Új hozzászólás Aktív témák
-
#90088192
törölt tag
Cifu
A Cikk maga Tokeletes, foleg a technikai, tortenelmi megkozelites, es vegulis ez volt a celod.
Remelem meg folytatod mas temakban isAzert nem ertelek Titeket
Mindenki az afrikai meg az egyebb elhagyott videkek internet eleresert kuzd.
Csak a pontossag kedveert a baratnom Zimbabwe-bol van, amikor mondta, hogy a villamosenergia is luxus, mert nem mindig van, akkor mit aggodtok az internet miatt.
Csak hogy tovabb arnyaljam a kepet, evekeig ugy jart iskolaba, hogy maximum egy narancs volt a napkozbeni kaja.
Szerinted nem kellene egy kicsit at strukturalni a prioritasokat? Nem arra gondolok hogy szegeny ehezok, hanem arra hogy ha legalabb felepitenenek egy olyan tarsadalamt akinek szuksege van ra es meg is tudja fizetni.
Ez a baj a tokesek csak azt latjak hany ember el egy regioban, csinalnak Del-Afrikaban egy jo kis piackutatast a feherek koreben aztan rahuzzak az egesz kontinensre, es nezd van 1 milliard potencialis internet fogyaszto. Szerinted miert nem jottek be az elozo muholdas tervek?
Kicsit gondolkodni kellene, mert nem veletlenul nincs ott most internet, es egy darabig nem is lesz. Tudod amig kihasznalhato olcson a lakossag, nagy profitert tovabb adhatoak a kitermelt javak, es abbol a profitbol nem a vasarloerot noveljuk a lakossag koreben hanem a kajman szigeteken egy bankszamlat, addig csak almodnak. -
-
HoaryFox
őstag
Mobilkészüléknek nem is kell sok, egy műholdas telefon nem Facebook-ot csekkolsz, hanem telefonálsz.
Hordozható bázisállomás: ilyet igazából kb. úgy tudok elképzelni, hogy van egy katonai alakulat és akkor azon keresztül tartják a kapcsolatot.
Nagyobb méretű telepíthető rendszerek: olajfúró torony, bányák, itt biztos csak ilyen kisméretű adatcsomagok vándorolnak, nem kell oda Gbps. -
dchard
veterán
Alakul a dolog, a leo-nál ez a kedvenc részem:
"The LeoSat constellation is designed for enterprise users who will use business grade ground equipment. "
Itt gyakorlatilag ki is mondják, hogy nem való ez a kisembernek, amit persze eddig is tudtunk
Az optical WDM-es sztroi is kitalálható (mindenhol az iparban WDM alapó rendszerek mostmár az uralkodóak), csak azt mutatnák már meg, hogy hol van egy ILS, ami tud föld-műhold viszonylatban is rentábilis sebességet értelmes fogyasztással.
Dchard
-
Cifu
félisten
PDF a témáról.
PDF a témáról No.2.LeoSat honlap, a cikkben is említve vannak (az nincs, hogy az 1,5Tbit/s inter-sat sávszélességet optika biztosítaná).
-
dchard
veterán
Ez a technika tök jól meg tudja oldani a nagy sebességű kapcsolatot GEO műholdak között. De hogy a fenében tervezik lehozni ezt az adott esetben több műholdnyi, több tíz vagy akár száz gigabitnyi adatot egy nem geostacionárius műhold rendszerről? Amikkel ráadásul folyamatos, megbízható kapcsolat kell, ha internet szolgáltatást akarok rajta nyújtani, nem pedig időközönként letölteni a műhold által végzett mérési eredményeket? Itt azért teljesen más usecase-ekről beszélünk. Ezzel kapcsolatban is érdekel minden, ha esetleg van anyagod
Dchard
-
#96
Cifu
félisten
Hieronymus
#95
Cifu
félisten
válasz
Hieronymus
#95
üzenetére
2015-ben volt hír, hogy már a 100. kapcsolatot létesítették a Sentinel-1A és az AlphaSat között.
-
Cathfaern
nagyúr
válasz
t72killer
#91
üzenetére
"Ha viszont masszív tömegeket, pl D-Amerikában+Afrikában százmillió+ háztartást akar elérni, azoknak kell egy 10$-os csomag, hogy egyáltalán a jobbmódúak ki tudják fizetni."
Szerintem valószínűbb, hogy ezekben a régiókban X háztartás összeáll (vagy valaki vállalkozó szellemmel nekiáll) és együtt megvesznek egy teljes csomagot, amit helyben wifin / kábelen megosztanak egymás között. Esetleg valami nyugati jótét lélek adományként fizeti nekik. Ugye nem az szokott a gond lenni, hogy helyben macerás megosztani a netet, hanem az, hogy távoli területeket kéne összekötni a gerinchálózattal, és egyszerűen nem éri meg kiépíteni (és karbantartani) a kábelt. -
t72killer
titán
"A SpaceX a saját rendszerénél 30 milliárd dolláros bevételt és 10+ milliárd dolláros nyereséget számolt 2025-re. Oké, Musk folyamatosan túlzottan optimista, de az egész rendszer kiépítése a SpaceX esetében is számításaim szerint 10 milliárd dollár alatt maradhat (oké, a SpaceX optimista számaiból kiindulva). Ez alapján azért nem akkora tétel a rendszer fenntartása és a folyamatos csere."
Arra lennék kíváncsi, Musk kitől mennyi bevételre számít? Ennek a 30 milliárdnak mennyi idő alatt kell összegyűlnie? Mondjuk itteni fogalmak szerint "drága" havi 300$-os előfizu mellett ez 100millió hónapnyi egyedi tétel, azaz kb 10millió prémium felhasználó (olajmunkás, yachtos, repülőtársaság gépenkénti/hajótársaság hajónkénti) éves előfizetési díja. Ha viszont masszív tömegeket, pl D-Amerikában+Afrikában százmillió+ háztartást akar elérni, azoknak kell egy 10$-os csomag, hogy egyáltalán a jobbmódúak ki tudják fizetni. Ezzel meg az a gond, hogy akkor a gazdagabb népekből is sok csak erre fizet elő, mert pl Antarktisz/Szahara-túra közben nem yútúb-videókat akar nézegetni, hanem a természetet, a neten meg csak 2naponta megnézi az emailjeit.
-
dchard
veterán
válasz
Cathfaern
#88
üzenetére
A fenti példán keresztül is arra próbáltam meg rámutatni, hogy a műholdas rendszereknél továbbra is alapvetően a fizika határozza meg a korlátokat, amiket nem sikerült semmilyen újszerű megközelítéssel átlépni (MIMO, OFDM, LDPC, ezek kombinációja stb.). Tehát annyit tudnak csinálni, hogy közelebb hozzák a holdakat, spotbeam terület szűkül (1 főre jutó kapacitás nő), nagyobb sávszélességet modulálnak (már ha van), és itt kimerül a dolog, nincs forradalmi áttörés, pedig a marketing anyagok ezt implikálják.
Ettől még a műholdas internetnek van létjogosultsága, de a "next 3 billion" kiszolgálásának a problémáját nem fogja megadni. Ennyi a lényeg, a nagyságrend.
Cifu:
Igen, miután átnéztem a spotbeam elrendezést, leesett a tantusz
Dchard
-
Cifu
félisten
Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?
Az én értelmezésem szerint:
16x 250Mhz = 4Ghz, erre vonatkozik a 2:1 arány, az első 8 beamen végigpörög a 2Ghz, majd kezdik előröl (tehát az 1. és a 9. beam közös frekit használ, aztán a 2. és 10., a 3. és 11. és így tovább).
Egyébként ez így tényleg karcsú lesz. Kell nekik a Tier 2 és Tier 3 műholdrendszer is, ha komolyabb sávszélességet akarnak biztosítani a sűrűbb régiókban is...
-
Cathfaern
nagyúr
+ Fred23:
Szerintem az egész műholdas banzáj továbbra is csak akkor alternatíva, ha a választás a "műholdas internet" és "nincs internet" között van. Ugyanígy, jelenleg is csak akkor használ valaki mobilinternetet állandóra, ha nincs vezetékes szolgáltatás nála. És ha az a kérdés, hogy van-e internet vagy nincs, akkor bőven beérném egy 5mbit-es vonallal is, nem kéne 20-30, meg 200-as pinggel is, nem kéne 40. -
dchard
veterán
Na látod, ez már alakul.
OneWeb-ről itt az FCC-s doksi is: http://licensing.fcc.gov/myibfs/download.do?attachment_key=1134939
Érdekes az új spotbeam elrendezés, ettől javulhat a frekvencia újrafelhasználás (és a sebesség), viszont jön az ellentmondás két sorral lejjebb:
10.7 - 12.7 GHz service downlink (2 GHz total)
Each forward beam operates 250 MHz TDM
5 GHz usable spectrum yields 2:1 frequency reuse
Ha 2 GHz sávszélesség van összesen lefelé, és 2:1 arányban lehet frekit újrafelhasználni, akkor miért csak 250MHz jön ki beam-enként?
De fogadjuk el ezt a 250MHz-et, ez azt jelenti, hogy az egy spotbeam által kiszolgált területre összesen ennyi kapacitás jut. Ha 16APSK-val számolok, és 3/4-es FEC-nel, akkor kijön a bruttó 1Gbit/s a komplett spotbeam-re, nem egy előfizetőre és bruttóban. ha leszedem a FEC-et és a többi protokol overhead-et, akkor marad 740Mbit/s, ismét az egész spotbeam-re, aminek hány usert is kell majd kiszolgálnia? Persze az óceán közepén, vagy az esőerdőben, vagy a sivatagban, ahol egy spotbeam alatt él mondjuk 1000 ember, vagy annyi sem, ez teljesen okés szám, de már az USA ritkán lakott részén is jóval többen élnek egy spotbeam alatt ahhoz, hogy őket rentábilis pénzből értelmes (20-30megabites) sebességgel ki tudd szolgálni úgy, hogy nem húzod be a féket 10GB forgalom után.
És a visszirányról még nem is szóltunk, ami ennek a töredéke. Na itt kezdődnek a gondok
Dchard
-
Cifu
félisten
Oké, úgy tűnik aknamezőre tévedtem, és nem nekem kellene írnom, hanem inkább nekem kellene a nálam okosabbaktól tanulni.
Most nekiálltam valahogy helyrehozni a renomémat, keresni, kutatni, hátha tudok valami olyasmit írni, ami nektek is újdonság.
Nem sok mindent sikerült találnom. Abban úgy tűnik igazad van, hogy kb. semmi sincs leírva, a NasaSpaceFlight fórumán találtam elmélkedéseket, például kinyilatkoztatták, hogy 8x8 fázisvezérelt antenna van tervezve a SpaceX földi modulhoz, amin elment az elmélkedés, hogy egyszerre esetleg több műholdhoz csatlakozik (mivel több, mint 4000 műholdas rendszerről van szó, van benne ráció), de nem értem, hogy ez esetben milyen előnyt jelentene, ha szétbontott jelfolyamot alkalmaznának (hiszen eltérő idő alatt jut el a különböző jelfolyam A-ból B-be).
Rittig most találtam mindenestre egy érdekes oldalt: Satcom.guru
Itt van egy részletesebb anyag a OneWeb rendszeréről, például olyan információkkal, hogy csak 50Mbit/s sebességet ígérnek az egyorrú felhasználóknak (egen, az "up to 1Gbit/s" ezek szerint nem a hétköznapi, hanem a céges felhasználóknak megy...). Itt írnak olyasmiket, hogy
User Terminal - Single polarity transmit (LHCP) and receive (RHCP)
Each forward beam operates 250 MHz TDM
Each return beam operates 1.5 - 20 MHz TDMA/FDMAPróbálom értelmezni, de egy jó része már az én tudásanyagom felett van, minden esetre úgy tűnik, hogy például a műholdakon is fázisvezérelt antennák vannak.
Addig is hátha nektek többet mond....
-
dchard
veterán
Konfigot átnyomtad a-tdma only-ra? Egyesek szerint akár 10%-ot is javul az UL scheduler hatékonysága akkor is, ha már nincs sima tdma kliensed egy szál sem
Írott anyag persze nincs róla. Amúgy kaptunk egy ED2 CMTS-t adományként. Száguld a magyar felsőoktatás a jövőbe Dchard
-
dchard
veterán
Az első bekezdésre: ha a rakétatechnológia a cikk témája, minden további nélkül belemehetsz ezekbe a mélységekbe. Ebben az esetben a műholdas technológia volt a topik, tehát egész nyugodtan lemehetsz bit szintre. Lehet hogy nem túl nagy, de azért hidd el van itt műértő közönség, csak elnyomja őket a süvöltő primitívség háttérzaja
"miért jobb a magasabb frekvencia: adott időtartam alatt több jelváltás történik, tehát elvben ha 40Ghz-en megy a jel adás/vétel, akkor kétszer magasabb sávszélességet lehet egy frekin biztosítani, mint 20Ghz-en."
Zavart érzek az erőben. Kevered a frekvencia fogalmát a szimbólum sebességgel, az alapsávét a szélessávval. Egyáltalán nem igaz az, hogy kétszer akkora frekvenciájú vivőn kétszer akkora sávszélességet tudnál átvinni, ha a moduláció sebessége nem változik, az adat tartamot ugyanis nem a vivő jel frekvenciája, hanem a moduláló jel frekvenciája határozza meg. Plasztikus példa: ha igaz lenne amit állítasz, akkor azonos sávszélességen az LTE kétszer annyi adatot tudna küldeni 1800-on mint 800-on, de pont ugyanannyit tud. A terjedési, és elnyelődési téma más kérdés: annak a hullámhosszhoz valóban van köze.
A magasabb freki olyan szempontból előnyös, hogy ott jóval több szabad, még el nem használt egybefüggő sávrész van, akár több GHz-nyi is. De ezt azért ne nevezzük fejlődésnek: kétszer akkora sávszélességgel naná hogy kétszer több adatot tudok küldeni. Ez nem növeli a hatékonyságot (spektrális hatásfokot). Na de mi van magával az L1/L2-vel? TDMA? Ne vicceljünk, a GSM épült alapvetően a TDMA-ra. Lassan bambano-ékhoz is betör a COFDM, műholdon meg sima egyvivős modulációval bohóckodnak? GHz-es sávszélességen? Frekvencia alapú interleavig nélkül? Hatékonyabb hibajavító kódolás (LDPC és társai)?
Megannyi kérdésDchard
-
azbest
félisten
lehet, hogy a sima tévés műholvevő antenna másképp lapos
Videón úgy láttam, hogy az irányt hagyományos módon állítják be, csak a laposság az előnye azoknak. És 120 euroért már kapni kisebbeket.De a wiki oldal alapján mégicsak az a technológia [link] alapja.
Itt van valami képféle is egy-egy fajtáról [link], [link]
De lehet az irányba állítós fajta nem azt a technológiát használja, mint a bskyb antennája.Ha jól értem a bskyb esetén az is nagy előny volt, hogy 30 centis kb egyenértékű volt a 80 centis hagyományossal.
-
bambano
titán
válasz
t72killer
#69
üzenetére
"Annyiban szállnék be a vitába, hogy műhold esetén nincs olyan, hogy kiküldünk egy szakit, hogy újabb licenszelt frekvenciára szereljen bele rádióadót": kizártnak tartom, hogy ezt ne tudná a műhold is.
azok az arris cuccok, amiket én használok, tudnak ilyet. ha ezt egy könnyen hozzáférhető földi technológiába bele tudták tenni, akkor én azt tudom tippelni, hogy a műholdban is benne van.
-
Cifu
félisten
@azbest: A felhasználói oldalra gondoltam. Durva, hogy milyen képességek kerülnek már egy átlagember háztetőjére vagy zsebébe
Azért várj még, mielőtt túllövöd a témát.
A fázisvezérelt antenna abszolút csúcs-tech, nem vitás. Csakhogy vannak vele gondok. Először is az ára. A cikkben is linkelt Iridium Pilot 7 darab fázisvezérelt antennával szerelt modul ára 4500 dollár. A OneWeb és a SpaceX is azon dolgozik, hogy pár száz dollárra lecsökkentse az árat. Nem lehetetlen, de ma még picit optimizmusnak hangzik...Aztán majd kíváncsi leszek az élettartamra is. A fázisvezérelt antennák halála a túlmelegedés, radaroknál szépen lehet látni, hogy mely modulok égtek ki, itt egy AN/MPQ-65 radar képe, az antennák ugyebár a kerek részben lévő "pixelek" (mindegyik "pixel" egy-egy T/R (Transmitter/Receiver) modul, egy különálló antenna), na itt a sötétebb pontok kiégett modulok, túlhevültek és emiatt színeződtek el. Egy-két modul még nem a világ, az itt látható pár tucat kiégett modul sem befolyásolja túlságosan a radar működését, de értelemszerűen ennyivel kevesebb modul működik, ami azért a radar teljesítményére kihatással van (mielőtt: egy hagyományos radarnál ha az adómodul megdöglik, a radar működésképtelen annak cseréjéig, tehát valójában az fázisvezérelt radar üzembiztosabb, csak hát ennek ára a drága T/R modulok számlája, nem véletlen, hogy egy modern vadászgép orrában lévő AESA radar 15-20 millió dollár...).
Nyilván itt nem lesz olyan adóteljesítmény, mint egy radarnál, de azért sokkal olcsóbb anyagokból kell megvalósítani. Érdekes lesz majd látni, hogy ezek is hogy fognak teljesíteni...
@t72killer: Emiatt a 10-15éves életciklus miatt nem lesz sose olcsó a technológia
A SpaceX a saját rendszerénél 30 milliárd dolláros bevételt és 10+ milliárd dolláros nyereséget számolt 2025-re. Oké, Musk folyamatosan túlzottan optimista, de az egész rendszer kiépítése a SpaceX esetében is számításaim szerint 10 milliárd dollár alatt maradhat (oké, a SpaceX optimista számaiból kiindulva). Ez alapján azért nem akkora tétel a rendszer fenntartása és a folyamatos csere.
De majd meglátjuk...
-
t72killer
titán
Emiatt a 10-15éves életciklus miatt nem lesz sose olcsó a technológia
. Olcsó, visszatérő rakétákkal pakolva a műholdakat, ez akkoris mondjuk éves szintre lebontva millió$-os nagyságrendű a holdak pótlásának költsége, ami rárakódik a "hagyományos" telekomköltségekre (földi infrastruktúra, frekvencia-licenszdíjak). Persze, ha milliárdnyi felhasználó fizetne elő, akkor a "műholdasítás" talán nem lenne olyan nagy teher, csak milliárdnyi felhasználó elég sok adatot forgalmaz, azaz nagyon komoly infrastruktúra kellene a földön és a műholdakon is.Ráadásul 10-15éven belül még a gugli ballonos akciója is beüthet, amihez nem kellenek rakéták, és ez is lefedheti akár az egész bolygót - ez valós versenytársa lenne a műholdas netnek, ha kell, az antarktisz közepén...
-
azbest
félisten
A felhasználói oldalra gondoltam. Durva, hogy milyen képességek kerülnek már egy átlagember háztetőjére vagy zsebébe
Bár ahogy látom a hagyományos olcsó tévé vevőnél lehet csak a laposságot használják ki, nem pedig az elektronikus célzást. Bár van amit mintára matricáznak hogy beleolvadjon a környezetébe, ott lehet célzást is beletettek
-
Cifu
félisten
Most nem értem sziklaszilárdan a kérdést.
A fázisvezérelt antenna lényege az, hogy az adó jeliránya elektromosan kitéríthető. Ez kulcsfontosságú a LEO műholdaknál, hiszen itt folyamatosan vonulnak az égen a műholdak, és ezredmásodpercek alatt kell adott esetben mondjuk a jobbra el távozó, már 60°-nál járó műholdról "átjelentkezni" a balra érkező, épp 60°-nál járó műholdra. A OneWeb esetében 40 percenként kell műholdat váltani, és minden műholdnak a "saját" 16-16 rádiósugara (beam) között is ennek megfelelően kell "dobálnia" a felhasználókat.
Ha jól értem, akkor a műholdakon nem fázisvezérelt adóantennák lesznek, de erre vonatkozólag nem láttam még egyértelmű infót (vagy átfutottam rajta - ez sem kizárható)...
Szerk.: Igen, a belinkelt antennák is fázisvezéreltek. Előnyük, hogy a "műholdra állás" számítógép vezérelt, tehát a jelet irányítják a műholdra, nem az antennát (természetesen bizonyos szögön belül - radaroknál ez általában 120°, felteszem itt is valahol e körül van a határ).
-
Cifu
félisten
válasz
t72killer
#69
üzenetére
Ha változás történik freki téren, v kitalálnak egy csoda, nagyobb adatátvitelt biztosító egységet, akkor bizony új holdakat kell fellőni. Ezekszerint többszázat.
Vagy akár több ezret. Viszont a műholdak élettartama amúgy is korlátos (10-15 év általában). Tehát 10-15 évente amúgy is cserélni kell a rendszert, akkor lehetőség van az új technológiák / frekik alkalmazásához...
-
Cifu
félisten
Egyébként pont ez a rész az, amit a leginkább hiányolok a cikkből: hogyan működik pontosan a jelenleg elérhető technika, és ehhez képest mivel kívánja elérni a sokszor gyorsabb sebességet a jelenleg fejlesztés alatt álló rendszerek.
Próbálom nem túl szárazra írni a témát, amit górcső alá veszek, és meg kell húzni egy határt, hogy meddig lehet a technikai részletekben elmenni. Írhatnák részletesebben például az űrhajóknál a rakétahajtóművekről, kifejtve a fúvócső regeneratív és ablatív hűtési módszerei közötti eltérést, hogy nyitott vagy zárt ciklusú a gázgenerátor, ez miért számít, mit jelent az Isp tekintetében, miért úgy vannak elhelyezve a túlnyomást biztosító (nitrogén) tartályok a Falcon 9 LOX tartályaiban, ahogy, milyen technológiával oldják meg őket (egyébként szénszálas kompozit műanyaggal veszik körbe az alumínium ötvözet tartályt, a szénszálas anyag adja a megfelelő nyomásállóságot neki), ennek mi köze lehet a 2015-ös Dragon/Falcon 9 elvesztéshez, stb.
Így mondjuk egy cikket végigolvas 1000-1200 ember, de úgy ha 100 ember eljutna az utolsó oldalra, az már fiesztának tekinthető...
A kérdésedre válaszolva: ahol a sávszélességet növelni lehet, ott a legegyszerűbb megoldás a magasabb frekvenciák felé való lépés. A mostani technológia 19 és a 29 GHz, esős régiókban 3/6Ghz tartományt takar (utóbbi azért szükséges, mert a 19/29Ghz-es tartományt elég jól elnyeli az eső / pára). Nem nehéz megérteni miért jobb a magasabb frekvencia: adott időtartam alatt több jelváltás történik, tehát elvben ha 40Ghz-en megy a jel adás/vétel, akkor kétszer magasabb sávszélességet lehet egy frekin biztosítani, mint 20Ghz-en.
Ka tartomány ezért jó megoldás (26,5-40Ghz), ebből is a felső régió (30Ghz felett). A V tartomány (40-60Ghz) még jobb, viszont a magasabb freki hátrányai is egyre jobban jelentkeznek: több energia kell a jeladáshoz, márpedig a műholdak energiatermelő képessége a napelemeiktől, illetve az általuk töltött akkumulátorok teljesítményétől függ. GEO-n aksi még nem is nagyon tényező, mert viszonylag kevés időt töltenek földárnyékban 36000km távolságban. Viszont 1000km-en egy keringésnél közel 40%-ban földárnyékban lesz a műhold...A sávszélesség fejlődése kapcsán a másik tényező a transzponderek (~jeltovábbítók) fejlődése.
A GEO pályán keringő kommunikációs műholdak leegyszerűsítve így néznek ki:
Elkülönül maga a "busz", ami az energiaellátással, hőháztartással, pozíciótartással, irányítással kapcsolatos, illetve a hasznos teher, ami itt az antennának és a transzpondereket takarja. A GEO / MEO műholdak esetében egyszerűbb a helyzet, van egy földi csatlakozási pont, a műholdnak pedig "csak" adnia-vennie kell, a TDMA megoldással pedig mindegyik partner tudni fogja, melyik jelcsomag az övé.
A LEO műholdaknál komoly tényező, hogy nem fog mindegyik műhold földi csatlakozási ponthoz kapcsolódni, ez egyszerűen nem megoldható, így a műholdak egymással fognak kommunikálni, mégpedig a legtöbb esetben a rádió helyett lézer-optikai kommunikációval.
Itt egy videó arról, hogy működik ez a Sentinel-1A esetében. Ez egy radar-műhold, amely viszont LEO pályán kering. Mivel így nem tud folyamatosan kapcsolatban lenni Földi rádióállomásokkal, ezért ott úgy oldják meg az adatküldést, hogy Laser Communication Terminal (effektíve egy lézerrel működő adó/vevő) van a Sentinel-1A és egy GEO pályán keringő átjátszó műholdon is (Alphasat). A Sentinel-1A elküldi a lézeres adatkommunikáción az adatokat az Alphasat-nak, az pedig Ka hullámhosszon továbbította az adatokat a Földre.
Na ez az elv fog működni a LEO pályán keringő rendszernél is. A műholdak egymás között lézerrel kommunikálnak, és csak a Földi átjátszó állomásokon fog az adat "földet" érni.
-
meszi3
tag
de akkor mindenkinek annyi volt. Manapság európaiként EU-s szerveren 5-30 ms kábelen, ha ilyenekkel nyomod együtt a műholdas neteddel, nem lesz akkora móka
De nyilván ennek nem is ez a célja, hanem, hogy Ausztrália őslakosaitól kezdve, az Antarktisz pingvinjein át Bivalybasznád-alsóig bezárólag is lehessen mindennapi használatra normális netet biztosítani.
-
t72killer
titán
Annyiban szállnék be a vitába, hogy műhold esetén nincs olyan, hogy kiküldünk egy szakit, hogy újabb licenszelt frekvenciára szereljen bele rádióadót - ahogy pl felzavarjuk egy mobiltoronyba. Ha változás történik freki téren, v kitalálnak egy csoda, nagyobb adatátvitelt biztosító egységet, akkor bizony új holdakat kell fellőni. Ezekszerint többszázat.
Érthető tehát, hogy a műholdas programok kivárják, míg a rádiós net-szóró technika beérik + a jogi környezetet (minél szélesebb/több frekvenciasáv) is sikerül biztosítani, mert ha elment a rakéta, a csillió dolláros konstellációt már senki se fogja upgradelni.
-
dchard
veterán
"Na ezzel azért vitatkoznék..."
Légy a vendégem
Egyébként pont ez a rész az, amit a leginkább hiányolok a cikkből: hogyan működik pontosan a jelenleg elérhető technika, és ehhez képest mivel kívánja elérni a sokszor gyorsabb sebességet a jelenleg fejlesztés alatt álló rendszerek. Na ez az amiről baromi kevés az infó, csak a marketing bullshit megy és a röpködnek a gigabitek, csak éppen elfelejtik elmondani a műszaki paramétereket, ami alapján meg lehetne ítélni, hogy van valóságalapja/létjogosultsága, vagy csak álmodozás.Dchard
-
Cifu
félisten
Van ma olyan műholdas szolgáltatás ahol akár csak egyetlen másodpercig lehet nem gigabittel, de csak 50megával tölteni? Nincs.
"Civil" számára elérhető nincs, 25Mbit/s per pillanat általában a felső limit.
Az O3b 1,2Gbit/s sebességet tud nyújtani per beam (10 beam per régió, és 7 régióra osztották fel a szolgáltatási területet), de ez ugye céges felhasználásra megy, lásd luxushajók és társaik.
Értem én az érvelésedet, semmi értelme nincs összehasonlítani a műholdas szolgáltatást a kábellel (sem árban, sem sebességben), mert nem konkurensei egymásnak, soha nem is lesznek. De akkor ne erőltessük ezeket a példákat és érveléseket
Én mintának használtam a vezetékest, nem konkurensnek. Nyilván ha mindkettő elérhető, akkor a kábeles komoly előnyt élvez minden téren...
Az is probléma a műholdas témával, hogy a kevés freki és a borzasztóan drága műholdak miatt alig fejlődik a rádiós hozzáférési technika.
Na ezzel azért vitatkoznék...
-
azbest
félisten
A többi kommentelő által említett műholdas szolgáltatások árai is elképzelhetetlenek voltak pár éve. Persze mindig lemaradásban lesz a mobil vagy vezetékes megoldáshoz képest, de a kényelem és lehetőségek miatt nem is a műhold az első gondolat egy lakótelepen például
Pár éve azt sem gondoltam volna, hogy havi 6 ezerért 100GBájtos publikus mobilnet csomagom lehet, most meg két nagy szolgáltatónál is van. Emlékszem még amikor 100 megással küzdöttem egy butatelefonra kötött pécével, hogy felvehessem a tárgyakat online.
-
dchard
veterán
"Miért? gondoltad, hogy az 1Gbit/s vagy akár csak az 50Mbit/s az garantált sávszélesség lesz? "
Van ma olyan műholdas szolgáltatás ahol akár csak egyetlen másodpercig lehet nem gigabittel, de csak 50megával tölteni? Nincs. Vezetéke szolgáltatás megfizethető árért viszont nem is egy.
Értem én az érvelésedet, semmi értelme nincs összehasonlítani a műholdas szolgáltatást a kábellel (sem árban, sem sebességben), mert nem konkurensei egymásnak, soha nem is lesznek. De akkor ne erőltessük ezeket a példákat és érveléseket
Mondom ezt úgy, hogy a Tooway-nél van leggyorsabb üzleti csomagunk (22mega le, 6mega fel max) amire csak elő lehet fizetni. Az E2E delay 580-620ms az olasz kijáratig. Szóval nem a gigás digis net mögül ugatom a műholdas technikát.
Az is probléma a műholdas témával, hogy a kevés freki és a borzasztóan drága műholdak miatt alig fejlődik a rádiós hozzáférési technika. Míg a földi rendszerek 4-5 évente gyökeresen átalakulnak, addig a nagyobb kapacitást lehetővé tevő technikák műholdon baromi lassan terjednek.
Dchard
-
#63
Cifu
félisten
Hieronymus
#56
Cifu
félisten
válasz
Hieronymus
#56
üzenetére
Így nem számolhatsz, mert ez esetben a sávszélesség, a szűk keresztmetszet.
Őőőő... Miért? gondoltad, hogy az 1Gbit/s vagy akár csak az 50Mbit/s az garantált sávszélesség lesz? Magán felhasználóknak ilyesmi sehol sincs, kábelen se... Aki garantáltat akar, az persze (feltételezem) jó áron bérelhet ilyen szolgáltatást is...
A mai rendszerekben képtelenség 1 millió előfizetőt kiszolgálni műholdról.
Hol van ma 720, pláne 4400 műholdból álló rendszer?
-
azbest
félisten
mondjuk ezt a 2012-es hajók mozgását mutató animácit elnézve van piac a tengeri hajózásban [shipmap]. Meg persze a légiközlekedés is jó felvevőpiac [flightradar24]
És az elszigeteltebb, hegyvidékes helyek is. -
t72killer
titán
Olvass tovább
"nyilván első körben az afrikai, D-amerikai őslakosság az 1$-os havi jövedelmével nem jöhet szóba, a területen dolgozó (pl bányász) cégek viszont igen, ahogy a nem jelentéktelen hajós turizmus is vevő a témára."A norvég halász meg nem facebookozni viszi a műholdas telót, hanem segélykérni, ha süllyed a hajó
. Ez jelenleg évi többszáz$-akár 1000$ költség, ha be se kapcsolod a készüléket. Amúgy ha kint van több hónapot a melós a tengeren, és nyilvánvalóan van szabadideje, miért ne netezhessen?USA+Ausztráliában főúton is simán belefuthatsz GSM-mentes övezetbe, kellemetlen tud ám lenni, ha ilyen helyen robban le a kocsid.
Első körben sajna csak a "nyugat s@gge lesz kinyalva", lévén koldusapróból aligha építenek globális műholdrendszert, valakinek állnia kell a számlát - és általában az kapja a szolgáltatást, aki a számlát állja (pl nyugati adófizető).
-
bteebi
veterán
válasz
t72killer
#55
üzenetére
"LoL, örülnék én annak a havi 30ezres költségnek, ha pl Vörös-tengeri búvártúrán folyamatos, 5GB körüli adatlimites+gyors netet kapnék érte a hajón."
És azt vajon a Szaharában közlekedő karavánok is meg tudnák fizetni, esetleg mondjuk afgán vagy etióp családok?
Én is örülnék annak, ha 4K 60 fps-es online streammel tudnám tolni a fácsén, ahogy épp elérem az Északi-sarkot, sőt közben a Bari köztöt is tölthetném HD-ben, miközben a CS 20 ms-es pinggel megy."Hidd el, nem csak a Kiskunalsó és felsőpiripócs közti tanyák vannak, akikhez majd a kormányzat kiviszi a kábelt, mert kormánypárti a polgármester."
Nyilván nem, de nem baj, ha nem csak a Thaiföldre látogató amerikai szexturista tudja megfizetni a netet, hanem a helyi lakosok is. Anélkül nem sokat ér ez az egész, tetszik vagy sem. Legalábbis az szerintem egy elég ótvar hozzáállás, hogy nekem legyen jó, én ki bírjam fizetni, a többiek meg le vannak szarva. Nem a nyugat seggét kellene ezzel (is) kinyalni. Még ha nem is a legalapabb csomagok esetén, de olyan összegekről beszéltünk, amennyi pénzt sok afrikai/ázsiai országban nem hogy nem tudnak rászánni havonta, de összesen nem keresnek annyit. Ha havi 30 ezret keresel, akkor nem biztos, hogy 20 ezret rászánsz a netre. Így viszont erősen megkérdőjelezhető az értelme. De legalább az orvvadászok online hallgathatják a Gangnam Style-t a szavanna kellős közepén, meg Average Joe is tudja nézni az NFL-t az Everest alaptáborban, na hurrá.
"Nem beszélve a tengerekről, (É és D) Amerikában, Afrikában, Ausztráliában gigantikus területek vannak, nulla infrastruktúrával. És bizony ezeken a területeken is dolgoznak, ÉLNEK emberek, akik alkalmasint szeretnének kommunikálni - vagy épp az életbenmaradásukhoz kell a kommunikáció."
Szerintem ezek közül még a tenger a legkisebb gond, bár nyilván nem szeretném, hogy norvég halászok ne tudjanak bármikor facebookozni. Viccet félretéve, nyilván fontos, hogy a hajókon is legyen net, normális kommunikáció (ami egyébként a legalapvetőbb szinten rendelkezésre is áll, leginkább rádió, GPS és radar formájában). Szerintem egyébként Afrika, utána pedig leginkább Dél-Amerika lefedése lenne a legfontosabb, Ausztrália meg talán a legkevésbé (elég érdekes ott a lakosság eloszlása, és nyilván nem ok nélküli az egy egyébként nagyon is fejlett országban, hogy valahol nincs infrastruktúra).
#57: Meg fogják oldani, nem kell aggódni
. -
#56
Hieronymus
veterán
Cifu
#54
Hieronymus
veterán
"..Ezért kínos kérdés most az ár. Ugyanis ha 1 millió előfizetődnél van 1 egység hasznod, az még mindig jobb, mint 10000 előfizetőnél 10 egység haszon..."
Így nem számolhatsz, mert ez esetben a sávszélesség, a szűk keresztmetszet.
A mai rendszerekben képtelenség 1 millió előfizetőt kiszolgálni műholdról. -
t72killer
titán
"Mindenesetre egy egyéni előfizetőnek az akár 20-30 ezres havi netköltséget szerintem semmivel sem lehet megindokolni..."
LoL, örülnék én annak a havi 30ezres költségnek, ha pl Vörös-tengeri búvártúrán folyamatos, 5GB körüli adatlimites+gyors netet kapnék érte a hajón. Hidd el, nem csak a Kiskunalsó és felsőpiripócs közti tanyák vannak, akikhez majd a kormányzat kiviszi a kábelt, mert kormánypárti a polgármester. Nem beszélve a tengerekről, (É és D) Amerikában, Afrikában, Ausztráliában gigantikus területek vannak, nulla infrastruktúrával. És bizony ezeken a területeken is dolgoznak, ÉLNEK emberek, akik alkalmasint szeretnének kommunikálni - vagy épp az életbenmaradásukhoz kell a kommunikáció. Még a viszonylag sűrűn lakott USA-ban sincs mindenhol GSM-lefedettség(!).
#54: már vannak szereplők a piacon, úgyhogy az ő aktuális horror áraik alá kell ajánlani. Fel kell mérni a piacot, kik vennék igénybe: nyilván első körben az afrikai, D-amerikai őslakosság az 1$-os havi jövedelmével nem jöhet szóba, a területen dolgozó (pl bányász) cégek viszont igen, ahogy a nem jelentéktelen hajós turizmus is vevő a témára.
-
Cifu
félisten
Nem kizárt, hogy 20-30k-s havidíj mellett nagyobb lenne a hasznuk, mint 5-10k-val. Nyilván jóval kevesebb előfizetőjük lenne, de az kit érdekel? A lényeg úgyis csak a haszon..
Ezért kínos kérdés most az ár. Ugyanis ha 1 millió előfizetődnél van 1 egység hasznod, az még mindig jobb, mint 10000 előfizetőnél 10 egység haszon.
Induláskor nyilván mindegyik horror lesz még, de a több lépcsős fejlesztések már nem a lefedettségről szólnak, hanem a felhasználói kör bővülésénél szükséges válaszról. Itt most utalnék a cikkben megtalálható SpaceX bevételi táblázatra. 2025-re éves szinten 30 milliárd dolláros bevételt és 10-20 milliárd dolláros nyereséget vizionáltak. Tételezzük fel az általam említett havi 100 dolláros árat, ez 25 millió előfizetőt jelentene. Viszonyításképpen a Comcast az Egyesült Államokban több, mint 20 millió előfizetővel bír, és így a legnagyobb kábeles szolgáltató. Szóval a SpaceX nagyot álmodik, de maguk a számok nem lehetetlenek. A Comcast az 1Gbit-ért most 140 dollárt kér havonta, ha nem kötsz hűségidőt, és 70 dollárt, ha három évre kötsz. A probléma ugyan az, ami eddig: a szolgáltatási terület pár nagyvárosra korlátozódik, és bár nagyon fejlesztenek, de nem fog mindenhova eljutni.
Szóval verseny lesz...
Ahol viszont nem elérhetőek, ott viszonylag jó eséllyel lesz UPC vagy Telekom.
UPC-m van, és cirka 6e Ft-be kerül a 120Mbites net, két éves hűségidővel. Édesanyámnál Telekom DSL van, 8e Ft-t fizet a 20Mbit-ért...
Szerintem a műholdas net csak akkor elfogadható, ha tényleg semmilyen más alternatíva nincs, mert sebességben jó eséllyel, de árban szinte biztos, hogy a tetszőleges HelyiDSL is jóval jobb lesz. Ha másban nem, hát pingben biztosan...
Akkor még egyszer: a hardcore FPS / RTS játékosokon túl bárkinek elég lehet a 100ms körüli ping. Márpedig a OneWeb például ez alattit ígér. Sávszélességben meg 1Gbitet.
-
bteebi
veterán
"De, ha nincs alternatívád."
Na ez az, ami sajnos elvileg így van, de én még attól nem tudom elfogadni. Ilyen alapon adhatnák kétszer-háromszor annyiért is a szolgáltatást. Nyilván van az a határ, amit már senki nem lenne hajlandó megfizetni, de ha csak kicsivel is az alá tudnak lőni, akkor az még elég lehet. Nem kizárt, hogy 20-30k-s havidíj mellett nagyobb lenne a hasznuk, mint 5-10k-val. Nyilván jóval kevesebb előfizetőjük lenne, de az kit érdekel? A lényeg úgyis csak a haszon...
"Elérhető? Igen, mondjuk a lakosság 20-30%-nak... Sokat segít azokon, akiknél nem szolgáltat..."
Attól remélhetőleg azért több emberhez is eljut(hat)nak, mivel szinte az összes megyeszékhelyen ott vannak, meg amellett még nem kevés településen. De tény, van még hová fejlődniük. Ahol viszont nem elérhetőek, ott viszonylag jó eséllyel lesz UPC vagy Telekom. Ha nem, akkor - kisebb falvak esetén - meg valami gagyibb helyi vérszívó. Ha még az se, akkor már nagyon-nagyon vidéki a hely
. Szerintem a műholdas net csak akkor elfogadható, ha tényleg semmilyen más alternatíva nincs, mert sebességben jó eséllyel, de árban szinte biztos, hogy a tetszőleges HelyiDSL is jóval jobb lesz. Ha másban nem, hát pingben biztosan... -
Cifu
félisten
Mindenesetre egy egyéni előfizetőnek az akár 20-30 ezres havi netköltséget szerintem semmivel sem lehet megindokolni...
De, ha nincs alternatívád. Fizettem én (oké, tíz éve) havi 14e Ft-t 8Mbites netért úgy, hogy nem is tudtak annyit szolgáltatni. Ha nincs alternatíva, akkor ez van, kell/nem kell...
A linket külön nekem is megnyitja, de amikor a nyitóoldalról szeretnék navigálni a díjcsomagokra, ott egy animáció van (lenne), ami nálam nem megy FF-al, és így nem tudtam megnézni a remek ajánlataikat.
Én a nyitóoldalról jutottam el a linkelt oldalra, mindenféle trükk nélkül... Oké, ez nem jelent semmit, csak jelzem, hogy a legfrissebb FF-el nálam gond nélkül megy (uBlock Origin-en túl más nincs feltelepítve rá).
Nyilván nem is éri meg bárhová kihúzniuk az optikát, még Budapesten se.
Akkor ennyi. Elérhető? Igen, mondjuk a lakosság 20-30%-nak... Sokat segít azokon, akiknél nem szolgáltat...
-
bteebi
veterán
"Na ezért nem használok Firefoxot"
Pedig az egyik legjobb, és talán a legjobban testreszabható böngésző, remek addonokkal. Nekem ez többet számít annál, hogy például a Chrome, meg az Opera is talán valamivel gyorsabb. A Chrome stílusát egyébként kifejezetten rühellem, szerintem soha nem tudnám megszokni. Kb. 10-15 évvel ezelőtt operáztam, de már kinőttem belőle
. Az meg szerintem elég nagy fail, ha egy népszerű, viszonylag elterjedt böngészővel nem működik egy netszolgáltató oldala...Nem (lenne) olyan rossz egyébként a vannet se, a legbénább csomagjuk egész tűrhető áron van, de az ár a sebesség kismértékű növelésére is kb. exponenciálisan nő, ami nem valami biztató. Ráadásul a beugró is nagyon magas. A 10k még oké lenne, de a 30k az egy kicsit sok. Jobb helyeken az már szinte egy éves előfizetés díja. (Oké, nem korrekt összehasonlítás, de attól függetlenül is drága.)
"Egy Digi csak frekventált helyeken alternatíva, az egész országban, főleg vidéken soha nem lesz, tehát a Digikábellel összehasonlítani bármit is, botorság."
Azért terjeszkednek szépen lassan. A szüleimnél Miskolcon, társasházban nagyon sokáig csak UPC volt. A netjük átlagban gyorsabb és jobb is volt a konkurenciánál. 2003-ban kötötték be, 768 kbit/sec sebességet tudott, amikor a legtöbb DSL még 128-256k volt, hasonló áron. Talán egy éven belül dupláztak (1,5 Mbit), majd egy év, vagy még kevesebb idő elteltével már 2,5 Mbit lett, ami aztán egy újabb év múlva már 5 mega volt - szerintem az a használhatóság legalsó határa manapság. Azután meg már 15, később 30 mega lett, majd szerencsére megérkezett a Digi. Pesten már nem volt ennyire jó világ, Telekomos DSL-ünk volt 2009 körül, talán 2 vagy 5 Mbittel kezdve, abból lett később 10-15, amíg el nem költöztünk. Az új helyen (XVII. kerület), 2013 körül szintén Telekom, már talán 30 Mbittel, 2014-től viszont szerencsére ott is lett Digi. Sőt, a házunkban, falun (Ecser) is van, szerencsére
, FTTH (azt hiszem UPC is lett volna ott is, de a Digi nyilván jobb). Pedig az is "vidék", bár nevezhetjük agglomerációnak is. Ehhez képest amikor a Blahán laktunk egy évig, ott (akkor még) semmilyen normális szolgáltató nem volt 
."Mint írtam is, egyéni szerződéssel, akár napira is "bérelhető" a műholdas szolgáltatás. Sok nyári fesztiválra, koncert helyekre, vásárokba és egyéb helyekre telepyítjük ki."
Oké, de a napi bérlés az nyilván drágább, mint egy lakossági ügyfélnek a havi előfizetési díja. Ettől függetlenül nyilván megér(het)i, pláne, ha nincs alternatíva. Már pedig nem lesz...
"Van pár tanya, kisebb, nagyobb telephely, vállalkozás is, ahol más net nem érhető el. Ilyen helyeken igenis vállalhatóak ezek az árak."
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy el kell fogadni. Persze nagyon könnyen beszélek, mert kifejezetten szerencsés helyzetben vagyok a szolgáltatókkal. Mindenesetre egy egyéni előfizetőnek az akár 20-30 ezres havi netköltséget szerintem semmivel sem lehet megindokolni...
#49: "Nekem Firefoxxal gond nélkül behozta ezt az oldalt..."
A linket külön nekem is megnyitja, de amikor a nyitóoldalról szeretnék navigálni a díjcsomagokra, ott egy animáció van (lenne), ami nálam nem megy FF-al, és így nem tudtam megnézni a remek ajánlataikat.
"Ezzel a nagyon szerencsés nagyon kevesek közé tartozol..."
Tudom, sajnos/szerencsére. Szerintem egyébként elég sok emberhez eljut már a Digi, de sokkal többhöz meg nem (viszonylag sok emberhez, de viszonylag kis területen). Bár... ahogy megnéztem a listájukat, szerintem a legtöbb nagyobb település (és majdnem az összes megyeszékhely) rajta van, és elég sok kisebb is elérhető már. Persze ez nem jelenti azt, hogy az adott településen bárhol elérhetőek. Nyilván nem is éri meg bárhová kihúzniuk az optikát, még Budapesten se. Városokban, meg relatíve frekventált családi házas övezetekben (ha nincs baromi messze a már meglévő hálózatuktól) viszont többnyire megéri fejleszteniük, idővel úgyis behozza az árát. Ez persze Mucsajröcsöge külsőt nem fogja érinteni, és - többek között - az alföldi tanyavilágot nem fogja érinteni. Amúgy ha jól emlékszem, akkor a Diginek is van, vagy legalábbis volt parabolás netje is.
-
Cifu
félisten
@RBJ: Internet ide vagy oda minek több ezer műholdal teleszemetelni még az eget. Az egész egy nagy ballépés.
A OneWeb műholdjainál eleve deorbitálást tervez a műholdak életének végén (tehát belevezetik a légkörbe, hogy elégjenek). Az O3b műholdjai túl magasan keringenek ehhez (ahogy a GEO műholdak is), a SpaceX-nél még nem tisztázott miként és hogyan oldják meg.
De még egyszer: especiel a OneWeb visszahozza (megsemmisíti) a műholdjait. A GEO műholdakat csak egy kicsivel magasabb / alacsonyabb pályára állítják, hogy "ne legyenek útban" a többi GEO műholdakat, ilyen téren azok jobban szemetelik a környező űrt.
@t72killer: Kb egytucatnyi holddal globális rendszert lehet kiépíteni, senki nem beszél többEZERRŐL.
Egy tucat műholddal esetleg GEO pályán tudsz nem teljesen globális lefedettséget biztosítani (a sarkokról már elég kulimászos lesz a rálátás a műholdakra).
~1000km-es magasságban keringő műholdrendszernél cirka 650-700 műholdra van szükség a teljes lefedettséghez.
A cikkben benne van, hogy melyik rendszer hány műholddal számol teljes kiépítettség esetén:
SpaceX: 4425 + 7518
Boeing: 2956 + 60
OneWeb: 720 + 720 +1280A törpiek max. 234 műholdas rendszerben, vagy még kevesebben gondolkodnak.
@lugosi: de nekem is ez volt a gondolatom, hogy ez nyilván nem egyéni előfizetőknek szóló szolgáltatás,
A OneWeb, a SpaceX és a Boeing alapvetően egyéni előfizetők ellátására tervez. Az O3b, Kepler, TeleSat, stb. inkább üzleti felhasználókat céloz meg.
A nagy kérdés a szolgáltatás ára lesz. Nem véletlen, hogy e téren mindenki kushad, és kivár. A lehetőségekhez képest maximalizálni akarják a nyereséget, ugyanakkor ha túl magas árakat szabnak meg, akkor nem lesz elég fizetőképes vevő. Ne feledd el, hogy már most is elérhető adatkorlátos műholdas internetszolgáltatás egyéni előfizetőknek, amint már berakták, hazai előfizetőknek 10e Ft áron 5/2Mbit, 10GB adatkorláttal. Én azt mondtam, hogy cirka 100 dolláros áron lehet versenyképes a szolgáltatás, egyszerűen azért, mert felár biztos hogy lesz a hagyományos GEO műholdas internethez képes, és talán ekkora összeget meg fognak fizetni a felhasználók (a cikk háttéranyag kutatása közben végigolvastam pár fórumot például a HughesNet és társai kapcsán, sokan havi 150-250 dollárt fizetnek a szolgáltatásért...).
@ivana: Ja csak nem bírná a cucc a sávszélt, kicsit sok a csillapítás ha az űrből jön a rádió jel, főleg ha oda kell küldeni.
A SpaceX és a OneWeb is 1Gbit/s sávszélességet ígér...
@janeszgol: A ballonos elkepzelesnel a sok kis muholdas jobbnak tunik redundancia szempontjabol.
A felsorolt műholdhálózatok mindegyikébe már benne van a tartalékműholdak esete. Az összes globális rendszernél van redundáns (tartalék) műhold, hovatovább a GNSS (műholdas navigációs) rendszereknél is. A GPS műholdaknál a műhold "cseréknél" a régebbi műholdakat parkolópályára küldik, és ha egy műhold kidőlne a sorból, pár napon belül a helyére lehet navigálni a tartalékot. Itt is ilyesmire kell számítani.
@nalaca000: Egy 0-t lehagytál a távolság végéről a föld-hold távolság viszonylatában.
Ő nem a Föld-Hold, hanem a kliens és a GEO pályán keringő műhold távolságát írta le.
@bteebi: Király cég. Olyan jó a honlapjuk, hogy Firefox-szal meg se tudtam nézni az áraikat
Nekem Firefoxxal gond nélkül behozta ezt az oldalt...
Nagyon hülye összehasonlítás, de ilyenkor nagyon örülök annak, hogy már nem kell se a UPC-vel, se a Telekommal szerencsétlenkednem, hanem vagyok olyan szerencsés, hogy Digim van, 200M/100M talán kevesebb, mint 3k-ért.
Ezzel a nagyon szerencsés nagyon kevesek közé tartozol...
-
frovery
senior tag
Na ezért nem használok Firefoxot
Operával semmi gond.
Mint írtam, nem versenyezhet semmilyen más szolgáltatóval, szerintem soha nem is fog, mint az általad említett műholdas(tányéros) szolgáltatás sem.
Műholdas tp bérlés ma is nagyon drága. Szolgáltatók spórolnak a sávszéllel, ergó, tömörítenek.
Nálam a településen van Invitel VDSL2, 60/10megával 8ezerért/hó, Jurop Telekom ED3-as szolgáltató 120/12megával 10ezerért/hó. Egy Digi csak frekventált helyeken alternatíva, az egész országban, főleg vidéken soha nem lesz, tehát a Digikábellel összehasonlítani bármit is, botorság.Semmi értelme semmilyen szinten.Mint írtam is, egyéni szerződéssel, akár napira is "bérelhető" a műholdas szolgáltatás. Sok nyári fesztiválra, koncert helyekre, vásárokba és egyéb helyekre telepyítjük ki. Van pár tanya, kisebb, nagyobb telephely, vállalkozás is, ahol más net nem érhető el. Ilyen helyeken igenis vállalhatóak ezek az árak.
Szomszédom a Telekomnál alvállalkozó(földkábeleket, oszlopkábeleket huzigálják be 15 éve, ott sem viszik el a senki földjére az optikát, pedig bő 1 éve orrba-szájba tolják az optikát szintén 1 gigabiteset, mint a Digi.Bocsi a hosszú kicsit off kommentért.
-
bteebi
veterán
Király cég. Olyan jó a honlapjuk, hogy Firefox-szal meg se tudtam nézni az áraikat
. Mondjuk lehet, hogy ez egy jel volt arra, hogy meg kellett volna állnom, de végül is Chrome-mal már ment . Nice. Telepítés 30k (vagyis 10k regisztrációs díj és 20k telepítés) 
, az 5M/2M net 7k-ba kerül 2 év hűséggel - az mondjuk még egész korrekt is, de a 15M/6M közel 18k-ért... khm.Nagyon hülye összehasonlítás, de ilyenkor nagyon örülök annak, hogy már nem kell se a UPC-vel, se a Telekommal szerencsétlenkednem, hanem vagyok olyan szerencsés, hogy Digim van, 200M/100M talán kevesebb, mint 3k-ért. Ráadásul ahol tányéros net van, ott a TV is tányéros, és hát az is olyan, amilyen...
Díjcsomagok, a saját honlapjukról idézet:
2016 december 01.
díjcsomagok bevezető szöveg
szöveg
jdjdojeojoj o o rokrtpoktg tpotrokvrotbmr rt ortortpbomrtbpomrbotmrptbtrpbomr
-
#46
nalaca000
tag
Hieronymus
#21
nalaca000
tag
válasz
Hieronymus
#21
üzenetére
Egy 0-t lehagytál a távolság végéről a föld-hold távolság viszonylatában.
-
frovery
senior tag
válasz
janeszgol
#43
üzenetére
Mihez képest drága?
Van olyan vidéki falu, ahol az 5megás adsl-ért elkérnek 7000Ft-ot.
Ahhoz képest pl: a vannet elég tűrhető. Nem reklámként említettem.
Alkalmilag szerelünk ilyen netet a cégemnél de kizárólag koncert, vásár helyszínekre, ahol nincs más lehetőség a net elérésre. Talán 3 helyen egyéni lakáshoz is kötöttünk már be, azóta is szépen üzemelnek. Stabil, megbízható. Sebességet hozza, ping 100-300 között mozog. -
kenwood
veterán
Nagyon szaraz.
Tele rengeteg tok felesleges nevvel,adattal.
Se fule,se farka az irasnak.Dolgoztam olyan cegnel, ami nyujtott muholdas szolgaltatasokat.
Sajnos az idojaras valtozasat nagyon megereztek az ugyfelek.Feher foltok (draga) befoltozasara jo. Ahol van mas opcio is,ott viszont a muhold nem rug labdaba.
-
bambano
titán
válasz
t72killer
#17
üzenetére
és ott ki volt monopol helyzetben? a paraszt, amikor egy rakás pénzt kért a telekomtól, hogy átengedje a saját földjén azt a kábelt, amin majd ő kap internetet?
10 kilométerre levő 400 családos település rendes hálózattal történő ellátásához még magyar árakon sem irreális félmillió euró.
más hsz-re: az a műhol, ami az egyenlítő fölött van 36 ezer kilométerre, az Pestről nézve kicsivel messzebb van...
-
t72killer
titán
Jó, de fejállomást városon belül "ingyen" kap az utca*, tehát ezt nem fair 100%-ban beleszámolni a bekötési ktg-ekbe. Vagy ha teszik, akkor egy főváros ugyanúgy perkáljon.
*hány háztartást szolgál ki egy ilyen?
#41: " paraszt, amikor egy rakás pénzt kért a telekomtól, hogy átengedje a saját földjén azt a kábelt, amin majd ő kap internetet? " - na ez egy vicces szitu
-
bambano
titán
mennyi pénzt is írtál?
tegyük mellé ellenoldalról, hogy egy hasznát, fullra pakolt kábeltv-s fejállomási cucc az ebayen most 69 ezer dollár, egy kilométer optika lefektetése zöldmezőn nagyjából 2 miller forint.
szóval kimondani, hogy 100 gurigából van fent a cucc önmagában elég borzasztónak tűnik, amíg mellé nem teszed, hogyha földön újrakábelezve csinálod, akkor lehet, hogy a duplája...
-
dchard
veterán
Ötlet szinten? Maradjunk annyiban, hogy jobb hasonlat ha mondjuk a 802.11n draf verzióját emlegetjük példaként, ami 99%-ban a végleges verzió volt, itt tart most az 5G. Ötlet kb 5 évvel ezelőtt volt, bár az f-OFDM kutatások elég régóta folynak ami ennek az egésznek az alapja.
A műhold pedig sosem fogja kiváltani a földi hálózatokat, mert rendkívül véges a rendelkezésre álló spektrum, így a rendszer kapacitása és ezáltal az ára mindig jelentősen drágább marad.
Dchard
-
Nem olvastam végig a cikket (még!, mert komplex, igényes írás, időt akarok szánni rá), de nekem is ez volt a gondolatom, hogy ez nyilván nem egyéni előfizetőknek szóló szolgáltatás, hanem a helyi internetszolgáltatónak vagy önkormányzatnak (közösségnek), egyetemnek, kutatóállomásoknak stb.
-
t72killer
titán
? Kb egytucatnyi holddal globális rendszert lehet kiépíteni, senki nem beszél többEZERRŐL. Számításbavéve, hogy 3-4 nagyhatalom katonaságának külön műholdjai figyelik az É-Koreai hülyegyerek budiját figyeli 24/7-ben, ill. lassan minden magára valamit adó egyetemi barkácsszakkör műholdat bocsájt fel, ez azért belefér.Alkalmasint utazom nagyon félreeső helyekre, ahová az ilyen 3-4-5-99G csodák nem érnek el, nem lenne rossz egy használható VoIP kapcsolat pl alkalmi segélyhívásra és hasonlókra, normális áron.
-
Cifu
félisten
És ezért pl. az 5G sokkal fontosabb mint ezek.
1.: Az 5G szabvány még nincs is véglegesítve. Ezért vakarják sokan a fejüket, hogy nem szabványosított megoldásokat több szolgáltató is elkezdett kiépíteni...
2.: A műholdas internet és az 5G bizonyos szintig konkurál egymással, ám alapvetően eltér a célfelhasználás. A műholdas internet telepített, vagy legalábbis nagyobb járművekre való telepítésre szolgál, viszont nincs kötve a földön kiépített adótornyokhoz. Ezért lehet szó például arról, hogy repülőgépek vagy hajók csatlakozhatnak a segítségével. Erre az 5G nem képes. Egy városban használva az 5G jobb, viszont kérdéses, hogy mikor és hogyan fog az 5G kiépülni távolabb.
3.: Ahogy a cikkben is szerepel, a műholdas internet ma is használatos arra például, hogy elszigetelt helyeken (pl. olajfúró tornyok, bányák, sarkvidéki kutatóközpontok, stb. ) telefonszolgáltatást nyújtsanak. A műholdas internet köti össze a telefonhálózat / internet többi szereplőjével a helyben lévő adótornyot. Tehát adott esetben nem vagy, hanem és a helyzet... -
totron
addikt
Értem a merjünk nagyot álmodni hozzáállást, de nem osztom. Nem vonható statikus párhuzam kizárólag a műholdtávolságokból (magasságokból), szóval hadd ne. Ha eljutunk odáig, hogy tesztértékek hozzák az általad elkívántat és nem mint egyszeri maximumértéket, hanem jószerivel állandó jelleggel, majd megkövetlek.
-
Cifu
félisten
A luxushajókon elérhető O3b szolgáltatással 2015-ben 287ms-os pinget tapasztalt egy felhasználó World of Tanks-ban, a sebességteszt szerint 23Mbit/s volt lefele, 9Mbit/s volt felfele a max. sebessége ( forrás ).
Az O3b műholdjai ~8000km-en keringenek, tehát MEO pályán, vagyis jó 6-8x magasabban, mint a lent említett szolgáltatók.
Szóval adott esetben egyáltalán nem lehetetlen a OneWeb által promotált 100ms alatti ping.
@Hieronymus: Yepp, az lesz még a kihívás majd a szolgáltatóknak, hogy minél több földi átjátszó pontokkal kössék össze a rendszerüket a "hardwired" internettel...
-
#21
Hieronymus
veterán
Cifu
#13
Hieronymus
veterán
"Ez teljesen érthető, hiszen 36000 km magasan keringenek az adatkapcsolatot végző műholdak, vagyis már önmagában az több, mint 120ms, amíg a jel eljut a műholdról a Földre, majd még egyszer ennyi, amíg vissza."
A műhold távolsága az érdekes.
Budapesthez legközelebb az Astra 19.2 műholdcsoport van.
A hold távolsága 38146 km, a ping 254.31 ms (Uplink + Downlink), De ez csak akkor igaz, ha Budapestről adják fel a jelet. Németország Hollandia és Spanyolország területén vannak feladó állomások. A ping emelkedése garantált. (Moszkvából nézve a dupla ping 260.87 ms, és 39131 km a távolság) -
totron
addikt
Legyen 250ms, arra azt mondom: talán. Nem olvastam el a cikket, inkább anélkül osztottam az észt. Régen volt műhaldas netem (kalbásszal) és a régi értékek rögzültek. Azt persze gondoltam, hogy fejlődött a technika, de arányaiban ma is ott van - számunkra - mint egykor.
Látom már a rinyát, hogy 1mbit 4500-ért. Igen, és még forgalomkorlátos is! Nagyon uncsik már ezek az összehasonlítósdik. Az emberek nem értik meg. A transzponderbérleti díjak szép nagyok tudnak ám lenni. Ez arra való, hogy lengyel fatelepi dolgozóként tudj adminisztrálni a központ felé, meg pornót tölteni. Kockás ingben. -
Stanlee
őstag
válasz
t72killer
#17
üzenetére
Mivel a projekt 90%-at a nagy allami kozos kasszabol alltak, nem szamitott, hogy mennyibe kerult. Ebben az osszegben benne volt a teljes telefonkozpont atalakitasa is, ezert cserebe olyan technikat kaptak, ami akkoriban meg nem volt szeles korben elterjedve.
Igaz a last mile az nem lett upgradelve, szoval ha vihar van, akkor nagy valoszinuseggel a rezkabelen bekuszik a hazba a villam :-) Viszont ezen a muholdas net se segitene, mert mar a muholdvevon keresztul is jott be villam. Offtopic vege.
-
t72killer
titán
"kozel felmillio eurot, hogy kihuzzon 10 km uvegszalat" <
brutál!. Asszem ezeket be kéne mószerolni az illetékes versenyhatóságnál monopol helyzettel történő visszaéésért
. Ha nyugat-EU bérekkel és anyagköltségekkel számolva 100k€-nál egy centtel többe került a projekt a szolgáltatónak, akkor magam ülök biciklire egy tekercsni kábellel... -
Stanlee
őstag
Igen, pont ez a nagy elonye a muholdas netnek, hogy szinte mindenhol tud szolgaltatni. En itt Nemetorszagban sok tanyan (nem rosszindulatuan) latom, hogy ott a SkyDSL vagy hasonlo szolgaltatok antennaja, mert igaz, hogy van vezetekes telefon, de DSL azon mar nem megy.
A videknek biztosan jo lenne, ha olcson es egyszeruen tudna kapni muholdas netet. Baratnom szulei is tanyan elnek, ha a kozeli minifalu nem fizetett volna a telekomnak kozel felmillio eurot (300-400 emberrol beszelunk), hogy kihuzzon 10 km uvegszalat es modernizalja a telefonkozpontot, akkor meg mindig csak valami 0,5Mbit-es ADSL lenne naluk. Annal meg szinte mar barmelyik mostani muholdas net jobb.
-
Raymond
titán
Szatelites internet? A hoskorban (15+ eve) mekkora buli volt Europeonline egy SkyStar2-es kartyaval es a nem hivatalos filefetch programmal? Dial-up es ISDN idokben azert durva volt latni ahogy a 4x 2Mbit multicast stream toltodik le. Csak ember kellett hogy legyen aki kiszortirozta a a sok szemetbol azt ami erdekes volt. Meg persze nem volt problema az akkori HDD-ket par nap alatt "kimaxolni"
-
Cifu
félisten
Elolvastad a cikket?
A 600-900ms az a GEO műholdas internetszolgáltatásra vonatkozó érték, amit például a HughesNet is szolgáltat. Ez teljesen érthető, hiszen 36000 km magasan keringenek az adatkapcsolatot végző műholdak, vagyis már önmagában az több, mint 120ms, amíg a jel eljut a műholdról a Földre, majd még egyszer ennyi, amíg vissza.
Az új rendszerek jó része (OneWeb, SpaceX, stb.) LEO, vagy LEO/MEO pályahatáron keringenek, 800-1200km-es magasságban. Ezeknél ugyebár rögtön "csak" ~4ms, amíg a jel egy utat megtesz. Teoretikusan "akár" 40ms is lehet a ping ezeknél a rendszereknél, ám ha jól értelmezem, ez esetben két OneWeb felhasználó közötti latency-ről beszélünk, akiket azonos műhold szolgál ki. Ha a ping "célállomása" közel van a szolgáltató földi átjátszóállomásához, akkor reális lehet a 100ms-os ping.
-
t72killer
titán
" Nem véletlen a műholdas internet vs. 5G vita a frekvenciákkal kapcsolatosan az Egyesült Államokban, hiszen kvázi azonos felhasználókért futnak." - Nagyon remélem, ebből a műholdas jön ki győztesen. Amerikában nincs az a csoda felszíni szórású net - ok, kivéve a középhullámú rádiót, ami csiga - amivel lyukmentesen le lehetne fedni a kontinenst. És akkor továbbra is kihagytuk a hajókat, komplett csendes-óceáni szigetvilágot, elmaradott országokat.
-
Cifu
félisten
Nézd a másik oldalról. Ha megjelenik a (csaknem) bárki számára elérhető műholdas net, akkor a mobilnetes tarifáknak azzal is versenyeznie kell.
Itt valahol most versenyfutás is van. Nem véletlen a műholdas internet vs. 5G vita a frekvenciákkal kapcsolatosan az Egyesült Államokban, hiszen kvázi azonos felhasználókért futnak.
Európa speciális helyzetben van, mert jól kiépített mobilhálózat van. De azért mobilon nem fognak 1Gbites netet szolgáltatni LTE-vel. A műholdas szolgáltatóknál pedig ne feledd el, hogy itt egy rendszerrel szinte bárhol tudsz szolgáltatni - ezért érdekes kérdés Kína esete is. A OneWeb, SpaceX és társai nem csak az amerikai és európai piacon jelenhetnek meg, hanem globálisan.
-
Stanlee
őstag
A problema ezekkel a muholdas netekkel, hogy lassan a mobilnet miatt kezdenek kevesbe erdekesek lenni Europaban. En kb. 3-5 evvel ezelott, amikor meg nem letezett LTE es a 3G lefedettseg is ratyi volt videken a pusztan, sokat gondolkoztam azon, hogy az epitkezeseinkre ilyen muholdas netet vigyek ki dragan. Habar draga, de mondjuk egy olyan helyen, ahol kellene netnek lennie, nem torrentezesre, hanem a mindennapi munkahoz kell, ott akar egy 100 euros ar sem lenne sok, ha nincs mas. De mivel ma mar szinte mindenhol van LTE, igy sok ertelme mar nincs.
De van ertelme Afrikaban es hasonlo helyeken, szoval jo az, hogy fejlesztenek ezerrel!
-
mephi666
nagyúr
itt a városban 10éve volt olyan szolgáltató, ami 10ezerért adta a tv+net+telefon triót 1megabites nettel... időszaktól függően 200-5000ms közt mozgott a ping
éjszaka, vagy hétköznap hajnalban/délelőtt párszáz volt, délután/koraeste meg több ezer... persze mindez kábelen... izgalmas is volt a wow meg a quake live (csődbe is mentek szépen)ui: luxushajókon elfér a műholdas net... amúgy is olyan ára van 1-1 útnak, hogy akik azt megfizetik, az adatforgalom díja meg se kottyan nekik... poénból nézegettük a mahart katalógusát pár hete és ott el is döntöttük, hogy addig nem megyünk hajóútra, amíg nem nyerünk a lottón
...pedig jó szórakozás lenne 1hónapot eltölteni a vízen és bejárni a fél földet (amit láttunk, ilyen 30napos utak 3-4milliótól indultak... a "legótvarabb" ablaknélküli kabinokban) -
t72killer
titán
Egyszer találkoztam egy ilyen árlistával, számomra értelmezhetetlen számokat tartalmazott, 1k$ feletti összeget kérve 2-3GB-nyi adatforgalomért. Mondom akkor inkább pendrive+postagalamb
."~12-14 tonnát cirka 15-20 millió dollárból fel lehet juttatni" - azaz egy 100kilós hold feljuttatási költsége alsóhangon 100e$. Hogy a globális hálóhoz hány db kell, nem tudom, min 10-et saccolnék - azaz a fuvardíj alsóhangon 1m$, műholdak építési költsége ennél vmivel kevesebb, de kell még földi vezérlőközpont is. Ez azért nem kéne, hogy földhöz vágjon egy nagyobb szolgáltatót (telekom...), csak ezek maguk alatt vágnák a fát, ha a zsíros roamingdíjak helyett értelmes árú alternatívát adnának.
#5: Ha lenne rá értelmes árú prepay SIM, akkor kapásból a családi nyaralásokra is ilyet használnék és nem kéne rögtön pl a spanyoloknál boltba rohanni helyi SIM-ért. Bár erősen kétlem, hogy az EU-n belüli adatroaming-díjakkal versenyképeset tudnak alkotni, de ne legyen igazam
-
bteebi
veterán
Tény, hogy a hatalmas ping miatt Tibetben, Ugandában vagy Szomáliában kevesebb lesz CS-ben a heccsat, mint mondjuk nálunk, de ha a Wikipedia meg például a Youtube a nagy büdös semmi közepén is megbízhatóan betöltene, az már elég jó lenne.
Az egyébként eléggé nem tetszik, hogy n cég m ezer műholdat juttatna fel, szóval - bizonyos értelemben - megdöbbentően nagy lenne a redundancia, aminek talán az egyetlen előnye az lehetne, hogy jobban tudhatnák tartani a beígért, amúgy igencsak szűkös sávszél-keretet.
Amúgy tényleg nagyon jól összeszedett cikk, gratula
. Mondjuk én továbbra is elég szkeptikus vagyok mind a sávszélesség, mind az adatforgalom, de elsősorban a költségek miatt. Egy havi legalább 10k-ba kerülő net nem csak Afrikában, de még Ázsiában is megfizethetetlen lenne - sőt Európa nem kis részén is. De majd meglátjuk. -
-
Cifu
félisten
Ezért kezdtem a cikket az "első boom" ismertetésével, amely végén ugye az Iridium és az Orbcomm is csődbe futott a Teledesic mellett.
Volt már ilyen fellángolás, de most sokan kezdik el megint azt gondolni, hogy ennek így lenne értelme. Az O3b most (még) első sorban nem az egyéni felhasználókat célozza, hanem az elzárt közösségek, országok ISP-it szolgálja ki, illetve a luxus hajóutak szolgáltatóit. Most még drága játék (olyannyira, hogy egy luxushajóra cirka 4-5 millió dolláros az 1Gbites sávszél éves díja, plusz 1 millió dollár a hardware), de az O3b még horror áron juttatta fel a műholdjait az új szereplőkhöz képest.
A SpaceX az első Falcon Heavy indításkor meg fogja próbálni állítólag a rakéta második fokozatának a visszahozatalát is (feltehetően kudarc lesz, figyelmeztetett Musk), de ha sikerül már az is, akkor tényleg ott fogunk tartani, hogy LEO pályára ~12-14 tonnát cirka 15-20 millió dollárból fel lehet juttatni. Miközben az itt említett műholdak többsége 250kg alatti. Oké, legyen csak 40 műhold egy indításkor, a SpaceX rendszeréhez akkor is 110 indítás kellene (már az alacsonyabb pályán lévőnél...). 20 milliós árral számolva 2,2 milliárd dollár (csak az indítás). Nem kevés, de 1 milliárd már ott van a zsebben...
-
t72killer
titán
"Hogy mi az az ár, amin valóban el fog terjedni? Nos, ez a milliárd dolláros kérdés..." - no ez a lényeg... Havi többszáz$-os előfizetési díj mellett aligha fog a csádi tevepásztor bluray-ISO-kat letörrentezni. Műholdakat fellőni viszont komoly költség, még ha pártucatot is lehet egyetlen rakétával indítani.
Érdekes alternatívája lenne ez a roamingnak is, avagy egy európai turistának nem feltétlenül kéne új SIM-ért rohannia, ha tengerentúlra utazik.
Éves szinten ez elég masszív, valahol a 
. Egy vékony szegmensre alapozva ez igencsak elborult 5let, de ha a Teslák eladásából tudja keresztfinanszírozni a projektet, ám legyen.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Tessék, máris jelöllek béke-Nobelre, ennyi
. Ez jelenleg évi többszáz$-akár 1000$ költség, ha be se kapcsolod a készüléket. Amúgy ha kint van több hónapot a melós a tengeren, és nyilvánvalóan van szabadideje, miért ne netezhessen?
Én is örülnék annak, ha 4K 60 fps-es online streammel tudnám tolni a fácsén, ahogy épp elérem az Északi-sarkot, sőt közben a Bari köztöt is tölthetném HD-ben, miközben a CS 20 ms-es pinggel megy.
, az 5M/2M net 7k-ba kerül 2 év hűséggel - az mondjuk még egész korrekt is, de a 15M/6M közel 18k-ért... khm.
? Kb egytucatnyi holddal globális rendszert lehet kiépíteni, senki nem beszél többEZERRŐL. Számításbavéve, hogy 3-4 nagyhatalom katonaságának külön műholdjai figyelik az É-Koreai hülyegyerek budiját figyeli 24/7-ben, ill. lassan 
. Ha nyugat-EU bérekkel és anyagköltségekkel számolva 100k€-nál egy centtel többe került a projekt a szolgáltatónak, akkor magam ülök biciklire egy tekercsni kábellel...
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ! Apple Mac Studio M2 ULTRA 2023 64GB 1TB SSD számítógép garanciával, hibátlan működéssel
- 24 hónapos PlayStation Plus Premium előfizetés a legolcsóbban, egyenesen a PlayStation-től!
- Asus ROG Zephyrus G14 GA401IV - 14" FHD 120Hz - Ryzen 9 - 4900HS - 16GB - 2TB - RTX 2060 - Win11
- Új MSI 17 Raider GE78 QHD 240Hz i9-13980HX 24mag 32GB 2TB SSD Nvidia RTX 4090 16GB 175W W11 Garancia
- Apple iPhone 13 Kártyafüggetlen 1 év Garanciával
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest