-
Fototrend
A topikban minden törvénytelen módszer megvitatása tilos!
Új hozzászólás Aktív témák
-
Padisah
tag
válasz
flash-
#28129
üzenetére
7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]
(1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.
(2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.
7:61. § [Házastárs egyedüli öröklése]
Ha leszármazó és szülő nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa egyedül örököl.
7:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]
(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.
(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. -
Padisah
tag
válasz
Atomgeszi
#25969
üzenetére
Ha gondnoka vagy másvalaki nem viszi el a tárgyalásra és szakértői vizsgálatra, akkor az otthon oldja meg valahogy. Azt is lehet kérni, hogy a szakértő az otthonban vizsgálja meg, ha olyan az állapota, sőt azt is lehet kérni, hogy a bíróság a gondozási helyén hallgassa meg.
A részlegesen korlátozó gondnokságot kötelező legalább 5 évente felülvizsgálni, azaz gyakrabban lehet, ritkábban nem.
Az adásvételi szerződést a gondnok és a gondnokolt írja alá, amit utána a gyámhivatalnak jóvá kell hagynia az érvényességhez. -
Padisah
tag
válasz
Árpi001
#25934
üzenetére
Most akkor 25% részed van az ingatlanban, másvalakinek 50 vagy 75%-a és az egész ingatlant haszonélvezeti jog terheli?
Ügyvéd rosszul mondta, ha nagyobb állagmegóvási munka kell, azt a tulajdonostársaknak tulajdoni részük arányában kell viselniük. Sőt a haszonélvező is elvégezheti, ha a tulajdonosok ezt nem hajlandóak, aztán lehet tőlük követelni ennek a megtérítését pl. fűtési szezonban tönkremegy a régi kazán. -
Padisah
tag
válasz
Árpi001
#25934
üzenetére
Ha a saját ingatlanrészed nem akarod eladni, akkor nem tud élni semmilyen elővásárlási joggal.
Ha meg akarja szerezni a Te ingatlanrészed, Te pedig nem akarod eladni, akkor nincs elővásárlási jog.
Ha el akarod adni, lenne rá vevő, neked megfelelő áron, akkor kell felajánlanod az elővásárlási jog jogosultjának annyiért. Ha megveszi annyiért, akkor megveszi, téged kár nem ér.
Ha Te nem akarsz megválni a részedtől, ő pedig meg akarja szerezni, akkor lehet kérni közös tulajdon megszüntetését a bíróságtól.
Most volt egy ilyen ügyem. A tulajdonostárs X Ft-ért akarta megszerezni az egész ingatlant, ehhez készíttetett saját költségére ingatlanforgalmi szakértői véleményt, ami józan paraszti ésszel sem volt megfelelő, ezért a bíróságtól szakértő kirendelése lett kérve, aki 2X+Y forgalmi értéket állapított meg, na azt elfogadtuk, meg is vette annyiért is a tulajdonostárs. -
Padisah
tag
válasz
BioNiCMaN
#25930
üzenetére
Az állagmegóvási, nagyobb felújítási munkák a tulajdonost terhelik.
A szokásos kisebb javítási költségek a haszonélvezőt terhelik (pl festés, zárjavítás, betört üveg javíttatása stb.).
Tulajdonosként jogod van az ingatlan rendeltetésszerű használatát ellenőrizni a bent lakó indokolatlan zavarása nélkül. A haszonélvezeti jog megelőzi a tulajdonjogot, a tulajdonosnak van joga csak az ingatlant megterhelni, elidegeníteni.
Egyébként Ptk. 5:146. §-tól kezdődik a szabályozása.
-
Padisah
tag
válasz
Atomgeszi
#25907
üzenetére
"És olyat lehet, hogy valaki gondnokság alatt van, de nyilatkozik, hogy a vagyonát halála után kire hagyja?"
Csak ha cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll ebben az ügycsoportban vagy ha cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll és ebben az ügycsoportban nem korlátozták a cselekvőképességét.
Ha cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alatt áll ebben az ügycsoportban, akkor közjegyző előtt tehet közvégrendeletet.Ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, akkor nem tehet érvényes végrendeletet.
"Tehát, ha nem rokonnak ajándékozza az ingatlant, hanem egy teljesen más még csak nem is rokonnak, akkor tőle nem követelhet az eleve törvényi örökös semmit?"
Szerintem nem, de nem néztem utána, úgyhogy nem 100%."Akármennyire is elvesztette a lányát, sose tudná kitagadni, akár csak papíron is, "
Az általad leírtak alapján szerintem csak matematikai esélye van egy érvényes kitagadásnak. Kizárást simán lehet csinálni, de akkor kötelesrész jár a hagyatékból a lányának. -
Padisah
tag
válasz
Atomgeszi
#25905
üzenetére
"És, ha anyuka meghal, és később majd a lány. A lányról ki lesz az örökös? A még élő unokatestvérek?"
A törvényes örökös(ök). Nem a gondnok, nem a gyámhivatal, nem az állam. Ha minden törvényes örökös visszautasítja az örökséget, az állam csak akkor örököl."A még édesanya nevén lévő ingatlant hogyan lehet jelen helyzetben átíratni más nevére, hogy halál esetén ne követelhessen senki kötelesrészt?"
Eladja, pénzt elkölti, elajándékozza. Kötelesrészt csak örököstől lehet követelni. Ha leendő örökösnek ajándékozza el, akkor lehet tőle kötelesrészt kérni, de ha az ajándékozás után még 10 évig él legalább, akkor sem. Nem akarom tovább ragozni, nézd meg a Ptk. 7. könyvét.
-
Padisah
tag
válasz
Atomgeszi
#25903
üzenetére
Milyen gondnokság alá került a lány? Részlegesen vagy teljesen korlátozó?
A lány bármikor indíthat önállóan pert a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránt a bíróságon, de a leírtak alapján nem fog sikerrel járni.
A gondnok a gyámhivatal felé számol el a vagyon és pénzkezeléssel, nem az anya felé.
A külföldi ingatlan adásvételi szerződését a gondnoknak kell aláírnia, a gyámhivatalnak jóváhagynia, a vételár a lány gyámi számlájára kerül, amiből a gondnok vehet fel pénzt előzetes gyámhivatali engedély alapján, aminek elköltéséről el kell számolnia a gyámhivatal felé.
Amit anyuka az ingatlanra költ, arról kérjen a lány nevére szóló számlát és kérje a megtérítését a lány vagyonából a gondnoktól és a biztonság kedvéért a gyámhivataltól is.
Ha a lány előbb hal meg mint az anya, akkor az anya örököl, nem a gondnok.
Anyuka az ügyben nem ügyfél, mert nem ő a gondnok. -
Padisah
tag
válasz
Atomgeszi
#25899
üzenetére
Mivel nem volt beszámítható a lány, és öntudatán kívül aláírta a papírt, így saját magát gyámság alá helyezte. Ilyen nincs.
Az idős hölgy halála esetén az ingatlan, és a bankszámlán tárolt összeg kire fog szállni?
A lányára, és ezzel együtt a gyámjára? A lányára, a gyámra nem, ha nem törvényes örökös.
Az idős hölgy tisztában van vele, hogy a lányát már elveszítette, így az örökséget egyértelműen nem tervezi a lányára (s egyúttal a gyámra hagyni halála esetén). Hülyeség.
A gyámságnak nincs köze az örökléshez. Eleve csak gondnokságról lehet egyébként szó, de annak sincs köze. Ha nem törvényes örökös, akkor a gondnok (gyám) is csak végrendelettel örökölhet. Ha a lánya gondnokság alatt áll, akkor ha részlegesen korlátozta a bíróság a cselekvőképességét öröklési ügyekben is, akkor csak közvégrendeletet tehet. Ha cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezték, akkor azt sem tehet, nem is ajándékozhat, egyáltalán semmilyen komolyabb szerződést, jognyilatkozatot nem tehet érvényesen. Ha a lánynak gondnoka van, aki a teljes nyugdíjat felveszi, akkor valószínűleg cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állhat.
Ha nem áll gondnokság alatt, akkor esetleg valami általános meghatalmazást adhatott közjegyző előtt valakinek.
Gondnokság alá csak bíróság helyezhet valakit, ítélettel egy polgári peres eljárás végén. A gondnokot rendeli ki és menti fel, továbbá felügyeli a tevékenységét a gyámhivatal.
Csak gyámhivatali jóváhagyással lehet a gondnokolt ingatlanát megterhelni, elidegeníteni.
Oldalakat lehetne írogatni a témáról, de még a tényállás sem tiszta, amit felvázoltál. -
Padisah
tag
válasz
JHONNY 79
#25313
üzenetére
Az öröklési és az ajándékozási illeték mértéke
12. § (1) * Az öröklési és az ajándékozási illeték általános mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az egy-egy örökösnek, hagyományosnak juttatott örökség és a megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18%.
(2) * A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzése esetén az öröklési és ajándékozási illeték mértéke 9%.A nagynéni az nem egyenesági rokon.
-
Padisah
tag
válasz
ArthurShelby
#24671
üzenetére
Ptk. 5:25. § [A szomszédos telek igénybevétele]
(1) Ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni.
(2) A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges. -
Padisah
tag
válasz
BUZZLGHTYR
#24438
üzenetére
Hány éve ajándékozta nagymamád anyukádnak az ingatlant? Kapott-e édesanyád testvére is ajándékot?
-
-
Padisah
tag
Az az ablak állítólag 10+ éve ott van, állítólag nappali ablaka. Másik telken vele szemben növényeket termesztenek többek között kukoricát, ami akár 3 magasra is megnő. Így az az ablak nem zavarhat senkit. Szerintem megérne 3000 Ft illetéket, és 1-2 személyes megjelenést az önkormányzatnál, de keresni kellene az egyezséget.
-
Padisah
tag
A birtokvédelem az aktuálisan fennálló állapot védelmét jelenti, bizonyos kivételekkel.
A kérdező birtokának (ház helyiségének) megvilágítását egyértelműen hátrányosan befolyásolja ez a megoldás.
Az, hogy a kérdező ablaka már több mint 10 éve arra néz amerre, hát ez van, tényleg lehetne rá opálfóliát is ragasztani vagy ragasztatni, de a paraván túl durva megoldás szerintem így ebben a formában.
Mint ex birtokvédelmi ügyintéző mondom ezt, de utóbbi 15 évben nem csináltam ilyen ügyeket. -
Padisah
tag
válasz
David89
#24209
üzenetére
Jegyzőtől kellene kérni birtokvédelmet. Vagy szüntesse meg azt a paravánt, vagy vigye hátrébb vagy csinálja meg többé-kevésbé fényáteresztő műanyagból.
A képeken látható fák és tuják nem hiszem, hogy zavarnák a szomszédot a birtoklásban. A kép készültekor is felőle sütött a nap.
Azok a fák és tuják szerintem már több mint egy éve jó magasak, azzal akkor már csak a bíróságtól kérhet birtokvédelmet. -
Padisah
tag
válasz
philoxenia
#23312
üzenetére
Ptk. (2013. évi V. törvény) 5:1-12.§ -ai.
envagyok, olvasd el a hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket!
Jó 5 évig voltam birtokvédelmi ügyintéző (is) polgármesteri hivatalban, de nekem valahogy más rémlik itt a dolgokról.
-
Padisah
tag
válasz
philoxenia
#23169
üzenetére
Ez nem örökbefogadás, hanem házasságkötésen alapuló apasági VÉLELEM. És persze ez is csak kiskorú gyermek esetén játszik és csak akkor, ha a gyermek apai státusza még betöltetlen.
-
Padisah
tag
válasz
philoxenia
#23102
üzenetére
Ezen most fennakadtak a szemeim, remélem csak viccből írtad.
Ha mégsem, akkor idézem a Polgári Törvénykönyvet:4:119. § [Az örökbefogadás célja]
(1) Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő nevelkedése érdekében.
(2) Örökbe fogadni kiskorú gyermeket lehet. -
Padisah
tag
Szia!
A gondnokság alá helyezésről a bíróság dönt, polgári peres eljárás keretében,aminek nincs köze ahhoz, hogy ki örököl a keresztanyád után.
Az új Ptk. szerint nem kizáró ok a leendő gondnokkal szemben, ha tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötött a gondnokolttal.
Ha meg simán csak Ti örököltök utána, az meg pláne nem kizáró ok. Gondnok nem lehet az, akit a keresztanyád nem akar, nem fogad el, az sem lehet akit elfogad, de a keresztanyád érdekeivel ellentétes a gondnokul történő kirendelése.
A gondnokság az öröklési viszonyokat nem befolyásolja.
Nézd meg a Ptk. 2:19-2:37. §-ait, abban benne van a lényeg.De talán a legegyszerűbb és leggyorsabb, ha bemész a keresztanyád lakóhelye szerint illetékes gyámhivatalba és érdeklődsz: gondnokság alá helyezés menete, gondnok és gondnokolt jogai és kötelességei, számadás témákban.
-
Padisah
tag
válasz
tolts.hu
#3171
üzenetére
Ha minden törvényes örökös visszautasítja az örökséget az örökhagyó halála után vagy előtte lemond az öröklésről, akkor a végső törvényes örökös a Magyar Állam, aki köteles elfogadni azt.
Ha több a hagyatéki teher, mint a hagyatéki vagyontárgyak értéke, akkor célszerű visszautasítani az örökséget vagy már korábban még az örökhagyó életében lemondani róla. Ezt írásban célszerű megtenni vagy a hagyatéki tárgyaláson szóban.
Ha mégis elfogadod az örökséget, akkor sincs gond, csak a hagyatéki vagyon értékéig felelsz a tartozásokért.
Tehát ha örökölsz mondjuk egy ingatlant 6 M Ft értékben, kisebb ingóságokat, kisebb számlapénzt, de a tartozás ezt meghaladja, te csak a vagyontárgyak értékéig felelsz a tartozásokért. A biztosítási összeg, magánnyugdíj-pénztári megtakarítás nem része a hagyatéknak.
Azért célszerűbb mégis lemondani vagy visszautasítani az örökséget, mert akkor közjegyzői díjat sem kell fizetni, amit több tízezer forint is lehet, nem kell bajlódni az adósságok megfizetésével. -
Padisah
tag
válasz
Zenebohoc
#2336
üzenetére
Tartásdíjat addig kell fizetni, amíg a bíróság meg nem szünteti. Az általad leírtak alapján én azonnal pert indítanék a tartásdíjfizetési kötelezettség megszüntetése iránt és persze nem fizetnék egy fillért sem, amíg nem tanul újra.
Ha nincs megszüntetve, akkor követelhetik tőled, ha nem fizeted, adott esetben végrehajtó útján. A kifizetett tartásdíjat visszafizettetni nemigen lehet. -
Padisah
tag
válasz
jerry311
#1873
üzenetére
Kiskorú esetében a törvényes képviselői (szülői) visszautasító jognyilatkozat valóban csak a gyámhivatal jóváhagyásával érvényes, de ez nem valami nagy was ist das.
Ügyfél hozza a hagyatékátadó végzést, amiben szépen benne van, hogy mik az örökség vagyontárgyai és mik a tartozások (kinek, milyen jogcímen, mennyivel) és az is, hogy visszautasította az örökséget a kiskorú nevében.
Elmondja kéri a gyámhivatal jóváhagyását, gyámhivatal jóváhagyja 1-2 nap alatt (legalábbis felénk), ügyfél előre is lemondhat fellebbezési jogáról, utána is bármikor és máris jogerős a gyámhivatali határozat, ezzel érvénes a visszautasító nyilatkozat és kész. -
Padisah
tag
válasz
hoffman_
#1870
üzenetére
Az örökös az általa megörökölt örökség értékével felel az örökhagyó tartozásaiért, a saját vagyonával nem.
Ha tehát több a tartozás, mint a vagyon értéke, akkor is csak az általa örökölt vagyontárgyakkal felel a tartozásokért.
Ebben az esetben célszerűbb visszautasítani az öröklést a közjegyzőnél. -
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1868
üzenetére
Csak az élettársi közös vagyon felét, ha ő az egyedüli örököse az apjának.
-
Padisah
tag
válasz
Woodslave
#1772
üzenetére
3-féle módon lehet megszüntetni a közös tulajdont, de én azt mondom nyugodtan vedd meg a 4 tulajtól a 4/5 részt, a kedvező ár miatt megéri, birtokold az egész lakást, aztán 15 év után elbirtoklod az eltűnt tulaj részét is. A külföldi tulajdonos vagy annak örököse igen kicsi eséllyel fog felbukkanni vagy beköltözni az ingatlanba.
Sőt, szerintem most is lehetne eseti gondnok kirendelését kérni az ismeretlen helyen tartózkodó tulajdonos részére, aki eljárna helyette az adásvétel ügyében. -
Padisah
tag
válasz
hejesírásó
#1367
üzenetére
588. § (2) Az elsőfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen
d) a másodfokú bíróság a fellebbezést elutasította, vagy az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, feltéve, hogy harmadfokú bírósági eljárásnak nincs helye.(3) A másodfokú bíróság ítélete azon a napon emelkedik jogerőre, amelyen
a) azt meghozták, feltéve, hogy ellene a törvény a fellebbezést kizárja,
b) a fellebbezésre jogosultak úgy nyilatkoztak, hogy nem kívánnak fellebbezni, illetőleg a fellebbezést visszavonták,
c) a fellebbezésre nyitva álló határidő fellebbezés bejelentése nélkül telt el, -
Padisah
tag
válasz
hejesírásó
#1345
üzenetére
Kérni, azaz bizonyítási indítványt tenni a bíróságon lehet, aztán a bíróságon múlik, hogy eleget tesz-e neki vagy nem, költségelőlegzésre kötelez-e vagy nem.
Ha a bíróság úgy ítli meg, hogy szükséges a szakértői vizsgálat, akkor hivatalból is elrendeli.
Kapcsolattartás szabályozásánál, amíg ez nincs bizonyítva irreleváns a dolog, attól még betarthatja a kapcsolattartás szabályait, és lehet elfogadható apuka a kapcsolatartás ideje alatt.
Ha nem, akkor kikényszerítik a kapcsolattartás szabályainak betartását (figyelmezetetés, pénzbírság, szülői felügyelet megszüntetése, kiskorú veszélyeztetése) és a ha gyereket veszélyezteti kapcsolattartás, akkor lehet azt korlátozni, felfüggeszteni és megvonni is. -
Padisah
tag
válasz
plömplöm
#1344
üzenetére
Szia!
Ha a lebontott kerítés a szomszédé volt, akkor szerintem építéshatósági szempontból nem lehet mit tenni, hacsak ezzel Neked valami tényleges bizonyítható kárt nem okozorr vagy okoz.
Birtokvédelmi szempontból is csak akkor, ha ezzel a Te rendeltetsszerű birtoklásod akadályozza, gátolja jelentősen megnehezíti, de nem úgy tűnik. Még h a szomszédnek lennének állatai, amik átjárnak Hozzátok...
Persze nincs akadálya, hogy Ti húzzatok fel egy kerítést a saját költségetekre a szabályoknak megfelelve (saját területre, tartóoszlopok a Ti telketeken, magasság, átláthatóság helyi szabályait betartva, stb.). -
Padisah
tag
Nagyon leegyszerűsítve:
Az igaz, hogy 6 hónapig visszamenőlegesen lehet csak az elmaradt tartásdíjat követelni,de természetesen ez akár 1 év elmaradás után is érvényesíthető, de szintén csak 6 hónapra visszamenőleg.
A gyermektartásdíjat megállapító városi vagy fővárosi kerületi bíróság székhelyén működő önálló bírósági végrehajtót kell megkeresni és kérni kell a jogerős bírósági ítéletre hivatkozva az elmaradt tartásdíj (legfeljebb 6 hónap) a végrehajtást.
A végrehajtó aztán végrehajt: felszólít, aztán letilt a letiltható jövedelmekből, aztán ingó végrehajtás, aztán ingatlan végrehajtás, ha a tartozás összege legalább fél vagy az is lehet már, hogy 1 millió Ft.
Ha nem tud végrehajtani, akkor arról kapsz egy papírt a végrehajtótól, azzal irány a lakóhely szerinti város gyámhivatal és kérni kell a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését.
A gyámhivatal elmondja mik a feltételek és legfeljebb 3 évre, de legfeljebb 20 éves korodig megelőlegezi, ha jogosult vagy rá. Nincs kedvem ezt részletesen leírni.Ha érdekel: www.magyarorszag.hu jogszabálykereső 1997. évi XXXI. tv. 22-24 §-ai és a 149/1997. Kormányrendelet 69-76 §-ai szabályozzák részletesen ezt a dolgot.
Ha kérdésed van kérdezz, 1 napon belül válaszolok.A jövedelem max 50%-a letiltható, ha csak havi 1-2 ezer forintot küld, attól még jár a megelőlegezés, csak ha legalább 50%-át küldi akkor nem. De mivel fizetget valamennyit előfordulhat, hogy felfüggesztik max. 6 hónapra az eljárást, hogy tisztázzák tud-e fizetni vagy nem.
Amit aztán megelőlegez helyette az állam, azt kamatostul hajtják be rajta vagy terhelik rá az ingatlanára, ha van ingatlana vagy van miből később behajtani. -
Padisah
tag
válasz
plaschil
#1249
üzenetére
Szia!
Létesíts tartózkodási helyet a kollégiumban, ahol laksz, egyébként is ezt kell csinálni. Ezt követően a bejelentett tartózkodási helyre lehet hivatkozni.
Ha még ez sem válna be, akkor szüntesd meg az állandó lakóhelyed, amíg kollégista vagy.
Szóval irány az okmányiroda Miskolcon, aztán ha szükséges akkor Ózdon is. -
Padisah
tag
válasz
attiati
#1173
üzenetére
közös tulajdon megszüntetése
Legjobb lenne peren kívül egyezség útján elintézni a dolgot.
Mindegyik tulajdonostárs eladhatja a tulajdonrészét bárkinek, a többi tulajdonostársat elővásárlási jog illeti meg. Már kérdés, hogy résztulajdont egy házban nem szívesen vesz senki, csak nagyon nyomott áron.Ha perelni kell, akkor a bíróság szünteti meg a közös tulajdont.
elsősorban természetben kell megosztani, ha ez nem lehetséges, vagy a tulajdonostársak nem mennek bele, akkor egy vagy több tulajdonostárs megváthatja a többiek részét, ha ez sem megy, akkor jön a kényszerárverés szintén elég nyomott áron. A hűzban lakó tulajdonostársat is kötelezheti a bíróság, hogy váltsa meg a többi tulajdonostárs részét, de ez nem okozhat a bentlakónak aránytalan hátrányt. A per a per helyétől függően (Bp.-vidék 1-2 évig tart általában.) -
Padisah
tag
válasz
gaborbol
#1141
üzenetére
Van.
A rejtett hiba attól rejtett, hogy nem tudtok róla, hiába írjátok le 50X is egy szerződésben, hogy nincs rejtett hiba. Csak az a hiba nem rejtett, amiről tudtok, vagy a körülmények alapján tudnotok kellene az általában elvárható gondosság mellett. Amit a szerződésben hibaként felsoroltok, az nem rejtett hiba, később nem mondhatja azt a vevő, hogy a felsorolt hibákról nem tudott. A rejtett hibáért az eladó felel.
Megoldás meg többféle is van: pl. felajánlhatod, hogy Te a a saját költségedre megjavíttatod, ha ennél olcsóbban meg tudod oldani, vagy visszafizeted a javítás költségét neki vagy vételárt visszaadod és autót visszaveszed.
-
Padisah
tag
Ott a helyszínen jelentettek fel Téged személy szerint vagy csak a rendszám alapján ment a feljelentés? Utóbbi esetben valahogy csak eljutottak Hozzád.
Nincs lehetőséged megúszni.
Adatszolgáltatást meg nem kötelező kitöltened és visszaküldened, de valszeg jobban jársz vele, ha megteszed, mert jobban lehet a büntetést egyéniesíteni (személyre szabni).
-
Padisah
tag
válasz
Ariadne
#1100
üzenetére
Nekem már az elején mondták, hogy a vizsgakérelembe bele kell írni, hogy mikor akarok menni mondjuk október hónap első vagy 2. fele, mindig is így jelentkeztem vizsgákra.
Az őszire még nem jelentkeztem, gondolkodom, hogy inkább október vége vagy november 1. fele legyen. Az a baj, hogy akár melyik is lesz végül, már nem tudok ismételni decemberben, ha ne adj Isten kellene, mert nem lesz meg a 2 hónap differencia.
Szóval nagyn meg kell gondnolni és persze elsőre összehozni, ahhoz viszont komoly felkészülés kell, legalább 5 hét munka mellett.
Itt vizsga előtt akikkel beszélgettem, ügyvédjelöltek-közigazgatásban dolgozók, ők 3-4 heteket mondtak munka nélkül.Mesélték, hogy volt aki 8 hetet készült munka nélkül, mert elment táppénzre arra az időszakra, hát persze, hogy szépen sikerült neki minden.Ha én ezt megcsinálnám melóhelyen, akkor nagyon betennék a kollégáknak, másrészt nem hiszem, hogy tolerálnák. -
Padisah
tag
válasz
Ariadne
#1098
üzenetére
Köszi a gratukat!
Nem kaptam időpontot, azt mondták már több mint 2 hete betelt minden hely erre a szezonra, legkorábban csak szeptemberben lehet menni.
Szeptember viszont nem jó nekem, mert esküvő, nászút, marad október vége vagy november, de lustaságomat ismerve nem árt, ha nekiállok már májusban készülgetni.
Akikkel beszélgettem azt mondták, hogy felkészítő képzésen nagyon jó előadások voltak a saláta részből, főleg TB jogból és EU jogesetekből, érdemes őket tanulni, azért keresek olyant, akinek van ilyen jegyzete és nem kell már vagy lemásolhatnám. -
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1085
üzenetére
Szerintem sem lehet erre hivatkozva a hagyatékátadó végzést megtámadni.
-
Padisah
tag
Meg kell keresni a tartásdíjat megállapító bíróság székhelye szerinti bírósági végrehajtót vagy valamelyik végrehajtót, tájékoztatni, hogy már több hónapja nem fizet a kötelezett és kérni a végrehajtást a jogerős ítélet számára hivatkozva.
Ha a végrehajtás nem vezet eredményre, amiről a végrehajtó jegyzőkönyvet is kiállít, akkor irány a lakóhelyetek szerinti városi gyámhivatal és kérni kell a gyermektartásdíj állam általi megelőlegezését.
Kell hozzá egy kérelem, a jogerős bírósági ítélet, a végrehajtó foglalási jegyzőkönyve, születési anykönyvi kivonatok sem ártanak ha vannak, jövedelemigazolás, vagyonnylatkozat a családban egy főre eső nettó jövedelemről, ami nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. -
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1049
üzenetére
Az esti gondnok a néni helyett aláírja az adásvételi szerződést.
A gyámhivatal szintén jóváhagyja majd, ha az megfelel a feltételeknek.
DE záradékolni csak akkor fogja a gyámhivatal, ha a nénit megillető haszonélvezeti jog ellenértéke be lesz fizetve egy a néni nevére nyitott gyámhatósági fenntartásos forint folyószámlára vagy betétkönyvbe, és az erről szóló igazolást bemutatják a gyámhivatalnál.
A szerződés gyámhivatali záradékolása a földhivatali bejegyzés feltétele. Enélkül a szerződés érvényes, de nem hatályos. Eltartási szerződést ez után kelllene megkötni vagy a nénit bentlakásos szociális otthonba elhelyezni. Aki a néni eltartója lesz, az nem lehet a néni gondnoka. -
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1047
üzenetére
Gondnokság alá csak a bíróság helyezhet valakit, a gyámhivatal által is elrendelhetó ideiglenes gondnokságot és zárgondnokságot a bíróság kötelezően 8 napon belül felülvizsgálja.
Ha a gyermekei nem akarnak pert indítani a gondnokság alá helyezése iránt, akkor azt a gyámhivatal teszi meg kötelezően, ha tudomást szerez a gondnokság alá helyezés szükségességéről.
Ha hozzátartozó indítja meg a gondnokság alá helyezést, at egyszerűbb és gyorsabba, ha a gyámhivatal indítja meg, akkor kell hozzá szakorvosi vélemény, környezettanulmány, tulajdoni lap másolat, születési anyakönyvi másolat.
Ha gondnokság alá helyezik, akkor gondnokot a gyámhivatal rendel ki.Itt van egy sorrendiség:
elsősorban házastárs,
ásodrosban közeli hozzátartozó,
harmadsorban távolabbi hozzátartozó,
negyedsorban egyéb barás, ismerős,
végső soron hivatásos gondnok.
Olyan személy nem lehet gondnok, aki ellen a gondnokság alá helyezett, vagyis a néni kifejezeten tilatakozik, kivéve a hivatásos gondnok.
Ha a haszonélvezeti jogot megváltják és a néni gondnokság alatt áll, akkor azt a pénzt, ha nem szükséges neki a megélhetésére, létfenntartásra, lakásfenntartásra, akkor a gyámhivatal berakatja gyámhatósági fenntartásos takarékbetétkönyvbe, ahonnan pénzt kivenni csak a gyámhivatal jóváhagyásával lehet a gondnokolt érdekében álló okból.
A gondnok évente számadásra köteles.A hivatásos gondnok éves részletes számadást ad be: a kiadásokat és bevételeket tételsen fel kell tüntetnie, csatolva az azokat igazoló bizonylatokat.
Közeli rokonnak egyszerűsített számadást kel beadnia, ha a bevétel nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 24-szeresét (684.000 Ft). Ebben csak a kiadási és bevételi főösszeget kell leírni, és a bizonylatokat sem kell hozzá becsatolni, csak megőrizni 5 évig.
Ha nincs vagyona a néninek, akkor a hivatásos gondnok kivételével a gondnok éves
számadsára sem köteles.
Minden gondnok évente egyszer a számadás mellé jelentést is köteles tenni a néni állapotáról, helyzetésről, ellátásról, szociális kapcsolatairól, nagyobb betegségeiről, esetleges kórházi kezeléseiről, csaldtagjaival és gondnoksával való kapcsolatáról,stb.
Eltartási vagyöröklési szerződésnek nincs köze a gondnoksághoz, az eltartó vállaja, hogy a néni vagyonáért cserében élete végéig ápolja, gondozza, gyügykezelteti, eteti-itatja, stb.
Ezt a szerződést a néni helyett eseti gondnok írhatja pl. alá.Ennél sokkal többet kellene írnom, ha részletes akarnék lenni, de inkább olvasd el a 149/1997.(IX.10.) Korm.rendelet 120-162 §-ait, és ha van kérdésed kérdezz.
-
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1045
üzenetére
A szakvéleménnyel elmenni a városi gyámhivatalba és kérni eseti gondnok kirendelését, aki valószínűleg egy ügyvéd lesz. Eljárási idő?
Onnan, hogy beadod a hivatalba 30 nap. Mellékelni kell a kérelemhez a szerződés 1 eredeti és 1 másolati példányát, 15 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatot, az ingatlanról adó- és értékbizonyítványt, ami nem régebbi 3 hónapnál.
A nénit a haszonélvezeti jogáról ingyenesen vagy ellenérték fejében akarják lemondatni?
Mert ingyenesen sem az ügyvéd, sem a gyámhivatal nem nagyon fog belemenni.
Ha a néni megkapja a haszonélvezeti jog ellenértékét, azzal mi történik? Ki kezeli?Hová rakják?
Nekem a leírtakból az tűnik ki, hogy állandó gondnokság alá helyezésre szorul. Esetleg köthetne egy eltartási szerződést a lányával. -
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#1041
üzenetére
Honnan veszed, hogy cselekvőképtelen? Van pszichiáter szakértői vélemény róla, de legalább egy kórházi (pszichiátriai) zárójelentés?
Ha van, akkor irány a cselekvőképtelen személy lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal és kérni kell ideiglenes gondnok vagy zárgondnok kirendelését.
Ezt a hivatalos ügyet is jó lenne pontosabban megfogalmazni, hogy mégis miféle ügy.Elsősorban a házastárs, testvér, szülő kérheti a gondnokság alá helyezést, és indíthat pert ez iránt, ha nem teszi, akkor a gyámhivatal teszi ezt meg.
Ha a bíróság gondnokság alá helyezi az illetőt, akkor a gyámhivatal rendel majd gondnokot. -
Padisah
tag
válasz
tolts.hu
#1034
üzenetére
Hát ennyi erővel, ha államvizsgán puskázol, akkor az minek számít?
Vagy egyáltalán mondjuk akármelyik szigorlatot, vagy záróvizsgát puskázás segítségével teszed le.Sőt, mondjuk, ha nyelvizsgát szerzel nem szabályos módon, az is kell a diplomához, pl. más megy be helyetted nyelvvizsgázni, mondjuk az közokirathamisítás, de akkor a diploma is hamis lesz? Tényleg nem tom.
Minden sikeres vizsga kell a diplomához, hiszen el kell jutni odáig, hogy diplomázhass és a főiskolai, egyetemi tanulmányok értelme-célja a diploma megszerzése. -
Padisah
tag
válasz
szeva000
#1024
üzenetére
Szia!
Nem vagyok munkajogász.Úgy tűnik itt a munkaviszony munkáltatói rendes felmondással való megszüntetéséről van szó.
Ajánlom figyelmedbe a Munka törvénykönyve rendelkezéseit.
1992. évi XXII. tv. 89. §elég hosszú egy rész nem másolom be, a www.magyarorszag.hu oldalon a jogszabálykeresőbe beírod és megtalálod.
A lényeg szerintem:
Munkáltatói rendes felmondást írásban kell közölni és indokolni kell. Jár neked 4,5 év munkaviszony után 35 nap felmondási idő, amelynek fele idejére mentesíteni kell Téged a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a munkavállalót - legalább a felmentési idő felének megfelelő időtartamban - a kívánságának megfelelő időben és részletekben kell felmenteni.
A munkavégzés alóli felmentés időtartamára a munkavállalót átlagkeresete illeti meg.A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság.Ha csoportos létszámleépítés történik, akkor megint mások egy kicsit a szabályok.Azt a 94/A-94/G szakaszok tartalmazzák.
Nem tudom volt-e nálatok kollektív szerződés, mert akkor megint mások a szabályok.95. § (1) A munkavállalót végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg.
(4) A végkielégítés mértéke
a) legalább három év esetén: egyhavi;
b) legalább öt év esetén: kéthavi;
átlagkerest összege.Hiába nem akarsz felmondani, attól a munkáltatód még felmondht Neked, ha nem írod alá, hogy átvetted a felmondást, akkor majd postán küldik ki.
Ha a cég mond fel neked, akkor kapásból mehetsz a munkaügyi központba és kérhetsz álláskeresési járadékot legfelejebb 270 napra. -
Padisah
tag
válasz
tolts.hu
#1030
üzenetére
Szerintem ez nem közokirathamisítás, hanem csalás.
318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el.
(2) A büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, ha a csalás kisebb kárt okoz......
De nem biztos.Viszont tutira megszegi az adott felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatát is.
Én ez utóbbira hivatkoznék. -
Padisah
tag
válasz
runner 125
#1004
üzenetére
Szia!
Miután a szabálysértés a szabálysértési hatóság tudomására jut, onnan számítva 60 napon belül meg kell hozni az ügyben az érdemi határozatot, hogy azt mikor adják postára és Te mikor kapod kézhez, az megint egy másik dolog.
Egyébként szabálysértéseknél az elévülési határidő az 6 hónap (11. § (1) Nincs helye felelősségre vonásnak, ha a cselekmény elkövetése óta hat hónap eltelt (elévülés).),
és a végrehajthatóság elévülése 2 év (11. § (7) A cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.)Én nem fellebbezném meg, részletfizetést vagy halasztást kérnék.
-
Padisah
tag
válasz
me,myself&I
#989
üzenetére
Még két ötlett:
- a háziorvosával kellene beszélni, hogy mikor látta, beszélt vele utoljára vagy mikor vizsgálta meg utoljára, esetleg ha mesél róla, hogy milyen állapotban volt akkor;
- rendezni valami családi találkozót, amire őt is meghívjátok. -
Padisah
tag
válasz
Mr-Pamacs
#990
üzenetére
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 2009. január 1-től havi 71.500 Ft.
A legalább középfokú iskolai végzettséget és/vagy szakképzettséget igénylő munkakört ellátók garantált bérminimuma gyakorlati időtől fügetlenül 2009. január 1-től havi 87.000 Ft, 2009. július 1-től 2009. december 31-ig 87.500 Ft. -
Padisah
tag
Lejárt az időlimit sajna.
Küldenék neki tértivevényes levelet, vagy küldenék neki valami kis csomagot amit saját kézbe kérnék kézbesíteni.
-
Padisah
tag
válasz
me,myself&I
#986
üzenetére
Gondolom édesapád gondnokság alatt nem áll.
Felhívnám a környező kórházakat és érdeklődnék, hogy ilyen nevű embert nem vittek-e be.
Érdeklődnék más rokonoknál, barátoknál, hogy nem látták-e, hallottak-e felőle valamit.
Esetleg postán megkérdezni, nyugdíját felvették-e. -
Padisah
tag
válasz
jerry311
#939
üzenetére
Az egészen biztos, nem érek rá most jogzsabályokat keresgélni, nézegetni, de minimum köztisztasági szabályrtés, hulladékgazdálkodási törvény megsértése, helyi rendelet (köztisztasági vagy szemétszállítási vagy hulladékgazdálkodási rendelet) megsértése.
Körülményektől függően akár bűncselekmény is lehet.Egy hulladékgyűjtő sziget létesítése hosszas, éves-több éves folyamat eredménye, jogzsabályok által meghatározott eljárási rend szerint, szakhatóságokkal egyeztetve és engedélyeztetve, gondnolom lakossági fórum is volt róla. Efolymaat soán lehetett volna tiltakozni a létesítése ellen. Feltételezem, hogy a hulladékgyűjtő szíget létesítése és kivitelezése szabályosan történt.
Az, hogy mellédobálják a szemetet eléggé általános hazánkban, ez nem a Polgármesteri Hivatal bűne, figyelni kellene, hogy kik csinálnak ilyent és feljelenteni, (kamera, fényképezőgép, tanúk, mellédobált szemét megnézése, hátha megállapítható belőle az elkövető kiléte).
Azáltal azonban, hogy előttetek létesítettek egy hulladékgyűjtő szigetet elképzelhető, hogy csökkent az ingatlanotok forgalmi értéke, ezen értékcsökkenésért lehet kártalanítást kérni vagy peren kívül, vagy perben. Nem tudom társasházról vagy családi házról van-e szó vagy üres telekről.
-
Padisah
tag
válasz
runner 125
#913
üzenetére
Szerintem Ariadne profi a témában, lehet válaszol rá, de inkább it a helye a kérdésnek:
[link] -
Padisah
tag
Tényleg nagyon kevés és hiányos infó volt amit eddig ide beírtál ebbe a topicba, én nem is mertem, tudtam, akartam rá érdemben válaszolni.
Adásvétel esetén anyukádnak csak akkor nem kell fizetnie adót, ha 15 évnél régebben szerezte meg annak az ingatlannak a tulajdonjogát, amit elad.
Neked viszont kell illetéket fizetned, 4 millió forintig 2%, 4 millió forint feletti rész után 6% a vagyonátruházási illeték mértéke.Az még most sem 100%-ig derül ki, hogy nevelőapád és édesanyád házastársak-e.
Én javasolnám az öröklési szerződés, vagy tartási, vagy életjáradéki szerződés megkötését anyukáddal.
Esetlegesen ott van még a kérdéses ingatlan vonatkozásában a hagyomány lehetősége, de az nálatok valószínűleg nem játszhat szerepet, mert túl nagy lenne a hagyomány értéke az egész hagyaték értékéhez képest és akkor hozzá kell számítani a kötelesrész alapjához.
-
-
Padisah
tag
1992. évi XXII. tv. A Munka Törvénykönyvéről
A szabadság kiadása
134. § (1) A szabadság kiadásának időpontját - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató határozza meg.
(2) Az alapszabadság egynegyedét - a munkaviszony első három hónapját kivéve - a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét a szabadság kezdete előtt legkésőbb tizenöt nappal be kell jelentenie. Ha a munkavállalót érintő olyan körülmény merül fel, amely miatt a munkavégzési kötelezettség teljesítése számára személyi, illetőleg családi körülményeire tekintettel aránytalan vagy jelentős sérelemmel járna, a munkavállaló erről haladéktalanul értesíti a munkáltatót. Ebben az esetben a munkáltató az alapszabadság egynegyedéből összesen három munkanapot - legfeljebb három alkalommal - a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, a tizenöt napos bejelentési határidőre vonatkozó szabály mellőzésével köteles kiadni. A munkavállaló a munkáltató felszólítása esetén a körülmény fennállását a munkába állásakor haladéktalanul igazolni köteles.
(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkáltató
a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,
b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül
adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. A b) pontban szereplő rendelkezéstől érvényesen eltérni nem lehet.
(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.
(5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni. -
Padisah
tag
Na vazze! Tegnap megjött az értesítésem, hogy december 3-án (szerda) lesz a polgári jog szakvizsgám. Szűk 3 hetem van munka mellett. Nem adok sok esélyt magamnak, szerintem aki ismer az se nekem.
Viszont már 2-szer elhalasztottam ezt a vizsgám, most már illene legalább benéznem. Tanulok amennyit tudok rá, aztán meglátom.Legszívesebben minden 40 év feletti vagy 15 évnél régebben szakvizsgázott emberkét újra leszakvizsgáztatnék, merthogy nekik még jóval kevesebb és így könnyebb volt.
-
Padisah
tag
Szerintem, ha rendesen fel lett bontva a szerződés közted és a néhai szolgáltatód között, amiben szerepel szépen a határnap is a szolgáltatás megszüntetéséről, akkor nem vagy jogosult a szolgáltatást a határnapot követően igénybe venni.
Más kérdés, hogy van bizonyos átfutási idő, mind a hálózatba való bekapcsolásnál, mind a kikapcsolásnál.
Legyél rendes jogkövető állampolgár, és ne használd.
Ha mégis használod, gondolom a szolgáltató ezt észleli, akkor követelheti tőled, ha akarja, hogy fizess utána, annál is inkább mert rosszhiszemű vagy, hisz tudnod kell, hogy nem vagy jogosult a használatra. -
Padisah
tag
válasz
Louloudaki
#844
üzenetére
Szerintem is a bruttó összeget kell kérni, tehát a munkavállalói járulékokkal és adóelőleg levonással nem csökkentett összeget.
Adózás meg jövő év elején az SZJA szabályai szerint, ha tényleg rendes alkalmazott voltál. -
Padisah
tag
válasz
SystemRoot
#835
üzenetére
Fegyver topic
A rend őrei topic
mindkettő a fáradt gózben van, biztosan szakszerűen tudnak segíteni, különösen az utóbbi topicban, ahová sok rendőr jár.
Valahogy be lehet szúrni elvileg a linkjüket, de nem értek hozzá.
-
Padisah
tag
Egészen kivételesen nekem lenne egy sürgős kérdésem.
Cégjoghoz egyáltalán nem értek.
Egy Kft szeretné ingyenesen használatba venni egy olyan ingatlant (lakóház), ami fele részben édesanyám tulajdona, oda jelentenék be a cég székhelyét.
Használati szerződés készülne határozatlan időre, írjak-e benne valami "védőkitételt" és ha igen mit, hogy a kft. esetleges jogi (adózási, büntetőjogi, stb.) gondjai esetén ebből anyámnak mint ingyenes használatba adónak ne legyen valami baja, gondja?
A ház másik felének a tulajdonosa a kft. alkalmazottja.
Gyors érdemi válaszokat előre is köszönöm és utólag is.
-
Padisah
tag
164. § A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.
Én úgy értelmezem, hogy először és elsősorban a végrehajtót kell kielégíteni, de ha165. § Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:
és ekkor van sorrend.
Legutoljára magát a tőkét/főkövetelést fogják bevasalni. -
Padisah
tag
Bár nem tudom, hogy közvetlen bírói letiltásról vagy végrehajtói letiltásról van szó, és azt sem, hogy milyen joglalapból származik a követelés és van-e a követelés biztosítására pl. jelzálogjog az általános szabályokat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII.tv. tartalmazza.
A kielégítési sorrendet ezen törvény 164-168. §-ai szabályozzák az alábbiak szerint:
164. § A végrehajtás során befolyt összegből mindenekelőtt a végrehajtási költséget - az eljárás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült költséget - kell kielégíteni.
165. § Ha a befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a kielégítési sorrend - a követelések jogcímét alapul véve - a következő:
a) gyermektartásdíj,
b) egyéb tartásdíj,
c) munkavállalói munkabér és a vele egy tekintet alá eső járandóság (65. és 66. §),
d) a büntető és a büntetésvégrehajtási, valamint a szabálysértési eljárásban az adóssal szemben megállapított, az állam javára fizetendő összeg, a vagyonelkobzásból eredő követelés (a polgári jogi igény kivételével),
e) adó, társadalombiztosítási követelés és más köztartozás,
f) egyéb követelés,
g) a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság.166. § A követelés érvényesítésével és behajtásával felmerült, a bíróság (hatóság) által megállapított költséget és a követelés egyéb járulékait a követeléssel azonos sorrendben kell kielégíteni.
167. § A 165. § szerinti sorrendben előbb álló követelés teljes kielégítése után lehet a sorrendben hátrább álló követelést kielégíteni.
168. § Ha a befolyt összeg nem fedezi az azonos sorrendben felsorolt valamennyi követelést, e követeléseket arányosan kell kielégíteni.
És ha a kielgítés zálogjog alapján történik:
169. § Az ingóságnak mint zálogtárgynak az értékesítéséből befolyt összeget elsősorban a zálogjoggal biztosított követelés kielégítésére kell fordítani.170. § (1) Ha az ingatlan, továbbá a vízi, illetőleg a légi jármű értékesítéséből befolyt összegből jelzálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, az ilyen követelést a 165. § d)-f) pontjában meghatározott követeléseket megelőzően kell kielégíteni.
(2) Jelzálogjoggal biztosított több követelés esetén e követeléseket a jelzálogjogok bejegyzésének sorrendjében kell kielégíteni.Ha a kielégítés gépjármű értékesítéséből befolyt összegből történik:
170/A. § (1) A természetes személy adós foglalkozásának gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű értékesítéséből befolyt vételárnak a végrehajtási költségek kielégítése után fennmaradó részéből a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében foglalt összeg az adóst illeti meg, a fennmaradó összeg fordítható a követeléseknek - a 165-168. § szerint történő - kielégítésére.
(2) Ha a gépjármű értékesítéséből befolyt vételárból zálogjoggal biztosított követelést is ki kell elégíteni, e §-ban foglalt rendelkezés nem alkalmazható, a 169. § szerint kell eljárni. -
Padisah
tag
Kézbe vettem egy tértivevényt.
A címzetti oldalán vannak felsorolv a lehetséges "megoldások".Az 5. pont szerint: A címzett
"jelölőnégyzet" illetve meghatalmazottja, éspedig.................... az átvételt megtagadta. "jelölőnégyzet" a küldeményt nem vette át.A kézbesítőnek alá kell írnia, de a címzettnek nem, hisz pont arról van szó, hogy megtagadja, vagyis nem veszi át, akkor miért írná alá?
Viszont azt bizonyítani, hogy a kézbesítő meg sem kísérelte az átadást...... hát az nagyon-nagyon nehéz lesz. -
Padisah
tag
válasz
Winner_hun
#781
üzenetére
Szia!
A gondnokság alá helyezés egy viszonylag hosszabb folyamat.Keresetlevél bedása után kb. 3 hónap múlva első tárgyalás, igászságügyi pszichiáter szakvéleménye alapján gakran már születik első fokú ítélet, amit a perben alperesként szereplő gondnokság alá helyezendő fél kirendelt ügyvédje nem szokott megtámadni, tehát egy hónap múlva jogerős is lesz.
Ezután a lakóhelye szerint illetékes gyámhivatal rendel ki neki gondnokot.Namost ha már gondnokság alatt van és haszonélvezete van neki, akkor ahhoz a gyámhivatal tuti nem fog hozzájárulni, hogy ingyenesen lemondjon róla, csak ellenérték fejében. Ez úgy megy, hogy kell hozzá egy kérelem, egy már ügyvéd vagy közjegyző által ellenjegyzett adásvételi szerződés + 1 másolat, 3 hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány az ingatlan lakhelye szerint illetékes jegyző által kiállítva, 15 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat, a gondnok hozzájárulása. Ezek mind a kérelmező költségére mennek. Ha a vételár meghaladja az öregésgi nyugdíj mindekori legkisebb összegének 100- szorosát, akkor a gyámhivatali eljárás költsége is a kérelmezőt terheli.
A gyámhivatal megnézi, ha azt látja, hogy a haszonélvezeti jog vételára nem alacsonyabb annál, mint ami az adó- és értékbizonyítványban szerepel, akkor jóváhagyja, feltéve, hogy a haszonélvező lakhatása biztosítva lesz. A vételár pedig alapesetben gyámhatósági fenntartásos betétkönyvbe vagy forint folyószámlára kerül, amiből csak a gyámhivatal engedélyével lehet kivenni.U.i.: Éljen a Gödi Polus Palace, nagyon jó hely!!

-
Padisah
tag
A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályok
2. § (1) A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi.
(2) A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis.
(3) A közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.(4) Amennyiben e törvény közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt említ, ezen az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat kell érteni.
3. § A Munka Törvénykönyve bevezető rendelkezései közül (Első rész) a közalkalmazotti jogviszony tekintetében a 3. § (6) bekezdése és a 13. § nem alkalmazható; a 3. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti.Igen, übereli. A Munka Törvénykönyve tartalmazza az általános szabályozást, ez meg a speciálisat, vagyis amire kiterjed a hatálya ott ezt kell alkalmazni elsődlegesen.
A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által (a továbbiakban: munkáltató) a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.
Vagyis egyházi alapítványra nem terjed ki a közalkalmazotti tv. hatálya.A besorolást, annak szabályait, pótlékokat, juttatásokat a tv. 61. §-80.§ szabályozza.
A tv. végén vana bértábla, amelyik megmondja, hogy besorolási osztályok és azon belül fokozatok és közalkalmazotti jogviszonyban töltött évek után mekkora a szorzó.
Az aktuális illetményalapot a hatályos költségvetési tv. 50-60 §-a között keresd. -
Padisah
tag
válasz
adalbert1
#727
üzenetére
Hi!
Úgy tudom, hogy belterületi kertes házak esetén egyik szomszédnak sincs kötelessége kerítés letesítésére. Szokásjog alapján úgy szokott lenni, hogy mindegyik szomszéd az egyik oldalon létesít kerítést csak. Aki a kerítést létesíti annak is kellene azt karban tartani.
Ha azzal, hogy nincs kerítés, valamelyik szomszéd kárt okoz a másiknak, mert pl. állatai átmennek, akkor birtokvédelmi eljárás keretében lehet kötelezni a kerítés létesítésére és fenntartására azt a szomszédot, aki a károkozásért felelőssé tehető. -
Padisah
tag
Ez biza egy békeszerződés volt, vagy másként egy békediktátum a háborúban győztes hatalmak és Magyarország között. Franciaország igyekezett magának egy hozzá szövetséges közép-európai államfüzért létehozni a vesztesek rovására.
A kisebbségvédelmi szabályok inkább csak ajánlások voltak a szomszédos országok számára és felénk meg egy gesztus, nincsenek szankciók (hátrányos jogkövetkezmények) sem megállapítva a megsértésük esetére a megszegőkkel szemben, szóval írott malaszt az egész.
Másrészt hol van már a Népszövetség? -
Padisah
tag
válasz
Louloudaki
#580
üzenetére
Ha én írásban határozottan kijelentem,hogy én vagyok az Isten, az elég Neked, hogy el is hidd?
Nem,nem elég.A magyar jog szerint ez még csak nem is szabálysértés, pláne nem bűncselekmény.
SZerintem nincs még jogsértés,sem annak közvetlen bizonyítható "veszélye". -
Padisah
tag
válasz
Louloudaki
#578
üzenetére
Ha valóban rámontírozzák az arcát pornós képekre és ki is rakják és erről ti tudomást is szereztek, akkor be lehet perelni személyiségi jogok megsértése miatt a honlap üzemeltetőjét vagy aki a képeket feltöltötte oda, tehát aki ténylegesen elkövette a montírozást.
-
Padisah
tag
Ptk. 129.§. (1) Ha valaki feltehetően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulajdonjogára igényt tart, megszerzi a tulajdonjogot,ha
a) mindent megtett, amit a jogszabály annak érdekében ír elő, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa, és
b) a tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem jelentkezett.130.§ Ha a talált dolog nagyobb értékű(mint itt feltehetően), és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg,a találó méltányos összegű találódíjra jogosult,feltéve,hogy megtett mindent,amit a jogszabályok írnak elő avégből,hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa.
Az elveszett,elrejtett vagy eltűnt dolgot nem tekinthetjük uratlannak,azaz azon pusztán birtokbavétellel nem lehet tulajdonjogot szerezni,ezért a főszabály szerint a találó a találással nem szerez tulajdonjogot.
Ha valaki mégis fogja és eltulajdonítja az - ha kiderül - jogtatlan elsajátítás nevű bűncselekményt követ el és az értékét is meg kell fizetni vagy ki kell adni a tulajdonosnak.Ha még részletesebben érdekel a téma:A talált dolgok tekintetében követendő eljárás részletes szabályait a 18/1960 (IV.13.) Kormányrendelet tartalmazza.
A www.magyarorszag.hu-n meg lehet találni a jogszabályt. Le kell adni az illetékes polgármesteri hivatalban a talált dolgot. -
Padisah
tag
Akárki, akárkit, akármiért feljelenthet.A rendőrség nyomoz,és ha nem te vagy az elkövető vagy nem tudják rádbizonyítani,akkor már vagy a rendőrségi szakban megszüntetik a nyomozást, vagy az ügyész nem emel vádat vagy végső soron a bíróság ment fel a vád alól bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában.
Ezt követően te jelentheted fel a feljelentődet hamis vádért.
Ha a hamis vád feltételei fennállnak.
Illetve még ha tudod bizonytíni,hogy az itt leírtakat ő írta neked, akkor rágalmazásért vagy becsületsértésért is.
-
Padisah
tag
Szia!Ügyvéd ugyan nem lettem, nincs is tervbe véve,de talán tudok segíteni picit.
Nevenincs gimnáziumban végeztem jó 10 éve,írásbeli és szóbeli felvételi volt még akkor magyarból és történelemből, elsőre felvettek.
Nem azon múlik,hogy ügyvéd leszel-e vagy vadakat terelő juhász,hogy milyen gimiben tanulsz,hanem hogy mennyit tanulsz, milyen érdemjegyeket kapsz év végén, hogy sikerül az érettségi, aztán az egyetmen tanulhatsz amennyit akarsz vagy bírsz.
A jogászképzés egységes, mindenkinek bizonyos tantárgyakat bizonyos óraszámban tanulni kell és vizsgázni kell belőle félévkor,évvégén,aztán államvizsga jó esetben 5 év után.
Az egyetemen előadások, szemináriumok és gyakorlatok vannak.Az utóbbi kettőn - ahová én jártam - kötelező volt a megjelenés, félévente max 1 órát lehetett igazolatlanul hiányozni.Előadásokon van ahol kötelező megjelenni, a többségén azonban nem vagy nem is érdemes.
A diploma egységes mehetsz vele ügyvédjelöltnek, ügyészségi vagy bírósági fogalmazónak, stb, egyaránt és 3 év gyakorlat után szakvizsgázhatsz ,ami után lehetsz ügyvéd,ügyészségi vagy bírósági titkár.
Ügyvédként pedig ha másként nem élsz meg, akkor elvállalsz majd mindenfajta ügyet, vagy ha szerencséd van szakosodhatsz polgári jogra, büntetőjogra és azokon belül is bőven lehet specializálódni pl. válóperes ügyvéd, céges ügyvéd, közbeszerzési szakértő stb.
Ennyit dióhéjban. -
Padisah
tag
válasz
kicsitomi88
#418
üzenetére
Szia!
A 14. és 18. életév közötti személy büntetőjogi szempontból fiatalkorúnak minősül,akár sértettknt,akár elkövetőként szerepel bűnügyben.
Szexuális bántalmazást írsz,konkrét magatartás nem, ez lehet szemérem elleni erőszak vagy erőszakos közösülés,megrontás ugye életkor miatt (14 év felett) nem.
Ha a sértett nem tanúsít ellenállást attól még a kényszer fennállhat, vagyis megvalósulhat a fenti két bűncselekmény valamelyike,de ehhez nagyon meg kell nézni az elkövetési körülményeket(pl. milyen személyi kapcsolat volt az elkövető sértett között, a sértett az elkövető nevelése, felügyelet, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt-e a cselekmény elkövetése idején, fizikai erőfölény volt-e, fenyegetés volt-e, testi sérülések keletkeztek-e, a sértett, az elkövető előélete, stb.)
Ha azért nincs ellenállás,mert beleegyezésével történik a dolog,akkor nincs bűncselekmény.De ekvés az információ,akár még kerítés bűncselekménye is lehet ebből.
Lehetséges ugye,hogy a sértett azért nem tanúsít ellenállást, mert reménytelennek látta a védekezést.
Elévülési idő: van ugye a büntethetőség elévülése és a büntetés elévülése, ez utóbbi itt nem érdekes,mert még nem szabtak ki az elkövetőre büntetést, ezért marad a büntethetőség elévülése.
Mind erőszakos közösülés, mind szemérem elleni erőszak esetében tök egyformák a büntetési tételek.
A büncselekmény büntethetősége elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő elteltével.Alapesetben ez itt 8 év.
Minősített esetben ez lehet 10 vagy 15 év is itt, pontosan nem emlékszem.
Minósített eset az, ha a sértett az elkövető nevelése, felügyelet, gondozása vagy gyógykezelése alatt állt a cselekmény elkövetésekor vagy ha azonos alkalommal egymás tevékenységéről tudva többen közösülnek vagy fajtalankodnak a sértettel.
Aztán ezeknek a bűncselekményeknek az alapesete magánindítványra büntethető, tehát ha a sértett nem tesz feljelentést a rendőrségénél,ügyészségénél,bíróságnál vagy más hatóságánál, akkor nincs büntetőeljárás, mert a magánindítvány hiánya büntethetőséget kizáró ok.A magánindítványt visszavonni nem lehet.Ha a sértett fiatalkorú,azaz korlátozottan cselekvőképes, akkor a törvényes képviselő(szülő,gyám) is tehet feljelentést meg a gyámhivatal is helyette.Így hirtelen ennyi jutott eszembe.
Új hozzászólás Aktív témák
- Genshin Impact (PC, PS4, Android, iOS)
- Vezeték nélküli fejhallgatók
- YouTube
- sziku69: Fűzzük össze a szavakat :)
- Luck Dragon: Asszociációs játék. :)
- sziku69: Szólánc.
- Számtech boltosok memoárjai, azaz amikor kiborulunk...
- Luck Dragon: MárkaLánc
- Víz- gáz- és fűtésszerelés
- Samsung Galaxy Watch7 - kötelező kör
- További aktív témák...
- Apple iPhone 11 Pro 64GB,Újszerű,Adatkabel,12 hónap garanciával
- Telefon felváráslás!! Xiaomi Redmi Note 11, Xiaomi Redmi Note 11 Pro, Xiaomi 11 Lite
- Telefon felvásárlás!! iPhone 15/iPhone 15 Plus/iPhone 15 Pro/iPhone 15 Pro Max
- Lenovo Legion Slim 5 Ryzen 7 7840HS 16GB 1000GB RTX 4060 OLED 120Hz 1év garancia
- BESZÁMÍTÁS! ASRock Phantom Gaming RX 7900XTX 24GB garanciával hibátlan működéssel
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
Még nem hallottam róla, de nagyon üt. 
