Új hozzászólás Aktív témák
-
Reggie0
félisten
-
-
Reggie0
félisten
Nahat, mert barmi masra aztan nincs varolista. Nalunk a ladara volt. De biztos a koolaj lobbi berittyentet 1000 darab autotol, mert annyitol mar csodbe lehet am menni.
Azt senki sem vitatja, hogy a GM-nek nem kellett az auto. De tobbek kozott is emiatt nem erte meg nekik, mert egy szeria kis tetelben nem gazdasagos. Az pedig, hogy nem akartak egy uj uzletagat nyitni(es egy rakat kezdotoket beleolni) eleg logikusan ertheto, mert nem akartak konkurenciat a meglevoknek amibe mar csomot befektettek. Most is csak azert kezdenek atallni a gyartok, mert megjelent egy relevans konkurencia, ami kenyszeriti oket.
Sajat termeknek sajat konkurenciat allitani a legnagyobb baromsag, mert csak a koltsegeket noveli, mig leveri a sajat arait. Ezt mar egy budai ovodas is magatol tudja.
-
azbest
félisten
Hát persze... várólista volt rá... és külön kampányolt a GM a saját autója ellen, mivel csak jogi okokból kellett nekik ev autó. Csak lizingelni lehetett, hogy ne kerüljön az emberek tulajdonába. Aztán, amikor a törvényt sikerült felpuhítani a megfelelő emberek bevonásával, akkor jogi úton visszavették és senki sem használhatta többé.
A kőolaj lobbi nem tehet ám róla, se a korrupt vezetők, akik a politikai mellett céges tisztségeket is betöltöttek ott akiket ellen fel kellett volna lépni.
-
mekker
őstag
válasz
#06658560
#105
üzenetére
Én is inkább azt mondanám, hogy legfeljebb a márkaszervizekből és az új modellek iránti nagyobb keresletből lehet bevételük, közvetlen az alkatrészekből nem. Ebben szvsz van igazság. Egy benzinkút sem csak kőolajból él, és egy mezőgazdász sem csak az eladott terményből. Viszont a másik oldalon ott van az is, hogy a szerviz hálózatot sincs ingyen fenntartani, és nem tudni, hogy ezekből mennyi haszna van magának a konszernnek. Mert a szervizek 100%, hogy vígan élnek, de lehet, hogy a név, ami alatt dolgoznak ebből csak 5-10% bevételt lát.
A szándékos minőségrontás is csak félig jogos feltételezés, mivel ha túltolják, akkor nemhogy vevőket nyernének az új modelljükre, hanem tipikusan el is vesztik a még meglévőt is.Erre mondjuk kár felhozni azt, hogy akkor mégis miért gyártanak új modelleket. Ha csak az alkatrészből élnének is, a sok szereplőből biztosan döntene úgy valaki, hogy akkor ő most helyben hagyja a piacot egy új palettával, de már a folyamatosan változó jogszabályok sem engednék, hogy mondjuk 10 évnél tovább gyártsák ugyanazt a modellt komolyabb változtatások nélkül. Ez szerencsére csak a Keleti blokkban tudott működni.
-
Cifu
félisten
Maga az, hogy a műhold minden eleme készen van, még nem jelenti azt, hogy egyből lehet indítani, de ez ismét egy laikus vs. szakmai hír megközelítés. A NASA a "laikusoknak" mutatja, hogy a JWST készen van, jelezve, hogy a jelentősen megcsúszott határidők és költségek ellenére a program már "sínen van".
Akit érdekel viszont a téma, az ránéz a hivatalos JWST honlap státusz oldalára, és lát bizony még csúnya piros szövegeket, meg azt, hogy november 13-án még az októberi eredmények sincsenek feltöltve.
Érthetőbben: a műhold alkatrészei készen vannak, most egy hosszadalmas tesztfázis következik, ahol a műholdat részben vagy teljesen összeszerelve letesztelik, hogy minden úgy működik-e, ahogy kellene. Roppant kínos lenne, ha úgy járnának, mint a HST-vel, ahol egy elmaradt teszt miatt nem vették észre, hogy a fókusz nem tökéletes, és ez már csak akkor derült ki, amikor a műhold a Föld körül keringet.
Ha minden teszt készen van, akkor a műholdat összecsomagolják, elküldik abba a hangárba, ahol a hordozórakétát szerelik össze, annak az orrára szerelik, és utána küldik majd fel...
-
#06658560
törölt tag
Autogyárnak dolgozom jelenleg, s tíz éve dolgozom az autóiparban.
Az utángyártott alkatrészhez mi köze az autógyárnak? Ha szerinted a gyár olyan jól keres az alkatrészeken, miért nem régi modelleket ont rogyásig, pl. a VW kettes golfot, s tolja bele az alkatrészeket, a helyett, hogy euró milliárdokat költene folyamatosan új modellek fejlesztésére? Plusz mennyivel költséghatékonyabb egy présszerszámot nem csak öt-hat évig, hanem dupla annyi ideig használni?
Az, hogy generálják a hibát, még véleményként is hatalmas baromság!
A defektjeid megjelenése mitől is függ? Tíz éve ugyanazon az úton jártál, ugyanolyan tisztaság, hőfok, testtömeg mellett? Egy úttest minősége és egy autóé hogy vethető össze? Mennyit bonyolódtak az autók, mennyivel zsúfoltabbak a motorterek manapság, mint tíz éve?
-
Ez sajnos sokkal bonyolultabb dolog ennél. 2008 ban a Gyöngyösi fősulin volt egy Svéd kutató előadást tartani nekünk az alternatív energia kihasználásáról. Lehet hallottál erről a dologról, de hátha többen nem. A hagyományos elektromos autók nem jelentenek megfelelő megoldást, sőt adott helyzetbe veszélyesebb., mint a mostani belső égésű motorok. Kimutatták, ha most 2 nap alatt a világ összes hagyományos belső égésű motorját elektromotora cserélnék, 20 % -kal megnőne a káros anyag kibocsátás, az erőművek miatt, kb 8 x több hagyományos erőművet kellene építeni és 3 x több atomerőművet,( megnőne a jócskán rádióaktív környezetszennyezés) valamit fel kellene bolygatni a föld vízerőművekre megfelelő folyóinak élővilágát, ami felborítaná a vízháztartást is, valamit az országok egymás közti viszonyainak sem tenne jót, a több országon átmenő folyókkal számolva.
Legnagyobb gond pedig az, hogy az emberek nem számolnának azzal, hogy mennyibe kerül az utazás, nem lenne akkora visszatartóereje a dolognak, mint a kőolaj és üzemanyagáraknak,, mert az elektromos energia olcsóbb lenne, ezért jóval kisebb lenne visszatartóereje annak, hogy az emberek mindenhova és sokat utazzanak autóval. Átlagember nem gondolkozik azon, hogy abba a konnektorba is el kell juttatni valahogyan azt az áramot és meg kell termelni. Arról ne is beszéljünk, hogy jelenleg az akkumulátorok megsemmisítése és újrahasznosítása horribilis összegekbe kerül valamint nagyon környezetszennyező eljárásokkal tudják csak megoldani, valamint sok olyan anyag kellene az új fajta modern nagy teljesítményű akkumulátorokhoz, amivel a föld ugyan úgy nem rendelkezik korlátlan mennyiségben, mint ahogy a kőolaj, földgáz készletekkel sem. A legjobb megoldást egyértelműen a napenergiával működő autók jelentenék, egy az arra otthon kiépített töltőállomással, akár 20 évig üzemelő akkumulátorokkal , amik alig veszítenek a kezdeti teljesítményükből. Ilyen megoldások pedig még gyerekcipőben járnak.Bocsánat a nagyon OFF-kommentért.
-
azbest
félisten
Amúgy a 20 évvel ezelőtti elektromos autó története a legtanulságosabb ezzel kapcsolatban. Az akkori jogi háttér miatt muszáj volt egy zero-emission autóval megjelennie a GM-nek, hogy árulhassa Kaliforniában a benzinfalókat. Viszont se nekik, se az olajcégeknek, se az államnak nem érte meg. Az elektromos autó kevesebb alkatrészből áll, egyszerűbb felépítésű, minimális szervizelést, karbantartást igényel. Az alkatrészek, olaj, üzemanyag hatalmas bevételt jelent a cégeknek és a rajtuk lévő adók miatt az államnak is. Ezen kívül a szervizek működéséből is sokat nyernek a cégek. Ahhoz, hogy hivatalos szerviz legyél mindenféle technikai követelményeknek meg kell felelni. Úgy, mint az amcsi csirketenyésztőknek, mindig változtatnak a követelményeken, ami mindig újabb felszerelés vásárlását követeli meg, hogy megtarthasd a gyártókkal való szerződéseidet. Jó, hogy minden évbem új modellel jönnek ki. Azért dolgozol, hogy a gyártók által megkövetelt folyamatos befektetéseket (tőlük licenszelt eszközök) fedezni tudd. Nem véletlen, hogy itthon is a zene/film ipar mellett az kínai járműdiaknosztikai eszközökre vannak legjobban rászállva.
Szóval addig lobbiztak, hogy felpuhítsák a zero-emission szabályokat és a vásárlókat is igyekeztek elriasztani, hogy ev-t vegyenek. Aki mégis használni akarta, attól meg jogi úton vették vissza, hogy bezúzzák őket. A fejlettebb akku technológiát adó céget megvette egy olajcég, hogy jegeljék azt és hogy perelhessék a szavadalmaikkal a többi akku céget.A lényeg, hogy a lehető legjobban meg lehessen fejni az embereket. Más nem számít.
-
Nem az autógyártók élnek ebből, hanem általában a hivatalos autókereskedések akik szervizzel együtt dolgoznak.. persze gondolom van rajt valamennyi hasznuk, de nem hinném, hogy ez a fő bevételi forrás nekik. Amit írtál inkább arra vonatkozik az ő részükről, hogy gyakrabban cserélj autót, vásárolj, Ezért romlik a gyártási minőség, nem érdekük, hogy 20 évig egy autót olcsó javítási költségekkel használj.
-
rii
nagyúr
én nem is látok bele, nem is értek hozzá, csak régebben hallottam valahol ezt a félmondatot, hogy az alkatrészeladásból élnek, és azt látom, mintha az évek alatt mindennek romlott volna a minősége
94-97-ben kb 10.000.20.000 km tekertünk
egy defektre nem emlékszem
2012-ben volt hogy heti 3 is.
mindegyik esetben a legolcsóbb belsőt vettük-vettem.
csak -mint írtam - szerintem - régebben az hozzáállás volt, hogy vegyél minőséget és használd örökké.
praktikerbe vettem fémfűrészt - legolcsóbb - csak egy csavar miatt vettem
500 ft - ott kezdődütt, hogy össze kellett ragasztani a nyelet már mindfjárt, utána ki akart esni a lap annak be kellett vagdosni a helyét h bent maradjon, és így is egy csavar elvágásakor 4x esett szét
- persze én vagy a f.sz, hogy 500 ft-ért veszek fémfűrészt
- de miért csinálnak ilyet ha hasznáhatatlan? mert lesz olyan naiv emberb indig aki megveszi, rájön h használhatatéan, és visszamegy, és vesz 2000 ft-ért másikat- na ezt a lépést én kihafytam - vatera, és vettem békebeli szerszámokat. 30 évesek, de tkéletsen működnek
" .... Egyrészt minden projektben vannak tervezési hibák, amik egy 20 éves használati ciklus alatt biztosan előjönnek. ...."
a cikkben új, nem 20 éves autókban sül meg a motoraz, hogy samu telefonban felrobban az akku, az tlnyleg fejlesztésu gondok, kis helyre sokmindent
-
rii
nagyúr
válasz
#06658560
#98
üzenetére
és mitől vagy benne ilyen biztos?
(én legalább odaírtam a postomba - hogy "szerintem")(az, hogy arra utaltam hogy csak aból élnek erős volt, nem figyeltem rá, elnézést, de szerinrem generálják a hibalehetőséget és egyensúlyoznak az emberek tűréshatárán)
vegyél meg egy autót (vagy bármit) egyben
meg akatrészenként-vedd hozzá hogy egy új autó - tervezés, hány év hány 10.000 munkaóra, design, konkurencia versenytárselemzés, tesztelés, fejlesztés, gyártósor beállítása
- míg az utángyártott alkatrészt meg már csak tolni kell rogyásigolyan ez mint a bp-i útkarbantartás
van egy minimál forgalmú kis utca a 6-os mellett
széttöredezett, megcsinálták
de szarul
2 év mulva megint meg kellett csinálni, pedig zsákutca,alig van rajta forgalom, napi kb 50 auto
ha a -os főutat s így csináklnálmeg, homokozó lenne belőle 2 hét alatt
felmerül a kérdés, hogy mmiért ne csináljákme jól, és itt jön az egyetlen logikus válasz ebben a témában mindenre: Mert akkor nem kellene többet hozzányúlni.óbudai promenádot is sikerült olyan szarul megcsiálni, hogy nagyrészét 3 év után fel kellett szedni ... ami ki tudja már hány 10-20-50 éve megvolt hánymillió autó járt már ott, ahelyett most lett a csilli-villi promenád, csak olyan szarul alapozták le, hogy még a gyalogosforgalom miatt is már "kocognak" a kövek - generált megrendelés - szarul csináják meg, hogy megint meg kelljen csinálni.
meg mint a tintasugaras nyomtató
fillérekért lehetettt venni tintasugaras nyomtatót már 2001-ben is de a festék ....
a fesrékben van a pénz a nyomtató csak beetetés, az erősen nyomott áron van. -
Cifu
félisten
-
mekker
őstag
Biztosan hoznak bevételt a márkaszervizek, de azért nem ezért csinálnak valamit sz..ra. Rengeteg tényező közbe játszik. Egyrészt minden projektben vannak tervezési hibák, amik egy 20 éves használati ciklus alatt biztosan előjönnek. Másrészt pedig korlátozza a tervezőket az ár, az elérhető beszállítók, a konszernen belüli marketing-elképzelések, stb.
-
#06658560
törölt tag
Vagyis isten igazából technikai akadálya nincs, csak anyagi. Másik, amin gondolkodom, ekkora távolságban már megérheti még kisebb teleszkópokat használni, a kisebb energiaigény miatt, viszont többet, szinkronban. Azzal még többet nyerünk az érzékenységen, azonos energiából, s lehet, hogy kevesebb adatból. Viszont egy átjátszóállomás gyűrű szükséges.
-
Cifu
félisten
Ez a laikusoknak szóló anyagok rákfenéje. Eleve már a Lagrange-pontok is olyanok, amiről az átlag ember nem tud, nem ismeri. Elmagyarázod neki, és ha még ettől nem ugrotta át az egész cikket, akkor fejtsd ki neki, mi az a Lissajous-keringési pálya.
Tipikus gond, hogy egyensúlyoznod kell a közérthetőség és az információmennyiség között. Ha túl sok információval bombázod az olvasót, elmegy a kedve az egésztől. Ha viszont a közérthetőségre helyezed a hangsúlyt, akkor sérülni fog a tényszerűség...
-
Cifu
félisten
válasz
#06658560
#87
üzenetére
@Kopi31415: Van arra technika, hogy egy JWST méretű és feladatú objektumot transzszaturnusz pályára juttassunk? Ott nem lenne még jobb az érzékenysége egy eszköznek?
Elméletileg ha pusztán az érzékenységet nézzük, akkor jobb lenne, ám két és fél méretes probléma áll a dolog útjában:
1.: Olyan távolságban a kommunikáció egy pár fokkal nehezebb lenne. Itt pedig hatalmas méretű képekről beszélhetünk, ami elég macerás dolog. A New Horions szonda például a Plútó távolságából már mindössze 1kbit/s adatsebességgel tud küldeni (illetve ő küldhetné nagyobb sebességgel, csak mi itt a Földön nem biztos, hogy értelmezni is tudnánk azt az adatot). Természetesen a JWST egy nagyságrenddel modernebb, mint a New Horizons, és tud 24Mbit/s sebességet is elméletben, ám jóval kisebb távolságról.
Reálisan tehát az lenne a megoldás, ha egy átjátszóállomások hálózata élne, és több hopp-al juthatna el az adat a műholdtól a Földre. Csakhogy azt ki is kéne építeni.
2.: Ekkora műholdat oda is kell juttatni. A JWST tömege 6,5 tonna induláskor, ekkora tömeget a Jupiternél is távolabb juttatni minimum Falcon Heavy szintű hordozórakétát igényel...
Plusz fél.: A JWST 2kW-nyi energiát igényel, ezt ilyen közel a naphoz még nem gond megoldani napelemekkel. A Jupiternél már több száz négyzetméteres napelemtáblákra lenne szükség. Szóval esélyesen át kéne állni több rádióizotópos elemre, vagy egy kisebb nukleáris reaktorra. Ami költségek terén is más kategória....
@pilóta: Nem, a Föld nem árnyékolja a Napot a Föld-Nap L2-őn. Bizonyos "Napfogyatkozásos" időszakok ettől még előfordulhatnának, ám direkt egy eliptikus pályán kering a Föld-Nap L2 körül, tehát elviekben ilyenre nem lesz példa:
-
Ezt teljesen értem, csak arról volt szó, hogy a Föld bolygó árnyékolja le a Nap hőjét, azért kell pont ott keringenie, ahol.
Nos, mivel a föld leárnyékolja a nap hőjét, ebből logikusan következik, hogy a fényét is.
Szóval ha fény éri, akkor hő is éri, tehát mégsem árnyékolja le a föld. Erre gondoltam én. -
Köszi, ezt nem gondoltam volna, hogy a föld hőjének egyáltalán bármi jelentősége lenne ilyen távolságban.
A cikk is azt írja, hogy a nap hőjétől árnyékol a föld. Ha a hőtől árnyékol, akkor a fénytől is, illetve ha a fény eljut a napelemekhez, akkor a hő is. Legalábbis én ezt gondolnám...
-
Cifu
félisten
A Föld-Nap L2 pont nem azért kell, hogy a Föld eltakarja a napot, hanem hogy a két fő hőforrás, a Nap és a Föld egy irányban maradjon végig. A probléma az, hogy ha alacsonyabb Föld körüli pályán keringene, akár csak GEO pályán, a Nap és a Föld nem egy irányban lenne, tehát vagy több és nagyobb árnyékoló kellene, vagy a műszerek érzékenysége alacsonyabb lenne, amikor a Föld hője eljut a hőárnyékoló által nem takart részekre.
A Föld-Nap L2 ponton viszont elég csak egy irányba "tartani" árnyékolót, így az érzékenység a lehető legjobb, amit ilyen szinten el lehet érni.
A napelemek ettől még megfelelő mennyiségű napfényt kapnak, tehát a Föld csak nagyon-nagyon ritkán fogja kitakarni a Napot, és akkor sem teljesen (ahhoz túl messze van)...
-
#06658560
törölt tag
Mea culpa, univerzumra gondoltam, a jelek szerint zavar keletkezett a téridőmben.
#74 rii: Azt állítottad, hogy az alkatrészeladásból élnek. Régi autóban több kopik már le, többet kell cserélni. Akkor miért érné meg újat gyártani, ha igazad lenne? A linkelt esethez annyit tudok mondani, nem szabad elfelejteni, hatszög tengely hatszög furatban egy remek páros tökéletes központozáshoz. Rengeteg toleranciát képes kivenni a rendszerből. Tehát van jogos alapja.
-
Cifu
félisten
ESO
NOAO
NAOJ
KECK (jobb oldalon válogathatsz a galériákból)
Hawaii Starlight
Spitzer űrteleszkóp (alapvetően infravörös tartomány)
Chandra űrteleszkóp (röntgen-tartomány)
NRAO (rádióteleszkóp)
ALMA (rádióteleszkóp) -
rii
nagyúr
válasz
#06658560
#61
üzenetére
azért bax el dollármilliárdokat fejlesztésre, mert különben mi miatt vennék meg az emberek az új autókat, ha nem mutatnának fej semmi fejlesztést? ha nem fejlesztene, nem lenne új modell, meg is szünne az a márka.
de amúgy linkeltem, milyen új fejlesztéseik vannak, amik inkább visszalépés, és kb, annyira utána kell nézni egy új autó vásárlásának, mint egy használtautónak.
-
Geffry
aktív tag
Nem hozzám szólt a kérdés de például a Keck teleszkóp Hawaji-n, vagy a roppant fantáziadús Very large telescope Chile-ben,, esetleg a Pan-STARRS és még hosszan folytatható a lista.
Érdemes még keresgélni a jövőben tervezettekről is pár sort.
-
Cifu
félisten
válasz
Tigerclaw
#66
üzenetére
Ez a poszt ezer és egy sebből vérzik:
1.: Az, hogy mekkora lehet, a hordozórakétától függ, ez határozza meg a kiterjedését.
2.: Egy távcsőnél a fő tükör mérete a mérvadó, ez itt 6,5 méteres lesz, az Ariane 5 orrkúpja 5,4 méter átmérőjű, és ez nem a belső mérete, tehát cirka 5 méternél nagyobb átmérőjű eleve nem lehet az egész űreszköz.
3.: Az infravörös űrteleszkópoknál az árnyékoló kritikus fontosságú, és az egész teleszkópot le kell fedje. Magyarán szólva ez határozza meg a méreteit. A fix árnyékolóra példa a Spitzer űrtávcső. Na most ha a JWST ilyen elvek mentén készül, akkor a fő tükre olyan 4-4,5 méteresnél nagyobb nem lehetett volna. Ehhez képest ugye 6,5 méter átmérőjű lesz...
4.: Az első három pont alapján sejthető, hogy a bonyolultságának köszönhető, hogy ilyen nagy és ebből fakadóan ilyen érzékeny lesz. Ez egyáltalán nem jelent hátrányt, inkább mindennapos. Gyakorlatilag csaknem az összes nagyobb műhold ilyen, de például a Curiosity Mars-rover is elég bonyolult landolási módszerrel ért Marsot.
5.: A moduláris műhold-elképzelés tök jól működik. Ott, ahol lehet rá építeni. A kereskedelmi műholdak már évtizedek óta így készülnek, egy "alvázra" (Bus), amelyre standard (vagy a célnak megfelelő) energia és navigációs rendszereket szerelnek, majd erre megy rá a feladatspecifikus rendszereket (általában rádióadókat, átjátszókat, kamerákat, érzékelőket) tartó rész.
Egy modern műhold felépítése, alul a Bus, amihez a napelemek is csatlakoznak, felette a meghajtás modul, majd a hasznos teher
Egy konkrét példa, a NEXTAR műholdplatform, amire lehet optikai kamerát szerelni, képalkotó radart (SAR) vagy egyéb érzékelőketA JWST viszont egy elég speciális feladatkört tölt be, speciálisak az igények, így nincs olyan platform, amire valóban jól rá lehetne húzni a részegységeit. Tehát célirányosan egy speciális műholdat kellett építeni...
-
#06658560
törölt tag
válasz
Tigerclaw
#66
üzenetére
Mi az, ami beválik? Mire kiderül, mennyit fejlődik a technika? Mennyit változnak a programok a rajzasztali starttól az indításig? Mennyi cég szakosodott űrteleszkóp építésére, s mennyi készül összesen belőlük évente? Hogy egyszerűsítesz egy eléggé véges szállítási térfogatba beszuszakolandó valamit, ha a méretei nagyobbak a szállítási térnél? Szerinted kik tervezik ezeket? Politikusok?
-
Tigerclaw
nagyúr
Ettől bonyolultabbra nem tudták volna építeni? Több mérnököt és szakembert is bevonhatnának a tervezési időszakban a dologba, mert egy ilyenben rengeteg a hibalehetőség. Amúgy is egységesíthetnék nagyban az űrbe szánt eszközöket, hogy ne kelljen minden esetben egyedileg újratervezni az egészet. Modulárisra kellene készíteni és a bevált elemeket csak ritkábban cserélni.
-
Reggie0
félisten
Szerintem meg olyan 3D nyomtatot kellett volna tervezniuk, ami teleportalva nyomtat, igy semmit sem kell sehova eljuttatni. Sot a galaxisokat is kozelebb teleportalhatna, hogy ne kelljen akkora tavcsovet epiteni, majd a vizsgalat utan visszateleportalja a helyere. Ezen felul Dyson-swarm sem kene, mert nyomtathatna egy nagy lejtot amin legurulhatna a fold es igy a vizeromuvek tobbszoros energiat termelhetnenek.
(#54) rii: [link]
-
#06658560
törölt tag
Nem keverem. Optikailag adott eredményhez nagy léptékben sem lehetsz pontatlanabb, mert a fény ugyanúgy nem oda fog esni, ahova kéne neki az érzékelőn.
"De ha megoldják, hogy fenn is el tudják készíteni, akkor könnyűszerkezetű is lehet, mivel a saját súlyát nem kell tartania és a felszállás sem tépi szét."
Cserébe fel kell vinni a komplett ellenőrző apparátot, aminek a pontossága, érzékenysége a megengedett tűrésnél egy nagyságrenddel pontosabb kell legyen legalább. Annak fenn is precíznek kell lennie, automata módon kell eredményt adnia. Plusz az egészet automata módon kell tudni össze rakni. Van ilyenre technikánk jelenleg? A közeljövőben lesz rá? (húsz éven belül)
Szerk.: Az autók fényezése egy teleszkóp igényéhez mérve rohadt szar. Pláne, hogy nem is gőzölik. Kerékpár porfestése, más tárgyak porfestése szintén rohadt messze van a csillagászati igényektől.
-
#06658560
törölt tag
Ez elég vicces városi legenda. Az autógyár nem alkatrészből él! Akkor nem baxna el eurómilliárdokat rendszeresen új modellek kifejlesztésére, mert a régebbiekhez azok korosodása miatt több alkatrész kéne. Plusz a pótalkatrészek nagyja nem is feltétlen fut keresztül a gyáron, maximum a helyi értékesítési központon, ami mint cég esetleg nem is a gyár tulajdona.
"és miért nem csinálnak a látható spektrumban jobb képet készítő távcsövet, mint a Hubble? mert nincs értelme? a Hubble elláthatott ameddig el lehetett nagyjából? már "csak" a keletkező galaxisokat lehetne látni?"
Táguló galaxis, vöröseltolódás.
-
Cifu
félisten
A fő probléma az ár. Az European Extreme Large Telescope (E-ELT), ami 39 méteres fő tükörrel bír (majd) a számítások szerint 1-1,2 milliárd euróból kijön. A Giant Magellan Telescope-ot már építik, a költsége 1 milliárd dollár körül várható, és 25 méteres fő tükre lesz.
Ekkora óriás-távcsövek még a légköri torzítást is belevéve jobb képet adhatnak, mint a Hubble. Márpedig egy Hubble szintű űrteleszkóp ma is alsó hangon 1, de inkább több milliárd dolláros költséggel megvalósítható. Tehát jobban megéri a látható tartományban földi telepítésű távcsöveket építeni - már csak a kockázatokat nézve is (nem kell aggódni, felrobban-e a hordozórakéta, eltalálja-e egy űrszemét, vagy valami apró hiba miatt a már felküldött űrtávcső egyszer csak szétrobban, mint történt a Hitomi-val).
Az infravörös tartomány macerásabb, mert a légkör az IR tartomány bizonyos részeit elég jól elnyeli, még ha egy 4km magas hegycsúcsra is helyezed el a teleszkópodat. Tehát az infravörös tartomány terén az űrteleszkóp sokkal jobb választás a költség / eredmény terén. A másik ok a tudományos igény. A látható tartományban is van még bőven mit keresni, de az infravörös tartományban sokkal több újdonságot lehetne felfedezni, sokkal "messzebb" lehet ellátni, mivel a kozmikus por "elfed" a látható tartományban, míg az infravörös tartomány simán áthatol rajta.
Itt egy kép, amivel ezt szokták promózni, a felső látható tartományban készült, látványos, szép, de a lényeg az alsó kép, amely infravörös tartományban készült, és "keresztüllát" poron...
-
rii
nagyúr
" ... Azok az információk, amik a kutatók számára valóban fontosak, főleg a nem látható tartományban érkeznek, detektálhatóak. ... "
ja'hát persze .-))) a csillagászat nem a "szép képekről" szól .-)))))
csak laikusként én csak bámulni szeretem a képeket, meg az eget." .... De ha utánanézel, a Hubble színes képei is a látható és a nem látható tartományok "összedolgozásával" készülnek. ... "
igen, meg volt hogy összedolgozták más űtrávcső képeivel is ... (?)
meg ha jólt tudom, a látható része a spektrumnak az egész töredéke (?) -
rii
nagyúr
válasz
Tigerclaw
#51
üzenetére
az emberiségnek nincs még tapasztalata, hogyan kellene kezelni a folyamatot, amiben kb. az 1800-as évektől vagyunk, hogy a fogyasztói társadalom milyen ingatag, mennyire képes összeomlani (világválságok) illetve mennyire csak a pénzt, a profitot tartják szem előtt.
de pld a Vénusz bolygó vizsgálatakor döbbentek rá, hogy mitől is alakulhatott ki olyan zord körülmény testvérbolygómkon, hogy rengeteg szénmodoxid került a légkörbe, és megszaladó üvegházhatás alakult ki.
ha volt - a hidegfúziót is kinyírták - ha volt.
VW is csinált olyan autót amit aztán a vitrinbe is tettek, mert olyan tökéletes konstrukció volt
és olyan megoldásokat találnak ki, ami egyszerűen botrányos, hogy egy új autó motorja 100.000 km alatt megsülhet, míg az 1980-asok is vígan rohangásznaksajnos igaz lehet, hogy az autógyártók nem az új autók eladásából, hanem az utángyártott alkatrészekből élnek meg.
és sajnos ez mindenre igaz, mosógép, hifi .... vegyél újat, használd 1-2 évig, majd megint vegyél újat. míg az 1980-as években inkább az a szemlélet volt, hogy vegyél újat, és használd örökké ... csakhát az nem jövedelmező a gyáraknak. Hi-Fi-ből én is 20-30-as példányokat használok. Pld. a Mission Cyrus is kijött a '80-as évek környékén a Mission Cyrus One-nal .. még ma is imádják. Kijött a Mission Cyrus Two ... az is nagyzserű ... majd nemrég kijött a Three ... és hát az már nem olyan jó hangzásban, pedig egy új erősítő ha 300.000 Ft, abban a kategóriában használban 30.000-ért ugyanolyan jó minőségűt lehet venni. csak hát mi van az emberek előtt? a reklámposzterek, és hogy mindenből újat-újat-újat. az emberiség nem használja a már meglevőt, hanem kidpbja, és gyártyja feleslegesen az újabbakat.
a reklámiparnak köszönhetően az emberek mindenből csak az újat akarják
világméretekben, kormányzati szinteken kellene az embereket ösztönözni, hogy a meglévő autókat használják inkább, pld. egy Golf 4-es szerintem már minden igényt kielégít, úgy értem az új autók nem tudnak már annyival többet belső kényelemben, menetkomfortban.
dehát akkor összeomlana a fogyasztói társadalom, - reklámipar kiesik - munkahelyek, gyárak szünnek meg. szétesik a mókuskerék amiben az emberiség jelenleg van.
szerintem.
(#27) Cifu:
köszönöm!
és miért nem csinálnak a látható spektrumban jobb képet készítő távcsövet, mint a Hubble? mert nincs értelme? a Hubble elláthatott ameddig el lehetett nagyjából? már "csak" a keletkező galaxisokat lehetne látni? -
-
Tigerclaw
nagyúr
Nem ellenzem az űrkutatást, sőt ellenkezőleg, de az irritál, amikor idegen életformákat, űrbaktériumokat, meg az élet keletkezését kutatják, miközben a földön folyamatosan tűzzel-vassal irtják az életet, évente ki tudja hány tucatnyi, vagy hány száz fajt kihalásra ítélve...
-
Egyértelmű, hogy az emberek nagy része, -köztük én sem- nem ért a csillagászathoz és az űrkutatáshoz, de szeretjük és kíváncsiak vagyunk.Hozzánk így lehet csak eljuttatni ezt a dolgot.
Lehet, hogy ezek fals képek valamilyen szinten, még ha tudományos értelemben véve haszontalan is, de az olvasott cikkek alapján a képek azt adják vissza, amit és ahogy láthatná az emberi szem, persze színekben felerősítve, de biztos vagyok benne , hogy enélkül is lenyűgöző lenne a látvány, egy kis fantáziával. Ezek a hihetetlen milliárdok azoknak azt embereknek a zsebéből kúsznak be nagyrészt, akik csak ilyen formában kaphatnak belőle vissza valamit. Nekem - bármilyen felületes dolog is ez- fontos lenne ez. -
Cifu
félisten
Az a baj, hogy a HST képeitől kialakult egy fals kép arról, hogy a csillagászok mikkel is dolgoznak. Amikor elindítanak egy új űrteleszkópot, akkor a közvélemény olyan képeket vár a röntgen-távcsövektől kezdve mindegyiktől, mint a HST nyújtott. Bizonyos esetekben a csillagászok tesznek engedményeket, hogy ilyen "média-orientált" felvételeket készítsenek, de tudományos értelemben ezeknek kevés a hasznuk...
Itt van például a Spitzer űrteleszkóp képe egy aszteoridáról
Itt pedig tőle egy formálódó csillagrendszerről készült kép. Ez például média-orientált kép...
-
Köszi neked is. Számítógéppel árdolgozott ,de hagyományos képeket akkor nem is kaphatunk a JW-től?
Hubble képeit évekig gyűjtöttem. Lenyűgöző volt látni és ha jól tudom ennek az utódja, az Atlas is Infravörös tartományban akar dolgozni. Tehát még évekig vagy akár évtizedekig a Hubble lesz a legjobb minőségű hagyományos megfigyelésre használható eszköz? Ez elszomorít. -
Cifu
félisten
válasz
#06658560
#32
üzenetére
@Kopi31415: Eléggé eltérő pályán vannak, a Kepler például nagyságrendileg követi a Földet a Föld pályáján, a Gaia a Föld-Nap L2 pont körül kering, ahova majd a JWST is indul.
@b.: Az nem derült ki a cikkből , hogy mik ezek a területek. Érdekelne pedig.
A JWST dedikáltan az infravörös tartományban dolgozik majd, így látható tartományban készült képeket tőle nem várhatunk. Cserébe pár klasszissal érzékenyebb lesz az infravörös tartományban...
Az infravörös tartomány lefedettsége (vízszintes tengely) és az érzékenység (függőleges tengely) a fotometrikus érzékenység terén a különféle űrteleszkópok terénEzt sokszor elolvastam, de nem tudom értelmezni. Valaki lefordítaná?
A tükör felületi simasága nagyon jó. Képletesen nézve ha a tükört felnagyítanánk hatalmasra (25 négyzetméterről 9 millió négyzetkilométerre), akkor hiába lesz hatalmas, a felületi egyenetlenségei továbbra is elenyészően aprók, centiméteres nagyságúak lennének csak.
-
-
"JWST képességei bizonyos területeken alulmaradnak a Hubble-hoz képes"
Az nem derült ki a cikkből , hogy mik ezek a területek. Érdekelne pedig.Van még egy dolog:
"a tükör pedig olyan sima, egyenletes, hogy ha ezt kiterjesztenénk egy Egyesült Államok nagyságú területre, akkor az ország dombjai és völgyei mindössze pár centi magasak/mélyek lennének."Ezt sokszor elolvastam, de nem tudom értelmezni. Valaki lefordítaná?
-
Geffry
aktív tag
A tükör megmunkálásáról hallottam egy érdekes hasonlatot. Ha egy szegmenst felnagyítanánk akkorára hogy az USA keleti partjától a nyugatiig érjen, akkor nem lenne benne ~7cm-nél nagyobb "árok" vagy "domb".
Illetve még egy kis trivia, a felszínére felvitt arany mindössze 48 gramm körül van. Ez kb egy golflabda. (ami amúgy könnyebb)
-
Eke
csendes tag
A Hubble tükrének nem az volt a hibája, hogy torzulást szenvedett, hanem hibás felületet poliroztak bele. A számított értékekétől jobban eltért a tükör széle. Ezért nem pontban fókuszált, hanem egy elnyújtott részen. Vagyis a középzónák, jó helyre fókuszáltak, míg a szélső részek nem. A hibát az un. autokollimátor hibája okozta. A Park-Elmin szorgalmazott egy utolsó felület tesztet, de minthogy csökkentették a NASA-nál az pénzt ez elmaradt.Minthogy pontosan ismerték a hiba nagyságát (vagyis az eltérést az ideális felülettől) így "könnyű" volt korrekciós optikát készíteni hozzá.
-
azbest
félisten
válasz
#06658560
#33
üzenetére
kevered a dolgokat. Ugyanakkora tükröt nehezebb hibátlanra gyártani egy nagy darabból, mint szegmensekből. De egészen másról van szó. Nagyobb méretet használva - ami lehet szegmensekből is - hibatűrőbb az eredmény. Tehát azonos eredmény eléréséhez nagyobb felülettel nagyobb a hibatűrés. Persze vaskos, nehéz darabokból többet felvinni drága. De ha megoldják, hogy fenn is el tudják készíteni, akkor könnyűszerkezetű is lehet, mivel a saját súlyát nem kell tartania és a felszállás sem tépi szét.
Az autók gyári fényezése elég sima és egyenletes szokott lenni.
A hubble esetén nem vették figyelembe, hogy a saját súlya alatt vetemedik az anyag. A végén pedig kapkodás vagy spórolás miatt kihagytak egy ellenőrző tesztet. Így kerülhetett fel a hibás tükör, ami utána "szemüveget" kapott később.
-
#06658560
törölt tag
"Egyébként a tükör készítés / felgőzölés valahogy úgy működik, hogy ritka légtérben elpárologtatnak valami fémet, ami vevonja az odakészített eszköz felületét. Porfestés sztatikus felvitele is érdekes. Szóval szerintem nem biztos, hogy nehezebb lenne az űrben tükröt csinálni, mint a földön."
A porfestés viszont nem ad megfelelő sima felületet, tehát arra is keményen gyúrni kell. Az a nagyobb méretben nagyobb hiba engedhető meg viszont téves. Pont ezért tértek át a szegmenses tükrökre, nem az egybe nagyra. A Hubble fő tükrét emlékeim szerint valami két mikron hibával gyártották, s "mosott szar" volt a képe. Plusz az űrben össze is kéne rakni az egészet. Ami jelenleg számunkra egyik Lagrange pontban sem kivitelezhető mutatvány.
-
azbest
félisten
"Ismét: súlytalanságban való nyomtatás terén milyen tapasztalataink is vannak? "
a NASA már játszik vele. Na nem a 3d pizzára gondolok, hanem a racsnis kulcsra [link]
szerk:
Múltkor futottam bele, vagy valami ismertterjesző csatornán, vagy youtubeon
Egyébként a tükör készítés / felgőzölés valahogy úgy működik, hogy ritka légtérben elpárologtatnak valami fémet, ami vevonja az odakészített eszköz felületét. Porfestés sztatikus felvitele is érdekes. Szóval szerintem nem biztos, hogy nehezebb lenne az űrben tükröt csinálni, mint a földön. Persze a síma felület a tükör kialakításához akkor is fontos. De abban is van igazság, hogy minnél nagyobb a tükör, annál nagyobb hiba engedhető meg ugyanakkora pontossághoz.
-
Stutga viszont nem csak okosabb a NASA tudósainál, mérnökeinél, hanem a tárgyi tudása is nagyobb. Mármint nagyobb, mint azoké együtt.
Kár, hogy nem ő tervezte az űrtávcsövet. Meg úgy általában mindent...Én egyébként végtelen ámulattal és tisztelettel nézek az ilyen teljesítményekre (nem stutgáéra), számomra szinte felfoghatatlan, hogy mennyi munka és tudás, nem mellesleg pedig bátorság és akarat kellet a létrehozásukhoz. (Amit aztán olyan könnyű kívülállóknak kritizálniuk...)
MaCS
-
Cifu
félisten
Marad a rakéta, csak kisebb, olcsóbb, kompaktabb eszkozt kuldunk.
Már ha előtte kifejleszti valaki nekünk... semmiség.
Foldon rakunk ossze mindent, nyomtasson 10 centit lent, a tobbit fent.
Ismét: súlytalanságban való nyomtatás terén milyen tapasztalataink is vannak?
hanem pici szondák laser-széllel hajtva (ezt olyan 40 éven belul megoldják, nem Dyson swarm-mal).
Nem lézer-széllel, hanem lézer-tolással. Csakhogy ők hogy kerültek ide, azt hirtelen nem tudom. Eddig távcsőről volt szó, most már szondákról.
A lézerekkel kapcsolatos teljesítményeknél pedig van egy kedvenc történetem. Az US NAVY (amerikai haditengerészet) több tízmillió dollárral támogatta a lézerfegyverek fejlesztését az 1990-es évek óta. Eredetileg ezek kerültek volna a DD-21 osztályra (később ebből lett a DD(X), most Zumwalt-osztályként ismerjük), rakétavédelmi (egész pontosan közellégvédelmi, CIWS) feladatkörbe. Tök jó volt az elképzelés, mely szerint majd a lézernyalábokkal fogják lelövöldözni az ellenséges rakétákat és robotrepülőgépeket. Majd lassacskán kiderült, hogy a szép elképzelés kismillió sebből vérzik. A kívánt lézer-teljesítményt (ami valahol 1MW körül van) még ma is csak kémiai lézerekkel (ahol kémiai reakcióval gerjesztenek lézer-nyalábot) lehet csak megoldani, az elektromos gerjesztésű lézerekkel valahol 10-15kW körül van a teljesítménycsúcs. A NAVY valamikor 2002 körül rájött, hogy a szép ígéretek, hogy hamarosan elkészülnek egy megfelelően skálázható lézerrel, egy nagy humbug. A lézer CIWS tehát háttérbe szorult, a Zumwalt eredetileg két 57mm-es gépágyút kapott volna erre a célra, végül költségvetési okokból ezeket sem kapta meg, úgyhogy most semmilyenje sincs.
Ma azzal szórakoznak, hogy 3-4 ilyen 10-15kW-os lézer-modult összekötnek, és akkor máris van egy 30-40kW-os lézerünk. Ez a LaWS, amire az elmúlt 6 évben már több, mint 40 millió dollárt költöttek. Ennyi pénzért annyit tud, hogy balsafából készült drón-repülőket, meg külső hajtómotoros csónaknál a műanyag borítást meggyújtsák. Több másodperces, olykor közel perces besugárzás hatására, max. 1-2 kilométer távolságon belül. Amire egy filléres nehéz-géppuska is képes, mellesleg. Bármilyen időben (a lézer nem szereti az esőt, ködöt, párát; a tengeren mondjuk ezek viszonylag sűrűn fordulnak elő, tehetjük hozzá, de ne akadjunk ezen fent).
Ettől függetlenül a NAVY-n belül rendíthetetlenül hiszik, hogy a következő évtizedben már 100kW, majd akár 300kW teljesítményre is képes lézer-fegyverek állhatnak hadrendbe. Nyáron már bejelentették, hogy hamarosan egy 150kW-os kísérleti rendszert fognak tesztelni. Az elv ugyan az, vagyis kisebb modulokból építenek össze egy rendszert, amely így arányos teljesítményre lehet képes. Apró probléma, hogy a hatásfok valahol 20% körül mozog, tehát 150kW teljesítményhez majd 750kW elektromos teljesítmény kell, és a felesleges 600kW hőenergiát lehet elvezetni a tengerbe. Mármint ha már nem csak laborban szeretnék használni.
A szkeptikusok inkább úgy látják, hogy technológiai tesztelésre jók ezek, kitapasztalhatják milyen problémák merülhetnek fel a tengeri alkalmazásnál (például hogy a pára és a sós levegő milyen hatással van az optikára) és ezekre milyen megoldások jöhetnek szóba. Aztán majd, ha már eljutnak oda, hogy sikerüljön felskálázni 1MW-os teljesítmény szintre a lézereket, akkor remélhetőleg valóban az a fegyver lesz, amire 1990 óta várnak. Hogy meddig, az kérdéses, de még 10, de inkább 20-30 évig...
Szóval hogy majd 40 éven belül megoldják a TW léptékű lézereket, amelyek az ilyen lézer-tolásos meghajtáshoz elképzeltek, hát nem tudom. Ez olyan, mint hogy már csak egy-két évtizedre vagyunk a pozitív energiamérlegű fúziós reaktortól (tehát amelyből több energiát tudunk kinyerni, mint amennyit a működésének fenntartásához be kell táplálnunk). Az 1970-es évektől kezdve már csak 1-2 évtizedre vagyunk ettől is...
-
#06658560
törölt tag
Hú ha! Ez egyre vadabb. Szerintem le kéne jönni a cuccról.
Pár probléma, amin igen lazán átugrasz technikai, műszaki kérdéseket tekintve:
Alapanyag nyomtatáshoz. Utólagos megmunkálás. Optikai igények. (szerinted, ha nem kéne ennyire pontosnak lenni, akkor direkt önszopatásból foglalkoznának vele?) Összeszerelés problémái mikrogravitációban, rossz hőkiegyenlítésű környezetben. (Lásd meghiúsult Hubble javítás, mert a napos és árnyékos oldala hótágulása miatt a legyártott alkatrészt nem lehetett beszerelni.) Nyersanyag-utánpótlás megoldása. A Dyson swarmod kivitelezhetetlensége. Az energia koncentrálása kellően kis felületre, kellően nagy távolságra, kellően hosszú ideig. Ja, mindezt a JWSP költségvetéséből megvalósítva.
-
#06658560
törölt tag
-
dajkopali
addikt
klasszikus
középiskolában a tanárok mindig letoltak, ha olyanokat mondtunk, hogy "megrázott az áram", mert az helytelen, hiszen "olyan feszültségforráshoz nyúltál, ahol a körülményeket figyelembe véve az adott feszültségkülönbség az életre veszélyes áramfolyamot indíthatott el"
erre mérési gyakorlaton, amikor ugyanaz a tanár mellényúlt: "bmeg, megrázott ez a gci" -
stutga
tag
Bocsesz, tényleg nem voltam pontos, csak nem akartam 3 oldalas kisesszét irni...
-Nincs probléma a feljuttatással - Nocsak, feltaláltad a teleportálást?
---Nem
Marad a rakéta, csak kisebb, olcsóbb, kompaktabb eszkozt kuldunk.
-Nem kell kihajtogatni - Csak össze kell rakni. Az mennyivel kisebb rizikó? Mennyivel pontosabb ez egy nyomtatott, távolról vezérelt valamivel?
---Foldon rakunk ossze mindent, nyomtasson 10 centit lent, a tobbit fent.
-Nem nagy baj ha meghúzza egy kis kavics - Miért nem?
---Mert be lehet foltozni onmaga által.
-Vegtelenul skálazható (csak kuldjunk tobb nyomtatópatront) - Biztos vagy ebben?
---Amig el nem fogy az anyag a Naprendszerbol, de szerintem akkora tavcso nem is kell.
-Kivaló technológiai alapot adna Dyson-swarm fejlesztéshez (hematit-tel dolgozva a Merkúr lehetne a patron) - nocsak, feltaláltad, hogy lehetne kivitelezni a Dyson gömböt, hogy lehetne az energiát eltárolni? Van kész elképzelésed, hogy lehetne a Merkúrt automatizált módon nyerrsanyaggá formálni?
---Nem Dyson-gombot. Az lehetelen. A swarm oda sugározza az energiát ahova kell, minek tárolni? A merkúr a legegyszerubb célpont, de ha 2245-ben is a facebook-on fogunk orulni egy nagyon nagy polirozott uvegdarabnak, akkor persze nem.
-Dyson-swarm-ból energiával lehetne nyomni a 50-80% c sebességu utazast. - Megoldottad, hogy lehetne az űrhajóra feljuttatni folyamatosan az energiát?
---Nem hajó, és nem mi utazunk , hanem pici szondák laser-széllel hajtva (ezt olyan 40 éven belul megoldják, nem Dyson swarm-mal).Nem kéne kevesebb sci-fit nézni, és több scit?
---Ne is mondd! Ezt a sz@rt nézem éjjel nappal: PBS spacetime
Szerintem határeset. -
Cifu
félisten
Viszont hallottál már arról, hogy komolyabb eszközöket, precíz műszereket ilyen technológiával készítettek idelent, a Földön?
Csak ezt a kérdést tekintve: Gyártani gyártanak, például rakétahajtóműveket is. De persze ezek még utána felületi megmunkálásra szorulnak, össze kell a részelemeket szerelni, stb.
A RocketLab cég Rutherford hajtóműve, végszerelve, a főbb elemek mind 3D nyomtatással készültek:
Ettől még persze az alapkoncepció marhaság abban a formában, hiszen a 3D nyomtatást direkt a gravitációra találták ki, tehát a súlytalanságban nyomtatni nem tudunk úgy, ahogy a Földön.
-
lev258
veterán
"Persze tokre nem ertek 3d nyomtatashoz, de amikor már titániumot is tudunk nyomtatni, az már csak jelent valamit... "
Igen, tudunk (bár a magyar nyelv inkább a titán szót használja). Viszont hallottál már arról, hogy komolyabb eszközöket, precíz műszereket ilyen technológiával készítettek idelent, a Földön?
A gravitáció hatásáról (vagy annak hiányáról) meg ne is beszéljünk. -
stutga
tag
Szerintem teljesen ON a hsz-d.
Persze tokre nem ertek 3d nyomtatashoz, de amikor már titániumot is tudunk nyomtatni, az már csak jelent valamit... Persze-persze azt a simaságot elérni nem egyszeru, de nem tunik lehetetlennek. Ráadásul nagyob tukron, nagyobb hepehupa is megengedheto.
Ezek az urhokuszpókuszok 8 méteres átmérokkel, tobbtonnás tomegekkel, erosen rázkodó rakétában feljutatva, tili-tolizva hatalmas rizikóval járnak...
Felkuldesz egy nyomtatót, legyen 50 kiló, tuti stabilabb mint egy mega-structure. De jaj, valami nem mukodik
mennyit buktál? Majdnem semennyit, mert a HW elenyészo koltség a K+F mellett... Mehet a kovetkezo.Itt meg van egy nagyon fancy HW nagyon drágán, de ha bukta akkor nem megy a kovetkezo, de az is biztos hogy a kovetkezo urhókuszpokuszra nehezebb lesz osszekalapozni a pénzt.
Szóval amire rá akartam mutatni, hogy nem is feltétlenul drágább.
-
#06658560
törölt tag
-Nincs probléma a feljuttatással - Nocsak, feltaláltad a teleportálást?
-Nem kell kihajtogatni - Csak össze kell rakni. Az mennyivel kisebb rizikó? Mennyivel pontosabb ez egy nyomtatott, távolról vezérelt valamivel?
-Nem nagy baj ha meghúzza egy kis kavics - Miért nem?
-Vegtelenul skálazható (csak kuldjunk tobb nyomtatópatront) - Biztos vagy ebben?
-Kivaló technológiai alapot adna Dyson-swarm fejlesztéshez (hematit-tel dolgozva a Merkúr lehetne a patron) - nocsak, feltaláltad, hogy lehetne kivitelezni a Dyson gömböt, hogy lehetne az energiát eltárolni? Van kész elképzelésed, hogy lehetne a Merkúrt automatizált módon nyerrsanyaggá formálni?
-Dyson-swarm-ból energiával lehetne nyomni a 50-80% c sebességu utazast. - Megoldottad, hogy lehetne az űrhajóra feljuttatni folyamatosan az energiát?Nem kéne kevesebb sci-fit nézni, és több scit?
-
Geffry
aktív tag
Ez a hsz kicsit olyan mint amikor veszel egy X kocsit és a nagyon szakértők megkérdik hogy miért nem inkább Y-t vettél egy kicsivel többért mert az ebben és abban annyival jobb.
Ennek az egyébként mesterműnek már évek óta fent kellene lennie, (kis túlzással már lassan elavultá kellene vállnia) HA megfelelően lenne pénzelve az űrprogram.
-
fairi
őstag
Talán majd 2116.
3D nyomtatás olyan szinten van mint kb a repülés 1910-ben. Fantáziánk előrébb jár mint a technológia."de ez egy jóval kisebb lépés, mint lehetne."
űrben bármit biztonságosan széthajtogatni beüzemelni mindig nagy szám.
nem rég ment tönkre egy Mars leszálló egység, szóval ezek a dolgok messze nem rutin és unalmas.
Túl sok sci-fit nézel, tudom ott már az FTL megy
-
stutga
tag
Hát nemistudom... Ennyi dellából már fejleszthetnének olyan technologiát ami az urben nyomtatja ki a tukrot.
-Nincs probléma a feljuttatással
-Nem kell kihajtogatni
-Nem nagy baj ha meghúzza egy kis kavics
-Vegtelenul skálazható (csak kuldjunk tobb nyomtatópatront)
-Kivaló technológiai alapot adna Dyson-swarm fejlesztéshez (hematit-tel dolgozva a Merkúr lehetne a patron)
-Dyson-swarm-ból energiával lehetne nyomni a 50-80% c sebességu utazast.Szóval jó a marketing, de ez egy jóval kisebb lépés, mint lehetne.
-
Cifu
félisten
1.: Grammarnaci Enrage.
Indítják, nem fellövik. A "lövés" egy ágyúból való indítást jelentene. A rakéta a saját hajtóműveivel indul, ezért indítás a helyes szó.
2.: Az Ariane-5 ECA nagyon-nagyon megbízható hordozórakéta. Az egyetlen sikertelen indítás vele 2002-ben történt (az volt az első ECA indítás, és egyébként összességében az utolsó sikertelen Ariane-5 indítás).
De ha megfigyeled, ez is pongyola, mert csak egy rövidítés. 
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- 14" Dell Latitude laptopok: 5400, 5480, 5490, 7480, E6410, E6440, E5450 / SZÁMLA + GARANCIA
- AKCIÓ! DELL Precision 7540 i7-9850H Quadro T2000 16GB 512GB 1 év garancia
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 9800X3D 32/64GB DDR5 RAM RTX 5070 12GB GAMER termékbeszámítással
- Új elekrtomos rollerek 2/3 áron és e-bike dobozban, 1 év garanciával:
- PlayStation Network (PSN) ajándékkártyák, feltöltőkártyák áron alul!
Állásajánlatok
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest