Új hozzászólás Aktív témák
-
Mackósajt
senior tag
válasz
tknof1871
#244
üzenetére
Szia!
A reakció eredmény nátrium-acetát, szén-dioxid, és víz. Tudtommal egyiknek sincs erősebb koszoldó hatása, mint az alapanyagoknak. Egyik se jobb szerintem, mint simán ecettel vagy szódaoldattal tisztítani a lefolyót. Amúgy mindkettő használható tisztítószernek, de szerintem célszerűbb nem egyszerre.
-
Mackósajt
senior tag
válasz
#48613632
#233
üzenetére
A víz benne marad, nem alakul át semmi mássá, csak felszívja magába a carbomer. Csak ne adagold túl a gélesítőt. (Szvsz. nem olyan nagy baj, ha folyékonyabb a cucc mint a kereskedelemben kaphatóak. Akkor pl. lehet spriccelni is, nem csak kenni. De nyilván megvannak a magad szempontjai.)
A második kérdésedre nem tenném tűzbe a kezem a válaszomért, de szerintem hozzáadhatod a carbomert utólag is.
BTW, a hidrogén-peroxidos cuccot sötét edénybe tegyél, amiben nem kap fényt.
-
Mackósajt
senior tag
Ha feltételezzük, hogy a 12-es PH-jú oldat egy teljesen oldott és disszociált lúg (szóval nincs semmi trükk a feladatban), akkor a következő a menete.
A PH a H+ ion koncentráció (tényleges formájában a H3O+ ion koncentráció) negatív tízes alapú logaritmusa. Ha kiszámolod a -lg[H+] = 12 egyenletet, akkor 10^-12 mol/dm^3 jön ki.
Másrészről ennek egyensúlyban kell lennie az OH- ion koncentrációval, oly módon, hogy [H3O+]x[OH−] = 10^-14 mol^2/dm^6.
(Ebből kiszámolható, hogy az oldatodban az OH- koncentráció 10^-2 mol/dm^3 (0,01)), de ez nekünk most nem kell.)5 rész víz hozzáadása a hatodára hígítja a lúgoldatot. Mivel az [OH-] és az [H3O+] szorzata egy fix szám, ezért ez hatszorosára növeli a "sav" koncentrációját, tehát az új [H3O+] = 6 x 10^-12 mol/dm^3.
Ebből kiszámolható, hogy az új PH = -lg(6x10^-12) = 11,22.
-
Mackósajt
senior tag
válasz
TESCO-Zsömle
#214
üzenetére
Találtam egy céget némi kereséssel, ami ún. nehéz folyadékokat forgalmaz. De tartok tőle, hogy ezek se jók neked. Egy része az itt említett anyagoknak is ionos, ami meg nem, az nem vízoldható (de legalább mérgező is).
BTW elég halott a topic, de szerintem nem én vagyok az egyetlen akinek ki van emelve a fix listában.

-
Mackósajt
senior tag
válasz
Con Troll
#190
üzenetére
Szükséges kiindulási adatok:
A KI molekulatömege: 166
A víz molekulatömege: 18Móltört 0,23 egyébként azt jelenti darabra a molekulák 23%-a KI.
A tömegszázalék tehát 0,23*166 / (0,23*166 + 0,77*18) * 100 = 73,37 m/m%
Megjegyzem, szerintem szobahőmérsékleten nem lehet ennyi KI-t feloldani vízben, de egy számítási példának végeredményben nem kell minden áron életszagúnak lennie...
-
Mackósajt
senior tag
válasz
fpeter07
#183
üzenetére
Először is szem előtt kell tartani, hogy ez vizes oldatban van, mert ez nagyban meghatározza, hogy mi merre.
Ami keletkezik, az szárazanyagként felírva Na[Al(OH)4] lenne, de vizes oldatban ez ionjaira disszociált formában van jelen, mint ahogy a NaCl is Na+ és Cl- vízben, és a NaOH is Na+ és OH-. (És igen, az aluminátion pont ezért negatív töltésű, mert a benne lévő alumíniumion csak 3+.)
Az egész csak azért tűnhet furcsának, mert az egyenlet sűrítve foglal össze egy többlépéses reakciót (mint sok más egyenlet is). Ami itt történhet, az az, hogy a NaOH (pontosabban az OH-) először is leoldja az oxidréteget az alumíniumról (ha előkezelt a felhasznált alumínium, akkor ez a megelőző lépés kimarad), majd az alumínium reagál a vízzel hidrogénfejlődés közben (Al + 3 H2O = Al(OH)3 + 3H2), majd a keletkezett Al(OH)3 rögtön feloldódik a lúgoldatban (Al(OH)3 + OH- = [Al(OH4)]-.
A NaOH eleve disszociált formában van jelen, és maga a Na+ szigorúan véve sehol nem vesz részt a reakcióban, csak azért kell az összefoglaló egyenletbe, mert ott NaOH-ként van felírva a bal oldalra, és akkor kell a a jobb oldalra is.
-
Mackósajt
senior tag
válasz
becuszabi
#177
üzenetére
Még kapható acetonos körömlakklemosó. Nemrég néztem, meg kicsit régebben (vagy 1,5 éve) vettem is. Műszaki cikkek tisztítására valóban nem a legjobb, mert egy csomó anyagot kikezd, olyan festékeket, bevonatokat ás műanyagokat is, amik az alkoholtól biztonságban vannak. (Viszont a laborban ez volt a legjobb az üvegedények tisztítására, már amikor nem kellett valami semmi igazán erős

-
Mackósajt
senior tag
A metilén egy szabad gyök. Olyan reakcióképes, hogy gyanús, hogy nem lehet önállóan benne a flakonban. Nem véletlenül az csak az első tagja egy hosszabb vegyületnévnek? (Pl. a formaldehidet/metanal-t láttam már metilén-oxidnak írva.)
Annyi bizonyos, hogy a metilén nem ugyanaz, mint a metanol. Persze ki tudja mennyire volt eltévedve, aki a címkét írta. És simán el tudom képzelni, hogy metanol _is_ van benne.
A metanol a gumit elvileg nem oldja fel, bár lehet nem tesz jót, ha benne áll. A lakkról nem tudok nyilatkozni, fene se tudja miből van, nem értek a lakkokhoz, azok akár eltérően is reagálhatnak gyártmánytól függően.
-
Mackósajt
senior tag
válasz
cellpeti
#160
üzenetére
Mármint úgy érted ha fel van írva az elektronhéj szerkeze? Jó volna, ha hoznál egy példát, mert még sose láttam "kvantumszámokkal megadva" egy elemet, az elektronszerkezeti jelölések közvetettebbek, különösen a végén (a spinkvantumszám nincs explicite jelölve bennük). + egy elemnek nincsenek ilyen kvantumszámai. Az azt felépítő egyes elemi részecskéknek, ppl. az egyedi elektronoknak van (ezért is tippelek arra, hogy talán az elektronhéj szerkezet eltérő jelölésű felírására gondolsz).
Azért találgatódzom neked egy sort:
- Ahány héj (főkvantumszám) van, annyiadik sor.
- Az utolsó héj alá tartozó alhéjjak (mellékkvantumszám) adja meg melyik mező. Ha csak s van, akkor s mező (a periódusos rendszer bal széle), ha p is van, akkor p mező (a táblázat jobb oldala), ha d is van, akkor d mező (a táblázat közepén lévő "híd"), stb. (Vigyázat, a d mezőtől kezdve trükkös dolgok vannak, de ezt nem kell tudni egy tiszta levezetésben...)
- A mezőn belüli oszlopszámot az adja meg, hogy az utolsó alhéjjon hány elektron van (mágneses és spinkvantumszám).Pl. a Nátrium: [Ne] 3s1 elektronszerkezet
Főkvantumszám: 3, a harmadik sorban van. (Egyben azt is jelenti, hogy a mellékkvantumszámok megengedett értékei 0,1,2 lehetnek)
Mellékkvantumszám: s vagyis 0. Az utolsó alhéj az 0-ás mellékvantumszámú (s), tehát a Nátrium az s mezőben van.
Mágneses kvantumszám: gondolom 0 lehet, mert nem lehet nagyobb az abszolút értéke, mint az adott elektronhoz tartozó mellékkvantumszám értéke.
Spinkvantumszám: ez ugye lehet -1/2 vagy 1/2. Ha mindkettő szerepel akkor 2 elektron van az utolsó energiaszinten, ha csak az egyik, akkor csak egy elektron van az utolsó energiaszinten. A Nátrium esetén csak egy elektron van, úgyhogy az s mező első sora lesz.
-
Mackósajt
senior tag
válasz
fpeter07
#141
üzenetére
Azért "feleződik", mert nem mindegy, hogy oxigén molekula vagy oxigén atom. 1 oxigén molekula 2 atomot tartalmaz.
Számold össze az oxigént a reakcióegyenlet jobb oldalán. 8 O2 + 9 O = 12,5 O2 (25 O).
Az aláírt számításod helyesen 8x2 O + 18/2 O = 25 O vagy 8 O2 + 18/4 O2 = 12,5 O2.
-
-
Mackósajt
senior tag
válasz
becuszabi
#130
üzenetére
Nem túl részletezőek a források, mert egyrészt azt írják, hogy az alkinok oxidációs reakcióiban általában felhasad a hármas kötés, és két karbonsav keletkezik, de van olyan, ahol konkrétan oxálsavat írnak az acetilén vs. permanganát eredményeképp, és ezek szerint itt nem hasad.
Ettől függetlenül persze a megadott képlet - C2H2(OH)2 - se oxálsavra, se hangyasavra nem jön ki.
Viszont:
Az általad idézett Bayer reagenses Wikipédia link reakcióegyenlete nem zárja ki, hogy ecetsav keletkezzen. A slusszpoén az, hogy a C2H2(OH)2, bár nem szokás így felírni (és elég megtévesztő is), de az összegképlet alapján lehet Ecetsav.

Az acetilén valószínűleg a kétoldali csatlakozó láncok hiánya miatt kivétel az alkinok általános viselkedése alól. Az alkinok valószínűleg azért hasadnak ebben a reakcióban, mert az összesen háromszoros oxigénkötés létrejöttéhez valamelyik oldalon hasadnia kell a C-C kötésnek, és az az oldal van jobban célkeresztben, ahol eredetileg a hármas kötés volt. Az acetilénről viszont a hidrogént könnyebb lehet leszedni. Az oxálsavas verzió meg talán azért van, mert bizonyos körülmények közt tovább oxidálódhat.
Ez persze csak feltételezés. Eleve nem értem miért írná valaki úgy le az ecetsavat, hogy két hidroxilcsoportot emel ki. Ez inkább etén-diol lehetne, de annak az esetleges keletkezésére még célzás sincs a forrásokban.
-
Mackósajt
senior tag
válasz
Taknyoshal
#124
üzenetére
Egy reakció során nem feltétlenül bomlik fel minden eredeti kapcsolat a résztvevők közt. Fel lehet ismerni a tipikus csoportokat a sav-bázis reakcióknál.
H2SO4 (kénsav) -> SO4(2-) szulfát
HNO3 (salétromsav) -> NO3(1-) nitrát
stb.Ezeket egyszerűen fel kell ismerni ránézésre, és egyben kezelni.
Annál is inkább fontos, hogy ezeket a molekuláris ionokat felismerd, és egyben kezeld, mert vizes oldatban, ahol a laborban leginkább találkozni lehet ezekkel a reakciókkal, nincs szigorúan vett közvetlen kapcsolat az erős savak anionjai, és a képletben hozzájuk rendelt hidrogénion(ok) között. Az a kötés ilyenkor csak papíron létezik.
-
Mackósajt
senior tag
válasz
Taknyoshal
#116
üzenetére
1. Ez valóban nem mindig egyértelmű, kell hozzá lexikális alap is. Főleg, hogy sokszor nem történik semmi.
2. Tudni lehet, hogy a ZnO-ban a Zn +2, mert ott van mellette az O, ami szinte mindig -2. A Cl pedig szinte mindig -1, az összes többi változata bizonyos ritka vegyületekben fordul elő, amiket fel lehet ismerni.A Cl biztosan nem lehet a "+" pár a Zn mellett, mert sokkal erősebb elektronvonzó (lásd első hozzászólásom). Alapvetően ha két erősen különböző elektronvonzó képességű elem vegyül egy ionos vegyületben (mint amilyen a ZnCl2), akkor az erősebben elektronvonzó elem (Cl) leszakítja a gyengébb elektronvonzó (Zn) külső elektronját/elektronjait, így az erősebb elektronvonzó negatív lesz (Cl(-1)), a gyengébb elektronvonzó pozitív (Zn(+2)). Ha az elektronvonzó képesség közel azonos, akkor osztoznak (kovalens vagy fémes), úgyhogy vissza is jutottunk a hogyan döntjük el milyen kötés kérdéshez.

A Zn, Cl és nagyon sok elem esetén is igaz, hogy elvileg ugyan többféle vegyértékük lehet, de gyakorlatilag ezek közül 1 v. 2 sokkal gyakoribb, mint a többi. Ez különösen igaz a periódusos táblázat két szélén lévő elemekre, a középen lévők lelkivilága sajnos bonyolultabb, mert az elektronszerkezetük külső része elég trükkös. Innentől mint mondtam játszik a lexikális tudás. Sok mindent ki lehet logikázni, de nem mindent.
Azt kell megérteni, hogy az elemek a vegyületek létrehozásakor arra "törekednek" (elhatárolom magam a saját durva antropomorfizmusomtól
, hogy lezárják az elektronszerkezetüket, a nemesgázokéhoz hasonló zárt szerkezetet hozzanak létre. Amelyik elem ezt úgy éri el könnyeben, hogy az utolsó zárt héj fölötti elektronokat leszórja (a periódusos rendszer bal oldala) az ezt fogja "tenni", amelyik úgy éri el könnyebben, hogy befog még pár elektront, és lezárja az utolsó réteget (a jobb szél) az ezt fogja tenni. A periódusos rendszerben benne van az elektronszerkezet is, tessék tanulmányozni. Kiderül belőle mennyi elektronnak kell mozognia egy adott helyzetben.Vagy olvasgatni: [link] Én ezt a könyvet annyira nem szeretem, de el tudom képzeli, hogy másnak hasznos lehet.
Kezdek kicsit zavaros lenni talán. Ma korán megyek aludni.

Honnan tudom? Hát ahhoz jól hangzó "master of chemistry"-hez vezetett egy kis út.
Más kérdés, hogy az utolsó 8 évben csak felejtettem, de mindent még nem sikerült.2 másodperc...
-
Mackósajt
senior tag
válasz
Taknyoshal
#113
üzenetére
Az előttem szóló részletes magyarázatához csak annyit fűznék hozzá, hogy imádtam a laborban az aluminotermikus reakciót, szép vulkánt lehetett vele csinálni.
Persze a kohászatban nem vas-oxiddal csinálják, mert a drágább alumíniumot áldozod be az olcsóbb vas kinyerésére. Króm előállítására viszont jó, és asszem a vasútnál használják sínforrasztásra a vasoxidos változatot is.Egy általános tanács: ha komolyan meg akarod érteni a miérteket a kémiai kötésekben és a reakcióegyenletek rendezésében, akkor periódusos rendszer a legjobb barátod. Először azt értsd meg, hogy miért úgy vannak elrendezve abban a táblázatban az elemek, ahogy. Ha ez megvan, akkor a szervetlen kémia egy csomó kérdése (köztük az általad feltett kettő) sokkal egyszerűbben megérthetővé válik. Egy nyomtatott periódusos rendszer szintén nagy segítség, pl. a vegyértékszámok kinézhetőek belőle az egyenletrendezéshez.
Vannak elemek, amelyeknek többféle vegyértéke is lehet. Ilyen a példaegyenletben szereplő vas is, amely lehet +3 vagy +2. Mint az becuszabi hozzászólásából is kiderül, onnan lehet tudni, hogy egy vegyületben mennyi a vegyértéke, hogy mi van mellette. Az oxigén mindig -2 (na jó, szinte mindig
, így az FeO-ban a vasnak +2-nek kell lennie, máskülönben nem lenne semleges. Lehetne Fe2O3 is, abban +3 a vas. A reakció remekül megy vele, tipikusan ezzel csinálják a termitet. Ebben az esetben.Fe2O3 + 2 Al = Al2O3 + 2 Fe
-
Mackósajt
senior tag
válasz
Taknyoshal
#111
üzenetére
Úgy érted ott van előtted egy ismeretlen anyag, és arról megmondani vagy ott van előtted egy képlet, és arról megmondani? Az utóbbi eset az egyszerűbb, a periódusos rendszerek (és a Wikipédia) tartalmazzák az elemek elektronegativitását. Ha az összetevők elektronegativitása közti különbség nagy (pl. NaCl), akkor ionos, ha a különbség kicsi, de maguk az elektronegativitások nagyok (pl. NO vagy O2), akkor kovalens, ha a különbség kicsi, és az elektronegativitások is kicsik (pl. Fe magában), akkor fémes. Ha nem szimplán elemekből tevődik össze, hanem egyik vagy másik ion maga is molekula (pl. NaHCO3) akkor bonyolultabb az ügy, fel kell ismerned a tipikus molekuláris ionokat lexikális ismeret alapján, mondjuk itt is alkalmazható az az ökölszabály, hogy erős elektronvonzó képességű elemek (C, O, -> CO3), gyenge elektronvonzó képességű elemek (Na) mellet ionos kötést sugallnak akkor is, ha valamelyik ion belül kovalens.
Ehhez nem kell ismerni a pontos számokat, az elektronegativitás a periódusos rendszer jobb felső sarkában a legnagyobb (nemesgázok nem számítanak!), és a bal alsóban a legkisebb, a középső tartományokban pedig alig van különbség a szomszédok között.
Hogy miért van így, az túlmutat egy ilyen hozzászóláson, az atomok elektronszerkezetét (energiaszintek, árnyékolás) kell hozzá megérteni.
Ha egy ismeretlen anyag van előtted, és arról kell megmondanod ionos vagy fémes, arra nincs univerzális módszer az összetétel ismerete nélkül. Mondhatnám, hogy az ionosak jobban hajlamosak vízben oldódni érthető módon, de vannak olyan ionos vegyületek, amelyek csak azért se.
Új hozzászólás Aktív témák
- Ilyen olcsó sem volt még egy Apple notebook
- Milyen légkondit a lakásba?
- Szívós, szép és kitartó az új OnePlus óra
- A nagy Szóda, Szódakészítés topic - legyen egy kis fröccs is! :-)
- Építő/felújító topik
- MWC 2026: Műholdakkal tömné ki a Telekom a lefedettségi réseket
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Teljesen M5 SoC-családra vált az Apple Macbook Air és Pro
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- További aktív témák...
- Új MSI 15 Cyborg FHD IPS 144Hz i7-13620H 10mag 16GB 512GB SSD Nvidia RTX 4060 8GB Win11 Garancia
- Apple iPhone 6S/6S Plus szerviz alkatrészek, készletről akár másnapra!
- GYÖNYÖRŰ iPhone XR 64GB Black -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3995, 100% Akksi
- Tablet felvásárlás!! Apple iPad, iPad Mini, iPad Air, iPad Pro
- Apple iPhone 13 128GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest

, hogy lezárják az elektronszerkezetüket, a nemesgázokéhoz hasonló zárt szerkezetet hozzanak létre. Amelyik elem ezt úgy éri el könnyeben, hogy az utolsó zárt héj fölötti elektronokat leszórja (a periódusos rendszer bal oldala) az ezt fogja "tenni", amelyik úgy éri el könnyebben, hogy befog még pár elektront, és lezárja az utolsó réteget (a jobb szél) az ezt fogja tenni. A periódusos rendszerben benne van az elektronszerkezet is, tessék tanulmányozni. Kiderül belőle mennyi elektronnak kell mozognia egy adott helyzetben.
Más kérdés, hogy az utolsó 8 évben csak felejtettem, de mindent még nem sikerült.
Persze a kohászatban nem vas-oxiddal csinálják, mert a drágább alumíniumot áldozod be az olcsóbb vas kinyerésére. Króm előállítására viszont jó, és asszem a vasútnál használják sínforrasztásra a vasoxidos változatot is.