Új hozzászólás Aktív témák
-
peppe79
senior tag
Benned kellene megfogalmazódni, hogy milyen elvárásoknak kell megfelelnie az adott objektívnek, mi az, amiben a mostanit kevésnek érzed. De kizárólag az alapján dönteni, mert valami újabb, és/vagy drágább...ennek nem sok értelmét látom. Nekem voltak/vannak drágább üvegem is, mégis, pillanatnyilag egy Sigma 19/2.8, és egy Meike 35/1.7 az aktuális kedvenceim. Ha kizárólag csak a tökéletességre való törekvés hajszol, lemaradsz az élményekről. Sokkal több örömöd leled a fotózásban, ha inkább a pillanatot éled meg, sem mint abban, hogy méregdrága objektívekről álmodozz. Aki számára ez nem több, mint birtoklási vágy, annak csak pillanatnyi boldogságot fog okozni. Aztán onnantól kezdve, hogy használni kezdi, folyamatosan csökken a boldogságérzete, és újabb impulzusokra van szüksége, egy másik drága objektív, vagy váz formájában. Fotózásban, hifiben, autóvásárlásban én mindezt már megéltem, és nem kívánok újra csapdába esni. Ha valóban szükségét érzed, és van is rá pénzed, akkor vedd meg bátran; csak ne felesleges illúziókat kergess.
-
#100860
peppe79
senior tag
Speeedfire
#100857
peppe79
senior tag
válasz
Speeedfire
#100857
üzenetére
25mm-en, ha csak AF-et használsz, akkor a legjobban a Lumix 25/1.7-el jársz. M módban, ugyanazt a képélességet hozza, mint a 20mm-es Lumix, viszont ezzel gyorsabb az AF.
A manuális élességállítása viszont - szerintem - csapnivalóan rossz: borzasztóan érzékeny, és sajnos nem lineáris.
Én emiatt adtam el végül.Mondjuk, a 25mm-es látószöge (47°) merőben eltér a 17-19-20mm-estől (57°-65°). Nekem utcára nem vált be, szűknek bizonyult. Gyerekportréra viszont tökéletes, vagy ha esetleg nem a megszokott perspektívából szeretnéd kiemelni a témát.
-
-
#100854
peppe79
senior tag
Speeedfire
#100851
peppe79
senior tag
válasz
Speeedfire
#100851
üzenetére
Középen éles, a széleken puha, pláne a sarkokban. F5.6-ra rekeszelve sokat javul, de a Pana képélességétől így is elmarad. Ha "modern", kontrasztos, saroktól sarokig éles képeket készítő objektívre vágysz, akkor a 19mm-es Sigma neked csalódást fog okozni.
Engem személy szerint nem zavar, sőt! Analógból érkeztem, nekem ez a képvilág a természetes, és megszokott. Ezért is preferálom jobban a kínai 3rd party (Meike, Mitakon), vagy a vintage obikat).
Az autofókusza gyorsabb, mint a Panáé, és picit melegebb színeket produkál. De ami számomra még fontosabb: kellően széles fókuszgyűrűvel látták el. Picit "karcosan", ugyanakkor finoman jár, és lineáris. Újonnan 50 ezer ft, és az árban benne van a napellenző, plusz egy bélelt gyöngyvászon szütyő is. Ennyi pénzért...
Én használtan vettem második tulajtól, asszem, olyan 35 ezer körül. De egyébként ritka a használtpiacon. Az enyémet vissza is akarta vásárolni a legelső tulajdonosa, csak lecsúszott róla. -
#100844
peppe79
senior tag
Speeedfire
#100843
peppe79
senior tag
válasz
Speeedfire
#100843
üzenetére
Nálam a Sigma 19/2.8-as lett a kedvenc. A manuális élességállítása kvázi lineárisnak tekinthető, ami nekem fontos szempont az objektív kiválasztásánál. Egyébként pont ez a gyújtótáv az, amiben a m4/3-os kínálat kissé szűkös.
-
peppe79
senior tag
válasz
jaanoo89
#100792
üzenetére
Globális szinten, hiány van szinte minden mindenből. Nálunk heteket csúsznak a hidegburkolatok, nyílàszárók beszállításai, hiánycikk a "szálas" szigetelőanyag, gipszkarton, stb. De ha bemész egy MM-ba, és rendelsz valami elektronikai cikket, ott is bizonytalan a szállítás. A kollégámnak nem is tudtak mondani még csak egy megközelítő határidőt sem, csak annyit, hogy ha megérkezik, akkor értesítik. A szomszéd új autót akart venni, készpénzes fizetőként. Hát, ott sem úgy van már, hogy kiválasztom a színt, a felszereltséget, és pár hónap múlva mehetek a kocsiért. Vett egy automata váltósat, mert az volt épp készleten. És amikor felhívták a szalonból, volt rá pár perce eldönteni, hogy kell vagy nem kell, mert sorban ott van még x jelentkező az autóra. Nálunk is ez van az építőanyagokkal: senkinek nem teszünk félre semmit, és nagyon már árajánlatot sem adunk, vagy ha igen, annak az érvényessége egy, legfelebb két nap. Napi szinten változhatnak -, és változnak is az árak.
-
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99589
üzenetére
A szülők igénye, teljesen más kategória. Azon "nyomásgyakorlásuk", hogy még több fotó készüljön az unokájukról, nem feltétlenül a technikai forradalomnak -, hanem a megváltozott életkörülményeknek is betudható. Nálunk 30 évvel ezelőtt, teljesen természetes dolog volt, hogy minden hétvégén találkoztunk a nagyszülőkkel. Manapság azonban, nemhogy a szüleimmel, de még a saját gyerekemmel sem tudok mindig eltölteni egy-egy hétvégét, amikor szombat-vasárnap épp 10 órás munkarendben kell dolgoznom. A külföldre költözött családokról már nem is beszélve... Persze, hogy így, normális kapcsolattartás híján, szegény szülők örülnek a hatszázötvenedik hintázós gyerekfotónak is. Ha nem egy ilyen eltorzult világban élnénk, és több idő jutna a személyes találkozókra, biztosan nem az újabbnál újabb képeket "követelnék", hanem inkább a közösen eltöltött időt.
-
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99583
üzenetére
"Most egy témáról több kép is születhet büntetlenül, csak a legmegfelelőbbet kell kiválasztani."
Ez így igaz, ami jó dolog is lehet. A nagy kérdés mindig az, hogy az a "több kép" számszerűsítve mennyi (?). A különbség mindig az egyén megközelítéséből adódik, azaz, hogy ki mire használja fel a memóriakártya nagyságából adódó előnyöket: lehetőségként tekint a javításra, vagy csak szimplán "ráragad" a keze az expo gombra, "az egyik úgyis jó lesz" alapon. Legyünk őszinték: átlagosan, ki hány százalékban kukázza a képeit? Az Oly csoportban volt is korábban ezzel kapcsolatosan egy poszt. Többnyire a képek kb. 90%-a kuka, és a fennmaradó 10%-ból is csupán csak annak a tizede, ami valóban jól sikerült; és még ennél is kevesebb az, ami páratlanul jó fotó lett. Az arányok valószínűleg nem változtak, csak ugye nem mindegy, hogy a kiindulópont 4-5 tekercs film, vagy pedig 2000 digitális kép, ugyanarról az eseményről. Ez szerintem őrült nagy különbség, amitől a fotó, mint olyan, teljesen elértéktelenedett. Apám fekete-fehérre készült papírképei, negái a mai napig megvannak, és szívesen nézegeti azt az ember. Na, és mi a helyzet manapság, a gépen, vagy a felhőben, bárhol tárolt, több ezer, netán több tízezer fotóval? A nagy részük teljesen felesleges adathalmaz, amit valószínűleg soha nem néz vissza senki.
-
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99583
üzenetére
Az igaz ugyan, hogy ha az elejétől kezdve a kész papírképig, saját magad viszed véghez a teljes folyamatot, még inkább magadénak érezheted az alkotás örömét.
De ha netán másra bízod az előhívást, attól még ugyanúgy megmarad az analóg fotózás feelingje, egyedisége. Kezdve rögtön azzal, hogy egy kézzel fogható nyersanyagot, vagyis filmet kell fűzzél a gépedbe, amit te magad választasz ki. Tudod, hogy a képek száma korlátozott, így a technika rákényszerít, hogy megfontoltabb legyél például a koncepciót, vagy a fényeket illetően. És akkor ott van még a napokig/hetekig tartó izgalom, hogy vajon tényleg az és úgy került rá a filmre, amit és ahogy elképzeltél. Olyan, mint egy időutazás a múltba, megfeledkezve a világ őrült tempójáról. Ilyenkor példaként mindig a montenegrói nyaralásunkat szoktam felhozni: délben hajókirándulást szerveztek, azonban 12:10-kor a kapitány még nyugodtan lubickolt a tengerben, miközben a német turistákat szétvetette az ideg, és folyamatosan az órájukra mutogattak.
Bizonyos értelemben természetesen, a németeknek volt igaza, ugyanakkor: valószínűleg soha nem fogják megérteni a hajóskapitányt...és nem azért, mert egyébként rossz emberek lennének, csak egyszerűen nem voltak képesek még egy nyaralás erejéig sem lemondani az otthoni berögződésükről, és inkább belesimulni az ottani társadalom laza életvitelébe. Talán ezt a példát tudnám párhuzamba állítani azzal, aki az analóg fotózás miértjeit keresi, de nem találja rá a választ. Amit az egyik kínszenvedésnek él meg, azt a másik egy jóleső "kihívásnak" tekinti. Kb; mint egy halász, és egy horgász közti különbség. -
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99578
üzenetére
Azért ez erős általánosítás. Ezt simán rá lehetne húzni a digitális technika bizonyos elvakult sznobjaira is. Benne vagyok 1-2 analóg fotós csoportban, és ott nem jellemző a digitális fotózás -, vagy mondjuk egyes gyártók ekézése. Simán megférnek egymás mellett úgy a Contax G2, mint pl. a Smena tulajok. A kisfilmes fotózás is csak egy hobbi, semmi több. És a többség nem azért műveli, hogy felvágjon, vagy kitűnjön vele a tömegből, hanem egyszerűen örömét leli benne, és nem sajnálja rá az idejét, energiáját, pénzét.
-
peppe79
senior tag
válasz
Grillo
#99572
üzenetére
Ismerős helyzet. Oly E-10-zel kezdtem a kétezres évek elején. Asszem, alapból volt mellé egy 32 megás sm kártya, meg vettem talán egy 128 megás cf kártyát hozzá. A tiff file-ok olyan 10 mb körüliek voltak, úgyhogy maradt inkább a jpeg-be történő fotózás. 🙂 ...és úgy se vihettem túlzásba... 🙂
-
peppe79
senior tag
válasz
Hi!King
#99568
üzenetére
"...a fotózás élménye más egy tepsivel, meg egy dedikált fényképezőgéppel."
Így-így!
Pláne az tudna erről mesélni, aki nem csak benne volt a filmes korszakban, hanem a mai napig filmes géppel fotózik. Persze, nem vagyok a technológia ellen: tök jó dolog a live view, meg hogy azonnal vissza tudod ellenőrizni az elkészült fotót stb-stb. Ez mind nagy segítség, és ha már adott a lehetőség, miért ne használná ki az ember? Viszont, így nincs már meg az egésznek az a varázsa; hogy gondosan beossza az ember azt a 24 vagy 36 képkockát, és valóban csak azt kapja lencsevégre, amit érdekesnek talált, vagy saját megközelítéséből szeretett volna megörökíteni. Nem beszélve arról, amikor izgatottan vártuk azt a 8-10 napot, hogy a labor előhívja a színes papírképeket (vagy otthon kísérletezett az illető a - többnyire - fekete-fehérrel) és kiderüljön, hogy vajon melyik fotók sikerültek a legjobban. 
Össze sem hasonlítható ez egy mobillal történő fotózással.
Kb, mint ha a vinyl lemezt hasonlítanám össze a Spotify-al... -
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99506
üzenetére
Az én fantáziám a G9 fogta meg, a villámgyors AF, és az olcsó Lumix objektívek lineáris kézifókuszának opciója miatt. De amúgy, az esetek többségében, simán el vagyok a GX80-nal. Az objektív sorom is teljessé vált, minden más lehetőség már csak a "fotóbogárból" adódó kíváncsiság, nem valós igény.
A szoftveres fícsörök még kevésbé érdekelnek, így is átestünk már a ló túloldalára. Az utólagos képfeldolgozáskor is épp csak annyit korrigálok, amennyit feltétlenül szükséges. -
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99475
üzenetére
Köszi! Az eredeti EX DN, már vagy 10 éves konstrukció, ilyen távlatból pedig elég könnyű felmérnie egy gyártónak a vásárlói igényeket. Nem hiszem, hogy ha továbbra nyereséges lett volna az eladása, akkor megszűntették volna a gyártását. Szerintem egész egyszerűen nem volt már egyensúlyban a kereslet-kínálat viszonya. Ezt részben alátámasztja az is, hogy a - vélhetően legnépszerűbb - 60mm-es DN Art obit leszámítva, a másik kettő (19mm, 30mm) a mai napig kapható, holott lassan 3 éve leálltak a gyártásával.A másik dolog pedig, hogy ezekkel az objektívekkel elsősorban nem a m4/3 rendszer híveit támogatták (az csak egy kis szelet a tortából). A Sony usereket pl. elég érzékenyen értintheti, hogy - szemben az új f/1.4-es contemporary obikkal, - ezek még nem fast hybrid AF kompatibilisek. És akkor az erős marketing gépezetről még egy szót sem ejtettünk...
A 12-45-ön egyelőre még töprengek, ennyi pénzért szinte ajándék. Ami picit zavar az Olympus obiknál, az az ellentétes irányú zoom, illetve nem tudom, hogy mennyire jól kezelhető vele a kézi élességállítás. Én leginkább manuálisan állítok élességet, ezért is örültem meg neki, hogy mennyire jól kezelhető a 19mm-es Sigma. A 25mm-es Pana ehhez képest például kész rémálom volt.
-
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99455
üzenetére
Tegnap megérkezett a 19mm-es Sigma. Hát...ez valami ritka csúnya egy objektív.
Amikor megláttam élőben, nekem egyből a Minolta Maxxum korszak jutott róla eszembe.
Funkcionálisan viszont nagyon rendben van, úgyhogy nem nagyon érdekel, hogy néz ki. Mft rendszerben nekem eddig a Sigmák amolyan szürke eminenciásnak tűntek, nem is fordítottam rájuk különösebb figyelmet. Pedig ez a DN Art obi, a maga árcédulájával nagyon rendben van, pláne úgy, hogy 3 év rá a gyári gari. Az meg már csak hab a tortán, hogy alapból adják mellé a napellenzőt, plusz még egy gyöngyvászon kistatyót is. Teljesen meg vagyok vele elégedve.
Amíg a duguláselhárítókat vártam a ház előtt, csináltam egy gyors összevetést a Pana 12-32 kitobival. Azonos rekeszérték mellett, a Sigma élesebb képet produkál...leszámítva a sarkokat, mert ott viszont homályosabb a kithez képest. De engem nem zavar, nem Hasselblad szintű épületfotókat várok tőle, csak hogy picit túlmutasson a kitobjektíven. Plusz ami nagyon nagy meglepetés, és piszkosul megörültem neki, hogy gyönyörűen lehet vele kézzel állítani a fókuszt. Tulajdonképpen ez a két elvárásom volt vele szemben. A látószöget viszont még picit szoknom kell, mert eredetileg 17mm-esre pályáztam. Mindenesetre ár/érték arányban (akár az új árát nézve is) szerintem verhetetlen. -
peppe79
senior tag
válasz
iriszke
#99462
üzenetére
Ahogy a manuálban is írják:
"A fókusz helyzetét a fényképezőgép automatikusan 8 kép elkészítéséhez állítja be, amely képeket ezt követően egyetlen JPEG képpé állítja össze."Ezt hívják focus stackingnek. És ahogy Lassú Víz írta is, a korábbi fix 8 kép helyett, az újabb firmware-rel ezt 3-15 közötti képre tudod változtatni.
Nem is tudom, hogy milyen helyzetben lenne indokolt 15-nél több, eltérő fókuszsíkkal lőtt képet összefűzni (?). Arról nem is beszélve, hogy hogyan tudná a fényképezőgép memóriája feldolgozni a 999 fényképből, vagy akár csak pár százból adódó, óriási adatmennyiségét.Szóval, az a 999 kép nem a focus stackingre, hanem a focus bracketingre vonatkozik. Csinál neked akár 999 képet, de azokat (vagy azok egy részét) utólagosan kell egy képpé alakítanod, szoftveresen.
-
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99455
üzenetére
40mm alatt megelégszem f/4-el is. Ritkán van szükségem fényerős obira, bár most a karácsonyi vásárban épp jól jött, hogy kéznél van. A manuális fixeket általában jobban szeretem, ugyanakkor az a tény, hogy egy negyed kilós obival lefedhetném a teljes 40mm alatti tartományt, ami ráadásul időjárásálló kivitelű, ilyen ár mellett még engem is elgondolkodtatott. Meglátjuk. Jan 10-ig még van időm dönteni, addig teszek egy próbát a Sigmával.
-
peppe79
senior tag
Most vettem csak észre, hogy egészen barátságos ára lett a 12-45-nek.
A fixek a 17-20mm közti tartományban számomra továbbra is erősen kompromisszumosak. Teszek még egy próbát a 19mm-es Sigmával, aztán ha mégsem válna be, inkább veszek egy 12-45-ös "utazót" -
#99412
peppe79
senior tag
Speeedfire
#99410
peppe79
senior tag
válasz
Speeedfire
#99410
üzenetére
Van róla több összehasonlító teszt is, például az m43photo-n:
http://m43photo.blogspot.com/2014/03/comparison-12mm.html
http://m43photo.blogspot.com/2014/04/lumix-g-12-32mm-f35-56-review-small-and.html
http://m43photo.blogspot.com/2016/12/lumix-g-12-60mm-review.htmlPersze megvannak a maga korlátai, de méretében, árában verhetetlen. Én ezt az egy natív objektívet tartottam meg egyedül, és valószínűleg a későbbiekben sem válok meg tőle.
Ilyenkor télen (is), nyugodtan teszem fel a vázra, még ha picit párásabb, ködösebb is az idő. -
peppe79
senior tag
válasz
aginor
#99361
üzenetére
Nézd meg a linkelt videókat is, vagy a portfólióját. Simán portrézgat szabadtéren f/3.2, f/3.5, vagy f/5.6-os rekeszen, akár APS-C-n, vagy még szűkebb rekeszértéken. Nem kötött szabályok szerint fotózik.
"Quiles’ point is that while it may be trendy these days to shoot portraits wide open for a “pro” shallow-depth-of-field look, many types of portraits and jobs will benefit from stopping down to capture more sharpness and detail in a wider depth of field."
-
#99358
peppe79
senior tag
Fr@nkieWilde
#99351
peppe79
senior tag
válasz
Fr@nkieWilde
#99351
üzenetére
Olympusoknál nem ritka a kontaktos tárcsa. Mondjuk, nálam most a Panával is előjött, de szerencsére ott csak akkor, ha épp a módválasztót használom.
A korábbi Oly PEN light vázamon viszont randomszerűen rakoncátlankodott, akkor is, ha hozz sem értem. -
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99345
üzenetére
Értem én a zoom előnyeit, nekem is van zoom obim. Viszont a szülinapos, dédmamás példából kiindulva, szerintem Te túl sokmindent szeretnél egyszerre. Én ezt egyszerűbben oldottam meg a gyerek első és második szülinapján: állványra tettem a két gépemet, az egyiket elhelyeztem a közlekedőben, a másikat a nappaliban, ráirányítottam őket az étkezőre, és indult a videórögzítés. Szépen összevágtam a két anyagot, és annyi. Nem kellett senkinek sem mérgelődnie rajta, mikor teszem már le a gépet, és nekem sem kellett azon idegeskednem, hogy esetleg lemaradok valamiről, inkább a pici szülinapjának ünneplésével foglalkoztam. Az első kettő szülinap szerintem a legemlékezetesebb, a harmadiknál már inkább csak fotóztam, de nem vittem túlzásba. Mindent úgysem lehet, és nem is kell megörökíteni. Felcsaptam a 25-öst, és ha a helyzet úgy kívánta, legfeljebb léptem kettőt, hármat. előre vagy hátra. A szabad mozgásterem volt kb. 4 méter, ehhez nekem elég egy fix obi is.
-
peppe79
senior tag
válasz
nozs23
#99341
üzenetére
"Most mondok egy bagatell példát, mondjuk az esküvőn elkapni valakiről egy jó portrét, anélkül, hogy a háttérben látnád, ahogy józsi bácsi épp tömi befele töltöttkáposztát."
Azért azt te is beláthatod, hogy ez egy nagyon sarkalatos példa. Attól, hogy Józsi bácsi csak egy elmosódott pacaként van jelen a fotón, attól még ugyanúgy szerepel rajta. Ha a vékony DoF célja nem - csak - a háttérből való "kiemelés", hanem a zavaró tényezők eltüntetése is, akkor az egy rossz fotó. Hiszen, ugyanebből a megközelítésből kiindulva, Józsi bácsi helyett lehetne mondjuk akár egy 1100 literes szemetes kuka is a háttérben, amit - éretelemszerűen - szeretne az ember "elhomályosítani". Megfelelő háttérválasztás nélkül, megette a fene az egészet.
-
peppe79
senior tag
válasz
Hi!King
#99338
üzenetére
"Aki nem fanatikus fotós, az nem azért használja a zoomot, hogy lecövekeljen egy ponton, hanem mert sokat használja olyan helyzetekben a fényképezőgépet, amikor számára overkill lenni megkeresni a tökéletes pozíciót, vagy nincs is rá lehetősége."
Számomra ez egy és ugyanaz, csak másképpen megfogalmazva.
"Mert elsősorban nem fotózni ment oda."
Na, ez viszont lényeges! Amikor látok mondjuk egyes turistákat a városban, akik látszólag, mindenféle koncepció nélkül fotózgatnak épületeket, szobrokat, vagy bármit, ami az adott helyhez köthető. Megáll valahol szemben, középen, zoomolgat, kattint egy párat, és megy tovább. Egy pillanatig sem gondolkodik, hogy lehetne esetleg másképpen is. Egyszerű "dokumentarista" fotók, amihez legfeljebb annyi emléke fűződik, hogy "itt is jártam". Nincs ezzel baj, otthoni múltidézésnek bőven megfelel. Na de...
...Azt viszont nehezebben értelmezem, hogy aki hobbi szinten fotózgat, és megragad ezen a szinten, azt mi fogja meg ilyenkor a fotók készítésekor (?). Semmi olyat nem oszt meg a nézővel, ami picit másképpen közelítené meg a témát, esetleg gondolkodásra késztetné. Ha már m4/3, elég csak példaként az Olympus MILC CLUB-ot említeni, ahol sokszor látni ilyen fotókat. Egészen nagy a kontraszt, ha összevetem mondjuk Kerekes Zoltán nagyszerű portréival, vagy Szabó Zoltán, András Árpád Jánossy, esetleg Dini Laczik zseniális épületfotóival. És nem...nem kell ahhoz profi fotósnak lenni, hogy az átlagostól elvonatkoztatva, picit másképpen, kreatívabban közelítsen meg egy-egy témát. Hiszen ettől válik érdekessé, vagy épp elgondolkodtatóvá egy kép. Attól viszont nem, ha készül egy kilencszáötvenhetedik 'sablon fotó' mondjuk az Országházról."Én például a 12-32-t túrázáskor 90%-ban 12 mm-en használom, hogy a táj térélményét a lehető legjobban visszaadja... Ha kisebb látószöget használok, akkor az abból fakad, hogy valamit ábrázolni akarok, akár egy hegy, akár egy fa, facsoport, vagy mondjuk a kép szélén ne lógjon bele valami."
Látod? Azért valamiféle elképzelésed neked is van, hogy mit szeretnél közölni a képeiden, nem pedig csak kattintgatsz a vak világba. Ez azért már alapból túlmutat a zoom obi rövid-, hosszú végére, vagy kb. középre történő össze-vissza tekergetésének...
-
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99333
üzenetére
"Már írtam korábban, hogy ez a közelebbi szem éles fotók nem is tetszenek, akár divat, akár nem, akár ciki ezt bevallani, akár nem."
Dehogy az. Számomra sokkal cikibb, amikor valaki rendszeresen azt mantrázza, hogy az mft rendszer szar, mert azzal nem lehet olyan papírvékony DoF-t elérni, mint FF-el. Na de ha valakinek nem is célja mindez?? Akinek a keskeny DoF tetszik, hát legyen az, egyéni ízlés kérdése. Csak az az unalmas, hogy akinek meg nem tetszik, vagy nem vágyik rá, annak állandóan magyarázkodásokba kell bocsátkoznia, mert szembe megy a többség általános vélekedésével.
Példaként ott van mondjuk Miguel Quiles, aki nem csak APS-C, hanem FF gépeket is használ. Fotózhatna akár f/1.8-on, mégis, sokszor rekeszel akár f/8-ra, f/11-re (!), mert ő nem a 'plasztikus hatású' fotók híve, a portréin szereti megmutatni a bőr mélyebb textúráit. Lásd pl:
https://www.facebook.com/photo/?fbid=331783101660355&set=ecnf.100044860041910
Videói is vannak a témával kapcsolatban:
https://www.youtube.com/watch?v=3lgAtPmTUMc
https://www.youtube.com/watch?v=XyvwvYR9-FIHozzád hasonlóan én is jobban szeretem, ha több 'információ' marad a képen. És 50-60mm-en, f2-f/2.8-as rekeszen még szépen elkülöníthető a portréalany a háttértől. Más úgy visszanézni a képeket mondjuk a piciről, hogy azt nem csak kronológiai sorrendben tudom egymástól megkülönböztetni, hanem helyileg is tudom mihez kötni; legyen szó akár Baja főteréről, vagy a Dóm előtt, esetleg a hátsó kert kapujában a mamánál, és nem úgy kell barkóbázni, hogy mit is ábrázolhat az az elmosódott háttér.
Más az, ha a Burdának lő portrét az ember, és egészen más, ha családi portrékról van szó. Szerintem. -
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99320
üzenetére
Én is sokszor simán el vagyok f/2, f/2.8-al. Sőt: ha úgy adódik, hogy nincs más kéznél, néha még olyan eretnekséget is elkövetek, hogy a 12-32-es kitobival lövök 'portrét'.
Manapság szinte mindenki, aki portrézik (is), címlapfotót szeretne viszont látni. Fétissé vált az extra fényerő adta, minél vékonyabb DoF. Nekem ez mft-n picit erőlködésnek tűnik, hiszen ha kizárólag az az illető vágyálma, hogy a portréalanya szabályszerűen kirobbanjon a háttérből, akkor léteznek erre ideálisabb rendszerek is. És a swirly bokeh "mániáról" is ugyanezt gondolom.
Én f/1.4-re még azt mondom, hogy már-már határeset, de belefér. Viszont ennél nagyobb fényerő, kifejezetten csak a vékony DoF miatt...teljesen értelmetlen dolog. -
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99319
üzenetére
10-25mm közti tartományban, a gyakorlatban, 3 fix obival bőven elvagy. Ez meg, ha nem PRO obiról beszélünk, árban, és súlyban is alatta van a 10-25-nek. Nincs olyan ember, aki úgy használna fixeket, hogy egyszerre visz magával mondjuk egy 19-est meg egy 20-ast. Mindenki a témához legjobban illő, már bevált gyújtótávolságokkal, objektívekkel fotózik. És egyébként, így ismerhető ki legjobban a saját rendszer.
Zoom objektívekkel úgy vagyok, hogy szerintem a fotózással ismerkedők kezébe nem is lenne célszerű adni, mert teljesen félreértelmezik a használatát. A leggyakoribb esetek, amikor lecövekelnek egy adott ponton, és legtöbbször a gyújtótáv két szélső tartományában, meg úgy nagyjából "félúton" fotózgatnak. Ennek kb. semmi értelme, hisz így születnek meg például a tipikus, végtelenül unalmas, nyaralós fotók. A másik véglet meg az, akikor már odafigyelnek a kivágásra, csak épp nem tanultak meg komponálni. Vagyis: szintén egy véletlenszerű távolságból fotóznak, és a zoom objektívet arra használják, hogy módosítsák a "képkivágást"...ahelyett, hogy tudatosan választanák meg a témához illő, vagy épp egy érdekesebb megközelítésű gyújtótávolságot, és tárgytávolságot.
Emiatt én még mindig jobbnak tarto(tta)m azt, amikor anno csak egy fix 50-est adtak a váz mellé; és az illető vagy megtanult ezen a nehéz, amolyan "semmilyen" gyújtótávolságon, szokatlan megközelítésű fotókat készíteni; vagy rájött, hogy a fotózási szokásaihoz illő gyújtótávolságú objektívet kell vásárolnia. Manapság már nem kell ezzel foglalkozni: alapból adott a zoom obi, csinálhatsz vele végtelen mennyiségű fotót, legfeljebb kitörlöd, vagy szoftveresen korrigálod, croppolsz stb. Félreértés ne essék: nem azt mondom egyébként, hogy nincs a zoomnak létjogosultsága, csak tudni kell használni...mint ahogyan a fixeket is ésszerűen kiválasztani. -
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99310
üzenetére
A Fotoplusnál már kifutóként árulják. Gondolom, nem az ő szortimentjükre értendő, hanem ténylegesen megszűnt a gyártása, és már csak a készleten felhalmozott darabok maradtak. A Sigma weboldalán sincs már feltüntetve, csak az f/1.4-es darabok.
Nekem szerencsére nem fontos az AF, 40mm gyújtótávolság felett pedig simán el vagyok látva jobbnál-jobb, olcsó vintage objektívekkel. A Minolta 75-150mm-es objektívem pl. simán hozza azt a minőséget, amit a jobb gyártású 85-100-135-ös fix Minolták együtt. Mindössze annyi hátránya van, hogy f/4-el indul (viszont már nyitva is kellően éles). Nevetséges áron, olyan 15e forint körül vásároltam. Amíg vannak olcsó alternatívák, addig simán el vagyok az x százazer forintos natívok nélkül.
-
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99304
üzenetére
Igen, az f/2.8-as Sigmák nagyon jó ár/érték arányúak voltak. Hogy a vártnál kevesebb fogyott belőlük, vagy csak az f/1.4-es objektívek megjelenése miatt döntöttek a kivezetésük mellett, azt nem tudom; de tkp. már nincs is jelentősége.
Mindenesetre az biztos, hogy az 56mm F/1.4-es Sigma - mft rendszeren belül - pillanatnyilag a legjobb portré objektív. -
-
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99289
üzenetére
Ezzel a kis Fujiannal nem sokat tudok kezdeni. Játszósnak ott van nekem a P110-es, ráadásul azt valóban fillérekért vettem. Nem az a cél, hogy mindenáron legyen egy 17-es obim, hanem, hogy legyen egy használható példányom, ami picit túlmutat a 14-42 képminőségén. Nincsenek irreális elvárásaim, nem a teljesíthetetlen Hasselblad szint a cél, de azért, na...egy műanyag kitobitól mutasson már egy picit többet...
-
peppe79
senior tag
válasz
MrChris
#99288
üzenetére
A 20mm-es objektív nyújtotta, 57 fokos látószög, engem egyelőre nem csigázott fel. Ha több beltéri fotót készítenék, vagy jóval többet videóznék, esetleg "egyke" fix utazóobjektívet szeretnék, akkor talán elgondolkodnék rajta, hogy lecseréljem rá a 24-25mm-es objektíveimet (amiket szintén nem túl gyakran használok). Hasonló célra, minden bizonnyal ideálisabb választás lehet a 20-as. Viszont egy 17mm-est akkor sem képes helyettesíteni. Hiába ékelődik a 17mm (65 fok) és 25mm (47 fok) közé, számomra ez inkább egy kompromisszumos gyujtótáv, sem mint egy olyan, ami egyszerre akár két objektívet is kiválthatna. Továbbra is "normál" gyújtótávolságú, nem pedig "keskeny" nagylátószögű. Én többnyire épületek fotózásához használnám. A 20mm-es ott inkább tárgyilagos megjelenést kölcsönöz, ellenben a 17mm-essel, ami jobb térélményt nyújt. Sztem.
Statikus dolgokról lévén szó, az AF nekem különösebben nem hiányzik. Mégis egy ideig előtérbe került nálam a 17mm/1.8-as Oly, mégpedig a jól használható manuális fókusz, az elektronikus kapcsolat, és a könnyű súly miatt. Ami viszont nem tetszik benne, hogy - szemben pl. a kiváló Oly 45mm/1.8-al, - nyitva túl puha, és csak f/4-5.6-ra rekeszelve lesz kellően éles. Ilyen rekeszérték mellett pedig nagyjából pariban van egy szimpla 14-42 kitobival, azonos gyújtótávolság mellett. Az 50-60 ezer körüli ár kb. a valós használtpiaci értéket tükrözi. Van fent a jófogáson is egy, 60-ért, amit augusztus óta hirdetnek. A közel 175 ezres új ára viszont a valóságtól nagyon elrugaszkodott. Ennyit nem ér a plusz fényerő. A béna, csavaros rögzítésű napellenzővel ráadásul már 200 ezer ft fölé kúszik az új ára. Ekkora összeget rááldozva akkor már 100x inkább a 14-45/f4, 230 ezerért. -
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99284
üzenetére
Azért nem ilyen egyszerű a választás. Ha mondjuk street fotózásra adod a fejed, és a valós életet, akár emberi sorsokat, történéseket szeretnél megörökíteni; épp elég nehezítés már az is, hogy a megfelelő időben, a megfelelő helyen legyél, és egy pillanat alatt felismerd, hogy mi lesz a téma szempontjából a legjobb kompozíciód. Utcán, az ilyen spontán fotók készítésekor egy pillanat alatt változhat gyakorlatilag bármi. Nem biztos, hogy lesz rá időd még azzal is foglalkoznod, hogy kellően éles legyen a témád. Ugyanakkor, vannak olyan helyzetek, mondjuk esti fotózáskor, amikor szívesebben használná az ember a manuális fókuszt. Embere válogatja. Teljesen jogos az az elvárás, hogy egy autofókuszos objektívvel lehessen normálisan használni a kézi élességállítást is. Szóval, szerintem nem annyira fekete-fehér a helyzet, hogy ha hozzászoktál a kézi élességállításhoz, akkor a manuális obi a legjobb választás. Ha másért nem, mondjuk csak azért, mert nem mindenkinek van kedve, ideje játszani a megfelelő gyújtótávolság beállításával, és/vagy szereti, ha a teljes exif info rendelkezésére áll.
A másik dolog, hogy ha manuális obit veszel, pláne valami noname dzsunka kínait, szalagkábel töréstől éppen - értelemszerűen - nem kell tartanod, viszont minden más egyéb hiba felmerülhet."Szerintem ha valaki ekv. 35 koruli prime obit keres, annak erdemes szetnezni a kulfoldi boltokban, fog talalni olcson, jot."
Elég régóta keresek egy klassz kis 17mm-est, de még nem találtam meg az ideálisat. Annak nem sok értelme van, hogy beruházzak egy olyan kínai vacakra, ami nyitva még az Oly 17/1.8 képminőségével sem veszi fel a versenyt, de legalább olcsó. Még talán a Laowa lehetne valamilyen szinten esélyes, de próba nélkül nem merek rá beruházni.
-
-
peppe79
senior tag
válasz
lugosi
#99244
üzenetére
Picit lassabban reagál, de még vállalható. A nagyobb gond inkább az, hogy ha pl. elhalad valaki/valami a kamera előtt, akkor "megakad" egy fókuszsíkon. Nekem így szúrta el egy szülinapi videóm egy részét, amikor állványra kellett tegyem a gépet, hogy én is szerepeljek a videón. Ezt leszámítva, back button focus-szal el lehet vele lenni.
-
peppe79
senior tag
Azt mondják, hogy az embernél automatikusan kialakulnak különböző reflexek. Így például, amikor egy óriásit taknyol, igyekszik úgy földet érni, hogy az a legkevésbé fájjon. Na, ezt az automatizmust írja felül az, amikor valaki fotós felszereléssel esik el.
Történt ugyanis, hogy a belvárosban sétáltam, és szabálytalanul gyalogoltam át az úttesten, hogy hamarabb elérjek egy szecessziós épületet, aminek a homlokzatát szerettem volna lefotózni. Csakhogy időközben megindult a forgalom is, úgyhogy egy picit sietősebbre kellett fognom. Viszont nem vettem észre az úttesten lévő beton "ciciket", megbotlottam, burleszk-szerűen léptem még vagy hármat, aztán hatalmasat vágódtam a járdán. A pillanat tört része alatt történt az egész, mégis valahogy felülírtam azt az automatizmust, hogy a saját testi épségemet óvjam, inkább a fotós cuccomat védtem. Mindezt úgy, hogy nyakamban a fényképezőgép, amit jobb kézzel fogtam, hátamon a fotós hátizsák 2 zoom objektívvel, szűrőkkel, bal kezemben pedig egy Optech dupla hátsó sapka, rajta a 12mm-es Samyanggal, és a 25mm-es Mitakonnal. A jobb könyökömet és térdemet behajlítottam, és kb. 45 fokban elfordítottam a törzsemet, hogy megóvjam a becsapódástól a gépet, és az objektíveket. Itt-ott lejött a bőröm, a térdem és a medencém rohadtul fáj, de a fotós cuccnak semmi baja nem lett, nem koccantak az objektívek sem, hála a nagyon jól bélelt Vanguard hátizsáknak.
Azért jövőre, a Tara kanyonban nem szeretnék hasonlót átélni, nehogy aztán ott is a gépet mentsem inkább...
-
peppe79
senior tag
válasz
lugosi
#99205
üzenetére
Pedig nem olyan vészes az a 100mm-es gyutáv. A 4/3-os Sigma EX DC 105/f2.8-al például egész jól el lehet boldogulni. Én jobban kedvelem, mint az 55mm-es Vivitart.
Egy új fix 75-ös viszont szerintem is felesleges. f/1.4 elhanyagolható különbséget hozna, illetve szakadó esőben nem portézik az ember.
Télen, és/vagy párás időjárási viszonyok közt meg eddig simán megúsztam időjárásálló váz/objektívek nélkül is. -
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99178
üzenetére
Csak a már tőlük megszokott időhúzás. Vagány az új reklám videójuk, de igazából az sem egy konkrét, saját, kézzel fogható innovációról szól, hanem csak az Olympus múltjáról. Jobb lett volna akkor előrukkolniuk vele, ha van már egy olyan fényképezőgépük, ami kimondottan az ő fejlesztésük, szabadalmuk alapján készült, nem pedig egy toldozgatott valami.
-
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99161
üzenetére
Talán egy 10-25-nél épp nem annyira szempont, de egyébként manuális 'követő' fókusz használatakor, vagy mondjuk makrónál szerintem alap... -nak kellene legyen, hogy fizikálisan is megálljon a két végpontnál.
És talán a mai digitális világban már nincs túl sok értelme, de a vintage obikon én még a marking alapján állítom be a hiperfokális távolságot.
-
-
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99155
üzenetére
Azt, hogy az objektívnek volt egy kis holtjátéka, úgy kell elképzelned, hogy kb. fél milliméternyit mozgott a vázon. A fókuszgyűrű szorulását pedig úgy, hogy a közelpont és a végtelen állásról egy picit "nyúlósan" indul, bár a közelpontról állítva egy enyhe ellenállást is lehet érezni. Nagyon kis nüansznyi eltérések, de egy ilyen brutál fényerős optikánál, ahol pluszban a fókuszgyűrű fordulási szöge is mérsékelt, ezek a kis apróságok igencsak megnehezíthetik a használatot. Egy kommersz, "átlagos" fényerejű objektívnél, ahol a fókuszgyűrű is nagyobb szöget ír le, nem jelentene ekkora gondot, talán fel sem tűnne. Ha a te objektíveden nem tapasztaltál ilyet, akkor szerencsés vagy.
Igazából nekem is voltak hasonló fellángolásaim, hogy kizárólag ezzel az egy objektívvel indultam útnak. Valóban, a 'kíhívás' a legjobb jellemzés rá, de őszintén szólva, nekem nem feltétlenül van már ehhez kedvem, meg hangulatom; amikor itt van kéznél pl. a 24/2.8-as Minolta, vagy 24/2.8-as Tokina RMC. Eleve nehéz ezzel a gyutávval dolgozni, hiszen a perspektívikus hatása hasonló, mint amit az ember a saját szemével lát. Amolyan semmilyen, úgyhogy feladja a leckét. Keskenyebb, vagy szélesebb látószögű objektívvel változatosabb képeket lehet készíteni. Én tkp. videózáshoz, és esti fotózásokhoz vettem, de idő hiányában sajnos egyelőre kihasználatlan. Bár nemsokára itt a tél, jön a karácsonyi vásár, a fények, kivilágítások, úgyhogy adok neki még egy esélyt.
Persze klassz dolog az is, hogy akár keskeny DoF is elérhető vele, ha valakinek pont ez az elsődleges szempontja:http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/10/20/329P1250721.jpg
http://www.kepfeltoltes.eu/images/2021/10/20/298P1270872.jpg -
peppe79
senior tag
válasz
Oldmobil
#99153
üzenetére
Igazad lehet. Fogalmam sincs, hogy az Oly objektívek AF/MF kapcsolója hogyan változtatja meg a kézifókusz működését, mindenesetre MF-ra kapcsolva, az élességállítás nem dinamikus, fix rövidebb utat ír le, megvan a két fizikális végállás, illetve AF használat után vissza MF-re váltva, a korábban beállított fókuszsíkon marad. Nekem ennyi lenne a lényeg. Hogy ezt milyen módon éri el, az számomra addig nem releváns, amíg hasonló módon, és hasonló reakcióidővel reagál, mint ha közvetlen mechanikus összeköttetésben lenne a fókuszgyűrű a lencsetagokkal.
-
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99151
üzenetére
A Helios és a Mitakon nálam a két legintenzívebb "porfogó", mechanikailag egyik sem egy túl precíz szerkezet. A Mitakon fókuszgyűrűje mindössze ~120 fokos szöget ír le. Nem is értem, hogy ezt milyen gondolat mentén társították egy f0.95-ös optikával. Teljesen nyitva, eléggé feladja a leckét a használata, még statikus témánál is. Az már csak plusz adalék, hogy a fókuszgyűrű két végállásához közeledve enyhén szorul. A helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy a vázra illesztett objektívnek alapból van(volt) egy kis holtjátéka. Epoxy gyurmával kellett részben kitöltenem a furatot, hogy az ne mozogjon.
Ezekhez képest, ha csak a párezer forintos, "tucat" Konica objektíveimet veszem alapul, már azokkal is ég és föld a különbség. Próbálj ki egyszer egy precízebb obit, mondjuk egy Takumart. Arról a szintről azárt keserűbb szájízzel vált vissza az ember.
A natív, fly-by-wire fókuszos objektívek közt is lehetnek különbségek. Nagy valószínűséggel a 10-25-ös Pana-Leica obid kézifókusza nehezen összehasonlítható egy 25/1.7-es Lumix G-vel. Nekem csak utóbbival volt dolgom, annál baromi érzékeny a fókuszállítás. Az 45mm-es Olyval valamivel könnyebb volt a dolgom. A 42.5mm-es Yongnuora állítólag nincs hatással, hogy milyen gyorsan tekered a fókuszgyűrűt, és 3 teljes fordulatot kell tekerni a két végálláshoz. Ahány obi, annyi féle, mindenesetre én jobban hozzá vagyok szokva a mechanikus kapcsolatú kézi fókuszáláshoz.
A focus peaking természetesen mindig be van kapcsolva. Az, hogy nagyítás nélkül, PIP-ben, vagy teljes képernyős nagyítással használom, az erősen függ az objektív gyújtótávolságától, rekeszértékétől, a tárgytávolságtól. Ahogy már említettem is, mondjuk a Mitakonnal, teljesen nyitva, egy közelképnél, elengedhetetlenül szükséges a belenagyítás. A kedvenc zoom obimnál: az f/4-es kezdő fényerejű, kifejezetten éles, Minolta 75-150-nél, többnyire belenagyítás nélkül fotózok.
-
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99149
üzenetére
Annyi manuális obi megfordult már nálam, meg részben van is elfekvőben a szekrényben, hogy ha Dunát rekeszteni nem is lehetne vele, de egy kisebb patakot biztosan.
Eleve jobban szeretem a kézi fókuszállítást, úgyhogy az esetek nagy részében el is vagyok velük. Viszont, időnként előfordul, hogy elengedhetlen - lenne - az AF használata.
Egy klasszikus, - kisfilmes formátumra vetített - 85mm-es vagy 105mm-es portréobi felhasználási területe, egyrészt nem feltétlenül csak a portréra korlátozódik, másrészt, ha pl. csak 'candid' portréra állsz rá, ott azért előnyös lehet az AF.
Én többnyire a családot, kislányomat, barátainkat fotózom, de csak spontán. Az instruált fotó az ő esetükben nem játszik, pláne gyerekeknél...ahhoz ők túl őszinték, meg egy óvodás korú amúgy sem bír megmaradni a fenekén. Száz szónak is egy a vége: az ideális mft objektív számomra az lenne, ami manuális élességállításban remekel, de ha kell, a gyors AF is működik vele. A fly-by-wire-t képtelen vagyok megszokni (így az Oly 45mm, Oly 75mm, Pana 42.5mm, Pana-Leica 45mm, Sigma 56mm alapból kiesik), hobbi célokra pedig luxusnak tartanám egy közel félmilliós Oly 45/f1.2, objektív vásárlását. Kizárólag ezt az egy sarkallatos pontot érzem a m4/3 rendszeren. Az meg ugye nem épp a legkényelmesebb megoldás, hogy viszem magammal az 50-es manuálist, a 45-ös Olyt, aztán helyzettől függően cserélgetem őket a vázon.
-
peppe79
senior tag
Köszi! Közben írtak nekem FB-on, hogy sajnos az is fly-by-wire, úgyhogy rögtön el is vetettem. Úgy néz ki, fix mft portré obival félmillió alatt nincs is más opció (vagy rosszul gondolom?).
Szinte teljesen kikoptattam a rendszerhez kötött objektíveimet, már csak a Pana 12-32-t és a 4/3-os Sigma 105 macro obit tartottam meg.
Kivárok, végül is az idő nem sürget...
-
peppe79
senior tag
Sziasztok!
Már jó ideje elhatároztam, hogy eladom a 45/1.8-as Oly objektívem, csak eddig lusta voltam meghirdetni. Nálam többnyire csak a szekrényben csücsült, nekem sajnos nem jött be. Ma megváltam tőle.
A kérdésem, hogy 56/1.4-es Sigma obit használ valaki? A fókusz annál is fly by wire?
-
peppe79
senior tag
válasz
TabiTom84
#99133
üzenetére
Hát, ha nagyon szükségesnek érzed:
https://www.thingiverse.com/thing:4590824
Bár szerintem a GX800 előnye pont abban mutatkozik meg, hogy ha kell, simán zsebre vághatod.
Ha alapból kényelmetlen a fogása, és rászereled a gripet, elveszik a kis méretből adódó előny.
Ha meg amiatt szeretnéd a gripet, mert nehezebb objektívvel, és/vagy nagyobb telével használnád, akkor az csak részben segít, hiszen a váz továbbra is piszok könnyű, kiegyenlítetlen lesz a súly. Meg ugye, nincs rajta EVF sem. Szerintem emiatt nincs olyan gyártó, aki belevágna egy ilyen grip készítésébe. Ha kicsinek érzed, akkor már jobban megéri lecserélni egy GX80-ra. Az sem túl ergonómikus kialakítású, de a súlyából, méretéből adódóan ott legalább van némi létjogosultsága a kiegészítő gripnek. -
peppe79
senior tag
válasz
MrChris
#99128
üzenetére
Na, ez már valami! Számomra ennek a lehetőségnek a hiánya volt a legfőbb érv, amiért megváltam a "standard" natív objektíveimtől. Egyszerűen képtelen voltam megszokni a focus by wire-t.
Tök jó opció, hogy így egy 12-60 szimpla kitobival is működik normálisan a kézifókusz, de ha kell, adott a villámgyors AF lehetősége is (2.4 firmware-től). Most picit irigykedem a G9 tulajokra. -
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99123
üzenetére
Én is csodálkozom...egyrészt, mivel 17-28mm-es Nikkorról még nem is hallottam
(jó lesz az inkább 17-35mm-nek), másrészt olyan minőségű portréfotót, amit a videóban láttam, még én is tudok készíteni, egyszerű mft rendszeren.
A srác profi videós, és fotózással is foglalkozik (a Nikon szett a sajátja), úgyhogy az biztosan nem mondható el róla, hogy nem tudja kezelni a DSLR-t. Gondolom, egy átlag user bőrébe bújva próbálta szemléltetni a két 'fényképezőgép' közti különbséget, ahol átlag jóska szemében az Iphone meggyőzőbb. De hát, kinek mi... Számomra az Iphone-nal készült portréfotók teljesen természetellenesnek tűnnek, pláne az első egészalakos fotó a hölgyről. A haja, az arcának a kontúrja olyan hatást kelt, mint ha úgy lett volna utólag beillesztve a hölgy a háttérbe. Számomra kifejezetten zavaró.Amúgy most cseréltem tévét is, egy picit újabbra, modernebbre, és ott is ugyanezt érzem. Annyira tűéles, hogy az - az én szememben - átfordul egy zavaró, természetellenes képi világba.
-
peppe79
senior tag
válasz
TabiTom84
#99117
üzenetére
Ha alacsony a költségvetésed, és lépni szeretnél a GX800-ról, a GX80-nál jobbat nehéz lesz találnod. Utóbbi ár/érték arányban szerintem még mindig verhetetlen. Egy hobbi fotósnak bőven elegendő a tudása, adott a cinelike mod és - ha szükséges, - a 60 fps lehetősége; a grip, és a mikrofon probléma pedig némi kompromisszummal orvosolható (az EVF kialakítása is, ha valakit épp az zavarna). Egy dolog szólhat csak ellene: a relatív lassú, és némileg pontatlan AF. Ha főleg autófókuszos objektíveket használnék, és váltani szeretnék, én elsődlegesen inkább ez irányban várnék javulást, sem mint az újabb szenzor adta, esetleges képminőség javulásában. Egy G9 autófókusza az új firmware-rel, ég és föld, egy GX80-hoz képest. Csak hát az a 400 ezres árcédula...
-
peppe79
senior tag
válasz
Menotti
#99106
üzenetére
Namethatlens-et ajánlom, főleg, ha gyakran használsz vintage obikat (is), vagy elektronikus kapcsolat nélküli obikat.
Fotózáskor pedig az Analogmemo applikációt.
-
peppe79
senior tag
válasz
yle_greg
#99098
üzenetére
Epoxy gyurmából alakítottam ki, felcsiszolva. Lehetett volna még rajta picit dolgozni, hogy teljesen eltüntessem az illesztéseket, de sokkal szebb így se - úgy se lett volna.
Egy JJC gripre építettem fel, aminek nem szerettem a markolatát, viszont ragaszkodtam a talprészéhez... Egyrészt, mert az állványfejem arca-swiss rendszerű, másrészt pedig azért, mert ekkora méretnél biztosabbnak tartom a talpra csavarozott markolatot, a vázra ragasztott helyett.
Sokkal természetesebb lett így a váz fogása, nincsenek kicsavarodva az ujjaim. Most már a kisujjammal is rá tudok tartani, és úgy formáztam meg a markolatot, hogy a mutatóujjam is közel az expo gombon helyezkedjen el. Figyeltem rá, hogy állókép készítésekor is biztosan rá tudjak fogni, illetve hogy videó készítésekor egy "sorral" lentebb csúsztatva az ujjaimat, szintén kényelmesen meg tudjam tartani a vázat.
Egy hátránya van csak: + 50 grammal nehezebb lett miatta a gép. -
peppe79
senior tag
válasz
Throme
#99089
üzenetére
Az f1.4-es fix objektívek szerintem még pont az ésszerűség határain belül mozognak. Súlyban nem muszáj vele elszállni, és nem olyan papírvékony a DoF, hogy egy pár centis sávban kelljen mozogni vele.
Próbáltam 50/1.2-es objektíveket, egy percig sem hiányoznak. De ettől kisebb gyújtótávolságú obiknál sem.Markolattal kapcsolatban: pont benne vagyok egy félig DIY projektben, nemsokára tudok róla fotót is prezentálni. Piszok jó lett vele a GX80 fogása. Nekem gyakran a kisebb, könnyebb objektívek is gondot okoztak, ha épp állóképeket készítettem velük. Ezt a gripet úgy formáztam, hogy "portré állásban" is biztosan, stabilan lehessen megtartani.
-
peppe79
senior tag
válasz
MrChris
#99084
üzenetére
Az Olympus részéről racionálisabb gondolat a teljes f/4-es zoom sor, f/1.4-es fix sorral kiegészítve.
Szerintem a helyes irány az, amit a könnyű 12-45mm f/4 PRO-val léptek meg. Ha a tervezett 40-150 f/4 PRO is fél kg alatt marad, és hasonlóan megfizethető lesz, mint a 12-45mm, akkor szerintem van jövője az OM Digitalnak és a m4/3 rendszernek. -
peppe79
senior tag
válasz
panoly
#99071
üzenetére
Értem. Azért ha van rá lehetőséged, szerintem előtte próbálj ki egy pár fényerős fixet, hogy nagyjából tudd, mire számíts. Nálam van itthon elfekvőben egy 25mm-es f/0.95 Mitakon speedmaster, de az többnyire csak a polcon hever. Legutóbb talán a karácsonyi vásárban videóztam vele. Hasonló célra tényleg jó is. Fotózni viszont ritkán használom, de ha mégis, akkor is minimum f/1.4-re rekeszelve.
-
peppe79
senior tag
válasz
panoly
#99068
üzenetére
Nem tudok ilyenről.
Amúgy milyen projekthez kellene az a 18-35-ös? Oké, hogy ilyen fényerős zoom (speedboosterrel kiegészítve) nem létezik natívban, de ez az egyedüli érv mellette. Mindennapi használatra szerintem túl nagy darab, nehéz (egy speedboosterrel legalább 900gramm), lassú vele az AF, és ebben a rövid tartományban (~25-50mm) a 2x-es átfogás szerintem nem egy akkora fegyvertény, hogy megérje egy ilyen objektívbe beruházni, pláne egy kompromisszumos Viltrox-szal kiegészítve. -
peppe79
senior tag
válasz
MrChris
#99062
üzenetére
Hát, ja, ez ilyen. Én Darktable-t használok a kezdetek óta. Annál beállítottam egy alap módosítást, és ha szükséges, utólag finomítok rajta. Ha picit intenzívebb színeket szeretnék, többnyire a színkalibrációt alkalmazom.
-
peppe79
senior tag
válasz
lugosi
#98971
üzenetére
Nem merült feledésbe a dolog, csak pillanatnyilag rengeteg a ház körüli munkám, plusz még a gyerekre is vigyáznom kell, mert egy kis orrfolyás miatt nem engedik oviba.
De szemléltetésképpen, azért gyorsan lőttem a GX80-nal egy részletet a szomszéd házáról, meg a gazos kertünkről.
AWB
Fehéregyensúly sapkát használva
AWB + A:3 G:3 beállítássalNekem automata WB-nél továbbra is az jön le, hogy picit a kék felé húz (lábazat, körülötte a növények, vagy épp a fehér homlokzat. AWB+ A:3 G:3 mellett hasonló az eredmény, mint a fehéregyensúly sapkával beállítva.
-
peppe79
senior tag
válasz
aginor
#99059
üzenetére
"Portréra" (is) nekem jobban bejön a Minolta 75-150mm f/4. Igaz ugyan, hogy nem egy fényerős objektív, viszont ez már teljesen nyitva is kellően éles. Azonos rekeszérték mellett (f/4), könnyebb vele fókuszálni, mint a Sigma 105mm-rel. Nagyon szeretem ezt a könnyű zoom obit, a képminősége vetekszik a korabeli fix Minoltákkal.
Persze, azért még nem tettem le róla, hogy legyen egy fix 85mm-esem is, de egyelőre még nem találtam meg az ideálisat. Eddig a Samyangokkal szemezgettem. Az f/1.4-es változat nyitva nagyon lágy, a súlya meg közel 600 gramm, úgyhogy azt rögtön el is vetettem. Amúgy sincs szükségem ennyire fényerős objektívre, mert nekem már rég nem alap elvárásom, hogy a portréalany szabályosan "kirobbanjon" a háttérből. Az f/1.8-as változat sokkal könnyebb (~350g), de ott meg, mintha "rövidebb" lenne a fókuszgyűrű két végállása. Kár, hogy nem tudom kipróbálni, vakon meg nem szeretnék vásárolni...
-
peppe79
senior tag
válasz
kenguru99
#99056
üzenetére
Sokkal lassabb, mint a 4/3-os Oly-k, és pontatlan is. Anno az adott rendszereken is lassúnak számított, viszonylag gyorsan le is váltotta a HSM változat. Talán emiatt is van az, hogy a régi 105 elég olcsón elérhető. Nekem nincs bajom vele, mert amúgy is inkább a kézifókuszt preferálom, makrózni pláne.
-
peppe79
senior tag
válasz
aginor
#99054
üzenetére
Itt a hardveraprón is kínálta az illető. Nem is olyan rég még aktív volt a hirdetése, mostanra valószínűleg elkelt.
Ezeket a régi 4/3-os Sigmákat egész jó áron el lehet csípni, már ha épp felbukkan egy-egy darab. Én tavasszal vettem ugyanilyen Sigma 105-öst, 42 ezerért, Fotga AF adapterrel együtt.
A súlya mindössze 450 gramm, és adapterrel sem haladja meg a fél kilót. -
peppe79
senior tag
válasz
aginor
#99050
üzenetére
Pár napja volt még gombokért egy eladó, használt 4/3-os Sigma DG EX 105mm f2.8.
Én ugyanilyet használok, teljesen rendben van. Az autofókusza ugyan gyengécske, de makróhoz meg aztán... a lényeg, hogy elektronikus csatlakozású, vagyis van exif info, és nem kell vesződni a gyújtótávolság beállításával sem. -
peppe79
senior tag
válasz
lugosi
#99031
üzenetére
Így-így! Pár hónapja egy noname AA elem úgy felhevült a Rapoo vezeték nélküli billentyűzetemben, hogy megolvaszotta a műanyag burkolatot, és "égett" elektronika szag terjengett a lakásban. Először azt hittem, hogy a számítógép készül kigyulladni, úgyhogy rögtön lenyomtam a főkapcsolót. Aztán vettem észre hogy a billentyűzet felső része felhevült. Kivettem az elemet, de majd szétégette a kezem. Szerencse, hogy épp otthon voltunk, ki tudja, mi kerekedett volna ki belőle. Egy rakás papír, dokumentáció van a számítógép körül.
Ez sajnos ilyen, bármiből meg lehet a baj. Egy meghibásodott hűtőgép kompresszor is tud szép tüzet okozni...
Normál, vagy nagylátószögűhöz kialakított? Melyik objektívvel?
Én emiatt adtam el végül.
50-60%-a nekem simán lecsó, vagy több is. 
Bizonyos értelemben természetesen, a németeknek volt igaza, ugyanakkor: valószínűleg soha nem fogják megérteni a hajóskapitányt...és nem azért, mert egyébként rossz emberek lennének, csak egyszerűen nem voltak képesek még egy nyaralás erejéig sem lemondani az otthoni berögződésükről, és inkább belesimulni az ottani társadalom laza életvitelébe. Talán ezt a példát tudnám párhuzamba állítani azzal, aki az analóg fotózás miértjeit keresi, de nem találja rá a választ. Amit az egyik kínszenvedésnek él meg, azt a másik egy jóleső "kihívásnak" tekinti. Kb; mint egy halász, és egy horgász közti különbség.
Pláne az tudna erről mesélni, aki nem csak benne volt a filmes korszakban, hanem a mai napig filmes géppel fotózik. Persze, nem vagyok a technológia ellen: tök jó dolog a live view, meg hogy azonnal vissza tudod ellenőrizni az elkészült fotót stb-stb. Ez mind nagy segítség, és ha már adott a lehetőség, miért ne használná ki az ember? Viszont, így nincs már meg az egésznek az a varázsa; hogy gondosan beossza az ember azt a 24 vagy 36 képkockát, és valóban csak azt kapja lencsevégre, amit érdekesnek talált, vagy saját megközelítéséből szeretett volna megörökíteni. Nem beszélve arról, amikor izgatottan vártuk azt a 8-10 napot, hogy a labor előhívja a színes papírképeket (vagy otthon kísérletezett az illető a - többnyire - fekete-fehérrel) és kiderüljön, hogy vajon melyik fotók sikerültek a legjobban. 
...rögtön elkezdeném gyűjteni a 40mm feletti natív obikat.
Történt ugyanis, hogy a belvárosban sétáltam, és szabálytalanul gyalogoltam át az úttesten, hogy hamarabb elérjek egy szecessziós épületet, aminek a homlokzatát szerettem volna lefotózni. Csakhogy időközben megindult a forgalom is, úgyhogy egy picit sietősebbre kellett fognom. Viszont nem vettem észre az úttesten lévő beton "ciciket", megbotlottam, burleszk-szerűen léptem még vagy hármat, aztán hatalmasat vágódtam a járdán. 
(jó lesz az inkább 17-35mm-nek), másrészt olyan minőségű portréfotót, amit a videóban láttam, még én is tudok készíteni, egyszerű mft rendszeren.
Új hozzászólás Aktív témák
- Akciófigyelő: Jelentős kedvezményekkel veheted meg a Xiaomi 17-eket
- Mesterséges intelligencia topik
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Sega, Nintendo - retro konzolok
- Nintendo Switch
- Rezsicsökkentés, spórolás (fűtés, szigetelés, stb.)
- Milyen okostelefont vegyek?
- One mobilszolgáltatások
- Modding és elektronikai kérdések
- Facebook és Messenger
- További aktív témák...
- Dell Latitude 7410 Intel I7-10810U Refurbished - Garancia - Akció!
- BESZÁMÍTÁS! 64GB G.Skill Trident Z Neo 3600Mhz DDR4 memória garanciával hibátlan működéssel
- GYÖNYÖRŰ iPhone 12 Pro Max 128GB Pacific Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3938
- Astro A50 4th Gen wireless + base station fejhallgató
- WYBOT C2 Vision AI vezérelt medenceporszívó
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest