Új hozzászólás Aktív témák
-
janos666
nagyúr
Csak épp a WRGB OLED alma sokkal kukacosabb, mint az RGBY LCD (a cikkben említett Quattron), mert míg az a sárga LCD sub-pixel fizikai értelemben egyszerűen csak redundáns és legfeljebb vezérlés vagy inkább szoftver szinten lehet vele elrontani a színkeverést, addig a WRGB-nél eleve nem egy additív RGB színtérben mozgunk, a W többé nem az R+G+B összege, hanem valamilyen többdimenziós függvény szerint alakul.
Nem is csak az vele a gond, hogy a csatornánkénti fényerő mindig el legyen találva (ami igazából közel sem olyan egyszerű dolog, mint amilyennek elsőre hangzik, főleg ha az impulzus módra is gondolunk, és még komplikáltabbá válik, ha figyelembe vesszük a 4 féle cella különböző mértékű öregedését is), de ha ezt sikerül megoldani (gyakorlatilag észrevétlen az átmetszés a szaturált komponensek tetszőleges szuperpozíciói és a telt fehér közt, ami a fényerőt és a valamilyen rendszerben kifejezett színt jelenti - úgy, hogy közben még az öregedés is egyenletes legyen és ez az öregedés is kompenzálva legyen... jeeez...
), a spektrumuk is más lesz (legalább egy kicsit), szóval igazából (egy azon belül minimálisan egyszerű, de mégis) spektrális színkeverést kéne csinálni (már ha érdekel minket akár az abszolút színhűség, de legalább annyi, hogy ne lássuk fluktuálni a színeket, mikor változik a jelenet fényessége, miközben a színe elvileg egyforma maradna mindennek, amit ez a dinamikus fényforrás megvilágít). Ez így (ha tisztességesen szeretnék csinálni, akkor) nagyságrendileg komplexebb probléma, miközben manapság még az RGB színkeverés is ritkán sikerül helyesen (hiába vannak RGB alpixelek, a teljes kijelző már mégsem additív, hanem össze-vissza kutymászol mindent a szoftver - mármint, hogy nem is egy szabványhoz igazítja a natív színteret, hanem szó szerint csak eltorzítja egy másik, továbbra sem szabványos, akár attól még távolabbi formába). Márpedig főleg impulzus módban tényleg nem egyszerű már az sem -
janos666
nagyúr
Kösz a megerősítést.
Kevéssé részletesen én is leírtam neki, hogy a Sony LCD-i is LCD-k, csak a fényt szolgáltató LED tér el annyiban az átlagostól, hogy QD-s.
De azt azért meg kell hagyni a Sony-nak, hogy az impulzus mód (aminek persze közvetlen módon semmi köze a QD-hez) kivételesen jól sikerült ezeken a TV-iken a többi (főleg az időben ezt megelőző) LED-es LCD-hez képest (rá egy évre már a Samsung is belehúzott).
Sőt, itt még azt is meg lehet jegyzeni, hogy az eddigi OLED kijelzőknél sem alapértelmezett, vagy nem is (vagy legalább is nem minden bemenő képfrissítési sebességhez) elérhető az impulzus mód, hanem sokszor folyamatosan világítanak, mint a hagyományos LCD-k, így hasonlóan vagy csóvázik vagy folyik(/nyúlik(/szakad)) rajtuk a mozgókép (attól függően, hogy milyen agresszívre van állítva a mozgásinterpoláció), szóval a mozgókép sok minden lehet, csak nem hibátlan, ami azért erős hanyagság, és tudjuk is, hogy miért (az a legfontosabb, hogy a kirakatban hogy fest pár másodpernyi szemlélés során, nem az, hogy otthon milyen élményt nyújt egy TV sorozat vagy mozifilm megtekintése közben és mivel lényegében még prototípus az is, ami már a boltok polcain ül, így az otthonra szánt üzemmódokat még nem volt idejük optimalizálni...).
-
janos666
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#186
üzenetére
Miután már válaszoltál (így gondolom végigolvastad) a #162 hozzászólásom, szerintem nyilvánvaló, hogy itt a TV-s piacra történő belépésre utalt az a "nyomoréknak született" rész.
Egyébként ez nekem most egy elég aljas húzásnak tűnik.
Ha egy élőlény nyomoréknak születik, az egy tény, aminek a tárgyias megállapítása nem más, mint egyszerű tényközlés, nem pedig sértegetés. Az ilyesmit csak a kontextus teheti sértéssé, mikor szándékosan úgy használják az információt, hogy kellemetlen érzelmeket váltson ki másokban.
De egy élettelen dolgot, aminek sem öntudata, sem "lelke" nem lehet, azt szerintem eredendően lehetetlen megsérteni. Egy olyan absztrakt (még csak nem is kézzel fogható tárgyi, csak elvonatkoztatott értelmű) dologra, mint egy képmegjelenítési technológia, szerintem nem lehet olyan jellegű sértésként értelmezni egy ilyen kérdést, mint amit én tettem, mert még a sértés fogalma sem értelmezhető rá (mindazonáltal, hogy szerintem amúgy is nyilvánvaló egy normális ember számára, hogy mire akart ez utalni).
Aki ebbe szándékosan azt szeretné beleolvastatni, hogy én ezzel a beteg emberek, vagy más embertársaik lelki világát szerettem volna szándékosan támadni, azzal valószínűleg kár vitába szállni bármilyen témában is, mert maga is legalább oly gyarló, mint aminek a vitapartnereit szeretné beállítani.
-
janos666
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#178
üzenetére
Még mindig a levegőbe beszélsz és igazából semmi konkrétat nem mondasz, mikor a linkeket és idézeteket halmozod.
"clearer and richer in colour"
Ókééé...
1: Mihez képest? A nagyapám CRT TV-jéhez, az én PDP-mhez, a szomszéd LED-es LCD-jéhez, a telefonom OLED kijelzőjéhez, vagy a repülő csészealjak fényjelzéseihez mérve...?
2: Minek, ha A.) az ember már nem, vagy csak elenyésző mértékben / ritka szituációkban képes érzékeli az eltérést, de ami szintén fontos, hogy B.) egyetlen ma létező és elterjedt szabvány sem tudja megfelelően kihasználni ezt a képességet?A DCI színteret az OLED is gond nélkül lefedheti, de a Blu-Ray még az ettől jelentősen szűkebb Rec709-nél jár.
Szerintem elenyésző jelentősége van az OLED-étől (de akár csak a Rec709-től) tágabb színtérre törekedni egy technológiával, míg nem érjük el az OLED-ek (de legalább az utolsó generációs PDP-k) kontrasztarányát.
A kontrasztarányról ugyanis igazából végtelent ír elő minden szabvány, tehát elméletben abszolút nulla fekete fényerőt (korom fekete feketéket, közel sem olyan sötétes világos szürkéket, mint az LCD-k "feketéje", de még csak nem is olyan derengő sötétszürkéket, mint a PDP-ké, sőt, még az OLED-nek sem szabadna picit sem pilácsolnia egy picikét a vak sötéthez képest).
Az OLED pedig kellően kontrasztos, miközben igen tág a színtere. Akkor miről beszélünk...?
Én elhiszem, hogy valami okból kifolyólag az OLED talán sohasem terjed el, és még az LCD-ktől is valami rosszabbat nyomnak majd le a torkunkon a következő években, akár csak azért, "mert megtehetik", akár azért, mert az emberek többsége éhezni és nyomorogni fog, nem TV-t nézni, akár azért, mert még az OLED-től is jobb és olcsóbb technológia terjed majd el, stb.
De...
Az OLED szerintem egy fasza kis cucc, ami már ma elérhető lehetne (ha nem lett volna az LCD gyártók érdeke, hogy kitolják még néhány évig a gyártást és nem találták volna erre alkalmasnak a 4k hype-ot) és sokkal jobb, mint az LCD (mindenben, esetleg élettartamban nem, de az LCD is a "tervezett elavulás" korszak gyermeke, szóval az LED-es LCD is csak elvileg bírja a strapát évtizedeken át...), amit még ma is nyomnak. Akkor miért szaladjunk rögtön egy másik, még újabb, még kísérletibb jellegű technológiába? Miért ne lenne a gyártók érdeke előbb megfejni az OLED nevű tehenet is, mikor az LCD nevű már megdöglött (végre, miután nyomoréknak született)? -
janos666
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#174
üzenetére
Kifejthetnéd, hogy a linkel cikk mely kijelentései miképp kapcsolódnak az én kijelentéseimhez.
Ez amúgy érdekes felvetés:
"it may be necessary to demonstrate the same physical phenomena using a material other than cadmium, which is a highly toxic heavy metal."
Na igen... lehet, hogy nem ártana.Más érdekeset nem olvastam benne.
Otthoni használatra szerintem teljesen felesleges 300, nem még 500 cd/m^2 fölé menni, főleg nem több ezeres tartományokban versengeni (biztos megvan a felhasználási terület, ahol ez hasznos, de nem kijelzőkben).
A színekről pedig itt is csak annyit írnak, hogy "purer colours", vagyis hogy szaturáltabb színek, de még azt sem teszik itt hozzá, hogy mihez képest (szerintem úgy értik, hogy a sima LED-ekhez képest -> LED-ekhez, nem LED-es LCD-khez, nem is OLED-ekhez, nem is filmes szabványokhoz). -
janos666
nagyúr
válasz
Jim Tonic
#171
üzenetére
A Samsung OLED-ek színtere is sokkal tágabb (minden három alapszín esetén), mint a mostani HDTV / Blu-Ray szabványoké, vagy a legtöbb meglévő terméké (akármilyen háttérfényű LCD - kivéve ezt a Sony félét - vagy PDP, CRT, stb) így abszolút értelemben nem lehetnek "szebbek", csak szaturáltabbak az ilyen technológiák (de ennek is van egy határa, hogy mit fed le az emberi értékelés), amire esetleg olyan szavakat használnék, hogy mutatósabb, látványosabb, feltűnőbb, esetleg tetszetősebb, de nem "szebb" (a szépség is relatív, de én inkább nem arra használnám, mikor úgy világítanak a filmben eredetileg természetes színek, mint ha szövegkiemelővel színezett kifestő füzetek lennének, akár ez tetszik jobban a többségnek, akár nem).
A Sony ilyen LCD-i is LCD-k (ó, mily meglepő...?
), csak a háttérvilágításuk ad olyan fényt, amiből aztán nagyon szaturált színeket tud adni a szűrő (legalább is hagyományos fehér LED-ekhez, vagy a már említett szabványokhoz képest).De a linked sem ír mást: better saturated colors, ami nem egyenlő azzal, hogy better colors. A nagyobb nem mindig jobb, főleg ha nem tudják megfelelően kihasználni azt a méretet (igen, értsd ahogy gondolod, hogy mondom
). -
janos666
nagyúr
Az egyetlen, amit azok a Sony LCD-k verhetetlenül, gyakorlatilag tökéletesen csinálnak, míg szinte minden másik többé vagy kevésbé, de kínlódik vele (a hagyományos LCD túlzottan is, de kisebb mértékben a PDP is), az a tű éles mozgókép impulzus módban.
Na most... ezt az impulzus módot szerintem kb. annyian kapcsolják be ezen Sony TV-k tulajai közül, mint ahányan közép-felső kategóriás PDP-ket vettek a képminőségük miatt úgy általánosságban a TV vásárlók közül. Akit zavar a PDP vibrálása, az valószínűleg fejvesztve menekül az impulzus mód elől. Én pl. PDP-hez vagyok szokva, mégis kellett pár perc, míg megszoktam, addig én is menekülni akartam előle, de ha nem tudtam volna előre, hogy ettől éles lesz a mozgókép és valószínűleg megszokom a vibrálást, hanem egyszer csak úgy laikusként véletlenül kapcsoltam volna be, akkor miután elkezdett kifolyni a szemem, nem tudatosan hozzászoktattam volna magamat pár percen át, hanem belém rögzült volna, hogy "na ezt soha többé nem kapcsolom be, mert teljesen elrontja a TV-t és kinyírja a szemem".
Azon túl az a példány, ami egyszer nálam járt, az nem volt túl homogén, egyértelműen látszott, hogy ahány felé nézek, annyi féle "fátyol" vetül a képre, egyik sarok kékes, másik sárgás, harmadik lilás...
De ami szerintem legalább annyira fontos, mint az éles mozgókép, az LCD kontrasztban esélytelen egy jó PDP ellen, egyenesen nagyságrendekkel (tizedes jegyekkel) van lemaradva. Ezt néha részben (egészben soha, esetleg vak fekete képkockákon) elcsalhatja kicsit a dinamikus LED szabályzás, de sokszor mégsem, illetve legalább annyi negatív mellékhatása is lehet köztes esetekben.
Szóval nem, engem nem győzött meg. A tőle 2 évvel régebbi Pana plazmám sem szerettem volna elcserélni rá, de az akkor még kapható, már sokkal jobb PDP-ket olcsóbban kaphattam volna meg, mint azt az LCD-t.
Csakis játékra amúgy tényleg nem lett volna rossz, mert a mozgókép élesség az tényleg verhetetlen impulzus módban, az előtt meghajolok (és senkinek nem kell félnie a HUD-ok beégésétől, bár én sohasem tettem, nyugodtan használom a plazmát is arra, amire nekem tetszik). De az egy drága PDP-n is elég jó, a kontrasztja viszont sokkal sokkal SOKKAL jobb, így összességében szerintem gondolkodás nélkül nyer a PDP (utolsó 9G-s Kuro-k, illetve 50-es és 60-as Panasonic-ok, főleg a GT/VT/ZT60).Remélem mihamarabb kinyírják az LCD technológiát, ha beindul végre rendesen az OLED. Az sem érdekel, ha 2-3 év után ki kell dobni a panelt, mert annyira elhasználódik a kék subpixel, hogy már nem lehet kompenzálni. Csak legyen kontraszt, ne lehessen újságot olvasni este egy "fekete" képernyő mellett és legyen elég éles a mozgókép, ne folyjon (ez a kettő persze egyszerre...). Persze ez esetben a várható élettartamuknak megfelelően illene majd árazni őket, illetve lehetővé tenni a racionális árú panelcserét, mint alkatrész csere, új készüléktől olcsóbb javításként a garanciaidőn túl is szakszervizben.
Párszor elhangzott már a számból, hogy: az LCD technológiát sohasem szabadott volna beengedni a szórakoztatóelektronika területére.
Láthatjuk mi lett a vége. Nem csak a kicsi és olcsó TV monitorok, hanem már minden LCD lett annak ellenére, hogy mindig nyilvánvaló volt, hogy ez a technológia irodákba való szövegszerkesztésre (TN) vagy esetleg (az IPS) grafikai munkára, netán (a PVA) olcsó kis multimédiás kijelzőkbe (bár néha grafikai munkáknál is problémás lehet a kontrasztarány hiánya, de nem mindig, van amikor oda minden igényt szépen kielégít az IPS úgy, ahogy más technológia csak nehezebben, vagy egyáltalán nem is tudja, de abból is van olyan, hogy jobban járnának egy instabilabb PDP monitorral, mint az IPS-el), nem házimozizásra (arra egyszerűen alkalmatlan és kész, minden más csak marketing/ön-meggyőzés vagy esetleg valódi igénytelenség).
-
janos666
nagyúr
"A Sharp rengeteg pénzt költött hasznos, ám nem igazán látványos technológiai fejlesztésekre. Ilyen például a négy alapszínt használó Quattron"
Trololololololololololololol

Ez a sárga subpixel szerintem a képmegjelenítők világának egyik iskolapéldája a parasztvakítás fogalmára. Ha képminőségről és színhűségről beszélünk, akkor egy abszolút zsákutca. Értelmetlen hülyeség, ami könnyen okoz több kárt, mint hasznot és az a jó eset (mikor kellő munka és szerencse van mögötte, hogy ne ártson), ha nem okoz problémát (ha már a marketing kedvéért oda került).
Jeeeeez.. Hogy lehet ilyen kijelentéseket tenni, mikor nincs Április 1?
Ez a sárga subpixel azért volt ott, mert a mérnököknek kényelmesebb volt 3 helyett 4 felé darabolni a pixeleket. és akkor valaki kitalálta náluk, hogy "akkor ne hagyjuk feketén, hanem tegyünk be oda egy új színt".
Kérdezhette ekkor valaki: "Mégis milyen színt és minek? Annak nem lenne semmi értelme", mire válaszolhattak: "Tök mindegy. Nem kell, hogy tényleg legyen értelme. Majd a marketingesek kitalálják, hogy ez miért jó. Csak tegyétek oda úgy, hogy ne legyen vele baj."Ennek ettől kezdve nem igazán lehetett köze a TV sikeréhez vagy sikertelenségéhez. Ez egy marketing feature volt, ami nem járt jelentős többletköltséggel (sőt, alapvetően elvileg egyenesen kényelmesebb volt - nem annyira, mint feketén hagyni, de nem volt kimondott extra munka, mert amúgy is 4 felé szerették volna vágni a pixelt).
Új hozzászólás Aktív témák
- ÓRIÁSI BOMBA AKCIÓK! PSN, STEAM, UBISOFT CONNECT, EA APP, XBOX EREDETI KULCSOK 100% GARANCIA
- BESZÁMÍTÁS! Gigabyte Z790 i7 14700KF 64GB DDR5 1TB SSD RTX 5070Ti 16GB LIAN LI LANCOOL 207 850W
- HIBÁTLAN iPhone 12 Pro 128GB Gold-1 ÉV GARANCIA - Kártyafüggetlen, MS4441, 100% Akksi
- Akció!!! Sosemhasznált! HP OmniBook 5 i5-1334U 16GB 1TB 16" FHD+ Gar.: 1 év
- S22 Ultra 256/12 Dobozában
Állásajánlatok
Cég: Laptopműhely Bt.
Város: Budapest
), a spektrumuk is más lesz (legalább egy kicsit), szóval igazából (egy azon belül minimálisan egyszerű, de mégis) spektrális színkeverést kéne csinálni (már ha érdekel minket akár az abszolút színhűség, de legalább annyi, hogy ne lássuk fluktuálni a színeket, mikor változik a jelenet fényessége, miközben a színe elvileg egyforma maradna mindennek, amit ez a dinamikus fényforrás megvilágít). Ez így (ha tisztességesen szeretnék csinálni, akkor) nagyságrendileg komplexebb probléma, miközben manapság még az RGB színkeverés is ritkán sikerül helyesen (hiába vannak RGB alpixelek, a teljes kijelző már mégsem additív, hanem össze-vissza kutymászol mindent a szoftver - mármint, hogy nem is egy szabványhoz igazítja a natív színteret, hanem szó szerint csak eltorzítja egy másik, továbbra sem szabványos, akár attól még távolabbi formába). Márpedig főleg impulzus módban tényleg nem egyszerű már az sem

), csak a háttérvilágításuk ad olyan fényt, amiből aztán nagyon szaturált színeket tud adni a szűrő (legalább is hagyományos fehér LED-ekhez, vagy a már említett szabványokhoz képest).

