Új hozzászólás Aktív témák
-
#57
bolondember
MODERÁTOR
MichaelSD
#54
bolondember
MODERÁTOR
válasz
MichaelSD
#54
üzenetére
április eleje van és még sehol semmi...
Se kommunikáció, se termék. Cserébe sok-sok elégedetlen backer.
Novemberhez képest már majdnem fél éves csúszásban vannak, nem kommunikálnak, utolsó infó szerint újra gyártották/gyártatták a gépeket...
Szerinted ez a példás kommunikáció, a jó termék? (arról nem is beszélek, hogy úgy néz ki az a maroknyi bétateszter miket írt a "termékről")...
-
#54
MichaelSD
őstag
bolondember
#53
MichaelSD
őstag
válasz
bolondember
#53
üzenetére
Szép a dramaturgia, de maradjunk a tények talaján.
Január közepe van, még nyoma sincsen annak, hogy a közeljövőben megkapjam a cuccot...
Ez így, hogy finom legyen, nem igaz, mert az updatetekben leírták mikorra várható mi és miért. Eleve a Znaps kommunikációja példás.
Igen, kiderült, hogy a troll kamu - és okozott csúszást.
Mikor? Kérlek linkeled be, hogy milyen csúszást okozott, azon kívül, hogy az ügyvédjük megnézte a papírokat és azt mondta kamu.Tehát HA 2k után feladja a cucc te már a második (harmadik?) készüléket fogyasztod... Amibe lehet, hogy már nem is jó (lásd mUSB- USB-C átállás).
Bocs, de vannnak emberek egy nap kétszer fel és leveszi a kocsiba a töltőt, minimum kétszer fel-le az irodában és minimum egyszer otthon. 2000/5=400 nap. Nem mindenki váltja évente vagy félévente a telefonját. A Nexus 4em 3 éves...
Amúgy, ha csúsznak, az az ő döntésük, neked maximum nem tetszhet. A Kickstarter már csak ilyen.Rizikó=/=több hónapos csúszás.
Azt elfogadom, hogy nem valósul meg a cucc; de a több hónapos, éves csúszást már nem.
Milyen éves csúszás???
Decemberre ígérték a nem USB-C szállítását. Ez csúszott. Ld utolsó update.Komolyan miért nem vártad meg még kijön és vetted meg a boltjukban? Vagy ha nem kell minőség, van elég kínai szutyok, miért nem azokat vetted meg azonnal?
A Kickstart projektek természetükből adódoan szinte mindig csúsznak. Ha nem szereted az ilyet, akkor tényleg ne használd a KSt, mert csak felhúzód magad. -
#53
bolondember
MODERÁTOR
MichaelSD
#52
bolondember
MODERÁTOR
válasz
MichaelSD
#52
üzenetére
eredetileg október vége, november eleje lett volna a kiszállítás ideje.
Január közepe van, még nyoma sincsen annak, hogy a közeljövőben megkapjam a cuccot...
Igen, kiderült, hogy a troll kamu - és okozott csúszást.
a "hiba", idézem:
"ZNAPS did not pass the pogo pin durability test. The standard we aimed for was for the pogo pins to continue to work for a minimum of 5000 cycles. However, as you can see from the picture below, after about 2000 cycles, no electric current is detected passing through the pogo pins. This means that ZNAPS may stop working after you’ve snapped and unsnapped it about 2000 times. "
5000 a célszám, 2000-t bír - hány töltési ciklust bír ki egy LiPol akksi? Nyolcszázat? Ezret?
Kevesebbet?
Tehát HA 2k után feladja a cucc te már a második (harmadik?) készüléket fogyasztod... Amibe lehet, hogy már nem is jó (lásd mUSB- USB-C átállás).Rizikó=/=több hónapos csúszás.
Azt elfogadom, hogy nem valósul meg a cucc; de a több hónapos, éves csúszást már nem. -
#52
MichaelSD
őstag
bolondember
#33
MichaelSD
őstag
válasz
bolondember
#33
üzenetére
@kymera
Meg arra, hogy a Te pénzeddel azt csinálsz amit akarsz, de a Te felelősséged is.@kmisi99
Olyanok is, Kettőt kipróbáltam mentek is a kukába.@bolondember
Ez a negatív hozzáállás....Ez így konkrétan nem igaz amit írtál a Znaps-ról.
- a szabadalmi trollról nagyon gyorsan kiderült hogy kamu, nem okozott csúszást
- nem bírta ki-be huzigálások számát a kábel, azért ez nem "perfekcionizmus", jobb helyen becsületes munkának hívják, ha nem adok ki egy defektes terméket,
- 1-2 hónap nem nyárAmúgy mi a ráknak Kickstarterrel bárki is .ha nem akar rizikót. Ha megvártad volna míg kijön a Znaps, 1-2 hónap múlva megvehetted volna a boltból.
27 projectből csak a Jolla Tablet necces. Volt pár ami nem valósult meg, de még azokból volt ami utána elkészült (motormood pl.).
-
#50
erer1000
őstag
auth.gabor
#49
válasz
auth.gabor
#49
üzenetére
az én marhasagomtol nem kell felni elég hátra van sorolva.
pedig jó ötlet. főleg mert az age of empires az egyik kedvenc játékom
a aoe 1 eredeti dobozos kiadasba megvan még múlt évezredes nem után gyártott -
#49
auth.gabor
tag
erer1000
#10
auth.gabor
tag
Az Indiegogo-val pont ez volt a bajom, amikor feltettem a [játékom] projektjét, hogy a sok Veér Pistike a hülye projektjeivel nullázta azt a kevés befektetett marketinget is, amit rá tudtam szánni, mert a hülyeségeket osztotta meg mindenki, az Indiegogo pedig a social activity alapján rangsorolt... :/
-
#47
gbors
nagyúr
RoundRobin
#45
válasz
RoundRobin
#45
üzenetére
Nem, a munkamennyiség megbecsülését kérdőjeleztem meg. Ahogy írod, ez előfeltétele a kereskedelmi ajánlatnak - nem pedig azonos vele.
De ez már nagyon off... -
#46
daninet
veterán
RoundRobin
#45
válasz
RoundRobin
#45
üzenetére
Gondolom nem árulok el nagy titkot ha azt mondom: a legtöbb mérnökszakma újrahasznosít de teljes összeget számláz ki.
-
#45
RoundRobin
aktív tag
gbors
#43
RoundRobin
aktív tag
"Rendes tőled, hogy a kommerciális szoftverfejlesztés egyik alaptételét ilyen bizalmasan megosztottad velem"
Mivel vitattad, megkérdőjelezted, így rákényszerültem.
"Megjegyzem, eddig munkamennyiség becslésről volt szó, nem üzleti ajánlatról."
Utóbbinak előfeltétele az előbbi.
-
#43
gbors
nagyúr
RoundRobin
#40
válasz
RoundRobin
#40
üzenetére
Rendes tőled, hogy a kommerciális szoftverfejlesztés egyik alaptételét ilyen bizalmasan megosztottad velem
Megjegyzem, eddig munkamennyiség becslésről volt szó, nem üzleti ajánlatról. -
azbest
félisten
Közben kicsit utánaolvastam és persze az sem olyan lett, mint ahogy hirdették, mert az offline egyjátékos mód teljesen kimaradt belőle. Másrészt ez a játék arra példa, amikor meglévő cégek közvetlenül a vásárlókkal előlegeztetik meg a költségeik nagy részét, kihagyva a kiadót/befektetőt belőle. Ja és az a kapcsolat a raspi és a frontier között, hogy mindkettőt ugyanaz az ember alapította
-
azbest
félisten
Rákerestem már az egyik játékra, amit anno a raspberry pi alapítvány is népszerűsített a blogján.
KS-en a Elite: Dangerous összeszedett máfél misit fontban, de ahogy látom két év alatt lett belőle termék is [link] -
#40
RoundRobin
aktív tag
gbors
#37
RoundRobin
aktív tag
"Az a fajta becslési pontosság, amiről írsz, akkor lehetséges, ha rutinfeladatról van szó, amit már 10+x megcsinált valaki. És még ezzel együtt is gyakran mellémegy,"
Elárulok egy titkot. A fejlesztőknek, fejlesztőcégeknek van saját kódbázisuk és amikor kérsz valamit, akkor úgy kalkulálnak, hogy a már megírt kódrészeket újrahasznosítják, azonban a kalkulációba természetesen beszámolják, mintha azok még meg sem volnának. Ez ad annyi előnyt, hogy gond esetén is legyen elég idő befejezni a munkát határidőre.
Csak ugyanez játékprogram esetén nem lehetséges, mert ott gyakran ismeretlen területen vitorlázik a fejlesztő, vagy kódot hegyez és ez mindkettő időigényes, de hogy mennyire, azt pontosan kiszámolni képtelenség.
Ezért népszerűek az engine-ek, mert azok már készek, dokumentálva vannak, csak éppen drágák és meg kell ismerni őket ami első körben időigényes. . -
#39
RoundRobin
aktív tag
gbors
#37
RoundRobin
aktív tag
Nem minden projecttel lehet megcsinálni, van amikor a teljes összeget oda kell adni, de amit te felvetsz, már az is védelem, mivel a teljes összeg bizonyos részét (mondjuk 15-20 %-át) kapja meg csak és ha azt nem arra költi amire kérte, akkor a többihez nem fér hozzá. A támogatók buknak ugyan, de nem a teljes összeget.
Ha én csinálnám, az lenne, hogy komplett megvalósítási tervet kelene mellékelni a project végéig. Ebben vázolva, hogy miként képzeli el a gazda a kivitelezést. Igazolnia kellene a beszerzési forrásait, az árakat, a kigyártási fázisokra kapott ajánlatokat (tekintve, hogy ezek cégesek 1 maillel, telefonnal, vagy sok esetben egy honlap látogatással lehet csekkolni) és ha azok alatta vannak a megnyert összegnek, akkor kerülhet megvalósítási fázisba a project. Onnan remélheti az első részletet.
Van persze, hogy ha úgy köti le a gyártást, akkor ki kell fullra fizetni, hiszen mondjuk elektronika esetében más ajánlatot kap 500 és mást, nyilván kedvezőbbet 5000 darab esetén. De hát, nem mind ilyen, szerencsére.
-
#38
kmisi99
addikt
bolondember
#33
kmisi99
addikt
válasz
bolondember
#33
üzenetére
A Znaps már rég létezik kínai oldalakon pl aliexpress csak más néven.
Valaki kitalálja kickstarteren, a kínai meglátja 1 hét alatt legyárt 10 000 darabot és máris értékesíti. -
#37
gbors
nagyúr
RoundRobin
#35
válasz
RoundRobin
#35
üzenetére
Aha, ez jó ötlet, bár azt át kell hidalnod, hogy az első részszámláig miből megy a munka. Ill. messze nem a 6 óra / év munka kategória (a jelentések tartalmát ellenőrizni is kell, ehhez érteni kell a projektet, a projekttulajdonosok kitűnő ötletek garmadával fognak előállni, hogy miért kell nekik soron kívül pénz, stb., stb.). De ezzel együtt is életszerűen hangzik.
Az a fajta becslési pontosság, amiről írsz, akkor lehetséges, ha rutinfeladatról van szó, amit már 10+x megcsinált valaki. És még ezzel együtt is gyakran mellémegy, tudnék erre számos példát mondani az elmúlt 20 évből, amikor a kedves beszállítóimat nekem kellett kimosdatni a bátor ígéreteikből. Bármilyen innovatív termékben jelentős a kockázat - mind a kitalált terjedelem tényleges költségében, mind a terjedelem változásaiban.
-
qqzs
őstag
Azert azt ne felejtsetek hogy se a kickstarteren se a indiegogon nem a kozzossegi finanszirozas a lenyeg, az csak a cukormaz. kb a projektek 5-10% igazi otlet igazi rugast keresve van ott. A tobbi altalaban regi otletek uj kontosbe ismeretlen kinai kutyuk uj dobozban, egyszeru webaruhaz impulzusmarketingre epitva, kb mint a tv shop a weben
-
#35
RoundRobin
aktív tag
gbors
#34
RoundRobin
aktív tag
Én nem így gondolom. A kontroll az alapítás után kezdődik. A pénz a controllernél van, ő egyenlíti ki a rész számlákat és figyeli a részteljesítést. Az tény, hogy vannak esetek, amikor ez nehézkes, de az össz projectállomány 80 %-ának kontrollja még mindig kisebb rossz, mintha kontroll nem is volna.
A 6 óra több mint elég, ha a project tulajdonosa jelentési kötelezettséggel tartozik.
A szoftveriparban én otthon vagyok. Egy ügyviteli szoftver esetében pl. bármikor forintra kiszámolom neked a költségvonzatot - természetesen a rendelői igény ismeretében - és még garanciát is vállalok rá.
-
#34
gbors
nagyúr
RoundRobin
#32
válasz
RoundRobin
#32
üzenetére
Amit írtál, annak csak a fele igaz. A /db költség természetesen csökken a volumen növekedésével, viszont a tiszta bevételig el is kell jutni. A szoftveripartban a költségek elszállása egyáltalán nem csak a komplex termékek esetében probléma.
Ha valaki egy év alatt 300 projektet "kontrollál", akkor egy projektre durván 6 óra jut. Ebbe mondjuk egy alapos kezdeti átvilágítás fér bele, más nagyon nem. A nagyon durva hülyeségeket ezzel ki lehet szűrni, de ki fog esni ebből egy csomó olyan projekt, amire nem lehet rámondani se igent, se nemet, további figyelemre kellene flagelni. Csakhogy a funding végével gyakorlatilag megszűnik a kontrol lehetősége, hiszen a versenyző megkapja a pénzt. Ezzel is kellene valamit kezdeni. Az iránnyal egyetértek, de ez egy sokkal komplexebb feladat, mint ahogy azt lefested.
-
#33
bolondember
MODERÁTOR
bolondember
MODERÁTOR
én három projektet backeltem eddig:
-Exploding Kitten-t (rohadt jó - csak kiderült, hoyg az emberek 90%-a a robbanó macskát legfelülre teszi vissza)
-Battltech (vagy lesz belőle valami, vagy nem)
-Znaps - eddig ez a legdurvább, konkrétan november közepefelé kellett volna kiküldeniük; egyszer mág egy szabadalmi troll is betámadta őket, majd a "perfekcionizmusra törés" jegyében újabb 1-2 hónap csúszás. Lassan ott tartunk, hogy mire megjön (nyáron?), már nem is mUSB-s telefonom lesz..Amúgy jó a KS - de nehéz jó cuccra találni...
-
#32
RoundRobin
aktív tag
gbors
#30
RoundRobin
aktív tag
Ami tisztán szoftver termék és nagyon komplex, mint pl. egy mai igényeknek megfelelő játékprogram, ott a költségeket nagyon nehéz tervezni, mert eleve sok kód megy a kukába, nehéz jó fejlesztőt találni és meglehetősen sokat elvisz a grafikusok, zenészek munkája, mivel tudják, hogy nagyon sok múlik rajtuk. Nem ritka az sem, hogy előtanulmányokat kell végezni a szoftverhez, esetleg szakértőt, szakértőket bevonni, vagy éppen kölcsönözni kell drága készülékeket, pl. 3D scannert.
Amit írtam, az akor is igaz. A darabra jutó fejesztési költségátalány akkor is csökken, ha veszítenek rajta. Tehát nagyobb rendelési igény esetén a veszteségük is csökkenni fog. Az meg azért nem mindegy, hogy ha már veszítek, akkor az húsz dollár lesz, vagy húszezer.
A szűrés költségei minimálisak. Gondolj bele, a C.H.I.P. 2 milliós bulijából a kickstarter 5 %-ot, azaz ötvenezer dollárt nyert. Egy-egy projectfelügyelő költsége évi 50 ezer dollár lehet és egy ember képes felügyelni egyszerre akár 50-100 projectet is, tehát évi átlag úgy 300 project kontrollját tudja biztosítani. Ha a jutalékot 1 %-kal emelnék, akkor is, bőven telne rá. Egyébként én úgy sejtem, hogy a kickstarternél már üzemel is valamiféle controlling.
Ez még mindig jobb lenne mindenkinek, mint a noname termékét piacra futtatni, aminek millió dolláros költségvonzata lenne, ha csak egy szűkebb régiót, mondjuk európát vesszük. Világszinten ismertté és elérhetővé tenni egy terméket egy kezdőnek egyedül gyakorlatilag lehetetlen. Ahhoz kapcsolatok kellenének, le kéne feküdni elosztóláncoknak, médiának, stb. Egy komoly team is véresre dolgozná magát, amíg képes lenne megismertetni a terméket európa fél milliárdos népességének zömével. Itt az a jó, hogy az érdeklődő házhoz jön, úgy ismeri meg a terméket, hogy az a fejlesztőnek külön pénzébe nemigen kerül.
Esetleg megken saját zsebből pár online ujságírót, vezérbloggert, szakcikket rendel tőlük, stb. hogy a látogatottsága, az ismertsége nőjön, a többi meg a főoldalak híreit úgy is átveszi kéretlenül is. Ez az út még mindig sokkal olcsóbb, mint profi termékbevezető kampányt indítani, reklámidőt vagy -felületet venni. -
#31
CyberJedi
tag
RoundRobin
#23
CyberJedi
tag
válasz
RoundRobin
#23
üzenetére
Egyetértek, Roundrobin jól szólt!
-
#30
gbors
nagyúr
RoundRobin
#29
válasz
RoundRobin
#29
üzenetére
Rosszul gondolod. A szoftver úgy néz ki, hogy a kifejlesztése x forint, ha esik, ha fúj.
Így van, és jellemzően a végére 2x-3x annyi, mint amit a kezdéskor gondoltak a készítők. Klasszikus példa a Broken Age, ami egy hihetetlen 3.3M USD-vel indult, és a teljes budget 6M fölé nőtt. Pedig egy rutinos, gyakorlott cég csinálta.
Tehát adott, hogy jó, sikeres kampány esetén magasabb lesz a tiszta bevétel, hiszen 1000 db esetén is ugyanakkora a fejlesztési költség, mint tízszer ennyi esetében.
Tehát ez a fentiek miatt egyáltalán nem igaz.
Azt nem tudhatjuk, hogy mennyi zárult jól és mekkora nettó haszonnal. Csak tippelhetünk, számolgathatunk.
Igen, viszont számos projektről hallottam, hogy félúton elfogyott a pénz, és a készítők a saját forrásaikat mozgósították a befejezéshez, reménykedve, hogy a késztermék további eladásaiból visszajön a befektetés. Vagy nem, és akkor ment bukóágra.
Ugyan nem ismerem a pontos természetrajzát, anyagi mutatóit, háttérszerkezetét ennek az egésznek, de szerintem ha igaz lenne az, amit írsz, hogy a legtöbb project anyagi csőd és a pénzek eltűnnek, akkor szerintem az egész dolognak már vége kellett volna, hogy legyen.
Soha nem írtam olyat, hogy a legtöbb projektben eltűnnek a pénzek. Azt írtam, hogy iszonyú ritka, hogy valaki ezen komoly pénzt akaszt. A kettő között van pár fokozat.
Én azt tenném, hogy előszűrném a dolgokat...
... és ennek mind költsége van, amit rá kell terhelni a projektekre, ill. a termékekre. Ld. amit a #28 végén írtam.
Az sem feltétel, hogy a projectgazdák betegre keressék ezeken az ügyleteken magukat. Az már szép eset szerintem, ha létrehoz valaki valamit, megszellőzteti, legyártja, eladja és keres az egészen mondjuk x ezer dollárt. Ebből meggazdagodni ugyan nem fog, de kipróbálta magát, fejlődött és adott esetben nevet szerzett, ami jó löhet egy állás megpályázásánál.
Ez meg teljesen így van
-
#29
RoundRobin
aktív tag
gbors
#28
RoundRobin
aktív tag
"ritka az olyan projekt, ami sokkal többet összeszed, mint a betervezett költség, és a teljes értéklánc költségét is kevesen számolják végig (hülyék vagy sem). "
Szerintem költségtervet mindenki készít, csak nem biztos, hogy jót.
Hiába számolja végig, néz utána mindennek, ha a kapott ajánlatok mondjuk időlegesek, vagy adott darabszám fölött érvényesek, netán reklámárakról van szó mint mondjuk a pcbway esetében, akkor mire lefut a kampány, az derül ki, hogy kevés lesz a pénz. Sokan nem számolnak a site részesedésével és a bevétel adóvonzatával sem. Itt nálunk pl. NAV állásfoglalás ilyen esetekre kétféle verzió is napvilágot látott, egyik alacsonyabb a másik magasabb adóvonzattal. Nem számolnak ráhagyással sem, stb."Az mondjuk OK, hogy fizikai termék esetén lefelé is tudnak menni a költségek, ezzel nem számoltam - a szoftveres projekteknél erre sincs lehetőség."
Rosszul gondolod. A szoftver úgy néz ki, hogy a kifejlesztése x forint, ha esik, ha fúj. Tehát adott, hogy jó, sikeres kampány esetén magasabb lesz a tiszta bevétel, hiszen 1000 db esetén is ugyanakkora a fejlesztési költség, mint tízszer ennyi esetében.
Azt nem tudhatjuk, hogy mennyi zárult jól és mekkora nettó haszonnal. Csak tippelhetünk, számolgathatunk.
Az sem feltétel, hogy a projectgazdák betegre keressék ezeken az ügyleteken magukat. Az már szép eset szerintem, ha létrehoz valaki valamit, megszellőzteti, legyártja, eladja és keres az egészen mondjuk x ezer dollárt. Ebből meggazdagodni ugyan nem fog, de kipróbálta magát, fejlődött és adott esetben nevet szerzett, ami jó löhet egy állás megpályázásánál. A C.H.I.P.-es srácok CV-jében rosszul mutatni nem fog, hogy két projectet lefuttattak sikeresen és ebből az egyik úgy hangzik, hogy "a világ legolcsóbb PC-je" (The world's first 9 dollar PC).Ugyan nem ismerem a pontos természetrajzát, anyagi mutatóit, háttérszerkezetét ennek az egésznek, de szerintem ha igaz lenne az, amit írsz, hogy a legtöbb project anyagi csőd és a pénzek eltűnnek, akkor szerintem az egész dolognak már vége kellett volna, hogy legyen.
Szerintem a kickstarter valahogyan utógondozza is a projecteket, mivel tudok olyan történetről, ahol részleges visszatérítés történt.Én azt tenném, hogy előszűrném a dolgokat, a komolytalan, nyilvánvalóan bukásra itélt ötleteket nem hagynám kifutni, vagy homokozóba tenném őket, ahonnan csak adott feltételek teljesülése esetén kerülhetnének ki, a kifutott, eredményesen zárult projectekhez pedig pénzügyi kontrollt biztosítanék..
-
#28
gbors
nagyúr
RoundRobin
#23
válasz
RoundRobin
#23
üzenetére
Nem az a kérdés, hogy létezik-e ilyen, hanem az, hogy mennyi? Ezerből egy? Vagy tízezerből? Teljesen jók a példák, amiket írsz, de elég izoláltnak érzem őket.
A futamidős forrással hasonló a helyzet - ritka az olyan projekt, ami sokkal többet összeszed, mint a betervezett költség, és a teljes értéklánc költségét is kevesen számolják végig (hülyék vagy sem). Az mondjuk OK, hogy fizikai termék esetén lefelé is tudnak menni a költségek, ezzel nem számoltam - a szoftveres projekteknél erre sincs lehetőség.
Szóval továbbra is - nagyon kevesen vannak azok, akik ténylegesen megtollasodnak a remek ötletből.
A másodlagos hatások már érdekesebbek - ezekre viszont akkor is van esély, ha valaki más tollasodik meg a remek ötleten (vagy valaki más fedezi a bukott ötletbe beleölt pénzt).A kockázattal ne törődj, ez egy önszabályozó rendszer, ha a befulladt projectek száma elér egy kritikus értéket, akkor a befektetők majd óvatosabbá, körültekintőbbé válnak.
Muszáj törődni a kockázattal, mert ez van a mérleg másik serpenyőjében szemben a piackutatással, marketinggel, hájas seggű menedzserekkel szemben. Az óvatosabb befektetők pedig a jó ötletekbe ugyanúgy vonakodnak majd fektetni, mint a rosszakba. Ekkor a crowdfundingban is fel fognak merülni ugyanazok az eszközök, amiket a nagyobb cégek használnak - abban meg csak reménykedni lehet, hogy sikerül épeszű szinten megállni velük.
-
#27
RoundRobin
aktív tag
Feketelaszlo
#24
RoundRobin
aktív tag
válasz
Feketelaszlo
#24
üzenetére
"Én nem állítom, hogy a közösségi finanszírozás ne működhetne, "
Ilyet ne is állíts, mert működik.
"de a táncoló-zenélő-aranyozott hűtőláda és társai megszületése nem sokkal vitték előrébb az emberiséget,"
Nem kell minden találmánynak korszakalkozónak lennie. Sőt, nem kell minden egyes terméknek találmánynak lennie sem. Az emberek megdöbbentően magas összegeket áldoznak használhatatlan kacatokra, vagy olyasmikre amelyek csak az örömszerzést szolgálják, egyéb gyakorlati hasznuk nincs is.
Sok dolog van, lehet, ami számodra, számomra lom, de másnak kellhet és kell is.
A raspberry pi laptoposítása például annyira szimpla húzás, hogy már-már szégyellnivaló, mégis valami 300 ezer dollárt gyűjtött be azzal a project startere, hogy egy raspit bedobozolt egy 3D nyomtatóval készített, nem valami fényes, sőt, meglehetősen szimpla küllemű boxba és kiegészítette egy kijelzővel és egy már készen kapható billentyűzettel. Valami 300 dollár (ebből a PI 25 dolcsi), és még neked kell összeraknod:
-
#26
szupermacs
veterán
szupermacs
veterán
Ha itthonról is lehetne indítani egy KS-t, akkor gazdag lennék, mint ez a fószer.
Volt egy fiatal srác is, aki firkákkal szedett össze több ezer dollárt magának. Tényleg nagyon gyenge irka-firkákat csinált. Ilyenkor nem szeretek itthon élni.
-
#25
RoundRobin
aktív tag
Feketelaszlo
#24
RoundRobin
aktív tag
válasz
Feketelaszlo
#24
üzenetére
"Nem írtam, hogy mire épülne a crowdfounding,"
Nem hát, azt én írtam.
Te olyasmit írtál, ami a crowdfundingnak nem sajátja, sőt, attól teljesen idegen.Menedzserekre azoknak van szükségük, akik maguk híján vannak annak, amit egy menedzser nyújtani tud.
Ha a villanykapcsoló itthon tönkremegy nálam, akkor én nem hívok villanyszerelőt, mert képes vagyok megoldani a problémát, de az nyilván hív, aki erre nem alkalmas.
Ebben a viszonylatban egyébként a menedzserek "hozzáértése" úgy általában kimerül a kapcsolati hálójukban.Az egyéni befektetők általában módfelett pénzéhes emberek akik egy szót igazán gyűlölnek, az pedig a kockázat. Nagyon hülyék, önzők, rugalmatlanok és elvárják a magas profitráta mellett a maximális biztonságot, emellet azt képzelik, hogy a pénzükért cserébe szabad kezet kapnak ahhoz, hogy az ötletgazdát a végletekig kihasználhassák és úgy gondolják, hogy a haszon jelentős része automatikusan őket illeti.
-
#24
Feketelaszlo
senior tag
RoundRobin
#16
Feketelaszlo
senior tag
válasz
RoundRobin
#16
üzenetére
Nem írtam, hogy mire épülne a crowdfounding, olyan dolgokat látsz a szövegbe, amik nincsennek ott. Bár azt jól sejtetted, hogy szerintem a hájas s.ggű menedzserek munkája is kikerülhetetlen. Értem én, hogy (tech-)szakiként a legtöbb ember kb. így képzeli el a befektetőket, de az igazság az, hogy ha valaki hosszú távon is boldolgulni akar, akkor nem csak kockákra, de pénzemberekre is szükség van egy vállalkozáshoz vagy termék megvalósításához. Igen, pénzt vesz el, de pénzt is hozhat. Én nem állítom, hogy a közösségi finanszírozás ne működhetne, de a táncoló-zenélő-aranyozott hűtőláda és társai megszületése nem sokkal vitték előrébb az emberiséget, kb. webes teleshop szintre züllött a legtöbb oldal - pont azért, mert a piac, a tényleges kereslet dönt.
-
#23
RoundRobin
aktív tag
gbors
#22
RoundRobin
aktív tag
"Hány olyan crowdfunded projekt van, ami a készítők számára jelentős anyagi hasznot termelt? A funding időszakban összeszedett forrás nem számít, mert azt várhatóan fullosan a termékre költik"
1. Van ilyen, ott van példának a C.H.I.P. vagy egy másik project, amelynek a nevét azért nem írom le, mert ezen project derivátumának kifejlesztésén dolgozom jelenleg. Ez utóbbi összesen három példányban lett megfuttatva és mindhárom alkalommal jelentős sikert könyvelhetett el. A termék bekerülési költsége nagyon alacsony, eget rengető hajcihőt ugyanakkor nem igényel. A már kész gerber fájlokat kell gyártásba adni és előszerződni a beültetést végző céggel. A kieg. szoftver pedig a prototípus fejlesztése során már le lett tudva. A postaköltségen még plusz lehet húzni (ez meg is történt), hiszen a termék súlya mindössze egy-másfél dekagramm. Csak meg kell találni a megfelelő céget aki a táblázatos költségek alatt vállalja a kézbesítést. Ez nagy példányszám és jó, vagy szerencsés szórású lokalizáció esetén nem olyan problémás.
2. A futamidő alatt összeszedett forrás miért ne számítana? A termékre annyit költ, amennyit akar, a lényeg csak az, hogy a felajánlott összegekből fedezni tudja a kigyártást. Ha nem hülye és tud számolni, akkor ez alapfeladat csak, nem pedig kihívás.
A C.H.I.P. esetében a bevétel 2 millió dollár volt. Ehhez jött a wordwide ship költség, esetenként, azaz megrendelőnként 20 USD. Mára kiderült, hogy a kiszállítást az USA és a Kanada területén egy cég vállalta 5 USD-ért. A megrendelők száma több mint 40 000 volt, zömében az USA-ból és Kanadából. Folytassam??Azt is tudni kell, hogy a felfutott, ám az alapösszeget el nem ért projectek sem végzik feltétlenül a kukában. Egy magyar projectgazda árulta el például, hogy bár a kitűzött célösszeget nem sikerült elérniük, a termékre nagyon sok megkeresés, viszonteladói, külképviseleti ajánlat érkezett. Nekik a félsiker jelentős könnyebséget hozott a bankoktól a gyártáshoz szükséges pénz megszerzésében, hiszen prezentálhatták, hogy a project életképes és rá tudtak mutatni, hogy a hiányzó összeg tisztán az ő kampánybéli járatlanságuknak, hibás sajtókezelésüknek tudható be, nem pedig annak, hogy hülyeséget találtak ki.
"A közösségi finanszírozással indult projektekben pedig a kockázat összehasonlíthatatlanul nagyobb. Az előre fizetéssel ennek a kockázatnak egy jelentős részét helyezik át a vásárlókra az alkotók."
Ma még az, mert nincsenek kimunkált szűrő rendszerek, valamint az utókontroll is kezdetleges még, de ez nyilván változni fog. A kockázattal ne törődj, ez egy önszabályozó rendszer, ha a befulladt projectek száma elér egy kritikus értéket, akkor a befektetők majd óvatosabbá, körültekintőbbé válnak.
-
#22
gbors
nagyúr
RoundRobin
#16
válasz
RoundRobin
#16
üzenetére
Az a baj azzal, amit írsz, hogy azok az utak összehasonlíthatatlanul drágábbá (piackutatás, reklám, termékbevezetés, menedzsment, stb.) teszik a terméket.
A közösségi finanszírozással indult projektekben pedig a kockázat összehasonlíthatatlanul nagyobb. Az előre fizetéssel ennek a kockázatnak egy jelentős részét helyezik át a vásárlókra az alkotók.
Éppen az a megnyugtató az egészben, hogy ezen a platformon a kőprofi pénzcsinálók mellett végre labdába rughatnak mezitlábas ötletgazdák is és nem kell attól rettegniük, hogy az ötletükön emberek tucatjai tollasodnak majd, kivéve őket.
Hány olyan crowdfunded projekt van, ami a készítők számára jelentős anyagi hasznot termelt? A funding időszakban összeszedett forrás nem számít, mert azt várhatóan fullosan a termékre költik (kivéve esetleg Star Citizen). Komolyan érdekelnének ilyen példák, mert jelenleg az van a fejemben, hogy az ilyen projektek száma 0.
-
Aki olyan helyen dolgozik, ahol valamilyen ötlet alapján terméket állítanak elő, az nagyjából látja, hogy az ilyen folyamat esetén jópár, még fejlesztés során leállított termékre jut csak 1-1, amiből tényleg valós dolog lesz és az tartja el a céget. A KS-en rengeteg olyan dolog van, ami jó ötletnek tűnik, aztán persze a tényleges megvalósítás alatt derül ki, hogy mégse működne abban a formában, ahogy megálmodták, csak persze akkor már késő.
Itt játék kategóriában pl a Project Phoenix, ahol a cspat 1 milla dollárt szedett össze azzal a céllal még 2013-ban, hogy egy klasszikus JRPG-t hozzanak össze. Na most jelenleg ott tartanak, hogy nincs programozójuk és a számításuk szerint még legalább 2 és fél év munka van hátra, vagyik 2018 előtt nem lesz ebből semmi. Természetesen pénzvisszaigénylése pedig nincs lehetőség.
A másik hasonló eset az Unsung Story. Az indulásnál itt is minden remekül hangzott, a témában Yasumi Matsuno neve alapvetően garancia. Aztán a fejlesztés itt se úgy haladt, ahogy kellett volna, a beigért single player kampány sehol, jelenleg egy PvP orientált valamit készítenek az eredeti koncepció helyett és azt is csak jövő nyárra igérik.
-
#19
Hadrian
tag
RoundRobin
#18
Hadrian
tag
válasz
RoundRobin
#18
üzenetére
Nem is írtam, hogy tényleg megtörtént, csak hogy mindenhol ilyenekről lehetett hallani. A lényeg, hogy sokan vágnak bele, de különböző külső és belső okok miatt kevés lesz sikeres. Jó lenne tudni, a kickstarteresek az indulásnál milyen aránnyal számoltak.
-
Hadrian
tag
20 éve még az ment mindenhol, hogy Gates és más hasonlóan sikeres emberek egyetemeken tartottak előadást és az tanácsolták mindenkinek, hogy hagyják ott az egyetemet és akkor ők is olyan sikeresek lehetnek. Persze sok százból vagy ezerből csak néhánynak jött össze.
A törvényszerűség itt is ugyan az. -
#16
RoundRobin
aktív tag
Feketelaszlo
#15
RoundRobin
aktív tag
válasz
Feketelaszlo
#15
üzenetére
Az egész közösségi finanszírozás messze nem arra épül amiket leírtál.
Az a baj azzal, amit írsz, hogy azok az utak összehasonlíthatatlanul drágábbá (piackutatás, reklám, termékbevezetés, menedzsment, stb.) teszik a terméket.
Ennél a finanszírozási formánál viszont nincs az, hogy egy hozzá nem értő befektető kényének, kedvének, izlésének, izléshiányának, tecnológiai felkészületlenségének, profitéhségének okán létre sem jön a termék.
Itt, ennél a formánál a termék létjogosultságát maguk a majdani, reménybeli tulajdonosok TEHÁT A PIAC, a TÉNYLEGES KERESLET döntik el.
Arról nem is beszélve, hogy a hasznot is az könyvelheti és költheti el, aki azt megérdemli, aki megdolgozott érte, nem pedig hájas s.ggű menedzserek.Éppen az a megnyugtató az egészben, hogy ezen a platformon a kőprofi pénzcsinálók mellett végre labdába rughatnak mezitlábas ötletgazdák is és nem kell attól rettegniük, hogy az ötletükön emberek tucatjai tollasodnak majd, kivéve őket.
-
#15
Feketelaszlo
senior tag
CyberJedi
#13
Feketelaszlo
senior tag
válasz
CyberJedi
#13
üzenetére
Ezért találták ki a kockázati tőkebefektetőket, akik esetleg megadják a szükséges tudást és tapasztalatot, mert az ő pénzük van a dologban, tehát nekik is érdek, hogy sikerre vidd a vállalkozásod. Közösségi finanszírozásnál a vásárló nem tudja és nem is feltétlen akarja behajtani az ígéreteket a projektgazdán. Épp ezért erre a módszerre inkább utolsó mentsvárként kéne tekinteni, mikor már az ismerősöknél, banknál, EU-s pályázaton, stb.-n való kilincselés mind megbukkott, de te még mindig hiszel a siker lehetőségében és ambíciózusan állsz a dologhoz. Mondjuk ha 5 különböző helyen azt mondták a dologra, hogy hülyeség, akkor jó eséllyel az is - ezért kerül fel annyi értelmetlen oldal - nagy ritkán fordul elő az, hogy bár mindenki értelmetlennek tartotta az ötletet, mégis bejön. Mondjuk ekkor is inkább a marketingen szokott múlni a dolog.
-
CyberJedi
tag
Nem értek egyet a cikk negatív hangvételével. Csak a negatívumokra koncentrál, a pozitívumokra nem.
Tény: a vállalkozók nagy része NEM TUD pénzügyileg tervezni. A kezdők pedig végképp nem. Tiszta szerencse, ha valaki a költségvetéséből TÉNYLEG be is tudja tartani az ígéretét.
Plusz ez igaz a menedzselési képességekre: elérni, hogy valami ELKÉSZÜLJÖN, MEGTÖRTÉNJEN - erre is kevesen képesek.
Mindezt figyelembe véve, a crowdfunding egy HATALMAS ötlet és sok-sok egyébként meg nem születő projekt meg tud valósulni. Zseniális, és óriási tátongó (finanszírozási) rést töm be.
Az emberek olyanok, amilyenek, az ígéreteiket annyira lehet komolyan venni, mint bármilyen más témában.
Mindenki eldöntheti a bemutatkozás alapján, hogy mennyi bizalmat és pénzt szentel egy ötletnek. Ez nem életbiztosítás.
A legelső dolgog, amivel segíteni lehetne projekteknek: professzionális pénzügyi tervezés elkészítése (akár pénzért - hadd mutassa komoly szándékát AZ, aki crowdfunding-ra vágyik) és menedzsment képzés, ahol betanulja, hogyan kell elérni, hogy dolgok megtörténjenek, feladatok elvégződjenek. Máris megugrana az ígéret-beváltási arány.
Uff, én beszéltem.
-
qqzs
őstag
En majdnem indulastol figyelem a kickstartert
Nalam a ket csucs az ős wallet projekt a Simple walet
majd a masodik projektjuk a Simple wallet 2.0
Aki ezt a ket projektet megerti az nagyot tud kaszalni a kickstarteren. Az egesz az impulzusvasarlasra epul. Aki ilyen jelegu marketingbe ugyes es van kis esze legyartani egyszeru dolgokat annak ott a helye.
Egyebkent a vicc hogy walletbol kb 500 felet raktak fel azota es a 80%-a sikeres lett. Volt aki ket befottes gumit rakott fel azt is megvettek.
De vannak tollak, kombinalt szerszamok, meg sornyitok dogivel e veszik mint a cukrot -
pont aktuális téma
https://www.indiegogo.com/projects/i-want-joan-cornella-poster-in-my-room--2/x/8905738#/
ma reggel tettem én fel ezt indiegogo-ra hogy szeretnék 3db joan cornella képet a falamra
igazából 1is elég lenne de minimum 500$-t kell berakni célnak.és nem ez a legnagyobb vicc hogy ez így kint van
hanem hogy valaki 1 dollárt adott már ._.
-
petipetya
nagyúr
A mini légfrissítő halva született ötlet volt. Tegyük fel (szigorúan elméleti síkon, és közben próbálom nem elröhögni magam), hogy valaki elereszt egy hangtalan szellentést a munkahelyén (tehát nem olyat, amilyen Torrente a kocsiban produkált az 5. részben). Ha utána egyből használni kezdi a minő légfrissítőt, akkor lebukik. Ám ha nincs ilyen a birtokában, és kellő mértékű pókerarccal rendelkezik, akkor nem fenyegeti a lebukás veszélye. Ilyen egyszerű.
-
#5
RoundRobin
aktív tag
RoundRobin
aktív tag
A közösségi finanszírozás mint olyan, még gyerekcipőben jár.
Nincsenek kialakult formulák, tapasztalatokat is most gyűjtenek az ezzel foglalkozó site-ok, ahogy a projectgazdák és a támogatók is.
Az ötlet önmagában nobel díjas, csak hát, idő kell még, amíg letisztul az egész, amíg kialakul egy gyakorlat a project starterekben és a támogatókban is.Az meg természetes, hogy vannak (lesznek is) bukott ötletek, vagy szélhámosok, hiszen az egész crowdfunding a való élet leképeződése. Ugyanazon emberek startolnak, támogatnak, buknak vagy örülnek, akik itt élnek közöttünk. Ahogy a valóságban is hamar rolót húz kb. minden harmadik vállalkozás, ugyanúgy történik ez ezen a platformon is.
Sok még a wannabe pistike is, akiket a rendszer egyelőre nem szelektál, ők meg élnek a lehetőséggel. Ugyanakkor, hülyékből hiány a támogatói oldalon sincs. Gondolok itt azokra a projectvadászokra, akik annak reményében böngészik a kínálatot, hogy találnak egy céget, aki pár hét, vagy hónap után leszállítja nekik a űrutazásra is alkalmas elektromos fogkefét, 3D hanggal, hajlított kijelzővel, beépített, platina fogszabályzóval, köldökpiercinggel, névre szólóan gravírozva, három dollár ötvenért.
A legtöbben, ahogy nézem, ott buknak el, hogy, vagy túlvállalják magukat, vagy nem készítenek pontos költségvetést, vagy bíznak a termékük elsöprő erejében és úgy gondolják, hogy amit nem lehet kihozni kis szériában x dollárból, azt majd játszva megvalósíthatják sokezres megrendelés esetén.
Az mindenesetre jó dolog, hogy van ilyen lehetőség, hogy a terméket csak akkor kell kigyártani, ha az már el is van adva.
A sok kudarc felsorolása mellett azért ne feledjük a sikeres projectet sem (PEBBLE, C.H.I.P., stb.). Ezen utóbbiak között azért szerepel nem egy nem két olyan, ami hagyományos úton (fejlesztés, gyártás, eladás) sokkal többe került volna a vásárlóknak. -
Jópofa cikk lett, azok a 2-3 támogatós projektek nagyon kemények - remélhetőleg az alkotók legalább levonták a megfelelő konzekvenciákat, mert elég szar érzés lehetett...
Engem amúgy ez az egész közönségi finanszírozós láz csak arról győzött meg, hogy a szeretve gyűlölt kiadók mennyire fontos munkát végeznek. Én túl sok játékot eddig nem támogattam, ebből 3 futott be (mind 900e USD feletti budgettel), és mind a három csalódás volt legalább részben. Egy jó producer rengeteget számít - és ez nem is csak a játékokra igaz.
-
-
zdanee
őstag
És ha a Kickstarternél ez van, képzeld el az Indiegogot! Mindig ledöbbenek, mik kerülnek fel oda. Pl a színes e-papíros zenélő cipő (nem viccelek!). Vagy azok a zseb-PCk, amik kínai referenciagépek újramatricázása a szokásos IntelCompute Stick belsővel, kétszer annyiért, mint az Alin, azoknak, akik eddig egy kő alatt éltek. És sokszor olyan projectek dőlnek be, ahol tényleg csak annyi lett volna az illető dolga, hogy megveszi a megszerzett pénz feléért a kínai cuccot, rárakatja a matricáit és postázza. De persze érthető, ha lenyúlhatom a pénz felét, miért ne nyúlnám le az egészet? Még munka is kevesebb van vele, anyagilag is jobban megéri. Ott vannak a tudomány mai állása szerint lehetetlen projectek, amik $50000-ből ígérik forradalmasítani a kézikonzolok világát, vagy a fizika törvényeit semmibe vevő mini-projektoros karkötő, ami úgy vetít a kezedre képet, hogy képes a bőr színénél sötétebbet vetíteni (fekete fény, érted), nincs árnyéka a bőröd egyenetlen felületének, és még egy négymagos ARM proci meg 2GB RAM is belefér a projektor és az akku meg a kamerák mellé egy MiBand méretű cuccba. És ezeket a cuccokat reklámozzák és hozzák le hírnek nagy oldalak, és senki bele nem gondol, hogy fizikai képtelenség, nem csak a tudomány jelen állása szerint, hanem mert fekete fény nincs. Írom mindezt úgy, hogy több Kickstarter projectet is támogattam már. De azért előtte átgondolom, mire adok pénzt.
Kevesebbet?
a aoe 1 eredeti dobozos kiadasba megvan 
Új hozzászólás Aktív témák
- Bomba ár! HP ZBook 17 - i7-4800MQ I 32GB I 256SSD+750GB I Nvidia I 17,3" FHD I Cam I W10 I Gari!
- Honor 400 Lite 256GB, Kártyafüggetlen, 1 Év Garanciával
- 134 - Lenovo Legion Pro 7 (16IRX8H) - Intel Core i9-13900HX, RTX 4090
- Részletfizetés. BankMentes. Kamatmentes. Új noblechairs EPIC - ZÖLD 3 év garancia!
- Samsung Galaxy S22 / 8/128GB / Kártyafüggetlen / 12Hó Garancia
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest