Új hozzászólás Aktív témák

  • Freddy76

    addikt

    válasz Stauffenberg #16396 üzenetére

    Nagyon off, meg már a téma is túlment rajta, de annyi félremagyarázást olvasok erről a kérdésről, hogy inkább írok... Nem csak neked szól, de a te hozzászólásodra is válasz.

    Völgyi Attila írása részben jó, de kissé félremagyaráz, ami valószínűleg abból adódik, hogy a szerző nem érti a témát (de nyílván nem rossz szándék vezérli, sőt). Kezdve ott, hogy rossz törvényre hivatkozik: az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény) 2012. január 1. óta nem hatályos, helyette új törvény van, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII törvény. Ennek két lényeges rendelkezése is van:
    1. Az egyik, hogy a törvény nem terjed ki a természetes személy saját célját szolgáló adatkezeléseire. Vagyis ha valaki - hobbistaként - magának fotóz, nem kell foglalkoznia az új adatvédelmi törvénnyel.
    2. Van a törvénynek egy rendelkezése, amely sokaknak hasznos: ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna, akkor az érintett hozzájárulása nélkül is kezelhető adat, jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő, vagy harmadik személy jogos érdekeinek érvényesítése céljából. Egy sajtófotós esetében pl. jogi kötelezettség a közvélemény gyors és pontos tájékoztatása, ezért ha közterületen készít képet, van mire hivatkoznia. De ugyanez igaz lehet egy esküvőfotós, vagy egy művész esetében is, akinek belegyalogolnak a képeibe "civilek".

    Ami a Ptk.-t illeti: bár a régi Ptk. nem nevesítette kifejezetten a képmás készítéséhez való hozzájárulás szükségességét, ez a törvényből levezethető volt, és ezt a bíróságok alkalmazták is. Azt ugyanakkor a bírói gyakorlat is érzékelte, hogy a gyakorlatban nem tartható a szabályok következetes alkalmazás. 1985-ben (!) született egy döntés, amely szerint: "a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökíti meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. Arra azonban nyilvános eseményről szóló, vagy nyilvános helyen készült tudósítás kapcsán sincs lehetőség, hogy a felvétel - megfelelő hozzájárulás nélkül - a tömegből egy-egy résztvevőt külön is kiemelve (mintegy egyéniesítve) mutasson be."

    Tény, hogy nálunk nincs kifejezetten precedensjog, de tény az is, hogy van olyan megkövesedett bírósági gyakorlat, amelyet a bíróságok úgy alkalmaznak, mintha jogszabály lenne. Ez ilyen. Nem hiszem, hogy az új Ptk. hatására ezen a gyakorlaton változtatnának a bíróságok.

    "Uram, Ön részeg." "Hölgyem, Ön pedig csúnya. De én holnapra józan leszek."

Új hozzászólás Aktív témák