Új hozzászólás Aktív témák

• #468 Batman2 őstag mr_ricsi #462

  Új Válasz 2004-10-28 19:27:15 #468

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Batman2

  őstag

  válasz mr_ricsi #462 üzenetére

  Szevasz
  
  Na, most végre van időm reagálni.
  
  1. Attól, mert valaki ujóncként ír, nem kell egyből hülyének nézni, mert lehet, hogy nem is hülyeséget ír.
  2. Másrészt mielőtt valaki össze-vissza kritizálja a másik írását, nem árt ha elüszőr maga is ellenőrzi a dolgokat, s majd utána reagál.
  3. Harmadszor nem árt ha figyelmesen olvassa el valaki és nem csak félig érti meg, hanem egészen. Érdemes előbb gondolkodni.
  Ugyan nem elekrtonikából van egyetemi végzettségem, de kisgyerek korom óta hobbim és könyvekből, gyakorlati tapasztalatokból, mások által igen sokat szedtem össze.
  Amit pedig leírtam, kő keményen gyakorlati tapasztalat és biztos hogy úgy van, tessék mindenkinek kipróbálni ellenállásokkal, LED-ekkel, multiméterrel és addig olvasni a szöveget, amíg meg nem érti a delikvens.
  Erről ennyit!
  
  Tételesen:
  
  Nyilván minden áromforrásnál más és más ellenállás szükséges, DE az biztos, hogy ha adott egy áromforrás és valaki müszerrel kiméri, milyen ellenállásérték szükséges ahoz, hogy abban az esetben az ellenálláson átfolyó árom max. 20mA legyen, akkor (természetesen ha az a legnagyobb üzemi feszültségü LED-nek a feszültségénél is magasabb) bármelyik LED-et köti ebbe az áromkörbe sorban az ellenállással, mindegyik megfelelően fog működni. És ha megméri a csomóponti feszültséget a feszültségesés az adott típusű LED-re lesz jellemző (de ezt már írtam). Más értékü ellenállás kell 5V-ra, 9V-ra és más 220V-ra.
  
  Na ebben teljesen igazad van, egy 3.5V-os ízzót is lehet 220V-ra kötni, megfelelő előtét ellenállással. Az igaz, hogy a LED esetében a váltóárom másik fél periódusában nem nyit ki, nem is világít, így nincs feszültségesés sem, elvileg. És ekkor meg kellene kapja a 220V-ot és el kellene füstöljön. De a gyakorlatban nem így viselkedik. A nyitóirányban egyszerű a helyzet, mert a 20mA esetében itt is a rá jellemző feszültségesést képes létrehozni, bár nem tanácsolni ilyen feszültség mellett 20mA-re kihajtani, legfeljebb 18mA-re. Záróirány esetében, bevallom, nem mértem, hogy mit csinál a LED. Két eset van. Vagy nem zavarja záróirányban a 220V, mert zárva van, kvázi szigetel, vagy ha átüt rajta, ami elképzelhető, akkor pedig, mivel űgy is csak az ellenállás által korlátozott max. áromerőt kapja, legfeljebb hasznos munka nélkül, ellenállásként viselkedve jön létre a feszültségesés. Le lehet mérni aki kíváncsi rá. Egy biztos, nem egy 220V-os eszközbe építettem közvetlen a hálózati feszültségre ellenálláson keresztül LED-et, igaz nehány mA áromerő mellett, de mindegyik ma is működik!
  
  A fizika törvényei az ideális esetekre vonatkoznak és nem vesznek egyszerre minden értéket számításba. A valóságban pedig a reális eset van, ami kisebb-nagyobb mértékben mindíg eltér az előzőtől. Pl. ha afizikai törvényeknek megfelelően csak ellenállás és feszültségértékekkel számolunk, akkor csak akkor lesz mindíg a képlet szerinti érték, ha az áromerő végtelen nagy mivel az egyszerű számolás annak a eltérőségét nem veszi figyelembe. Ebben az esetben nem beszélhetünk az áromforrás feszültségeséséről. A valóságban az áromerő nem végtelen nagy, ami azt vonja maga után, hogy már az áromforrások kapcsain is terhelés hatásásra feszültségesés lép fel, ami már az egszerű számítás alapján kapott értékeket befolyásolja. Ezért nem ugyanaz, ha egy 44Ah-s ólomakkura kötünk ellenállással egy LED-et, vagy pedig pl. 1.5V-os gombelemekből hozzuk össze a 12V-ot, mivel az előbbi esetben gyakorlatilag nem, a második esetben pedig már beszélhetünk a telep feszültségeséséről. Minél nagyobb a telep aromereje és minél kisebb a fogyasztó áromfelvétele közötti külümbség, annaál kevésbé számottevő és zavar be a telep feszültséegsése és az ellenállás megválasztásánál már nem érdekes. Az legyengült áromerejű, de feszültségben még közel 9V-os 9V-os elemre (gyakran tapasztaltam ilyen 9V-os elemet)közvetlen is rá lehet akár kötni a LED-et, a megfelelő feszültségesés létrejön.
  Aki nem hiszi, PRÓBÁLJA KI !!!
  
  Nos megint nem értetted pontosan. A feszültségesés mértéke mindíg akkora, amekkora a telep feszültsége és a LED üzemi feszültsége között van. A LED-ek üzemi feszültsége a behatárolható tartományban van. Ugyanolyan áromerő mellett, mindíg ugyanazt a feszültséget lehet mérni egy adott LED-nél. DE a LED-ek gyártáskor nem sikerülnek teljesen egyformán (mert mi lenne egyforma) kicsi eltérések azért akadnak közöttük a nem teljesen azonosan sikerült kristálykarakterisztikák miatt. Ez az az eltérés, ami a maximum meghajtás mellett problémákatokozhat soros, vagy párhuzamos kötésnél. Az egyik jobban világít, a másik kevésbé. Az egyik több áromot vesz fel ugyanannál a feszültségnél, a másik kicsit kevesebbet. Ezek kicsi külömbségek. Ezt is részben jól értetted, sőt lehet, hogy teljesen, csak még te sem tudod. Ezeket a kicsi külömbségeket is ki lehet küszöbölni nehány ohmos ellenállásokkal egyedileg és utána párhuzamosan kötni őket. Ez a bizonyos ellenállásérték és kicsi külömbségeik, amiről beszéltem, az a LED-ek saját, belső, a kristály ellenállása, amit nyitó irányban produkálnak. ezt nem úgy kell érteni, hogy van benne egy külön ellenállás, hanem magának a fényt kibocséjtó kristálynak van egy bizonyos ellenállásértéke, mind nyitó, mind záró irányban. Ebben az esteben a nyitó irány az érdekes.
  
  Azt mondod, hogy a kristályok szine és az üzemközben kibocsálytott fényük között nics semmi összefüggés? Valóban ! Nem azt mondtam, hogy a pirosan világító LED-nek piros a kristálya szine. Nem ilyen az összefüggés. Szinenként a kristályok összetétele, szennyezése eltérő és ez a típusra jellemző anyagegyüttes, ami minden azonos szinü LED-nél megegyezik, na ennek van egy jellegzetes, erre az anyagkomplexre jellemző szine is. Hát ezt írtam le és ez biztos, hogy úgy van. Ezt nem elhinni kell, hanem megnézni. És ha nem látod, addig nézd nagyítóval emeddig nem fogod látni !!!
  Valóban, hallottam én is olyan állítólagos LED-ekről, amelyeknek a szine a feszültséggel együtt változik, de ilyet én még nem láttam. Persze, a zöld LED szine is elmegy sötét naranscsárgába, ha enyhén durva túláromot kap, de ez nem nevezhető normális működésnek.
  
  Üdv mindenkinek:

Új hozzászólás Aktív témák