Új hozzászólás Aktív témák
-
-
FTeR
addikt
middle click copy paste windows xp
#113:
ebben a topikban egyelőre csak ez a fájlrendszeres dolog tűnik neccesnek a számomra és az is csak azért mert szándékosan félreérted.
nem mondtam, h nem megy faton, nem mondtam, h lehetetlen más fájlrendszerre húzni. azt mondtam, h nagyon bele kel nyúlni hozzá. ekkor hoztad a fatot, amire mondtam, h konkrétan még nem foglakoztam vele. szépen fel is soroltad, h mi mindent tud vagy épp nem tud.
de az már rég rossz, ha azon megy a ''vita'', h ki mikor mit mondott, szal abba is hagyom itt. -
Gregorius
őstag
NTLDR támogatja a HPFS-t???
Öööö az XP-s loader már nem. Az NT4 még támogatta. Win2k passz.
Az meg hogy az ntldr mit támogat és maga az OS mibe gányol bele az két külön dolog. A Win2k is lelkiismeret-furdalás nélkül belegányolt az NTFS4-es partíciókba (NTFS5-öt csinált belőlük), tönkretéve ezzel az NT4SP3- rendszert, mégse mondanám, hogy nem ismerte az NTFS4-et.
Fogalmi zavarok tisztázása érdekében: mivel a lilonak teljesen mindegy, hogy milyen filerendszer van alatta, mert filerendszer nélkül működik, ezért a lilo filerendszer független bootloader.
Egyáltalán nem teljesen mindegy. Olyan fájlrendszer kell alá, hogy a benne lévő kernel image pont ott legyen, ahol azt előre megmondták neki. A személyre szabott primitív fájlrendszer-illesztője annyi, hogy megadott fix pozícióra megy.
Kicsit belegondolva, szerintem linux alá nem tudsz olyan fs drivert írni, ami online transzparens módon pakolgatja a fileokat egyrészt azért, mert a legtöbb fs driver optimalizáltan rakja le a fileokat, tehát nincs indok a mozgatásra.
Az NTFS-nél is ezzel hülyítették a népet annó. Az is csinál a háttérben dinamikus fájlmozgatást, például amikor bad sector kerül elő a lemezen, akkor az egész tartalmazó clustert kiüríti.
a futtatható fileokat nem betölti a ramba a linux hanem mmap-pel fér hozzájuk, és ha közben elmozgatod a file-t, akkor
Azt a kernel image-et gond nélkül elmozgathatom, amit nem töltött be. Több is lehet ugye. -
Nezd, en azt latom, hogy nagyon izzadtsagszaguan probalod meg fikazni a Linuxot es folyamatosan egeted a fejed, mert mindig kiderul, hogy marhasagokat beszelsz, mivel lovesed sincs a temarol.
Szerintem most egy kicsit hanyagold a temat, ismerkedj a Linux rejtelmeivel, es utana fikazd - pl bambanonak ez klasszisokkal jobban megy, mert o tudja, hogy mit szid. -
FTeR
addikt
még sosem foglakoztam azzal, h linuxot fat-on futtassak. általánosságban foglakoztam a témával.
ha jól megnézed, egyáltalán nem vontam kétségbe, h megy rajta. annak összehozásának nehézségéről próbáltam megemlékezni.
(mondjuk nem rémlik, h én hoztam volna fel a fat-ot).
#109: nem. de úgy veszed, ahogy akarod, mivel nem fogok nekiállni linkeket keresni a kedvedért. -
sh4d0w
félisten
válasz
Gregorius
#105
üzenetére
NTLDR támogatja a HPFS-t???
Tudom, a MS azt állítja, hogy ez így van, de az NT-s időkben tuttira nem így volt...
Egy gépen egymás mellett OS/2 WARP 3 és NT 4 Wks. Az NT NTFS-nek ismerte fel a HPFS-t és minden lekiismeret-furdalás nélkül belegányolt... tönkretéve az OS/2-t. Anno a mellettem ülő műszakvezető gépe volt, volt is belőle balhé rendesen...
[Szerkesztve] -
''az az igazság, h fogalmam sincs, h mi kell ahhoz, h a linux faton fusson. a linux felépítéséből úgy tűnt, h eléggé bele kell nyúlni.''
Hopp, megint egy merhetetlen szakmai tudassal alatamasztott hozzaszolas - erdekelne, hogy mit ertesz a ''felepitese'' alatt.
Linux FAT-en kulonosebb gond nelkul tud futni (legalabbis read-only uzemmodban), ill. ott az UMSDOS FAT driver is, ami megoldja a jogosultsagok tarolasat, a hosszu file-neveket es a symlinkeket - a kilencvenes evek kozepen eleg sokan ismerkedtek ugy a Linux-szal, hogy a C:\LINUX konyvtarba installaltak, aztan DOS-bol, loadlinnel bootoltak. -
bambano
titán
válasz
Gregorius
#105
üzenetére
Fogalmi zavarok tisztázása érdekében: mivel a lilonak teljesen mindegy, hogy milyen filerendszer van alatta, mert filerendszer nélkül működik, ezért a lilo filerendszer független bootloader.
Egyébként én is tudnék mindenféle nyakatekert helyzetet kitalálni, ahol a lilo, a grub vagy az nt loader nem működik, de a napi munkámban mégis az a gyakoribb, hogy olyan helyzeteket kell kitalálnom, amikor működik.
Arról ne nyissunk vitát, hogy véletlenül vagy nem véletlenül milyen döntések születtek a grubnál. Van elég sok vita arról, hogy melyik a jobb, a lilo vagy a grub.
Kicsit belegondolva, szerintem linux alá nem tudsz olyan fs drivert írni, ami online transzparens módon pakolgatja a fileokat, egyrészt azért, mert a legtöbb fs driver optimalizáltan rakja le a fileokat, tehát nincs indok a mozgatásra. A másik gond, amit most nem állítok biztosra, az lehet(ne), hogy a futtatható fileokat nem betölti a ramba a linux hanem mmap-pel fér hozzájuk, és ha közben elmozgatod a file-t, akkor vagy nem a helyes blokkok jönnek be, vagy egy halom processz deszkriptor tábláit módosítani kell, ami szerintem macerás. Utána kellene nézni, hogy az mmap függvény a block cache-n keresztül működik-e vagy nem... -
Gregorius
őstag
Ha én egy olyan FS drivert írok, ami a fájlokat online, transzparens módon pakolgatja ide-oda a hdd-n (optimalizálás vagy defrag miatt), és ez a driver nem lilo-aware módon lett megírva (merthogy mi köze ahhoz, hogy milyen loader fut, és egyáltalán honnan kellene tudnia, hogy azt hogyan kell paraméterezni), akkor a lilo máris nem működik rendesen az én fájlrendszeremmel, vagyis adott lilo nem ''támogatja'' az én fájlrendszerem adott verziójának minden manifesztálódását, mert nem tudja róla magától betölteni a kernelt. Minden egyes alkalommal bele kell ''fordítani'' azt a fájlrendszer-specifikus információt (i.e. lebutított fájlrendszer driver-t), hogy honnan kell tölteni. Innentől kezdve meg a lilo-t mindennek nevezném, csak univerzális FS-független boot loader-nek nem. Inkább egy fix fizikai felépítéshez a végletekig specializált loader-nek, de még arra sem mindig jó.
Az meg más kérdés, hogy hogyan szeded össze az OS alatt futó FS driveren keresztül a megfelelő infókat a lilo számára, amikor ugyanezen boot loader fájrendszer-specifikus infók hiányában nem tudja betölteni az OS-t. Hát egy másik boot loaderrel (mondjuk így, lilo ''preloader''-rel), amely az adott fájlrendszert explicit támogatja.
Az NT boot rekordot (phase 1 loader - megkeresi a ph.2 loadert) például marhára nem érdekli, hogy hol van az ntldr (a BIOS-t azt érdekelheti, ha nem tud LBA-val címezni), csak legyen a fájlrendszer logikai gyökerében, megtalálja. Az ntldr-t (phase 2 loader) meg marhára nem érdekli, hogy fizikailag hol vannak a boot driverek meg a kernelek (ezeket tölti be), csak a saját konfigjában megadott logikai %windir%-hez relatív logikai úton ott legyenek, ahol kell és megtalálja. Persze csak a támogatott FS-ek esetén. (Az MBR FS-független, a boot rekord csak a saját partíció fs-ét, az ntldr pedig mindegyiket - fat, hpfs, ntfs - egyidejűleg támogatja primitív szinten.)
A GRUB-nak is már saját FS kezelő komponensei vannak phase 1.5 loaderként. Gondolom nem véletlenül született ez a döntés náluk sem.
#101: dettó.
Mod: off.
[Szerkesztve] -
-
bambano
titán
cut-paste idézet a 81-es hozzászólásból:
''linux nem képes más fájrendszeren futni, mint a sajátja, mert úgy bele van gyógyítva a dolog.''
Ebből következik, ha egy filerendszeren a linux fut, akkor az a sajátja. Fat32-n fut, ergo a fat32 a linux saját fájlrendszere. Most ne egy filerendszer implementációs kérdéseiről beszéljünk. -
bambano
titán
válasz
Gregorius
#99
üzenetére
Tudtommal ha a loadered lilo, akkor nem kell támogatnia semmilyen fs-t. A lilo újrainstalláláskor a filerendszeren keresztül összeszedi, hogy milyen fizikai szektorokban van a kernel és ezt az infót tárolja az adatterületein. Amikor bootol, akkor sima bios diszkhívásokkal betöltögeti a fizikai szektorlistán szereplő dolgokat.
A grub bootol filerendszerekből, neki kell tudni, hogy mire raktad.
Az rdesktop protokollban itu t.128 és itu t.125-ös protokollprimitívek kószálnak, tehát nem gdi. -
Gregorius
őstag
De megy a flém...
Egyebkent akkor most jo lenne ha ujra megneznenk ezt az FS-es dolgot: a valosag az, hogy Linux szinte barmilyen FS-t hajlando hasznalni, sot, bootol is rola
Amit támogat a loader. A linuxnak annyi az előnye, hogy s.k. bele bírsz forgatni új mini-drivereket, míg az ntldr-hez nemigen fogsz hozzányúlni a közeljövőben. De az korántsem igaz, hogy a linux szinte bármilyen fs-ről hajlandó volna egyből bootolni, mindenképpen hozzá kell nyúlni a boot loaderhez.
(Most ide írtam egy csomó dolgot, csak közben kivágott a rendszer a login timeout miatt és elveszett az egész post.
Úgyhogy rövidítve ld. fentebb.)
akárhányszor írunk egy linux alapdolgot, te jössz, hogy ezt különbözű 3rd appokkal a win is tudja.
okos kezeléssel nem igazán van szükség clipboard historyra se.
Ezzel nagyjából összefoglaltam a szokásos linux oldali érveket a flémben
Arra komoly összeggel mernék fogadni, hogy rdp-ben nem gdi primitívek közlekednek, mivel linuxra is van rdp kliens és működik az rdp
[link]
On the client side, it receives rendering data and interprets them into the corresponding Win32 GDI API calls.
[link]
It then sends the client screen information in the form of simple (and bandwidth-friendly) GDI events, backed with bitmap information if required to properly display the desktop state.
Küldhetem privátban a bankszámlaszámot ahova azt a komoly összeget fogod majd utalni?
Amúgy meg az MS RDP az a Citrix közreműködésével jött létre, szóval nem hiszem, hogy ők ne valami hasonló módon küldözgetnék az adatot (legfeljebb nem GDI hanem más primitíveket használnak).
A windowsban van egy hal nevű, hardware adaptációs layer, ami arra való, hogy a hw alapvető különbségeit egy szintre hozza. Emiatt portolni igazából csak a hal-t kell, az nt kernel többi része viszonylag egyszerűen átmászik magától másik vasra.
Meg a kernelnek is van többféle verziója a processzorarchitektúrától függően, erről is az ntldr dönt, hogy melyiket tölti be. (x86-on négyféle: Uni/Multiprocessor, -/PAE, rendre: ntoskrnl, ntkrnlpa, ntkrnlmp, ntkrpamp)
[Szerkesztve] -
FTeR
addikt
még sosem vizsgáltam a problémát. az rd-t csak nagyon egyszerű server managelési feladatra használtam (meg 1x a serveren futó VSel programoztam...).
azt tudom, h nem a videó bufferét küldi el. olyat vnc csinál, meg is látszik rajta.
az ms oldalán ezt találtam:
Remote Desktop Protocol is based on, and is an extension of, the T-120 family of protocol standards. A multichannel capable protocol allows for separate virtual channels for carrying presentation data, serial device communication, licensing information, highly encrypted data (keyboard, mouse activity), and so on. As RDP is an extension of the core T.Share protocol, several other capabilities are retained as part of the RDP, such as the architectural features necessary to support multipoint (multiparty sessions). Multipoint data delivery allows data from an application to be delivered in ''real-time'' to multiple parties without having to send the same data to each session individually (for example, Virtual Whiteboards).
[link]
ebből nekem az következik, h a képet a kliens gép rakja össze. -
FTeR
addikt
ez érdekes logika vagy újból sikeresen félre lett értve amit írtam.
egyrészt nem azt mondtam, h a tulajdonában van. csak megpróbáltam egységesen hivatkozni rá. ha megkérlek, h mondj egy linuxos filerendszert, akkor nem a fat32 fog eszedbe jutni.
másrészt értelemszerűen arra értettem, amit hozzá fejlesztettek. a fat/ntfs nem a linuxhoz készült és az ext.. sem a winhez.
remélem sikerült tisztázni. -
bambano
titán
A windowsban van egy hal nevű, hardware adaptációs layer, ami arra való, hogy a hw alapvető különbségeit egy szintre hozza. Emiatt portolni igazából csak a hal-t kell, az nt kernel többi része viszonylag egyszerűen átmászik magától másik vasra. Az eredeti, 3.51-es nt-ben voltak olyan jellemzők, amik nyomokban a mikrokerneles architektúrára emlékeztetnek, ennek volt előnye és hátránya is.
-
bambano
titán
Hmm. akkor én nem fizetek többet fat32 licenszet, mert a linux képes fat32-n futni, meg egy rakás másikon is, tehát a logikád szerint a fat32 az a linux sajátja. Ha az ms nem módosítana minden ntfs verzión, akkor lenne linuxra is rendes ntfs driver, és akkor azon is képes lenne futni.
-
bambano
titán
-
FTeR
addikt
link adósdiban nem vagyok jó. nem szoktam minden cikknek amit olvasok elmenteni a linkjét.
de ez egyébként sem egy olyan dolog, ami 1 tényt közlő cikk alapján eldönthető. csak feltünő, h puszipajtások, aztán vmi elkezd nem tetszeni az ms-el kapcs és a végén kikötnek a linuxnál. oraclenél ez élesen látszódik (ms elkezdte a saját db-jét ajánalni az oracle helyett, fél évre rá az oracle a win helyett elkezdte a linuxot), ibm-nél egy kicsit árnyaltabb volt a dolog.
mint írtam vitathatatlan előnye a linuxnak, h bárki a magáénak tekintheti.
#91 nem terelem a dolgot. vmiért úgy éreztem, h ide illik. a kernel hw-vel érintkező részére gondoltam.
mint írtam ez nem egy olyan dolog, amit próbáltam. szeretek a témában olvasgatni.
#92 nem kell, h 3rd party legyen. sok ilyen apró dolog leszedhető az ms oldaláról is.
ha megfigyelted, akkor leírtam, h miért is nem feltétlen jobb ez a megoldás. ha neked tetszik, akkor jó neked. de ezt nem látom olyan dolognak, ami eldönti, h melyik rendszer jobb.
linuxban még a GUI is 3rd party, szal ebbe inkább nem mennék bele.
szerk: én is egyből kikapcsolom az ofisz vágólapot. de ez is egy olyan téma, amiben nem magamból indulok ki.
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
akárhányszor írunk egy linux alapdolgot, te jössz, hogy ezt különbözű 3rd appokkal a win is tudja. de a linux 3rd appok nélkül tudja, az install után. és a kijekölés-középső klikk copy-paste kényelmesebb, mint kijelölés, jobbklikk, másolás, jobbklikk, beillesztés, vagy kijelölés ctrl-c, átváltás, ctrl-v...
okos kezeléssel nem igazán van szükség clipboard historyra se. nekem legalábbis első dolgaim között van, hogy ofiszban minden automatizmust kikapcsoljak. utálom, ha egy progi jobban akarja tudni, hogy én mit akarok. -
Bocs, de most hogy jon ide a portolas? Eleg ugyetlen kiserlet arra, hogy eltereld a figyelmet arra, hogy feltunoen nagy marhasagokat irsz.
Azt meg nem ertem, hogy milyen resze lenne az, ami modularisabb, mint a Linuxe (el birom kepzelni, hogy mifele stabil technikai tudasra alapozod ezt a kijelentest), de Linux ala is vannak user-space filesystemek, ha erre gondolsz (mondjuk a filesystem rendszere amugy is eleg modularis, konkretan modulokban is lehetnek, amiket futas kozben lehet betolteni (meg kirakni, ha nem kell)). -
FTeR
addikt
a fatnak és az ntfsnek sincs sok köze egymáshoz. mégis besorolom a win fs-ei közé, mert ezeket tudja default vagy mert egy időben az volt elterjedve alatta. ezért mondtam, h a linux sajátja és nem kezdtem felsorolni az összes eddigi próbálkozást vagy verziót.
az egy tévhit, h a linuxot könnyebb portolni. mivel nyílt a forrása, a forrás módosításával/újraírásával megoldható a probléma. a winnek ez a része viszont jóval modulárisabb (mégha más része kevésbé is
). a dolog prózai oka, h az nt-t már a kezdetek-kezdetén 3 eltérő rendszerre fejlesztették.
az, h pl jelenleg több platformon fut a linux mitn a win, csak azt bizonyítja, h kinek mi éri meg jobban. egy linux fejlesztőenk eleve nagy dicsőség lehet, ha egy új területet hódít meg a linuxnak, míg az ms-nek addig nem nagyon érdeke, míg komoly potenciálra nem tesz szert a dolog. ezt bizonyítja az is, h pl egy új területen (pl ppc/palm) a linux redszerint előbb jelenik meg, a végén mégis a win terjed el.
szerk: de jó h egy szmájlt és az azt követő zárójelet lecseréli a guruló fejre o_O
[Szerkesztve] -
A sajat filerendszerre csak azert kerdeztem ra, mivel pl eleg sok disztribnel a reiserfs3 (volt) a default FS - gondolom azert, mert arra nem lehet Linuxot telepiteni
Egyebkent akkor most jo lenne ha ujra megneznenk ezt az FS-es dolgot: a valosag az, hogy Linux szinte barmilyen FS-t hajlando hasznalni, sot, bootol is rola (igen, NTFS-rol is), ellentetben az NT-vel. Es kepes voltal ezt felhozni, annak illusztralasara, hogy a Windows mennyivel jobb, mint a Linux?... Most mint mondjak, azt, hogy LOL?... -
FTeR
addikt
még ha az lenne a gond, h nincs benne clickboard history alabból (shell extekkel vagy ofiszt elepítve megoldható).
ha van egy szöveg, amit beilesztéssel felül akarok írni, akkor ezzel a közép kattos dologgal bemásolja a clipboradra azt a szöveget amitől meg akartam szabadulni.
maradjunk abban, h semmi sem tökéletes -
FTeR
addikt
cut'n'paste: erre gondoltam, csak nehéz volt elhinni, h neki ez egy érv vmi mellett vagy ellen. biztos van rá vmi shell ext, még sosem foglakoztam vele.
fs: nem azt mondtam, h értelme is van. a lehetőség adott. olvastam már próbálkozáskról. a legnagyobb gond az ntfs fícsöreinek hiányábol fakad.
természetesen az ext valahányat értettem alatta. nemtom miért jó ezekbe belekötni.
ezek nem olyan dolgok, amiket magam is próbáltam (mondjuk az ext3 írás/olvasását éppenséggel igen). olvastam róla cikket vagy vmilyen topikban volt róla szó. -
''ezzel ellentében a linux nem képes más fájrendszeren futni, mint a sajátja, mert úgy bele van gyógyítva a dolog''
Komolyan mondom, hogy nem tudom, hogy honnan szeded ezeket a marhasagokat. Mellesleg mi lenne a Linux ''sajat'' fajlrendszere?
Eygebkent meg azert megneznem, ahogy az NT mondjuk ext3-rol bootol
ngabor2 meg az X-es cut'n'paste-rol beszelt, baromira kepben lehetsz Linux ugyileg (nem mintha ez kulonosebben ujdonsag lenne az elmult napokban eloadottak utan), ha meg ez sincs meg. -
-
FTeR
addikt
a vista kompatibilis a dos-al (képes futtatni dos-os cuccot), szted ugyanaz a két rendszer?
ezen nem érdemes vitatkozni, a különböző win emulátorok tökéletesen alátámasztják azt, amiről beszélek. egyébként is, a kompatibilitás nem az elwinesedést jelenti. az egy a felhasználó számára láthatatlan dolog.
nemtom mire gondolsz ezzel a szöveg átugrással. honnan hova ugrik?
a win képes bármilyen ntfs/fat-tól eltérő fájlendszert nemcsak írni/olvasni, hanem rajta futni is. csak driver és shell ext kérdése. ezzel ellentében a linux nem képes más fájrendszeren futni, mint a sajátja, mert úgy bele van gyógyítva a dolog.
azt külön ''nem vetem a szemére'', h az ntfs-el gondjai vannak, mert az nem nyílt. így nehéz kiismerni. -
Gregorius
őstag
a win még a linuxos fs-eket se ismeri fel,
Nem olyan nehéz gúglival megtalálni: [link]
Olyan fájlrendszert raksz windows-ba, amilyet akarsz. Csak írd meg hozzá a drivert.
nemhogy valamit is tudjon futtatni, ami nem wines...
Windows Services for Unix.
[link]
Csak néhány post-ot kellett volna visszaolvasni. -
ngabor2
nagyúr
a linux azt nyögi, h nem kompatibilis a mindenkori legelterjedtebb rendszerrel. nem képes annak alkalmazásait futtatni.
a linux a marketinghiányosságokat nyögi. a linux nem is akar el-winesedni, bár egyes disztribek erre hajlanak. ha kompatibilis lenne a mindenkori legelterjedtebb rendszerrel, akkor nem külön rendszer lenne, hanem maga lenne a mindenkori legelterjedtebb rendszer.
ha csak wint használsz, akkor nehéz átszokni a linuxra. ha meg leginkább linuxot használsz, akkor igen hamar kiakadhatsz, hogy a win sok apróságot (és sok fontos dolgot) nem tud. graf felület esetén tudod, hogy hányszor szívok azzal, hogy csak kijelölöm a szöveget, aztán középső klikk nem viszi át? tudom, apróságnak tűnik, de nem az. a több asztalról meg a hasonló okosságokról meg nem is beszélve.
amúgy ha a másik oldalról nézzük: a win még a linuxos fs-eket se ismeri fel, nemhogy valamit is tudjon futtatni, ami nem wines... -
Gregorius
őstag
Rendes hálózatfüggetlen grafikus felület alatt azt a felületet értem, hogy egy szerveren fut az alkalmazás és egy másik gépen látod a grafikus képet.
Eddig volt a Terminal Services/RDP. Az NT4 óta. Jó, ez csak teljes gép képére volt. Viszont Vistában már van TS Application mode is, ami csak egyetlen alkalmazás képét viszi át.
A citrix meg a remote desktop és a terminál szerver az tudtommal grafikus puffereket visz át a hálózaton
Rosszul tudod. GDI primitívek közlekednek RDP-n. A Vistában eggyel tovább mennek és WPF primitívek fognak közlekedni, és így már a kliens hw gyorsítási lehetőségeit is kihasználja. Persze ettől még videózni nem fogsz RDP-n keresztül. -
bambano
titán
Rendes hálózatfüggetlen grafikus felület alatt azt a felületet értem, hogy egy szerveren fut az alkalmazás és egy másik gépen látod a grafikus képet. A hálózatfüggetlen nem az eltérő guit jelenti, hanem azt, hogy mindegy, hova ültél le.
A citrix meg a remote desktop és a terminál szerver az tudtommal grafikus puffereket visz át a hálózaton, komolyabb grafikus munkára alkalmatlan.
Szerk: semmi sincs ingyér, valahol mindig beesnek a nullák a számlára.
[Szerkesztve] -
FTeR
addikt
látom szeretsz dolgokat összekeverni.
1. nem a posixről beszéltem. azt te hoztad fel.
4. ezalatt azt a felületet érted ami lehetővé teszi eltérő gui-k alkalmazását?
5. a témát én hoztam fel.
+1 a winben meg évtizedek óta. linuxon inkább csak próbálkozások vannak és igazából semmi sem használja ki.
#57: a linux azt nyögi, h nem kompatibilis a mindenkori legelterjedtebb rendszerrel. nem képes annak alkalmazásait futtatni. az nt is azért váratott magára ennyit, mert nem voltak rá appok. ezért kelett az ms-nek szép lassan átvezetni az egészet.
szeretem azt az ultimate érvet, h dehát nem ingyé van... -
Gregorius
őstag
Én nem emulációról beszéltem, hanem natív alrendszerekről. (FYI a Cygwin az a win32-re mappeli rá a megfelelő hívásokat, a posix alrendszer meg közvetlenül a kernellel beszélget.)
A posix mint alrendszer talán az NT4-ben létezett beépítetten utoljára. Az XP-ben alapból már egyáltalán nincs. (Ugyanerre a sorsra jutott az OS/2 subsystem is.) Helyette kipakolták az egészet az opcionális Windows Services for Unix-ba, kábé négy év pangás után, ami ugyan ingyen letölthető, és nagyságrenddel közelebb van a teljes implementációhoz, mint az előd, de túl nagy reményeket ne fűzz hozzá, hogy sok helyen megtalálható lenne. (és mellesleg nem is az MS írta az alapjait)
[Szerkesztve] -
bambano
titán
1. Szerintem a posix az szabvány, pontosabban szabvány gyűjtemény, ezen ne vitázzunk, ha akarod, előkeresem neked a számokat.
4. Nem látok kifogást, cáfolatot arra, hogy nincs a windowsban rendes hálózatfüggetlen grafikus felület.
5: Első sorom: válaszok ömlesztve volt. lehet, hogy más írta
6: 2006 a linux mélyrepülése az én megítélésem szerint.
+1. A linuxban nagyon régen vannak acl-ek, policy is évek óta van benne
#57: a linux nyögi annak a hiányát, hogy a me dos kompatibilis?? A linux saját magával mindig is kompatibilis volt, ritkán voltak olyan nagy lépések, hogy valami ne menjen. Futott rajta dos, sok windowsos program, sco unix, stb. az a.out-os programok (ecoff formátum, ha jól emléxem), futtatásával lehetett gond, de a kernel még most is képes rá, a loader is, legfeljebb a libeket kell(ene) felpakolni.
Hááát... az új és olcsóból az olcsót azért annyira nem nagyon hiszem... az exchange is meg a windows szerver is irreális áron van a boltokban. -
bambano
titán
-
#71
bambano
titán
Celithrandi
#69
bambano
titán
válasz
Celithrandi
#69
üzenetére
A susét én is legyalultam egy alaposabb megnézés után, mikor kiderült, hogy registry-je van
-
Gregorius
őstag
a windowst meg elkezdték dos grafikus shellként, nyomorították valós módban, kapirgálták védett módban, tolták a gdi-t user space-be, kernel space-be, csűrték csavarták, vettek hozzá vms fejlesztőt, stb.
az nt-t '88ban ('93 adták ki az elsőt) kezdték fejleszteni. de mint kidrült, még 2000 sem lehetett elhagyni a dos-os vonalat.
Nem összekeverni a 9x vonallal. Az NT soha nem volt egy grafikus shell a dos fölött, épp fordítva: a dos (vdm) egy alrendszer az NT fölött. Ugyanúgy, mint a posix (ez közben már elsorvadt), a win32 vagy a wow. Az NT prímán megvan dos nélkül is.
A teljes támogatás meg nagyjából akkor fog megszűnni, amikor a régi dos-os cuccokat VM-ben tudjuk majd rendesen futtatni. Erre a belátható jövőben igen jó esély van. -
FTeR
addikt
1. ajánlásokról beszéltem (igaz, sokan szeretik szabványnak hívni). linuxot ezren-ezer fele fejlesztenek. ebből van a káosz. soksn ezt előnyként élik meg, tudom.
2. kicsit hiányosna szemléled a dolgokat. az említett cégek egyike sem azért nyomul linuxal, mert hirtelen ráeszmélt, h az milyen jó. az oracle és az ibm épp azután váltott, h az ms keresztbe tett nekik (belépett a piacukra) 1-1 új fejlesztéssel.
elemi érdekük, h konkurenciát generáljanak. egy linuxot tolni könynebb, mint sajátot fejleszteni, főleg, ha a profiljuk eleve más. ami egyébként egyértelműen a linux nyiltságának az előnye.
3. ...
4. a winnek elég sok változata van (nemrég jelent meg egy új a fürtözött rendszerekre). és ms elég sok terméket kinál bizonyos feladatokra (pl exchange). a vistával is elég sokat behoz most az ms.
megállapításod enyhe túlzás.
5. nem emléxem már pontosan hogyan írtam. akkor pontosítok: nem azt mondom, h egyáltalán nincs rá szüksége. közel sem akkora mint linuxra. sztem össze sem lehet hasonlítani.
6.
2006 a linux éve! ;)
+1. ezzel sokat lehetne vitatkozni. sorolhatnánk a dolgokat, amiket a linux most próbál átvenni (policy-k,ACL,mmc, stb.).
#57: az nt-t '88ban ('93 adták ki az elsőt) kezdték fejleszteni. de mint kidrült, még 2000 sem lehetett elhagyni a dos-os vonalat.ennek köszönhetjük a Me-t. kompatibilitásnál gyakorlatilag nincs fontosabb. ennek hiányát nyögi még most is a linux.
#58: ez így nem igaz. főleg, h felmérhetetlen a dolog. a legutóbbi felmérés minden eltérő domaint 1 servernek vett. szal ha 1 serveren 100 website volt, akkor azt 100 servernek logolta. ami azért problémás, mert az ingyenes tárhelyeken jószerint linux van (több 100-1000 hosttal), mígy vállalati webservereken inkább win 1-1 site-al.
linux egyedül a klustereken tud dominanciát felmutatni. azon a piacon kb fél éve próbálkozik csak az ms. persze a klusteres win nem a fix darab egyedi linux piacát fogja megszerezni, hanem azt az új és olcsó vállalati clusterek terjedésének tendenciát fogja meglovagolni.
és még csak tendenciákról sem besélhetünk, mert a win épp nemrég vette ált a közép és kis szerverek piacának vezetését az unixtól (linux sehol sincs).
//
#61: fogalmazzunk úgy, h a telepítőre van bízva. de tekintve, h 3rd partyval simán orvosolható a dolog, nem látom akkora problémának, mint ti.
érdekes, h ms oldalról elvárjátok, h mindenre az msnek legyen megoldása, miközben a linux-nál a disztributorok 3rd party grindelését hangoztatjátok.
[Szerkesztve] -
Gregorius
őstag
azért a win ennél több szemetet hagyott ott szerteszét, legjobb tudomásom szerint...
Ezt nem egészen a Win hagyja ott, hanem a tudomisénmelyik installer engine, meg az annak használója, aki elbénázta az installer felparaméterezését. Sajna az utóbbiból van a legtöbb, és sajna ez azért van, mert a kedves engine lehetőséget biztosít többek között mindenféle install script lefuttatására, amik nagyjából azt csinálnak a rendszerrel, amit akarnak (a vonatkozó uninstall script-eket meg ugye nem szokás megírni). Az MSI-ben is van ilyen lehetőség, az InstallShield-ben (Macrovision) is, a custom installerekről meg akkor ne is beszéljünk. Meg ugye vannak a remek guide-ok, hogy mit hova szabad pakolni, Program Files, Application Data, satöbbi, még véletlenül sem tartja be senki és belefirkál a rendszerkönyvtárba. Innentől kezdve meg döglött az egész, mert kompatibilitási okokból hagyni kell. Úgyhogy van szemét. Különben újabb meg rendesen megírt app-oknál, amik esetleg még QA-n is átmentek ugyanúgy lehet a vonatkozó beállításokat egy mozdulattal törölni a megfelelő könyvtárból, mint ahogy mondod.
Szóval elképzelhető az élet rendes csomagkezelő nélkül is, csak sokkal kaotikusabb annál, mint amit az ember szeretne.
Nade ez most már nagyon elment off-ba. -
FTeR
addikt
a szeméthagyás a program sajátja. max az os figyelheti, h mivel pakolja tele a vinyót.
normális app uninst után nem hagy szemetet.
egy vita mindig megüt egy szintet. ez ember mindig próbálja ellensúlyozni a másikat.
desktopon nem használok linuxot, mert egyáltalán nincs rá szükségem. serverre meg csak dogozok rá. általában 1-1,5 évente kipróbálom az épp legtöbbet hangoztatott disztribet.
volt linuxos korszakom is, akkoriban azt hittem, h attól lesz informatikus az ember, ha azt használja. aztán rájöttem, h nem bennem van a hiba -
FTeR
addikt
rosszul látod. nincs imádott rendszerem. ha a linux lesz jobb, akkor azt fogom használni, ha más akkor azt. most a win a legjobb a legtöbb feladatra és általános felhasználásra.
viszont biztos vagyok benne, h te mindenféleképpen a linuxot használnád, márcsak elvből is.
nem arról beszéltem, h hol voltak első jelei a grafikus felületnek, mer akkor jóval visszább kéne menni.
'95 környékén neves linux szakik nyilatkoztak mindenfele a grafikus felület fölöslegességéről... -
bambano
titán
válasz
Gregorius
#50
üzenetére
Debian csomagkezelésének egyik legfontosabb, deklarált és közismert tulajdonsága, hogy nem nyúlnak hozzá semmilyen állományhoz, amit nem a telepítő rakott fel. Ha user farag magának konfig file-t, akkor az deklaráltan marad, nem pedig azért, mert nem lehetne eltávolítani.
-
-
ngabor2
nagyúr
válasz
Gregorius
#50
üzenetére
apt-get remove akármi. igen, ott hagyja a home kt-ban a személyes beállításokat, amik általában egy kt-ban vannak, ami a legtöbb esetben megegyezik a progi nevével. mc-ben egy f8, és volt-nincs...
ha viszont mégis kell a cucc, akkor nem kell a beállításával megint szenvedni. azért a win ennél több szemetet hagyott ott szerteszét, legjobb tudomásom szerint... -
Gregorius
őstag
Nem győztek meg fejlesztőket... khm. Az Oracle meg az SAP akkor meggyőződés nélkül, saját üzleti érdekeik ellenére nyomul linuxon.
Ez kettő. Össze akarod azt is számolni, hányan fejlesztenek Windows-ra?
Amióta vannak thirdparty installshieldek, amelyek képesek normálisan nyomonkövetni
Képesek? Majd ha eljutunk a deklaratív telepítőkhöz, akkor esetleg képesek lesznek.
Ahelyett, hogy egyszer azt mondta volna Bill, hogy minden a kukába, 2006-ban a vistában már nem akarunk 16 bites dos programokat futtatni és egyszer kiganajoltak volna mindent.
És képzeld, ez fog történni a Viennában. Sőt, a Vista x64 edition-jaiban már meg is történt. -
bambano
titán
Az alapvető különség, hogy a unixot más filozófiával, egyszer megírták rendesen és azóta ahhoz tartják magukat, a windowst meg elkezdték dos grafikus shellként, nyomorították valós módban, kapirgálták védett módban, tolták a gdi-t user space-be, kernel space-be, csűrték csavarták, vettek hozzá vms fejlesztőt, stb. Ahelyett, hogy egyszer azt mondta volna Bill, hogy minden a kukába, 2006-ban a vistában már nem akarunk 16 bites dos programokat futtatni és egyszer kiganajoltak volna mindent. A windows mindig általános célú, ultrakompatibilis akart maradni mindennel, a unix meg egyszer lerendezte ezeket a kérdéseket. A windows mindig monolitikus nagy dög volt, a unix mindig kis programocskák hatékony összekapcsolására helyezte a hangsúlyt.
Az ilyen kőkori dolgok továbbvitelére legjobb példa az, amikor hosszú évekig rebootolni kellett egy windowst, ha változott a hálózati beállítás. -
bambano
titán
Válaszok ömlesztve.
1. linux egységesség: tehát az a linux, amely kiadásaihoz van posix szabványnak megfelelő lib, meg posix shell, az nem elég egységes? Akkor miért raktak a windowsba ugyanilyen posixnak megfelelő unix alrendszert? Miért mondta Bill, hogy igen, sajnos elhanyagoltuk kicsit a scriptelési lehetőségeket? Miért nyúlták le a Korn shellt a windows számára?
2. Nem győztek meg fejlesztőket... khm. Az Oracle meg az SAP akkor meggyőződés nélkül, saját üzleti érdekeik ellenére nyomul linuxon. Az IBM saját jól felfogott érdeke ellen cselekszik, amikor lassan minden telepítő, firmware frissítő, stb. cd-jén linux van, nem os2, nem windows, hanem linux.
3. Az, hogy nem ismersz elég appot linuxra, az lehet tény, ezen túlmenően még az fedi a valóságot, hogy linuxra kevés a játék, ami van, nem annyira látványos. Bár nekem van simcity3000-em linuxra, igaz, nem mai darab.
4. Ha már összehasonlítjuk a linuxot a windows-zal: a windowsnak jelenleg nincs rendes hálózatfüggetlen grafikus felülete. Így nagygépes környezetbe integrálása kicsit zötyögős. Nyilván azt a sok-sok százmillió titkárnőt, aki naponta windozerezik, ez nem hatja meg, de azt a 30-50 mérnököt, aki számolna, tervezne, igen.
5. Winnek nincs szüksége komoly csomagkezelőre: ez volt a legnagyobb üzemeltetési tévedése a microsoftnak. Hosszú éveken át az volt a gyakorlat az ms-nél, hogy bármi programot felraktál, ész nélkül csereberélték a rendszerdll-eket és szívtál, ha egyik program dll-je a másikkal nem jött össze. Pillanatok alatt káosz lett, amin csak a rendszeres újrainstallálás segített. Amióta vannak thirdparty installshieldek, amelyek képesek normálisan nyomonkövetni, hogy melyik file kié és amióta van ilyen gyári ms-ben is, azóta valamivel jobb a helyzet. De még mindig simán belefirkálnak a System32 aldirbe a telepítő rendszerek, ami nagy hiba, az oprendszernek védenie kellene magát ilyen ellen.
6. Linux nehéz terep: lassan a linuxnak jobb hw felismerői lesznek a telepítőkben, mint a windowsnak, egy ubuntut vagy egy 10.1-es susét felrakni egyszerűbb lesz, mint az xp-t.
Biztos sok mindenkinek jó a windows, elismerem, sokat fejlődött, de üzemeltetés szempontjából illetve nem játék/nem iroda környezetben elég vacak lehetőségei vannak. -
#55
Celithrandi
addikt
VaniliásRönk
#54
Celithrandi
addikt
válasz
VaniliásRönk
#54
üzenetére
és jó is, nekem 1 hónapja van fennt
-
#54
VaniliásRönk
nagyúr
VaniliásRönk
nagyúr
Szerintem a linuxszal úgy általában az a baj, hogy nem akar könnyen használható és átlátható lenni (már a kezdő/átlag felhasználó szemszögéből), az Ubuntu ezzel próbál szakítani és láss csodát rögtön terjed is...
-
#53
dr faustus
senior tag
dabadab
#48
dr faustus
senior tag
''linuxon meg belátták, h nem olyan rossz dolog a giu sem.''
1984: X Window System (a valamivel regebbi W ablakkezelo rendszeren alapult)
1985: MS Windows 1.0
Know your history
2006 november
Megjelenik a Windows Powershell 1.0, és a Microsoft bejelenti, hogy a következő generációs szervereit shell scriptekkel fogja adminisztrálni. Nem olyan rossz az a parancssori shell. :) -
''Akármilyen környezetben is vagyunk, nem illik leszedni a beállítás-fájlokat.''
Dehogynem: siman mondhatja az ember, hogy ez az ize nekem mar nem kell, mehet a levesbe. Ezert van pl a dpkgban kulon remove meg purge.
A user-beallitasok ugye lenyegesen bonyolultabb, ott tenyleg az a legnormalisabb - es a gyakorlatban nagyjabol az egyeduli mukodo - megoldas, hogy az a user felelossege, kulonben iszonyu kavarodasok lennenek (eleg pl azt a - nem tul szokatlan - esetet venni, amikor a /home valami kozponti helyrol van felmountolva ezer gepre).
[Szerkesztve] -
Sipi
addikt
válasz
Gregorius
#50
üzenetére
Akármilyen környezetben is vagyunk, nem illik leszedni a beállítás-fájlokat. Légyen az system vagy user. Pl. egy levelező-szerver beállításait egy napig gürcölöd, mire megy, erre valami miatt le kell szedni a Postfixet, majd vissza - ha törölné ezeket is, igencsak csúnyán néznék.
Ezek egyébként sem fognak sok helyet, ellenben kulturált módon vannak elhelyezve, egy mozdulattal törölhetők. (Akár scripttel is, hiszen vagy saját nevú könyvtárban vannak, vagy ha nem, csak egy darabról van szó.)
Ráadásul ezek a könyvtárak, fájlok ''rejtettek'', a mindennapi munkát nem zavarják.
Sipi -
Gregorius
őstag
(a szeméthagyás simán megoldható egy telepítés követő appal vagy utólag egy cleanerrel)
linux alatt ez nem feature, hanem alap...
Sajnálatos módon egy multijúzer környezetben a szemét eltakarítása valahol a nagyon nehéz és az elvi képtelenség között van. Merthogy az alkalmazás felhasználó-specifikus beállításait is ugye el kellene takarítani, vagyis minden felhasználói ''profilt'' (adott rendszer megfelelő fogalma behelyettesítendő) végigtúrni. Ezzel meg csak a legkisebb probléma az, hogy lassú.
Persze ez még nem érv arra, hogy trágya uninstallert írjanak, ami még azt sem takarítja el, amit lehetne. -
ngabor2
nagyúr
(a szeméthagyás simán megoldható egy telepítés követő appal vagy utólag egy cleanerrel)
linux alatt ez nem feature, hanem alap... nem kell külön app hozzá, mert az magától értetődő, hogy ne hagyjon egy progi szemetet maga után.
és a felsőbbrendűségi cucc leginkább a te írásaidból sugárzik. őszintén: hány linux-disztribet ismersz, és használsz? és ne azt mondd, hogy egyet se mert szar, mert az azt jelenti, hogy nem értessz hozzá. ha meg nem értessz hozzá, akkor nem kell mindenhol fikázni (mert azt csinálod, minden ms vs. linux jellegű topikban). -
Szerintem egy kicsit tul emocionalisan allsz a dolgokhoz, nem? Ahogy elnezem, neked van imadott rendszered,
Nem arrol van szo, hogy imadott OS, hanem arrol, hogy mashonnan indultak: a UNIX eleve multiuser multitask OS, viszonylag koran bekoszono halozatos feature-okkel, a MS oprendszerei meg egeszen mashonnan indultak - nem hiszem, hogy ezeken a tenyeken kulonosebben fenn kellene akadni.
''linuxon meg belátták, h nem olyan rossz dolog a giu sem.''
1984: X Window System (a valamivel regebbi W ablakkezelo rendszeren alapult)
1985: MS Windows 1.0
Know your history -
FTeR
addikt
ebből a hozzászólásból árad az a felsőbbrendű felfogás, ami arra vezethető vissza, h az imádott os, már réges régen mindent tudott és a másik csak most kezdi beérni.
pedig csak be kéne látni, h alapvetően más a megközelítés. az ms (dos/win) alapvetően a felhasználó szemszögéből közelíti meg problémát és így próbálja megoldani az adott feladatot. ezzel szemben a linux az eszköz szempontjából közelít. az eszköznek ez a jobb, így lesz jobban kihasználva, ez jobban illeszkedi rá, stb. és ha ez megvan, megnézi, h a juzernek hogyna lenne jobb. winnél meg, megnézik, h a juzernek hogy jobb, aztán meglátják hogyna lehet ráoptimizálni a rendszerre.
elkerülhetetlen módon a végén mindkettő megoldja a problémát és még hasonló is lesz, de az alapvető jellenvonásokat magukon fogják hordozni.
pl lehet fikázni, h na tessék ms belátta, h kellhet normális parancssor, de nem kéne megfeletkezni arrol, h linuxon meg belátták, h nem olyan rossz dolog a giu sem.
a végén mindekettőn lesz mind a két megoldás. teljesen fölösleges azon vitatkozni, h ki mit látott be, másolt le.
arrol már érdemesebb, h melyiké lett végülis jobb. persze a szempontok kiválasztása örök probléma marad... -
Ez egy kicsit meglep: igazabol egy modern Windows meg a Unixok (mert hat a csomagkezeles nem linuxos talalmany) kozott alapveto kulonbsegek nem nagyon vannak, legalabbis technikailag: nagyon hasonlo problemakat kell megoldani es nagyon hasonloak a felhasznalhato lehetosegek is.
Ami a fo kulonbseget jelenti, az a (tortenelmileg meghatarozott) beallitottsag: a Unixok (csomagkezelest erinto) felepitese par evtizede nem igazan valtozott.
Ehhez kepest a DOS nagyjabol ugy indult, mint egy Gameboy: ha akartal valamit futtatni, akkor beraktad a lemezet a floppyba (meno csavok a masik floppyba, hogy ne kelljen mindig ki-be pakolni a DOS lemezt) es elinditottad a programot - a ''csomag'' teljesen fizikai dolog volt, amit a user ''kezelt''. Aztan jott a DOS 2.0 (alkonyvtarak es HDD kezeles), igy lehetove valt az, hogy a (gyakrabban hasznalt) programokat a HDD-re rakja az ember. Itt mar kezdett megjelenni a csomag-fogalom, de ez gyakorlatilag annyit jelentett, hogy az ember belmasolta a lemez tartalmat egy alkonyvtarba amit esetleg belerakott a pathbe is. Idovel megjelentek az installerek, amik ezt a folyamatot automatizaltak valamennyire. Aztan jott a '95, aminel a programok mar annyira belefolytak a rendszer ugyeibe, hogy kenytelenek voltak valamifele csomagkezelot irni - nyilvan nem azert, mert nem volt jobb dolguk, hanem mert muszaj volt. Egyreszt elofordulhatott, hogy a csomagoknak valami rendszerkonyvtarba is bele kellett pakolni file-okat, igy a konyvtar masolasa/torlese paradigma megbukott, masreszt meg ez mar komplexebb OS volt mint a DOS, pl kezelte a file-tarsitasokat, igy valamilyen kozponti nyilvantartast mindenkeppen vezetni kellett a programokrol. A regi beidegzodesek miatt az installer-programos paradigmat vittek tovabb, OS oldalrol meg a Setup API segitett be (a MS a maga szokasos modjan ezen a ponton kitalalta a sajat tar.gz-jet is (a .cab-ot)). Mivel ez igy eleg nagy hekkeleshez vezetett, mindenfele szedett-vedett install eljarasokkal meg a verziokovetes hianyaban elburjanzo DLL-ekkel, ezert a MS kenytelen volt tovabblepni, es megalkotta a Windows Installert (ezek lennenek az .msi fajlok) amik mar gyakorlatilg szinte teljesen megfelelnek a linuxos csomagoknak - csak sajnos ezzel parhuzamosan tovabb el a regi stilusu hekkeles is.
Vagyis, hosszu fejlodes utan a Microsoft is szinte pont ugyanoda lyukadt ki, mint a Linux (szinten hosszu fejlodes utan, btw). Ezek utan szerintem kenyersutonek meg kavefozonek titulalni a kettot eros tulzas. -
Sipi
addikt
Valaki elmagyarázná FTeR-nek, miről is van szó? Mi az, hogy csomagkezelés, miért kellhet, miért nem. (Meg valaki nekem, mi az a ''licensz verzióváltásának automatikus követése''.) Megmutatni/megkérdezni a nem létező Linuxos programok - ezek szerint hipertérben lebegő - tömkelegét. Esetleg a korábban (jópár topikban) kifejtett Aero-Compiz párhuzamok, úgyismint a kalapács és az egyszemű ostoros hasonlóságainak megvitatása.
Én nem merek írni, bár már nagyon fenődnek az ujjaim. Olyankor pedig éles hangvételű bangyanús flame kerekedik. Az agyam pedig megint kezd leoldani.
Sipi -
FTeR
addikt
válasz
MichaelSD
#41
üzenetére
európában 20%körül van. egyes országokban 30 fele tendál. aztán pl kínában 0%. így jön ki a globális kevesebbre. de asszem az is 10% környékén van.
itt azért akadthatott el a dolog, mert 10% fölött már célpontá vált és pl kiderült, h nem stabilabb és nem is biztonságodsabb.
egyáltalán nem rossz példa. főleg mivel ugyanaz a piac (említett OEM pc-k). maga a forgalmazó (dell, hp, stb.) dönti el, h milyen os vagy épp milyen proci kerül bele.
míg amd nem jött az athlon xp procikkal egyértelmű intel dominancia volt. nemcsak a dell volt intel only. csak épp a dell látta be a legkésőbb.
az intelről is kiderült, h engedméynekett adott, ha nem árultak amd-t. ez ugyanaz, mint az ms.
amit egyébként én nem látok problémásnak. ha terjesztőnek jobban megéri a kedvezmény, mint a másik elutasításából fakadó hátrány, akkor ez az ő döntése. -
MichaelSD
őstag
Egyezzünk meg, hogy nem értünk egyett.
Ha az FF olyan jó és annyival jobb, akkor miért csak 1x%-a van? Mert az IE annyival jobb?
Az MS-nek nem kell perelnie, mert egy-két cégtől eltekintve senki nem mer ringbe szállni vele. Elég ha azt mondja dada (pl.: Total Commander néváltása) Vagy proxikkal dolgoznak, pl. SCO. Ez mind nem baj, de senki állíttsa, hogy azért mert altruista jó fejek. Ezen kívül a MS is perel rendesen...
Intel és AMD rossz példa szerintem. Mindkettőnek megvan a pica. A Dell az egyik PC forgalmazó a sok közül de van más hasonló is (pl.: HP). MS viszont nem ad bul retailt, ha más oprendszert is raknak a PCre Fujitsu BeOS esete), iletve nem engedélyezi a Dual OS-eseket sem OEMre.
PS: a Dellt is figyelmezette a versenyhivatal, hogy problémája lesz ha csak Intel procikat forgalmaz
Vádolásról MS se az utolsó a sorban, épp aktuális: [link]
Mint tudjuk: sokkal egyszerűbb a másikat vádolni, mint belátni, hogy nem elég amit nyújtani tudunk.
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
a linuxon az élet gyak elképzelhetetlen egy normálsi csomagkezelő nélkül. win-en erről szó sincs.
a linux disztribek a kezdetek óta csomagokból épülnek fel. az alaprendszer is csomagok sorozata. ezért nem csoda, hogy kell egy csomagkezelő, amit épp erre fejlesztettek. a win esetén van az alaprendszer, jóóó nagy körítéssel, és abba pakolod be a különböző progikat. amik ha nincsenek normálisan megcsinálva, vagy megdöntik a rendszert, vagy csak szemetet hagynak maguk után. ha a fejlesztő erre külön gondot fordít, akkor nincs vele gond ott se.
de ez a csomagkezelősdi linux vs. win olyan, mintha egy kenyérsütőt és egy kávéfőzőt hasonlítanál össze, hogy melyik csinál jobb kávét... -
FTeR
addikt
válasz
MichaelSD
#37
üzenetére
lemaradt egy rész:
hagy éljek egy példával. a dell az intel puszipajtása volt, most mégis árul már amd-s megoldásokat. nem azért mert az intel bármit is engedett. az amd jobb megoldásokkal rukkolt elő, mint az intel. ez vásárlói igényt generált, amit a dell nem hagyhatott már figyelmen kívül.
sokkal egyszerűbb a másikat vádolni, mint belátni, h nem elég amit nyújtani tudunk.
jól látni ezt a perek többségéből. sosem az perel aki tényleg vmi jót nyújt, mert az képes harcolni.
jó példa még a firefox. eltaláltak egy felhasználó igényt és kihasítottak egy hatalmas részesedést. opera pl sírhatna, h lám mennyivel jobb a böngészőnk, az emberek mégis az IE-t használ, szemét ms. lehet, h sokat tud, de mégsem találta el a felhasználók nagyrészének igényét.
nem kellenek ide perek. olyat kell nyújtani, ami megéri a váltást. persze perelni és siránkozni könnyebb. -
FTeR
addikt
a linux gpl-ből példának okáért hiányzik az a bekezdés, ami a licensz verzióváltásának automatikus követését írja elő.
ez elég nagy különbség. jómagam is ezt tartom a gpl legnagyobb baromságának.
tod a linux disztributorok mindegyikének az az elsődleges célja, h minnél több app legyen linuxra, mert látják azt amit te nem.
winre egy feladat megoldására szolgáló appok választék szinte végtelen. ezzel súlyosan szemben áll az, h egy feladat egyáltalán vagy csak 1-2 app közül választva oldahtó meg, amik jószerint ugyanannak az apnak egy másik disztribje.
jómagam nem nagyon szoktam 3D-vel foglakozni, de számtalan helyen találkoztam már vele, h emberek hiányolták a különböző 3D fejlesztési környezeteket, az az 1 ami meg említésre méltó, nem feltétlenül éri el a kívánt szintet és a sok területből is csak 1et próbál lefedni. legtöbb grafikus a mac-et szereti, mert azon a téren nagyon erős, szerencsére a legjobb apok portolva vannak winre is.
csomagkezelő:
a linuxon az élet gyak elképzelhetetlen egy normálsi csomagkezelő nélkül. win-en erről szó sincs. lehet, h bizonyos fícsörök azért nem ártanának, de akkor sem akkora rá az igény, mert annyira más a felépítéséből fakadó használat.
#37:
nem lepnek el a linuxos ismerősök, szal nem a közelemben tájékozódom. cikkek és fórumok alapján mondom ezt. -
MichaelSD
őstag
Hát biztos más körökben mozgunk, mert egy Linuxost se ismerek, aki ellenezné ha elterjedne a Linux.
Ez nem válasz, hogy miért nincs 3rd party támogatás Linuxra. Az én válaszom: majd ha lehet más OSeket telepíteni OEM PCkre, annálkül, hogy a MS befolyásolná az bulk árat akkor érdemes megint beszélni róla. Addig a piac zárt.
Hogy a Linux használata és fejlsztése nehéz , azért merész így kijelenteni. Az átlag user nem nagyon fog különbséget észrevenni egy KDE meg W***e felület között. Meg akarják nyerni a fejlesztőket, akik 100%-ig a MS filozófiát követik, de mást nem (ez nem biztos hogy baj, de MSék azért szelektívek, ezt lássuk be). Nem hiába balhéznak az EUba az APIk miatt, nézd meg hányan nyujtottak be panaszt a MS ellen. Az MS-el nem lenne semmi gond, mert biztos jó standard-jaik (végül ''egy kéz'' tartja össze a dolgokat) vannak, csak mivel MS-en kívül nem tudja senki nehéz csinálni vele valamit. Ha meg megadják akkor válotoztatják, amikor akarják. Meg van a maga helye, de nem vagyok meggyőződve hogy 2006-ban a MS a legjobb alternatíva.
Szerencsére mindenki azt használ és arra költi a pénzést ami neki tetszik. -
''az, h a linuxra nincs elég app, nem vita kérdése, hanem tény.''
Olyan teny, mint a Linux kernel modositott GPL-e?![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Egyebkent ez igy eleg szeles allitas, eredetileg arrol volt szo, hogy Linuxot nem hasznalnak komoly 3D-s munkara, mert nincsenek alkalmazasok: ezt cafoltam. (Egyebkent, mondom, az ipari modellezesbe valamennyire belelatok, ott nepszeru a Linux.)
A csomagokat meg alapjaba veve felreerted: a fuggosegek kezelese csak egy kellemes mellekhatas, a fo hasznuk az, hogy a HDD-n szerteszet levo file-okrol es mindenfele rendszerbejegyzesekrol adnak magasabb szintu informaciot. Ez baromi hasznos dolog, nyilvan ezert van valamifele primitiv csomagkezeles a Windowsban a '95 ota (az NT vonalrol most hirtelen nem tudnek nyilatkozni, ott talan mar a kezdetektol). -
FTeR
addikt
annyira másképp látod a dolgokat, h nincs értelme eszmét cserélnünk.
az, h a linuxra nincs elég app, nem vita kérdése, hanem tény.
a winnek nincs szüksége komoly csomagkezelőre, mert kevés eltérő komponens van. eddig a leghosszabb ilyne lánc amivel találkoztam az az ati controlcenter telepítése volt, mert kell neki a .net fw, aminek kell a win inst 3.1, aminek kell a sp2. de ilyen is csak régebbi telepítő lemezes winnél jelentkezik, ráadásul ez is csak 1x.
össze sem lehet hasonlítani azzal a káosszal, ami linuxon van. -
FTeR
addikt
jobban utána kéne nézned. aeronl egyáltalán nem az a léyneg, h bedől az ablak vagy üveg effektet tudnak rá rakni. csak ez az, amit a felhasználó lát belőle. (nem az ms oldaláról jött az összehasonlítani akarás)
a felhasználó ellenes ablakkezelésen nemtom mit értesz, sztem a vista nagyon jókat újított. először gondolkoztam el rajta, h egy file eléréséhez ne a tc-t használjam. fájlstruktúra egyéni szoc probléma. a parancssorra meg töltsd le a PowrShell-t. lehet meg fogsz lepődni.
nem kívántam konkrétumokba menni. általános hozzáállás beli különbségre próbáltam rávilágítani. ráadásul erősen szubjektív megközelítésbők, mint ahogy azt többször is hangsúlyoztam. -
FTeR
addikt
válasz
MichaelSD
#28
üzenetére
A Linux nem azért nem elterjedtebb, mert jobb vagy rosszabb a W****e, hanem mert nincs rendes támogatása a 3rd party oldalról
elmondhatjuk, h teljesen mind1, h a júzernek mi tetszik és mi nem. azt fogja használni, amin elfut az az alkalmazás, amire szüksége van.
az ms mindig is a fejlesztők elnyeresével nyerte meg az ilyen csatákat. a linux ezen a téren semmi komolyat sem tud felmutatni.
a linux nehéz terep mind szimpla használat mind fejlesztés területén. míg előbbinél vannak javulások, utóbbinál az egységesség hiánya miatt talán sosem lesz.
elég sok linux geektől hallattam már, h nem akarják, h nép os legyen. -
''linuxnak sem ártana egy''
Haha. Nezd meg a Debiant. Na, az csomagkezelo.
''a különbség az, h neki eleve szüksége is van rá.''
Ne hulyitsel. A Windowsnal is ugyanugy szukseg van ra, de ott csak hihetetlenul primitiv hazibarkacs, egymassal inkompatibilis hekkelesek vannak. Erdemes megnezni pl a jatekoknal, ahhol mondjuk kellene kezelni azt, hogy fuggenek az akarmilyen verzioju DX-tol, vagy mondjuk azt, hogy hogyan adjak meg azt, hogy mi tartozik a programhoz: leginkabb sehogy, aminek az a vege, hogy pl a registry tele megy mindenfele szemettel. Vagy nezd meg pl a kulonfele 3rd party komponensek kezeleset: egyszeruen odacsapjak oket a program melle, aztan ha kiderul, hogy mondjuk sec.hole van bennuk, akkor nem nagyon lehet vele semmit se kezdeni. Egyebkent meg probald meggyozni pl Moonmant arrol, hogy az .msi hulyeseg, mert a Windowsnak nincs szuksege csomagokra.
''talán a komoly alkalmazások hiánya miatt? [...] max rendernél.''
Latom, nagyon ott vagy a temaban. Mi is volt a siggraphos eloadasod cime?...
[Szerkesztve] -
XGL vs. Aero nem igazan ertelmezheto, mert az egyik egy szerver, a masik egy felulet. Szerintem.
Felreteve a szarragast, ez az, amiert a Vista annyira nagy csalodas nekem: hogy a gyorsitott 3D-s felulet gyakorlatilag semmit nem ad hozza a hasznalhatosaghoz (szamomra). Pl. a Flip3D-t szerintem nem nagyon fogja hasznalni senki, annyira lassu es nehezkes.
A MacOS X Expose-ja, vagy a compositing managerek pluginjei viszont annal hasznosabbak. A hullamzoan eltuno ablak szerintem felesleges, de pl. a kockaszeruen forgathato desktop nekem nagyon bejott, mert valahogy - vizualis tipus leven - jobban esik ugy erezni, hogy a tobbi info is itt van valahol a kornyeken, csak forgatni kell egyet. De az igazan hasznosak az ablakkezelo funkciok, amik az Aerobol joreszt hianyoznak.
Sajnos. Mert a Windows-al igazabol csak 3 problemam van: a rendkivul felhasznaloellenes ablakkezeles, a szamomra logikatlan fajlstruktura es a buta parancssor. Van mas is, de ezek a fo dolgok. (Felreertes ne essek, a Linuxszal is van eleg gondom.)
Megjegyzem, eddig a topicban minimalis konkretumot, ellenben annal tobb szemelyeskedest irtal, ami eleg szomoru. -
MichaelSD
őstag
pl. az igazi fanok nem is akarják, h elterjedjen. ha belép egy nagy tőke, azt meg kifügyülik.
Ez nem igaz. Beléphet a nagy tőke (miért, a Canonical nem az Shuttleworh személyében?), amíg nem akarjék megakasztani a fejlesztéseket. (Amire számtalan példa volt.)
A Linux nem azért nem elterjedtebb, mert jobb vagy rosszabb a W****e, hanem mert nincs rendes támogatása a 3rd party oldalról (multifunkciós készülék linux alá? Pedig van driver, scanner interface, stb!).
Az tény hogy az OS soha nem lesz olyan fokuszált, mint egy nagy cég fejlsztése. Ez az OS természetéből akad. Ennek ellenére szerintem kis ár, azért, amit cserébe kap az ember. -
FTeR
addikt
mindig is azt mondtam, h ördögi körben van. és a tisztelt közösség mindent meg is tesz, h így maradjon.
pl. az igazi fanok nem is akarják, h elterjedjen. ha belép egy nagy tőke, azt meg kifügyülik.
kis tulzással mondhatjuk, h a linuxnak még az is kevés lenne, ha pont ugyanolyan lenne mint a win. mert ahhoz, h az emberek elkezdjenek foglakozni vel az kell, h jobb legyen. -
FTeR
addikt
nem mondtam, h az XGL jó. keress rá pár helyen, amikor a xgl vs aero ment.
egyáltalán nem pillanatnyi állásra gondoltam és még csak nem is a rövidtávú tendenciára.
a novell hozzáállását jobbnak találom. pont az ''tetszik'' benne, amit a közösség olyan rettentően elutasít. mint írtam, ez az eltérő gondolkodásmódból fakad.
Azert igy a XXI. szazadban mar lehetne benne vmi normalis csomagkezelo...
linuxnak sem ártana egy ;) a különbség az, h neki eleve szüksége is van rá.
Miert ne? A driverek gyakorlatilag megegyeznek a windowsosokkal.
talán a komoly alkalmazások hiánya miatt?
(Amugy meg 3D-s korokben meglehetos nepszerusegnek orvend a Linux.)
max rendernél. -
válasz
dajkopali
#19
üzenetére
De azert ez megis csak az IT news, nem a Blikk, nem?
Szerintem azert eleg borzaszto az az allapot, hogy ha kivancsi vagyok valamire, akkor a Slashdot kommentjeit kell olvasnom, mert a hivatasos ujsagirok inkabb csak osszezavarjak a kepet, keverik az API-t a forraskoddal, kepesek csak[/] a cegek sajtokozlemenyei alapjan cikket irni, a forrasaikra leginkabb csak valami kivonatolt formaban, pontatlanul hivatkoznak (altalaban egy nyomorult linket sem sikerul odarakniuk ) stb (nem szemelyesen rolad, vagy az IT newsrol beszelek).
Es, most komolyan, mivel mond tobbet? Szerintem semmivel, sot, csak osszezavarja a dolgokat. -
-
Sipi
addikt
válasz
dajkopali
#19
üzenetére
Esetleg ''A Windows-Novell Linux egyezmény''? Nemszakis is, szakis is.
Mod: azért is tartom ezt fontosnak, mert így nem csak értelmetlen, de, khm, nem is igaz a cím. A Linux nem tud egyezményt kötni senkivel, mert ilyen nem létezik. A kernel forráskódja se nem élő, se nem jogi személy. Sőt, disztribúciókról van szó, konkrét névvel.
Sipi
[Szerkesztve] -
Sipi
addikt
Szerintem az AIGLX a jovo.
Akkor egyetértünk. Szinte minimális befektetéssel bármit meg lehet alatta valósítani, és nem veti vissza az X szerver teljesítményét sem. (Ráadásul egy sorral kikapcsolható a használata, ha nem kell.)
A 3D-s alkalmazások (ezek szerint modellezésre gondolsz) köre pedig olyan, hogy aki a Linuxos Maya-ban szokott dolgozni, annak valószínűleg nem okoz gondot. Elég sok halivúdi stúdió a saját renderelő rendszereit Linux alá, szerverfarmra írta meg, aki pl. ezeket keresi, Winnel nem ér sokat. Aki pedig eleve csak Wines programot használ, még szép, hogy meg van lőve.
Teljesítmény terén csak nVidia-ról tudok elsőkézből (a sajátomból) infót: ugyanolyan gyors. (Illetve Linux alatt lehet trükközni, hogy az adott processzor-architektúrára forrásból készítesz el egyes dolgokat. Multimédia esetén ez elég sokat dob a teljesítményen.)
Atiról másodkezes infóm van, a teljesítményével tutira nincs baj. (Itt, mint dabadab is írta, az Ati-val van gond, nem képesek normális drivert írni egyetlen rendszer alá sem.)
Sipi -
-
Nem tudom, OpenGL-es ipari modellezest illetoen vagyok valamennyire kepben, ott meno a Linux. Az ATI driver sebessegere meg nem hallottam meg panaszt - ellenben az OpenGL implementaciojuk eleg bugos (Windows alatt is). Az NVidia gyakorlatilag egy az egyben a windowsos driver (gondolom az ATI-nal is ez a helyzet), azonos teljesitmennyel mindket platformon.
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
ez alapján akkor felejtsük is el a linuxot, mert te nem olvastál nagy híreket róla? elég érdekes álláspont. tisztára egy ördögi kör. ha kevesen használják, akkor nem fejlesztenek rá. ha nem fejlesztenek rá, akkor kevesen használják... mindaddig, amíg nincs mögötte egy lelkes pénzes csapat. szerencsére az Ubuntu és a Suse mögött van. ha úgy nézzük, egy oldalról szövetségesek, hisz mindkettő linux, ha úgy nézzük, konkurrensek, mert ugyan azon a piacon vannak, bár nem nagy az átfedés. mihelyt a gyártók is észreveszik, hogy a már megírt drivereket ''csak'' át kell vinni linux alá, és akkor egy jelenleg szűk, de bővülő tábort is megnyernek, onnantól a terjedés felgyorsul. hacsak a legelterjedtebb oprendszer gyártója galád módon bele nem piszkít.
emvy: asszem ezen a területen is van valami háttér-megállapodás, legalábbis valami ilyesmit hallottam (az autocad gyártója csak azzal a feltétellel kapott meg félig publikus dolgokat, ha csak win alá fejleszt...). szomorú, hogy lehetnek ilyen versenyromboló dolgok. -
-
Sipi
addikt
Kicsit rosszul terjedt el a köztudatban. Az XGL egy OpenGL felületen futó szabványos X szerver. Fejlődik, nekem sikerült már OpenGL-t használnom. (Fura is lenne, ha nem, elvégre arra épül.) MPlayer pl. ogl2-es kimenettel fut alatta a legjobban.
A fontosabb a Compiz lenne. (Illetve az ebből kivált Beryl project, ami a Novelles, némileg lemaradt Compiz folytatása.)
Ennek igazából nincs szükséges xglre. A jelenlegi Xorg-os X szerver következő kiadása ismeri az ún. AIGLX-et, valamiféle indirekt GL kiegészítőket. Ezzel a sima X szerver, ami NEM OpenGL felett fut, bármilyen OpenGL effektet használni tud natív módon. Úgy néz ki, jelenleg inkább az AiGLX-Beryl lesz a végső győztes, ugyanis semmit sem kell kicserélni, átírni a működéséhez. Az Xorg szerver biztosít rendszerhívásokat, a rá épülő Compiz/Beryl pedig kihasználja. Így az Xgl idegesítő hibái is eltűnnek, s OpenGL alkalmazásokat is lehet futtatni.
Így ráadásul még könnyebb _bármit_ megcsinálni, mert maga az AiGLX is egyfajta plugin-technológia, a Beryl pedig eleve pluginokból építkezik. Kvázi 3D-s játékokat is lehetne írni ablakkezelői effektnek anélkül, hogy a rendszerben akármit is változtatnod kellene.
Mod: Aki pl. 3D grafikat vagy ilyesmit tol, meg se probalja a Linuxot - minek?
Ezt a mondatot én sem értem... Ati/nVidia alatt ugyanaz a driver, hardveres OpenGL-könyvtár. Én csak játékokkal tudom tesztelni, de azok ugyanúgy futnak. (Egyébként érzésem szerint néhol gyorsabb is, mint ugyanezen kártya Win alatt.)
Sipi
[Szerkesztve] -
''A windowssal semmi gond''
Azert igy a XXI. szazadban mar lehetne benne vmi normalis csomagkezelo...
''Aki pl. 3D grafikat vagy ilyesmit tol, meg se probalja a Linuxot - minek?''
Miert ne? A driverek gyakorlatilag megegyeznek a windowsosokkal. (Amugy meg 3D-s korokben meglehetos nepszerusegnek orvend a Linux.)
[Szerkesztve] -
Az XGL-re gondolsz?
Igen, az latvanyos. Persze zsakutca, mivel nem lehet alatta 3Ds programokat futtatni.
A platformot eleve hasznalok koret az Ubuntu jelenleg is erosen tagitja. Brutalisan berobbant, nem csak a Linux-felhasznalok koze, hanem a teljes piacra is.
Nezd (google keresesek) (hm, a kep szele lelog):
kek:ubuntu
piros:suse
sarga:fedora
zold:red hat
kek:novell -
FTeR
addikt
a kis csoport alatt a komplett linux tábort értettem. mindenféleképpen arányait tekintve.
a wines megjegyzésemmel meg csak utalni próbáltam az általános álláspontra.
Novell látványos fejlesztéseket hozott, amivel lehet propagálni a termékcsaládot. nem emléxem olyan fejlesztésre az élmult évtizedben, ami hírével el tudta hagyni a platform eleve használók körét. -
A ''kis'' csoport jelenleg a felhasznalok tobbsege.
A win egyaltalan nem rossz platform, velemenyem szerint. Egy korrekt operacios rendszer, helyzetebol adodoan a legmagasabb szintu kompatibilitassal. Az utolso mondatod tehat nem ertem, valoszinuleg mindenkepp kotekedni akarsz, illetve flamet gerjeszteni, ami utan kijelentheted, hogy lam, te megmondtad. Rohej.
Mindenki hasznalja azt, ami neki jolesik. A windowssal semmi gond, a Microsofttal van nemi - ugyanis az nVidia az MS nyomasara hagyta abba a nyiltforrasu driver-projektjet.
En most eppen linuxot hasznalok, mivel C++ fejleszteshez idealis, rengeteget hasznalom a terminalt es a multiple desktopot is. Matlab, Mathematica fut, tehat ez is rendben van. Azt gondolom belatod, hogy gyakori ssh, X szerver, stb. hasznalat eseten eleg praktikus a Linux (SGI Altixra fejlesztgetek, amin Linux fut.) (Megjegyzem, a Vistat ki fogom probalni, ha a WinXP szamomra rendkivul idegesito dolgait nagyjabol kijavitottak, akkor johet, leginkabb azert, mert kevesebb aramot eszik a laptop win alatt, mint linux alatt. De ez meg jonehany honap.)
Aki pl. 3D grafikat vagy ilyesmit tol, meg se probalja a Linuxot - minek?
Mindennapi multimedia funkciok, netezes, stb. pedig minden platformon jol mukodik.
Egyebkent miert gondolod, hogy a Suse halad a legjobb iranyba? (Teny, hogy relative rengeteg irodai gepen fut Suse, de ez elsosorban annak koszonheto, hogy eredetileg nemet fejlesztes, es lokalpatriotakent azt valasztottak egy csomo ottani irodaban.) Strategiajat tekintve egyebkent szerintem is rendben van a Suse, csak technologiailag lemaradott, azaz irodaba oke, nekem pl. nem. (98%-ban a csomagkezelese miatt.) -
FTeR
addikt
hatalmas szemléletbeli különbségek vannak.
szten a linuxok közül a suse halad a legjobb irányba. viszont minden linux fan szerint az halad a legrosszabb irányba.
az idő feltehetően a suse-t fogja igazolni. de ez nem fogja megváltoztatni ama ''kis'' csoport véleményét.
mint tudjuk, a win a világ regrosszabb platformja, csak tul sok hülye él a világban.
[Szerkesztve] -
ngabor2
nagyúr
igen, az otthoni felhasználónak az ubuntu jelenleg a legjobb választás. esetleg nem
de vállalati szektorban valjuk be, az ubuntu nem igazán alternatíva jelenleg. a suse nekem se tetszik, nagyon saját irányba mennek, nem kompatibilis csomagszinten mással. de az ubuntu nem céges helyre való jelenleg. majd talán...
ha közeledik a winhez, az nem feltétlen baj. csak mindenki járjon jól. -
-
FTeR
addikt
nem vagy vmi nagy jóstehetség. tekintve, h majdnem minden ms topikhoz hozzászólok, plusz nem igaz, h nem tájékozódtam másfele is.
mondandómat nem korlátoztam a sambára.
novell alapvetően egy régimódi kereskedelmi cég. ez már a suse felvásárlása környékén sem tetszett a tisztelt közösségnek.
már akkor nagy bukást jósoltak az egésznek és sokan még most is ezt teszik, miközben a suse jön fel mint a talajvíz és linuxon sese látott innovációval száll be a közös tudás építésébe. -
Úgyhogy rövidítve ld. fentebb.)
). a dolog prózai oka, h az nt-t már a kezdetek-kezdetén 3 eltérő rendszerre fejlesztették.
2006 a linux éve! ;)
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
![[kép]](http://principe.homelinux.net/Aiglx.png "[kép]")
![[kép]](http://principe.homelinux.net/Xglx.png "[kép]")
Új hozzászólás Aktív témák
- BestBuy topik
- D1Rect: Nagy "hülyétkapokazapróktól" topik
- Autós topik
- Házi barkács, gányolás, tákolás, megdöbbentő gépek!
- Steam, GOG, Epic Store, Humble Store, Xbox PC Game Pass, Origin Access, uPlay+, Apple Arcade felhasználók barátságos izgulós topikja
- One otthoni szolgáltatások (TV, internet, telefon)
- Az AI megeszi a szoftverpiacot?
- Geri Bátyó: Megint tahó voltam – SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS
- ThinkPad (NEM IdeaPad)
- Spórolós topik
- További aktív témák...
- KBDFans Tofu 60 Redux, custom, angol feliratozású, PBT kupakos, hot swap, programozható billentyűzet
- Keychron Q0 Plus, kiterjesztett numpad kiosztású, halkított, PBT kupakos makropad billentyűzet
- Samsung Galaxy s24 Dual sim 8/128GB Független
- Keychron Q8 halkított, magyar feliratozású PBT kupakos billentyűzet + második csere belső
- Vegyes szimulátoros kiegészítők
- DOKKOLÓ BAZÁR! Lenovo, HP, DELL és egyéb más dokkolók (TELJES SZETTEK)
- Legion Pro 7 RTX 4090-es laptop 999.000Ft-ért, HP, DELL, Lenovo dokkolók 12.300Ft-tól
- RAKTÁRSÖPRÉS!!! - Videókártyák, Monitorok, Notebookok, Stb. - Szaküzletből! Számlával!
- Extra olcsó! HP 230 Vezetéknélküli USB-s Billentyűzet
- Konzol felvásárlás!! Xbox Series S, Xbox Series X
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest