-
Fototrend
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
dawn
csendes tag
Azt hiszem, hogy ha tényleg komolyan gondoljátok, forduljatok ügyvédhez. Mivel sok kérdésed van, és még a formát sem sikerült kiválasztani, amiben működni szeretnétek, jobb előbb valóban szakértő tanácsot kérni. Az ügyvéd mellett könyvelő és adótanácsadó sem árt. Ugyanis, sajnos az a tapasztalatom, hogy nem mindegyik ügyvéd ért a könyvelési, adózási kérdésekhez olyan mértékben, hogy egy ennyire speciális kérdésben tudjon neked segíteni.
Talán érdemes valamilyen szakmai szervezettől (hanglemez kiadó, talán) segítséget kérni, hogy milyen ügyvédet tudnak ajánlani, aki kifejezetten ilyen dolgokkal foglalkozik. Mert a szerzeveti forma mellett a szerzői, kiadói, stb. jogokkal kapcsolatban is jó, ha előzetesen tisztában vagytok. (a kettő befolyásolhatja is egymást.)
Sajnos ennél konkrétabban nem tudok segíteni.
-
-
dawn
csendes tag
Én túl vagyok rajta.
Akkor két év alatt nagyot fordulhatott velük a világ, mert nekem ezek voltak a tapasztalataim. (Normálisan bántak az emberrel, ha kellően alázatos volt.) Egyébként azt hiszem Petrétei óta lett gáz a rendszer, mert ő szüntette meg azt is, hogy a netre feltegyék az adott napon vizsgázók névsorát. A netes lista szuper volt, általában 2 hónappal (!) korábban elkészült. Állítólag vmilyen észlény kitalálta, hogy személyiségi jogokat sért, stb. -
dawn
csendes tag
Erőt, egészséget és kitartást minden szakvizsgára készülő kollegának!
Az értesítős dologgal kapcsolatban a saját tapasztalatom: ha időben adod be, azaz a tervezett időpont előtt legalább 3 hónappal, akkor általában tartani tudják azt, amit kértél. Nekem pozitív a tapasztalatom, minden ismerősömet telefonon felhívták előtte, hogy ha a hetet (nem a hónapot) nem tudták tartani, amit kért. Az viszont igaz, hogy az írásos értesítés a legutolsó percben (néha 3 héten belül) érkezik meg. De eddig telefonon és személyesen velem és az ismerősökkel mindig nagyon normálisak voltak.
Egy sárkány van az egész helyen: a vezető a ''titkár asszony''. Ha személyesen jártok bent igyekezzetek ne a belső szobában sorrakerülni... A többiek rendesek, és helyben teljesen biztosra meg tudják mondani, hogy arra az időpontra, amit kinéztél beférsz-e vagy sem. És ha nem, nem érdemes eröltetni, IM rendelet ide vagy oda, mert akkor nem fognak szeretni.
Ja, és fiúk itt is előnyben: mindenki nő az adminisztrációban -
dawn
csendes tag
válasz
gyomlosi
#371
üzenetére
Társasházi törvény:
21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érinti.
(2) Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként meghatározott épületrészt nem érinti.
Öszintén szólva klimából kicsit gyenge vagyok, a split kilma az, aminek van egy külső falra szerelt kültéri egysége? Mert ha igen, akkor annak az elhelyezése (tartószerkezeti falra való szerelés) érinti sz osztatlan közös tulajdont, így elvi síkon valóban kell a 4/5 (és nem 75 %) hozzájárulása.
De mit tudnak tenni veled, ha mégis felszereled?
Nos erről a társasházi törvény nem mond semmit. Tehát először is a közös képviselő kiír egy közgyűlést, amin felveszi napirendi pontnak a klimád ügyét. Ott feltehetően megszavazzák, hogy a közös képviselő szóltson fel arra, hogy szereld le. Megkapod a felszólítást: 1. Leszereled, 2. Nem. Ha nem, akkor perelhetnek az eredeti állapot visszaállítására. Mondjuk ez egyszerű eset, kb. 1,5 év alatt megítélik nekik. Utána vagy végrehajtod az ítéletet vagy nem. Ha nem, akkor kb. újabb egy év alatt lesz egy végrehajtási eljárás.
Ergo: ha már van másnak is negdeély nélküli klimája a házon, szereld fel nyugodtan, ha őt sem macerálták. Ha Te lennél az első, ott már rizikósabb, attól függ, hogy mennyire utálnak a szomszédok... -
dawn
csendes tag
Csak az összehasonlítás miatt 2007. január 1. előtt csak ennyi volt a mentesség feltétele:
''5. § Mentes az adó alól
f) bejelentésre a súlyos mozgáskorlátozott személy szállítására szolgáló egy személyszállító gépjármű,''
Ha összenézed, azt hiszem a legfontosabb korlátozás a teljesítményre vonatkozik. -
dawn
csendes tag
2006. január 1.- 2006. dec. 31. között:
Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett:
''2. § (1) Az adó alanya - a (2)-(3), illetve az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a gépjármű azon tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója (a továbbiakban együtt: tulajdonos), akinek/amelynek a nevére - a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) év első napján fennálló állapota szerint - a forgalmi engedélyt kiállították. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt.''
2007. január 1-től
''Az adó alanya, az adófizetésre kötelezett
2. § (1) Az adó alanya - a (2)-(4), illetve a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az a személy, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: tulajdonos) szerepel. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.''
Gondolom a fentiek miatt kapta édesapád a határozatot, mert ő az üzembentartó.
A mentességgel kapcsolatban is volt változás, 2007. január 1-től:
''5. § Mentes az adó alól
f) a súlyos mozgáskorlátozott személy vagy a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú személyt szállító, vele közös háztartásban élő szülője, nevelőszülője, mostoha- vagy örökbefogadó szülője tulajdonában lévő egy darab, 100 kilowatt teljesítményt el nem érő személygépkocsi, ide nem értve a személytaxiként üzemelő személygépkocsit. Ha a mentességre jogosult tulajdonában több személygépkocsi van, akkor a mentesség kizárólag a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár,''
Ha ezeknek megfelel a gépjármű, akkor a határozat számára hivatkozással írjatok az önkormányzatnak, hogy megfeleltek ennek a mentességnek (megfelelő igazolásokkal, stb.) és kérjétek a határozat módosítását, visszavonását. Vagy esetleg érdemes személyesen az ügyfélszolgálaton, gyorsabb, egyszerűbb, biztosabb. -
dawn
csendes tag
Sajnos nem találtam semmit.
Megnéztem a 2003. évi C törvényt, és a 16/2003. IHM rendeletet is, sajnos ezeknek tökéletesen megfelel az ÁSZF. És egyik sem ír semmit a szolgáltatás időtartamáról. Csak annyit, hogy az ÁSZF-ben rendelkezni kell a legrövidebb időtartamról, amit meg is tettek.
Javaslom a szerződés felbontó nyilatkozatot tértivevényes küldeményként feladni. -
dawn
csendes tag
Abból, amit írtál, azt hiszem pórul jártál.
Önmagában az, hogy a hűségnyilatkozatot atomatikusan megújítja, nem jogellenes. Azonban a szövegkörnyezetből kiragadva ezt az egy szerződéses kitételt, nem igazán szabad értelmezni, és alkalmazni. Emberi nyelven: szkenneld be s küldd el, elolvasom s tudok konkétabbat mondani.
A hűségnyilatkozat tartalma szerint ugyanis arról szól, hogy valamilyen kedvezményt kapsz azért, hogy adott időn keresztül nem bontod fel a szerződéset (pl. kedvezményes áron adnak készüléket, vagy kedvezményes a szolgáltatás díja.). Azonban az ilyen automatikus megújításra vonatkozó kikötés nagyon szigorú kötelezettségvállalást jelent, amire megfelelő módon (lehetőleg írásban) külön fel kellene hívni a figyelmet, mert egyébként megtévesztő lehet. Ennek megítéléséhez pedig a szerződéskötés konkrét körülményeit kellene ismerni.
Külön megítélés alá esik, ha mondjuk ez a szerződéses kikötés az ún. általános szerződési feltételek között szerepel. (Ez nem ugyanaz mint a blanketta-szerződés, csak nagyon hasonló, ezt is a konkét esetben lehet eldönteni legtöbbször.) -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#194
üzenetére
Kivéve, ha a gyártó/forgalmazó esetleg mégis vállalta ezt is a jótállás keretében. (Mert egy ilyen árban lévő termékre automatikusan nem terjed ki a Korm. rendelet.) Ezért ha nem csak szavatosság, hanem jótállás is van rá, akkor a jótállási jegyen lévő feltételek számítanak.
Így:
1. Nem tartozik a Korm. rendelet hatálya alá.
2. Mégis lehet rá jótállás.
3. Ha van rá jótállás, akkor lásd feltételek a jótállási jegyen.
4. Ha nincs jótállás: lásd Ptk: azaz ha 6 hónapon belül van, akkor 305/A. § (2) bekezdés, lsd fent. -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#191
üzenetére
Úgy tudom, hogy ezt a 3 napos cserét a 151/2003. (IX. 22.) Korm rendelet szabályozza:
7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Ez a szabály tehát helyes értelmezése szerint egy kiegészítés ehhez:
Ptk. 306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult
a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget;
b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének a (2) bekezdésben írt feltételekkel nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
Azaz, amennyiben a hibás teljesítés feltételei egyébként fennállnak, akkor egyből, minden további feltétel nélkül kérheti a cserét, s nem kell a kijavítást ''választania'' azért, mert az az eladónak a csere aránytalan többletköltséget jelent. (értsd: ugye egy új terméket adni drágább, mint a már eladottat megpróbálni javítgatni.)
Tehát:
1. Még mindig hatályos rendelkezés, ezért nem csak ''elvileg'', hanem gyakorlatilag is alkalmazni kell (persze a kiemelt feltétel esetén).
2. Nem törvény, de Korm. rendelet szabályozza, amely azonban ebben a vonatkozásban ugyanúgy kötelező.
3. Őszintén szólva a dobozzal kapcsolatban bizonytalan vagyok. Jogszabályi rendelkezést nem találtam erről. (Mármint vissza kell-e vinni a dobozt vagy sem.) Emiatt azt hiszem, hogy a jótállási jegyen lévő feltételeket kell irányadónak tekinteni. Azt azonban biztosan tudom, hogy nekem szóban eddig mindig mondták, hogy őrizzem meg a dobozt, mert ez a lehetőség csak akkor érvényes.
-
dawn
csendes tag
Nekem nem volt eddig igazán rossz tapasztalatom. Persze előfordult, hogy a kiskerben megpróbáltak elhallgatni dolgokat, és csak erélyesebb fellépéssel sikerült elérni, hogy megadják azt, amit a jogszabály kötelezően előír.
Egészen konkétan egy régebbi monitorunkért, amely nehezebb volt, mint 10 kiló először nem akartak kijönni. Aztán szó szót követett, s mégis.
Nem kifejezetten fogyasztóvédelem, de az eddigi legrosszabb tapasztalatom egy temetővel volt kapcsolatos: amíg a család többi tagja (értsd: normál halandó, akinek nem hosszabb két betűvel a neve) próbált elérni valamit addig nem simán semmibe vették, hanem megalázták és hülyének nézték őket; aztán amikor sírva hívtak fel, hogy csináljak valamint és konkrétan megfenyegettem őket, hogy mi lesz ha nem csinálnak most azonnal valamint, két napon belül elintéződött minden és az igazgató hívta fel a nagynénémet, és elnézést kért, és külön megkérte, hogy szóljon az unokahugának, hogy minden elrendeződött. Felháborító, hogy egy ilyen szolgáltatás során mit meg mernek engedni maguknak.
Egyébként kifejezetten fogyasztóvédelemmel nem foglalkozom.
[Szerkesztve] -
-
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#180
üzenetére
Valóban nem könnyű. De - jogilag - a hölgynek sajnos ki kellett volna bontania a terméket. (Nagy baj, hogy az emberek többségének a leghalványabb elképzelése sincs arról, hogyan kell eljárnia, ha vásárol vmit. Hogy ez miért nem tananyag az iskolában azt sem tudom.)
Gyáriszámmal kapcsolatban a Korm. rendelet szerint:
3. § (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
Nem fog tetszeni, de ebből az következik, hogy ha a terméknek van gyári száma, akkor annak szerepelnie kell a terméken ahhoz, hogy a jótállást érvényesíteni tudja a fogyasztó. Értem, hogy gázos, ha egy kis cimkén van rajta, ami esztétikailag nem szép, de sajnos nem szabadna lekapargarni róla. Más módon ugyanis meglehetősen nehézkes bizonyítani, hogy ez ugyanaz a gyári számú termék, ha a gyári számot eltávolították róla....
Fentiek alapján értem, hogy a nagykert úgy jár el ahogy, de a vevő sajnos nem hiszem, hogy sok mindent tehet, ha csak teljesen méltányossági alapon a nagyker vagy Ti mégsem cserélitek ki. -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#178
üzenetére
Ez valóban egy klasszikus dolog.
Jogi szempontból a hiba kétféle lehet: rejtett hiba és nyílt hiba. A jótállás és a szavatosság az ún. rejtett hibákra vonatkozik, amely olyan hiba, mely az átvételkor még nem látható, érzékelhető; tipikusan a későbbi használat során jelentkezik, de amely hibának az oka (műszakilag nem megfelelő alkatrész pl.) már a termék megvételekor megvolt a termékben.
Ezzel szemben a nyilt hiba egy olyan hiba amelyet a vevőnek a termék megvételekor észlelnie kell vagy általában elvárható gondosság mellett észlelnie kellett volna. Amit írtál tipikusan ilyen eset. Ugyanis a termék külső hibája olyan hiba, amit a vevőnek észlelnie kell. (Még a jog szerint sem lehet csukott szemmel vásáolni.) Azaz: ha olyan dolgot vesz, ami nem átlátszó csomagolásban van, azt ki kell bontani. Ha később bontja ki: mehet a sóhivatalba vele, mert a hiba nem rejtett hiba.
Másik példa is még: ilyen az is, ha házhozszállítást kérsz vmilyen nagyobb terjedelű műszaki termékre (pl: mosógép, tűzhely, stb.). Amikor kihozzák addig nem szabad átvenni, amig előtted ki nem bontották és meg nem nézted, hogy sértetlen-e. Mert ha nem bontod ki és nem nézed meg...
S végül: a nyilt hiba tipikus példája a vmilyen szépséghiba (karcolás) miatt csökkentett áron (árleszállítással) értékesített termék. Pl. ami egy ideig kiállított darab volt s vki rákönyökölt. Ebben az esetben a rejtett hibákért továbbra is felelősséggel tartozik az eladó (mert attól, hogy kiállítási darab volt, még működnie kell), de a nyilt hibát a fogyasztó a csökkentett áron történő megvásárlással elfogadta.
Jogszabályi háttér:
Ptk. 305/A. § (1) Ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy azt ismernie kellett, a kötelezett mentesül a szavatossági felelősség alól. Mentesül a kötelezett a szavatossági felelősség alól akkor is, ha a hiba a jogosult által adott anyag hibájára vezethető vissza, feltéve, hogy az anyag alkalmatlanságára a jogosultat figyelmeztette.
(2) Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. A felek ettől eltérő megállapodása semmis.
(2) bekezdés jelentené azt, hogy a hölgynek igaza lehetne, de a hiba jellege miatt mégsem. -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#176
üzenetére
Korm. rendelet alapján a 10.000 forint (bruttó) érték felett van jogszabályi kötelező jótállás. A 10.000 forint alattiakra - főszabály szerint - valóban csak szavatosság van. De, elképzelhető az az eset, hogy ugyan 10.000 forintnál olcsóbb a termék, a gyártó mégis vállal (mert ő egy ilyen jófej
) jótállást, akkor ez ugyanolyan, mintha jogszabály írta volna elő. (Pl. azt hiszem mintha egyes pendive-okra lenne ilyen, még 10.000 forint alatt is.) Ezért az ár (10.000 forint) nem mindig és nem feltétlenül mérvadó.
Ami még fontos lehet, hogy egészen pontosan nem azt kell bizonyítania, hogy a termék már akkor hibás volt (nem felelt meg a követelményeknek), hanem, hogy a hiba oka már a szolgáktatáskor a termékben volt. Van ugyanis olyan műszaki jellegű meghibásodás, amely csak a termék bizonyos ideig történő használata után jelentkezik. (Így azt, hogy 8-9 hónapig problémamentesen használja, s utána elromlik, még szavatosság esetén sem jelenti azt, hogy az eladónak nem kell majd felelnie érte.) -
dawn
csendes tag
válasz
Vangelis
#174
üzenetére
A szavatosság - jótállás kérdéskör a polgári jogban a szerződésekhez, pontosabban azok teljesítéséhez, ennél is pontosabban a szerződések hibás teljesítéséhez tartozik. Ezért elsődlegesen ajánlom figyelmedbe a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 305-311 §-ait a szavatossággal és 248. §-át a jótállással kapcsolatban.
A dolog jobb megértéséhez a következőket magyarázatként:
Amikor Ti - mint kereskedők - eladtok egy terméket, akkor köztetek és a vevő között dolog szolgáltatására vonatkozó szerződés jön létre. (Átadod- és átveszi, majd hazaviszi és jó napot.) A terméknek ebben az időpontban (átadás) meg kell felelnie bizonyos követelményeknek, egészen pontosan a jogszabályban és a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal kell rendelkezie. Amennyiben ezzel nem rendelkezik, akkor az eladó hibásan teljesít. (Vevő visszakocog hozzátok, hogy ez így megy úgy...)
Ekkor meg kell vizsgálni, hogy jótállás vagy szavatosság alapján jár-e el az eladó. A jótállást bizonyos termékekre vonatkozóan a termék gyártójának/forgalmazójának kötelezően kell vállalnia, meghatározott időre. (A Ti esetetekben ezt az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet határozza meg, ennek mellékletében vannak pontosan felsorolva a termékek, és itt található a 10.000 Ft-os értékhatár, amit írtál.) Ha arra a termékre, amit visszahoznak vonatkozik ez a jogszabály, és benne van a határidőben, akkor a jótállás alapján kell eljárnotok: azaz a ternéket úgy kell tekinteni, hogy már a szolgáltatás (átadás) időpontjában hibás volt, azaz nem a vevő rongálta meg, nem az ő felelősségi körébe esik a hiba. Azonban amennyiben Ti tudjátok bizonyítani, hogy a hiba a termék szolgáltatása után keletkezett, akkor mentesültök a jótállási kötelezettség alól.
Speciálisnak mondható eset, bár azt hiszem ez is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a gyártó a fenti Korm. rendeletben megszabott időtartamnál hosszabb jótállási kötelezettséget vállal. Ezt minden további nélkül megteheti, és ebben az esetben ez az önként vállalt jótállás ugyanúgy minősül (ugyanúgy kell eljárni), mintha a törvény írta volna elő.
Előfordul, hogy a jótállási időtartam eltelt, de a vevő mégis megjelenik. Ebben az esetben a törvény által szintén megszabott határidőn belül szavatossági jogokat tud érvényesíteni. Ilyenkor azonban a bizonyítási teher megfordul: neki kell bizonyítania, hogy a termékben lévő hiba már a szolgáltatás időpontjában megvolt (nem ő rontotta el, stb.) Emiatt a bizonyítási teher miatt kevesen élnek a szavatossági jogokkal.
Összefoglalva: a jótállás és a szavatosság nagyon hasonló, de nagyon nem szabad összekeverni. A jótállás egy, a törvény által előírt, vagy a gyártó által vállalt kötelezettség arra nézve, hogy hibátlan dolgot szolgáltatott. A bizonyítási teherrel kapcsolatban: vevő behozza - azt mondja rossz - nem kell bizonyítania semmit - az eladó viszont bizonyíthatja, hogy a hiba a szolgáltatást követően keletkezett.
A szavatosság szintén a hibás teljesítéshez kapcsolódik, és elősorban akkor élnek vele, ha a termékre nincs kötelező jótállás vagy annak időtartama eltelt. Ilyenkor a vevőnek bizonyítani kell, hogy a termék már az átadáskor hibás volt, de ő ezt vmilyen okból csak később vette, vehette észre.
Ami miatt a két dolgot össze szokták keverni: jótállás és szavatossság esetén is a vevő ugyanazon szabályok szerint gyakorolhatja az őt megillető jogokat. (Tehát akár jótállás, akár szavatosság alapján illetik meg bizonyos jogok, ha megilletik, akkor azonos módon.)Azaz a sorrend, amit az eladónak figyelembe kell vennie (kijavítás-kicserélés-elállás) azonosak. (Mit milyen határidővel, stb.) Lsd: Ptk. 306. §
(Ti szerzitek így be a cuccokat, vagy lehet tőletek rendelni is úgy, hogy futárral szállíttatjátok ki?)
) jótállást, akkor ez ugyanolyan, mintha jogszabály írta volna elő. (Pl. azt hiszem mintha egyes pendive-okra lenne ilyen, még 10.000 forint alatt is.) Ezért az ár (10.000 forint) nem mindig és nem feltétlenül mérvadó.Új hozzászólás Aktív témák
- PlayStation 5
- Battlefield 6
- ASUS blog: 2K-tól a 4K-ig és tovább a Radeon RX 9000-es szériával
- Otthoni hálózat és internet megosztás
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- Xiaomi 17 Ultra - jó az optikája
- Parfüm topik
- Kertészet, mezőgazdaság topik
- Crimson Desert
- Nvidia GPU-k jövője - amit tudni vélünk
- További aktív témák...
- Azonnali készpénzes Intel i5 i7 i9 8xxx 9xxx processzor felvásárlás személyesen / csomagküldés
- BESZÁMÍTÁS! Intel Core i7 6700K 4 mag 8 szál processzor garanciával hibátlan működéssel
- Telefon felvásárlás!! iPhone 12 Mini/iPhone 12/iPhone 12 Pro/iPhone 12 Pro Max
- Dell Optiplex 3010 MT,G-870,4GB RAM,500GB HDD,WIN10
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Serries X
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest