokpityu
#27951
Lompos48
nagyúr
válasz
bajnokpityu
#27951
üzenetére
Én hátranyúlok és leveszem a tápot a polcról.
Ha nincs, akkor keresek valakit akinek van. Ezért írtam, hogy itt beszűkült a megoldás keresése, nem vagyok mérv- hanem maximum ötletadó. -
Lompos48
nagyúr
A felsővel akár dióda-szépségversenyt is nyerhetsz, az alsóval már nem. Itt valami csúnya kimeneti rövidzár lehetett, ami vitte azt ami pillanatnyilag a leggyengébb láncszem volt. Én keresnék valahol egy változtatható kimenető tápot, amiről apránként növelve etetném az erősítőt és mérném az áramot. De lehet ez csak szakmai deformáció. Nekem az mondaná a legtöbbet. Mert innen passz!
-
Lompos48
nagyúr
Igen. Nagy nehezen a fóliás oldalról kispekulálható, hogy a híd 4 diódája a nagy kondenzátor alá van "eldugva". Nem tartom szerencsésnek, de nem hiszem hogy ez lenne bajok oka. Még töröm a buksit.
Ha azt a trutymót eltávolítod, ami a kondit rögzíti, akkor a kondi függőlegesre felállítható. Jó lenne megnézni hogy néz ki az a 4 dióda alatta.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
kjani18
#27897
üzenetére
Akkor illene a diódát a bemenet és szűrőkondenzátor közé helyezni és nem mászkálni ide-oda a többszáz volttal. A Q1 mellett/alatt látható dióda inkább a tranzisztort védi az induktív terhelés miatt.
Azért erőltetem hátha a legérdekeltebb tag megfordítva is lefotózza azt a modult, ha ugyan van mit fotózni. Bár lehet ott is elszállt fólia.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
bkercso
#27893
üzenetére
Az egy multistrat (többrétegű) kerámiakondenzátor, mellette pedig a kimeneti visszajelzést szolgáló optocsatoló van. Írja is mellette, hogy IC2 (A tantálkondik soha nem laposak, hanem valamennyire kör alakú a keresztmetszetük, márcsak a konstrukció miatt is.)
Meg aztán a lábai között mérhető 0.1" távolság sem "illik" egy 300V-os feszültséghez.
[ Szerkesztve ]
-
#27496
Lompos48
nagyúr
Speeedfire
#27493
Lompos48
nagyúr
válasz
Speeedfire
#27493
üzenetére
A két képlet tulajdonképpen egy és ugyanaz csak így vagy úgy szemléletesebb annak, aki nem érzi a jelentését. Mindkettő az Ohm törvényéből eredetezhető.
Ugyanakkora feszültségnél fele akkora ellenálláson (impedancián) dupla áram folyik (lásd ugyancsak Ohm). Innen a teljesítménynövekedés.
Az áramkorlát 2 dologra vonatkozhat: egyik, ha be van építve a végfokba és nem enged megengedettnél nagyobb áramot, ami veszélybe sodorná pl. a végtranzisztor(oka)t; másik a tápba épített áramkorlát, de az a tápot védi. Trafó esetében nem lehet egy értéket megjelölni pontosan áramkorlátnak. Egy trafó túlhajtható rövidebb/hosszabb ideig, legfennebb jobban melegszik/leég. Egy tranzisztor azonnal is megdögölhet és nem feltétlenül csak a túlmelegedés miatt. Ott egészen más fizikai jelenségek játszódnak le.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Utolsó nekifutással megpróbálok mégegyszer elmagyarázni egy pár dolgot.
1. Sajnos nem ugyanúgy fog viselkedni a két tranyó. A hfe nagysága a fokozat kimeneti és bemeneti impedanciáját befolyásolja. Mást aligha (mondjuk mást is, de az itt, most egyelőre nem került szóba).
A hfe egy hibrid paramétere egy bipoláris tranzisztornak. Magyar neve: áramerősítési tényező. Ha hFE-ról beszélünk, az a statikus áramerősítési tényező, értéke IC/IB adott IC és VCE értékeknél. Ha hfe, az a dinamikus áramerősítési tényező, egy differenciális paraméter, definíciója dIc/dIb adott IC és VCE értékeknél, tulképpen egy differenciálhányados, azaz adott pontban az érintő a karakterisztikához. Én azt mondtam, hogy ha a 2 tranzisztor ezen paramétere azonos, akkor a BD139 és a gigantikus SKT ugyanúgy fog viselkedni egy erősítőben. Egyetlen megkötés lehet(ne): ha véletlenül valamelyiknek az fT tranzíciós frekvenciája alacsony érték miatt módosítaná a működést, de nem erről van szó és az említett esetekben nem is lehet.
A bemeneti és kimeneti impedanciákat a h11e és h22e hibrid paraméterek befolyásolják, vagy igen, a hfe (azonos a h21e elnevezéssel) együttesen a tranzisztor körüli alkatrészekkel. Ha alkatrészek azonosak, hfe érték azonos, képletek azonosak... Nem folytatom.2. A komplex terhelés egyik jellemzője a frekifüggés. Ugyebár ez meg azt jelenti, hogy hol inkább áramot igényel, hol pedig feszkót, ugyanakkor az R(t)=U(t)/I(t) nem változik, azaz a Z (impedancia) változatlan!!!.
Ha megnézed egy hangszóró ekvivalens áramköri rajzát, jelleggörbéit, azokon látszik, hogy frekvenciafüggőek. Nagyon sok erről a dokumentáció a neten, rákereshetsz. Kiderül belőle, hogy nem minden frekvenciánál ugyanaz az érték. Az egyetlen helyen konstans: a
hangszóró cimkéjén.
A pufikondik nagysága mar csak azért sem mindegy, mert ne felejtsük el, hogy honnan is tápláljuk az erősítőt: 50Hz-es hálózatról ilyen-olyan trafón keresztül (általában). Egyenirányítva ez 100Hz (kétutas esetén). Ha e fölött akarunk nagy teljesítmény kivenni, akkor bezony kell a pufi, mert különben összeesik a táp és határolódik a kimenődelej.
A maximális feszültségérték, amit egy egyutas vagy kétutas egyenirányító kondenzátorral szűrve adni tud a bemenő váltófeszültség csúcsértéke (vagy effektív érték x 1.41) mínusz egyszer vagy kétszer az egyenirányítók nyitófeszültségének (VF) értéke. Ez érvényes bármilyen frekvenciára. És tehetsz oda millió Farad értékben pufferkondenzátort, annál nagyobb nem lesz. Esetleg a diódákat nyírod ki.
Szélsőséges esetben ez akár a torzítatlan kimenő teljesítményt a felére, harmadára is lecsökkentheti.
Nem tudom mi neked a szélsőséges eset. A kimenő teljesítmény annyit csökkenthet, amennyit a tápfeszültség esése okozhat Ohm törvénye alapján kiszámolva a hangszóró adott impedanciáján. Mivel a tápfeszültség nem tud növekedni, a teljesítmény sem fog.
pl. Z=4Ohm U(t1)=4V, I(t1)=1A vagy U(t2)=8V, I(t2)=0.5A. Ha ezt egy diagrammon ábrázolnánk, akkor az látszana, hogy 2db frekvencián 4Ohm az impedancia. De sajnos nem egyes frekiket hallgatunk....
Igen, ezt emlegettem, ezt hívják Ohm törvényének és diagrammon ábrázolva.... egy egyenes.
Részemről a téma lezárva.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#27130
üzenetére
hullám- és részecsketermészetű, egyúttal relativitásalapú és kvantummechankai) jelenség,
Hűha! Ilyen hullámhosszoknál nem részecskék, hanem inkább jó nagy kövek...
amely sokkal-sokkal bonyolultabb annál, ahogyan az oszcilloszkóp modellezi.
Az oszcilloszkóp semmit nem modelez, hanem mér és kivetít/kijelöl/mutat...
(Megjegyzendő, hogy a digitális műveletek során még abban a számítógépes modellben sem mindig pontosak az "egyesek és a nullák",
Néha 0.75 vagy ilyesmi Nna!
kissé leegyszerűsítve ezért vannak a hibajavító algoritmusok, amelyek statisztikai becslések alapján többé-kevésbé sikeresen interpolálni próbálják az eredeti "egyeseket és nullákat"
Azért ez se épp' így van, de nem menjünk részletekbe, mert nem idevaló.
Itt egy kicsit elereszteddet a gyeplőt.
-
Lompos48
nagyúr
Én csak arra kaptam fel a fejem, hogy 10W-os erősítővel kinyírni egy 100W-os hangfalat.
hangdoboz/hangszóró == komplex terhelés.
Ez tény. Ugyanakkor az is, hogy egy 4Ω-os hangszóró az egész hangsávban, amit visszaad vagy rákapcsolnak sehol nem megy 2Ω alá.
Ezért ragaszkodom az említett 100W-os abszurd kijelentéshez.
Még 2 apró megjegyzés:
1. Egy erősítő végtranzisztorai mindig annyi teljesítményt adnak le, amennyire kivezérlik őket. Egy 10W-os erősítőben végkivezérlésnél kb. egyformán fog viselkedni egy BD139 pár vagy az amit fotón linkeltem. Ha netalán valamelyik változatban a tranzisztor hfe paramétere túl nagy lenne, akkor az elviszi a kimenő jelet a torzítás felé. Ennek a maximuma a majdnem négyszögjen. Ennyi. Ez a legtöbb.
2. Ugyanígy, bármekkora puffert teszel a tápba, az istennek nem fogja túllépni a táp nominális feszültségét, mert már az előző pont miatt se lesz, ami több áramot kérjen. Ezt mondja Ohm is. Ha meg sok a pufferben a töltés, ott ücsörögjön benne. Azt nem vitatom, hogy az egyenirányított feszültség hullámosságának/brumm csökkentéséhez igenis fontos.Lompos48, a másik akadékoskodó
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
bkercso
#27073
üzenetére
Az erősítő maximális kimeneti teljesítményében "aránylag fontos" szerepet játszik a tápfeszültség. Tehetsz bármekkora puffert vagy akár ekkora (145A-es) tranzisztort is:
vagy eltorzíthatod négyszögjellé a bemeneti jelet, attól még halálos teljesítmény abból kijönni nem fog, amíg Ohm törvénye érvényes marad.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#03969024
#27033
üzenetére
Épp' akartam kérdezni, hogy már az is baj, ha valami rendesen működik?
Ez így van rendjén. Tegnap emlegettem az igényes kivitelezést. Erre mondjátok, hogy "jó a vas". Hát igen.
Azért meg lehet próbálni érzékeny(ebb) műszerrel is. Az említett ellenállás nem hiszem, hogy segítene, mert a mérőműszerek 99%-a nagyobb belső ellenállással rendelkezik, mint amit ödaköthetünk, tehát söntöl és kisebb feszültséget mérünk vele, mint nélküle. -
#26982
Lompos48
nagyúr
bajnokpityu
#26981
Lompos48
nagyúr
válasz
bajnokpityu
#26981
üzenetére
Csak a szűk látószöget kéne kicsit tágítani.
Az már nem fog menni. Nincs is szándékomban. Konzervatív fizika-elektronika-mérések hívő vagyok és maradok. A fül tökéletlen. Ha nagyon ragyog ami a látószögön érkezik, majd pislogok, lehunyom a szemem vagy elfordítom a fejem.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#03969024
#26973
üzenetére
Eleve nem nézem meg azt, hogy kinek milyen géppark áll a háta mögött, sem azt, hogy milyen talaj van a lába alatt.
A HiFi-t nem kerülöm, de nem megyek vele az (általam felállított) ésszerűség határain túl. Vén fejjel másfél méter bakelit, két méter kompakt kazetta és 35k(darab) mp3 zenén kotlok. És nekem ez jól van így. Véleményem van és ugyanúgy kifejthetem, mint bárki más. Senkit nem hülyéztem le a Hifi vagy audiofil mivolta miatt. Néha próbálok érvelni, nézeteket megváltoztatni. Van amikor sikerül, máskor nem. És mindezek mellett jól alszom. Ennyi. Elég?@kercso
Jó kérdés! Nem veszek részt HiFi szeánszokon, de megfordulok néha olyan helyeken, ahol jó minőséggel hallgatnak zenét. Ha meglepő amit hallok, rákérdezek részletekre. Van amikor tanulok, van olyan is, hogy nagyon furcsa dolgokat "tudok meg". Mindenesetre nem a HiFi az életem egyik fő vonala. Csak ott van és kellemes. Néha hozzá is tudok szólni. Ha nincs mit, hallgatok.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#03969024
#26969
üzenetére
Igaz, házit. Ugyanakkor csak zárójelben: olyan körülmények között épült és olyan műszerparkkal volt próbálva, megmérve minden szempontból, amit a jelenlevő (nemcsak a Qaudot kritizáló) fórumtársak közül nagyon kevesen tapogattak, esetleg képen/katalógusban láttak.
DIY fórumokat olvasgatok. Ami jónak, ötletesnek tűnik, azt próbálom megérteni és elraktározni. Ha meg butaságot látok, olvasok, abba - ha lehet - beleszólok, nem saját érdekemben, hanem azért, hogy másokat ne vezessen félre. Ha nem, elröhögöm magam.És mi bajod van Marosvásárhellyel?
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#03969024
#26966
üzenetére
...leragadt a Quad cég filozófiájánál...
Neeem! A Quad hallgatásánál ragadtam le. Nekem az elég. Mint filozófia: egyszerűen hiszek a fizika törvényeiben, nagyon régóta. Még soha nem kellett csalódnom. Még akkor sem, ha valamit felfedeztem, mert a fizika már azt is tudta.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#03969024
#26961
üzenetére
Nem szeretek kötözködni, ellenben nagyvonalakban tudom mi-miért történik/történhet. Én az univót nagyon rég félretettem, nem azzal mérek, amikor mérek. Azt ellenben merem állítani, hogy egy átgondolt, gondos, hozzáértő kivitelezés, kábelezés stb esetén ilyesmi nem történik.
Nem muszáj hinni nekem. -
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#26930
üzenetére
Fázishelyes bekötésre váltás után a hang szépen feltisztul, "kiegyenesedik", ha felületesen hallgatod, akkor vékonyabbnak tűnik, de ha odafigyelsz, akkor hallod, hogy mégis több és mélyebb a mélye, miközben a hangsáv többi része is a helyére kerül, és feltisztul. Jellegében nagyon hasonló a hangbeli különbség ahhoz, mint amikor a konnektorban forgatod az erősítő vagy a lejátszókészülék tápkábelének dugóját az "abszolút fázisú" és a "180 fokos fázisú" állàs között.
Ez már audio-poézis!
Ne haragudj, nem tudtam nem megjegyezni...
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
krystman
#26551
üzenetére
Az áthallás (angolul crosstalk) nagyon is frekvenciafüggő és a magasabb frekvenciákon kiemelkedőbb. A mellékelt ábra ezt szemléltet(het)i. Összehasonlításnak a leolvasható 60dB-es szint egy 1000-es, a 80dB pedig egy 10000-es arányt jelent. Tehát 60dB-nél az egyik csatorna "hallani" fogja a másik csatorna jelének egy ezrelékét.
Az ábra egy jó erősítő jelleggörbéjét mutatja. Gyengébb termékeknél sokszor az adatlapban inkább eltekintenek a közléstől.
Egy próbát még megejthetsz: bármelyik csatorna bemenetét rövidre zárva is hallgasd meg. Ha a jelenség csökken, akkor lehet, hogy a kábelek okozzák az áthallást.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
nemdan
#26313
üzenetére
Az erősítő kimenetére is nominális impedancia van megadva akárcsak a hangszórókra. Az én véleményem az, hogy kisebb hangerőn kipróbálhatod gond nélkül azt az elképzelt kombinációt. A nagy hangerőt úgysem tudnád elviselni.
Ez magányvélemény, amiért lehet leüt-/lőnek itt, de a döntés a tiéd.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
nebulo5
#26282
üzenetére
...ha már 4 négyzet milliméteres keresztmetszetű kábelt használok, akkor esetleg szűk keresztmetszet lehet a relé alig 2 négyzet milliméteres pólus felülete....
Nem feltétlenül a kontaktus-keresztmetszet az, amire figyelni kell. Ha van adatlap a reléről, abban szerepel a kontaktus ellenállás és a maximális áram, amit átvinni képes. Előbbi olyan 20-30mΩ érték körül mozog egy 10A-es kontaktusnál, utóbbit pedig össze kell vetni az erősítő által maximálisan leadható csúcsárammal a megfelelő hangszóróimpedancia esetén. Érdemes jó minőségű foglalatot (talpat) is beszerezni, mert annak a kontakellenállása is sorba kötődik a hangszóró-kábel-reléérintkező lánccal.
-
#26228
Lompos48
nagyúr
Salvador20
#26223
Lompos48
nagyúr
válasz
Salvador20
#26223
üzenetére
Csodálatos az a részlet, ahol három másfél-kétcentis kábel megy a fehér elosztóba, majd onnan a 6-7mm-es fehér a konnektor felé.
-
#26213
Lompos48
nagyúr
bajnokpityu
#26212
Lompos48
nagyúr
válasz
bajnokpityu
#26212
üzenetére
Ez kellene legyen a topik mottója!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
tamas456
#25769
üzenetére
de a képeken megjelölt dolok még mindig forrósodnak
Azok nagyobb teljesítményű ellenállások kerámia tokozásban. Azért olyanok, hogy bírják a melegedést. Normális, hogy forrók. Nagyobb baj, ha esetleg a bordára szerelt IC-k is forrók.
Ezeknél sem árt(ana) a PC-knél már annyira mindennapossá vált/emlegetett újrapasztázás. Az erősítő évjárata 76-81 (?) szerint a paszta már régesrégen kiszáradt, szétporlott. Ahhoz ellenben szét kell szerelni.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
blattida
#25753
üzenetére
A táp pufferkondenzátorai nem "tudják" kiválasztani melyik csatorna biztosítékát csapják ki.
. Ha ilyen baj volna, akkor a hálózati biztosíték szállna el.Puffernek nem való a tantál. Azt másra találták ki.
A fotódon látszik 2 bazi nagy hibrid IC (Sanken vagy hasonló gyártmány) a hűtőbordán. 99%-ban azok egyike lehelte ki a lelkét. Generációs meg technológiai okok miatt olyannak a beszerzési esélye egyenlő a fennmaradó 1%-kal. Sajnos.
és szomorú. -
#25701
Lompos48
nagyúr
Deadzone41
#25700
Lompos48
nagyúr
válasz
Deadzone41
#25700
üzenetére
Rossz irányba volt bejáratva.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#25499
üzenetére
A hangszóró már nem érdekel. Már említettem, hogy azt láttam és mértem régebb. Elmondtam róla a véleményemet is. Ennyi.
De:
...a magnószalag mágnese jelei, a vezetékeken futó különbségi feszültségjelek a valóságban nem a nullára szimmetrikus jelhullámok, mert nem léteznek „önmagukban”, nem is értelmezhetőek a hordozó közegük nélkül, azaz, a hullámuk negatív félperiódusa is a közegnek egy pozitív értéke, ami „alatt” még van egy adagnyi pozitív közeg, ami nélkül ezek a fajta hullámok nincsenek...
Itt hibázol. Egy szűz magnószalagon semmiféle mágneses polarizáció nincs. Ha jel kerül rá, akkor észek-dél-észek-dél stb lesz, amik között a féltávolságon ott az Egyenlítő, azaz a nulla.
A vezetékeken nem futnak feszültségjelek, a feszültség csak ott ácsorog és mivel jel, változtatgatja az értékét. Futni az áram, másképp nevezve az elektronok futkosnak (ide-oda).
Mi a közeg pozitív értéke? A magnószalagnál az előmágnesezés? Az is váltakozó. Az áramnál mi? A drót? Akkor mi van, ha megfordítom? Ha meg a feszültségben vagy áramban van egy állandó pozitív "talapzat" az már offset.
Víz esetében: egy tíz méteres medencében egyméteres hullámok esetén a víz meg se moccan 2 méter mélységben. Nézz utána!
Ez mind-mind fizika és nem hifi.
Szegény Huygens forog a sírjában, pedig már 317 éve halott.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
zoltanz
#25367
üzenetére
Az egyik hangszóró fordítva kötése csak a hangképet rontja el borzalmasan. Gondolj egy olyan jelre, ami egyformán érkezik mindkét csatornából/hangszóróból. Ha fordítva vannak kötve, akkor lesznek olyan pontok/zónák, ahol a 2 hanghullám az ellenfázis miatt kioltja egymást. A bejáratáshoz nem szólok hozzá.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#56474624
#25355
üzenetére
Hogy ne önmagamat idézzem, de ne higgyek a Sulinetnek se, itt egy drezdai diplomamunka, egy angol nyelvű Wikipédia definíció, ahol ezt írják: "generating a mechanical force that causes the coil (and thus, the attached cone) to move back and forth, thereby reproducing sound under the control of the applied electrical signal coming from the amplifier", vagy egy topic a következőkkel: "...has a resting position around which it can oscillate. When the waveform is on top of the zero line (the resting position of the speaker), then the membrane moves toward you. When the waveform falls below the zero line, the membrane moves away from you." A sulinet illusztrációs animáció sajnos hibás.
Ezennel részemről a hanszórótéma le van zárva. Maradok saját tévhitemmel.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#25334
üzenetére
A mai előadásod felér egy kisdoktorival.
Remélem még jobban fogja polarizálni az olvasó közönséget. Kérdés mennyien maradnak egyik vagy másik oldalon, szimmetrikus vagy nem szimmetrikus elosztásban.Ajánlok egy utolsó kísérletet, de nem engedélyezem a felhasználását csak idézőjelek között és a forrás lábjegyzetben való megjelenítésével:
Kísérleti felállítás: színuszos jelgenerátor - erősítő - hangszóró - sztroboszkóp. Utóbbiról - ha kell - külön értekezek majd. Jelet kötök az erősítőre és ugyanazt a sztroboszkópra is. Szinkronban (mert ez a helyzet áll fenn) a sztroboszkóp villanásakor a membrán egyhelyben állónak fog látszani frekvenciától függetlenül (nyugodtan próbálható 10Hz-től 1-2kHz-ig, ameddig a sztroboszkóp "bírja"). Ha okosabb a sztroboszkópod, akkor külön szinkronizálható a pozitív vagy negatív félhullámmal. Első esetben a membrán a külső kilengés határán látszik, a jelet zéró felé csökkentve visszatér a nyugalmi állapotába. Negatívnál befelé húzodva látod nagy amplitúdónál, majd csökkentve kijön a nyugalmi pozícióig. Ez elmagyaráz(na) mindent. Nekem, de gondolom többünknek ez elég.
Én ezt valamikor végigcsináltam, de nem hifi indíttatásból, hanem valami Doppler méréseknél.
Annyira nem tartom fontosnak, hogy kisfilmet készítsek róla téged meggyőzendő.Zenei hasznos jel formájában feszültség, áram áramlik egyirányban, az erősítő pozitív hangszórócsatlakozójából a hangszórón át az erősítő negatív hangszórócsatlakozójába. Ez evidencia! Ez a cél! Másképp nem működne a zenehallgatás!
Erre pedig csak ennyit: imádom, ha egy feszültség áramlik vagy akár az áram a "pozitív hangszórócsatlakozójából a hangszórón át az erősítő negatív hangszórócsatlakozójába (copyright kammerer)".
Visszavonultam mint kabarénéző, szórakozni.
-
#25235
Lompos48
nagyúr
cipofuzo87
#25233
Lompos48
nagyúr
válasz
cipofuzo87
#25233
üzenetére
5 centi: be az égőbe, ki az égőből...
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#56474624
#25211
üzenetére
Kicsit pontosabban, mert az áram nincs ott! Ott csak töltéshordozók vannak és "el vannak foglalva" az pozitív töltésű atommagok körüli keringéssel. Feszültség rákapcsolásakor "elindulnak" az az által diktált irányba, ugyanakkor még mindig részt vesznek az atommagok töltésének semlegesítésében is. Dupla meló! De hogy áramolhassanak mégis a drót egyik végén újak kell érkezzenek (valamilyen forrásból) a másik végén pedig kilépnek (például egy terhelésbe). Eddig a mese!
Egész pontosan: az áram töltéshordozók rendezett mozgása potenciálkülönbség alkalmazásakor. Ha nincs feszültség nincs áram se.Nagyon hasonlít ahhoz a kérdéshez, hogy: mit csinál a szél ha nem fúj?
Bocsánat a korrekció merészségéért.
[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Dorian
#25176
üzenetére
A kérdéseim ezek voltak:
De itt megint van egy bibi: a kábel mindkét szálában ugyanaz a váltakozó áram folyik, hol egyik, hol másik irányba periódusokként egyszer megfodulva. Akkor ez hogy van? Vagy itt is csak egy irányban haladnak (pl. kifelé) az elektronok, mint a hangszóró membránja?
A te válaszod:
Annyi, hogy az egyezményes jelölés szerint az áram iránya az elektronok valós vándorlási irányának megfelelően a + pólusból a - felé halad.
Aztán megint én:
Akkor egyezményesen hallod a különbséget a 2 irány között. Erre számítottam. Mindent megmagyaráztál.
Vond le te a következtetést.
Erre nem kapsz ötöst.
Ehhez képest az Eugen Ionesco abszurd színháza kutyafüle.[ Szerkesztve ]
-
Lompos48
nagyúr
Én még nem használtam és nem is fogok ilyen jelzőket használni. Ellenben most 2-3 óra kertészkedés után visszatértem és megint tanultam valamit:
Az erősítő + kimenetén megy ki az energia és a mínuszon jön vissza. (Csak majdnem idézet)
Ez természetes is, ha a kábelek irányítottak. De itt megint van egy bibi: a kábel mindkét szálában ugyanaz a váltakozó áram folyik, hol egyik, hol másik irányba periódusokként egyszer megfodulva. Akkor ez hogy van? Vagy itt is csak egy irányban haladnak (pl. kifelé) az elektronok, mint a hangszóró membránja? Ha igen, akkor a két jelenség simán magyarázható egymással...
-
Lompos48
nagyúr
válasz
blattida
#25117
üzenetére
De, úgy van. Húzás után nem azért lágyítják, hogy könnyebben lehessen tekercselni, hanem a tölcsérszerű sruktúrák kialakítása végett, ami aztán preferenciális irányokat határoz meg. Erről már írtam véleményt 1-2 hónappal korábban, nem megyek be ismét a zsákutcába. Tekintsetek el szerény véleményemtől és hiányos fafülű tudásomtól.
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#25110
üzenetére
Olyan esetben, ha (mint pl. egy zeneszám tutti jellegű lezárásakor) „folyamatosan” özönlenek a hangjelek a hangszóróra, akkor a membrán „folyamatosan” a „kilökött” állapotában marad, mintha csak egyenáramot küldtünk volna rá.
Ezt inkább nem kommentálnám. Talán levelezz erről idősebb fizikusokkal, mint Ohm, Faraday, Lenz, Maxwell. Nekem így túl magas. Legalább annyira, mint a hangszórókábelek iránya.
Feladom!
-
Lompos48
nagyúr
válasz
#71562240
#25087
üzenetére
Ez kimondottan csak a következetes jelekre érvényes. A többire nem.
s a mélyhangok (pl. lábdob) segítségével ez pontosan szemrevételezhető-ellenőrizhető.
Igen. És amikor a dobos leveszi a lábát a pedálról, akkor a membrán beszippantódik.
De mi van a basszusgitárral? Húr le, húr fel? És ha balkezes a gitáros, mint Paul McCartney?
Ne vicceljetek már!
@blattida
Igen, le tudja szakítani/vagy égetni akkor is, ha például az egyik végtranzisztor zárlatos lesz és a fél táp a hangszóróra jut direktbe.
[ Szerkesztve ]
-
-
Lompos48
nagyúr
válasz
Patice
#24891
üzenetére
Valamikor a '70-es években a JVC kitalálta a Biphonic technikát. Ez műfejet és rajta hallgatóra szerelt mikrofonokat jelentett, ami a fül szintjére érkező hangokat vette fel.
Annak idején drágább kazettás magnókba (JVC 838L) szerelték az ún. biphonic processzort, amin élvezet volt így hallgatni a zenét, nem beszélve a demo anyagról.
Manapság a technikát elég elterjedten használják a videorecordereikben.
[ Szerkesztve ]
-
#24786
Lompos48
nagyúr
cipofuzo87
#24780
Lompos48
nagyúr
válasz
cipofuzo87
#24780
üzenetére
Lehet/érdemes ezt forrasztani? Ha nem, akkor milyen 3m-es IC kábelt ajánlatok a 10000 Ft-os kategóriában?
Ennyi pénzből kijön egy utam autóval és pákával Budapestig. Csak a visszaút marad fedezet nélkül.
-
#24662
Lompos48
nagyúr
bajnokpityu
#24653
Lompos48
nagyúr
válasz
bajnokpityu
#24653
üzenetére
Továbbra sem értem ezt az irány "problémát", hacsak azért nem lehet fordítva kötni, mert más konnektikával vannak szerelve (kép Valhalla):
De egy ilyen specifikációnál és árnál minden lehetséges:
Nordost Valhalla interconnect & speaker cable Specifications
Sidebar 1: Specifications
Description: Micro-monofilament speaker cables and interconnects.
Serial numbers of units reviewed: N/A.
Prices: Speaker cables: $4200/m pair with banana-plug or spade termination; additional length, $1900/m. Interconnect: $3300/m pair with RCA termination; balanced (XLR) configuration, $60 extra; additional length, $1000/m. Approximate number of dealers: 100. Warranty: Lifetime.
Manufacturer: Nordost Corporation, 420 Franklin Street, Framingham, MA 01702. Tel: (800) 836-2750. Fax: (508) 879-8197. Web: www.nordost.com.
Nálam a mérnöki meg a kompromisszum két egymástól idegen fogalom.
Almát helyettesít szilvával, de betömi a tátongó rést (üres gyomrot), a tökéletlen fül pedig beveszi?
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
és szomorú.
Ehhez képest az Eugen Ionesco abszurd színháza kutyafüle.
Új hozzászólás Aktív témák
VoidXs- Tudástár Parazitaeffektusok az áramkörben 1.
- Tudástár Melyik áram merre folyik a NYÁK földhálózatán?
- Tudástár Erősítők tápellátása
- Bemutató DSD: divatőrület vagy a zene új dimenziója?
- Bemutató Audio-gd Precision 2 erősítő teszt
- Új CAPTIVA Gamer Tervező Laptop 17" -35% Bivaly i5-13500H 6Mag 64GB/2TB RTX 4060 8GB FHD 144Hz
- Lenovo Ideapad 320 : I3-6006U /// 4GB DDR4 /// 128GB SSD /// Windows 10
- LENOVO ThinkCentre M710q Mini PC, I5-7500T CPU, 8GB DDR4, 256GB NVME SSD WIFI, Bluetooth, Win 11, 27
- Dell Optiplex 3050 PC, I5-6500 CPU, 8GB DDR4,512GB NVME SSD, Win 11, 27% áfás számla, 1 év garancia
- Új HP OMEN Gamer Tervező Laptop 16,1" -40% i5-13420H 8Mag 16/512 RTX 4050 6GB FHD 144Hz!
Állásajánlatok
Cég: Marketing Budget
Város: Budapest