-
Fototrend
Az objektívekre két nagyon fontos adat jellemző, melyek alapján rendszerint azonnal be lehet őket sorolni. Ezek az objektív fényerejét és gyújtótávolságát jelző számok.
Új hozzászólás Aktív témák
-
Szten Márs
nagyúr
1, Nem túl sok, közös gyújtótáv-tartomány híján.
2, Az, hogy megnézzük, hogy a 300 ezres mennyivel is tud többet a 40 ezresnél. Ennek szerintem abszolút van alapja - nyílvűn a 300 ezres győzelmét várja az ember, de jó látni, hogy mikor, miben és hogyan is nyílvánul ez meg.Egyébként meg a példánkban két olyan objektívet hasonlított össze a hozzászóló, amiknek van egybeeső gyújtótáv tartománya, nem is kevés: az 55-105-ös tartomány. Ezen kívül árban majdnem megegyeznek, talán egy 10% különbség van az áraik között, de mivel mostanság elég változékony az objektívek árazása, az igencsak minimálisnak tekinthető. Szóval itt egyik érved sem áll.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
rumos14
#4853
üzenetére
No. Egyrészt az A700 fogásra zseniális, komolyan, képminőségre is rendben van, kifejezetten szimpatikus gép, nem mondom, hogy nem fogadnám el, ha hozzámvágnák
De az túlzás, hogy a K10D-m helyett vágynék rá. Nem vágyom rá, de ha most vennék gépet, igencsak meggondolnám az A700-at.
Másrészt a K20D-re még kevésbé vágyom, mint az A700-ra. 14,6 MP nekem már kegyetlen sok APS-C-re. Igazából képminőségre, szolgáltatásokra, ergonómiára, kezelhetőségre nekem igencsak jó a K10D, sőt ez utóbbi kettőre egyszerűen pazar - nekem.
Szóval jelenleg max objektívekre vágyom, vázakra nem. Max full framera, de hát az elég messze van
A kitobi 1-5 skálán bőven nem 3-as. Vegyünk egy 10-es skálát inkább, és ott helyezzük el a 3-as szinten a kitobit. Ez esetben a 16-45 F/4 érzésem szerint olyan 7 körül lehet, de mivel én nem használtam még, így ezt nehéz megítélni.Harmadrészt magamról és gyújtótáv-igényeimről:
Ebben a topicban szokott elhangozni, hogy márpedig nagylátó igenis kell, mert ezért, meg azért. Ez azonban nem így van, legalábbis ebben a formában ez a kijelentés nem állja meg a helyét. A helyes megfogalmazás az, hogy vannak emberek, akiknek kell nagylátó - ennyi és nem több. Nem lehet jobban általánosítani. Én spec 28mm alatt a legritkább esetben fotózom, de inkább azt mondanám, hogy 35mm alatt sem nagyon - természetesen valós gyújtótávban mérve értettem az előbb, tehát 42mm, de még inkább olyan 52mm ekvivalens alatt csak elvétve. Így a 16-45 igencsak buta választás lenne a számomra. Egy Tamron 28-75 F/2,8 - na igen, ez valami olyasmi, amit nekem találtak ki, de nem a Pentax 16-45 F/4. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
j.bravo
#4834
üzenetére
Van azóta objektív, jópár, ami ultrahangos élességállítású, a Pentax berkein belül SDM jelölést kaptak, ezen kívül ugye a Sigma Pentax csatlakozással is gyárt HSM-es
objektíveket, amik szintén ultrahangosak.Zozzant meg igen, azt mondta, hogy a Tamron Pentaxos verziójában nem lesz fókuszmotor, a váz fókuszmotorja fogja hajtani. Mondjuk annyit hozzá kell tennem, hogy attól, hogy nem ultrahangos élességállítású és attól, hogy Pentaxnál divat az, hogy a váz hajtja az objektívet, még lehet, hogy az adott objektívbe szerelnek mikromotort és nem a váznak kell hajtani - megmondom őszintén, ezt nem tudom ez esetben így van-e. Valószínűbb, hogy nem.
-
Szten Márs
nagyúr
Mondok neked valamit: addig nem is fogod tudni eldönteni, amíg élőben meg nem tapasztaltad, hogy milyen a SIgma HSM-je és milyen a Tamron mikromotorja... addig mindenféle prekoncepciód lehet róla, hogy ez biztos ilyen, az biztos olyan és ezekre alapozva rághatod a dolgokat... csak mivel ezek csak elképzelések, hiába rágod meg teljesen a dolgot, a megrágott végtermék korántsem biztos, hogy helyes lesz...
Szóval ha van lehetőség bárhol, bárhogy (talán van bolt, ami tart raktáron ilyesmit), akkor ki kell próbálni és tudni fogod, hogy melyik kell neked... addig nem igazán....Egyébként a teljesen ontopic dolgokat felesleges offba raknod
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Cassidey
#4822
üzenetére
Hát igen. De nem hinném, hogy japánba küldik ki, nagy valószínűséggel Németbe. És azért a magyar javítás is el tud húzódni, olyannyira, hogy nem bizonyos, hogy így több időt várna - de ezt jósgömb nélkül megjósolni lehetetlen.
A summázata az ügynek: csak kipróbálás után szabad megvenni ezekhez hasonló nagy fényerejű, igen drága obit
És akkor nincs fejfájás utána 
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Cassidey
#4820
üzenetére
Egyiket sem szabad kipróbálás nélkül megvenni, ez egyértelmű, de ilyet mondani sem kell szerintem
Nem mellesleg az, hogy nem tudják itthon kalibrálni, az nem az user baja, az a kereskedő baja. Ha front/backfocusos az objektív, akkor az garanciális probléma és ennek a megoldása és az ezzel járó minden gond/baj a kereskedő dolga. -
Szten Márs
nagyúr
Én ettől nem tartanék. Ha nem kell a vázhoz kalibrálni, akkor már nem olyan rossz a helyzet, márpedig egy ilyen terméknél ennek illenék alapnak lennie. Másrészt meg az objektívek annyira nem szoktak "útközben lerobbanni". Persze az ördög nem alszik (azért piros a szeme), úgyhogy ahogy érzed. (De egyébként különben is... oké, nincs Mo-on Tamron szervíz, de ha mégis történne valami garanciális hiba az objektívvel, akkor megoldja a kereskedő, erre vonatkozik a garancia. Ki kell küldeni külföldre és? Majd visszajön onnan is és korántsem biztos, hogy hosszabb ideig tartana a garanciális ügyintézés. Lényeg a lényeg: ez egészen biztos, hogy nem lenne számomra tényező)
Mindenesetre mielőtt döntenél, feltétlen olvasd el ezt a két tesztet, szvsz segíteni fog a döntésben:
Sigma 70-200 F/2,8
Tamron 70-200 F/2,8Kíváncsi vagyok, hogy a tesztek után melyik objektív lesz a szimpatikusabb

-
Szten Márs
nagyúr
Nagban függ a dolog attól, hogy elég-e neked a 200mm, vagy kell 400mm, kell-e neked a nagy fényerő, vagy sem - nagyon nem mindegy. Az egyik felvetett objektív egy nagy fényerejű középtele, a másik meg egy kis fényerejű nagytele, teljesen másra való a kettő, teljesen más igányeket elégít ki.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Robb202
#4644
üzenetére
Gyorsan válaszolgatok, de itt igazán komoly és alapvető háttérinfók hiányoznak, így tényleg leginkább az olvasgatást tudom én is ajánlani. Na de azért gyorsan:
1, Zoomolnod neked kell a kezeddel, a zoomgyűrűt tekerve. Egyébképnt a kompaktokon is te zoomolsz kézzel, csak ott általában egy gombot kell hozzá nyomni, vagy pöcköt elfordítani.
2, Nem létezik majdnem mindenre jó zoomobjektív. Nagy átfogású objektív létezik, 18-270-es tudtommal a legnagyobb átfogású, de általánosságban kijelenthető: minél nagyobb egy objektív zoomátfogása, annál roszabb képminőségre lehet számítani - valamit valamiért alapon. Nem véletlen olyan népszerűek a fix objektívek, amikkel egyáltalán nem lehet zoomolni.
3, Egy 300mm-es objektív zoomátfogása 1x. Magyarán egyszeres zoomnak felel meg
A zoom valahányszorossága egy viszonyszám, nincs semmi köze ahhoz, hogy valamit mennyire hoz közel... A zoom mértékét egy objektív legnagyobb és legkisebb gyújtótávolságának a hányadosa határozza meg. Pl. 12-24mm-es objektív 2x-ös zoommal, egy 70-210mm-es objektív 3x-os zommal rendelkezik. Az első egy extranagylátószögű objektív, a másik pedig egy teleobjektív. 10x-es zoom lehet egy 20-200mm és egy 50-500mm is, mégis baromira más a kettő. Olvass utána a gyújtótávolságok jelentésének. Sajnos a kedvenc ezt magyarázó oldalamat eltüntették, így hirtelen nem tudok mit linkelni, de van elég sok ilyen oldal, és majd keresek én is.4, Amit a kettes pontban írtam: nem létezik mindenre jó objektív. Esküvőkre nagy fényerejű objektív kell, közepes gyújtótávok körül, makrózáshoz makróobjektív kell 1:1 leképzési aránnyal - és az igazi makróobjektívek nem zoomobjektívek, hanem fixek, zoomolási lehetőség nélkül. Éjszakai fotóhoz meg állvány kell.
MIelőtt belevágsz a DSLR rendszer építésébe mindenképpen tájékozódj. Tudom, ezért vagy itt, és mi is szívesen segítünk, szóval ha van még kérdésed, vagy nem világos valami, vagy nem találtál megfelelő magyarázó oldalt, kérdezz nyugodtan
Ha kicsit letisztultabb lesz a kép, visszatérhetünk konkrét objektívek ajánlásához
-
Szten Márs
nagyúr
Sokkal kisebb mélységélesség és sokkal szebb háttérelmosás. Ezt kapod egy 50mm-es nagy fényerejű fixszel, egy kitobihoz képest. Ezt már az előttem szóló is írta, de nem lehet eléggé hangsúlyozni. Teljesen más világ. Rengeteg képet, amit nem tudnál megcsinálni kitobival, pont a mélységélességgel való játék limitáltsága miatt, egy ilyen fix csodával könnyedén megcsinálhatsz.
-
Szten Márs
nagyúr
Na, ezért szoktam én mindig gyújtótávolságot, meg tárgytávolságot írni, akkor nincs ilyen probléma

-
Szten Márs
nagyúr
50mm és 200mm között a DOF beli különbség talán 1% körül mozoghat ugyanakkora leképzésnél.
Kicsit bővebben: [link]
"CLARIFICATION: FOCAL LENGTH AND DEPTH OF FIELD"
"Even though telephoto lenses appear to create a much shallower depth of field, this is mainly because they are often used to make the subject appear bigger when one is unable to get closer. If the subject occupies the same fraction of the viewfinder (constant magnification) for both a wide angle and a telephoto lens, the total depth of field is virtually* constant with focal length!"Örülök, hogy segíthettem

-
Szten Márs
nagyúr
A kis mélységélesség a nagy leképzés folyománya. Ha veszel egy 60mm-es makróobit, akkor ott ugyan kisebb a gyújtótávolság, ami miatt nagyobb mélységélességet várhatunk, de közelebb kell menni a témához, ha ugyanolyan leképzést akarunk vele elérni, mint mondjuk egy 200mm-essel. Így elég jó közelítéssel ugyanakkora mélységélességed lesz.
Magyarán, akár DCR-250 + 70-200mm, akár 50-60mm-es makróobi, akár 100mm-es makróobi az, amit használsz, ugyanakkora leképzési arányhoz jó közelítéssel ugyanakkora mélységélesség fog tartozni. Emiatt ne vegyél makróobit.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
duduati
#4509
üzenetére
Tamron 55-200, újonnan, Kicsi, olcsó és eléggé dícsérik.
Tamron 70-300: ezt is eléggé szokták dícsérni, bár van gyenge pontja is: a kromatikus aberáció.A Sigma 70-300-at nem dícsérni szokták, hanem szidni, én nem venném meg. A makró felirat meg pont annyit ér azon az objektíven, hogy el lehet benne gyönyörködni. Mármint a feliratban.
-
Szten Márs
nagyúr
Ez a Tokina 16-50 gyakorlatilag a Pentax 16-50 Tokinabőrbe bújtatott változata. Egyrészt a saját tesztje alapján sem dobtam magam hanyatt tőle: [link], másrészt a Pentax 16-50 tulajok beszámolói sem kápráztattak el. Persze jó objektív, hogyne, de nem jobb, mint mondjuk egy Tamron 17-50 F/2,8 - és igen, az is van Nikon F bajonettre. Ezen kívül a Tokina 16-50 F/2,8 brutális mennyiségő kromatikus abberációt termel. Persze, ez sokakat nem zavar, mert vagy nem használják olyan helyzetekben, ahol ez előjöhetne, vagy más okokból nem zavarja őket, de megfontolandó dolog mégis...
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Olivair
#4448
üzenetére
Nem nézted rosszul, nincs elírva és nem nagyobb látószögű.

Egyrészt 24-70-es a Sigma, mint ahogy legutoljára írtad, nem 28-70-es, ahogy előtte írtad kétszer is. Másrészt meg a 24-70-es Sigma rámegy fullframes gépekre is, míg a 17-70-es csak APS-C-s gépre rakható fel, mert nem rajzolja ki a kisfilmes kockát. Ennek következtében a 24-70-es látószögét fullframe szenzorméretű gépre adták meg, míg a 17-70-esét APS-C-re.
A fullframe szenzor nagyobb méretű, mint az APS-C. Egy x gyújtótávolságú objektív annál nagyobb szögben lát, minnél nagyobb méretű szenzorra alkot képet. Viszont ha mindkét objektívet ugyanarra a gépre teszed fel (márpedig ugyanarra tennéd fel), pl a Sony A200-ra, ami APS-C-s szenzorméretű, akkor a 17-70-nek nagyobb lesz látószöge, úgy, ahogy az a nagykönyvben meg van írva - méghozzá érezhetően nagyobb. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
achim77
#4357
üzenetére
Azt ki lehet számolni, hogy mekkora a zoomja egy objektívnek, de amire te gondolsz, annak semmi köze a zoomhoz, annak a látószöghöz van köze. Egy fix 500mm-es objektívvel igencsak távoli dolgokat is közel tudunk hozni, pedig ugye 1x-es a zoomja

Egyébként a zoom egy objektív legnagyobb és legkisebb gyújtótávolságának hányadosa, egy arányszám, ami a látószögről semmit nem mond. Pl egy 12-24mm-es objektív 2x-es zoommal rendelkezik, egy 70-210-es pedig 3x-ossal.[link] - ezt érdemes elolvasni.
Egy objektív látószöge kiszámítható az alábbi módon:
Látószög = 2 arctg (d/2f) ahol is "d" az adott érzékelő átlójának hossza mm-ben mérve, "f" az objektív gyújtótávolsága szintén mm-ben, a látószög pedig az átlós látószög lesz, fokban. Ha "d" helyére az érzékelő függőleges élhosszát tesszük, akkor függőleges látószöget kapunk, ha pedig vízszintes élhosszát, akkor vízszintes látószöget.A látószögből pedig kiszámíthatod, hogy "x" tárgytávolság esetén mekkora az az "y" hossz, ami a képmezőt teljesen átszelné, a választott metódustól függően átlósan, függőlegesen, vagy vízszintesen.
y = tg ß * 2x, ahol ß a látószög fele.Ebből pedig azt, hogy egy ismert méretű tárgy az "x" távolságból a kép hányad részét fogja kitölteni.
-
Szten Márs
nagyúr
Papichulo, gardener:
Ha jól emlékszem a 75-300-as Canontól óva szoktak inteni a Canonosok, sokkal roszabbnak tartják, mint a 70-300-as verziót. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
philoxenia
#4231
üzenetére
Na igen, de 10x15cm-en a szóródási körös balhé sem igazán fog érvényesülni, legalábbis egy FF meg egy APS-C közötti különbség egész biztosan nem. Nem véletlenül definiálhatták 8x10 inches, azaz kb 20,3 x 25,4cm-es méretre a DOF-bogarászást, amiknek a felülete kb 3,5x nagyobb, mint a 10x15-ös nyomatoké.
Dare:
Te meg arra jöttél rá azonnal, hogy imádok agyalni
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Dare2Live
#4225
üzenetére
Nem, de ez végülis könnyen belátható: tényleg tud-e realizálódni x méretű szóródási kör az érzékelőn, illetve x méretű és y méretű szóródási kör között tud-e különbséget tenni. De hidd el, nem fogom elkezdeni számolni, hogy mekkora febontás kéne ilyen olyan szórádási körök és átmenetek realizálódásához.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
kiskornel
#4219
üzenetére
No, mint az előző hsz-em megvilágította, bizony tévedtem és sokáig tévedésben voltam. A mélységélességet leíró egyenletekben mégis szerepel egy tényező, a circle of confusion diameter limit, aminek a szakszerű magyar nevét nem tudom, de fordítsuk a szóródási kör maximális megengedett átmérőjének, vagy még egyszerűbben nevezzük el "c"-nek. És "c" bizony semmi mástól nem függ, csak a szenzor méretétől. Magyarán a fenti, cambridgei definícióban értelmezett mélységélességet mégiscsak négy dolog határozza meg egyértelműen, a valós gyújtótávolság, a blende rekeszérték, a tárgytávolság és a "c". Mivel a "c"-t egyedül az érzékelő mérete határozza meg, fogalmazhatunk úgy is, hogy az érzékelő mérete a negyedik meghatározó elem. De minő iróniája a sorsnak: ha a másik három meghatározó elem konstans, bizony úgy alakulnak a dolgok, hogy minnél nagyobb az érzékelő mérete, annál nagyobb a DOF - ahogy ezt a DOF master is mutatja.
Ha a látószög nem változik, akkor a szenzor méretének növekedésével a valós gyújtótávolságok is növekednek, épp ezért azonos látószög mellett minnél nagyobb a szenzor, annál kisebb a mélységélesség, hiába a "c" miatti mélységélesség-növekedés. Lsd: [link].
-
Szten Márs
nagyúr
Szuper, sikerült megfejteni a rejtvényt.
A rejtvény megfejtésének kulcsa a szóródási kör. Egy nem teljesen a fókusz síkjában lévő pontszerű test képe az érzékelőn nem pontszerű lesz, hanem egy ún. szóródási kört fog alkotni. Akkor mondhatjuk el valamiről, hogy a mélységélesség határán belül van, hogy ha a szóródási kör szabad szemmel csupán pontnak látszik. Egész pontos megfogalmazásban:
"An acceptably sharp circle of confusion is loosely defined as one which would go unnoticed when enlarged to a standard 8x10 inch print, and observed from a standard viewing distance of about 1 foot. At this viewing distance and print size, camera manufactures assume a circle of confusion is negligible if no larger than 0.01 inches"Magyarán akkor tekinthető egy pont a mélységélességben lévőnek, ha 8x10 inches méretben kinyomtatva és egy láb távolságról szemlélve a pont képének szóródási körének átmérője nem haladja meg a 0,01 inchet.
Ha adva van mondjuk egy 24x36mm-es érzékelő, és azon egy pont szóródási köre mittudomén 10mikron, meg egy 60x90mm-es érzékelő, amin egy pont képének szóródási köre szintén 10 mikron, akkor a 8x10 inches kidolgozásban (tekintsünk el a hosszarányok különbözőségétől) bizony a 24x36mm-es érzékelő képének kidolgozott képén lesz nagyobb a szóródási kör, egyszerűen azért mert nagyobb mértékben kellett nagyítani ugyanakkora nyomathoz.
Egész egyszerűen megfogalmazva: hiába ugyanaz az objektív, így egy, a fókusz síkjától ugyanolyan távolságra lévő pont képe hiába rajzol ugyanakkora szóródási kört az érzékelőre, a nagyobb szükséges nagyítás miatt a kisebb érzékelőmérettel rendelkező fényképezőnek kisebb lesz a mélységélessége.Ennek értelmében a fenti írásom következtetése helytelen, moderátorral ki is egészítem egy erre mutató linkkel
Ajánlott irodalom:
legfőképp: [link]
ezen túl: [link] [link] -
Szten Márs
nagyúr
válasz
kiskornel
#4215
üzenetére
Akkor valószínűleg jól sejtettem

A kisfilm-ekvivalens gyújtótávolság az a gyújtótávolság, amivel az objektívnek rendelkezni kéne ahhoz, hogy ugyanolyan látószögű képet vetítsem egy 36*24mm-es érzékelőre, mint amilyen látószögű képet vetít arra az érzékelőre, amit mögé raktak.Teszem azt a K10D-n az érzékelő átmérője kb 1,5x kisebb, mint a 36*24mm-es ún. kisfilmes kocka. Épp ezért a K10D érzékelőjére egy 50mm-es objektív akkora látószögű képet vetít, mint egy 50mm x 1,5 = 75mm-es objektív a 36*24mm-es érzékelőre. Épp ezért bár valós gyújtótávolsága 50mm, K10D-vel használva kisfilm-ekvivalens gyújtótávolsága 75mm lesz. Ha tudtad volna, elnézést

Szerk:
Valóban nem a futtatható programot nézem, hanem ezt itt neten: [link]
Thx, hogy megemlítetted ezt a szóródási körös dolgot, utánanézek majd, amint időm engedi. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
kiskornel
#4212
üzenetére
"A DOF master Coc (circle of confusion) alapján számol ekvivalens értékekből. Vagyis az elején ki kell választani az érzékelődhöz tartozó Coc-t."
Hmmhmm... én ilyet látok:
"Camera, film format, or circle of confusion" Tehát elegendőnek tűnik megadni a fényképező típusát,"Van másik gyújtótáv is, mint az objektívé???"
Az idézett részből hogy jön az, hogy kéne másik gyújtótávnak is lennie?
Egyébként gyakran két adatot is szoktak egy objektívhez társítani: a gyújtótávolságát és a kisfilm-ekvivalens gyújtótávolságát. Ez utóbbi természetesen csak adott, ismert méretű mögé rakott szenzorral együtt értelmezhető. És erről a két adatról írtam pár hsz-ben, úgyhogy talán erre gondolhatsz, jól sejtem? -
Szten Márs
nagyúr
válasz
philoxenia
#4210
üzenetére
Igen, ez így tökéletes megfogalmazás

-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Zozzant
#4207
üzenetére
Nabasszus, visszaolvastam, és most én is félreértettelek, de te még jobban félreértettél ismét...
Nem, nem azt akartam írni, hogy attól lesz kisebb, vagy nagyobb a DOF, hogy fullframes 50mm-est rakunk az APS-C vázra, nem pedig APS-C-re tervezett 50mm-est, tévedésből sem. Mondjuk megtisztelő, hogy ennyire hülyének vagyok nézve

Azt akartam írni, hogy ha rárakunk egy tökmindegy milyen, de azért a vázzal lehetőleg kompatibilis 50mm-es objektívet egy EOS 5D-re és rárakunk egy 50mm-es objektívet egy EOS 40D-re, akkor a DOF master szerint más DOF-ot kapunk, pedig ugyanazt a DOF-t kell, hogy kapjuk. Azt, hogy miért, már kifejtettem minimum háromszor, de ha ezzel kapcsolatban érkezik reagálás, akkor szívesen fűzöm tovább a gondolatot. Ha megint tökmással kapcsolatban, akkor meg minden bizonnyal a Dunába ugrok, de előtte rákötöm a K10D-met a lábamra
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Zozzant
#4207
üzenetére
No, szedjük akkor külön a dolgokat.
1,
"Attól hogy te egy fullframe obit teszel egy croppos vázra nem nő vagy csökken a mélységélesség, ezt senki nem mondta."De igen, a DOF master ezt mondja, épp ez a bajom, ezt írom már fene tudja hány hozzászólás óta, ezt taglalom ötvenféleképpen.
Sőt a legutóbbi hsz-emben még konkrét értékeket is írtam. A DOF master szerint változik a mélységélesség, pedig, ahogy te is mondtad nem kéne.
Viszont ezek után most tőled is megkérdezem: olvastad a hozzászólásaimat? Őszinte választ várok
2,
"A mélységélesség az érzékelő méretével fordítottan arányos, ez tény, tehát függ tőle. "
Közvetve igen, de nem közvetlenül. Ha leírnánk egy egyenletet, ami meghatározza a DOF-ot, akkor teljes nyugalommal ki lehetne belőle hagyni az érzékelő méretét, márpedig ha fordítottan arányos lenne vele és ez tény lenne, akkor nem lehetne kihagyni belőle. A DOF-ot a gyújtótávolság (és ha így fogalmazunk természetesen a valós gyújtótávolságra kell gondolnunk) a tárgytávolság és a blende rekeszértéke egyértelműen meghatározza.Amikor te ebben a hsz-edben felsoroltad, hogy miktől függ a DOF belevetted az érzékelőméretet, pedig ott volt előtte az, hogy objektív fókusztávolsága. Namost, ha így fogalmazol, akkor nem kell és nem is szabad belevenni az érzékelőméretet, mert az objektív fókusztávolságának változása okozza a DOF változást, ha kisebb érzékelőjű gépet használunk, az meg ugye már benne van a felsorolásban előtte. Ha úgy fogalmazol, hogy a DOF függ a tárgytávólságtól, a blende rekeszértékétől, a látószögtől és az érzékelő méretétől, akkor az helyes és teljes. Ha úgy fogalmazol, hogy a DOF függ a tárgytávolságtól, a blende rekeszértékétől, a kisfilm-ekvivalens gyújtótávolságtól és az érzékelő méretétől, akkor is helyes. De ha csak simán gyújtótávolságot/fókusztávolságot írsz a felsorolásba, akkor nem kell odatenni az érzékelőméretet. Ez csak ennyi, ilyen egyszerű, egy aprócska ámde lényeges megfogalmazásbeli pontatlanság, amire felhívtam a figyelmet. A hosszú hsz-eimnek ehhez az égvilágon semmi köze, azonkak az 1,-es ponthoz van köze.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Zozzant
#4205
üzenetére
Huhh, nagyon félreértessz, ezért próbáltam körvonalazni az előző hsz-em végén, hogy ez rendbenvan, ezzel nincs semmi gond, ezzel nem is akarok semmit sem kezdeni.
Nem itt van a lényeg. A lényeg ott van, hogy
Canon EOS 5D @ 50mm valós gyújtótáv @ F/11 blende @ 1 méter tárgytávolság.
DOF: 0.26 m
Canon EOS 5D @ 50mm valós gyújtótáv @ F/11 blende @ 1 méter tárgytávolság.
DOF: 0,16 mMagyarán ugyanazzal az objektívvel, ugyanazzal a gyújtótávval, ugyanazzal a blenderekesszel és ugyanazzal a tárgytávolsággal fényképezve egy EOS 40D és EOS 5D szerintük más mélységélességű képet ad. A valóságnak ezzel szemben annak kell lennie, hogy a DOF tökugyanaz, bár látószög nyílván más.
Ezt hoztam fel példának az indító írásomban:
Az, hogy a példában felhozott Canon 50mm F/1,2 L objektívet APS-C érzékelőméretű gépre tesszük, nem full framera csak annyit jelent, hogy az érzékelő nem látja az objektív által vetített kép széleit, semmi más nem történik. Magyarul olyan, mintha kivágnánk a kész kép közepét. Ha pedig egy 5D-vel készített kép közepét kivágjuk, akkor nem lesz hirtelen más a DOF. Szerintük meg az lesz. Így már érthetőbb?(Tudom, néha túlbonyolítom a dolgokat, emiatt nehezen érthető amit írok
) -
Szten Márs
nagyúr
válasz
Zozzant
#4203
üzenetére
Nem, nem így néztem, félreértettél.
Tehát még egyszer, az oldal instrukciója szerint:
"Use the actual focal length of the lens for depth of field calculations."
Tehát első körben a valós, fizikai gyújtótávokat írtam be. Ha a többi adat ugyanaz (blende, tárgytávolság), akkor ugyanolyan valós gyutáv mellett tökmindegy milyen szenzort használunk, tökugyanazt a DOF-ot fogjuk kapni, különben valami nagyon furcsa téridő csavarodás van és talán még tachion sugárzást is várhatunk.
Beírtam a kalkulába, nem ez jött ki. Tehát, ha tényleg valós lenne, akkor már itt megbukott. Épp ezért kipróbáltam, hogy mi van ha eleve a kisfilm-ekvivalenset írom be, esetedben mindkét modellnél a 35mm-ert. Na és ekkor jön ki a növekvő DOF növekvő szenzorméretnél. Ez viszont már csak egy "bónusz" próbálgatás volt, igazából mivel ki van emelve és még képekkel is illusztrálva van, hogy valós gyújtótávot kell írni, így a valós gyújtótávok kontra DOF körüli zavarnál meg is lehet állni és nem kell továbbgondolni.Igen, amúgy valóban jó irányba megy a DOF változása, ha valósból következtetünk ekvivalensre, nem álmodsz
A problémám nem ez. Egyszerüsítsük le a problémámat, bár szerintem a felső hsz-nél csak kevésbé átláthatóan tudom leírni.
A DOF master szerint ha veszünk egy 50mm F/1,2 L-es objektívet és felcsavarjuk egy EOS 40D-re, majd felcsavarjuk egy EOS 5D-re, akkor más mélységélességet kapunk ugyanolyan beállítások mellett is. Pedig nem kapunk, nem kaphatunk más mélységélességet, csupán az 5D-re szerelve nagyobb lesz a látószögünk és nagyobb látószög mellett lesz mondjuk ugyanolyan kicsi a DOF, mint az EOS 40D esetében. Az EOS 40D esetében kb 35mm-es objektív kéne, hogy ugyanolyan látószöget kapjunk és ugyanolyan blende/tárgytáv mellett nagyobb lesz a DOF. Ezért és csak ezért van az az érzésünk, hogy nagyobb szenzoron kisebb a DOF. Persze, a DOF master szerint is 35mm-es objektívvel nagyobb a DOF-ja az EOS 40D-nek, mint 50mm-essel az EOS 5D-nek, ahogy valóban lennie kell, de ismétlem: nem ez a gondom, hanem az azonos gyújtótávolságok kontra eltérő érzékelőméretek közötti kavar. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
philoxenia
#4201
üzenetére
Izé, te elolvastad amit írtam?

Pontosan ezt írtam, hogy ugyanolyan látószög eléréséhez kisebb érzékelőméret esetén kisebb gyújtótávolságú objektívet használnak, tehát igen, változik az általában használt gyújtótávolság ahogy változik az érzékelőméret. De ettől nem kell és nem is szabad a DOF-ot befolyásoló tényezők leírásánál a gyújtótávolság mellett az érzékelőméretet is belevenni, hisz a DOF változást a gyújtótáv változás okozza és magyarázza. Az egy másik kérdés, hogy a gyújtótáv változás az érzékelőméret-változás miatt szükséges, de a DOF-ot azt vajmi kevéssé érdekli, hogy mi miatt változtatjuk a gyújtótávot.
A DOF master oldalról:
Sikerült betölteni az oldalt. Arra kérnélek titeket, hogy gondoljatok bele, mit is láttok ott, és ha nem fogadjátok el hitelesnek, ne azért ne fogadjátok el, mert én azt mondom rá, hogy abszurod és hülyeség ami ott van (mert ezt kell rá mondanom sajnos), hanem azért mert átgondoltátok és látjátok miért is az. Magyarán ne nekem higgyetek, hanem magatoknak. Ezt csak azért tartom fontosnak leszögezni, mert nem érzem magam arra jogosultnak, hogy bármiféle megmondóember szerepében lehúzzak egy oldalt, és olyan alapon jelentsem ki, és terjesszem, hogy hibás, hogy "mert én mondtam".Az oldal azt írja, hogy valós gyújtótávolságokat írjunk be a kalkulátorba: "Use the actual focal length of the lens for depth of field calculations." Eddig ez rendben is van. Beírunk egy gyújtótávot, egy blenderekeszt és egy tárgytávolságot, kiválasztunk egy gépet, mondjuk egy full frameset, majd egy APS-C-set és az jön ki, hogy bizony ugyanannak az objektívnek, ugyanazon a gyújtótávolságon, ugyanazon blende mellett, ugyanolyan tárgytávolságnál más a DOF-ja Full Framen, mint APS-C-n
Gondoljunk bele, hogy mi is történik, amikor mondjuk egy kisfilmre tervezett objektívet nem full framen, hanem APS-C-n használunk. Annyi történik, hogy a szenzor csak az objektív által vetített kép középső részét fogja fel, hisz kisebb az érzékelő. Magyarán annyi történik, hogy croppolunk, a középső részt látjuk a képből, lehagyjuk a képszéleket. Most gondoljunk bele. Adva van egy adott beállítás full framera. Megcsináljuk a képet, mondjuk 1 méterre a géptől a kereső közepén látunk egy oszlopot, lefotózzuk. Ami az oszlop mögött van fokozatosan eléletlenedik, meg ha van valami előtte, ami látszik a képen, az is. Tehát van egy mélységélességünk. Fogjuk ezt a képet, és megcroppoljuk, kivágjuk a középső részét - pontosan ezt teszi az APS-C szenzor, ugye, ahogy említettem. Attól, hogy a képszéleket levágtuk és csak a középső részt nézzük nem változik meg mágikus úton a képünk mélységélessége. Nem lesznek hirtelen élesek olyan részek, amik eddig nem voltak, vagy nem életlenednek el szintén mágikus úton olyan részek, amik eddig élesek voltak. Kérek mindenkit, hogy tényleg gondoljon bele.
A kalkulátor szerint 50mm-es gyújtótávolságnál, F/11 blende mellett full framen, ha 1m a tárgytávolság (az oszlopunk a példánkban), akkor az oszlop mögött 15cm-el lévő tárgy még élesen látszik. Nosza, tegyünk az oszlop mögé 15cm-el egy akármit, mittudomén, egy karót, élesen látszik. Canon EOS 40D-n a DOF kalkulátor szerint ugyanilyen beállítások mellett az oszlop mögött már csak 9cm a DOF. Ez azt jelenti, hogy ha ellőttük a képünket egy EOS 5D-vel és szépen élesen látszik az oszlop mögött 15cm-re lévő karó, majd azt a képet megcroppoljuk, levágjuk a széleit, (úgy, ahogy a kisebb szenzorméret teszi az objektív által vetített képpel), akkor hirtelen az eddig éles karó eléletlenedik a croppolt képen. Abszurd? Eléggé. Képzeljük el, hogy ha ollóval belevágnánk a kidolgozott képeinbe és hirtelen megváltozna a DOF nagysága rajta. Szerintem eléggé csodálkoznánk.Van még egy érdekessége a DOF kalkulátornak: szerinte nő a mélységélesség, ahogy nő a szenzorméret. Mint említettem változatlannak kell lennie, ha nem ekvivalens, hanem valós gyújtótávolságokat használunk. De még ha ekvivalenseket használnánk, akkor sem nőne a DOF ahogy nő a szenzorméret, hanem csökkenne. A DOF kalkula szerint egy Canon Powershot A590-nek jóval kisebb a DOF-ja, mint egy EOS 5D-nek, azonos beállítások mellett... hét tudjuk, hy ha a gyújtótáv ekvivalens akkor az EOS 5D-nél jóval-jóval kisebb a DOF, nem pedig jóval-jóval nagyobb, ahogy a kalkula írja. Szóval a kalkulát még az sem mentheti meg, hogy esetleg véletlen úgy programozták, hogy ekvivalens gyújtótávokkal számol...
Ezeket gondolja át mindenki, és ha egyetért azzal, hogy sajnos nem kicsit hibás szegény DOF master program, akkor kerülje a használatát - én ezt tudom javasolni.
Ezen következtetés úgy tűnik mégsem állja meg a helyét, az oldal teljesen rendben van. Részletek itt: [link]
[ Módosította: 7 ]
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
philoxenia
#4199
üzenetére
Még most sem igazán értem.
Az érzékelő méretétől nem függ a DOF. Egyedül a valós gyújtótávolságtól, a tárgytávolságtól és a blende rekeszértékétől. Az egy tévhit, hogy az érzékelő mérete bármennyire is befolyásolja a mélységélességet.
Persze, kérdezhetnénk, hogy akkor hogy van az, hogy a kompaktoknak hatalmas a mélységélessége, a DSLR-eknek meg jóval kisebb, és látszólag szépen csökken a DOF, ahogy nő az érzékelőméret. Hát úgy, hogy a kisebb érzékelőméret mellé kisebb gyújtótávolságú optikákat raknak. Vegyünk egy 36mm ekvivalens gyújtótáv értéket, az ad egy bizonyos meghatározott, fix látószöget. Ezen látószög eléréséhez egy Canon PS A590IS 6mm-es gyújtótávolságot használ, egy APS-C-s gép kb 24mm-eres gyújtótávot egy full frames gép meg 36mm-es gyújtótávolságot. Attól persze mindhárom esetben 36mm ekvivalens lesz a gyújtótáv de nem az ekvivalens érték befolyásolja a mélységélességet, hanem a valós, ami láthattuk hogy alakul.
Így igen, igaz, hogy ugyanazon látószögnél az érzékelő mérete is befolyásolja a mélységélességet, méghozzá nagyobb az érzékelő, annál kisebb a DOF, de ez csak egy járulékos dolog. Ja igen, és ez a megfogalmazás igaz középformátumra továbbvezetve is, nincs valami határ, amin túl mágikus módon megfordul a fizika működése. Egy középformátumú gépnél, tehát FF méret felett ugyanolyan látószög eléréséhez még hosszabb valós gyújtótávolság kell, tehát még kisebb lesz a DOF, nem pedig nagyobb, nem nőni fog, csökkenni fog.Szivesen megnézném ezt a DOF kalkulátort, de sajnos nálam egyelőre technikai okokból nem jön be. Kis szerencsével még ma, kevesebb szerencsével legkésőbb holnap meg fogom nézni. Mindenesetre a netes kalkulátorokkal szemben van némi ellenérzésem, mióta eltejredtek a neten a tápválasztást elősegíteni hivatott wattkalkulák, amiknek közük nem volt a valósághoz. Igazából még azt is el tudom képzelni, hogy nem valós, hanem ekvivalens gyújtótávokkal számol ez a kalkula. Ha a kalkulátor valós gyújtótávokkal számol, akkor tök mindegynek kell lennie, hogy milyen géptípust/szenzorméretet adunk meg neki, a DOF-nak ugyanolyan blendenyílás és ugyanolyan tárgytávolság mellett ugyanakkorának kell lennie. Ha ekvivalenssel számol, akkor pedig a szenzorméret növekedésével csökkenni kell. Jó lenne látnom.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
philoxenia
#4197
üzenetére
Már miért nőne?

-
Szten Márs
nagyúr
válasz
kiskornel
#4174
üzenetére
No, azért ebben a panaszkodik gép vs leica optika dologban én is teljesen egyetértek Dare2Live-val. A Panasonic gépek nem a szívem csücskei, ezt szerintem elég sokan tudják rólam, akik még a fototrend indulása előtti időben nyomon követték a gépválasztós topicot, viszont egy biztos: az objektívjeik marhajók. Igen, az érzékelőjük kellően elrontja a gépeket, de az nem az objektívek hibája. Persze a 18-20x-os zoom lerontja az optikai teljesítményt. Ez így van, de a téma szempontjából irreleváns. Kategórián belül kell nézelődni, más ilyen paraméterekkel ellátott objektívekhez hasonlítani.
-
Szten Márs
nagyúr
MTF resolution diagramokat nézni meggyőződésem, hogy értelmetlen. Csak példaként, olvasd el ezt: [link] (Ha még több dolog érdekel, akkor esetleg ezt is: [link])
És ezen túl is erősen kétséges számomra a valós képminőség és egy MTF ábra kapcsolata. Amit tenni tudsz: tesztképek nézegetése. Akár tesztoldalakon, akár a pixel-peeper.com -on. Ez utóbbin szerintem van bőven elég.A 70-300-nak 200-on mekkora a fényereje, nem tudod véletlenül?
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
macskajancsi
#4019
üzenetére
Nem, és mivel nem, semennyire.
-
Szten Márs
nagyúr
Sajnos nem tudok erről az objektívről sokat, Canon objektíveket nem nagyon nézegettem soha, de szerintem a Canonosok biztos ismerik, ők bizonyára fognak tudni nyilatkozni róla.

Viszont nézzük csak pusztán az adatokat: Az általam említett Tamron fényerősebb, ráadásul a teljes zoomtartományban tartja az F/2,8 fényerőt. A Canon ellenben nagyobb zoomátfogással erndelkezik illetve képstabilizátorral is. Szóval már magában ezek a tényezők is dönthetnek egyik, vagy másik irányba.
Mennyire fontos neked a fényerő? Mennyire fontos a képstabilizátor? Az USM nyom valamit a latba? -
Szten Márs
nagyúr
Az ilyen nagyon nagy átfogású objektívek kényelmi megoldások, azoknak valók, akik ultrazoommá akarják avatni DSLR-jüket, de semmiképpen nem lehet őket minőségi megoldásnak tekinteni. Tehát akinek a képminőség fontos, az ne ilyet vegyen.
A megcélzott árkategóriában a Tamron 28-75mm F/2,8-asát ajánlom, ami igen jó üveg hírében áll, én is csorgatom rá a nyálam.
MOD: szórás mindenhol van. Nem csak Tamronnál és Sigmánál, de gyári Canon objektíveknél is. Szóval a szórástól való félelem miatt nem érdemes ilyen vagy olyan objektívet kihagyni a számításból - ilyen alapon akkor leginkább egyiket sem lenne szabad megvenni, mert lehet éppen a szórás alja kerül hozzánk, de akkor meg soha nem lenne objektíve az embernek, szóval ez egy nem túlságosan járható út.
Egyes objektívtípusoknak (igen típusoknak, nem márkáknak generel) nagyobb a szórása az átlagnál, ezeket jobb óvatosan kezelni, persze, de ez is más kérdés. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
MrBean55
#3918
üzenetére
Nézd, a 18-55 kitobinál mindenképpen jobb (nem is kicsivel jobb) lencse a 70-300VR. Persze, 200 felett lágyul, de ez inkább magához képest értendő. Szóval ényeg a lényeg - a kitobidnál jelentősen jobb optikai teljesítményre számíthatsz. Dare2Live kollega használ 70-300VR-t, igen jó tapasztalatai vannak róla.
Szűkebb rekesszel lőve természetesen ez is jobb minőséget fog adni, bár ne szűkítsd túl - nyilván közepes rekeszek a legjobbak, nem a legszűkebbek.
A VR minden objektívnél jól tud jönni, ha kézből szeretnéd használni. Ráadásul az objektívbe épített képstabi a keresőképet is stabilizálja - nekem már a 135mm-es objektívemnél is idegesítő a keresőkép remegése, 200mm körül meg affelett meg már tényleg erősen zavaró lehet, még akkor is ha rengeteg fény van és amúgy képstabi nélkül is lehetne éles képet lőni. Ha meg nincs rengeteg fény és állványos fotózást sem tervezel, egyértelműen nagyon jó, ha ott van az a VR. -
Szten Márs
nagyúr
válasz
Papichulo
#3904
üzenetére
Szvsz képminőségre is jobb a Canon, na meg a Canonban van képstabi, ami telénél nem elhanyagolható dolog. Igazából ezt a Sigmát abszolút nem szokták szeretni, a Canon 55-250 viszont annál jobb objektív hírében áll. Én azt mondom, hogy soha egyszerűbb választást, teljesen egyértelmű a dolog.
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Reset Elek
#3753
üzenetére
Mint moderátor annyit írt, hogy kerüld a személyeskedést. A többit, mint forumozó írta. A személyeskedést nyilván a "pökhendi kókler" és hasonló kifejezésekre értette, ami, gondolom te is belátod, nem tartozik a szakmai vitához és szakmai érvnek sem túlzottan tekinthető. Hozzáteszem ottkar "pofátlan" jelzője, amit rád alkalmazott, sem tartozik a szakmai vita körébe, úgyhogy én nem (csak) tőled, sokkal inkább az egész forumozó közösségtől kérném, hogy a személyeskedés kerülésével forumozzon, érvekkel támassza alá azt, amit mond, ne pedig a másik minősítésével (még a szakmai érvek mellé sem körítésnek), vagy ahogy te fogalmaztál:
"Ha valaki állítására azt mondják, hogy marhaság, akkor az állítást meg lehet védeni, érvekkel alátámasztani"
És igen, pont ez az, ami segíthet a chat.hu színvonalának elkerülésében.Egyébként az, hogy régebb óta ismeri, sőt az, hogy jobban szeretünk valakit, fel sem merült, szóval nem értem, hogy ez egyáltalán honnan jött

És, bár lehet most nem ez jött le, de legalábbis részemről biztosan nyilatkozhatok, hogy nagyon szívesen látunk itt, sőt én speciel kifejezetten örülök, hogy egy ilyen képzetséggel redelkező ember is látogatja a forumot, és szeretném, ha ez a jövőben is így lenne

-
Szten Márs
nagyúr
válasz
Reset Elek
#3745
üzenetére
A kromatikus aberráció azért keletkezik, mert a különböző hullámhosszú fénysugarak különböző szögben törnek meg a lencsén való áthaladáskor -> magyarán más lesz a gyújtópontjuk, ahogy ottkar említette. Mi ebben a marhaság? Vagy mire gondoltál marhaság alatt? Te hogy határoznád meg a CA-t?
-
Szten Márs
nagyúr
válasz
philoxenia
#3604
üzenetére
Szerintem a liveviewen még ennyi sem látszana az egészből.
-
Szten Márs
nagyúr
Ennyiért: [link]
200mm 100-200 méterről semmi, kb egy folt fog látszani a képen... szerintem. Hozzáteszem, soha nem fotóztam még vadat, de 200mm-es objektívet használtam már, és tudom, hogy 100-200méter távolságból a táj mekkora szegletét látja be... az nem fog összejönni.
Van valami új Sigma objektív, az 50-500mm-es "bigma" mellett azt lenne érdemes megfontolni, Dtomi biztos tudni fogja melyikre gondolok, de megpróbálok utánanézni én is. -
Szten Márs
nagyúr
Az ugyanazonnál egyről beszélünk, külön írta a kollega, nem lett kijavítva, én meg összeraktam egybe, úgy ahogy te most írtad és ahogy a linkelt oldalon is van. Ugyanez a helyzet a mégissel. Úgyhogy szerintem ezt félrenézted, vagy én nem értem, hogy mit akarsz írni.
Az "azonban, ha" kapcsolatnál sem értem mi a kifogásolt rész, ugyanúgy hagytad, ahogy írtam.
Esetleg arra tudok gondolni, hogy arra célzol, hogy a vessző ott helytelen. Ez bevallom lehetséges, bár ráguglizva ezt találtam: [link] -
Szten Márs
nagyúr
Én is elnézésedet kérem, de ha már nagyon javítgatni akar az ember, ne végezzen félmunkát, mert rengeteg hiba maradt .
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
"canon vs Sigma ami nem elhanyagolható" - Canon vs. Sigma, ami nem elhanyagolható"
"De még is" - "De mégis"
"ugyan azon" - "ugyanazon"
Ez összesen 5 kihagyott hiba, ami konkrétan több, mint amennyit javítottál.
Az első mondatnál sem vagyok biztos benne, hogy nem kérdőjel lenne-e a megfelelő mondatvégi írásjel, bár ez egy alárendelő összetett mondat, amiben a főmondat kijelentő, azonban, ha a főmondat csak "formaság", nem tartalmaz lényegi infót, a mellékmondatnak megfelelő írásjelet szokás tenni. Ezzel együtt 6 hiba lenne, ami kimaradt a javításból. A lényeg az, hogy szúrhatja az ilyesmi a szemünket, valamint ezt szóvá is tehetjük, sőt kijavítgathatjuk, de akkor kénytelenek vagyunk a lehető legpontosabban tenni ezt.Ja igen, van céltopicunk is ám
[link]Én kérek elnézést!

-
Szten Márs
nagyúr
No kezdjük az alapismeretekkel, mert a kérdéseidből ítélve hiány van itt is:
Az objektív gyújtótávolsága az adott objektív látószögét határozza meg. Minnél kisebb a gyújtótávolság, annál nagyobb az objektív látószöge, magyarán a táj annál nagyobb szeletét látja be. Minnél nagyobb a gyújtótávolság, annál kisebb a látószög, magyarán annál közelebb hozza a távoli dolgokat is. Erről részletesebben itt olvashatsz: [link] - érdemes alul megnézni a szemléltető ábrákat is.
Tekintve, hogy más a látószöge a 100mm-es és 180mm-es objektívnek, fizikai képtelenség, hogy azonos távolságon legyen 1:1 a leképzésük, a 180mm-es objektív kisebb látószögű, épp ezért nagyobb tárgytávolságból lehet vele ugyanakkora (mondjuk 1:1-es) leképzési aránnyal fotózni, mint a 100mm-essel. Épp ezért másfajta fényképezésre alkalmas: távolabbi dolgok makrózására, nagyobb tárgytávolságból való fotózásra. Ez van, hogy jó, van, hogy nem jó, nyilván témafüggő.
Egyébként a 100mm-es F/2,8-as USM Canon makróobinál a legkisebb használható fókustávolság (figyelem nem keverendő a munkatávolsággal! A munkatávolságot kell a frontlencsétől számítani, ezt pedig az érzékelő síkjától) 31cm. A 180mm-es F/3,5-ös Sigmánál a minimális fókusztávolság 46cm. Természetesen mindkét objektív a minimális fókusztávolságon ad 1:1 leképzést.
A gyújtótávolság ezen túl befolyásolja a mélységélességet is: ugyanolyan blenderekesz, és tárgytávolság mellett nagyobb gyújtótávolságú objektívet használva kisebb mélységélességet kapunk.
A két objektívnél a fényerő, azaz a legtágabb rekesz is különbözik, a 180mm-es Sigmának kisebb a fényereje.A Sigmának a 180mm F/3,5-ösén kívül van 150mm F/2,8-as és 105mm F/2,8-as makróobjektívje is. Mindhárom objektívet rendkívül jó makróobjektívnek tartják, a 150mm-esről itt olvashatsz egy leírást/véleményt: [link]
A Canon 100mm-es makróobijának minőségéről nem tudok semmit.
-
Szten Márs
nagyúr
-
Szten Márs
nagyúr
Hoppsz, igazad van, én voltam vak, pontosabban a Chrome böngésző jelölte úgy meg ezt a szót, amikor rákerestem a fényre, hogy nem láttam ezen a háttéren. (Ha használsz chromeot megnézheted milyen)
Szóval elnézést, tényleg én néztem be
(Izé, tudom, hogy ez most hülyén veszi ki magát, de eléggé széthúzza a forumot ez a kép, nem linkesíttetnéd modikkal? Én nem akarom, mert csak nem linkesíttetek egy bizonyítékot a saját figyelmetlenségemről
) -
Szten Márs
nagyúr
válasz
j.bravo
#3368
üzenetére
Erről van szó, mindenki tudja miről van szó, ez meg teljesen komolytalan azon vitatkozni, és nyelvészkedni, hogy most helyes-e ha utánarakunk egy fény szót az UV-nek vagy infrának, és azt oda sorolhatjuk-e. Ettől függetlenül nem szokás annak nevezni.
hcs57:
"Valamint az általad idézettben is írják: "UV-fény""
Ez konkrétan nem igaz, nem írják ott
(Ejj
) -
Szten Márs
nagyúr
Igazából úgy szokták csoportosítani a dolgokat, hogy van az elektromágneses spektrum, tehát az elektromágneses sugárzások, és sorban: a rádióhullámok tartománya, a mikorhullámú sugárzás tartománya, az infravörös sugárzás tartománya, a látható fény tartománya, az ultraibolya sugárzás tartománya, a röntgensugárzás tartománya és a gammasugárzás tartománya. Mind átölel egy frekvenciatartományt. Az intenzitása és polarizációja mindenk lehet ilyen-olyan, amolyan, ez nem játszik a játékban, ami meghatározza, hogy melyik tartományba esik az adott sugárzás, az kizárólag a frekvencia. Az idézeted megtévesztő lehet, mert a "frekvencia, vagy hullámhossz" rész azt sugallja, hogy a frekvencia egyenlő a hullámhosszal, pedig, mint tudjuk nem éppen, de ált. iskolás fizikát úgy érzem senkinek nem kell magyarázni, csak feltünt.
A lényeg az, hogy sem az ultraibolya sem pedig az infravörös sugárzást nem szoktuk fénynek hívni. Attól, hogy látható fénynek hívjuk a látható fényt, ha valaki fényre gondol, arra gondol. A többinek meg megvan a maga neve. Ettől persze, ha tágan értelmezzük, és kitérünk arra, hogy mi így meg így értelmezzük, nem kizárt, hogy nevezhetjük fénynek az elektromágneses spektrum többi részét akár, de egészen biztos, hogy nem szokás és erősen valószínű, hogy nem teljesen korrekt szabvány kifejezésmódot alkalmazunk ez esetben.
Wikipédiáról sztem nem érdemes linkelni semmit, nem mindig hibátlan és megbízható, én kerülöm többnyire. De ha már te is linkelsz onnan, én is linkelek onnan: [link] - hopp itt meg a fény csak és kizárólag a látható fény. Akkor most mi van? Wikipedia A vs Wikipedia B: 1-1... szóval valami ilyesmire utaltam az előbb...
A teljes cikk: [link] -
Szten Márs
nagyúr
Bár Nikon DSLR + manuális obi párosban nem vagyok annyira otthon, de ha nem tévedek - és úgy gondolom, hogy nem tévedek
- M42 adapterrel Nikonnal nem lesz végtelened, tökmindegy milyet veszel. Ezen kívül fénymérésed sem lesz. Nikonnál nem feltétlen a legideálisabb a manuálobik helyzete. Ettől persze még használható, nyilván, de ezek a megkötések állnak. -
Szten Márs
nagyúr
Jólvan, öregszem az adatlapnézés nem jutott eszembe
(Meg kellett volna tudnom ezt a K200D-t amúgy is, na majd szerzek memóriajátékokat
)Hát, ha Pentaxod van, akkor az 55-200 Tamron mégsem annyira jó döntés, tekintve, hogy nem lehet Pentaxra kapni. Így viszont Pentax 50-200 maradna az, amit én ajánlanék, amiről (igen, beugrott most már
) már régebben is beszélteggünk itt a topicban. -
Szten Márs
nagyúr
Azért pár dolgot még hozzátennék:
Egyrészt a porosodástól nem kell annyira félni, mint a mumustól. Én azért nem keveset szoktam cserélgetni az objektíveket, és nem feltétlen én vagyok a leggyorsabb, villámkezű objektívcserélőmester, valamint nem is por- és csíramentesített oxigénsátorban szoktam a műveletet megejteni, mégsem volt még bajom ezzel. Persze, kellett már háromnegyed év alatt használni a körtefecskendőt, talán kétszer, bár erre a számra most nem esküszöm meg, a lényeg, hogy nem minden másnap kell fújkálni. Ráadásul a körtefecskendős tisztítás se nem bonyolult, se nem drága - pár száz HUF a körtefecsi, és 2 perc a tisztítás, és ennyi. Innentől kezdve a porosodás, mint indok bármire nálam ki is esett.A másik az, hogy egy 18-200-as objektívnek vannak bajai. Most milyen objektíved is van? TUdom kitobi, de sajnos nem ugrik be milyen géped, így milyen kitobid van
A 18-200-as objektívek jobban torzítanak, szóval geometriai aberrációra szépen fel lehet készülni, meg ezen túl sem a legűberebb az optikai minőségük , ami létezik, nagyon kompromisszumos lencsék. Ezek azok, amiknek a használatától óva intünk mindenkit, ha csak egy mód van rá. Egy Tamron 55-200 nagyon olcsón teljesen korrekt képet ad. Vagy a rendszered függvényében valami képstabis objektív lehet jobban megérné, ha nincs vázba épített képstabid - azért 200mm környékén annak a megléte vagy meg nem léte már annyira nem mindegy. -
Szten Márs
nagyúr
"3mm-rel keskenyebb, de annyival kövérebb is"
No, ez konkrétan nem igaz a dpreview adatai szerint:
EOS 1000D: 126 x 98 x 62 mm
EOS 450D: 129 x 98 x 62 mm
Szóval 3mm-el keskenyebb és ugyanolyan kövér
De én igazából nem is teljesen a száraz adatokra gondoltam, hanem amit említessz, a kézbevevés után érezhetőkre, kisebbnek, műanyaggabnak, gagyibbnak hat.
-
Szten Márs
nagyúr
Szia!
A Sigmának 18-50 F/2,8-asa van, de szerintem a Tamron 17-50 F/2,8 jobb választás lehet nála...
Az 1000D kisebb vázat kapott, mint a 450D, szvsz még a 450D-nél is műanyagérzetűbbet, gagyibbat, ha szabad így fogalmaznom, kisebb keresővel. A 450D fókuszrendszere is jobb, ha nem tévedek. Szóval nem hiszem, hogy az 1000D megérné. Ami azt illeti én elsősorban a tényleg nagyon ömm nem minőségi váza miatt alapból nem kedvelem az 1000D-t. -
Szten Márs
nagyúr
Minden objektívre igaz, hogy nem a legtágabb rekeszen nyújtja a legjobb teljesítményt, hanem pár blendével lerekeszelve, szóval ez nem csodálkoznivaló, így viselkednek az objektívek. Az már más kérdés, hogy objektívenként változó, hogy teljesen nyitott rekesznél mennyivel adnak gengébb képet, mint közepes blendenyílásokon.
johnjohn hsz-étt kissé kiegészítve: a DSLR-eknél ugye van egy szorzófaktor, amivel az objektívre írt gyújtótáv-értékeket meg kell szorozni, hogy megkapd az ún. kisfilm ekvivalens gyújtótávolságot. Kompaktoknál kapásból a kisfilm ekvivalens gyújtótávok vannak feltüntetve. EOS 450D esetében ez a szorzó kb. 1,6. Így a 18mm 29mm ekvivalens lesz, a 24mm kb 38mm ekv, a 28mm pedig 45mm ekv. Szóval vedd úgy, hogy a kitobival olyan látószöged lenne, mint egy olyan kompakttal, amire 29mm van írva, a Sigmával 38mm a Tamronnal 45mm. Nem biztos, hogy neked hiányozna az ezalatti érték, van aki nem hazsnálja a nagylátószögeket és jó így is neki - viszont ez a ritkább. Így nagyon tudnod kell, hogy mit akarsz és mik az igényeid és nagyon biztosnak kell benne lenned, hogy egy 38/45mm ekv kezdésnek elég lesz neked, gondold meg alaposan.
Amúgy nem vagyok benne biztos, hogy a Tamron bármennyivel is gyengébb lenne, mint a Sigma. Ami azt illeti hosszú távú fejlesztési terveimben nekem egy ilyen Tamron szerepel.
MOD: ha úgy döntessz mégis kell a nagylátószög, a Tamron 17-50mm F/2,8-asát ajánlanám.
-
Szten Márs
nagyúr
Én egy olyan 200-300 képet lőttem 50-200-al. CA nem nagyon volt, legalábbis ezen idő alatt nem igazán jött elő. Fókuszálásban észrevehetően lassabb, mint a 18-55, de hát erre lehet számítani. A minőségével meg voltam elégedve - jobb képet adott, mint a 18-55-öm, bár ehhez nem kell egetrengető teljesítmény.
Ezen kívül nagyon kellemes, hogy 50-ről indul. Rengetegszer volt olyan, hogy az 50 még épp, hogy jó volt, de ha 70-ről indult volna, az már sok lett volna... szóval a Pentax 50-200 vs Tamron 70-300-nál átfogás terén nem csak a 200 vs 300-at kell mérlegelni... az az 50 vs 70 is igenis, hogy számít és fontos. Ezen kívül a Tamron sajnos, mint említettem elég híres a CA-járól. Ettől eltekintve szokták szeretni, szóval az áráért az is korrekt lencse lehet - bár arról nincsenek személyes tapasztalataim. -
Szten Márs
nagyúr
70-ért Pentax 55-300, 40-ért 50-200. Jobbat nem igazán kapsz. Esetleg ha kell a 300-as vég 200 helyett, de nagyon nincs 70-ed, és bevállalsz egy jó adag kromatikus aberrációt, akkor Tamron 70-300. De szerintem ha sikerül összeszedni az árát, akkor mképpen Pentax 55-300. Az optiformban meg van egy használt Pentax 50-200 30 ezerért. Igen erősen gondolkodtam a kirakat előtt, hogy bemegyek és elhozom, ami azt illeti még mindig gondolkozom rajta... de nagyon az 55-300-ra fáj a fogam és inkább gyűjtök tavaszig, a tél ugyanis nekem aligha a tele időszaka, az 55-300 meg csak egy 55-300.
-
Szten Márs
nagyúr
Nem lehet, ez egész biztos. De hát a kitobival még hatalmas túlzással sem lehet makrózni, sehogy. Vagy akkor nagyon más a fogalmunk a makróról. Mondjuk a makró jellegű fotó jó szó arra, amitlehet vele, kifejezetten megtetszett most ez a kifejezés
De a lényeg, hogy annál nyilván jobb 
Új hozzászólás Aktív témák
- Revolut
- Melyik tápegységet vegyem?
- Tápos kibeszélő offtopik
- Samsung kuponkunyeráló
- Milyen notebookot vegyek?
- HiFi műszaki szemmel - sztereó hangrendszerek
- Fejhallgató erősítő és DAC topik
- Elektromos rásegítésű kerékpárok
- Racoon City árnyékában: Teszteltük a Resident Evil Requiemet
- Meghozta a régóta várt asztali Ryzen APU-kat az AMD
- További aktív témák...
- Használt Sharkoon Skiller SGK3 német mechanikus billentyűzet / 12 hó működési garancia
- HIBÁTLAN iPhone 15 Pro 128GB Natural Titanium -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4671
- Eladó 1db Nokia steel hr hibrid okos óra dobozával
- Corsair VENGEANCE LPX 16GB (2x8GB) DDR4 3200MHz CMK16GX4M2Z3200C16
- GYÖNYÖRŰ iPhone 14 Pro 128GB Deep Purple -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4574
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest

Kérdeztem is, hogy mire gondolsz. 

Azonos rekeszt is be tud állítani. Nem olyan vészes tehát a helyzet
És akkor nincs fejfájás utána

Sőt a legutóbbi hsz-emben még konkrét értékeket is írtam. A DOF master szerint változik a mélységélesség, pedig, ahogy te is mondtad nem kéne. 


