Új hozzászólás Aktív témák
-
#219
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#218
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#218
üzenetére
A pletykákra nem is adok, majd akkor ráérek félni ha elküldenek. Problémám nem sok van, csak apróságok, azok is csak a kollégámmal. Tökéletesen ugyan ez van itt is, mint ahogy leírtad. mindenki fél, be van fosva hogy mi lesz.
Magam se gondoltam volna tavaly, hogy ilyen hamar szeretnék már egy normális kapcsolatot egy nővel. Van pár jelöltem, csak bátorságom még nincs. Ha meg a nő akar kezdeményezni, én nem állok ellent.
-
#218
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#215
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#215
üzenetére
Nem gondoltam volna, hogy a négylábú nőkre buksz.
Nézd, ha a negatívumokat sulykolod az agyadba, akkor ne csodálkozz, ha nem sikerül semmi. A problémák azért vannak, hogy kiröhögjük őket.
Biztos emlékszel, a Cumigyárban is volt leépítés. Na, az szépen megmutatta az emberek jellemét. Még arra is képes volt az egyik sz*rházi, hogy a mobiljával lefényképezze az egyik kollégát, aki épp a szemét lehunyva támaszkodott a gép korlátjára, aztán rohant a Józsihoz, hogy megmutassa neki.
No, de a lényeg nem ez, hanem az, hogy mindenki be volt tojva, rajtam kívül kevés mosolygós ember volt.
Cigizni mentem, páran már beszélgettek a hamutartó körül. Hát persze, hogy a leépítésről volt szó. Mikor elhallgattak, megkérdeztem, hogy mitől zaklatottak. Hát a leépítés... Teljesíted a normát, nincs veled baj, miért vagy ideges? Hát a leépítés... Kirúgtak? Nem. Akkor miért vagy ideges? Hát a leépítés... Majd akkor légy ideges, ha megkapod a hivatalos papírt, addig nincs rá okod.
A nyugdíjasokat küldték el, meg azokat, akikkel sok gond volt.Fel a fejjel, barátom. Talán közelebb van hozzád az a gazella, mint gondolnád.
-
Csoffadalom
tag
válasz
moonlight115
#216
üzenetére
Köszönöm, remélem igazad lesz
. -
#216
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#215
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#215
üzenetére
Örülök, hogy jobbra fordult a sorsod, kívánom, hogy ez maradjon is így. A gazella meg tuti jön majd.
Tényleg tanulságosak ezek a sztorik, jó volt olvasni őket.
-
#215
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#214
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#214
üzenetére
Azért ezzel a sors megadta dologgal vitatkoznék kicsit. Mert még semmi sem biztos, sok féle pletykát hallani leépítésről, létszám csökkentésről és egyéb negatív történésekről, közben meg a másik oldalról azt hallani, hogy nem lesz semmi ilyesmi, sőt vesznek fel újabb embereket, üzembővítés lesz stb. Az egyik üti a másikat és sajnos bármi elképzelhető manapság. Pláne azért mert mindegyik megalapozottnak tűnik.
A sorshoz még annyit, hogy kurva sokkal jön még nekem a köcsögje. Az hogy megadta nekem az álom melót, amire 10 éve ácsingózom, az nekem még kevés. Tartozik még új barátokkal, barátnőkkel és egy szexéhes, gazella testű nővel. Szóval sokkal, de nem akarok panaszkodni, azt megtettem korábban. Nagyon minimális bizalommal tekintek a jövőre, hogy végre kedvezőbb időszak veszi kezdetét. 0,00000001 % ez a bizalom.
-
#214
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#213
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#213
üzenetére
Minden jó, ha jó a vége, az idő mindent megszépít.
Ha megragadtam volna a vulkanizáló beosztásban, talán megkeseredett vénember lennék. Viszonylag hamar, cirka két év után sikerült kilépnem az ördögi körből, többé nem voltam lábtörlője senkinek.
Úgy gondolom, ez volt a zárómese. Lehúzzuk a rolót, szép lassan feledésbe merülünk.
Látod, nem puszta vágy volt, hogy legyen egy normális munkahelyed. Megadta a sors, elindultál felfelé a lejtőn.
Nem kizárt, hogy még egy csinos menyecske is akad, aki szebbé teszi az életed. -
#213
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
5 év. Összesen ennyit pazaroltam el az életemből a Cumigyárra. Az első 3 év még a tapasztalat gyűjtésről szólt, a fennmaradó 2 év meg tulajdonképp a szopásról. Ez idő alatt sok fajta embert ismertem meg, többek között: alkoholistát, drogost, ribancot, ku..át, súlyos elmebeteget. Az 5 év alatt egy kezemen meg tudom számolni hány emberrel alakult ki jó baráti kapcsolat. Nem valami sok, de szerintem elég.
Az egyikük már sokkal régebb óta barátom volt, a többi pedig az évek folyamán lett a "barátom". Az egyik Vakegérke, vele mai napig is tartom a kapcsolatot. Neki köszönhetem a legtöbbet, minden téren.
A másik a Műszakvezetőm, ő ember tudott maradni az embertelenségben. Soha egy hangos szó nem hagyta el a száját velem szemben, soha nem baszogatott. Vele már nem tartom, igaz, két asszony és három gyerek mellett nem sok ideje maradhat a barátaira, vagy a saját magán életére.
Végezetül pedig maradt az idősebb pár. Eleinte furcsálltam miért akarnak haverkodni velem, aztán idővel rájöttem. Hasonló anyagi helyzetben voltak és őket is piszkálta rendesen az az elmebeteg f@sz. Velük az utolsó két évben alakult ki a barátság, de még a mai napig is érdeklődnek anyámtól hogylétem felől.
Nem sok mindent köszönhetek a cumigyárnak. Sajnos a negatív dolgok vannak többségben. A stressz, rengeteg idegeskedés, megaláztatások tűrése, csalódások. Ezeket mind az 5 év alatt tapasztaltam meg. Mivel pozitív élménybe nem nagyon volt részem, ezekről nem is tudok mit írni.
De az élet változik, most jó munkám van, jónak nevezhető fizetéssel, elfogadható kollégákkal, nagyon jó munka körülmények közt. Itt nem kell ki izzadni magad a gatyádból nyaranta, mert alapból megy a légkondi mindenhol. A legkisebb balesetet is jelenteni kell a vezetőknek, aki képzet elsősegély nyújtók. A cégnek saját tűzoltósága is van, képzett személyzettel. Büfé, ebédlő mind 3 műszakban. Köszönő viszonyba sincs a cumigyárral, ahol csak a hajtás van, a vezetőségnek csak a termelés számít, az emberek testi épsége meg cseppet sem. Rabszolgaként bánnak a beosztottakkal és minden erejüket kifacsarják. A tipikus, jó magyar mentalitás szerint még a fekvő embert is rugdossák.
Lehet az új melóban is ér majd csalódás, meg stressz, de megalázni és kihasználni azt nem fognak. Ha ki is dolgoztatják a belem, legalább megfizetnek és megbecsülnek érte. Itt legalább van előre lépési lehetőség. A cumigyárban csak seggnyalással és taposással lehet feljebb jutni. Itt meg a jó munkával. Ég és föld a két hely, vagy inkább menny és pokol. Ha minden jól megy, én nagyon sokáig szeretnék itt dolgozni, de ez még a jövő zenéje.
Ezzel az írással most egy időre befejeztem. A beosztás miatt nem sok időm marad az írni, a szabadnapjaimat inkább aktív pihenéssel töltöm. Fogok még sztorizgatni, csak nem sűrűn. Köszönöm mindenkinek aki elolvasta a sztorikat, remélem adott egy kis ízelítőt az "életről".
-
#211
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#210
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#210
üzenetére
Utólag is jó inni.
Látod, megvártalak, nem írtam új mesét. Te találtad ki, hogy sorozat legyen a mesékből, így legyen tiéd a lezárás joga is.
-
Csoffadalom
tag
válasz
moonlight115
#209
üzenetére
Úgy fest igen
. De még nem merek előre inni a medve börre. -
#209
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#208
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#208
üzenetére
De jó!!! Örülök neki. Megoldódott a problémád.
-
Csoffadalom
tag
válasz
moonlight115
#207
üzenetére
Azt az álom melót amire 10 éve várok. A P & G csömöri tampon gyárába sikerült elhelyezkednem mint targonca vezető, munkaközvetítő által. A pénz nagyon jó, a munka könnyű, kollégák rendesek, segítő készek. Egyedül a 6 napos munka hét nem tetszik, de kezdem megszokni. Köszönöm a gratulációt!
-
#207
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#206
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#206
üzenetére
Milyen munkát találtál? Grat. hozzá!
-
#206
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Üdv mindenkinek. Először is elnézéseteket kérem az eltűnésem miatt, de végre találtam munkát magamnak és nem sok időm van az írásra. A legközelebbi szabadnapomon majd megírom a záró sztorit és ideiglenesen elbúcsúzok az írástól a munka miatt.
-
#205
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#204
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#204
üzenetére
Még suli előtt lesz új mese. Ha úgy alakul, én írom meg.
-
#203
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#202
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#202
üzenetére
Hétfőn ünnep, akkor inkább nem. Majd meglátjuk.
-
#201
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#200
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#200
üzenetére
Hatásszünetet tartunk.
Csoffadalom élete megváltozott, méghozzá jó irányba. Várom, hogy meséljen, helyette nem tehetem meg.
-
#200
Earl_Muttley
őstag
Earl_Muttley
őstag
Mi lett veletek emberek?
-
#199
Earl_Muttley
őstag
Vakegérke
#194
Earl_Muttley
őstag
válasz
Vakegérke
#194
üzenetére
Naszóval. A nagy mobilbizniszbe haverommal közösen fogtunk bele, ki-ki a maga cuccait.
Ők kihaltak később, de ez mellékes.
Egyszer volt az, hogy ugyan olyan cuccot vittünk, ugyanolyan áron. Srác észrevette, a kettőre kért kedvezményt. Csak én voltam, ott srácot felhívtam. Hogy az én anyám minden volt akkor.
500 forinton ugrált, megkapta. Ki is szálltam a vele való cuccokból
-
#198
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#197
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#197
üzenetére
Kíváncsi vagyok, hogy mit fogsz mesélni. Belőled is élek, feléleszted élményeim, emlékeim. Hátra dőlhetek, lazíthatok, két meséd táplálhatja elmém szántóföldjét.
Mit szólsz, milyen szóvirággal éltem?
-
#196
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#195
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#195
üzenetére
Nem kívánom kifejezni érzéseimet. Kitalálod anélkül is, hogy mit gondolok.
Ami a csúszást, és a dupla mesét illeti, egyetértesz?
-
#195
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Én még 98 júniusában kezdtem a cégnél dolgozni. Benne voltam a "Tülle" programban is, hiányozni nem hiányoztam egy napot sem abban a fél évben és beteg állományban sem voltam. Ezek alapján megfeleltem a fél éves jutalom kritériumainak. Pár nappal karácson előtt megkaptam a "Tülle" programért járó díjazásom( 26 000 ), a féléves jutalmat( 20 000 ) és az év végi jutalmat is(20 000), plussz még a pofára menő jutalomból is kaptam (15 000 ). A vége 81 ezer volt nyolc hónap munka után.
Igaz én 100 feletti összegre számítottam, de azt elfelejtettem, hogy bár borítékos a "Tülle" programért járó összeg, de a cég abból is levonja az adót meg a járulékokat. Éppen ezért én sem vállaltam sem túlórát és egyéb programokat.
Az irigységről. A leszerelés után visszamentem dolgozni januárban. Év végén csak a sima jutalmat kaptam(15 000), a pofára menőt már nem. Nem voltam beteg állományban és nem hiányoztam egy napot sem. Mégsem kaptam jutalmat érte, de jó páran már azt is sokallták amit kaptam. Főleg azok, akik rengeteget voltak beteg állományban, vagy mondva csinált okokkal hiányoztak.
Az én jutalmam mellett anyám és a nővérem is meg a férje is ott dolgozott. Nővérem és férje nem kaptak egy fillért sem, anyám viszont 50 ezret kapott. Eredetileg 100-at kapott volna, de megbüntették más hibája miatt 50-re. A nővérem rendesen mondogatta a magáét, hogy a büdös nyugdíjas kap jutalmat, ő meg a férje nem. Azt elfelejtette hogy az unokák is kapnak majd ajándékot a pénzből és ők is. Cseppet sem érdekelte hogy családban marad a pénz. A saját anyjára is irigy volt.
-
#194
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#193
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#193
üzenetére
Már hogy a csudába ne? Mesélj, légy szíves.
-
#191
Vakegérke
félisten
moonlight115
#190
Vakegérke
félisten
válasz
moonlight115
#190
üzenetére
"...magamban keresem a hibát, és legtöbbször meg is találom."
Isten áldotta tulajdonság. Sajnos inkább hajlamos az ember másokban keresni a hibát, mint sajátját beismerni, korrigálni.
-
#190
moonlight115
őstag
Vakegérke
#189
moonlight115
őstag
válasz
Vakegérke
#189
üzenetére
Nálunk arra irigykednek, akinek sok munkája van.
Kenyérharc megy, a vendégek "csábítgatása". Nem is szeretek más vendégével haverkodni, mert ha átpártol hozzám, akkor én leszek a gonosz, az fel sem merül, hogy talán az én munkám jobban tetszik neki, mert merek változtatni, fiatalosabb, divatosabb frizurát kreálni, mint amit 10 éve hord. Persze, én se vagyok jó mindenkinek, de ha elveszítek egy vendéget, magamban keresem a hibát, és legtöbbször meg is találom. -
#189
Vakegérke
félisten
moonlight115
#188
Vakegérke
félisten
válasz
moonlight115
#188
üzenetére
Akkor mesélj, ne tartsd magad vissza.
-
#187
Vakegérke
félisten
moonlight115
#186
Vakegérke
félisten
válasz
moonlight115
#186
üzenetére
Talán nem jó szó az utálat. Inkább az irigység illik a történethez.
Nem utált engem senki, csak furcsállták, hogy viszonylag rövid múlttal feljutottam a csúcsra.
Már ha csúcsnak nevezhető az, hogy jutalmat kaptam fél év után, és egy éven belül "A" kategóriás lettem.Általában végeztem a dolgom becsülettel. Ész nem kellett hozzá, ezt nyomd meg, erről keféld le a sorját, tedd a helyére, nyit a másik, szedd ki, tedd be az üreset, zárd be, ezt nyomd meg...
Később már átkerültem az "elit", kihalásos részlegbe, még később szakmámnak köszönhetően kikerültem az átlagból. Maradt a cimboraság, de eltűnt az irigység.Ami pedig a céget illeti, logikus, hogy minél többet akar kaszálni. Az viszont már enyhén szólva is gusztustalan, hogy az extra melók esetén is levonta a járulékokat, holott az nem járt neki.
-
#186
moonlight115
őstag
Vakegérke
#185
moonlight115
őstag
válasz
Vakegérke
#185
üzenetére
Én azt nem értem, miért azt utálják, aki jól dolgozik?
Nálunk ez úgy van, hogy tanulunk egymástól, és nem ciki tanácsot kérni, pl.: te ezt a hajat mivel festenéd? (hajszínt) Néha az idősebbek is tanulhatnak a fiataloktól, nem korfüggő, mint régebben, és nem illik lemaradni, követni kell az új trendeket, technikákat. Persze, susmus mindig van, de én is a nyíltság híve vagyok, és ez nem mindenkinek tetszik.
Egérke, igazad van, mindig a cég nyer, multik, értik a dolgukat, nem ma kezdték a kizsákmányolást.
-
#185
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#183
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#183
üzenetére
Rendben, akkor most én írom a mesét. Viszont két hétig te jössz majd.
Jutalmak, egyéb lóvék, és azok megélése
2002 júniusának közepén léptem be a Cumigyárba. Égrengető 270 Forint órabért kaptam, pótlékokkal együtt úgy 60 ezer körül vittem haza. Ezt csak azért mondom, hogy legyen viszonyítási alap.
Eljött a december közepe, mindenki lázban égett. Karácsonyi lóvé!
Melóztam, reggeles műszak volt. Cirka félidőben odajött hozzám a (szerintem legrendesebb) műszakvezető. Tegyem kézi vezérlésre a gépet, álljak le, és menjek az irodába.
Na, akit oda rendelnek, annak kakukk.
Mentem, és azon töprengtem, hogy vajon mit vétettem, és hogy vajon hol kapok munkát, ha kirúgnak.
Kopogtattam, beléptem az irodába. A teljhatalmú főnökasszony elém tett egy papírt, mondván na, írd alá, Józsikám. Aláírtam, el se olvastam. Biztos kapok másodpéldányt, majd otthon elolvasom. Borítékot kaptam, le se volt zárva. Megköszöntem, kijöttem az irodából. Nem bírtam a kíváncsiságommal, belenéztem, a szám biztos a fülemig ért. 20.000 Forint volt benne, meg egy stencil, mely szerint a T*uril köszöni egész éves munkámat, valamint kellemes ünnepeket kíván nekem, és kedves családomnak.
Mint kiderült, mindenki ennyit kapott. Pontosabban voltak olyanok, akik egy petákot se kaptak. Logikus, hogy néhányan görbén néztek rám, hiszen újonc létemre "előlük" vittem el a lóvét.
Mivel nem szeretem a sunyi vádaskodást, amikor műszak végeztével összegyűltünk, kis figyelmet kértem, felemeltem a borítékot, és valami ilyesmit mondtam.
- Aki úgy érzi, hogy nem érdemlem meg ezt a pénzt, az most mondja, ne a hátam mögött pusmogjon.
Senki nem szólt egy szót sem, másnap már duruzsolás sem volt.
Karácsonyra kaptunk akkora (konyhakész) pulykát, hogy alig bírtam hazavonszolni.Március volt, ha jól emlékszem, 2003-at írtunk. Bérrendezés előtt voltunk, így műszakonként egy-egy röpke összeröffenésen kihirdették, hogy ki melyik kategóriába tartozik ezután.
Három kategóriába sorolták a melósokat. Logikus, hogy ennek megfelelő volt a bérezés.
Sorolta a műszakvezető a "C" kategóriások neveit. Ez volt a megbízhatatlanok, linkek csoportja. Nem voltam köztük.
Jöttek a "B" kategóriások. Átlag melósok, semmi kiemelkedő, semmi negatívum. Mi van, rólam elfelejtkeztek?
"A" kategóriások X, Y, Solymosi.
Mit mondjak, úgy néztek rám, mint a piros egérre. A műszakvezető még hozzátette, hogy mi vagyunk azok, akik nem sumákolunk, soha nem késünk, megbízhatóan dolgozunk.
Ha népszerű is lettem, egészen biztos, hogy nem ezért.Ahogy az évet teltek, egyre nagyobb lett a karácsonyi jutalom összege, a pulyka viszont a múlt emléke lett. Soha nem maradtam ki a jutalmazásból.
A legnagyobb összeg, amit kaptam, 45.000 Forint volt. Jól ment a cégnek, és az emberkereskedő Kft-től bérelt melósoknak is adtak 5-5 ezer Forintot.
Na, ment is a felháborodott pusmogás. Kupacban bagóztak a dohányzóhelyen, mentem én is rágyújtani. Te mennyit kaptál? Megmondtam. Veszett káromkodás, mely szerint meresztem a faxom a köszörűgépnél, és tessék, miközben ők így, meg úgy. Ugye Kft-sek vagytok? Ja. Tudtam a válasz nélkül is persze. Érthetően elmagyaráztam nekik, hogy nem a T*uril a munkaadójuk, mégis kaptak egy kis pénzt. Ahelyett, hogy morognak, örüljenek neki. Kárhoztassák a Kft-t, hiszen hatalmasat kaszál rajtuk, de még munkásruhát se kapnak. Ami pedig azt illeti, több pénzt hoz a munkám a cégnek, mint amennyit ők öten kitermelnek.
Nem lettem túl népszerű.A műszakvezetők adták le a javaslatot, hogy kik kapjanak jutalmat. Logikus, hiszen ők tudják, hogy kik melóznak tisztességesen. Ennek ellenére voltak csókosok, akik nem voltak a listán, mégis kaptak bélelt borítékot. Meg ugye olyan is volt, aki hiába szerepelt a listán, kimaradt a jóból.
Extra meló, extra lóvé.
Néha előfordult, hogy "csak úgy" melózott az ember, nem számolták el hivatalosan. Viszont megkapta a melós a pénzét kézfogásnak álcázva.
Egyszer én is elvállaltam egy extra műszakot. Szombat volt, főnök egy szál se, gép mellett bagózás, norma megvan, nyertem fél órát, spricc haza.
Na, eljött a hétfő, jött a főnök, hozta a pénzem, itt írjam alá. Csak ennyi? Hát az adó, meg TB, meg a... Na, álljon meg a menet, fekete lóvénak nincsenek ilyen vonzatai. Mi van, nem kell? Ennyi nem, fizessetek ki becsülettel, na szevasz.
Józsi, irány az iroda. Mentem. Mi az hogy követelőzök, örüljek, hogy kapok plusz lóvét... Na nem, ti örüljetek, hogy a hivatalosnál olcsóbban megúsztátok a szombati termelést. Mi van, nem kell a pénz? Kell, de nem ennyi, a teljes órabérem kérem túlórával súlyozva. Na, menjek a francba.
Mentem vissza melózni.
Jött a főnök. Itt van, ba**dmeg, tedd már el. Mennyi? Annyi, számold meg, de ne híreszteld.
Nem híreszteltem, de nem is vállaltam több extra melót, ahogy túlórázni sem voltam hajlandó.Elnéztem időnként szerencsétlen melósokat, ahogy boldog vigyorral vágják zsebre az extra lóvét, amely cirka 60-70%-a volt annak, amennyi járt volna nekik. Sajnáltam őket, hiszen csak a cég nyert az ügyön.
-
#183
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Helló mindenkinek. Sajnos a vasárnap esti vihar okozott kisebb károkat nálam. Elázott minden a szobámban. A mese írását át tenném a jövő hétre, ha nem gond. Előbb a szobámat kell rendbe tenni.
-
#181
Vakegérke
félisten
moonlight115
#179
Vakegérke
félisten
válasz
moonlight115
#179
üzenetére
Na, ha tényleg jók a cumigyári mesék, akkor bizonyára véleményed is van róluk.
Pontosabban arról, amiről mesélünk, a szereplőkről, a tényekről, az eseményekről, vagy épp rólunk. Vagy annyira szószatyor, hogy kitálalj, és ha érdekel a dolog egyáltalán, bővebb lére is ereszthetnénk a traccspartit.Ha megérdemeljük, akkor nyilatkozz, kérdezz, vagy ítélkezz, ha van miért.
Ezek nem légbőlkapott történetecskék, hanem igaz mesék. A melósok gyötrődését, túlélési próbálkozásait ecsetelgetjük. Azokét, akik görnyednek a gumigőzben, elviselik a közvetlen górék megalázó szavait, tetteit, akiknek esélyük sincs egészséges életre, hiszen nem a kislány három, hanem a műszak, de enni kell, élni kell. Akinek ebből elég, az mehet, ácsingóznak a helyére a munkára vágyók.
Talán egyéni tragédiákat örökítünk meg, ha nem is személyekre lebontva.
-
#179
moonlight115
őstag
Vakegérke
#174
moonlight115
őstag
válasz
Vakegérke
#174
üzenetére
Nálunk más a helyzet. Mi az üzletben mindig adunk kölcsön, és mindenki megadja, jó kis közösség, nem sokan vagyunk. Szoktunk bevinni kaját, ki mit sütött éppen, vagy mi maradt az előző napi vendégségből, ilyesmi.
De volt egy kolléganőm, aki állandóan kéregetett. Jajj, adj már egy fél tubus 7/4-et, rézvörösem pont nincs, és épp jött egy vendégem, akinek csak azzal tudom befesteni a haját.....Vagy szőkítőport, mert épp most fogyott el. Sajnálta a pénzt anyagra, ami nálunk festéket, hajlakkot, hajhabot, stb.-t jelent. Azt elfelejtette, hogy fél órával azelőtt mutogatta az új pulcsiját, amit 8 ezerért vett előző nap. De anyagra persze nem volt soha pénze.Jók ezek a cumigyári mesék, olvasgatom, ha nem is szólók mindig hozzá.
-
#178
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#177
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#177
üzenetére
"Halvány lila gőzöm sincs ki lehet ez. Hacsak nem én
."Neeem... Neked nem adtam soha kölcsön, hiszen nem kértél.
A fémesen volt, talán ma is ott van. Összecsaptátok az öklötöket üdvözlésként. Tüsi haj, ezüst ékszerek, girnyó, a kerületedben lakik társával albérlőként. -
#177
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#176
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#176
üzenetére
Igen M.F. volt! Az egyike azon kevés embereknek akikkel soha semmi bajom nem volt és nekik se velem. Az életvitelét és a párkapcsolati szokásait nem értem és nem is díjazom. De ettől eltekintve jó fej pali volt.
Én másra tippeltem. De ebből meg nem tudom ki lehet. Privátba nevezd nevén.
"Olyan is volt köztük, akit első kukkra elkerül mindenki, de én tudtam, hogy jólelkű, becsületes emberke. Csoffadalom barátom bizonyára sejti, hogy kiről van szó"
Halvány lila gőzöm sincs ki lehet ez. Hacsak nem én
. -
#176
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#175
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#175
üzenetére
"Ki volt az a tarhálós csaj? Egy tippem van, de tuti tévedek. Privátban írd meg please."
Kire tippelsz?
Körülírható a személye. A fémesen volt, fiús sötét haj, nem túl jó a hallása, állandóan farmerben volt, középkorú. "M"."Olyan is volt köztük, akit első kukkra elkerül mindenki, de én tudtam, hogy jólelkű, becsületes emberke. Csoffadalom barátom bizonyára sejti, hogy kiről van szó."
Őt kitalálod, hogy kicsoda?
"...az igazi főnök még azt is megengedte hogy turkáljak a szerszámai közt."
Az igazi főnök gondolom M. F. volt.
-
#175
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#174
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#174
üzenetére
Na igen. Újabb ember fajtát ismerhettünk meg. Ha én valamit kölcsön kértem, azt igyekeztem ugyan olyan állapotban vissza adni ahogy kaptam. Más erre nagy íven szart. Jó ég mennyi kunyerálós fasz volt ott! Nekem soha nem volt olyan, hogy nincs cigim. Egyetlen egyszer fordult elő, hogy tényleg nem volt, se pénz, se cigi. De nem kértem senkitől. Egy jó fej kolléga kínált meg kaja után egy szál cigivel, aztán később még egyel. Ezek után én akkor is adtam, ha volt neki. Ő meg is hálálta a gesztust, ha sörözni mentünk nem engedte, hogy én fizessem a sajátom.
Szeretett cágler főnököm is, hogy üvöltözött, meg széttúrta a gépet amikor kiesett a zsebemből a fogó. Nem is az övé volt, de úgy ordított mintha a sajátja lenne. ehhez képest az igazi főnök még azt is megengedte hogy turkáljak a szerszámai közt. Ő megbízott bennem, a cágler a közelébe sem engedett soha.
Ki volt az a tarhálós csaj? Egy tippem van, de tuti tévedek. Privátban írd meg please.
Bár nem ehhez az íráshoz tartozik, de cumigyári a mese. Említettem, hogy a Három Gráciából kirúgták az egyiket, kamera előtti szexelés miatt. Épp most mesélte anyám, hogy pár hete vissza jött és rögtön csoport vezetőnek tették meg. Igaz másik üzemeben, de akkor is! A pofám leszakad
. -
Vakegérke
félisten
Tarhálás, lejmolás, kunyerálás
Bevett szokás, de ilyen tömény módját még sehol nem tapasztaltam, mint a Cumigyárban.
Első munkanapomon vártam a sorsomra, és mivel dohányzóhely volt a műszakvezetői asztal közelében, elővettem egy doboz cigit. Udvariasan körbekínáltam a társaságot, a fele már el is fogyott. Még az is vett belőle, akinek a szájában ott füstölgött a csikk. Egyetlen ember viszont rázta a fejét, és csak ennyit mondott.
"Köszönöm, de nem kérek, és nem adok. Semmit."Óvatossá tett a mondat, töprengtem is rajta.
Ennyire megkeseredett lenne a kolléga? Magának való?
Rá kellett jönnöm, hogy igaza van.Akadt olyan személy, aki fizetésnap után körbekínálta a cigijét mindenkinek, aztán a következő fizetésig folyamatosan tarhált. Ha pedig senki nem adott neki, elővette a sajátját.
Hamar megtanultam, hogy nem szabad adni. Ha egyszer ad az ember, rászállnak, aztán ha megunom, és nemet mondok, én leszek a genya.
Soha nem szerettem hazudni, így nem tagadtam, hogy volna miből, csak egyszerűen nem adtam.
Az egyik tarhálóstól megkérdeztem, hogy "X" Forint egy szál, hányat adjak? Mondott valamennyit, meg hogy holnap hozza a lóvét. Elküldtem lóvét kunyerálni, mert hozomra nem adok. Nem jött vissza.Lassacskán leszoktak róla, hogy velem kísérletezzenek. Azonban volt egy haver, aki rendszeresen jött valami ordenáré cigivel, hogy ad egy szálat cserébe, adjak neki egy szál szimfit. Nem kellett a cserecigi, adtam neki jó szívvel. Egy idő után viszont unalmassá vált a dolog, és cirka a következő párbeszéd zajlott le köztünk. Hozzáteszem, akkor már kiemelt egy szálat a gépre helyezett dobozból.
- Adj egy szimfit, légy szíves, itt egy szál "márnememlékszemmilyen" cigi.
- Ha a szimfit szereted, miért nem azt hoztál?
- Nem kaptam.
- A KöKi-n szállsz át, több trafik is van. Tuti kapnál, ha azt akarnál venni.
- De nekem csak ez az egy kell.
- Hányadik is? Lassan már ott tartunk, hogy két doboz cigimet szívtad el.
- Csak ezt az egyet...
- Vigyed.
A haverság maradt, jó fej volt a srác. A lejmolásnak viszont vége lett.Tény, hogy semmit nem volt szabad őrizetlenül hagyni, mert lába kélt. A képzeletbeli dicsőségtáblán előkelő helyet foglalok el, hiszen két ottfelejtett mobiltelcsit is visszaadtam a gazdájának. Mások viszont képesek voltak eldobni a becsületüket pár szál cigit tartalmazó doboz elcsórása okán.
Még egy kunyerálós történet.
Az előttem lévő műszakban volt egy munkatárs, aki a pecások módszerével élt. Beetetett. Hú, megszorult, a gyerek tanul, a felesége beteg, csak egy ezrest fizetésig...
Másnap vittem neki. Becsülettel megadta.
Cirka két hét után megint kért, megint adtam. Becsülettel megadta.
A dologhoz hozzátartozik, hogy amikor ment haza, rendszeresen kunyerált egy szál cigit.
Egy másik kolléga felvilágosított. Nem csak tőlem kunyerál, cirka havi tíz sara van az illetőnek.
Pont jó hónapunk volt, többet kaptunk.
Félidőben jött a munkatárs, hogy ugye az ezres...
Felhívtam a figyelmét, hogy vagy ötezerrel kapott többet a megszokottnál, így kapaszkodjon meg benne, mert másképp nem fog kimászni az adósságból. Nem adok. Ami meg a cigit illeti, itt egy szál, nincs több.
Leszokott rólam.Hohó, még egy.
Egy kezemen megszámolható volt, hogy kiknek adok. Olyan is volt köztük, akit első kukkra elkerül mindenki, de én tudtam, hogy jólelkű, becsületes emberke. Csoffadalom barátom bizonyára sejti, hogy kiről van szó.
Egyszer az egyik munkatársnőm elsírta magát, hogy ilyen gondok, meg olyanok, és hogy nem fordulna hozzám, de utolsó esélye vagyok. Aki ismer, az tudja, nem rossz az én szívem, így kiszedtem belőle, ő pedig akadozva előadta, hogy 50 ezer lenne a gyógyír. Természetesen fizetésig.
Másnap megkapta.
Fizetésnél 20-at adott, mondván bocs, a többit a következőnél. Nyeltem egy nagyot, nem tehettem mást.
Jó a munkahelyi híradás, susmus szinten eljutott másokhoz is a hír, hogy az "Indián"-"Seagal" Józsi adott annak az izé nőnek jó sok susit kölcsön.
Ez arra volt jó, hogy egy szinte barát munkatársnő megfeddjen tettemért, és elmondja, hogy a kunyeráló pillanatnyilag ott tart, hogy 150-től 500 ezres kölcsönöket kunyerál minden szóba jöhető embertől.
Betojtam. Ugrik a 30 ezrem? Ha úgy lesz, az ebédlő ablakára kiragasztom a történet leírását, lejáratom, azon leszek, hogy kirúgják...
A kunyerálós nem tudott a susmusról, nem tudta, hogy tudok üzelmeiről, a gondolataimba se látott bele, így megint jött nekem sírni, potyogtak a szemeiből a könnyek. Ja, ha én nem segítek, akkor neki vége, de már nem is meri mondani... Sajnálkozó képet vágtam, meg is öleltem, úgy faggattam. Már 200 ezer volt a nyugalmához hiányzó pénz. Arcizmom se rezdült, sajnálgattam tovább. Aztán töprengve mondtam, hogy ha holnapra visszahozná a 30 ezer Forintomat, letudnék egy üzleti kapcsolatot, amely most nyomaszt, és pár nap múlva jó eséllyel számíthatna arra, hogy újra meghallgatom.
Hozta a lóvét, megnyugodva el is tettem. A nagy lóvé reményében megadta "kicsi" adósságát. Egyébként nem hazudtam, egy szóval se mondtam neki, hogy kap, csak azt, hogy újra meghallgatom.
Hogy mi volt a munkahelyi pletyi, arról csak felszínes tudásom van. Elég határozott egyéniség vagyok, állítólag be volt tőlem tojva, így nem merte nem visszaadni a pénzemet.Intézményesített kunyerálás is volt.
Bizonyos melóknál szükség volt ollóra, csavarhúzóra, kombinált fogóra. Az öreg rókáknak volt sajátjuk.
No, ha ilyen melót kapott az ember, akkor jó esetben kapott hozzá szerszámot.
Mikor egy ilyen melót kaptam, ollót kértem a műszakvezetőtől.
- Kérjél valakitől, **szdmeg!
- Szóval nincs?
- Megmondtam!
Rendben van, édesapám, gondoltam, és mentem melózni.
A meós (aki a felesége volt) negyedórán belül ellenőrizte a kezdés munkadarabjait. Mikor a gépemhez ért, hatalmasra nyílt a szeme, és visítva kérdezte: maga meg mit csinál? Kedvesen rámosolyogtam, és sajnálkozva közöltem, hogy nincs ollóm, így kénytelen vagyok kajakra tépni azt a csücsköt, amely bizony kiszakít a termékből egy darabkát. Pedig olyan óvatosan tépem...
Elrohant a lelkem, már ha lehet rohanásnak nevezni egy másfél mázsás igyekezetet.
Na, Józsikám, mondtam magamnak, lesz kapsz. Jön a műszakvezető, hujuj, lesz ordibálás. Nem érdekel! Szerszám nélkül nem lehet dolgozni! Jól van na, csak mondtam...
Jött, de nem a góré, hanem a meós, és láss csodát, hozott ollót.
Az addigi termelés ment a szemétbe.Később már nekem is voltak szerszámaim.
Hú, add már ide a kombinált fogót, lécci...
Adtam. Egyszer, kétszer, rám szoktak. Egy hónap telhetett el, a jó kis fogóm elgörbült, lötyögött, használhatatlan lett.
Másnap melóra vártunk, együtt volt a banda. Kis figyelmet kértem, felmutattam a tropára nyúzott szerszámot, és rövid szózatban elmondtam, hogy nem én tettem tönkre, hiszen alkalmam se volt használni. Ezután bevágtam a kukába. Elővettem egy vadiújat, körbemutattam, és közöltem, hogy se ezt, sem más saját tulajdonú szerszámot ne kérjen tőlem ezután senki, akinek kell, az vegyen magának.Ha adsz, balek vagy, ha nem, akkor genya. Melyik a jobb?
-
#172
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#171
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#171
üzenetére
Én is, bár én másként szabadultam az iga alól.
-
#170
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#167
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#167
üzenetére
De legalább átérezheted, hogy mitől szabadultál meg.
-
Csoffadalom
tag
válasz
moonlight115
#168
üzenetére
Ja, mert nekik volt olyan kicsi a kezük, hogy elférjen a szűk szerszámba. Meg türelmük is volt hozzá, én meg a férfi társaim is szétvertük volna azt a szar gépet. A nők nem, ők türelmesen szedegették az apró szarokat és a géppel is szenvedtek
-
#168
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#163
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#163
üzenetére
" Egérkotont " csak nők gyárthattak?
-
#166
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#165
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#165
üzenetére
Hogy más is lássa a csodaszerkezeteket.
Boy egyik fajtája:
Arburg:
Kuasy:
Persze nem voltak ilyen szépek. Napi 24 órában tették a dolgukat, és mivel melegváltást követelt meg a cég, nem volt idő leápolni őket.
-
#165
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#164
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#164
üzenetére
A művezetői asztal közelében a Boy 50 és 25-ös gépek voltak, meg a Herbert 4.
A régi "C" üzem ma már a Woco tulajdona. Amikor raktáros ként ott dolgoztam, a főnöki iroda volt a mi irodánk
.Igen, büdös volt az Arburg gép, de szerintem el lehetett viselni. Nem sokat kellett foglalkozni vele. Teli láda ki, üres be. Talán ha nem evett rendesen akkor volt selejt. Nyáron szopás volt dolgozni az takony mód nyúló alap anyag miatt, de azt is megoldottam ugyebár
.Ahhoz képest, hogy akkoriban milyen gépek voltak ott, most egy fokkal jobb a helyzet.
Bár a Fritzen azért akadnak szar gépek, nem is egy. -
#164
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#163
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#163
üzenetére
A Herbert 9-est valószínűleg nem is láttam.
A Boy 5-ös ha minden igaz, a "C" üzemben volt, a műszakvezetői asztal mellett. Tényleg nők melóztak rajta.
Én a Stübbe gépen nyomattam a pormaszkot. Akaratomon kívül széttéptem a zömét, hamar le is szedtek róla.Az Arburgot én csak géppuskának hívtam, hiszen hasonló hangot adott, amikor kilökte a terméket, ami úgy nézett ki, mint egy sorozat lőszer, és nagyon büdös szagot ontott magából. Egyszer melóztam rajta, bőven elég is volt.
Kuasy volt egy pár, volt szerencsém a gumicsavarhoz is.
-
#163
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
3 gép.
Anno volt 3 gép amin nagyon szerettem dolgozni. Illetve volt még egy negyedik is , de azon soha nem akartam dolgozni.Az üzem végében voltak, a kutya sem jött oda piszkálni. Egyszerűek voltak, soha semmi bajom nem volt, ha ezeken dolgoztam.
Az első, az Argbur nevezetű fröccsöntő gép. Teljesen automata, semmivel sem kellett foglalkozni, csak a ládát cserélgetni alatta, meg az anyagot rendesen beetetni. Mondjuk nyáron nem volt könnyű dolgozni vele, mert az az alapanyag megolvadt mint a takony és nem lehetett szétszedni. De ezt is megoldottam, fogtam egy nylon zsákot, kiterítettem a gépek közé, rá tettem a masszává olvadt anyagot, majd egy tálcával, vagy bármilyen nagyobb lapos tárgyal mint a tésztát gyúrtam. A kész csíkokat meg beetettem a gépbe. Eleinte volt felháborodás, meg ugatás a mindenható főnökök részéről hogy ezt mégis hogy képzelem. Megpróbáltam elmagyarázni nekik, hogy szar az anyag és azért vagyok kénytelen ehhez folyamodni, de nem értették meg.
A második a Herbert 9-es ősrégi présgép, 144 lenyomatos szerszámmal és 10 perces sütési idővel. A terméke pedig a "kalap" volt. Ez sem tudom milyen alkatrész volt, autókba való az biztos. Ezt a terméket is egyszerű volt gyártani. Az alap anyaga méretre vágott gumi volt, alig pár centis darabkák, ezekből kellett 144-et a szerszámba rakni, majd 10 perc múlva kiszedni. Előtte vízzel hígított, szilikonos löttyel kellett bekenni a szerszámot. Egy lepedőben kijött az egész ha szerencsém volt, ha nem, akkor meg lehetett bogarászni. Csak a lepedő széleit kellett levágni ollóval és már mehetett is a ládába.
A harmadik gép kétféle lehetett, Kuasy 322-es, vagy Boy 5-ös. A Kuasy-n mindig egy termék volt, a motor háztető ütköző, ami egy gumi csavar tulajdonképp. Sokat ezzel sem kellett foglalkozni, kiszedni a terméket a szerszámból, nagyjából átnézni, majd mehet a dobozba. Ez volt a három egyszerűbb termék és gép, amiken szerettem dolgozni. A Boy 5-ön utáltam dolgozni. Többet szerelték a gépet mint bármely másikat. Az egyik legöregebb gép volt az üzemben és a legproblémásabb, mégis dolgozni kellett rajta, már ha épp nem szerelték.
A Boy 5-ön kétféle termék volt. A pormaszkot utáltam, mert három kesztyűben is égette a kezem. Szó szerint kész maszkot készítettünk gumiból. Egy darabban kellett kiszedni a szerszámból, de ez nehéz volt, mert a betétet is egyben kellet kiszedni. Utána meg még a maszkot is le kellett feszegetni a betétről, de óvatosan, nehogy szétszakadjon a maszk. Na, ez nekem nem ment és többet szakítottam szét, mint amennyi jó termék volt. Nem is dolgoztam vele túl sokszor.
A másik termék a vicces nevű "Egérkoton" . Ehhez, hála az égnek soha nem volt szerencsém, mert csak bizonyos emberek gyárthatták. Egyrészt mert nagyon sok lenyomatos szerszám volt, másrészt meg apró volt a termék maga. Találó volt az egérkoton név, tényleg nagyon kicsi kis gumi darabok voltak. Ezeket még sorjázni is kellett cirka harminc másodperc alatt és már nyitott is a gép. Csak nők dolgoztak rajta ilyenkor, nekik volt türelmük hozzá.
Sajnos egy idő után a mindenhatók kitalálták, hogy ez nekem nem kihívás és átraktak más gépekre dolgozni. Más került a három gépre.
-
#162
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#160
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#160
üzenetére
Rá is passzol, de kimondottan a hústoronyról beszéltem.
anevemearl: Buta az a szülő, aki elviseli, hogy egy tanár üvöltözik vele. A tanár a szülők, vagyis a dolgozók pénzéből kapja a fizetését. Amikor az egyik velem akart üvöltözni, ezt meg is mondtam neki. Reakcióként a képembe vágta, hogy elmehetek a halál fa**ára, a suliban ő a menő, és ha ez nem tetszik, tegyek róla. Ha pedig sokat okoskodok, kivágja a gyerekeket a suliból.
Két szó nem sok, annyit se szóltam. Megvontam a vállam, legyintettem, és faképnél hagytam.
Másnap bementem a(z akkor még) Tanács oktatási osztályára, és nemes egyszerűséggel bepanaszoltam az illetőt. Kérdezgettek, válaszolgattam.
Cirka egy hét múlva kaptam egy hivatalos levelet, mely szerint a tanárt elmarasztalták, és áthelyezték alacsonyabb beosztásba, ráadásul egy másik suliba. Azon melegében bementem az iskolába, irány az igazgatói iroda. Kopogtam, tessék, bementem. Épp szünet volt, a tanárok is ott voltak. Köszöntem, visszaköszöntek. Mit óhajtok?
Elmondtam ki vagyok, mi történt, és ledobtam az igazgató asztalára a végzést. Aztán nagyon röviden közöltem a tanári karral, hogy ha valamelyikük bosszút forral a gyerekeim ellen, ahhoz nekem is lesz néhány keresetlen szavam.
Mindez mosolyogva, nyugodt hangnemben.
Nem volt probléma a továbbiakban. -
#161
Earl_Muttley
őstag
Vakegérke
#153
Earl_Muttley
őstag
válasz
Vakegérke
#153
üzenetére
Ilyen balhés embert én is ismerek, vagyis szerencsére csak ismertem.
Volt tanáromnak volt ez a stílusa. Igazgatónő rokona, protekcióval helyettes.
Állandóan üvöltözött, senkit nem hallgatott meg, szülőkkel is üvöltözött.
Panaszt tenni nem lehetett ellene.
Szerencsére elkerültem onnan.
-
#160
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#159
-
#159
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#158
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#158
üzenetére
Én sajnálom szerencsétlent. Szeretetet nem kap, nem tiszteli senki.
-
#157
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#156
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#156
üzenetére
Én jól elvoltam vele, de tényleg érdekes figura.
Mivel már híre volt, hogy "NET guru" vagyok, egyszer megkért, hogy vigyek neki egy zenét. Ha jól emlékszem, ez volt az. No persze nem vidiben, hiszen akkor még 56K-s modemmel űztem az ipart, nem kis dolog volt egy letöltés. Jó, de hozzál egy (újra)írható CD-t, mert floppyra nem fér el. Lemondott róla.Na, ami kimaradt a mesémből.
2011 augusztus 22-e, utolsó munkanapom szorgos életemben, irány a nyugdíj. Elköszöntem mindenkitől illő tisztelettel, kivéve két embert, akik látni sem akartak.
Reggeles voltam, hústorony barátunk délutános. Természetesen találkoztunk, és előadtam a szabvány szöveget, amit komolyan is gondoltam.
Ha megbántottalak, kérlek, felejtsd el, ahogy én sem táplálok negatív érzést irányodban.
Rám meredt, és azt mondta, hogy egyszer bántottam meg, de akkor nagyon. Ami a kis sz*ros esetet illeti.
Ahogy mondta, az kissé felülről jött, és bár alacsonyabb vagyok nála, nem szeretem a leereszkedő modort.
Kénytelen voltam keményebbre váltani, már csak a lelki békém kedvéért is, és valami ilyesmit mondtam neki.
Ha egy gyerek kötözködik egy felnőttel, akkor nagy pofont kell neki adni, hogy megtanulja, hol is a helye az életben.Végül békében lejattoltunk, nincs bennem tüske.
-
#156
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#155
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#155
üzenetére
Szerinted a cágler foglalkozik ilyenekkel? Annak csak pár életcélja van, hogy nyalja a joci seggét, működjön az xbox-a és hogy egy nap minél többször ki tudja verni a faszát, anélkül hogy az anyja rányitna. Csak és kizárólag ezek éltetik. Ja meg az álmodozás, hogy milyen lehet nővel kefélni, nem csak papír zsepibe üríteni a cuccost. 33 évesen ezek a célok gázosak, de nagyon.
Nem igazán érdekel ha ránk talál és besértődik, eddig tartanom kellett a szám mert ott dolgoztam, de most már nyugodtan ugathatok róla bármit. Ha kell a szemébe is mondom, nincs mitől félnem. Most már nem tud alám tenni a főnöknél, nem tud kibaszni velem és hazudnia sem kell a "mikulásnak". Max üvöltözik egy sort, esetleg nekem jön, de ahhoz meg utol kéne érni, mert gyorsabb vagyok.
-
#155
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#154
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#154
üzenetére
Bár nem mondtál nevet, erős a célzás. Nem szabad. Ki tudja, talán valami csoda folytán ránk talál "C", ne adjunk neki sértődésre okot.
"Ha bele gondolok, hogy majdnem két évig rohadtam ezen a lepra telepen, elönt az öngyi hajlam."
Én picivel több, mint kilencet húztam le. Jó, persze, ebből cirka hét volt az, amikor már nem totális szivató üzemmódban működtem.
-
#154
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#153
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#153
üzenetére
Más meló helyen, más beosztásban ez a takony egy darab szar lenne, egy senki. Itt meg éli a világát, kis király a szemét dombon. A cágler ugyan ez, csak még rosszabb mert ő aztán tényleg egy senki, de vadabb mód tud reagálni a vissza szólásokra mint a joci. Ha bele gondolok, hogy majdnem két évig rohadtam ezen a lepra telepen, elönt az öngyi hajlam.
-
Vakegérke
félisten
Két balhé a sok közül
Most a kisebbik hústoronyról fogok mesélni. Szüleire való tekintettel lett valaki, méghozzá előmunkás. Nagy szó, embereknek dirigálhatott. Hozzá is szokott, és fölényesen bánt a melósokkal. Mindegy volt ki az, apja-korabeli, sőt, idősebb emberekkel is gátlástalanul beszélt, lazán lek*csögözte őket.
Egyszer bár nem durván, de engem is kóstolgatott. Mosolyogva mondtam neki, hogy az egy dolog, hogy tegezhet, de azt nem engedtem meg, hogy szemtelen is legyen. Fújtatva, vöröslő fejjel elment.
Első balhé.
Már köszörűs voltam, extra kategória. Arról nem is beszélve, hogy bármilyen munkakörbe beosztható, amolyan Jolly Joker voltam. Kíméletesen bántak velem, hiszen igazából (bár köteles voltam a műszakvezetők utasításait végrehajtani,) a mindenható főnökasszony volt a közvetlen górém.
No, köszörűs meló nyista, műszakvezető majd mond valamit. Mondott. Irány a 382-383-384-es gép. Igen, hármat kellett vinni, de a többihez képest szellős volt a meló. Ráadásul ebben a három gépben az általuk előállítható legfrankóbb termék szerszáma volt.
Betáraztam, újra töltöttem a berakókat, megírtam a papírokat. Idő letelvén kiszedtem a kész terméket, és kezdtem az egészet elölről, amikor megjelent az ifjú titán, és közölte, hogy ezt a három gépet ő viszi, én meg vigyem a 381-385-386-ost.
No persze, abban volt a kellemetlenebb meló. Megjegyzendő akkor már nem volt előmunkás a lelkem, már nem volt ilyen beosztás.
Betáraztam a harmadik gépet is, betöltöttem a berakókat, aztán elsétáltam onnan.
Megkerestem a műszakvezetőt, és rákérdeztem, hogy hova osztotta be hústorony barátunkat. Naná, hogy nem az én gépeimre.
Na, ilyenkor ki mit tenne?
Nem szóltam én egy szót sem, visszamentem a gépekhez, épp lejárt az idő, ki akartam szedni a kész terméket. Hústorony barátunk rám förmedt, hogy ő megmondta hol a helyem, és eltolt onnan. Vállat vonva leültem egy székre, és elkezdtem veszettül unatkozni. A rádió szólt, legalább megvolt a zenei aláfestés.
Idő múltán megjelent a műszakvezető. Akkor én már nem ücsörögtem, hanem gondterhelten néztem magam elé azért, hogy ne kapjak letolást. Nem is kaptam.
Megpróbáltam az épp lejárt idejű gépet kinyitni, de hústorony barátunk megint csak félretolt. Na, ezt már látta a műszakvezető, és keményen rákérdezett, hogy mit csinál. Mondta a magáét, hogy ő szólt nekem, hogy nem ez a három gép, hanem a másik három, meg izé, és egyébként is...
Kapott akkora letolást, hogy már szinte megsajnáltam. Szépen átkotródott a másik három géphez, és a műszak további részében szorgalmasan igyekezett behozni félórás lemaradását. Nem volt bennem káröröm, közömbösen néztem nyűglődését.
És eljöve a pillanat...
Kibújt belőle az énje. Elkezdett károgni, hogy kib*sztam vele, de majd ő így, meg úgy kib*szik velem, és vegyem tudomásul...
Elmentem cigizni, mintha nem is hallottam volna. Vernyákolt még utánam valamit, aztán abbahagyta.
Mikor visszamentem, cirka a következőket mondtam neki.
Figyu, megszoktad, hogy valaki vagy, pedig nem tettél érte semmit, apádéknak köszönhetted. Most megint nem vagy senki, csak egy a melósok közül. Ami pedig engem illet, az apád is az öcsém lehetne. Ne kívánd, hogy egy kölyök fenyegetését komolyan vegyem. Na, mi lesz? Melózz, le vagy maradva.
Elrohant, de időben visszatért, hogy lekezelje a rábízott gépeket.Második balhé.
Akkor már időnként műszakvezetőként funkcionált hústorony barátunk. Még nem volt hivatalos kinevezése, de helyettesítette a szabin lévő műszakvezetőket. Ja, ahol apu és anyu melózik, ott nem a rátermettség a lényeg...
Mit ad Isten, megint az említett gépekből vitt hármat, a másik hármat az akkor már élettársának minősülő kolléganő kezelte. Én a szomszédjukban voltam, köszörültem lelkesen.
Csütörtök volt, reggeles műszak. 4:20, mint önreklám, és annak magyarázata, hogy miért gyűlöltem korán kelni.
Valamikor félidőben arra jött az az ember, aki bár meghatározta, hogy mit csináljak, és dönthetett a sorsomról, valójában nem volt a főnököm, gyakorlatilag viszont igen. Rögtön szóltam is neki, hogy álmos vagyok, fáradt vagyok, a meló is elfogy lassan, nem kellek én holnap ide. Kicsit töprengett, aztán mosolyogva nyugtázta, hogy pénteken alhatok, egy nap szabi.
Hurrá! Örömtáncot lejtve megköszöntem neki, nevetve hagyott magamra.
Nem bírtam magamban tartani, átmentem a pároshoz, (akikkel egyébként semmi bajunk nem volt akkor egymással,) hogy megosszam velük az örömöm. Tyuhhú, holnap nem jövök...
Robbant a bomba. Nekem estek, hogy ők már hétfőn kértek péntekre szabit, nem kaptak, akkor én meg hogy, és milyen alapon...
Már keserű szájízzel, de türelmesen mondtam, hogy ők vulkanizálók, én meg köszörűs vagyok, és hogy nem vettem el tőlük semmit.
De igen, mert ők így, meg úgy... Meg egyébként is a szabit kérni kell a műszakvezetőtől, aki vagy engedélyezi, vagy nem, és ha engedélyezi, akkor beírja a naplóba, amit elolvas a teljhatalmú főnökasszony, és vagy engedélyezi, vagy nem...
Még tettem egy próbát, hogy ez nálam nem így működik, hiszen a műszakvezető csak tudomásul veszi, ha szabira megyek, mert nem főnököm, károgtak tovább.
Mentem vissza köszörülni. Órák múlva tudtam meg, hogy hústorony barátunk ordítva csörtetett be az irodába, hogy a Solymosi így, meg a Solymosi úgy...
Hideg zuhanyként hatott rá, hogy leintették, és közölték vele, hogy a Solymosit hagyja békén, mert neki a teljhatalmú főnökasszony a közvetlen felettese.
Nem lettünk jó barátok, de utóélete is van a történetnek.
Köszörűs kollégámmal beszélgettünk a dologról a következő héten. Nem én hoztam szóba, de nem zárkóztam el a téma elől. Miután belelovaltam magam, szó szerint a következőt mondtam:
A kis sz*ros vulkanizáló majd megtanulja, hogy én vagyok a köszörűs nagyságos úr.
Ó, hát persze, hogy visszahallotta. Nem baj, arról nem volt szó, hogy titok.
Jött is másnap nagy garral, hogy mit pofázok én összevissza. Már hogy mit csinálok? Csendesebb lett a stílusa, mármint hogy mit beszélek én összevissza, hogy a sz*ros kis vulkanizáló majd megtanulja, hogy én vagyok a köszörűs nagyságos úr?
Én az életkorára utaltam, kollégám viszont ferdítve adta elő neki a dolgot, pedig én nem a melóst becsültem le, hanem ifjúkori szemtelenségére céloztam.
A válaszom úgy szólt, hogy bár nem pontos az idézet, lényegében fedi a valóságot.
Na, jössz te még hozzám sz*pni! Ezzel a felkiáltással el is rohant.
Igen, volt, hogy tőle kaptam a beosztást, ha nem volt mit köszörülni. Gond egy szál se. Megmondta, bólintottam, mentem melózni. A műszak végén kérdezte, megmondtam hogy mennyi, kész.Mit mondjak, kalandos idők.
-
#151
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#150
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#150
üzenetére
Érzed, hogy mikor kell kérdezni. Mindjárt kész.
-
#150
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Új sztori?????????????????
-
#148
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Ezt majd holnap folytassuk, akkor leszek berúgva.
-
#147
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#146
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#146
üzenetére
" Hajráf " ?
E titkos jelszó világgá kürtölése nem vall tapasztalt ügynökre. Vigyázz, még lebuksz, mint kettősügynök!
-
#146
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Hajráf!
-
#145
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#144
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#144
üzenetére
Oh, már értem! Titkos küldetésed egy kocsmába vezetett, és a gyanús elemek (Predátor, Alien) közé elvegyülve kifürkészed a Birodalmat fenyegető összeesküvés eddig még nem tisztázott körülményeit.
Megnyugtatlak, álcád tökéletes. Fenyegetésed jó csel, nem árulom el csak a Birodalom szóvivőjének és AusWolfinak, aki épp az összeesküvés felgöngyölítésén munkálkodik. -
Csoffadalom
tag
válasz
moonlight115
#143
üzenetére
Te most fenyegetsz ? Vigyázzá mert rád küldök pár Predator-t meg Alient!
És jobb lenne velem nem kötekedni mert ráfázhatsz. Kocsmai szóhasználattal élve: Mi van? Mi van ? Mi van? Vagy: Mit nézel? Mit nézel? -
#143
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#142
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#142
üzenetére
Pedig ez lesz a sorsa a Birodalmat elhagyó kivándorlóknak ! Vándorolj szépen vissza az :L topikba, ott most titkos nyomozás folyik.
-
#141
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#140
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#140
üzenetére
Nem veszed észre azt a megható gondoskodást, segítőkészséget, amit veled szemben tanúsítok? Brühühüüü...
-
#140
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#139
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#139
üzenetére
OMG!
. Köszi, de én így is bírom a meleget, mert átalszom a napot.De miért tennél te velem ilyet???? Nem volt elég az a bő két év amit bent szoptam?
Mi van veled Cincogi, nagyon bevadultál. Nem szoktál te ilyen vérszomjas lenni. Csak nem megharapott egy szárnyas rokonod és meg vesztél?
-
#139
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#138
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#138
üzenetére
Hohó, csak most olvasom, hogy gumitested van.
Tudod mit? Egyik este belógunk a Cumigyárba. Kisajátítjuk az egyik Difit, adok neked mondjuk 6 perc vulkanizálást 180 fokon, aztán utóhőkezellek másfél órányit mondjuk 200 fokon.
Onnan kezdve lehet akár 50 fok meleg, lazán fogod bírni. -
Csoffadalom
tag
válasz
Earl_Muttley
#137
üzenetére
Az én gumi testem elfér benne.
-
#137
Earl_Muttley
őstag
Csoffadalom
#136
Earl_Muttley
őstag
válasz
Csoffadalom
#136
üzenetére
az jó is lenne...
csak kicsi a hűtő
-
Csoffadalom
tag
válasz
Earl_Muttley
#135
üzenetére
Én bezárkózom a hűtőbe, az a tuti hely ilyen dög melegben.
-
#134
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#133
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#133
üzenetére
Ereszkedj le a kútba, garantáltan lehűlsz.
-
#133
Earl_Muttley
őstag
moonlight115
#132
Earl_Muttley
őstag
válasz
moonlight115
#132
üzenetére
az majd csak hétvégén ELVILEG
Most vidéken hűsölök
-
#132
moonlight115
őstag
Earl_Muttley
#131
moonlight115
őstag
válasz
Earl_Muttley
#131
üzenetére
Jó lubickolást!
-
#130
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#129
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#129
üzenetére
Örömteli nyaralást!
-
#129
Earl_Muttley
őstag
Earl_Muttley
őstag
Uraim!
Vidéki szabadságomat töltöm, mobilról vagyok fent.
Hétfőtől leszek pesten. Akkor mindenre válaszolok, írok
-
#127
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#126
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#126
üzenetére
Szerintem csak indok volt. Nem akart ott rohadni, és passz.
-
#126
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#125
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#125
üzenetére
De miattam. Azt mondta mindenkinek, hogy fél tőlem. Szerinte bosszúból elállítottam volna a gépét, vagy direkt rossz keveréket vittem volna neki. Mintha tényleg olyan vadbarom lennék.
Tavaly sem csináltam semmit, pedig az a köcsög kurva igazán megérdemelte volna, hogy felszúrjam a targonca villájára párszor. Mégsem tettem meg. Szóval nem vagyok bosszú álló típus, sem pedig agresszív, ahogy ő állította.
-
#125
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#124
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#124
üzenetére
A "nem túl fehér" csajok általában nem húzták sokáig a cégnél. Nem hiszem, hogy miattad lépett ki.
-
Csoffadalom
tag
válasz
moonlight115
#122
üzenetére
A csajban sok volt a "vonó", ezért nem is tartott tovább két hétnél. Számomra elviselhetetlen volt a természete. Viszont ő volt az egyetlen, aki szemtől szembe megmondta a szakítást, nem telefonon közölte, vagy levélben, vagy MSN-en. Ez az egy pozitívum volt benne. Aztán sietve kilépett mert félt a bosszúmtól
. Mintha én olyan bosszú álló típus lennék.Sajnos nem vittem csődbe a cumigyárat mert még most is létezik, pedig ott kéne atomot robbantani
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. A Ganz-tól nem kaptam semmit és a csődhöz sem volt közöm, azt elintézték maguknak. -
#123
bitmad
aktív tag
Csoffadalom
#121
bitmad
aktív tag
válasz
Csoffadalom
#121
üzenetére
Herbert 4 a randigép.
Várjuk az újabb sztorikat!
-
#122
moonlight115
őstag
Csoffadalom
#121
moonlight115
őstag
válasz
Csoffadalom
#121
üzenetére
Szóval a Herbert 4-es mellé még egy jó alakú bige is járt? Te meg hálából csődbe vitted a céget? A Ganz kapcsolónál mit adtak a géphez? Go go görlt? Vagy plázacicát? De téged még ez se hatott meg, csődbe juttattad azt is ?!
-
#120
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#119
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#119
üzenetére
A Cumigyár örömei.
Erre a gépre nem emlékszem. Lehet, hogy nem is láttam?
-
#119
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Cilinder.
Az általam leginkább kedvelt termékről fogok most mesélni. Bár gyártani több okból sem volt egyszerű, én mégis nagyon hamar beletanultam és később már csak én és még 2 ember gyárthatta az egész műszakban.
A neve illet rá,a termék maga tényleg úgy nézett ki mint egy cilinder. A gép, amibe a szerszámot beszerelték, a legnagyobb volt az üzemben, kb. 6 méter magas és 1,5 méter széles. A szerszám kezelése eléggé összetett és bonyolult volt, nem volt mindegy a sorrend. Kezdve ott hogy szerszám nyitásnál figyelni kellett nagyon, mert a középső lap ráragadt a felső lapra a sorja miatt. Ha automatán nyitott a gép, a középső lap jó 30 centi emelkedés után nagy csattanással vissza zuhant az alsó lapra és mivel ez több száz kilós acélból volt, szép nagyot csattant a két darab. Ezt nem akarta senki sem hallgatni 8 órában, ezért kitalálták az okosok, hogy nyitás előtt egy-két másodperccel át kell kapcsolni kézi vezérlésre a gépet és úgy kinyitni a szerszámot.
A gépet lényegében távirányítással lehetett vezérelni. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a gépből kiállt egy kb. 3 méter hosszú, fektetett L alakú vezérlő panel. Ezen 8-10 gomb volt és egy kis kar, két oldalt egy-egy nagy gomb. Nyitásnál a két kéz a két oldalsó gombon volt, a jobb kéz hüvelyk ujja benyomva tartotta a kézi vezérlés feliratú gombot, a bal kéz hüvelykujjával pedig a kis kart kellett mozgatni fel-le.Játszadozni kellett a szerszám nyitással, hogy a középső lap minél kisebb magasságból zuhanjon vissza.
Miután jó 20-30 másodperc alatt kinyitottuk a szerszámot, középső lapot fel kellett emelni, majd egy 25 kilós betétet kellett berakni, ami kinyomta a szerszámból a terméket, még pedig úgy, hogy rá engedtük a középső lapot. Ezután a betétet ki vettük, majd egy nagy papír doboz aljából kivágott "tálba" szedtük a kész terméket. A termék alap anyaga kb. 10 cm magas és kb 4 cm széles gumi darab volt. Ezekből kellett a másik betétbe rakni 144 darabot.
Idő volt rá, mert ha jól emlékszem, 4 és fél perc volt a sütési ideje. Szóval a teli betétet beraktuk a szerszámba, a tartó lemezt kihúztuk és a termék bele esett a szerszámba. Kézzel eligazítottuk azokat amik nem estek bele a lukba, majd indítottuk a ciklust.
A termék nem volt bonyolult, ha a fele nem hiányzott, az már jó volt. Két perc alatt át lehetett nézni nagyjából és még maradt két és fél perc lazsálni. Jó sokáig dolgoztam a gépen, irigykedtek is rám a kollégák, hogy milyen jó dolgom van. Egy barátnőt is köszönhettem a gépnek, igaz nem tartott sokáig. A gép mellett volt még két kisebb gép is, ezeken mindig nők dolgoztak. Volt egy új csaj, félvér de jó alakú bige. A főnökeim úgy döntöttek, hogy össze hoznak minket és állandóan mellém osztották be. Azt mondták neki,hogy segítsen sorjázni a terméket, hogy időben kész legyek a szerszám nyitásáig.
Egy idő után össze haverkodtunk, majd randiztunk is párszor, de nem jött össze a dolog, főleg a csaj természete és viselkedése miatt, de ez egy másik sztori. A lazsálást egy idő után nem nézték jó szemmel az okosok és mellé adták a másik két gépet is. Az egyik 85 másodperces volt, a másik 75. Mondjuk amikor ezt kitalálták már nem is érdekelt , mert vissza jött a "szeretett" előmunkásunk fiacskája dolgozni és ő került arra a gépre. Egyúttal a csajt is megörökölte, akkor már vele akarták össze boronálni.
Majdnem egy évig dolgoztam azon a gépen probléma mentesen. Ő alig egy hét alatt meg karcolta a szerszámot, majd össze is törte. Persze semmilyen büntetést nem kapott. Nemsokkal ezután egy volt kollégám szólt, hogy van hely az új meló helyén, ha érdekel menjek oda dolgozni. Megnéztem, tetszett a meló. Már másnap beadtam a felmondásom és ott kezdtem el dolgozni. Ez volt a Ganz Kapcsoló és Készülék gyártó üzem. Azóta csődbe ment ez is. Arról is majd egy másik történet fog szólni.
-
#118
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#117
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#117
üzenetére
Ha kivéded a támadásait, máris foglalkozol vele.
-
#116
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#114
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#114
üzenetére
Érdekes dolgot mondasz.
Hogy lehet nem foglalkozni egy közvetlen góréval?moonlight115: Nem véletlen lett átszínezve az egérke. Még így is gyerekes egy kicsit, de ezt már büszkén vállalom.
-
#113
Vakegérke
félisten
moonlight115
#112
Vakegérke
félisten
válasz
moonlight115
#112
üzenetére
Általában a szelíd ellenállás híve vagyok. Hangos kifakadásom igyekeztem úgy megfogalmazni, hogy abból harag ne legyen, de megússzam a további inzultust.
Sikerült.Ami pedig az egérkét illeti, tényleg aranyos. Találtam nagyobbat. Ha megfigyeled, ő az új avatarom alapja.
-
#111
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#109
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#109
üzenetére
"Imádták piszkálni az embereket. Az öreg senkivel nem kivételezett, a fia inkább kinézett egy embert magának és arra kegyetlenül rámászott."
Ez így igaz, bár az öreg velem csínján bánt, a fia meg kóstolgatni akart, de nem jött össze neki. Lesz még itt mese.
Slap: Meglep a tájékozottságod. Bizonyára visszatérő társunk vagy. Anno (bár nem volt még jogos,) benéztem az arcképszerkesztő topicba. Tréfából ott mutatták nekem ezt a figurát:
Végül nem ő lett.
-
#109
Csoffadalom
tag
Vakegérke
#108
Csoffadalom
tag
válasz
Vakegérke
#108
üzenetére
Amikor a fiacskája odajött melózni, azonnal kapott melós ruhát. Nem a három hónap próbaidő letelte után, azonnal. Amíg csak sima melós volt, mindig a legjobb gépeket és a legegyszerűbb termékeket kapta. Ez nem számított, mert rendre elrontotta a gépet, sok selejttel dolgozott. De hát a nagy hatalmú előmunkás fiát nem lehet megszólni! Se büntit nem kapott érte, se százalék megvonást, mégy csak lesem baszták érte.
Amikor másodjára dolgoztam ott, az öreg már 220 kiló volt, a fia meg 170 felett. a természetük egy az egyben egyforma volt. Imádták piszkálni az embereket. Az öreg senkivel nem kivételezett, a fia inkább kinézett egy embert magának és arra kegyetlenül rámászott.
Aztán az öreg lebetegedett és nem jött dolgozni.Majd alig egy év múlva meg is halt. Állítólag halálakor alig 40 kilós volt. 180 kiló minuszba azért nem semmi. Azt gondoltam a fia majd megzuhan és talán megváltozik, de nem így történt. Még inkább paraszt módon viselkedett, még bunkóbb lett. Vitte tovább a családi örökséget.
-
Vakegérke
félisten
Rangosdi
Mikor beléptem a Cumigyárba, akkor még más volt a közvetlen vezetők hierarchiája. Műszakonként volt egy műszakvezető, és két előmunkás. Természetesen az előzőnek volt teljhatalma, de az előmunkások is adhattak utasítást, fellebbezésnek helye nem volt.
A három műszakvezető közül csupán egynek volt szakmája a gumiipar, a másik kettő gyorstalpalón szerezte meg tudását.
Hogy az előmunkások miféle képzést kaptak, azt nem tudom. Az ő dolguk volt beállítani a gépeket, az esetleges hibákat elhárítani. Ha elakadtak, akkor a műszakvezető vagy megoldotta a gondot, vagy értesítette a megfelelő szakit.Akiről Csoffadalom előzőleg mesélt, 180 centi létére lehetett vagy 150-160 kilós hústömeg. Élt is testi fölényével, és bár nem tudok róla, hogy megütött volna valakit, nagy hangerővel adott nyomatékot nemtetszésének.
Előmunkás volt a lelkem, nem erőltette meg magát a melóban. Mentem hozzá, hogy sok anyagot kap a szerszám, tiszta sorja a termék, állítsa már be, kész kínlódás a meló. Reakciója kiszámítható volt: keféld le, ba**dmeg!
Kiváló oktató is volt. Mikor felsőbb ellenőrzésre került sor, pár nappal előtte odaállt a melós elé, és kérdezett valamit, amit tudni kell. A melós nyögdécselt valamit, mire felüvöltött, hogy lóf*szt!Egy napon a vezetőség bejelentette, hogy megszűnik az előmunkás pozíció. Négyen tudomásul vették, hogy (bár addig se tették,) nem dirigálhatnak. Az egyik, (aki egyébként a főhős fia 140 kilós kiadásban,) továbbra is virgonckodott, főnöknek hitte magát. Később össze is akasztottuk a bajszunkat, majd egyszer róla is mesélek.
Nos, addigi műszakvezetőnket áthelyezték más részlegbe. Főhősünk megdicsőült, hiszen ő lett a műszakvezetőnk.
Nem mondom, hogy nem érdemelte meg, hiszen akkor már vagy 25 éve melózott a Cumigyárban, és mondhatni, értette is a dolgát. A baj ott kezdődött, hogy (szinte) semmibe vette a melóst. Bírta hangerővel, osztotta az igét.Idővel elkanászodott. Talán nem is az ő hibája volt, hiszen ha nem hagyják neki a suttyó modort, akkor talán nem szokik rá.
Hogy egy példát mondjak. Valamelyik kolléganőn szandál volt, fehér zoknija szemmel láthatóan vadonatúj. IQ huszár, "jól nevelt" műszakvezetőnk a csupa olaj, leprás cipőjével rálépett a lábára, és mint a csikket szokták, úgy taposta. Volt vernyákolás, és a megszokott duma: lesz*rom!
Egy alkalommal vadiúj cipőben mentem melózni. Persze, hogy kiszúrta, és már emelte is a lábát, hogy elvegye cipőm szüzességét. Hátrébb léptem, és cirka a következőket mondtam neki.
- Te, szépöcsém, jó nagy darab vagy, de nem cserélném el az eszemet az erőddel. Arról nem is beszélve, hogy ahol én disznót őriztem, én ott téged nem láttalak. Elvagyok én veled, ahogy a hibbantakkal is, de a suvernyák humorodat tartsd meg magadnak.
Megpördültem, és otthagytam. Nem volt ordibálás.
Érdekes, egész másként nézett rám a melós gárda, mint addig.Egy szuszra elég lesz, de a mesélésnek még nincs vége.
-
#107
Vakegérke
félisten
Csoffadalom
#105
Vakegérke
félisten
válasz
Csoffadalom
#105
üzenetére
Jókor kérded, becs' szó, most írom.
-
#105
Csoffadalom
tag
Csoffadalom
tag
Hahó Cincogi uraság, hétfőőőőőőő van. Hol az új sztori?
-
#104
Vakegérke
félisten
Earl_Muttley
#102
Vakegérke
félisten
válasz
Earl_Muttley
#102
üzenetére
Bárkit ki lehet paterolni, indokot pedig lehet találni, vagy gyártani hozzá.
A másik dolog az, hogy a munkaszerződés alapján bármilyen munkakörbe áthelyezhető vagy. Szóval azon kapod magad, hogy klotyót takarítasz, vagy a jeget töröd az udvaron.
Na, fenyegetőzöl még a hivatallal?
-
#103
mexicanraven
senior tag
Earl_Muttley
#102
mexicanraven
senior tag
válasz
Earl_Muttley
#102
üzenetére
Semmilyen hivatal nem fogja érdekelni, mert tkp. nincs is.
Mindenki szarik rá, hogy miként bánnak a munkásokkal, ha büntetnék is csak a pénz miatt, de ugyebár ezek a büntetések a vállalkozók anyagi helyzetét nézve nem számítanak "valódi pénznek". -
#101
Vakegérke
félisten
moonlight115
#98
Vakegérke
félisten
válasz
moonlight115
#98
üzenetére
Ne kampányolj. Nem a szavazatokon múlik, hogy megkapod-e a rangot, hanem azon, hogy kiérdemelted-e.
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. A Ganz-tól nem kaptam semmit és a csődhöz sem volt közöm, azt elintézték maguknak.
Új hozzászólás Aktív témák
- Konteó topic
- VR topik (Oculus Rift, stb.)
- Xbox Series X|S
- Samsung Galaxy Watch8 - Classic - Ultra 2025
- Hatalmas kedvezménnyel nyit az Ulefone új csúcsmodellje
- Nők, nőügyek (18+)
- Battlefield 6
- Autós topik
- Kiválthatja az AI az egeret és a billentyűzetet?
- Jól néz ki a világoskék iPhone 17 Air
- További aktív témák...
- Dell 5050 i5 7500 8Gb RAM 128Gb SSD
- Microsoft Surface Laptop 5 13,5" i7-1265U 16GB 256GB magyarbill 1 év garancia
- HIBÁTLAN iPhone 13 128GB Blue -1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS3104
- BESZÁMÍTÁS! MSI B450M R7 1700X 16GB DDR4 128GB SSD 1TB HDD GTX 1650 Super 4GB Zalman T7 Chieftec 400
- Lenovo Thunderbolt 3 kábel (4X90U90617)
Állásajánlatok
Cég: FOTC
Város: Budapest