Új hozzászólás Aktív témák
-
VoDaFoNe
aktív tag
pontosan... én kíválóan értettem a műsíráshoz, (akkor amikor akartam sírtam
) remekül toporzékoltam, csapkodtam... erre a szüleim mindig nevettek hogy milyen édes vagyok ilyenkor
amúgy ha valamiért hisztiztem egy boltban amit anya nem akart megvenni, egyszerűen azt mondta: nem.
És onnantól is hisztizhettem tovább, nem kaptam meg. Egy idő után rájöttem semmi értelme.
Egyszer volt az hogy hisztiztem de addig míg meg nem hatotta anyu szívét. A frissen nyílt Árkádban voltunk és megláttam egy plüssnyuszit.. Nagy nehézséges hiszti után megkaptam, de le kell szögezni, azzal a nyuszival még mindig nagyon szeretek aludni, és mindig az ágyamban vanmod: mikor a bátyám öszejjöt az új barátnőjével, aki néha hisztizett (már nem szokott) olyankor mindig azt mondta: - Hisztizz nyugodtan, nem hat meg. A húgom is ilyen volt.
-
Vakegérke
félisten
Elég dícséret az is, ha bekapcsolódsz a beszélgetésbe. Köszönöm.
Játékos: Egyszer egy anya megkérdezett egy nevelési tanácsadót: fél éves a gyerekem, mikor kezdjem nevelni? A válasz rövid volt: asszonyom, Ön már elkésett vele.
Minden gyerek kísérletezik. A szülő dolga, hogy a "meddig" tudatosuljon a gyerekben. Ha ez rendben van, nem fog hisztizni, hiszen tudja, hogy fölösleges.Egyszer ebédhez ültettem a gyerekeket. A lányom volt vagy három éves, a fiam közel kettő. Eléjük raktam a levest, jó étvágyat. A fiam neki látott, a lányom csak nézte. Kérdezem, mi baj? Ő ezt nem kéri. De bele se kóstoltál. Akkor se. Jó. Fiam végzett, jöhet a második. Lányom azt se kérte, meg a sütit (vagy almát, már nem tudom) se. Nem kérdeztem meg, de valami mást akarhatott enni. Vége az ebédnek, irány a fogmosás.
Játszogattak, aztán vagy fél óra múltán jelentkezett a lányom, hogy ő éhes. Mondom most ebédeltél. Hát, izé, ő akkor is éhes. Mondom tudod, nálunk legközelebb vacsoránál eszünk. Nézd csak, (mutattam a vekker órát) mikor a nagymutató ide ér, a kicsi meg ide, akkor lesz vacsora. Vita nem volt, ment játszani. Időről időre ellenőrizte az órát, méricskélte, mennyit tettek meg a mutatók, mennyi van még hátra a nehezen múló időből. A vacsora elfogyott, nem utasította vissza senki.
Kegyetlenség volt? Meglehet. De soha többé, megismétlem soha nem fordult elő, hogy bármelyikük finnyáskodott, vagy válogatott volna. -
#62
Vakegérke
félisten
Cs.Orsolya
#55
Vakegérke
félisten
válasz
Cs.Orsolya
#55
üzenetére
Köszönöm az elismerést.
Ha véletlenül tanulmányt írsz nevelés ügyben, felhasználhatod írásom, ha akarod. Csak egyet kérek: szerzőként a teljes nevem szerepeljen.
-
#61
Cs.Orsolya
senior tag
dabadab
#60
Cs.Orsolya
senior tag
-
#60
dabadab
titán
Cs.Orsolya
#59
válasz
Cs.Orsolya
#59
üzenetére
Igazabol te irhatnal errol, vegul is errol van diplomad
-
#58
philoxenia
MODERÁTOR
philoxenia
MODERÁTOR
A fiam 16 lassan és még most is próbálkozik.
Persze a földhöz nem veri magát, de gyakorlatilag a saját szintjén hisztinek nevezhető amit csinál. -
#55
Cs.Orsolya
senior tag
Cs.Orsolya
senior tag
Remekül írsz! Tényleg nagyon élvezetesen mesélsz!
Anyunak pont a legfogékonyabb pillanatban kellett volna másképpen reagálnia a kisfiúra. Ez a kisgyerek tökéletes érzelmi zsaroló lesz, és egyre kifinomultabb eszközei lesznek majd. Az anya meg egy igazi balek, aki hagyja, hogy kihasználják, és kizsigereljék. Azt hiszi, hogy ha erélyes, és következetes, akkor nem szereti a gyereket.
A kislány anyukája őstehetség! Nem is önmagát hozza puszipéldának, hanem az aput! Hihetetlen jó érzéke van a saját lányához.
Ilyen sztorikból kellene könyvet írni kezdő szülőknek;o))
-
#64791808
törölt tag
Ha megismered a pszichológiai hátterét, rájössz, hogy tévedsz. Én magamról nem tudom, hogy mi volt, amit tudok, anyámtól tudom. A 8 évven fiatalabb hugom korszakait viszont végigkísértem, sokszor mentünk ketten bevásárolni, ide-oda, sokszor kellett viselkedni. Gond volt vele, mert csak a saját tapasztalatából volt hajlandó kicsiként tanulni, túl barátkozó volt, stb, de én egyetlen alkalomra sem emlékszem, mikor hisztizett volna, akár csak egy kicsit is.
Annak idején szétszedtem a lemezjátszót, de csavar szintre (3 évesen). Apám úgy elvert, mint a rongyot. Többet nem szedtem szét. Egyszer kiengedtem a malacokat az ólból, hasonló események követték. Mégsem érzem úgy, hogy apám engem bántott volna, mert már akkor is tudtam, hogy jogos volt. Aki üti-veri a gyerekét minden rossz pillanatában, az nem ember. Aki viszont vallja, hogy "szegííny pici líleket nem szabad megütni", az vegye tudomásul, hogy egy erőszakos, arrogáns, hisztis gyereke lesz.
Úgyhogy egyáltalán nem megkerülhetetlen sajátosság. Sok kisgyerekben van erre hajlam, de eleve nem mindben, és akiben hajlam van, az sem kell, hogy ki is fejlődjön. Igenis elejét lehet venni.
-
Vakegérke
félisten
Az én koromban meg az volt a szokás, hogy mi gyerekek szaladtunk a közértbe. Illatos kenyérke, a sarkát lerágták, mire haza értek vele. Egyszer vettem én is a bátorságot, és csücsökhiánnyal vittem haza a kenyérkét. Nem vertek meg. Viszont kaptam egy alapos fejmosást, melynek lényege az volt, hogy megkapom, ha kérem, de ne garázdálkodjak.
Másnap kértem 40 fillérrel többet, és vettem egy zsömlét is. Fú, lestek a többiek, aggyá, én meg adtam, cserébe megkaptam a csücsköket. -
7
addikt
Számító kis dög voltam (vagyok), ennek megfelelően néha bizony hisztiztem. Csak amikor éreztem, hogy nem vagyok nyeregben, már nagyon frusztrált.
Látjátok is, mi lett belőlem. Lusta disznó
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Viszont a kenyeres esetről eszembe jutott az, amikor tízéves sem voltam még, és anyuval elmentünk bevásárolni. Vettünk 2 kg finom, friss, illatozó kenyeret. Nem bírtunk neki ellenállni, megkezdtük az egyiket. Megettük a felét a buszon. Csak úgy natúr. Életem legfinomabb kenyere volt.
-
-
Vakegérke
félisten
joghurt: A belinkelt videot már láttam, és nem tudtam, hogy sírjak, vagy nevessek.
Tragikomikus.Cerebellum: "Szóval jellem kérdése, jól irányzott pszichológia kérdése, meg olykor egy-két kikúrt marhanagy "fal-adja-a-másikat" pofon kérdése a dolog."
Ez nagyon jó, és a hugi-féle történeted is tetszik.dekoninck: Elképzelem, hogy a srác a nászéjszakán üvölt, hogy akarom, akaroooooom, aztán a lány megadóan az ágyra omlik...
Részemről sosem engedtem a gyerekeket hisztizni. Voltak egyértelmű határok, amelyeken belül szabadok voltak, ahogy Viszlát is írta. Viszont az olyan huncutságot, mint tbs #26-ban leírt esete engedékenységgel jutalmaztam. Rendszer nem lett belőle, viszont megtanultak logikusan gondolkodni, kiértékelni minden helyzetet.
Egy biztos. A szülő szava legyen kellő súlyú. Ha már az apa/anya sem elég tekintélyes a gyerek előtt, elképzelhető, mennyit ér neki egy idegen szava.
Tehát következetes, kiszámítható szigor, (nem feltétlen anyagi) jutalmazás, őszinteség az alap.Feree13: "Addig nem lesz gyerekem ameddig az általam megfelelőnek vélt körülményeket meg nem tudom teremteni neki. Ha ez soha nem teljesül, akkor soha nem lesz gyerekem."
Ez is egy álláspont. Gyermektelen lennék, ha én is így gondoltam volna. Sosem dúskáltunk, de annyink mindig volt, hogy a gyerekek ne szenvedjenek hiányt. Nem a saját szoba, márkás ruhák, költséges nyaralások számítottak, hanem a család, a szeretet.
Hidd el, az élet legszebb pillanatai közé tartozik, amikor gyermeked csak úgy a nyakadba ugrik, és ragyogó szemekkel azt mondja: én szeretlek ám...Jó volt olvasgatni a hozzászólásokat. Hol nevettem egy jót, hol elgondolkodtam.
Köszönöm mindenkinek.
-
Ferdzsoo
addikt
Ha az abortuszt gyilkolásnak tartod akkor igen arra gondolok.
Tiszteletben tartom a hozzáállásod, de szerencsére nem vagyunk egyformák. Én születésszabályozásnak hívnám, és sokminden "felesleges" és életreszóló dologtól tud megmenteni."ahhoz senkinek nincs joga" - tudommal az abortusz legális magyarországon, szóval igen aki akarja annak van hozzá joga...
-
Lenry
félisten
"De azt nem fogom csinálni mint a többség, hogy be nem tervezett gyereket megtart a saját hülyeségük miatt..."
ugye most nem arra gondolsz amire én gondolom hogy gondolsz?
mert én személy szerint sokmindenre képes vagyok, de gyilkos nem lennék... ahhoz senkinek nincs joga... ha nincs "betervezve" akkor nincs betervezve, de ha megszületik felnevelem, mert felelős vagyok érte. ennyi. -
Ferdzsoo
addikt
Addig nem lesz gyerekem ameddig az általam megfelelőnek vélt körülményeket meg nem tudom teremteni neki. Ha ez soha nem teljesül, akkor soha nem lesz gyerekem.
De azt nem fogom csinálni mint a többség, hogy be nem tervezett gyereket megtart a saját hülyeségük miatt... Ezen vigyorogtam hogy nem is kevés ilyen eset van. Ennek is a gyerek issza meg a levét. múví is erre világít rá.
Remélem a gyereked meg nem a te humorérzékedet örökölte, mert akkor eléggé elküldi majd mindenki a sz@r vicceivel a jó pi**ába.
-
-
Bocs, de most milyen korosztalyrol beszelsz? Az, ahol a hiszti foleg jellemzo (vagyis az elso par ev), az nem az a kor, amikor kulonosebb veszelyerzetuk lenne a gyerekeknek, ill. az sem jellemzo, hogy egyszeri tiltasnak kulonosebben hosszantarto hatasa lenne (ill. minden bizonnyal ebbol az idoszakbol nincs tul sok emleked, mar ha egyaltalan valami is van).
-
Viszlát
addikt
Éljen a sarkosítás. Ha állandó tiltásra van szükség, akkor ott valószínűleg valami bibi van (esetenként változó okokkal). Legalábbis, ha nekem megmondták, hogy fiam, a betonkeverő nem játék, ne mássz be alá, mert rádszakadhat, akkor nem próbálkoztam meg vele újra. Apámék elég határozottan meghúzták a határvonalakat, szóval nem volt állandó tiltás, elég volt az egyszeri. Persze az is kellett hozzá, hogy a határvonalak konzekvensen léteztek, ha változtak, akkor indokolták is, így tudtuk mi merre hány óra. És azon belül pedig azt csináltunk amit akartunk, hagyták, hogy gyerekek legyünk, nem volt szó semmiféle biorobot jellegű létezésről, még mielőtt ezen akarna lovagolni bárki is...
-
-
-
Viszlát
addikt
válasz
#24889344
#25
üzenetére
Persze, annak sincs értelme, egy idő után ugyanúgy hatástalan, mint bármi más, ha nem következetesen van használva. De a jól elhelyezett elporolásnak megvan a maga haszna
28: az elfenekelés miatt? Sosem vertek agyon, egy-egy suhintás a hátsómra viszont megtette a hatását, nem lettem se debil, se sérült, komplexusaim sincsenek és nem volt gyűlölöm a szüleimet korszakom sem...
-
tbs
addikt
válasz
#24889344
#25
üzenetére
Nem kell verni. Konzevensen nem szabad bedőlni a trükköknek. Viszont érdemes elismerni, ha valamiben igaza van (nehéz), illetve kis(!) kompromisszummal megoldható a hiszti "tárgya". Persze még a hiszti előtt...Ha már bepörgött, mindegy. Nem hozzászólni, lehetőleg nem is réfigyelni, csak szemsarokból, stb. A klasszikus dolgok.
Kiccsaj nálunk (3.3333 éves) olyan trükkös (nem hisztis fajta szerencsére, 1db indikációnk volt eddig 2 éves korában
), hogy a múltkor bevásárlás közben jött rá, hogy elfáradt. Tényleg kutyamód le volt pukkanva, sokat sétáltunk, stb. Kezem tele, reménytelen, hogy fölvegyem. Ötletelt, hogy mégis hogy tudnám fölvenni. Jöjjek vissza a szatyrokért (nem, nem vigyáznak rá), tartsam 1 kézzel (nem, nem bírom már el), stb. A végső ötlete ütött: kössem a szatyrokat a zsákomra kívülről... Nyert. Tényleg nem jutott eszembe. 
-
-
-
tbs
addikt
Jajj... Felhívom a figyelmed, hogy a "NEM" stílusú nevelés eléggé zilált embert eredményez mindkét oldalon. (Nevelő és nevelt.)
Nem a NEM a fontos, hanem a jó MINTA. A NEM az egy tanult/próbált mintától való eltiltás. 3+ évesen működik a konzekvens, értelmes NEM, ha a nevelő kongruens.
-
-
Viszlát
addikt
válasz
#24889344
#16
üzenetére
Szeretném leszögezni, hogy nincs gyermekem, így nem is akarom azt a látszatot kelteni, hogy mindentudó lennék a témában. Sok család életébe belátok ugyan, mindenféle gyerkőccel vagyok rendszeres közösségben, de pontosan tudom, hogy egészen más a mindennapos együttélés, mint én.
Így aztán azt tudom példának említeni ahogy az én szüleim tettek öcsémmel és velem annakidején. Azt gondolom, hogy a hiszti nem az üzletben kezdődik, hanem otthon. Amikor csak azért kap a gyerek hetente új játékot, hogy addig apu-anyu nyugodtan tévézhessen, vagy kapja töménytelen mennyiségben az édességet, mert legalább addig is nyugi van, akkor tulajdonképpen a szülők ássák saját maguknak a sírt. Mert ha otthon nem tanulja meg, hogy mit jelent a NEM, akkor a boltban végképp nem fogja.
Én pontosan emlékszem az első és egyetlen hisztériás jelenetemre. Akkoriban nagy haverságban voltam egy utcabéli sráccal, sok időt töltöttem náluk és láttam, hogy ha valamit akar, akkor már arra sem pazarolja az idejét, hogy legalább először szépen kérje, szimplán kijelentette, hogy neki az kell. Ha nem kapta meg, jött a hiszti, egyre durvább formában és általában 5-10 perc alatt elérte amit akart. Akaratlanul is szöget ütött a fejembe a dolog és aztán egy hasonló helyzetben én is bepróbálkoztam otthon a taktikával, persze nem sok sikerrel. Apám közölte velem, hogy egyrészt nincs szükségem arra a játékra, másrészt vannak sokkal fontosabb dolgok amire költenünk kell. Emlékszem teljesen ledöbbentett, hogy nem a szomszédnál látott szülői reakciót váltottam ki belőle, semmi indulat, fenyegetőzés, csupán két érv amire nem tudtam semmit mondani. Hát, röviden ennyi a történet, én is így fogok tenni, ha egyszer leszek olyan szerencsés és lesz gyermekem
-
DarkByte
addikt
Pontosan ugyanez a videó jutott eszembe nekem is
Kicsit durva, de van benne valami. 
A cikk pedig szerintem nagyon jó
Köszi szépen!#13: én is fel akartam hozni ezt, aztán mégsem tettem. Szerintem is - ha nem is mindenki - de a többség biztosan hisztizős volt/van/lesz. Én legalább is emlékszem rá hogy az voltam, és igen, néha kell az az 1-2 jókor elsülő pofon (ami mint tudjuk egy "elhadart símogatás"
). Van amit nem lehet nélküle megfékezni.. minden másra ott mastercard. -
Lenry
félisten
én mindig áldott jó kisgyerek voltam
illetve anyuék szerint nem hisztiztem... valahogy nem tudom megérteni az ilyen gyereket, mint ami az első sztoriban van... pedig találkoztam már párral...
biztos sose foglalkoztak vele normálisan a szülei (ami nem biztos, h azért mert nem is akartak, lehet, h szimplán anyu-apu reggeltől estig dolgozik és örül, ha enni tud adni a gyereknek... sajnos ilyen is van)nah mindegy, nekem ha gyerekem lesz, az biztos a világ legaranyosabb és okosabb gyereke lesz... ehhez kétség sem fér
-
faevike29
tag
Nagyon jó kis írásaid vannak, ez is tetszett!
Ismerős szituációk jutottak nekem is eszembe az olvasottak alapján.
Ez a két kisgyerek szolídan is viselkedett. Volt amikor párom nagymamájánál aludtunk, emeletes ház, fejünk fölött kisgyerekes család. Éjszaka 2-kor égtelen hisztire keltünk, ugyanis a kissrác kitalálta, hogy neki túrórudi kell...éjszaka 2-kor
Mondanom sem kell, legalább 1 órán át ment a hiszti, mire felfogta a kölyök, hogy éjszaka nincsen bolt a környéken nyitva. Nem tudom én is voltam kisgyererk, de az én időmben ennyire hisztisek nem voltak a gyerekek, bár lehet rosszul emlékszem... -
#6
bolondember
MODERÁTOR
bolondember
MODERÁTOR
Anyum azt mondta egyszer kezdtem hisztizni:
megfogott szépen, ahogy vagyok és beleültetett egy lavór csaphideg vízbe. Meghökkentem, aztán nekiálltam pancsolni...
És sak akkor csaptam balhét, amikor ki akart venni...de ez a sok mai hisztis gyerek....
Nevelni is kéne őket, nem csak megvenni mindent, amit megkívánnak... -
dekoninck
aktív tag
Amit viszont csak én láttam, az a következő: pár perc múlva a buszmegálló felé ment hazafelé az első sztori hisztis főhőse és az anyukája, és a fiú meglátván az éhező kislányt, megkérte a mamáját, hogy adják neki a chipseket. Az anya nagyon örült, hogy végre valami emberséget is mutat a gyereke, és arra gondolt kicsit zavartan, hogy lám, Isten útjai kifürkészhetetlenek: előre nem lehet tudni, hogy egy ilyen kínos jelenet mégis valami jóra is vezethet.
PS: a két gyerek később találkozott és összebarátkoztak. Annyira, hogy fősulis korukban össze is házasodtak, majd csak a nászéjszakán szeretkeztek először (addig csak petting light), ami annyira extasztikus volt, hogy a lány majdnem belehalt a gyönyörbe. Most gyermeket vár - csak remélni tudom, hogy vele nem lesz sok baj. -
#64791808
törölt tag
Jó sztorik. A hisztizést ki nem állom, annakidején kérdeztem jóanyámat, hogy én is hisztiztem? Erre azt mondta: fiam, te átokrossz gyerek voltál, szétszedtél mindent, hozzányúltál mindenhez, de soha, egyetlen egyszer sem hisztiztél, azt valahogy megértetted, hogy felesleges.
Hugom hisztizett, egyetlen egyszer, ekkor jóanyám közölte vele, hogy az egyetlen dolog, amit elér, hogy itt marad és csinál amit akar. Ekkor a hugi hülyén nézett rám, én bólintottam kettőt, és ő meg tudta, hogy nincs több támogató. Soha többet nem hisztizett, nem acsarkodott.
Szóval jellem kérdése, jól irányzott pszichológia kérdése, meg olykor egy-két kikúrt marhanagy "fal-adja-a-másikat" pofon kérdése a dolog.
) remekül toporzékoltam, csapkodtam... erre a szüleim mindig nevettek hogy milyen édes vagyok ilyenkor
Az írás jó, nem meglepő módon!
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Battlefield 3
- Kiemelkedően csendes ASUS VGA jött a Noctua közreműködésével
- Budapest és környéke adok-veszek-beszélgetek
- Milyen billentyűzetet vegyek?
- Óra topik
- Autós kamerák
- Samsung Galaxy S25 Ultra - titán keret, acélos teljesítmény
- Milyen belső merevlemezt vegyek?
- Hardcore café
- Amlogic S905, S912 processzoros készülékek
- További aktív témák...
- Sony DSC-HX300 digitális fényképező + 3 extra akksi + 8GB memóriakártya + Hama Star 700 állvány
- BESZÁMÍTÁS! LENOVO LOQ 15APH8 15 notebook - R7 7840HS 16GB DDR5 1TB SSD RTX 4060 6GB WIN11
- BESZÁMÍTÁS! ASUS TUF A15 FA507NV 15 notebook - R7 7735HS 32GB DDR5 512GB SSD 1TB SSD RTX 4060 6GB W
- BESZÁMÍTÁS! HP 15S-FQ1045NH 15 FHD notebook - i5 1035G1 16GB DDR5 512GB SSD Intel Graphics WIN10
- BESZÁMÍTÁS! AOC 24B1XHS 60Hz FHD IPS 7ms monitor garanciával hibátlan működéssel
- ÚJ Microsoft Surface Laptop 7 13.8" 2K - 120Hz Érintő - Snapdragon X Elite - 16GB - 512GB-2 év gari
- Új Dell 13 XPS 9315 FHD+ IPS i7-1250U 4.7Ghz 10mag 16GB RAM 512GB SSD Intel Iris XE Win11 Garancia
- GYÖNYÖRŰ iPhone SE 2022 128GB Midnight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS2985
- Intel Core i5 3470 confidential Ivy bridge Quad Core
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 Pro 128GB Graphite -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3083
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest