Új hozzászólás Aktív témák
-
addikt
válasz szaszlaci #110 üzenetére
Tényleg jó anyag! Köszi!
Külön tetszik, hogy képekkel megmutatod a különbséget.
Amúgy a VBR V0 q0 tényleg kisebb file-okat eredményez és jobb minőség. Szerintem perpill ez a legjobb tömörített forma. Ha nem használtad eddig, lehet érdemes vele egy próbát tenned.Mos mé, hánem? De! Vagy nem...
-
belashx
senior tag
válasz szaszlaci #109 üzenetére
Nem értek egyet a cikk konklúziójával.
Nem állítom, hogy minden helyzetben egyértelműen megállíptható a különbség, de vizuális különbségek alapján arra a megállapításra jutni, hogy az égvilágon semmi értlme 320-as mp3-nál jobb minőségnek... Mókás.
Szerinted a hangsugárzókábelek között sincs különbség? Interkonnekt dettó?
Talán az is mindegy, milyen erősítőn hallgatsz zenét, hisz mindegyik ugyanúgy ellátja a feladatát?Nem említetted, milyen rendszeren végeztél meghallgatást? Megosztanád velünk?
[ Szerkesztve ]
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."
-
#43680768
törölt tag
válasz szaszlaci #108 üzenetére
Reszben cafolnam, mert nem vagyunk egyformak. Csinaltunk tesztet alapesetben 14-17hz es 14khz korul vag a fulem, az felett 18-19khz en hallok meg, de tolni kell ra egy "erositest" elmultam messze 40, motorozom evi 10-20e km szelzaj terheles, fuldugot hasznalok. Valoszinuleg fiatalon 20 felett volt a hallasom, de akkor meg nem volt ra elerheto technika tesztelni.
Sajat hangfal erosito teszt.
Nem koltottem vagyonokat, alap hangfalkabel jo vastag nagy csatik hogy nagy feluleten adja at a jelet. -
Frawly
veterán
válasz szaszlaci #250 üzenetére
Ez is egy tévhit, hogy a digitális tárolásban a színuszjel, meg a kerekített hullámformák szögletesek. Erre szintén ajánlom ugyanaz a videót, amit a legelső hozzászólásomban linkeltem. Ott szépen elmagyarázza a hangmérnök faszi, hogy ez miért tévhit, és be is bizonyítja oszcilloszkóppal.
-
Tulku
veterán
válasz szaszlaci #369 üzenetére
A mélységet a részletesség adja...írod...
Mi az a részletesség? több adat? Az általad hangoztatott linearitásból nem következik sem térmélység, sem részletesség...Sokat gondolkodtam valóban mely tartomány a meghatározó a tér szempontjából...persze el lehet mondani, hogy mindegyik...
Szerintem a középhangok adját a tér mélységét, itt is a középmagasak a kontórokat, bár nem hallok 12 khz felett, még is a középmagasakra vagyok a legérzékenyebb emiatt...Alapvetően matériával egy hangkeltő zenei minősége sem írhetó le...kimérheted a torzítást, a frekimenetet, vízesésé diagramot elemezhetsz....rá jöhetsz bizonyos ügyekre, extrém esetekben felfedezheted, hogy rettenetes hangja van...de alapvetően magáról a hangról hallás útján szerzrel tanúbizonyságot, a hallás pedig egyénenként változik...nem a fül szerkezete, hanem a kialakított kép lsz egyén, entitás függő....nyilván ezért parttalan a "hallom-nem hallod" polémia...
-
Kékes525
félisten
válasz szaszlaci #457 üzenetére
""Szerintem itt bőven bejátszik némi dinamika tömörítés is."
Ezt hogy látod a spektogramból?"Így:
Természetes zeneanyag képe:
Sűrített zeneanyag képe:
Wikiről: [Hangerőháború]
Minden számítógép füsttel működik, ha kimegy belőle, akkor nem működik.
-
PuMbA
titán
válasz szaszlaci #460 üzenetére
"Formátumtól és bitrátától is függetlenül, azért azt át kéne gondolni, hogy érdemes-e a magasabb, kevésbé hallható frekvenciákra elpazarolni a rendelkezésre álló adatkorlátot? "
Amikor az OPUS-ról készítettek felmérést, akkor 96kbps-sel már szinte transzparens eredményt kaptak, ellenben az MP3-mal, szóval teljesen nyugodtan meghagyhatták az összes frekvenciát. LAME MP3-at már el kellene felejteni. Rég volt, jó volt, de minden más hangkodek elpics*zza.
[ Szerkesztve ]
-
#71562240
törölt tag
válasz szaszlaci #457 üzenetére
"Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps."
Versus már a cikked eleje, és végig annak bizonygatása, hogy (aláhúzás tőlem):
"Eredmény: nem hallok eltérést a 320 kbps MP3 fölött. Sőt, alatta sem."
Ezt bizonygattad mérésileg is. Akkor most miért nem tetszik a 224kb/s?"Emeljük ki, hogy 112 kbps és 224 kbps.
Ez szól a kammerer-féle fröcskölésnek is."Kammerernek biztos nem szól, mert kammerer kiemelte:
"A 224kbit/s-on is elég nagyok a különbségek, és 320-on is elég nagyok lennének" Eredetileg kammerer szövegében volt még egy félmondat, miszerint "a 112kb/s-ról meg ugyebár nincs is mit beszélni", ezt a békesség kedvéért vette ki kammerer, nehogy valakinek alkalma találtassék fröcsögésnek (sic!) minősíteni a szöveget - például annak a valakinek, aki 320kb/s alatt se hall (és nem is mér) különbséget.Közvetlenül utána liszinek azzal indítasz, hogy nem akarsz sárdobálós irányba elmenni, aztán bekezdéseken keresztül azt elemzed, hogy hogyan csalhat, aki alkalmasint eredménnyel szerepel a vakteszten a Foobarban.
Szerk.: Végig figyeltem a válaszaidat, és hát igen nagy szerencsénk, hogy "nem akarsz sárdobálós irányba elmenni".
[ Szerkesztve ]
-
Frawly
veterán
válasz szaszlaci #458 üzenetére
Ez, amit írsz, hogy ABX teszten trükközni hangszínképpel, stb., az csalás. Az ABX tesztnek pont az a lényege, hogy kiszűrd a placebohatást, nem az, hogy becsapjad vele magad. Pont az a lényege, hogy ne tudd melyiket hallod, az eredeti lossless vagy magasabb bitrátás lossy codecet hallod losslessé konvertálva vagy az alacsonyabb bitrátás lossyt losslessé konvertálva. Csak arra tudsz támaszkodni, amit normál zenehallgatási körülmények között hallasz. Se a fájlnév, se a fájlméret, se a hangerő alapján ne tudj különbséget tenni.
112 kbps-ot értelmetlen mp3-nál használni. 128 alatt sose volt ajánlott zenére. Az alatt max. hangoskönyvnek, rádióknak, stb. lehet alternatíva, esetleg még akkor opció, ha mono-sítod a forrást. Ha 128 kbps alá akarsz menni, akkor arra az aac, opus a legjobb, esetleg az ogg Vorbis is jobb erre, mint az mp3. De én még ez utóbbiaknál is vallom, hogy aki a saját zenéjére nem tud min. 128 kbps-ot áldozni, az valamilyen szinten már kakirágás, nem tudom mit akar a minőségen lihegni.
Igazából a 128 kbps alatti bitrátát mp3-nál arra találták ki, hogy 386-oson és gyengébb 486-oson is le lehessen játszani folyamatosan az mp3-at, meg a 90-es évek betárcsázós lassú netével is lehessen rajta valamit streamelni. Meg ilyen 32 MB belső tárhelyű, 90-es évekbeli, korai mp3 lejátszókra, mikor két darab 40 perces zenei albumot is nehéz volt rá felgyömöszölni. Azért 2020-ban ne vicceljünk már 128 kbps alatt bitrátával, kb. olyan, mint 16-256 színű bmp fájlokat nézni 320×200 vagy 640×480-as felbontásban. 20+ éves PC-k is elbírnak a legmagasabb bitrátás audiocodec-kel, meg varázsolható beléjük olcsón 64-120 GB tárhely.
Sajnos a digitális DAB/DAB+ rádiót is ez a sz@rrágás öli meg, nem az hogy digitális, meg lossy, hanem elavult mp2 codec-kel nyomatják, meg ilyen semmire nem jó 64-256 kbps-os bitrátán. Ha lenne legalább egy 128 kbps-os mp3 vagy ogg minőség, akkor egész más lenne a helyzet.
-
PuMbA
titán
válasz szaszlaci #510 üzenetére
Milyen paraméterekkel kódolta a foobar pontosan az OPUS-t? Én foobar "hibára" gyanakszok. A hivatalos leírásában le van írva, hogy a CBR-t például nem érdemes használni. VBR-re van kihegyezve az kodek.
Igazad van, hogy OPUS-t még nem minden játszik le, de AAC-t már minden.
[ Szerkesztve ]
-
PuMbA
titán
-
-
borix
őstag
válasz szaszlaci #583 üzenetére
A 320 MP3 miért nem VBR? A legújabb lame van használva?
Érdemes lenne több ismert tömörítő progival konvertálni, és több progival elemezni, majd összehasonlítást végezni.
Majd rájön az ember, hogy felesleges kár rajta annyit rágódni mert csak(szájkarate). Jelentősebb érdembeli különbségek nem jönnek ki ha minőségben vannak megcsinálva. -
Frawly
veterán
válasz szaszlaci #583 üzenetére
Igen, ezt írtam én is, hogy ezt nem szeretem az Opusban, hogy mindenképp ráerőlteti az emberre a 48 kHz-es mintavételezést. Ez egyébként digitális kamerák, stb. hangjánál nem baj, mert azok eleve 48 kHz-en készülnek. De az audio CD ugyebár 44,1 kHz. Bár a szakik szerint nem sérül a minőség az újramintavételezéssel, de én nem szeretem, ha egy felesleges lépés be van iktatva az enkódolásba. Épp ezért 44,1 kHz-es forrásnál én inkább Ogg Vorbist használok helyette. Ami miatt mindig így írom, hogy Ogg Vorbis, annak az az oka, hogy az ogg egy konténerformátum is egyben, az audiocodec-et Vorbisnak hívják.
(#504) lezso6: ez egy valóban létező jelenség. Az emberek a hangosabb anyagot jobb minőségűnek hallják, és az egyes encoder-ek a hangerőt eltérően befolyásolják. Ezt ki is mutatták placebohatásos vakteszttel, fogtak eredeti tömörítetlen CD-s anyagokat, majd csináltak belőlük alig pár dB-lel hangosabb (de szintén lossless) változatokat. Majd a kísérletben résztvevőknek azt mondták, hogy az egyik lossy a másik lossless. Természetesen mindkettő lossless volt. De az emberek többsége a vakteszten 90+ %-os aránnyal a hangosabb lossless forrást szavazták meg jobban hangzónak, míg a totál eredeti lossless forrást, ami hangosítva sem volt, azt rosszabbnak. Az emberi hallás ilyen elfogultan működik.
Épp ezért előírás ABX teszteken, hogy a minták hangerejét normalizálni kell, hogy tökéletesen egyforma hangerőn szóljanak.
-
envagyok
veterán
válasz szaszlaci #677 üzenetére
Tényleg???
Ki írta meg már kb tucatszor, hogy nem érdekel ki mit gondol, és nem kérek választ?
És ki kapott egy újabb adag kötekedést pár percen belül ennek ellenére mindig?
Viszont ha már jön ellenem nekem címezve, válaszolva valami, arra kell válaszolni, mert ha nem válaszolok, úgy néz ki elfogadom, ami címezve lett nekem..
És sajnos vagy nem sajnos a flac vs mp3 különbség kérdésben köze van az egyén zenei érettségéhez, és a technika minőségéhez, amin zenét hallgat. Van egy minőségi szint, ami alatt tényleg nem hallani.
Az is hibás megállapítás, hogy emiatt bárki is felsőbbrendűnek gondolná magát.
Sőt.. Én sokszor kívántam már, bár lennék valami egyszerű proli, aki eljár melózni, leteszi a munkát, aztán hazamegy, egy sör mellett megnézi a meccsét, utána megdugja az asszonyt, és nem törődik vele, mi lesz holnap.Keresek 3dfx és régi ATI, Nvidia videókártyákat, Gravis, Creative hangkártyákat!
-
válasz szaszlaci #782 üzenetére
Igen, ebben teljesen igazad van, hogy a frekciamenetről szóló mérések azért 100%-ig nem vehetők készpénznek egy fejhallgató esetén, pont azon okokból, amit írsz. Hallani sokkal egyszerűbb, hogy valaminek V hangja van-e vagy sem. S ezek egyáltalán nem apró különbség, hanem a fő karakterisztika, amit egyből hallani. Én hallottam mindkettőt, nem egyszer, egymás mellett. Ugyanis az M40X az öcsémé, a SRH440 meg apámé. Mondjuk lehet inkább múlt időben kellett volna írnom, mivel az M40X fejpántja a sok használattól eltört, az SRH440 párnái meg betonná keményedtek, így egyik sincs már használatban.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
veterán
válasz szaszlaci #783 üzenetére
Megyek vissza analógra, orsós magnóra
Otthon én is ilyet hallgatok, de ezt nehezen tudom magammal vinni egy mobil lejátszó helyett, hogy pl. a buszon is tudjak zenét hallgatni
Ez a szalagos magnó egyébként Elton John kocsijának a krómozott lökhárítójából készült szalaggal is működik, mivelhogy krómdioxid típusú szalagot is kezel
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
Tulku
veterán
válasz szaszlaci #782 üzenetére
Pontosan ezért használnak In ear mérésekhez IEC711 couplert és speciális pressure field mérőmikrofont (nekem egy B&K 4134 végzi ezt a feladatot)...de ez már egy másik topik témája...
Az M40x (és szerintem az M30x is) erősen középmély emelt fejesek egyébként, természetesen M40x még erősebben teszi ezt...kiegyenlítettnek semmiképp nem nevezném, arra más AT fejesek vannak... -
Dare2Live
nagyúr
válasz szaszlaci #783 üzenetére
"Tovább nem folytattam, mert nekem annyira kellemetlen ez a digitális hang, szögletes, tüskés az egész meg minden..."
Ez kinek mi. Van aki úgy szereti a zenét ahogy van. Nem digithez képest brutál S/Nel, elkenve, levágva csöves csodák által összevissza torzítva, kiemelve. melegen ahogy az bekelittel, csöves cuccokkal lenni szokott.
Tapasztalatom szerint aki ezt az összevissza torzít nem baj ha egekben az S/N, meleg hangzást szereti az képtelen megkülönböztetni losslesst 320kbs mp3tól. Észre se veszi ha vmi elveszik... de persze ez nem csoda bakelites S/N mellett, csöves összevissza torzít mellett.
[ Szerkesztve ]
don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...
-
Frawly
veterán
válasz szaszlaci #783 üzenetére
De ugye most megint trollkodsz, és csak nekem nem jön le az irónia? Digitális másolat ugyanolyan minden egyes alkalommal. Ugyanazok a bitek. Ez a losslessnek a lényege. Az mp3 más téma, az veszteséges.
Egyébként én meg analógra nem bírnék már visszamenni. Kicsi dinamikai tartomány, wow/flutter lép fel, nagy zaj/jel arány, stb.. Ezeket a gondokat a digitális tárolás megoldotta, egyenletes, ingadozásmentes a lejátszás sebessége, nagyobb a dinamika, sokkal kisebb a zaj, stb.. Könnyebb tárolni, másolatot készíteni, szerkeszteni, különböző eszközök és lejátszók között mozgatni, netről hallgatni útközben egész diszkográfiákat és zenegyűjteményeket.
Analógot már csak akkor hallgatnék, ha olyan anyagról van szó, amit nem adtak ki digitálisan. Vagy pl. azért, mert loudness war időszaka előtti, normális keverésű.
Ha tényleg nem csak trollkodsz, akkor eldönthetnéd, hogy akkor most mi van. Te írtad a cikket, hogy neked jó az mp3. Erre most vakteszt alapján mégis FLAC. Engem nem érdekel melyikre teszed a voksod, de ez a felemás vélemény, ami ingadozik, mint a szél, az szerintem kicsit gáz. De ha csak nekem nem jött le megint smiley híján az irónia, akkor előre is bocs mindenkitől.
-
szazbolha
addikt
válasz szaszlaci #845 üzenetére
"Akarom mondani én nem hallom a saját rendszeremen."
.
Lehet nem figyeltem, de nem látom, hogy milyen rendszerrel végezted el a tesztet.
Felmerülhet egy kérdés a kétkedőkben, hogy a két forrás között esetlegesen létező különbséget elfedi a hangrendszer jelátviteli hibája és/vagy a környezet amiben hallgatod.. -
válasz szaszlaci #903 üzenetére
emlekszel meg a monster audiofil sata kabelekre?
ott picit belul meghaltam
egyebkent a "melyik kimenet" ironikus modon tenyleg erdekes lehet ha tobb sata / usb vezerlo van, igaz nem a hangminoseg miatt. az Oculus Rift pl elegge haklis USB3.0 modban a vezerlore.
[ Szerkesztve ]
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
llax
senior tag
válasz szaszlaci #902 üzenetére
Látom, elég sok mindent sikerült félreérteni, ráadásul a hozzászólás válasz volt egy másikra, próbálva megmaradni az alap témánál...
Nem a különbség random meghallásáról, hanem célzott kereséséről írtam (ha már mp3 - lossless összevetésről van szó). Sokan az énekhangra és a szóló hangszerekre figyelnek, a ritmushangszerekről csak a basszusra, a többi csak akkor tűnne fel, ha jelentős amplitúdóbeli különbség lenne, vagy egyenesen hiányozna.
A hangszerek valós hangjának ismerete referenciának kell, nem is feltétlenül abból a zeneszámból, nem is pontosan ugyanazt a hangszert, amit felvételről hallgatsz. Csak ahhoz kell, hogy tudjad, melyik felvétel áll közelebb (úgy általában) a hangszerek élő hangjához, ezek közül is a problémásabban átvihetők számítanak.A két spektrum összevetése erősen sántít: Eleve mp3 vs. wav, másrászt az amplitúdómenet nincs korrigálva. Nem konstans szintet produkáló fehézaj generátorról, csak fehérzaj jellegű összetevőről írtam (a hallható sávon belül vizsgálva). Spektruma végig széles, amplitúdója követi a lecsengést, sőt, élőben hallgatva az alaphang gyors lecsengése után a zaj jellegű összetevő kezd dominálni a hangjában.
De itt van a legnagyobb félreértés:
""Ha pedig zenét akarsz hallgatni és nem készüléket"
Akinek ilyen céljai vannak, egyfelől elgurult a gyógyszere. Otthon nem lehet megteremteni azt a világot, ami a felvétel körül volt."Az a mondat folytatódik: ",akkor ezek a különbségek nem sokat számítanak..."
Azaz nem kell az ilyen apró részleteken rugózni, de még csak olyan nagyon high-end cucc sem kell hozzá, magának a zenehallgatásnak nem a rendszer és tárolási mód jóságának elemezéséről kellene szólnia. Részben azért is, mert legtöbb esetben a körülmények úgysem adottak...Ui.: Nem vagyok semmilyen (formátum) párti, ilyenre tudtommal még csak utalást sem tettem. Egy nagyon minimálisan (és amatőr szinten) foglalkozom az input oldallal is (hangszerekkel), nagyjából tudom, mit kellene várnom...
-
veterán
válasz szaszlaci #937 üzenetére
Mi a 100 % a te referencia rendszeredben?
Mert ha egy SDCD hangja a 100 %, akkor egy MP3 legfeljebb 95 - 98 %-os lehet, a sima CD és az abból generált FLAC hangja pedig 98 - 99 %.
Egy otthoni analóg rendszer hangja pedig 30 - 101 %-ig terjedhet
Minden jó, ha a vége jó. Ha nem jó, akkor még nincs vége.
-
válasz szaszlaci #937 üzenetére
spotify ogg vorbist hasznal, legalabbis a premium ami 320kbps. na akozott es az ingyenes kozott tenyleg azonnal hallani a kulonbseget vakon is (parszor visszavaltott a spotify simara nekem meg gyanus volt, hogy miert szol ilyen rosszul hirtelen).
Don't dream it, be it. // Lagom amount.
-
veterán
válasz szaszlaci #1003 üzenetére
Nyisd le a zeneminőség részt! AAC-t ír, ami persze lehet téves.
a webes lejátszóra írja az aac-t, az alkalmazásra nem mond semmit.
régebben ugyanezen az oldalon írták, hogy vorbist használnak (wiki szerint két éve még így volt), de most már semmi ilyesmit nem állítanak, szóval akár bármi is lehet, nem találtam hivatalos infót 2009-ben említették, hogy elkezdtek vorbist használni.[ Szerkesztve ]
istálló? gazemberség? hupákolás?
-
-
-
CPT.Pirk
Jómunkásember
válasz szaszlaci #1031 üzenetére
foo_abx 2.0.6c report
foobar2000 v1.5.1
2020-02-15 13:15:58
File A: FLAC.flac
SHA1: a5c4ff7af7ea8f804812957b86f96805a4961c6f
File B: OPUS 80kbps.opus
SHA1: 41eebf6937272b539aad01a3775f6688dc5406cd
Output:
DS : Primary Sound Driver
Crossfading: NO
13:15:58 : Test started.
13:23:54 : 00/01
13:26:32 : 01/02
13:43:06 : 02/03
13:43:48 : 03/04
13:46:06 : 03/05
13:47:48 : 03/06
13:48:54 : 03/07
13:49:54 : 04/08
13:50:15 : 04/09
13:51:01 : 04/10
13:51:30 : 05/11
13:53:13 : 06/12
13:53:53 : 06/13
13:54:23 : 07/14
13:54:39 : 07/15
13:55:54 : 07/16
13:55:54 : Test finished.
----------
Total: 7/16
p-value: 0.7728 (77.28%)
-- signature --
397102488f12a297727e2124c2258385ff2080f7Mondjuk Linux alatt csináltam ahol a foobar wine emulációval fut, így valszeg nem tökéletes a teszt végeredménye. Foobar helyett kellene egy rendes, multiplatform ABX progit nézni, nem akarok emiatt átbootolni Windowsra... Megnéztem 3 másik ABX teszt progit, de egyik se kezel lossy formátumokat...
Szubjektív véleményem:
Elég közel áll egymáshoz a két fájl, de van köztük egy minimális különbség. Fejhallgatóval hallgatva véleményem szerint egy kicsit a sztereó szímpad kevésbé jön létre az Opus-nál. Valamint a mély hangok ereje és a magasak lecsengése egy kicsit más, talán tompább.Ez a 3 említett különbség viszont eléggé elenyésző, átlagos cuccal hallgatva szerintem ki sem jönne.
Nincs más - csak egy szál gitár - szidom a rendszert - forradalmár. - Én vagyok egyedül 88 telén. (Auróra)
-
válasz szaszlaci #1031 üzenetére
Ezzel a zenével nem tudtam észrevenni a különbséget. Szerintem nem elég komplex.
Én elektronikus borzalmakat szoktam hallgatni (neurofunk), most teszteltem eggyel (előtte volt resample 48 kHz-re). Hát elég lazán észrevettem a 80 kbps opust.
foo_abx 2.0.6c report
foobar2000 v1.5.1
2020-02-15 16:00:16
File A: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).flac
SHA1: 05771259c5547790d91a0f0ab3e8c9b3a0513822
File B: 04-btk-megahertz_(gridlok_m_f_mix).opus
SHA1: 155302497bd47e762891e14a218e3f8e20a7288b
Output:
DS : Primary Sound Driver
Crossfading: NO
16:00:16 : Test started.
16:00:26 : 01/01
16:00:32 : 02/02
16:00:49 : 03/03
16:00:58 : 04/04
16:01:10 : 05/05
16:01:19 : 06/06
16:01:27 : 07/07
16:01:36 : 08/08
16:01:42 : 09/09
16:01:49 : 10/10
16:01:49 : Test finished.
----------
Total: 10/10
p-value: 0.001 (0.1%)
-- signature --
9a500922fd74e7927af4c9bce14da470dbe03941És ebben szerintem nincs semmi különös, szinte bárki más észrevenné, ugyanis nulltesztnél sokkal-sokkal nagyobb a különbség a tömörített és tömörítetlen anyag között, mint a fenti akusztikus számmal. Konkrétan halkabb az OPUS. S az is egy jel, hogy a FLAC se tudja hova tömöríteni, 1222 kbps, azaz kb 20%-ot tudott csak levenni belőle. Szóval ez mítosz megdőlt, hogy az elektronikus zenének tökmindegy. Persze attól még lehet szar.
Itt vannak a tesztfájlok meg a 10/10 report is. Előre szólok, hogy a zene (zaj) eléggé hardcore, beteg és obszcén szavakat tartalmaz. Addig próbálok 120 és 160 kbps OPUS-t is...
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
szaszlaci
addikt
válasz szaszlaci #1097 üzenetére
Megnéztem így is.
Látszik, hogy ott a gond, ahol vonalzóval készült, hiszen ehhez nagyon sok szinusz (cos, tg? )* összetevő kell. Míg a többi részen rendben van.
Ahogy az is látható, hogy a 80-as OPUS elég feltűnő eltérései még itt se nagyon, máshol meg kb. egyáltalán nem hallhatóak ki.* Egyszer kaptunk egy feladatot az iskolában, hogy Turbo Pascal programnak olyat kellett írni, hogy ezekből az öszetevőkből rajzoljon négyszögjelet. Minél több volt, annál szebb lett.
■■■ pisztácia kifogyott, csokoládé nem is volt
-
válasz szaszlaci #1097 üzenetére
Legjobban az tűnik fel, hogy halkabb, de nem csak ez a gond. Sokkal mosottabbak a tranziensek, illetve olyan lesz, mintha ráeresztettek volna egy kompresszort.
A hullámforma ránézésre nagyon betegül fest, de ennek megvannak az okai. Sokat elemeztem ilyen zenéket (én is foglalkozom ezzel hobbiszinten), s az elején rohadtul érthetetlen volt az, hogy 0 dB-ig ki van tolva, de ennek nem torzít, nincs túltolva. S ez a legtöbb dnb-re igaz. Kivéve a tucat liquideket, azok keverése egyszerűen kritikán aluli, gyakorlatilag nincs master meg mixing, a hullámforma ezért meg ránézésre szép, amúgy meg borzalom semmilyenül hangoznak, tucat ronggyáhasznált hangmintákkal, nem sajátokkal, stb.
Na, szóval. Ami mutatsz "túlvezérlést", az vagy a lábdob vagy a pergődob. Azoknak ilyen tranziense szokott lenni. Azaz alapból keveretlenül is ilyen a hullámforma. A zenébe a láb- és pergődobot pedig jellemezően úgy szokták bekeverni, hogy ha megszólalnak, akkor minden más hang elhallgat, vagy legalábbis kompresszálódik valamilyen módon, különben ugye torzítás lenne. De ugye a masteren nincs hard clipping. Amit clippingnek látsz, azaz eredeti felhasznált hangminta formája. Aztán ha benézel a láb- és pergődobok közé, akkor ott egy lassú, "nagyon szőrös" hullámot látsz, az ugye a szubbasszus. Ebben a számban kb 43-50 Hz között mászkál, illetve van egy 100 Hz-es hang is. Azonban itt nincs clippingnek látszó rész, azaz egyenes vonal, habár utóbbinak tényleg sehol nem kéne lennie, akkor sem ha nem hallható. Összefoglalva a keverés nagyon pongyolán fogalmazva valahogy úgy szokott történni, hogy a láb és pergődob hangerőben prioritást kap, ezután jön szubot kivéve minden hang, végül ráöntik az egészre a szubot, s akkor megkapjuk azt a bizonyos virslit. Szóval nagyon nem egyenrangúak az egyes sávok, s sokkal kifinomultabb egyéb technikák vannak a keverésre, mint egy akusztikus zenénél. Nézd meg a számot úgy, hogy 60 Hz környékén megvágod, s ki fog emelkedni a hullámformából a láb- és pergődob, s láthatóan megjelenik az a dinamika egy része, amit a szubbasszus elrejtett.
Tehát, ez nem túlvezérelt, legalábbis keverés- és masterügyileg, mert az alap lábdobnál és pergődobnál látható, de ezek a hangok eleve ilyenek, ilyennek készültek, s ez így jó, ez a stílus része, nem a sátántól való dolog. Lásd még elektromos gitár torzítása, habár utóbbi az konkrétan egy kifinomult torzítási metódus, míg a dnb dobhangjai egy nagyon alapos sound design eredményei szoktak lenni. Már ahol. A liquidnél nem. Amúgy szvsz ezt a stílust (neurofunk dnb) leginkább ilyen mocskos szemét avantgardszerű valaminek lehet tekinteni, főleg ma, s ez csak rosszabb lesz. Nem véletlen hogy sok szám stílusbesorolása experimental, azaz kísérleti zene. Amúgy nekem nem tetszik az irány, legalábbis egyre kevesebb zenét találok ebben a stílusban, ami tetszik.
A tömöríthetőség szerintem azért nehéz, mert konkrétan nagyon sok a felharmonikus információ. De nem azért mert négyszögjelig van torzítva a zene. A jelenség akusztikus zenénél is jelen van, mégpedig pl a rézfúvósoknál, mert azoknál is hatalmas a felharmonikus tartalom.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#64791808
törölt tag
-
válasz szaszlaci #1115 üzenetére
Elolvastad, értelmezted amit írtam? Nincs semmi baj a vonallal, nagy valószínűséggel a lábdob kis részlete (még mindig nem mondtad meg hol keressem). Nem ritka, hogy így szokott kinézni, s nem is baj. Simán meg lehet szólaltatni jól hangfalon.
Az meg mitől releváns, hogy mikrofonnal fel lehet-e venni? Ez elektronikus zene, ahol ha fel is vesznek valamit mikrofonnal, az szinte biztosan nem marad meg eredeti formájában. Amit meg belenagyítottál az kb 200 minta, s 44.1 kHz-en inkább egy 100 Hz-es félhullám fér bele. Ennek a számnak a lábdobja meg 50 Hz körül van.
Azzal pedig csak a saját dillettantizmusod sikerült bemutatni, hogy egy DC offsetelt semmihez hasonlítod az adott hullámrészletet. Persze hogy nincs ott semmi. És nem igazán értem, hogy mit akarsz ezzel. Most arra gondolsz, hogy az a felső vonal hang-e? Hát önmagában persze hogy nem, hisz egy másik hang része. Ennek annyi értelme van, mint egy négyszögjelnek a felét meghallgatni, nyilván az is néma lesz.
"A négyszögjel, ami a mintavételezés határán van, eltárolható. Míg az egyenes nem, ahogy a 22 kHz-es fűrészjelet is megnyírja már az MP3."
Wtf? 44.1 kHz-en veszteségmentesen sem tudsz 22 kHz-es fűrészfogat tárolni. Meg úgy kb semmit a szinuszon kívül, hisz ott a Nyquist frekvencia. A programod szépen összeköti a vonalakat, csak hát a valóságban nagyon nem ebben így jön ki a DAC-ból, hanem a pontokra illesztett szinuszjelekként. Amúgy meg a képen meg háromszögjel látható.
[ Szerkesztve ]
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
válasz szaszlaci #1121 üzenetére
Ne haragudj, alapvetően szerintem jó célod (audiofool baromságok leleplezése), de itt egyszerűen butaságokhoz ragaszkodsz. A fűrészjel ami látsz (ami valójában inkább háromszögjel), csak az audacity buta vizualiciója, egyszerűen nem szabad így összekötni a pontokat. Nem lesz rossz ettől a program (én is szoktam használni), de az ábrázolás rossz, egy komolyabb szoftverben így néz ki:
Ez egy 15 kHz-es hang, 44.1 kHz-en mintavételezve. Az ábrán láthatóak tárolt mintavételezési pontok, az ebből rajzolható lépcső nagyon halványan, és a halható szinusz hullám is, ami illeszkedik a mintavételezési pontokra.
"A mikrofon relevanciájának kérdését(!) azért hoztam fel irányként, mert ha az nem képes akármiből egy egyenes vonalrész rögzítésére, a torzítatlan tartományon belül, akkor az semmiféle torzított lábdob/akármi olyan részlete nem lehet, ami megszólaltatható."
Egy valós lábdob felvételét keresed? Hát, azt ne keresd. Funkcionális értelemben van szó lábdobról, tehát hogy arra van használva. Ahogy pl a What Is Love komplett dobszettje sem létezett a valóságban soha, szintetizátorral készült. A szám 100% elektronikus zenének minősül, egyedül az énekhang valódi, nyilván. Pont ez a lényege az elektronikus zenének, hogy szintetizált, mesterséges hangokból áll.
"Mutattál egy zenét, állítod, hogy ez így pöpec hanganyag, és meghallod a veszteséget tömörítés után. Próbálok rájönni, hogy az-e, de ha neked meggyőződésed, hogy itt nem lehetséges torzítás vagy egyéb anomália, akkor esélytelen bármiféle értelmes érv-ellenérv ütköztetés."
Jó, mert az alapfelvetés, hogy a FLAC-nak semmi értelme, én hoztam egy hanganyagot, aminél bizonyítottan hallható. Vagy legalábbis én hallom, mert más ezzel a számmal nem postolt itt 10/10-et. Így a hanganyagban kell keresni a hibát. Egyébként meg egyáltalán nem jelentős a különbség, csak egymás mellett hallani. Az MP3-ban egy hangyafingnyit kevesebb a magasközép. De ha naponta vagy akár óránként váltogatná valaki nálam, hogy random MP3 vagy FLAC szól, szerintem esélytelen lenne azonosítanom hogy melyik szól éppen.
Hogy kontextusba helyezzük az ládbob hangját:
Ez egy 0.5 mp-es részlet, a komplett ládbob hangja. Nyíllal bejelöltem, hogy hol van vonal. Szóval erről beszélünk, szerintem szőrszálhasogatás. Eleve ha elfogadottnak tekintjük, hogy ennek nem kéne ilyennek lennie, abból hogy következik, hogy a szám nem alkalmas FLAC-ra? Vagy az a tipp, hogy emiatt hallanám a különbséget, mert 0 dB-en van ez a két részlet a lábdob hangjában, tehát én ezt hallom? Csak mert ha meghallgatom külön a ládbobnak egy kis részletét, ami tartalmazza a két problémásnak látott részt, akkor az egy lágy, tiszta hang, a dobnak a mélyfrekvenciás dübögő része, nem torzít, s nem is olyan elem, amin a tömörítés kifogna.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
Frawly
veterán
válasz szaszlaci #1116 üzenetére
Ezeket teljesen feleslegesen konvertálgatod. 32-80 kbps az semmi egy sztereó anyagnál. A legtöbb lossy codec transzparenciahatára nagyjából min. 64 kbps, azaz egy sztereó fájlnál min. 128 kbps. Ez alatt minden csak rádióhoz, hangoskönyvhöz, VoIP-hez, stb. van ajánlva. Nyilván egy 32 kbps-hoz képest már a hallássérültek is hallják a FLAC különbségeit.
Ha meg AAC, akkor nem olyan rettenet rossz a FDK encoder, de mivel ti itt a topikban többségében Windowson vagytok, így nincs okotok nem az Apple-féle QAAC encodert használni. Ingyenes, az iTunes-zal együtt lehet letölteni, abba van belecsomagolva a qaac.exe. A legutóbbi verzió 2.68-as.
-
Tulku
veterán
válasz szaszlaci #1140 üzenetére
Azért nálam a színpadkép nem merül ki a balra-jobbra helyezésben...van ott mélység is bőven.
Példával is tudok szolgálni...nem hallottam még BT kodeket, amin a tér mélysége érzékelhető lenne, csak a szélessége...minden hangszer egyforma távolságra hallható ....apt-x-hd-n de ldac-on is...elég komoly cuccokkal kísérleteztem, tehát nem egyféle hangkeltővel, játékossal hallgatóztam..ezt még nem tudja hozni a BT tömörítés sem... -
válasz szaszlaci #1141 üzenetére
Nyilván azért hallható az eltérés, mert sok információt tartalmaz. Mi más oka lenne?
De miért, hogy lenne ez anomália? A festőművész se azt nézi, hogy az adott festékalapanyag kristályszerkezete milyen, hanem hogy amit fest az, az úgy nézzen ki ahogy szeretné. Ugyanez igaz a zene készítőjére is, nem a hullámot nézi, hanem a fülét használja.
"Szerinted mivel magyarázható az ilyen erős változás? Felső eredeti, alsó a szűrt."
Így működnek a szűrők, eltolják a szűrési frekvencia körül a fázist, akkor is, ha nem szűrnek semmit. Az ábrádon látható, hogy ennek eredményként a 40-50 Hz körüli basszus hulláma elmozdult oldalra, s igaz csak kb tized periódus (~30°) nagyságrendűt, de ez bőven elég volt ahhoz, hogy hullám peakjei olyan helyre kerüljenek, ami már eleve tele van, s együtt már nem férnek bele a dinamikába, így az eredmény meg egy bazi nagy clippelés, ami hallható. Míg egyéb helyeken meg jól láthatóan lett egy csomó szabad hely.
Szóval ha egy jelet szűrsz, akkor a fázisváltozások miatt az új jel "hangosabb"' lesz, vagy legalábbis erősebb, vizualizálva magasabb. Nézd meg úgy, hogy halkítasz rajta (legalább fele magasságúra), s után szűrsz. Magasabb lesz a jel. Ha nem clippel az eredmény, akkor ugyanazt fogod hallani, mint az eredeti halkított. Mert nincs 20 Hz alatt semmi, így a szűrő csak eltolta a fázist. Utóbbit meg ugye nem halljuk.
A RIOS rendkívül felhasználóbarát, csak megválogatja a barátait.
-
#71562240
törölt tag
válasz szaszlaci #1140 üzenetére
"Felmerült itt korábban, hogy a mintavételezéshez közel eső frekvenciák, amik "borzalomként" tárolódnak, végül mégiscsak szinusz formát fognak ölteni. A cikkben ezt a hiányt pótolni akartam saját méréssel, aminek itt az eredménye. Igen, tényleg ilyen lesz"
Tényleg ilyen lesz. Neked a vidám siker bizonyítéka. Mások számára pedig a szomorú kudarcé. Azok számára, akik tudják, hogy mennyire de mennyire távol álltak a mintavételi frekvencia közelében dolgozó hangszer periódusai a szinuszgörbétől az adott frekvencián.
-
TechN7ne
nagyúr
válasz szaszlaci #1147 üzenetére
Ez most komoly ,valóban ennyi a legjobb hangcucc amit a háztartásodban találsz és neki kezded sózni a zagyvaságot?
Ne haragudj ,de épp egy hangmérnökkel beszélsz ,és be mersz linkelni egy apró/ultra gagyi/ műanyag hangfalnak sem nevezhető valamit (ennél bármelyik Genius is jobb) ,vagy jössz nekem egy 3 ezer forintos fejhallgatóval?Ne haragudj ,nem akarlak inkább megbántani ,viccnek is rossz.
-
llax
senior tag
válasz szaszlaci #1154 üzenetére
"Ezt nem éri el egy hangszer felharmonikusa sem"
Ezt azért picit vitatnám. Jobb lenne úgy megfogalmazni, hogy nem rögzítik felvételkor, így a felvételen nem éri el. (Pont ezért nem sokat számít, hogy mit kezd vele az ilyen-olyan kódolás. Ugyanez fog kerülni a lossless és a lossy anyagba is.)
Új hozzászólás Aktív témák
- AKCIÓ Új Dobozos Macbook Pro dokkoló új ára 70.000 forint
- ThinkPad Hybrid USB -C USB -A Dock 40AF Új ára 80.000 Forint Ingyen szállítás
- Xiaomi Redmi Note 9s 128/6 GB 34.9E !!!
- Új Hp Pavilion 15-eh Fémházas Szuper Laptop 15,6" -30% AMD Ryzen 7 5700U 8Mag 16/1TB FHD MATT
- ATI RADEON RX 480 -8 gb DDR5 256 bit videokártya