Új hozzászólás Aktív témák
-
#16820480
törölt tag
válasz
#95561216
#74
üzenetére
most a .34-es kernellel nincs semmilyen problémám az igp-vel, de az viszont úgy általában egy probléma, hogy amennyire tudom nem létezik stabil linux disztró ezzel a kernellel, és nem nem is nagyon lesz talán jövőben sem, mert például a meerkat már .35-tel jön majd (persze lehet remélni, hogy abban sem rontották el, egyelőre nem próbáltam).
-
#95561216
törölt tag
Szenvedés alatt azt értem, hogy böszme lassú, még egy win7-hez képest is egy 1,6-os pentium-m és 768 mega ram társaságában. Az inteles igp-k támogatásáról meg ne is beszéljünk, ahogy haladnak előre csak rosszabb lesz - igaz ez nem egyedi ubi gond.
7.10 körül volt utoljára az, hogy a sebesség és funkcionalitás megfelelő egyensúlyban volt, azóta fél éves fejlesztési ciklusok épülnek arra, hogy új dizájnt kap, meg balra pakoljuk a gombokat, közben a bugok csak halmozódnak. És mindezt egy LTS kiadásban lépik meg, ahol jobban elvárná az ember, hogy stabilitásra menjenek rá.
-
#16820480
törölt tag
azért az M8-at felhozni a multitouch licensz elleni érvként szerintem kicsit erős
mármint nem véletlenül nem forgalmazzák azért külföldön, mert biztosan pattogna az alma, hogy mit képzelnek. amúgy nem a multitouch jogvédett (illetve ha igen, akkor sem az almások, hanem talán az ms érdekelt a dologban), hanem bizonyos alkalmazásai, például a pinch-zoom, és így tovább. -
#70
Noddy
senior tag
Csakénvagyok
#69
Noddy
senior tag
válasz
Csakénvagyok
#69
üzenetére
Szerintem nem. Meizu M8-ban is van ha jól tudom. Sőt ha a hardware támogatja linux alatt lehet így használni a tapipadot is. [link]
-
#69
Csakénvagyok
őstag
Csakénvagyok
őstag
A multitouch nem alma licenc?
-
#16820480
törölt tag
azért attól, hogy neked semmi bajod nincs vele, még sajnos nagyon sok hardver támogatása (főleg az újabbaké) elég problémás. péládul a nem olyan régen vásárolt laptopom esetében jó pár napos próbálkozás után sikerült egy akkor még béta állapotban levő kernel segítségével rendesen működésre bírni az intel 5700mhd vga-t. ugyanez nem mondható el például az egyik ismerősöm gma500-as vga-járól, amit konkrétan nem sikerült egyáltalán belőni (illetve egyszer igen, akkor kb egy hétig ment, aztán egy frissítés elrontotta megint a beállításokat). de péládul egy ismerősöm sony vaio laptopjában egyszerűen nem megy a beépített webkamera, ahogy az én régi usb kamerám sem megy rendesen, csak ha kézzel hozzáadok egy sort a skype indításánál (ami megint nem jó megoldás, mert ilyenkor kénytelen az egész skype root-ként futni, ami nem éppen biztonságos).
10.04 alatt már jó, de például 9.10 alatt nem volt hajlandó elindulni a grafikus felület a szüleim gépén, amiben egy x3100-as integrált vga van.és lehetne még sorolni. én is foggal körömmel ragaszkodom az ubuntuhoz (illetve most mint9-hez), mert nagyon sok szempontból sokkal előremutatóbbnak tartom a többi rendszernél, de hardvertámogatásban általában még veri bőven a windows, egyszerűen mert a gyártók ahhoz írnak inkább meghajtókat.
-
Mr. Byu
aktív tag
válasz
#95561216
#66
üzenetére
Azért kíváncsi lennék, ezt mivel indokolod.
Most akkor vonatkoztassunk el attól, hogy maga a felhasználói felület (szerintem) sokkal előrehaladottabb és felhasználóbarátabb a Win7-nél.Ha jól sejtem Te a hardveres támogatottságra céloztál, amivel kapcsolatban nekem már a 9.10 óta csak pozitív tapasztalatom volt (pedig azt teljesen különböző gépekre, köztük ősrégi és újabb laptopokra is telepítettem).
Ezzel szemben a HP egyik legnépszerűbb nyomtatóját, a LaserJet 1012-t telepítő CD hiányában csak kényelmetlen kutakodás és manuális telepítés árán tudtam működésre bírni Win7 alatt (a beépített illesztőprogi keresője nem tudott vele kezdeni semmit), és néha egészen egyszerű dolgokat is (pl. egy Creative webkamera) is csak hasonló bohóckodás árán lehet működésbe hozni (ezt is tapasztalatból mondom).
Ezeket az Ubuntu probléma nélkül, teljesen automatikusan felismerte és kezelte a csatlakoztatásuk után.
Ezt csak azért mondom, hogy érzékeltessem: van másik oldala is az éremnek. Én eddig csak az ellenkezőjét láttam igazoltnak annak, amit Te mondasz.
-
#65
Mr. Byu
aktív tag
Namelesske
#64
Mr. Byu
aktív tag
válasz
Namelesske
#64
üzenetére
Igen, ezt én se értem...
Szerintem az Ubuntu fikázók nagy része utoljára több éve látott Ubuntut.
Én csak 2 éve követem nyomon a fejlődését, és IGEN: 2 éve még voltak gondok, volt ami nem volt egyszerű.De most már feltelepítesz egy Ubuntu-t, meg 1 db (!) pakkot a szoftverközpontból (semmi konzol, ezt nem tudom honnan szedték sokan), és tökéletesen működik minden. Úgy, hogy annak a Win7 nyomába se érhet, a Mac OS meg lepacsizhat vele.
Minden a fejlesztőkön múlik, és bőven meg van a lehetőség szerintem a rendszerben, hogy nagyon átszabva már, de jól működhessen erre a célra.
-
Sanyix
őstag
nem wmp nem ezt csinálja. Annak a kódja kb olyan hogy rákattintasz, vár 10 másodpercet, majd kíirja hogy nem talált
de most tényleg látott már valaki olyat hogy a wmp rákeresett egy codecre és meg is találta? Mert én mindegyik verziót kibróbáltam, és állandóan az jön le hogy ez egy kamufeature -
Jajj, a postgeek korszak, de szepen hangzik
Egyebkent ha valamihez, akkor a C64-es idokhoz hasonlit ez a vizio: volt a gep, semmit nem kellett telepiteni, konfiguralni, csak berakni a lemezt/kazettat/cartridge-t, aztan hasznalni a programot. Mondjuk ez ket ponton kulonbozik az itt felvazolt alomvilagtol: egyreszt kb abszolut semmi bovitesi lehetoseg nem volt, voltak a gyarilag a gephez kitalalt periferiak, meg par masik, amiket egyes programok kulon tamogattak, aztan annyi, masreszt meg a "hasznalni a programot" azert messze nem volt postgeek dolog. Most sem az es oszinten szolva nem is nagyon latom, hogy mikor es hogyan valna azza.Amugy semmi akadalya nincs annak, hogy az Ubuntut ilyenre varazsolja az ember, az XBMC (ami azert nem tul nagy projekt) siman osszerakta az XBMC Live-ot, ami nem mas, mint egy lecsupaszitott Ubuntu + XBMC + nemi konfiguracio, bebootol, mukodik, nem kell semmit hekkerkedni - es ebbol egy ember par ora raero idovel faragott egy NV Ionra optimalizalt verziot, szoval linuxos alapon tenyleg nagyon gyorsan es konnyen megy a kusztomizalas (de hulye szo ez
). -
Erasmus
őstag
válasz
#95561216
#53
üzenetére
ha valamit jól lát jobs, akkor sztem éppen ez az: hogy a consumer számítógépek klasszikus korszaka véget ér. az otthoni pc olyan mindennapi használati tárggyá fog válni, amihez nem kell majd tudni, hogy mi az az operációs rendszer, mi az a kernel, driver, vírusirtó, dependency, gcc, miazmás. csak be kell kapcsolni, és használni kell, mint (lásd fent) a tévét. de akár jó példa erre a játékkonzol is.
ez nyilván szokatlan lesz annak a generációnak (ezek vagyunk mi), akik a hőskorszakban nőttünk fel, és gépi kódban programoztunk c64-en meg magunk szereltük össze a konfigjainkat (a fiatalabbak meg csinálták azt, amit
). röviden: a postgeek korban már egyáltalán nem kell majd szakinak lenni a gépek használatához, nem fognak minket hívni a szülők, a szomszédok, hogy telepítsünk oprendszert, vírusirtót stb. erre a készségre otthon nem lesz szükség (a vállalati számítástechnika nyilván más tészta).sztem ebben a folyamatban fontos szereplő az ipad. az okostelefonok, amiket említesz, szintén az egyszerűbb kezelhetőség felé mozognak. ez nem azt jelenti, hogy kevesebb funkciót tudnának, nyilván nem, hanem azt, hogy ezek használatához egyre kevésbé kell geeknek lenni.
-
Erasmus
őstag
bambano: jó, aki hülye, hülye, azzal nem lehet mit kezdeni. de azért te is érted, hogy miről beszélek?
Vladi: legyen úgy, hogy zseniális rendszer lesz az egyes táblákra testre szabott ubuntu, én tényleg drukkolok. ha ez a customization nem meló, annál jobb. de meló még így is akad: a multi-touch támogast például nagyon okosan és ügyesen kell megcsinálni, mert a többiek magasra tették a lécet (és nyilván nem a winről beszélek). arra is figyelni kell majd, hogy a custom rendszerekhez meglegyen a custom repo, ahonnan az adott gépre optimalizált appok elérhetők és telepíthetők, kb. egy kattintással. más kérdés, hogy ez utóbbi nem a canonicalon, hanem az oem-gyártón múlik majd, de legalább ugyanolyan fontos a sikerhez. az is kérdés, hogy mondjuk egy asus, de akár még egy dell is, milyen hévvel, erőforrásokkal tud egy ilyen app repó mögé odaállni.
-
#95561216
törölt tag
ebben volt nagyon ügyes az apple sztem, és pont ezért minden olyan tablet bukás lesz, amelyiket bonyolultabb kezelni, mint az ipadet.
Már ne haragudj, azt leszámítva, hogy ezt szajkózza az apple marketingrészlege, miért is lenne igaz? Az okostelefonok tán nem azért terjedtek el, mert jóval többet nyújtottak a távirányító egyszerűségű társaiknál? Meg aztán mennyi ipad fogyott, kétmillió? Annál a fanboyok többen vannak, nem beszélve a nagyobb tételű éttermi, meg iskolai presztizsbeszerzésekről. Szóval lehet lesz belőle forradalom, de egyelőre csak színes proskektusokon.
-
Szerintem sokkal egyszerűbb, ha az ember beírja a Szoftverközpontba, hogy "MS fonts", majd telepíti őket. Egyáltalán nincsen szükség efféle bűvészkedésre, ha meg van az embernek megfelelő licence-sze, akkor meg fél perc átmásolni a Wines fontokat a helyükre, ahogy jómagam is tettem. Mert hát ugye az mégiscsak kicsit más (korrektebb) eredményt ad. Ettől függetlenül még zavar az, hogy ilyesmit kell tennem.
-
Szerintem egy disztribúciót nem azért készítenek, hogy a felhasználó átvariáljon benne mindent. Ha nem tetszik az összeállítás, lehet keresni másikat, szimpatikusabbat. Az, hogy magadnak testre szabod a rendszert, nem jelenti azt, hogy minden egyes felhasználónak ez lenne a dolga. Telepítés -> Szoftverközpont -> pár kattintás, ennyi. Ezután remekül megy a rendszer, normál esetben nincs vele gond. Persze lehetnek problémák, számosak, bugok. Ezek megoldásához kell idő és ismeret, ezt be kell látni. Ilyenkor elő-elő kerülhet a terminál is, de alapjáraton nincsen rá szükség.
Zavarhat sokakat az, hogy nincsen benne korrekt MS font, engem az zavar, hogy mindenhol azokat használják. A böngésző működését viszont ez nem hátráltatja, meg is lehet szokni, hogy ez nem Windows.
-
Vladi
nagyúr
De. Valójában könnyebb, mint hinnéd. Véges számú géptípusra optimalizálni néhány alkalmazást nem túl nehéz a linux világában.
Azt írod fentebb, hogy a fanatikus userek akár kernelt is forgatnának azért, hogy tableten fusson a linux. De miért tennék, ha egyszer már megtette a disztribútor?
-
lapa
veterán
egyrészt ne kóstolgass, mert mindjárt átküldöm neked az egész txt-t aztán mütyürkészhetsz nekem minden varázslatot meg sed-et rá. egyelőre if-fi szintű shell scripteknél tartok, installálni meg ezt már nem szoktam olyan gyakran, mint más operációs rendszereket *.
másodsorban bele lehet kötni a kiterjesztésbe is, de ha neadjisten egy win-es valakinek átküldöm, akkor ugye jól jöhet.
harmadsorban nekem eddig jobb fent volt a gombicsek, ezentúl is jobb fent lesz a gombicsek. ahogy néztem a jobb felső sarok üres egyelőre, szóval bármit is álmodtak oda, egyelőre az nem van ott. majd ha lesz ott egy "ingyen sör" gomb, akkor az megy a másik három sarokba, gombicsek marad jobb fent. azt meg szerintem senki nem szopja ki az ujjából, hogy van ilyen tweak okosság, nekem a gugli a keményvonalas konfigátírósat mondta.
ettől függetlenül tudom, hogy jó, hogy lehetne benne "ingyen sör" gomb.
ettől még függetlenebbül amit írsz nemigen releváns, ha elolvasod mire válaszoltam.
* höhöhö
-
Vladi
nagyúr
"hogy letöltsd a szükséges csomagokat pár kattintással, hogy mp3-at tudj lejátszani?"
Tovább megyek. Mi akadályoz meg abban, hogy ubuntuból csinálj egy kompakt telepítőt, ami tartalmaz mp3-at meg minden szart eleve, direkt ilyen gépre kihegyezve. Semmi?
Fentebb Erasmus kérdezte, hogy van -e olyan ubuntu ami alapból lejátszik mp3-at. Mivel fedora alatt ugyan ez a szitu, így átfordítom:
Van olyan fedora, ami alapból lejtászik mp3-at hekkelés nélkül? Van, úgy hívják omega.Az is írta fentebb, hogy sokat kell még hekkelni rajta, hogy használható legyen. Én pont fordítva látom. Nagyon keveset kell. Megcsinálni 2-3 szakembernek egy ilyen gépre specializált disztrót valójában nem sok munka. Onnan a usernek semmit nem kell csinálnia.
Egyébként pont ez a tanulsága a 60 millió féle disztrónak. Most ide kell egy, hát csinálnak.
(#19) sheratan:
Ezaz. LInuxmint ezt nem tudtam.
-
bambano
titán
Egy percig sem volt kérdéses, legalábbis előttem nem, hogy a felhasználók nem fognak újrafordítgatni semmit. Ezt csak te akarod belemagyarázni. Ergo az, hogy miből fordítanak újra, nekem nem probléma.
Az az állítás, hogy nem lesz rá alkalmazás, viszont nem állja meg a helyét, mert aki lefordította a sajátját androidra, annak van forrása, az le tudja fordítani tabletbuntura is. Ezt a nyilvánvaló lehetőséget kifejeltetted az elképzeléseid közül.
Meg az is egy nyilvánvaló lehetőség, hogy az ubuntusok megoldják, hogy legyen nekik dvm-jük. Akkora cégméretnél ez már nem probléma. És akkor nem kell megint senkinek sem a fordítgatással foglalkoznia.
-
Erasmus
őstag
jaja, ebben egyetértünk. a desktop win ugyanezekért nem jó önmagában a tabletre...
és az, hogy a canonical oem-es főnöke beszélt minderről, tényleg azt mutatja, hogy ez a cél: a gép gyártójával együttműködve kb. olyan eszközspecifikus, custom rendszert csinálni, mint amilyen az apple ios. ok, ez nem lehetetlen, nyilván, de azé nem is kis feladat...
-
lgb
tag
Ok, de valasszuk kulon a dolgokat! Barmennyire is azt akarja par ember hinni, hogy a netbook, az "okos telefon" akar, vagy a table pc szerusegek "normal PC-k", azert ez nem igaz, nem veletlen, hogy ugye sokan csalodnak pl netbook-ban is mert azt varjak, hogy az egy "teljes erteku PC", es meg ha windows is van rajta, ra fognak jonni, hogy nem feltetlen, lassu, kenyelmetlen, stb. Meg kell erteni, hogy ezek a cuccok nem 1:1 viszonyban allnak egy "asztali" PC-vel, szerepkoruk kisse specialis. Ha eljutunk ide, akkor az is lathato, hogy ezekre a cucokra nem feltetlen egy "generic OS" az idealis, meg akkor sem, ha elvileg mondjuk ra tudod tenni. Vonatkozik ez a Windows-ra, de akar vmilyen linux disztribuciora is, akar az ubuntu-t is nezhetjuk most a pelda kedveert. Persze, megteheted, de lehet csalodni fogsz az eszkoz "specialis" volta miatt.
Mit akarok ebbol kihozni? Azt, hogy meg ubuntu eseteben sem feltelten igaz, hogy most mindenki tolse le "hazilag" a cuccot es installjon ra, es oruljon. Az en meglatasom az, hogy a canonical elkepzelese inkabb az, hogy maga a hw gyarto fog tudni elore telepitett OS-ssel adni netbook-ot, vagy most peldankban ezeket a "tablakat", ami egyreszt az adott celra mar custom-izalva van, masreszt esetleg csomo olyan dolgot tartalmaz, amit egy "generic" ubuntu telepitesnel alapbol nem kapsz (meg ha akkor sem nehez amugy meglepni, es csak GUI-n at is tok jol megy). De ez windows-ra is igaz lehet valamennyire, nem feltetlen lesz elemeny egy ilyen cuccon az, marha egyaltalan nem neked kell tokolni ott is azzal, hogy driver-t keress, meg miegymas. Ugyanilyen pelda a google ChromeOS-se, hogy bar letoltheted (ChromiumOS neven, open source), azert nem sok mindenre jo (az meg annyira se mint az ubuntu, eleve mas a filozofia - es bar a ChromeOS amugy ubuntu alapokra epul -, csak a filozofia miatt idezem meg most ezt a peldat, technikailag kicsit mas ez a "cloud computing" mint egy atlag ubuntu install persze), a Google mondta is, hogy az emberek 99% persze a gepre installva, hasznalhato allapotban kapja, keszen, nem neki kell feltennie, vagy elemi melyebb szintu beallitasokat vegeznie.
Ehhez kapcsolodik az pontosan amit irtal: a TV keszulek esete, de akkor mar nem ubuntu vagy linux specifikus tobbe a kerdes: ugyanugy nem szeretnel te a TV-re windows-t sem tenni (tegyuk fel hogy lehet), ha neked kell szarozni az installal, az extra dolgokkal amihez lehet driver sincs sehol (legalabbis nem hetkoznapi perfiferiak vannak benne), stb.
Tehat en kicsit ugy erzem, hogy ugyanugy ez windows-rol is elmondhato, amit most itt leirtal, ez nem OS fuggo problema, ahogy mondod is, az Apple modelje annyibol tok jo, hogy adott hw-re adott OS-t, egyben, osszecsiszolva, legtobb embernek ez kell, es nem erdeklik a reszletek. Ilyen szempontbol a windows is szar valasztas, ha te akarod utalog feleroszakolni egy nem "atlag" PC-re. Ebben tok igazad is van, de ha olvasol ubuntu/canonical vagy akar google hireket, akkor latod, hogy az o filozofiajuk is emlekeztetni kezd az Apple-re: annyibol jobb is imho, hogy letoltheted, ha akarod, miegymas, de az ajanlott es az emberek nagy reszenek bejovo megoldas nyilvan az lesz, hogy ok az adott hw gyartokkal kotnek megallapodasokat, es azokra a dolgokra, mar elore telepitve, "osszecsiszolva", mindenestul ott lesz, nem kell neked allitgatni dolgokat ilyesforman ...
-
floatr
veterán
Nyilván... szerinted
Nem követi a specifikációt, de azon alapul. Nem elég egy újra fordítás, mert miből, hova és hogyan fordítod. Nincs köze a JRE libekhez, sajátokat használ. Nem szabvány, nem licenszelt dolog, hanem egy eszköz/platform-specifikus vm, ezért sem hívják java-nak többek közt, így bárgyúság lenne azt várni bárkitől is hogy majd húdeorrbaveri őket ezért.
Amellett meg senki nem fog "újrafordítani" semmit, és egy felhasználó sem fogja elviselni, még ha lehetőség is lenne az újrafordításra. Mert olyan embereknek készül, akik egy telefont még tudnak használni
-
Erasmus
őstag
értem én a jogi problémát, és a mögötte álló elvet nem is vitatom - de itt nem erről van szó.
azt kell észrevenni, hogy ezeknek a tábláknak pontosan az a lényege, hogy a kezelésükhöz effektíve nem kell érteni a számítógéphez. talán pontosabb okos, többfunkciós szórakoztatóelektronikai cuccról beszélni, mint pc-ről, komputerről, mert olyan magától értetődőnek kell lennie az interfésznek, mint amilyen mondjuk a tévé távirányítója. ebben volt nagyon ügyes az apple sztem, és pont ezért minden olyan tablet bukás lesz, amelyiket bonyolultabb kezelni, mint az ipadet. erre jött rá a hp is, amikor a vége felé kidobta az egész win7-es, atomos slate-tervet.
namost amikor bekapcsolsz egy tévét, nem akarsz mindenféle figyelmeztetést olvasni, meg letölteni cuccokat ahhoz, hogy működjön, hanem szimplán használni akarod arra, amire való. és ok, hogy egy tablet egy csöppet komplexebb feladatokra képes, sőt külön fícsör rajta a szoftvertelepítéssel való funkcióbővítés, de ezt nagyon a hétköznapi emberhez kell szabni. minden bonyolultságot, technikai izét láthatatlanná kell tenni, el kell érni, hogy a rendszer csak akkor kérdezzen bármit is, és akkor is csak nagyon egyszerű dolgokat, ha az megkerülhetetlen, stb. hülyebiztosnak kell lennie.
és én a meegóban sokkal jobban látom az erre való törekvést, mint az ubuntu netbook remixben pl.. de még a meego is nagyon messze van a céltól.
nem a linuxot támadom. ti azok a userek vagytok, akik akkor is felpakolnák a linuxot a tabletre, ha semmiféle támogatás nem lenne hozzá. ha kell, kernelt fordítotok, stb.
de a tablet, már ha az ipad jelöli ki az irányt, nagyon más rétegnek szól: a tömegeknek. ha valamiban nagy az ipad, az éppen az, hogy úgy személyi számítógép, hogy nem veszed észre, hogy az. az operációs rendszer, a konfiguráció, a szoftvertelepítés stb. minden bonyolultságát elrejti előled, és marad egy nagyon jól kezelhető, pofonegyszerű felület. na hogy ez hogy lesz az ubuntuból, én azt nem látom.
-
lgb
tag
válasz
#40553216
#31
üzenetére
Btw, mintha a canonical licencelt volna a fluendo-tol az mp3-as codec-et a gstreamer-be mert az ubuntu music store is azzal menne. Mondjuk ebben nem vagyok biztos, mivel sose probaltam ki
Ugyanugy: elvileg van mar pl codec discovery es akar atumatice felajanlja telepitesre, ha vmi olyan codec-et hasznal ami alapbol nincs, de ezt se probaltam soha, mivel en inkabb kezzel pakolom fel magam a dolgokat mar install utan, persze gondolom az emberek 99%-a nem feltetlen ilyen Nekik jol johetnek viszont ezek az automatizmusok, melyek ezeket az elvi hatranyokat is eliminaljak, amirol itt beszelgetunk ("nincs alapbol mp3 support" stb). Akkor viszont ez maris nem erv tobbe, hogy "emiatt szar". -
bambano
titán
nyilván nyilván nyilván és nyilván...
marhaság.
ha valami megfelel a jáva specifikációknak, akkor bármelyik jáva vm-en futnia *KELL*. Ha valami a dalvikon fut, máson meg nem, akkor majd a Sun/oracle jól orrbaveri érte, mert ha valami jáva, annak követnie *KELL* a szabványokat.Az, hogy a dalvik másképp kezeli a classokat, nem tétel, egy újrafordítást mindenki el bír viselni. Azt gondolom, ideje lenne befejezni a szabványokkal szembemenő találgatásokat.
-
floatr
veterán
A dvm lehet h java forrást használ, de nem igazi JVM, nem java bytekódot használ. Nyilván lehet valahogy portolni, nyilván csak pénz kérdése, nyilván belátható viszont h nem lenne teljesen egyenértékű. Nyilván a marketben lévő soktízezer alkalmazás jelentős része nem futna azonnal hibamentesen, ezért nyilván a fejlesztőket kéne sztatni supportért, ami nyilván elég körülményes és sok esetben leszarós lenne. Nyilván ha egy alkalmazás FOSS-alapú lenne, akkor bárki piszkálhatná, és hamarabb készülhetne hozzá fix, miegymás, de nyilván az android market sem GPL és egyéb barát.
Nyilván ha nem lesz android market, akkor meg megette a fene a nagy kompatibilitást. És nyilván az ipad és feltörekvő konkurenciái miatt a zemberek efféle funkcionalitást keresnek majd, amit ha nem találnak nyilván szarozni fogják az egészet ahogy van.
Csupán csak ennyi, röviden, tömören
-
pampika
őstag
+1
amihez nincs kodek, szól, leszedi, használja. sztem ez abszolút user friendly. annyit meg talán az egységsugarú is felfog (mivel az arcába van tolva), hogy most nem megy, de ha ide kattint, akkor menni fog. wmp is ezt csinálja, ha ott sikerül felfogni, talán ubi alatt is megy -
bambano
titán
Miért pont a dvm-et lenne gond portolni??? Űrhajóérték úrnak van rá pénze dögivel, majd megoldja. A dvm egy jáva vm. Ami dalvikon fut, annak futnia kell minden más jáva vm-en is, különben nem lehet jávának nevezni a dvm-et. Úgyhogy attól, hogy a dvm esetleg nem portolódik, a cuccoknak mennie kell máson is. Az már csak egy apró részlet, hogy android sdk van linuxra, úgyhogy a lényeges cuccokat *már* portolták.
Az androidra sincs olyan nagyon sok "fejlesztő cég" által írt komoly applikáció. A többség viszonylag egyszerű program, nem egy fotóbolt vagy autocad.
A szkepticizmusodat el tudom fogadni, csak az alátámasztásul hozott érveket nem.
#16: kellett hirtelen ismerősnek notebook szerűség, előkaptam egy umpc-t, faragtam ubuntus netinstallt, felugrott rá az ubuntu, beírtam a wifi kódjait, oszt jónapot. Ja, beírtam az imap szerver adatait is a viharmadárnak. Azóta használják napi sok órában azt a gépet, én meg nem is láttam többet.
#17: nem értem ezt a font sírást... felraktam egy ubuntut egy umpc-re és minden működött, voltak használható fontok, stb. Most ha nagyon szőrözni akarok, nézz meg egy computer modern fontot, ahhoz képest az összes többi font (w7, linux, osx) hulladék. Mégis emberek tömkelege képes elolvasni egy weboldalt a rendelkezésére álló fontokkal.
Az meg, hogy az ubuntu figyelmeztet, hogy jogi bajaid lehetnek, nem bug, hanem feature. A többi miért nem figyelmeztet?
-
lgb
tag
válasz
#16820480
#24
üzenetére
Jah, az egy VM. Viszont az egesz VM vegulis portolhato lenne kb akarmelyik OS-re, ha nagyon akarjuk. Sot talan a google andorid SDK-ban van is emulator arra a celra. Ha ez normalisan meg vna oldva, akkor kvazi felvertezhetunk tetszoleges OS-t azzal, hogy kepes android applikaciokat futtatni, ugy mellekesen ... Mondjuk szamomra kerdeses, hogy ugyanazt a user elmenyt nyujtja-e mint egy nativ app, hiszen akkor ott ugye "mobil" szeru az elmeny, lehet adott felbontasu ablakkal, stb.
Amugy: most hirtelen ezt talaltam.
-
#16820480
törölt tag
jó, kicsit hülyén sikerült megfogalmazni, hogy mire gondolok: a lényeg, hogy az android esetében egy a dalvik motor (vm?) futtatja a dolgokat.
lehet, hogy hülyeséget mondok, de ez kicsit olyannak tűnik nekem, mintha a wine alatt futó programokra mondaná valaki, hogy milyen könnyű is azokat portolni mondjuk egy ubuntura, hiszen mindkettő linux. -
-
floatr
veterán
Ha win alatt a média pléjer nem tud valamit lejátszani, akkor elszalad haza, megnézi h van-e hozzá kodek, miegymás (nekem eddig mindig csöcsre szaladt ez a része). Ubi alatt ha egy média lejátszásakor gixer van, hasonló történik azzal a különbséggel, hogy egy olyan általános csomagot tölt le, amivel utána minden megy. Nem is értem, hogy ez miért probléma...
A betűtípusokkal kapcsolatban meg a win-only üzemmódban rakott oldalak nagyban segítenek a szemléletmód kialakításához, de lassan alakulnak a dolgok többek közt a gugli font library használatával. Amúgy meg a legtöbb esetben a restricted extras a legelső telepítés egy alap bubin, ezt nem árt megjegyezni.
-
lgb
tag
- mondj egy olyan ubuntut, ahol alapból megy az mp3-játszás, és nem figyelmeztet, hogy jogi problémák vannak, miazmás.
Ezt nem vagy kepes megerteni, hogy ez _nem lehetseges_. Mivel elvi, jogi problemakat vet fel. Vagy akkor vegyel penzert ubuntu-t valakitol, esetleg nehany gepen OEM elotelepitett van, aki aldoz penzt arra, hogy licenc megallapodast kot a jogtulajdonosakkal. Valoszinu windows-ban sem lenne ilyen, ha "ingyen lenne", mert akkor a Microsoft mibol fizetne ki ezeket a jogdijakat pl? Ezek mellett igazan nagyon megerolteto kiadni 1-2 parancsot, vagy ha zavar a konzol, akkor software centerben installalni a megfelelo codec-et. Kb 1 perc. Ez szerintem nem nagy ar a jogi baromsagok miatt, ami miatt az egesz van, es amirol az ubuntu nem tehet nyilvan, de gondolom minden ceg (MS is) orulne ha nem kene neki se fizetnie ertek
Csak ugye ok at tudjak haritani a vevoikre konyebben, mert az pl kevesbe jellemzo, hogy Windows csak ugy letolheto lenne, es meg ugy is legalis marad.A fontokat tovabbra se ertem, errol elsosorban a web design-erk tehetnek, hogy MS-nel hasznalt fontneveket drotoznak bele mindenaron. Most ha csinalok egy weboldalt ahol vmi windows-eknal nem szokasos fontot hasznalok, akkor en is szidhatom a windows-t, hogy miert nincs abban alapbol ilyen?
Mindazonaltal ez ilyen megerzes jellegu valasz a reszemrol, mert en ilyen jelenseggel nem talalkoztam meg (1-2 kirivo esetet leszamitva, de ott megnezve az oldal html kodjat, vagy W3C validatorat raeresztve latszik, hogy olyan borzalom, amit en szegyelnek kiadni a kezem kozul ... imho ezen weboldalak nagy resze olyan maradvany ami meg az IE6 meg stb korszakbol jon, amikor MS probalt nem szabvanyok alapjan, sajat szabvanyt teremeteni, amirol azota - hala az istennek - letettek). Szoval ez konkretan az MS hibaja, mint lathatod. Azert ha csak azt nezed, hogy mondjuk egy up-to-date firefox, chrome vagy opera pl hogy teljesiti az Acid3 tesztet mondjuk az IE-hez kepest, akkor ez tisztan latszik is ... -
#16820480
törölt tag
pont ezt akartam írni, csak megelőztél
először egy dalvik motorot kéne porotlni, és utána lehetne egyáltalán arról beszélni, hogy alkalmazások és kompatibilitás. sajnos ez még saját platformon sem olyan egyértelmű például az eltérő android verziók (eltérő kernel, stb) miatt, meg szoktak felbontásokkal is gondok lenni. szép és jó dolog, hogy az android is linux (igazából nem, csak linux kernelre épített, többnyire, de nem egészen, openszósz rendszer), de ettől még nem túl nagy az átjárhatóság az asztali linux rendszerekkel.Erasmus: ízlés kérdése... én akkor sírtam el magam majdnem, amikor ~2 év után indítottam egy win7-et, és megláttam, hogy ott hogy néznek ki a weblapok. nem is beszélve az ázsiai betűtípusokról
amúgy a Linux Mint-ben mennek az mp3-ak, és nem figylemeztet semmire. -
A szöveges dokumentumoknak nem kell .txt kiterjesztés, ez nem Windows.
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Sőt, le is futtathatod a jól összeállított parancsokat aztán kész.Mért kezdené az ember úgy, hogy a gconf-editorban (nem mellesleg Ubuntu Tweakban pár kattintás) átállítja az ablakok gombjait jobbra? Nem véletlen rakták balra őket, később lesz ott mi elfoglalja a helyet. Persze ha nem tetszik, akkor is legalább van lehetőséged változtatni rajta. Néha nagyon is jól jön, hogy gyakorlatilag bármit tehetsz a rendszerrel.
(#17) Erasmus: de mi akadályoz meg abban például, hogy letöltsd a szükséges csomagokat pár kattintással, hogy mp3-at tudj lejátszani? Még egy összefoglaló csomag is van, hogy ne kelljen erőlködni (Ubuntu Restricted Extras).
Amúgy meg nézz rá egy Ubuntu Netbook Edition-re is.
-
Erasmus
őstag
visszakérdezek:
- mondj egy olyan ubuntut, amelyiken alapból vannak használható minőségű betűtípusok (én mindig elsírom magam, amikor az ubuntun először indítom a böngészőt, és meglátok egy weboldalt a mindenféle free helyettesítő fontokkal...)
- mondj egy olyan ubuntut, ahol alapból megy az mp3-játszás, és nem figyelmeztet, hogy jogi problémák vannak, miazmás.dabadab: igazad van, persze. átfogalmazom: én az ubuntuban nem látom ezt a potenciált. míg az android sosem volt geek-rendszer, kezdetektől fogva az egyszerű usability volt a szempont, a ubuntu a mai napig az, hiába dolgoznak évek óta a kezelhetőség, konfigurálás stb. egyszerűsítésén.
és az sem igaz, hogy a tableten majd sokkal egyszerűbb lesz, mert a hardver egységesebb. az ipad esetében igen, így van, mert ott durván körülhatárolta a lehetőségeket az epöl. de amit most látunk: lesz arm, lesz atom, meg lesz usb... innentől ez sem olyan eccerű.
-
lapa
veterán
hát tudnék neked mutatni azért egy "install.txt" nevű kis gyűjteményt, amibe azokat a parancsokat pakoltam, amik a teljes(ebb) működéshez kellenek.
lehet, hogy ezt mindet meg lehet csinálni júzerspace-ből, de nem.
persze így végignézve egyik se kritikus egy átlag júzernek, de azért akad pár fontos dolog.
érted mondjuk 10.04-en úgy kezded, hogy "registryben" turkászol, hogy jobbra legyen a bezáró gomb. ilyesmik vannak azért dögivel.
-
lgb
tag
Erdekes, en egy ilyen problemaval sem talalkoztam amit emlitettel, mindenfele ganyolas nelkul is
Az mp3 azert erdekes kerdes, mert ugye elvileg azt nem lehet "csak ugy" ingyen hasznalni, hanem licenc dijat kell szepen fizetni erte. Ezert van, hogy default-ban alapbol tenyleg nincs mp3 tamogatas, de kb egy parancs kiadasa az egesz, hogy legyen aztan (ezt azert nem neveznem bonyolultnak), illetve nyilvan adott celra hasznalt ertelmezesben (pl egy gepre a gyarto elotelepiti stb) ott donthet ugy, hogy mar benne van alapbol, akkor ezt lerendezni az a ceg a megfelelo licenc/szabadalom/tudomisenmi tekinteteben. Ha veszel egy windows-t vagy barmit, akkor nyilvan azert is fizetsz, mert MS kotott vmi megallapodast a megfelelo emberekkel, viszont ezert a windows vetalaranak valamely kis szazalekat te ki is fizeted. Ha "csak ugy ingyen" letoltod a netrol az iso-t, es arrol installsz ubuntu-t, az nyilvan nem feltetlen ugyanez az eset. Viszont a betutipus problemat tenyleg nem ertem, nekem a windows tunik pont szegenyesnek ebben a tekintetben, pedig en norveg, izlandi, stb nyelvek miatti erdeklodesem kapcsan ilyenekre is szuksegem van, megse volt belole soha gond. Sem pedig a fontok minosegevel. -
floatr
veterán
Talán feltűnt, hogy android alá fejleszteni nem teljesen ugyanaz, mint bubi/debian alá fejleszteni. Portoláshoz először magát a dvm-et és csatolt részeit kéne portolni, az meg nem annyiból áll, hogy leforgatod forrásból.
Aztán megitn jó kérdés, hogy egy fejlesztő(cég) mennyire szarja le, hogy bubi tablet edition is van, amikor az android finoman szólva is megeszi a piacot, és az bőven elég neki. Arra meg kár építeni, hogy majd a nyílt forrású alkalmazások...
(#12) n00n egy kicsit árnyalja a képet, bár ebben a tekintetben elég szkeptikus vagyok.
-
Noddy
senior tag
Ezt az ubuntu store és apple app store dolgot nem értem.
Ott a Szoftver központ ahonnan kismillió plusz egy alkalmazás elérhető és nagy része GNU/GPL licenszes, de ha nem akkor se kell érte fizetni...
Szerintem alkalmazásban nem lesz hiány. Az más kérdés, hogy ha valamit megszoktak az emberek és nem szeretnének váltani. -
floatr
veterán
A ms már kitalálta, WEC7 a neve.
Bubi esetében ne sajnáld nagyon a júzert, mert egy mozdulattal minden említett dolgot lehet telepíteni, a Mint esetében meg helyben van minden. A kezelhetőség szerintem messze jobb, mint a kurrens windows-ok esetében, dehát sokan sokfélék vagyunk ugye.
Ami inkább problémás, az az okostelefonoknál megszokott store-alapú mechanizmus, és a sok alkalmazás elérhetősége. -
bambano
titán
Akkor sorold fel légyszíves, hogy:
- melyik ubuntut kell rendszert hackelni konzolon keresztül
- melyik ubuntuban nincs betű
- melyik ubuntun nem lehet mp3-at lejátszani.Szerintem aki így kezdi a hsz-ét, mint te meg az előtted levő hsz írója, annak szemészet javasolt.
Megj: az ubuntu nem tökéletes. Én speciel nem szeretem. De aki fikázza, az erőltesse már meg magát és hozzon olyan érveket, amik megállják a helyüket, mert ezek itt marhaságok.
-
bambano
titán
Lássuk csak, min is alapszik az android: csak nem a linuxon? És mi akadályozza meg a fejlesztőket, hogy átpakolják az androidos alkalmazásokat ubuntura? Hint: SEMMI.
Az apple cuccainak meg az a nagyon nagy hátránya, hogy nagyon kötött úton lehet kiadni rá egy szoftvert, cenzorokkal, stb. stb. Ez itt nem lesz.
Az egyetlen komoly hátránya az ubuntus táblagépnek az, hogy apple cuccokat lehet a kezedbe adni (létezik, vásárolható), olyan táblát, amire később ubuntut raksz, jelenleg nem.
-
Hát, nem tudom. Én bőségesnek találom az Ubuntu tárolóiból elérhető alkalmazások mennyiségét. Persze a platform az más, így nyilván nem minden lesz ugyanúgy elérhető, de nem félek attól, hogy a szegényes kínálat miatt elhalálozik a projekt. Meg persze bizonyára lesznek vállalkozó kedvű fejlesztők, akik a tipikus táblagépes felhasználásra írnak programokat.
(#3) Erasmus: hackelni a rendszert? Miért kellene egy táblagépen, amihez igazítva lesz a rendszer ilyesmit csinálni? Betűtípus? Jogi akadályok vannak persze, bizonyára az Android majd a Gúglis betűtípusokat hasznosítja. Mp3-at meg nehogy már ne lehessen lejátszani, amikor ott a hírben is az Ubuntu One Music Store
.Na jó, persze van hová fejlődni, de azért nem kell máris az elején temetni a rendszert, mégiscsak komolyabb múlttal rendelkezik a Linux, a disztribúció, és vannak komoly fejlesztők is.
-
Erasmus
őstag
meg lehet csinálni, ebben igazad van, pl. a meego sztem egy jó irány, de például egy android (esetleg chrome os) és főleg az ios 4 (aka iphone os) mellett valami nagyon jót kell csinálni ahhoz, hogy egyáltalán opció lehessen. meg talán még a microsoft is kitalál valamit, amikor belátja, hogy a win7 önmagában ide nem jó... szóval nem lesz eccerű ezen a piacon szóhoz jutnia a linuxnak, baromi sokat kell dolgozni a használhatóságon.
-
#25954560
törölt tag
egy jo programcsomagot ossze lehet allitani es nehany theme is sokat segit. nagy konnyites h egy (-ket) hardverre kell megcsinalni, tehat a hack-eles kimaradhat. viszont az ubuntu az utobbi idoben egyre kevesse 'light' oprendszer, rengeteg felesleges progi fut alatta h minden eszkoz plug'n'play meg felismert/felhasznalhato legyen alatta.
gyakorlatilag ha jol megcsinaljak, minimalis koze lesz az ubuntuhoz. ha meg ubuntusan hagyjak, nem lesz annyira hasznalhato erre a feladatra. -
Erasmus
őstag
ezt én is így látom. meg hát ebbem a szegmensben nem opció, hogy a usernek hackelni kell a rendszert konzolon keresztül, meg nincs normális betűtípusod, meg nem tudsz mp3-at játszani, miazmás. a linux olyan messze van még ma is attól a kezelhetőségi szinttől, ami ide kell, hogy hajaj...
-
mármint nem véletlenül nem forgalmazzák azért külföldön, mert biztosan pattogna az alma, hogy mit képzelnek. amúgy nem a multitouch jogvédett (illetve ha igen, akkor sem az almások, hanem talán az ms érdekelt a dologban), hanem bizonyos alkalmazásai, például a pinch-zoom, és így tovább.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.Új hozzászólás Aktív témák
- Eredeti - Choice - Bundle - Steam kulcsok beszerzése. Írj kérés PM-et!
- AKCIÓ! Jogtiszta Windows - Office & Vírusirtó licencek- Azonnal - Számlával - Garanciával - Nint.hu
- Windows 10/11 Home/Pro , Office 2024 kulcsok
- Windows 10 11 Pro Office 19 21 Pro Plus Retail kulcs 1 PC Mac AKCIÓ! Automatikus 0-24
- Keresem az alábbi PC játékokat! (Teljes lista a leírásban!)
- HATALMAS AKCIÓK! GARANCIA, SZÁMLA - Windows 10 11, Office 2016 2019 2021,2024, vírusírtók, VPN
- APC UPS 950VA (BX950MI-GR)
- Új állapotú, csúcstechnológiás Roborock Saros Z70 robotporszívó
- Új Dell 5330 Latitude 13.3 FHD IPS Touch i5-1235U 4.4Ghz 16GB 512GB Intel Iris XE Win11 Pro Garancia
- GYÖNYÖRŰ iPhone 14 Pro Max 256GB Space Black - 1 ÉV GARANCIA, Kártyafüggetlen,MS3489
Állásajánlatok
Cég: CAMERA-PRO Hungary Kft.
Város: Budapest
Cég: PCMENTOR SZERVIZ KFT.
Város: Budapest