Új hozzászólás Aktív témák
-
#132
Kékes525
félisten
VaniliásRönk
#131
Kékes525
félisten
válasz
VaniliásRönk
#131
üzenetére
Ez a fejlődés ára. -
#131
VaniliásRönk
nagyúr
Kékes525
#128
-
#128
Kékes525
félisten
VaniliásRönk
#127
Kékes525
félisten
válasz
VaniliásRönk
#127
üzenetére
Egyetértek.
Azonban ilyen esetekben arra kell gondolni, hogy amikor Maxwell 1864 felállította a Maxwell-egyenleteit amivel egyesítette az elektromos és mágneses tér leírását, még ő maga sem tudta, hogy mi lehet a gyakorlati haszna. Ezután már 50 év sem telt el és mi mindenre tudták használni. A 20. és 21. század embere, gazdasága nem lehetne meg nélküle. Ezzel nem azt állítom, hogy mindjárt felfedezik a kvantum összefonódás gyakorlati alkalmazását és a térhajtóművet, hanem azt, hogy sohasem lehet tudni, hogy ez mikor következik be. -
#127
VaniliásRönk
nagyúr
Kékes525
#124
VaniliásRönk
nagyúr
válasz
Kékes525
#124
üzenetére
A sci-fit úgy értettem, hogy a kvantum-összefonódás gyakorlati alkalmazásától is évekre, ha nem évtizedekre vagyunk. A különböző térhajtómű elképzelések esetében pedig legfeljebb addig jutottak, hogy megbecsülték mennyi energiára lenne szükség pl. térgörbítéshez. Ennyiből még nem lesz WARP drive.
-
Jester01
veterán
Vagy nem jo gondolat?
Sajnos nem, mivel a relativitáselmélet szerint a tömeggel rendelkező részecskék csak végtelen energiával lennének a fénysebességre gyorsíthatók, vagyis tetszőlegesen nagy gravitációs potenciális energia mozgási energiává alakításával is csak megközelíteni lehet a fénysebességet.
-
#124
Kékes525
félisten
VaniliásRönk
#119
Kékes525
félisten
válasz
VaniliásRönk
#119
üzenetére
Értem, de amit írtam az nem Sci-Fi, színtiszta tudomány. A térhajtóműnek nincs elméleti, csak gyakorlati akadálya. A többi pedig (a kvantumösszefonódás és a tér fénynél gyorsabb tágulása, ami nem sérti a relativitás elméletet, mert az csak anyagi részecskére vonatkozik) a kvantummechanika és kozmológia alapjaihoz tartozik.
-
#123
Geffry
aktív tag
VaniliásRönk
#116
Geffry
aktív tag
válasz
VaniliásRönk
#116
üzenetére
Szerintem semmi szüksége nincs a kollegának egy szócsőre, bár így lehet hsz-eket generálni és nagyúrrá vállni.
Arra tényre kívántam rávilágítani indirekt módon hogy nem érdemes a szonda elavultságát hibáztatni, ugyanis bármi ami kimegy az űrbe az az összeszerelés befejezésének a pillanatában elkezd elavultá vállni.
Továbbá nincs mennyei manna, hiába ígéretes a Ka sáv, a tesztelése még mindig minimum egy évig zajlik, illetve a fejlesztés olyan mintha 150el hajtanál egy 1970es Opellal, ami már motorhibás és még a festés is pereg róla és így menet közben próbálnál meg ebből egy vadiúj Lamborghinit kalapálni, mindezt úgy hogy nem igazán kapsz pénzt a fejlesztésre a fenntartási költségeken túl.A NASA mint minden más űrügynökség, kevesebb pénzt kap annál mint ami ahhoz szükséges hogy valóban a 21-ik századot képviseljék. A jelen helyzetük mellett pedig teljesen logikus hogy a redundancia érdekében az évtizedes bevállt stratégiát követték, ahelyett hogy kiküldik a szondát majd 10 év után kiderül hogy grimbuszos a rendszer.
De tény, a Ka ígéretes, bár egyelőre a Hold legtávolabbi pont ahonnan ki lett próbálva, viszont a késés is csak ~2 másodperc körüli, szóval ott nem olyan kockázatos ha mondjuk rosszul ér be egy utasítás esetleges adatátviteli probléma miatt, (a Ka-t tudják zavarni a felhőrendszerek) mert viszonylag valós idejű a korrekció lehetősége, nem így a New Horizons-nál.
Még egy jó példa ide a Juno. A fent említett költségvetési okok miatt addig tolták az indítását amíg a Ka már nem volt újdonság, mégis majdnem ugyanazt a rendszert kapta mint a New Horizons.Amíg nem nő fel az emberiség arra a szintre hogy az űrkutatás tényleges fontosságát meglássa, addig sajnos a slow and steady lesz a megközelítés. Addig pedig meg kellene tanulnunk értékelni azt ami van.
-
-
csongi
veterán
Volt egy kiserlet, ahol egy fotonparon vegeztek kiserletet. A fotonpar tobb ezer Km tavolsagra volt egymatol. Akiserlet elkepzelese alapjan az egyiken vegzett modositas, eseten le tudtak volna merni az eltelt idot, amig a masikon is megtortenik a modositas. Igy tudtak volna sebesseget szamolni. A gond az volt, nem tudtak merni idot.
. Nem lehetett megmerni, a valtozas ugyan azin idobe tortent. Tehat van gyorsabb a fenysebessegnel. Egyes meresek alapjan a fekete lyuk korul keringo csillag aminek a palya ive ovalis, a lyukhoz kozeli palyaszakaszon annyira felgyorsul, hogy a fenysebesseg 1.5x is eleri. .Sajat agyalmanyom. Ha a feketelyuk vonzasa akkora, hogy a feny sem juthat ki, akkor a tomebkozeppontja fele torteno zuhnas kozbe a sebessegnek nagyobbnak kell lenni mint a fenynek. Vagy nem jo gondolat?
-
#119
VaniliásRönk
nagyúr
Kékes525
#118
VaniliásRönk
nagyúr
válasz
Kékes525
#118
üzenetére
Nincs itt szó sci-firől, csak arról hogy a New Horizons még X-sávú jeladókkal lett felszerelve amik "csak" ~8GHz-es jelet tudnak generálni, mert mély űrben akkor még nem tesztelték a Ka-sávúakat, amik 20GHz felett tudnak teljesíteni, nagyobb sávszélességet biztosítva.
Egységnyi idő alatt több adatot tudnának átpréselni a jelenlegi 1kbit/s-nél, ami még 56k modemen szocializálódott embereknek is rohadt lassú. -
#118
Kékes525
félisten
VaniliásRönk
#116
Kékes525
félisten
válasz
VaniliásRönk
#116
üzenetére
Igen, az anyagi részecskék nem mehetnek a fénynél gyorsabban. Azonban ott van a kvantumösszefonódás, ahol végtelen sebességgel terjed az információ és a tér tágulása is gyorsabb lehet mint a fény, lásd a korai világegyetem félfúvódását. A térhajtóművek is erre építenek, csak a technikai megvalósításuk mai tudásunk szerint nem lehetséges mert rettenetesen sok energia kellene hozzá..
-
Geffry
aktív tag
"kétszer olyan gyorsan jönne az adat mint most"
Kétszeres fénysebesség... nice!
~5 milliárd kilométerről egy injekciós tűn keresztül préselve nem fog sok adat átjönni. Esetleg ha az émász kihúz neki egy kábelt hogy ne egy izzó erejével sugározzon.
Amikor a Jupiternél járt, sokkal nagyobb adatátvitelre volt még képes, de az csak nevettséges párszázmillió km volt.
Az összes adatnak pedig legalább 16 hónap kell, szóval valóban optimista tipp. -
DithenS
senior tag
6-9 hónapba is beletelik mire az összes adat ideér,és elvileg ez is optimista adat mert nem számoltak az interferenciával meg semmivel.
Ez csak egy tömörített kép még csak,az igazi képek sokkal jobbak lesznek,csak méretük nagy ezért sokáig tart mire átjön az összes.De így tömörítve is érdekes.Bár az is lehet hogy a nem tömörített képeket nem is mostanában látjuk,az is lehet hogy először a mérési adatokat küldi a szonda aztán a képeket.
Amúgy az is a baj hogy a szonda az út közben elavult,úgy tudom hogy már más frekvenciát használnak az új szondák amivel kétszer olyan gyorsan jönne az adat mint most."Lehet kellett volna még vagy 500 év és akkor már talán mi utaznánk arrafelé, nem csak a szondáink. "
Hát nem tudom,szerintem a szondák is jók mert nem kell őket etetni meg semmi,500 év múlva meg bőven lesznek olyan fejlettek mint ha mi mennénk oda.Pl a Marsi curiosity-ben már van mozgó labor is,500 év múlva képzelj el egy bármilyen szondát,sőt talán addigra humanoid féle robotok mehetnek.Bár az igaz hogy jó lenne utazgatni a saját naprendszerünkbe. -
Geffry
aktív tag
válasz
#54715584
#108
üzenetére
Minden relatív. Én bizonyos szempontból nézve inkább most lennék gyerek. Amikor én voltam kölyök a 90es évek eleje-közepén, itt magyarisztánban csoda volt ha talált az ember ilyen "képes gyermekenciklopédiákat" amikben kb a 80as évek ismeretanyaga volt tálalva és nekem az volt az etalon. Ha találtam valamit a könyvtárban akkor az tök jó de általában kb ugyanilyenek voltak.
Emlékszem hogy évekig pengének éreztem magam mert én bezzeg tudtam hogy a Jupiternek 16 holdja van, igen csak ezalatt megtette Galileo a gyötrelmes útját és talált még pár tucatotMost pedig egy kattintás vagy kettő és megkapjuk a friss képeket a Plutoról.
Az ismeretterjesztő filmek lényege pedig pont az amit mondtál, felnyitja a szemünket és felkelti az érdeklődésünket hogy kattintsunk...
-
#54715584
törölt tag
Igen, kezdek rájönni, hogy a régebbi tanulmányaim nagy része szándékosan le lett butítva. Mióta ismeretterjesztő sorozatokat nézek, azóta kicsit kinyílt a világ. Évekkel ezelőtt még szenzáció volt, ha vizet találtunk valahol, most meg szinte semmit nem olvastam róla.
Kezdem azt gondolni, hogy vagy tényleg nem tudunk semmit, vagy szándékosan nem osztanak meg infókat, amik egyébként fontosak lennének. De ez már más téma.A számlálót én is néztem reggeltől kezdve. Aztán az utolsó 3 percben lementem levegőzni.
Érdekel minden, ami odakint van. Sajnálom, hogy ebbe a korba születtem. Lehet kellett volna még vagy 500 év és akkor már talán mi utaznánk arrafelé, nem csak a szondáink. -
Geffry
aktív tag
válasz
#54715584
#106
üzenetére
Így van. A víz igazából egyáltalán nem ritkaság az univerzumban, csak folyékony állapotában...
Lenyűgöző látvány... tudom hogy lassan csak én vagyok az egész topic, de nem tehetek róla, emlékszem még amikor csak 1 órát mutatott a számláló a küldetés indítása után és most végre az a kis világ amit kiskoromban csak illusztrációként láttam könyvekben, kitárul előttünk...
Csak elképzelni tudom hogy milyen érzés lehet azoknak akiknek több mint egy évtized erre ment az életükből. -
#54715584
törölt tag
Elolvastam a cikket. Ha jól értelmezem volt víz a Plútón fagyott állapotban, és talán még most is van?
"The mountains are probably composed of Pluto’s water-ice “bedrock.”
Although methane and nitrogen ice covers much of the surface of Pluto, these materials are not strong enough to build the mountains. Instead, a stiffer material, most likely water-ice, created the peaks. “At Pluto’s temperatures, water-ice behaves more like rock,” said deputy GGI lead Bill McKinnon of Washington University, St. Louis."
-
Geffry
aktív tag
válasz
#54715584
#102
üzenetére
Igen ez érkezett, meg pár mérési adat, itt van mégegyszer méretarányokkal. A kép 1,5 órával a legközelebbi pont előtt készült, 770ezer km-ről. Másfél kilométeres felszíni elemeket is ki lehet rajta már venni, a hegyek 3,5km magasak lehetnek és ami a legmegdöbbentőbb hogy a felszín fiatal. Én egy Tritonhoz hasonló világra számítottam, de hogy ennyire hasonló legyen, és hogy egy gázóriás gravitációs hatása nélkül az gyakorlatilag felborított egy évtizedes nézetet.
Illetve Charon:
-
#95
Geffry
aktív tag
VaniliásRönk
#94
Geffry
aktív tag
válasz
VaniliásRönk
#94
üzenetére
Szerintem ők ezt nagyonis jól tudják. Nem kisgyerekek akik nem azt kapják karácsonyra amit akartak...
-
#93
Geffry
aktív tag
VaniliásRönk
#92
Geffry
aktív tag
válasz
VaniliásRönk
#92
üzenetére
Én pedig arra próbáltam utalni hogy ha az adatoknak csak egy töredékét továbbítaná és beütne a ménkű, már akkor egy hatalmas eredményt ért el, főleg ha figyelembe vesszük hogy 50-50% esélye volt az indítóálláson is és ha ott beüt, akkor most nem beszélünk semmiről.
Lényegében a már megkapott eredmények is óriási sikernek számítanak.Szerk.: Az űrkutatásban szerintem minden eredmény eredmény. Egy küldetés lehet sikeres, vagy többszörösen sikeres, vagy el sem indul. Félsiker nincs. Ez az Apollo 13-ra is igaz (aminek nemrég volt a 45ik évfordulója) ugyanis egy küldetés ahonnan a legénység éppségben visszaér, szerintem nem minősül kudarcnak.
-
#92
VaniliásRönk
nagyúr
Geffry
#91
-
#91
Geffry
aktív tag
VaniliásRönk
#89
Geffry
aktív tag
válasz
VaniliásRönk
#89
üzenetére
Ez nem volt vitás, de a fő küldetés, hogy átrepüljön a Pluto rendszeren és adatokat gyűjtsön, az lényegében teljesült. A további útja pedig legalább annyira rizikós mint az elmúlt 9 és fél év, szóval igazából nincs miről beszélni.
Az őt megelőző 4 utazó pedig elég jó túlélési arányt mutatott, kavicsok ide vagy oda.Szvsz a "nehezén" már 2006-ban túl volt amikor maga mögött hagyta azt a rengeteg TNT-nek megfelelő üzemanyagot...
-
Kékes525
félisten
-
#89
VaniliásRönk
nagyúr
Geffry
#85
VaniliásRönk
nagyúr
"A küldetés hivatalosan sikeres, mostmár cska az adatoknak kell átcsordogálniuk. Talán ma estére egy fotó is lesz."
Mondjuk inkább úgy hogy túl van a legveszélyesebb szakaszon. Egy kóbor kődarab akármikor elintézheti, de remélhetőleg el fogja küldeni az összes adatot és aztán sem lesz kozmikus karambol. (amekkora sebességgel halad, "golyóálló mellény" ide vagy oda, egy kisebb kavics is végzetes lehet)
-
Geffry
aktív tag
A képen nem vastag hanem magas atmoszférát ábrázoltak. A Föld atmoszférája is felér különböző mérések szerint egészen akár 10k km-re is (exoszféra), viszont a számunkra meglehetősen lényeges troposzféra (ahol az atmoszféra teljes tömegének úgy a fele helyezkedik el) csak kb 12km-ig. Ez azért van mert a Földnek viszonylag erős gravitációja van és a sűrűjét lent tudja tartani.
Az exoszférában ellenben olyan ritkán vannak a gázmolekulák hogy szinte soha nem fognak egymással összeütközni, de végeredményben a bolygóhoz tartozik így az atmoszféra része ez is.Szemléltetésnek jó ide az ISS ami úgy ~400km magasan száguld, ahol határozottan nincs számottevő légnyomás és mégis úgy fél évente kell magán egyet löknie a hajtóműveivel mert a pályája degradálódik a roppant alacsony súrolódástól is.
A Pluto alacsony gravitációja miatt az atmoszférája nagyon kiterjedt, nagyon ritka és alacsony nyomású, de hatalmas magasságig ér el.
De amúgy jogos, mert valóban kissé kontraintuitív. De az exoszféra is atmoszférának tekinthető, így még a Merkúrnak is van egyfajta, bár valóban elhanyagolható, atmoszférája.
Amúgy élmény volt látni a közvetítésen az örömöt amikor a szonda hazatelefonált, megérte felkelni
A küldetés hivatalosan sikeres, mostmár cska az adatoknak kell átcsordogálniuk. Talán ma estére egy fotó is lesz. -
Eastman
addikt
"A Pluto tömege csak egyötöde a Holdénak ,
valamint átmérője is kisebb. Felszínét fagyott
nitrogén borítja, mely napközelben felenged és
vékony légkört alkot."A képen arányaiban vastagabb légkört ábrázoltak. Vékony vagy vastag a légköre a törpebolygónak?
Nem semmi, hogy a felfedezése után 85 évvel közelről is megleshetjük. Mi lesz itt száz év múlva?
-
#82
VaniliásRönk
nagyúr
Blyan
#47
VaniliásRönk
nagyúr
Hacsak nem merőleges, vagy legalább jó közelítéssel merőleges a forgástengely a pályasíkra (Nap körüli keringéshez viszonyítva), akkor vannak évszakok, szóval inkább szabály mint kivétel a meglétük. Pl. a Plútó esetében lehet szőrözni a definíciókkal, de igazából ízlés dolga, hogy évszak vagy napszak.
Ettől függetlenül valóban, pongyola voltam, a forgástengely dőlésszöge meghatározó.#80 gerii: A nácikat a Hold sötét oldalán kell keresni.
-
DRB
senior tag
Nem rég kelt fel a Plútó, Bp-ről nézve délkelet felé lenne „látható”, ha nem lenne felhős az ég(természetesen szabad szemmel nem látható, akár felhős az ég, akár nem, de akinek erős a képzelőereje az azért látja így is
), még elég alacsonyan van, bár túl magasra amúgy sem emelkedik a horizont fölé. Mindenesetre itt a lehetőség integetni a szondának. 
-
Geffry
aktív tag
Ha a 4-est nem írtam volna még egész "büszke" is lennék magamra, de mindegy is csak vad tippelgetés volt, mivel rögtön kitettem a képet ahogy a NASA közzétette és még nem volt leírás róla.
És hasonlóképp tűkön ülve várok bármiféle képet, épp úgy a 400e km-eseket mint ahogy a legközelebbi pontról is, de ehhez még kell egy kis türelem. Hajnali 3 körül ér ide a jel, ha lesz jel, hogy "oké srácok jól vagyok" és utána dolgozik tovább. A hét végéig szerintem az lesz a legnagyobb hír hogy túlélte vagy sem.
Akit érdekel, annak itt van egy szemléltetés arról hogy kb mire lehet számítani.
-
DRB
senior tag
Szerintem olyan eszeveszett nagyot nem tévedtél, legalább is számszakilag, százalékban már kicsit másképp néz ki
, de igazából ilyen képet még sosem láttunk a Plútóról, így simán belefér 2-300 ezer km-es tévedés. 
Túl jó az a kép, én is kevesebbet becsültem volna, ha nem ismerem a valódi távolságot. Ennek fényében már nagyon várom a ~12 500 kilométerről készült képeket. -
Kékes525
félisten
-
Geffry
aktív tag
Rengeteg dolog, mivel melóban vagyok sajnos nincs időm kifejteni, illetve előttem már pár kollega kiemelt 1-2 dolgot, de csak egy példa hogy tovább okoskodjak:
De igazából sokkal egyszerűbb magyarázatom is van, miért érdekes? Mert messze van és nem tudunk róla szinte semmit. A kutatás és a tudásvágy pedig az emberi faj kevés erényének az egyike...
-
daninet
veterán
A vénusz az élhetetlen légkört leszámítva a földdel közel egyező tömegű és átmérőjű kőzetbolygó, külön mérések nélkül is elég valószínű, hogy hasonló a felépítése mint a földnek (mag-köpeny-kéreg utóbbi olyan vastag, hogy nincsenek tektonikai lemezek, de vulkáni tevékenység akad).
A plútó jelenleg érdekesebb szerintem. -
cattus
addikt
Mi olyan érdekes a Holdban? Vagy a Marsban? A Plútó sokat mesélhet a Naprendszer kialakulásáról. Nameg az már eléggé érdekes (legalábbis számomra), hogy kőzetbolygóként a külső Naprendszerben helyezkedik el. Plusz a New Horizons nem áll meg a Plútónál, hanem tovább repül, mint a lét Voyager.
A Vénusz ill. az Europa meg pont az általad említett körülmények miatt nehezen megközelíthető. Már szállt le szonda a Vénusz felszínére, de ha jól emlékszem kb. két óra alatt megfőtt.
-
rii
nagyúr
ja ... ha a nap felől van, akkor semmi sem végi a napszéltől ....
az mondjuk nagyon igaz.
esetleg felszín alatt?és ha a föld a nap és a hold között helyezkedik el, akkor meg felnyílnak nagy silók
benne távcsövek, ufo-k ,-Dpersze nem tudom, hoyg a föld elnyúlt mágneses mezeje mennyire takarja a holdat ...
-
camillus
tag
Mi olyan érdekes a Plútón? Nincs ott más csak halálos hideg és háttérsugárzás. A Vénusz (kívül gyönyörű, belül brütál légnyomás és kénsav zivatar, tisztára mint egy igazi díva) vagy az Európa (persze röntgen sugárzás miatt szintén killer) sokkal érdekesebb és ami biztos, hogy közelebbiek.
-
Geffry
aktív tag
válasz
#54715584
#62
üzenetére
A kompozit ahol szürreálisan közel van a Charon az a közeledési fázis egyik utolsó képe, tehát igen az egy régebbi, az utóbbi amin csak a Pluto van pedig már tényleg egész közel készült, de még pontos távolsá / idő adatot nem tudok hozzá, de valószínűleg kora délelőtt készülhetett ,vagy inkább a hajnali órákban.
Tippem szerint 4-600ezer km-ről lehet, de a tévedés jogát maximálisan fenntartom -
rii
nagyúr
azok szerintem a hol túlsó felén vannak, .... ha vannak ....
mekkora kib.szás már a földiekkel, hogy a legközelebbi égitestnek van olyan része, amit jóformán senki se láthat, csak aki odamegy űrhajóval, vagy szondávalszóval oroszok, kína, japán, usa __kormányának__ (párzsáz, max párezer ember) van tudomása csak arról, h mi van odaát.
-
Geffry
aktív tag
Minden bolygónak vannak évszakjai, a mi 23°-unk csak a meglehetősen stabil és kedvező klíma szempontjából tűnik egyedinek (de nem az, ha jól tudom per pillanat a Mars is hasonló dőlésszöget zár be)
Kisebb dőlésszög mégkisebb ingadozást eredményez, míg az Uránusz és a Pluto extrém "fekvése" roppant szélsőséges évszakokat eredményez.
-
#50
camillus
tag
szupermacs
#25
camillus
tag
válasz
szupermacs
#25
üzenetére
Jeget, dupla whisky, vagy Jäger nélkül.
-
-
rii
nagyúr
szerintem sokkal drágább robbantást szervezni, helyszínt foglalni, robbanószert venni, tűzoltóságot készenlétbe, mert van biztonsági előírás, kivinni a forgatócsoportot a helyszínre ...
mint mondani egy 3D operátornak, hogy mit csináljon .... elvan vavy 2-3-4x 8 órát ... és kész ... szerintem összehasonlíthatatlan, hoyg 1 embert fizetek, vagy több gárdát
-
#47
Blyan
félisten
VaniliásRönk
#31
Blyan
félisten
válasz
VaniliásRönk
#31
üzenetére
Azt hittem az évszakok léte és váltakozása speciálisan a föld tengelyferdeségének köszönhető, tehát nem feltétlenül általános jelenségről beszélünk.
-
-
-
DithenS
senior tag
"a régebbi dok. filmek 1000x jobbak voltak ..."
Hát figyelj egyre nagyobb látványosság kell,animációval is meg lehet oldani dolgokat és meg is szokták,de animációnak szépnek kell lennie és mivel szép és jó ezért drága,ezért a csatorna ott van hogy tök mindegy mit csinál ugyan úgy jön ki,akkor már inkább igaziból robbantanak mert látványosabb.
Amúgy néha én s szoktam nézni ilyeneket,csak TV-be utálom mert 10 percenként hülye reklám,ilyenkor már ott vagyok hogy youtube és sokkal jobb,például az "Így működik a világegyetem" és jó animációkkal van megoldva. -
rii
nagyúr
válasz
#54715584
#34
üzenetére
a The Universe a 4-5-6. évadtól szörnyű ...
mikor a tűzoltókocsival szórják a vizet, és azzal próbálják meg szemléltetni valamelyik holdon a jég-gejzíreket vagy miket, (már nagyon régen néztem, pont mivel nézhetetlenek kb.), az borzasztóan szánalmas... meg amikor robbangatnak köveket ... sokkal szemléletesebb, __olcsóbb__ lenne egy rohadt animáció ....
a régebbi dok. filmek 1000x jobbak voltak ...
-
#29
csongi
veterán
VaniliásRönk
#24
csongi
veterán
válasz
VaniliásRönk
#24
üzenetére
"A forgástengely fix, nem fordul ahogy a bolygó kering a Nap körül."
Ezt nem ertem.
+1 a rovatnak.
Ebbol a szogbol nem lehet tukrozodes szerintem, a sotetben is van fenye. Valami ami a napfenyel kemiai folyamatot indithat be, legalabbis erre gondolok.
De lehet valaki telepitette a kerti vilagitas rendszer solar elemeit. -
#25
szupermacs
veterán
szupermacs
veterán
Nagyon kíváncsi vagyok és izgulok is, hogy miket fogunk megtudni!
Jó cikk lett, köszi! -
#24
VaniliásRönk
nagyúr
CWorm
#8
VaniliásRönk
nagyúr
Azok az égitestek, amik túl közel keringenek egy másik (jellemzően sokkal nagyobb) égitesthez, gravitációsan kötöttek. Pont annyi idő alatt fordulnak meg a tengelyük körül, amennyi idő alatt megkerülik a nagyobbat, ezért mindig ugyanazt az oldalukat fordítják a nagyobb felé. Ezt fogalmazták meg röviden és kicsit szerencsétlenül.
A Plútó túl távol kering ahhoz, hogy ilyesmiről szó legyen. A Plútó forgástengelye majdnem párhuzamos a pályasíkjával, így a nappalok és éjszakák nem a tengely körüli forgás, hanem csak a nap körüli keringés miatt váltják egymást. A forgástengely fix, nem fordul ahogy a bolygó kering a Nap körül.#23 Eastman: Azért azt meg kell hagyni, hogy sima tükröződésnek elég érdekes. Remélem lesznek később sokkal nagyobb felbontású képek is.
-
Geffry
aktív tag
Sajnos ennyire mély műszaki rálátásom nincs. Annyit tudok hogy mint ahogy sokminden másból, az úgynevezett Traveling Wave Tube Amplifier-ből, röviden TWTA (twitter) is kettőt vitt. Nyilvánvaló hogy itt mi a redundancia. Viszont nem pontosan egyformák, ellentétes polaritásúak, tehát lehetséges hogy ugyanazt az adatot a két erősítő egyszerre küldje, ezt idelent felfogja a DSN (dep space network) és az ehhez kifejlesztett speckó hardver - szoftver kombó egybegyúrja, ezért nem lesz pontosan dupla, de közel dupla adatátvitelt lehet elérni.
De amúgy a hibatűrés legegyszerűbb módja szerintem az hogy nem törlődik a lemezeiről semmi amíg minden át nem ér, ami mellesleg még szeptemberben sem fog véget érni ilyen tempó mellett, főleg hogy a DSN nem tud 24 órán át figyelni, szimpla fizikai korlátok miatt sem, nameg van még odakint egy-két lurkó aki hazaköszön néha (pl Cassini, Dawn...)Még egy kis untatásnak ide bedobom hogy miközben az adatokat fogja továbbítani, valószínűleg felpörgetik a szondát, ezel stabilizálva azt a Föld felé fordított antennával, majd kikapcsolják a vezérlő rendszert, ugyanis az is eszi a petrót, ami véges mennyiségben van jelen, még ha nukleáris energiaforrásról van szó akkrois.
DithenS: Igen, az okostojás azt a küldetést is nyomonköveti kb az indítás óta, én különböző ásványi sókra tippelek inkább, (ellesleg ti is megtehetitek a téteket) bár valószínűbb hogy jég ami kikandikál a kosz alól. Misztikus híreket viszont még nem olvastam, tudtommal az a kép nem a sötét oldalon készült, mivel ha az a folt valóban magától világítana, a bolygó többi része meg nem, akkor csak egy fekete alapon fehér foltot látnánk.
-
DithenS
senior tag
Értem igaz,csak picit zavar hogy mindenki úgy ír mint ha látnánk egyből és kicsit furcsa hogy több hónap eltelik mire látunk valamit :S Amúgy tényleg szép és jó,csak sikerüljön minden meg jó képeket lőjön.
Bár ami engem foglalkoztat az a Ceres,1 hete olvastam egy hírt képekkel hogy a sötét felén is világítanak azok a foltok és tényleg nagyon furcsa mert azt írták hogy jég így nem lehet mert a nap nem is sütött rá de még is úgy ragyog mint eddig.http://photojournal.jpl.nasa.gov/catalog/PIA19584
http://civilhetes.net/tudomany/minel-kozelebb-annal-furcsabb-a-ceres
-
Geffry
aktív tag
A holnapi nap egy nap lesz a történelemkönyvekbe, mindegy hogy mi mit látunk és mit nem.
Ez a szonda fogja befejezni a klasszikus naprendszer felfedezését ami a két Voyager lehetőségeibe már nem férhetett be. 1989 óta idén látogatott meg ember által készített eszköz nem is egy, hanem két égitestet a naprendszerben, amit eddig még soha.
Amikor Amudsen elérte a déli sarkot 1911 végén. akkoris meg kellett várni hogy visszaérjenek onnan, hogy bármit láthassanak a felsőbb körök. Hasonló ez most is, mivel nem vitt magával gigabites lan kábelt, így nagyon soká fog tartani amíg visszajuttat mindent, ( 1 kbit/s az adatátvitel, lletve kis mérnöki trükkel fel tudják közel duplájára csavarni de ebbe nem megyünk most bele...) de az hogy sikerült a küldetése és vissza fog juttatni információt, amivel teljesebbé teszi a világképünket és új horizontokat nyit meg előttünk, az 2015 Július 14ikén fog megtörténni, magyar idő szerint ha minden igaz a kora délutáni órákban.
Én speciel örülök hogy átélhetem ezt a pillanatot.
-
DithenS
senior tag
Azt olvastam ma hogy szeptemberbe jönnek meg az első adatok és körülbelül 6 hónap kell mire az összes adat megérkezik és ezután kezdik csak feldolgozni,most akkor tök mind1 hogy holnap vagy holnapután mit lát a szonda nem? Mert mi semmit sem látunk belőle jó ideig.
-
Geffry
aktív tag
A Plutó déli féltekéjét éri napfény, csak nem most. 20 éve este van, még 80 évig biztos kitart, de utána olyan helyen lesz a pályáján ahol éri majd napfény. Azontúl a Charonról visszatükröződő fény is bevilágítja, kb mint nálunk egy félhold egy tiszta éjszakát.
Nade ennyi köcsögölés elég lesz, átböngészem a cikket és talán érdemben is hozzászólok.
-
-
BITBOYS
addikt
Bocs az off miatt, én is így gondolom. Sajnos egyre rosszabb, gyenge színvonalat képviselnek ezek a csatornák. Én rászoktam a Travel Channel-re, bár itt is sok az ismétlés.
Ez a műsor kifejezetten érdekel, szóval majd online vagy letöltöm...bár most nézem National Geographic holnap este 11-kor A Plútó vonzásában címmel közvetíti. ( Megelőztek)
(#11) daninet Nincs tudomány rovat PH!-n? Fel se tűnt
-
gerii
addikt
A Plútó egyik oldalát nem éri soha napfény, ezért most érdekes lesz az elemzése, amit fel tudnak használni a más csillagok körül keringő olyan bolygókhoz, melyek olyan közel keringenek a csillagukhoz, hogy a saját forgásciklusuk megegyezik a csillag körüli forgással > egyik oldalukat mutatják folyamatosan a csillag felé, tehát hasonlóak a Plútóhoz.
-
CWorm
aktív tag
"Sok Naprendszeren kívüli planéta ugyanis annyira közel kering csillagához, hogy annak fénye mindig csak az egyik oldalát világítja meg."
Csak én nem tudom felfedezni ebben a mondatban a logikát? Oké, átvett cikk, az eredetiben is ugyanez van leírva, de valaki légyszi magyarázza már el nekem. Egyrészt én úgy tudom, hogy a Naprendszeren kívüli planéták nem tartoznak egy csillaghoz sem, vagy ha igen, olyan marha messze vannak tőlük, hogy ihaj. Itt meg pont az ellenkezőjét írják. Most akkor egy Naprendszeren kívüli bolygónak hogy lehet csillaga? De tegyük fel, hogy igaz, és tényleg marha közel kering hozzá, na ebből miért következik egyenesen az, hogy a fénye mindig csak az egyik oldalát világítja meg? Nem foroghat tetszőleges irányba egy ilyen bolygó, megmutatva minden oldalát? Két érthetetlenség egy helyen, valaki segítsen. -
gerii
addikt
Az biztos, hogy lesüllyedtek, régen Disco-t néztem naphosszat, jó kis ismeretterjesztő "gépes", ipari műsorok voltak, mostanában licit, vagy a 2 majom (autókereskedők) van műsoron. Még jó, hogy nincs a szolgáltatómnál már a csatorna...
A többi még tartja magát valamennyire, de a reklámblokkok kibírhatatlanok. Amikor 7 percenként leadják tök ugyanazt a műsorismertetőt, és hónapokig nyomják, de minek. 2 éve nem nézem már ezeket se, csak néha, pl mostanában hétvégén van magyar természetfilmes hétvége Sprektumon. -
rii
nagyúr
inkább szomorú ... és igaz
94-2010-ig nem néztem tv-t ... majd a dokfilm mix csatornák miatt ... b.ssza kánya ... lett tv-előfizetsem. discovery (és alcsatornái), natgeo (meg alcsatornái), spektrum (ennek is alcsatornái),
de elegem lett, hogy natgeo-n 7 perc után reklám, ... és kb. 7 percenként
ezért van az hogy egy dokfilm a natgeo-n 45 perc,de ha letöltöm akkor meg 20 perc.
ja meg discover, sperktum, natgeo is előállt a saját semmi sz.r f.s h.gy műsoraival .. raktárháború meg ilyenek (értem én h valakinek tetszik, csak se nem dokomentum, se nem ismeretterjesztő, hanem ezek generált műsorok, olyan mint a BigBrother, monikasóóó, mokka, hogy a saját csinált szar műsoraikkal tudják a legolcsóbban megúszni a műsoríőt viszonlag elég nézővel, hoyg a reklálidő eladható maradjon .... és ne kelljen drága pénzért filmet venni ....
szánalmas ... 3 éve megint nem nézek TV-t, és azt 3 évet is kva-ra sajnálom rá
Ez a fejlődés ára.
Túl jó az a kép, én is kevesebbet becsültem volna, ha nem ismerem a valódi távolságot. Ennek fényében már nagyon várom a ~12 500 kilométerről készült képeket.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
Új hozzászólás Aktív témák
- Dell Latitude 5320 -60% "Kis Gamer" Üzleti Profi Ultrabook 13,3" i5-1145G7 16/512 FHD IRIS Xe
- Dobozos DELL Inspiron 16 Fémházas Multimédiás Laptop 16" -40% Ryzen 7 8840U 8mag 16/1TB FHD+ IPS
- Csőtörés bemérés - Csőtörés Javítás Szakszerűen
- Professzionális vízszerelés 0-24 akár azonnali kiszállással
- Fiorenzato AllGround eladó
- Lenovo, Dell, HP, Panasonic Getac üzleti és ütésálló katonai laptopok + Ipad 6-13. gneráció
- ÁRGARANCIA!Épített KomPhone Ryzen 7 7700X 32/64GB RAM RTX 5070 12GB GAMER PC termékbeszámítással
- TELJES KÖRŰ IT BESZERZÉS
- GYÖNYÖRŰ iPhone 13 mini 128GB Starlight -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3133, 95% Akkumulátor
- Lenovo Thinkpad L14 Gen 4 -14"FHD IPS - i5-1335U - 8GB - 256GB - Win11 - 2 év garancia - MAGYAR
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest