-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz sanzi89 #26006 üzenetére
Részben igazad van, de:
1.) Valóban nem kell '220', mivel az AP-k és routerek kizárólag törpefeszültségről működnek. Némelyik közvetlenül szivargyújtóra is köthető, belső stabilizátorokkal rendelkezik (mások fix 5 vagy 3,3V-ot kérnek, ezek elé kell egy kis kiegészítés). Méretre nem feltétlenül nagy eszközök, és gyakrabban vannak ellátva antennacsatlakozással, mint pl. az USB-s kliensek.
2.) A MAC változtatás lehetősége driverfüggő: az Intel pl. azt írja, hogy a ProSet Wireless 12-es főverziótól kezdve zárták ezt ki, tehát a korábbi verziókkal elvileg működik. Egy driver downgrade-hez pedig nem igazán kell hackernek lenni. Meg többféle segédprogramot is említenek fórumokon, amelyekkel - ha nem is teljesen szabadon, illetve nem minden oprendszer alatt, de - megváltoztatható a MAC-cím.
Mellesleg régiókódot is át lehet ütni egy intel-kártyán, és tény, hogy ez nem megy Windows alatt, de még nekem is sikerült, pedig igazán nem vagyok egy Linux-szakértő. Ilyen alapon a MAC-címet is simán át lehet írni (maradandóan) a kártya konfigurációs eeprom-tárában.
3.) Kérdés, hogy ki elől akarod védeni magad: ha valaki nagyon netezni akar a te wifiden, és a hálózatodat csak MAC-szűrés védi, az valóban semmit nem ér. Másrészt (és ez a gyakoribb) ha a hálózatot amúgy is erős jelszóval és WPA / WPA2-AES kulcsolással védjük, akkor e mellé plusz védelemként a MAC-szűrés meg az SSID elrejtése teljesen röhejes megoldás: mintha páncélajtó védené a lakásunkat, de még csak azért is tennénk rá egy riglit, meg spárgával felkötnénk a kilincset. -
And
veterán
válasz DeFranco #26022 üzenetére
Elvileg az USB-s stick-ek teljesítménye is ugyanakkora, mint a beépíthető kártyáké, csak az antennájuk kevésbé hatásos. Mivel a rendelkezés a kettő (adóteljesítmény + antennanyereség) együtteséből számítható EIRP-re szól, ezért egy belső antennás USB-wifi akár nagyobb (adó-) teljesítménnyel is nyomhatja, az EIRP-je ugyanannyi marad.
A hatását meg kár misztifikálni.
"de valamilyen hatása biztosan van, én úgy hiszem."
Persze: elsődleges hatásként a kisugárzott energia (tört része) bekerül a túloldal vevőfokozatába, és ott kifejti a hatását, vagyis általa létrejön az adatkapcsolat. Nem varázslás ez .
#26016: A próba erejéig a hálózat kulcsolása és a MAC-szűrés ugye még véletlenül sincs engedélyezve? -
And
veterán
válasz czgabi76 #26037 üzenetére
A frekvencia növekedésével (vagyis a hullámhossz csökkenésével) a hatás fokozódik: az elektromágneses sugárzás egyre inkább 'fényszerűen', egyenes vonalban terjed. A szabadtéri csillapítás is növekszik a frekvenciával, ezt viszont részben kompenzálhatja az 5 GHz-es sávban (egyes szegmenseiben) megengedett nagyobb teljesítmény, valamint a nagyobb elérhető antennanyereség. Az 5 GHz-et lényegesen kevesebb eszköz és wifi használja, több a rendelkezésre álló csatorna is, de ha nincs rálátás, az eredmény ugyanolyan, vagy még rosszabb lehet, mint 2,4 GHz-en.
-
And
veterán
válasz Fecogame #26058 üzenetére
Attól függ, épp milyen wifi-szabvány szerint működik. Ha a 802.11b/g/a módok valamelyikében, akkor egy antenna is elegendő (b/g-nél 2,4, a-nál értelemszerűen 5 GHz-es példány kell). A dolgok n-szabványnál kezdenek bonyolódni, pontosabban a két vagy három jelfolyamot használó (300 vagy 450 Mbps jelzési sebességű) módoknál, mert ezekhez valóban egyszerre szükséges több antenna: 300 Mbps-hez két, 450-hez pedig három kell. Kétantennás működésnél és irányított antennák esetén érdemes integrált duál antennát (vagy fejet) használni, vagy legalábbis ellentétes irányú polarizációval szeparálni az egyes rádiófolyamokat.
-
And
veterán
válasz campino #26080 üzenetére
Ha csak az a/b/g/n-lite szabványok valamelyikében működik a kártya, akkor egy antenna is elegendő lehet, de ezzel elveszted az antenna diversity előnyét, amely a beltéri jelingadozás hatását képes valamennyire kompenzálni az antennák kiválasztása (átkapcsolása) által. Ha viszont 300 vagy 450 Mbps-es n-módra is képes a kártya, és ezt ki is szeretnéd használni, akkor kötelezően kettő vagy három antenna kell.
-
And
veterán
válasz czgabi76 #26138 üzenetére
(Valóban, az lenne a normális, ha még ők fizetnének neked, hogy megszerelhetik a csatlakozókat . Amúgy szereltél már koaxkábelre tisztességes módon ilyen N, (RP-)SMA vagy akármilyen csatlakozókat? Van hozzá krimpelő szerszámod? Gondolom amúgy sem kötelező velük felszereltetni a csatlakozókat, meg egyáltalán, náluk venni sem.. Meg aztán, ennyi pénz mire elég ilyen témában? Régebben, mikor még nem volt a wifi túlságosan elterjedve ennyiért kaptam egy darab szerelhető csatlakozót, vagy 2m alacsony csillapítású kábelt, pedig akkoriban valamivel többet ért a forint is. Kicsit gondolkozz el ezeken!..)
-
And
veterán
Két antenna nem csak a MIMO miatt lehet egy wifi-eszközön. A 802.11a/b/g-wifi például abszolút nem használ MIMO-t, viszont léteznek ilyen szabványú, kétantennás wifi-routerek illetve kliensek is. Az ok pedig ez esetben nem más, mint az antenna diversity.
-
And
veterán
válasz Teasüti #26645 üzenetére
"Milyen különbség származhat, ha nem a PC seggéből állnak ki az antennák, hanem arrébb viszem egy métert?"
Akár egész 'nagy' is.
"ez elégségesnek tűnik egy 60 nm-es kis vályog házra."
Elégségesnek tűnik? Miért? A vályog simán jobban árnyékolhat, mint a relatív vékony vasbeton közfalak. -
And
veterán
válasz Teasüti #26649 üzenetére
Miért illene átlőnie? Az 5 dBi-s és a routerek eredeti, szokásosan 2-3 dBi-s antennái között azért nincsenek ám nagyságrendi különbségek. A falak ennél a kis különbségnél sokkal durvábban árnyékolhatnak.
A kártya mellé a leírása szerint nem jár semmiféle extra antenna, az maximum külön beszerezhető. Mivel ez egy MIMO-s n-módra képes kártya (vagy b/g-n diversity-re), az antennákat egymástól nem túl távol kell elhelyezni, nagyjából úgy, ahogy a routereken vannak. -
And
veterán
-
And
veterán
Az a baj a hatótávolsággal, hogy az nem egy egzakt érték, amelyet egy típusra le lehet fixálni. Olyan sok tényezőtől függ, hogy nem lehet pontosan kijelenteni az értékét. Ráadásul a dolog nem úgy működik, hogy 100m hatótávolságú eszköz esetén 99m-re még megy a kapcsolat, 101m-re pedig abszolút nem, mert nyílt vagy félig zárt térben nincs éles határvonala. Sajnos ezt egy adott épületen belül ki kell tapasztalni, és még úgy is csak közelítő eredményt kaphatsz, hiszen a kliens-eszközök minőségétől (antenna, érzékenység) is erősen függ a dolog, nem csak a hálózatot létrehozó AP-ktől.
Az előzőek értelmében az ellátott terület csak elméletben (körsugárzó antenna és teljesen tiszta, beépítetlen, zavarmentes környezetben) lehet szabályos kör határvonalú, a gyakorlatban, főleg beltéren az épület szerkezete, anyaga és a hullámterjedés erősen torzítja.
Röviden: ki kell próbálni, majd számításba kell venni, hogy amilyen távolságban egy normális laptop wifije még többé-kevésbé működőképes, egy kevésbé jó antennával ellátott eszköz (például okostelefon) már nem feltétlenül lesz az. -
And
veterán
Mint említettem, ez így semmitmondó. Attól függ, milyen az az iroda: ha egyterű, nincsenek benne árnyékoló falak, és a router is elhelyezhető a hosszú iroda közepén egy magas pontban, ahol szinte mindenfelől rálátni, akkor térerő szempontjából akár egy is elegendő lehet (persze ilyenkor a sok lehetséges kliens miatt a sávszélt is figyelembe kell venni). Viszont te 90 felhasználót említettél, annyira pedig eleve több AP-t kell szánni, ha nem akarsz csigalassú kapcsolódást, így esetedben esetben inkább ez lenne a fontosabb szempont. Hiába van térerő, ha a kapcsolat alig vánszorog a sok júzer között wifi-n eloszló, access point-onként 20..24 Mbps hasznos sebesség (g-szabvány) miatt. Távolság szempontjából pedig kell egy próba, hogy megtudd, az iroda végén illetve közepén elhelyezett AP mekkora térerőt ad a lehetséges kliensek helyén.
-
And
veterán
válasz dani3l #26905 üzenetére
Ez így nem igaz. Ha kizárod az n-szabványt, vagyis az összes résztvevőt g-only módba állítod, akkor esetleg, de ha minden kliens a saját - legnagyobb árviteli rátát biztosító - szabványának megfelelően van konfigurálva, a router pedig g+n mixed módba, akkor a 802.11n-es kliensek n-módban, a g-sek pedig g-módban csatlakoznak. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az n-es kliensek ugyanolyan sebességre lesznek képesek egy mixed-módú hálózatban, mint n-only esetén (főleg ha éppen g-szabványú kliensek is lógnak a routeren), de mindenképpen gyorsabbak lesznek, mint a g-s kliensek.
-
And
veterán
válasz rostiron #27181 üzenetére
(Úgy tűnik, a TP-link-nél sportot űznek abból, hogy a felhasználó lehetőleg belezavarodjon az összevissza nevezett jelszintekbe és azok mértékegységeibe. Nos, a dB /decibel, önmagában/ semminek sem a mértékegysége, csak egy dimenzió nélküli viszonyszám. Ezért úgy kiírni, ahogy azon a webfelületen van /Signal, dB/ minimum nagyon zavaró, de inkább erősen trehány dolog a részükről. Az inSSIDer által kijelzett - a vételi jelszintek szokásos nagyságrendje miatt általában negatív - szám, a dBm-érték valóban abszolút jelszintként értelmezhető, mivel teljesítményt jelent, a dBm-érték és a lineáris watt oda-vissza számíthatóak egymásba. Ez a dB-jel jelzett 'Signal' viszont nem. Valószínűleg - az értékek nagyságából következtetve - vételi jel/zaj viszony, avagy SNR-érték akar lenni, de hogy miért nem hívják úgy, az rejtély..)
Mod.: ennek az egész okfejtésnek az volna a lényege, hogy az abszolút vételi jelszint (dBm-érték) annál jobb, minél nagyobb, ahogy nemdan kolléga is említette, -50 [dBm] > -73 [dBm]. Ugyanez igaz a jel/zaj viszonyra is, de utóbbinál a negatív értéktartomány már elég nehezen értelmezhető, mivel az annyit jelentene, hogy a vevőfokozat bemenetére jutó jel a zajszint alatt van.
#27172: Helyben is vagyunk: a százalék _nem_ jelszint-mérték, a dBi pedig főleg nem, mivel az antennanyereség (amiből mellesleg ekkora érték wifi-n nem létezik, más rádiós témakörben sem, mert ez már csillagászati nagyságrend volna ebben a témakörben). Úgyhogy az említett érték helyesen mínusz lenne, és dBm: -65 dBm, így legalább értelmezhető is.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz czgabi76 #27191 üzenetére
"és az lenne a kérdésem hogy ha az a lemez nincs a fejen,az jelent valami hátrányt? vagy az minek rá?"
Ha egy repülőről leszereljük a szárnyakat az jelet valami hátrányt? Vagy minek az egyáltalán?
Az a lemez nem más, mint a sugárzó elem. Végül is, minek az oda .
Ismert típus az a grid? Biztos, hogy nincs benne a fejben a feed-antenna, csak nem jól látni mert mondjuk be van dobozolva?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz czgabi76 #27201 üzenetére
Nevezzük nevén: antenna, nem 'fej lemez'. Semmi garancia arra, hogy normálisan működni fog. Ez egy sugárzó elem, ami egyrészt ki tudja, milyen illesztéssel rendelkezik a tápvonal felé, másrészt a két antenna nyereségbeli különbsége méretbeli eltérésre utal, tehát az egyik sugárzó nem pontosan a másik tükörhöz van kialakítva. Ilyenre nem lehet alapozni. Hidd el, hogy egy antenna sosem működik úgy normálisan (főleg mikrohullámon), hogy kényünk-kedvünk szerint elkezdjük buzerálni: ha eltűnik róla valami, odateszünk egy másik bigyót, mert hátha jó lesz. Gyári antennákat nem piszkálunk és nem módosítunk. Ha az ember saját kezűleg épít paraboloidot, akkor odatesz egy olyan feed-et, amelyről tudja, hogy az korrekt, méretezett és illesztett valami, még ha nem is fedi tökéletesen a tükröt. De amire te készülsz, az olyasmi, mintha egy biquad kettős négyzet alakú sugárzóelemét egy router dipóljára akarnád cserélni: antenna lesz az is, csak köze nem lesz az eredeti példány karakterisztikájához és nyereségéhez.
-
And
veterán
válasz czgabi76 #27233 üzenetére
Ha nincs meg az egyik, honnan tudod, hogy pont olyan, mint a másik??
De mondom: próbálkozz, csak aztán ne nagyon csodálkozz . Kis szerencsével - és ha valóban egyformák azok a sugárzók - menni fog. Nekem is HyperLink grid-em van, és elég elvetemült formájú a feed-antennája. -
And
veterán
válasz schumy1 #27257 üzenetére
Nem feltétlenül megy tönkre, de ehhez meg kellene nézni, hogy miféle belső stabilizátorokat tartalmaz a router, és mennyi azoknak a legnagyobb tápfeszültsége. Lehet, hogy semmi gondot nem okoz, de ezt biztosra csak az adatlapok áttanulmányozása után lehet kijelenteni. Ha lineáris (nem kapcsolóüzemű) stabilizátor(ok) is van(nak) benne, akkor a nagyobb tápfeszültség ráadásként nagyobb diszipációt eredményez a stabilizátorokon. Ezen felül a tápegységek bekötése sem mindig ugyanolyan, a csatlakozásukról már nem is beszélve (hiába egyforma például a csatlakozó külső átmérője, a belső furatátmérő eltérhet).
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz #68216320 #27303 üzenetére
15 dBi-nél nagyobb nyereségű körsugárzó egyszerűen nem létezik 2,4 GHz-re. (Mondjuk ezt 1-2 hetente leírom, de ez egy véget nem érő szélmalomharc ). Tekercselheted napestig, egy nagyobb nyereségű körsugárzó azért ennyire nem egyszerű szerkezet. Ilyet képzelj inkább el: [link] (látható, hogy pl. 10 dBi-hez már 21 darab elem kell, és a hossza > 130cm lesz), vagy ilyet: [link].
-
And
veterán
válasz #68216320 #27307 üzenetére
A több antenna célja sosem a nyereség ilyen módon való növelése, hanem 1.) diversity, vagy 2.) MIMO. Esetleg e két módszer együttes alkalmazása. MIMO-t csak a több párhuzamos rádiófolyammal (spatial stream-mel) operáló 802.11n vagy újabban a 802.11ac szabvány használ, az a/b/g nem. Egyébként: #20481.
-
And
veterán
válasz #68216320 #27340 üzenetére
Nem jól mondtad, ezek ugyanis nem elméleti értékek. Nagyon is gyakorlatiak, de csak a fizikai rétegben léteznek. Az alkalmazási (gyakorlatban mérhető) réteg ezt sosem érheti el, de ettől még a szabványt jellemző 54, 150, 300, stb, Mbps érték nagyon is gyakorlati (és ami a szabványok szempontjából lényeges: állandó), csak azzal a mi szintünkön nem találkozunk.
-
And
veterán
válasz #68216320 #27359 üzenetére
(Igazán nem akarnám tovább nyújtani ezt a hosszú off-ot - pedig nem is igazán offtopik -, de én valóban nem az eredeti kérdezőre reagáltam. Ugyanis nem ő jelentette ki, hogy a "maximális sávszél pedig elméleti". Csupán ez zavart engem, mert elég gyakran elhangzik errefelé, és aztán sokan készpénznek veszik. Pedig ez egyszerűen nem igaz. Lehet persze ezért megtévesztőnek nevezni a gyártók részéről ezt a gyakorlatot, hisz valójában annak tűnik. Csakhogy a wifi-szabványok esetén egyszerűen nincs másik szám, amely a sebességre állandósítható lenne. Egyedül ez a fizikai szimbólumráta - ami nagyon is gyakorlati - az, ami fix érték, minden más változhat és sok dologtól függ. És ebben egy darab 'fizikai tétel' sem szerepel.)
-
And
veterán
" Eddig egy Linksys wifi-s router egyik antennáját vezettük ki a homlokzatra és azzal terítettük be az udvart [..]"
De a másik antenna ugye nem volt rajta a routeren?
"Külső, külön direkt AP-re gondoltam"
Az ötlet támogatható, de arra fel kell készülni, hogy így sem lehet biztosra menni: a faház fala is erősen árnyékolhat, és előfordulhat, hogy az ablak közvetlen közelében jó lesz a térerő, de a házon belül továbbra sem igazán, főleg ha figyelembe vesszük, hogy milyen eszközökkel akarják majd használni (az okostelefonok a fizikai adottságaik okán általában jóval érzéketlenebbek, mint egy normális notebook). Az sem mindegy, hogy a családi háztól nézve a faházak mekkora szögben helyezkednek el.
Én mindenképp a faházak közelében telepítenék egy (vagy a terület nagyságától függően esetleg több) AP-t. Akár úgy is, hogy nem kábellel vinném a házak közelébe a jelet az újabb AP-hoz, hanem pont-pont (bridge) wifi-kapcsolattal. Erre a családi ház felől akár a jelenlegi kiépítés is megfelel, csak nagyobb nyereségű (irányított) antennával, esetleg kisebb veszteségű helyi kábelezéssel. -
And
veterán
válasz #41635072 #27424 üzenetére
PCI-os kártyákon nem jellemző a nagynyereségű antenna, de ha le is cserélted, akkor sem lehet túl nagy a méretbeli korlát okán. Ha a PCI-os kártya g-s, a laptop kliense meg n-es, akkor természetes, hogy utóbbival nagyobb sebességet kapsz (feltéve, hogy az AP/router g-n mixed módba van állítva).
Az 5-6 Mbit/s nagyon kevés, 4-5 Mbit/s még a legelső 802.11b szabványon is átfért. A 802.11g teteje 20-24 Mbit/s körül van.
"InSSIDer szerint egyébként az asztalim nyeresége -60dBm"
(Az nem nyereség, hanem jelszint. Nyeresége az antennának van, és azt nem dBm-ben mérik.) -
And
veterán
válasz adlersson #27447 üzenetére
A router ugye nem valamelyik felső csatornán (12 vagy 13) működik, amit nem minden kliens lát? Ja, a MAC-szűréstől függetlenül valóban látszódnia kell a kliensen a hálózatnak kereséskor, feltéve hogy a routeren az SSID-broadcast funkció aktív.
"az itthoni hálózat is működik, mint látszik a gépem használja normálisan a hálózatot."
Honnan kéne látnunk, hogy te a számítógépeddel wifi-n vagy vezetékkel kapcsolódsz az otthoni hálódra ? Szóval más vezeték nélküli kliensgép látja, és kapcsolódni is tud? -
And
veterán
válasz #68216320 #27454 üzenetére
Mivel a b/g-wifi nem ismeri a 40 MHz-es csatornaszélességet (gyak.: két, egymást nem átfedő csatornát), ezért nyilvánvalóan nem is tud úgy működni. Ilyen esetben a 'régi' szabványú kliensek a 40 MHz-es módú AP elsődleges (primary) csatornáját fogják használni a négy csatornányi - vagyis 20 MHz - távolságban lévő két lefoglalt csatorna közül.
-
And
veterán
válasz #68216320 #27457 üzenetére
Próbáljuk átlátni a dolgokat: 802.11a/b/g routerek és AP-k beállításainál nincs 40 MHz-es lehetőség (létezett ilyen mód egyébként, mint a "Super G", amely két csatornát fogott össze, csak ez épp nem része a szabványnak, tehát alap 802.11g-s routerek nem ismerik).
A széles csatorna fogalma a 802.11n-szabvánnyal lépett be hivatalosan. A csatorna fogalma ugye a sokszor említett ok miatt wifi-n elég zavaró: más (főleg analóg) rendszerekhez képest az egyetlen wifi AP / hálózat által lefoglalt spektrum (22MHz szélességgel) nem fér bele egyetlen csatornába (amelyek között a távolság mindössze 5MHz). Egyetlen 40 MHz széles csatorna valójában egy rakás wifi-csatornát foglal le, konkrétan a 2,4 GHz-es ISM-sáv kétharmadát.
Tehát ennek a kérdésnek, hogy: "Akkor is működni fog a régi, ha fix. 40MHz-re teszem?", eleve csak akkor van értelme, ha a hálózat g/n-mixed módú, hiszen egy n-only AP-ra egy b/g-s kliens nem fog csatlakozni. Ha pedig az AP mixed-módú, akkor egy (20MHz) vagy két (primary + secondary, összesen 40MHz) csatornát fog elfoglalni, utóbbi esetben a primary-csatornán tudnak forgalmazni a b/g-s kliensek. Ha az AP n-only beállítású, akkor nem tudom, hogyan mutatja pl. az inSSIDer a csatornákat (mármint hogy kettőt mutat-e a 40 MHz-es hálózatra), de a lényeg ugyanaz marad: egy n-es háló foglalhat 'egy' vagy 'két' csatornát, de ez a b/g-s klienseket nem érdekli: azok mindig az elsődlegest használják, ha tudják (mixed-módú AP-n).
Mod. #head1shot: Ha tisztességesen csinálod, akkor igen, csakhogy azt nem olyan egyszerű kivitelezni. Nem lehet egyszerűen csak belevezetni a kábelt, hanem egy kis átmérőjű 'pigtali'-kábel segítségével kell kihozni az antennát (a/b/g-routernél elegendő csak az egyiket) egy külső lengő csatlakozóra. A pigtail nyák felőli végét pedig nagy gonddal (igen röviden felpucolva) kell a nyákra forrasztani, vagy ha a nyákon eleve csatlakozó (pl. U.FL típusú) van, akkor eleve olyan pigtail-t kell venni, mivel az házilag nem nagyon szerelhető.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ezt nem kell külön beállítanod: a telefon ugyanolyan kliensgép a routereden, mint a PC-d, függetlenül attól, hogy milyen módon (vezetékkel vagy wifin) csatlakozik. Ha a wifi megy, és a hálózatot beállítod a mobilodon, akkor fel tudsz csatlakozni a routerre és tudsz netezni. Ez független a számítógépedtől.
-
And
veterán
Elvileg ehhez nem lehet köze a számítógépednek: az SSID-szórás teljes mértékben a router belügye, a kliensek jelenlétének arra nincs semmilyen ráhatása. Ha a géped LAN-kábellel van a routerhez kötve, akkor meg főleg. Mellesleg az SSID-szórást ugye ki is lehet kapcsolni a routeren (ekkor 'rejtett' lesz a hálózat, de természetesen nem használhatatlan), ettől függetlenül lehet rá kapcsolódni, ha a kliensgép vagy telefon már tárolta a kapcsolat profilját, aminek ugyanúgy része lehet az SSID, mint pl. a védett hálózat eléréséhez szükséges kulcs és algoritmus. Szóval a jelenség elég érdekes.
Mod. #27464: "Utobbit csak akkor tudom allitani, ha a bandwidth 40 van kivalasztva."
Persze, mivel az extension channel nem más, mint a 'második' (secondary) csatorna, és ennek az elhelyezkedését döntheted el ezzel a beállítással (vagyis hogy a primary ch alatt vagy felett helyezkedjen el). A b/g-s mindenképp a primary channelt fogja használni. 40 MHz-re gondolom csak n-es kliens jelenlétében fog váltani, ha olyan nincs jelen, marad a 20 MHz.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz #68216320 #27478 üzenetére
"Pl. 13-as csatornánt az egyik laptopom nem látja, mert régi a wifije."
(Nem azért nem látja, mert régi, hanem azért, mert a kártya belső konfigurációjánál nem jól van beállítva a régió. Egy csomó notebook wifi-je USA-beli régiókóddal érkezik európai helyett. Márpedig az USA-ban csak az 1..11-es csatornák engedélyezettek, Európában pedig 1..13-ig. Ez sajnos felhasználói szinten - Windows alatt - nem változtatható meg.) -
And
veterán
válasz Boci_83 #27466 üzenetére
Minden wifi-routeren van LAN-csatlakozó, szóval ez nem teszi különlegessé egyiket sem. A koax pedig valóban csillapít, de nagy jelszint (szomszéd ház, kültéri yagi) esetén bőven van tartalék a rendszerben, és amúgy való igaz, hogy koax és koax között óriási különbségek vannak a fajlagos - hosszegységre eső - csillapításban. Ez elsősorban a kábelek átmérőjétől függ, de persze az azonos méretűek sem mind egyforma minőségűek.
A megoldásra két lehetőséged van:
1.) Repeater, vagyis multifunkciós AP: Jelismétlőként csatlakozik a szomszéd hálózatára és helyi elérést biztosít. Ezt nem javaslom, mert egyrészt lassítja a wifi-átvitelt (a hasznos linksebesség feleződik), másrészt nem túl jó helyi elérést biztosít, ha az antenna a falon kívül van, az viszont kell a távoli kapcsolódás miatt. Az pedig nem járható, hogy kétantennás routert használsz repeaterként úgy, hogy az egyik antennája a távoli elérést adja, a másik meg helyi kapcsolatot biztosít.
2.) Két külön eszköz: egy kliens, amelyre a meglévő külső antennát csatlakoztatod, és erre egy újabb wifi AP-t kötsz LAN-on, ami helyi lefedettséget ad.
('3rd-party' firmware-ekkel mind a repeater-, mind kliens-üzemmód támogatása megoldható, az AP pedig magától értetődik, hiszen ez minden wifi-router alapmódja.) -
And
veterán
válasz Boci_83 #27488 üzenetére
"Ha egy erősebb wifi routert vennék, az lehet elérné közvetlenül a szomszédomat"
Nincs erősebb wifi. Papíron nagyjából ugyanazt tudja mindegyik (ami megfelel a jogszabályokban említett plafonnak). Szórás persze lehet az egyes típusok és példányok között, meg 3rd-party fw-ek a teljesítményt is engedik piszkálni, de elég szűk keretek között. Ráadásul ez visszafelé nem hat, vagyis a router vételi képességein nem javít.
Ha körsugárzóra cseréled a mostani irányítottat, akkor azzal rosszul jársz: egy kültéri körsugárzó árából akár két-három egyszerű AP-t is vehetsz, beltéri lófütty antennával meg nem mennél sokra. A szomszédban lévő AP-t valószínűleg sokkal gyengébben vennéd, tehát amit nyernél a réven, elvesztenéd a vámon.
A lassulást nem ping-ben vennéd észre, hanem sávszélben. Ha a linksebsség most maximális, g-szabványnál 54 Mbps, akkor legfeljebb 2..2,5 Mbyte/s hasznos átvitel marad meg. Repeaternél ez feleződne, de a térerő vagy helyben, vagy a szomszédod felé nem lenne jó. Egy fenékkel nem lehet két lovat megülni, ez van.
"Láttam már olyan wifi routert, amin csak 1 lan csatlakozó volt"
Akkor az nem router, hanem egyszerű access point (AP) volt. Wifi-router = vezetékes router + AP + switch. Amúgy is, egy wifi-eszköznél (vagy egyszerűen LAN-csatlakozónál, amelynél minden adatforgalom kétirányú) mit jelentene az, hogy "bemeneti oldal"? -
And
veterán
válasz eastsider #27504 üzenetére
"mekkora antennák kellenének a routerre, és mekkora a másik házban lévő PC-re?"
Ez esetedben igen kevéssé múlik az antennán, sokkal inkább annak az elhelyezésén. A ház közepére telepíthetsz te akármilyen antennát, meg a másik házban is felszerelhetnek akármilyet, szinte biztosan nem fog így menni (vagy ha igen, abban nem lesz sok köszönet). Az antennákat ki kell vinned kültérre, vagy legalább a padlástérbe, ha a tető alatt nincs fémes szigetelés, pl. fólia. Ez a lényeg, minden más próbálkozással csak szívatni fogod magad. Antennának gyakorlatilag a legkisebb nyereségű irányított típus - kisebb nyereségű panelantenna, akár házi biquad - is megfelel, ha amúgy a házak / tetőterek között nincs egyéb akadály. Ja, és ha ezentúl nálad is kell a házon belül wifi elérés, akkor - a kialakuló helyi térerőtől függően - lehet, hogy egy újabb AP-ra is szükséged lesz, mert a kültérre szerelt antenna a házban, főleg az antennától távoli házrészben nem igazán fog jó jelszintet biztosítani. -
And
veterán
válasz Gubek-Einste #27512 üzenetére
Ja igen, a WDS is csak akkor felezi a hasznos átviteli sebességet, ha repeaterként alkalmazzuk az egyik routert, vagyis vezeték nélkül kapcsolódunk rá kliensként, miközben a WDS-link egy másik vezeték nélküli állomással él. Sima pont-pont WDS-bridge kapcsolatnál (mindkettő után vezetékes kliensek vannak kötve) természetesen nincs sávszél-felezés, éppen úgy, ahogy AP-kliens kapcsolatnál sincs.
-
And
veterán
válasz snooze #27836 üzenetére
Ezer éves Linksys routerek is tudnak ilyet gyárilag (Access Restrictions szabályok), de valóban bármely normálisabb 3rd-party firmware támogat hasonlóan bonyolult szabályokat. DD-WRT-vel használtam ilyesmit: beállítható napszakra, óra-percre a korlátozás adott IP- vagy MAC-című kliensekre, ráadásul nem csak időpont, hanem protokoll vagy keresőkifejezés / URL alapján is.
Mod: amúgy milyen routered van? Mert ezt azóta sem közölted.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
"2 antennás wlan router -> egyik antenna helyi használat, másik kivezetve 20 dbi-s yagi-ra"
Többször volt már említve, hogy ez így nem megy! Az antenna diversity nem erre való. Ehhez nem egy kétantennás router kell, hanem két külön eszköz. Külső antenna használatához pedig - egy két antennával ellátott diversity-képes router esetén - az egyik aljzatról elviheted a jelet a külső antennához, a másikról viszont le kell szedni az antennát, és üresen kell hagyni.
Mod.: Ha az antennákat a kültéren, legalábbis a fal síkján kívül szereled fel, és a sáv nem agyonzsúfolt, menni fog. A 20 dBi nyereség egy wifi-yagi esetén mellesleg elég 'gyanús' (főleg ha ilyen Vaterás / eBay-es beszerzésű), de ekkora távra annyira nem számít, nem baj, ha valamivel kisebb a valós nyereség. A beállításában semmi különleges nincs: egymásra nézzenek az ellenállomások antennái, és azonosan legyenek polarizálva.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Hujikolp #27911 üzenetére
Elvileg az SSID ismerete nélkül egy kliens nem tud csatlakozni az AP-re. Viszont az SSID elrejtése abszolút nem azt jelenti, hogy teljesen láthatatlanná válik a hálózatod, hiszen az ugyanúgy hírt ad magáról, mint engedélyezett hálózatnév esetén, csak ha az SSID-broadcast tiltott, az kimarad a meghatározott (és az AP / router tulajdonságainál beállítható) gyakorisággal leadott beacon-csomagokból. Egyes kliens-szoftverek és router firmware-ek hálózatkereséskor megmutatják ezen "rejtett" hálózatok MAC-címét, mivel az mindig benne marad ezekben a csomagokban.
Ja, és az SSID elrejtése mint 'biztos' védelem, nem sokat ér: egyrészt egy kliens csatlakozáskor szépen felfedi magát, tehát rejtett SSID-vel rendelkező (de amúgy titkosítatlan) hálózat forgalmában időnként mindenképp megjelenik, másrészt ettől - egyéb kulcsolás hiányában értve - a forgalom még elvileg passzívan lehallgatható megfelelő szoftverekkel.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz dj.gabessz #27947 üzenetére
Bár nem linkelted be ezt a KS-G9000-est, de ahogy elnézem, ez a típus 'gyárilag' is a nagyotmondás (finoman fogalmaztam, legyen inkább gusztustalan megtévesztő hazudozás) csimborasszója. USB-ről működik ehhez képest 6000mW-osnak hazudják, miközben maga az USB2.0 ennek a felét sem képes biztosítani (csak 2,5W-ot), és annak is csak a töredékéből lehet hasznos RF-teljesítmény. Az antenna hasonlóan 'impozáns' adatokkal rendelkezik: 35 cm körüli, és 18 dBi nyereségűnek titulálják. Erről tudni érdemes, hogy 2,4 GHz-en 15 dBi-nél nagyobb nyereségű körsugárzó egyszerűen nem létezik, és az is elég ritka, mint a fehér holló, valamint kültéri kivitel és szép nagy, másfél méter körüli darab. Legfeljebb 7-8 dBi-s lehet a valóságban, de sajnos sokan akadnak, akik ezeket a teljesen irreális adatokat még mindig készpénznek veszik.
Amúgy meg megosztáshoz rosszabb verziót elképzelni sem lehet, mint egy USB-s klienst: ilyenhez ethernet-portokkal rendelkező többfunkciós eszköz (fizikailag AP vagy router) kellene, amely képes a kliens-módra. Ja, és egy USB-s kliensre sok mindent el lehet mondani, de hogy erősítő lenne, azt pont nem. Bizonyára nagyobb (és egyben illegális) az adóoldali teljesítménye az átlaghoz képest, de ez konkrétan nem befolyásolja azt a jelet, amit az antennáról - a távoli AP vagy router felől - vesz. Az csak az antennától, meg a kliens érzékenységétől függ. Az antennád adott, az érzékenysége ennek a vacaknak pedig az adatlap szerint is teljesen átlagos (-85 dBm @ 11 Mbps), legalább ebben nem hazudtak óriásit.
Új hozzászólás Aktív témák
- PlayStation 5 Slim (disc, Alza gari 2026.01.10-ig) + kiegészítők
- Ubisoft Avatar Frontiers of Pandora (PS5) - Limited Edition (bontatlan, fóliás)
- PlayStation 5 Pulse 3D Wireless (Alza gari 2026.01.10-ig)
- Eladó Canon EOS-550D váz + EF-S 50mm f/1.8 objektív (fix fókuszú/makró)
- Lenovo ThinkPad T470s, I7-6600U, 8GB RAM, FHD, 2 év garancia, áfás számla! (43)
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen