Új hozzászólás Aktív témák

• #10 Viszlát addikt potyautas #8

  Új Válasz 2016-02-16 21:28:04 #10

  Új hozzászólás

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Viszlát

  addikt

  válasz potyautas #8 üzenetére

  2001-ben vonultam 9 hónapra, mert hát amikor befejeztem az iskolát akkor nem kellettem, de aztán mire lett jó állásom hirtelen létfontosságúvá vált, hogy megkapjam a "kiképzést". Bementem, elzavartak eü vizsgálatra ami tulajdonképpen abból állt, hogy egy szál pöcsben álltam huszadmagammal a -10 fokban körülbelül egy órát mire jött egy nagydarab nővér és belénkvágott valami oltásfélét. Ezután felvettük az ellátmányt, semmi se volt méretben persze, majd az egész folyamat legsiralmasabb része következett, beráncigáltak minket egy terembe ha már 10-15-en magunkra rángattuk az egyenruhát, először meghallgattuk a Szózatot egy kismagnóról, felolvastuk az esküt, majd Himnusz kismagnóról és szóltak, hogy akkor mink már katonák vagyunk. Nem volt pénz semmire, többek között kiképzésre sem, így reggeli után kihajtották a népet egy mezőre, ahol vagy futkározni kellett, vagy focizni hagytak, de értelmes tevékenység semmilyen formában nem zajlott. Délre vissza ebédelni és a délután/este azzal telt el, hogy ültünk a körletben és csendben maradva próbáltuk valahogy eltölteni a semmivel az időt.

  Iszonyú 6 hét volt. Tele újszerű kihívásokkal, például soha életemben nem unatkoztam előtte (azóta sem), de ott egyszerűen egy idő után már nem volt mit csinálni, sehova se mentünk, semmit nem engedtek csinálni, a kényszerű dolgokat is csak ímmel-ámmal, hogy azért meglegyen, de a lőgyakorlat például úgy zajlott, hogy egymásnak adogattuk a gépkarabélyt, mert alig volt már ami még működött. Nem szégyenlem, 3 és fél hónap után lefizettem pár embert és leléptem, na de ez már másik történet...

  Ja igen! A vicc az, hogy még így is lett annyi sztori, amivel 150-200 oldalt meg lehetne tölteni.

Új hozzászólás Aktív témák