-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
#27951
And
veterán
Freddy TNT
#27949
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#27949
üzenetére
"Szóval nem akarom túlméretezni (és árazni) a dolgot."
Nyugi, 7km-re - ésszerű teljesítmények mellett - nem fogod tudni túlméretezni az eszközöket
. Én mondjuk eleve a legnagyobb elérhető nyereségű antennákkal kezdeném, azok meg minimum grid-ek vagy paraboloidok, minimum 24 dBi-vel. Nem baj az, ha a rendszerben van egy kis tartalék, illetve az említett, szabvány által biztosított legnagyobb linksebességekhez már amúgy is jóval nagyobb jelszintek kellenek, mint a kisebbekhez.
"Szóval van valami táblázat, hogy milyen szettekkel mekkora távolságok hidalhatóak át ? Na nem labor körülmények között de azért nem is panel dzsungelről lenne szó."
Ha valamit is ad magára egy forgalmazó, ilyen adatokat nem fog megadni. Egyrészt azért, mert akkor mindenki számon kérné rajta, mondván nála nem megy ilyen messzire a link, másrészt pedig ilyet valóban csak 'laborkörülményekre' lehet megadni, mert hiába ismerjük a terepet, a külső hatásokkal (idegen hálózatok, más eszköz az ISM-sávon, egyéb zavar) nem lehet tisztában előre a gyártó.
Mod.: tudom, hogy egyesek mániája az antennához társított hatótávolság (ami nem létezik), illetve az arra vonatkozó kérdés, meg kell csak nézni a wifi antennák hirdetéseit akár itt a hardveraprón. Komplett rendszerre - tiszta rálátás és zavartalan terjedési zóna mellett - persze lehet ilyen becsléseket megadni, akár számításokat is lehet végezni, de garantálni senki nem fog semmit, legfeljebb odaírja, hogy ezzel akár ennyi meg ennyi kilométer is áthidalható. Az ehhez szükséges feltételeket meg biztosítsa mindenki magának úgy, ahogy tudja.
#27950: "Na én azt el tudom hinni, hogy nagy nyereségű antennával el tudnak oda lőni. De az ottani AP gyenge jele és vacak antennája hogy jut vissza ?"
Pont úgy jut vissza, ahogy odajutott. Az antennanyereségben az a szép, hogy ugyanúgy működik odafelé, adás irányban, mint visszafelé, vételre. Az más kérdés, hogy a netvadász extra készletekhez a saját tájékoztatásuk alapján ugyanolyan antenna jár, mint az alap netvadászhoz, csak a kliens teljesítménye nagyobb. Márpedig a megnövelt teljesítmény (az antennanyereség növelésével ellentétben) csak egy irányban, adáskor hatásos, a vételünk nem lesz tőle jobb.[ Szerkesztve ]
-
#27953
And
veterán
Freddy TNT
#27952
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#27952
üzenetére
1.) A 3 és a 7km-es távok közötti szabadtéri csillapításbeli különbség 7 dB. Ennyit kell kompenzálni, ami oldalanként 3,5 dB-es antennanyereség emelést indokol. Azért ez nem egy óriási szám. Persze mindkét végponton meg lehet emelni ennyivel a teljesítményt is (7dB: ötszörös teljesítmény), csak az sokkal nehezebb, és a vételi képességen továbbra sem javít.
2.) Én még nem láttam ilyet, de attól persze létezhet. Gyári grid és házi parabola segítségével, teljesen átlagos wifi-routerekkel 5 km-t hidaltunk át, alap teljesítményekkel. Valószínű, hogy messzebbre is ment volna, de nem teszt volt a cél. Tehát valóban elegendő lett volna 20 dBi-s grid és kisebb méretű tükörrel rendelkező paraboloid is, de ezek voltak kéznél.
3.) Az antennának nincs érzékenysége, olyanja a vevőnek van. Az antenna nyeresége pedig mindkét irányban hatásos, tehát ha feltételezzük, hogy a nyilvános AP is ugyanolyan adóteljesítményű, mint a te kliensed, amellyel rá csatlakozol, akkor - csodák csodája
- mindkét oldal vevőjén ugyanakkora vételi teljesítményszint lesz. Vagyis az AP ugyanolyan szintű jelet vesz tőled, mint a te kliensed a nyilvános AP felől. Hiába lesz kisebb a vételi térerő (amit sokan ugyanabban az értelemben használnak, pedig eredendően nem azonos a vevő bemenetére jutó jelszinttel!) a te kliensed környezetében, a te antennád nagyobb nyeresége ezt kompenzálni fogja. -
-
#27981
And
veterán
Freddy TNT
#27980
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#27980
üzenetére
2x2 MIMO-s, azaz 300 Mbps-es fizikai jelzéssebességre képes. A megadott 150 Mbps a valós átvitelre vonatkozik. A 10/100-as ethernet-csatoló tényleg érdekessé teszi a megadott hasznos bitsebességet, ugyanakkor az adatlap szerint a 900 MHz-es verzió kivételével a másik három sávra készült típus két LAN-csatolóval rendelkezik, így az együttes sebesség esetükben lehet 100 Mbps feletti. (A négyféle verzióból mifelénk pedig eleve csak a 2,4 és az 5 GHz-es használható, a másik kettő nem.)
-
#27994
And
veterán
Freddy TNT
#27991
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#27991
üzenetére
"Jól értelmezem akkor, hogy a mimo akkor tulajdonképpen egyszerre két wifi hálózat az egyben ?"
Nem jól értelmezed! A MIMO csupán egy rádiótechnikai 'trükk' arra, hogy úgy növeljük a hasznos adatátviteli rátát az eredeti érték egész számú többszöröseire, hogy közben semmivel sem használunk nagyobb spektrumot a rádiósávban, mint az eredeti (egyetlen) rádiófolyammal. Vagyis megnöveljük vele a spektrális hatásfoknak nevezett jellemzőt, amely megmutatja, hogy adott szélességű rádiósávban mekkora bitrátát tudunk átvinni. A MIMO-nak az az ára, hogy mind vétel-, mind adás oldalon fizikailag különválasztott antennákat igényel (a wifi amúgy is félduplex rendszer, vagyis az állomások adás/vétel szerepei folyamatosan váltakoznak). Ezek a rádiófolyamok, spatial stream-ek éppen ezért nem 'külön hálózatot' alkotnak, hanem egymást kiegészítve visznek át nagyobb (dupla, tripla, stb.) sávszélességet az állomások között. A két LAN-csatlakozó szerepe épp ezért nem az, hogy ezek a szeparált adatfolyamok külön legyenek hozzáférhetőek, ennek - a stream-ek szétválasztásának a 'vezetékes' szinten - ugyanis nincs értelme, ezek s MIMO-folyamok csak a wlan fizikai szintjén, a rádiós átvitelnél léteznek. A két LAN-port mögött azokon az eszközökön valószínűleg ugyanúgy egy hálózati switch található, mint a beltéri soho-routerek 4 LAN-portja esetén.
Mod.: a #27982-es hsz. alapján annyi extrával megspékelve, hogy a rendelkezésre álló sávszél aránya az egyes portok között beállítható (egyetlen porton úgysem áll rendelkezésre a maximális hasznos TCP-bitráta).[ Szerkesztve ]
-
#27999
And
veterán
Freddy TNT
#27996
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#27996
üzenetére
A ping szerintem nem igazán függ olyan sok dologtól. Az áramkörök sebességén - ami vezetékes hálózaton is adott - felül csak a távolságtól függ, de a fény (és az RF-jel terjedése) az bizony elég gyors, 1 ms alatt 300 km-t tesz meg. Oda-vissza úttal számolva is 150 km-es táv okoz 1ms ping-növekedést.
-
#28001
And
veterán
Freddy TNT
#28000
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#28000
üzenetére
Helyi hálózatban értve természetesen, mivel a nyilvános net felé annyi, amennyi, de ezt aztán senki nem mondja meg. Nálam hálózaton belül az >1km-es wifi linken 3..5 ms körül van, néha beesik ennél picit hosszabb is. A távoli kliensen van egy újabb AP (vezetékkel), az is bőven kisebb, mint 10ms. És itt filléres soho-kategóriás cuccokról van szó. A vezeték nélküli közegben a ping messze nem lesz olyan stabil, mint vezetéken, mivel itt a külső hatásokat nem lehet kizárni (megismételt csomagok, átmenetileg megnövekedett bit-hibaarány miatt).
-
#28008
And
veterán
Freddy TNT
#28002
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#28002
üzenetére
Logikailag egyetlen hálózatunk van, de van benne pont-multipont kapcsolat (illetve régebben egy sok kilométeres pont-pont link is volt). Mint említettem, sima házi kategóriás routerekkel, leginkább Linksys WRT54GL-ekkel, saját készítésű antennákkal illetve egy gyári grid-del. A valós sebesség LAN-on belül időnként eléri a 802.11g szabvány tetejét, de a net ennél amúgy is lassabb.
#28003 jNk: Maga a rendszer külső hatások nélkül lehet, hogy stabil lenne nálam is, de ez mégiscsak egy kisváros, a két távoli végpont egyenként 10+ 'idegen' hálózatot lát (az itthoni antenna a kliensek helyzete miatt nem lehet túl kicsi nyílásszögű), és azok forgalma bizonyosan befolyásolja a sáv foglaltságát, ezzel hatással lehet a ping-re is. -
#28053
And
veterán
szabifotos
#28052
And
veterán
válasz
szabifotos
#28052
üzenetére
Egy ilyen booster használata gyakorlatilag bármilyen antennával szabálytalan, mivel minden valamirevaló antennának 0 dBi-nél nagyobb nyeresége van. Mellesleg ekkora teljesítményt (2W = 33dBm) táplálva például egy 24 dBi-s grid-antennába már 57dBm-es EIRP-értéket kapunk, ami lineáris egységekben kifejezve fél kilowattot jelent, vagyis az érvényes limit laza ötezerszeresét.
Mod: mivel ezek lineáris erősítők, megfelelő bemenőteljesítmény (meghajtás) esetén akár tudhatják is ezt a specifikált teljesítményt, zabálnak is hozzá táplálásként vagy tízszer annyit. A csatolt kép viszont hamis képzetet kelt, mert úgy tesz, mintha egy ilyen erősítő normál felhasználásának lehetne tekinteni, hogy egy ócska beltéri körsugárzót kötünk rá. Pedig ezeknek sokkal inkább nagytávú kültéri linkek esetén lenne értelmük, nagynyereségű antenna mellé, ha errefelé nem lennének teljesen illegális dolgok. Beltéri használatra egy kicsit olyan, mintha úgy akarnánk a szomszéd szobában fényárt csinálni, hogy a sajátunkban beüzemelnénk egy 2kW-os reflektort, amit az ajtó / folyosó felé irányítanánk ahelyett, hogy a szomszéd szobában felszerelnénk egy 100W-os csillárt.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
KisBundi
#28054
üzenetére
USB-s kliens, amelyen legalább egy nem nyákra integrált antenna van, ablak közelében (vagy azon kívül) telepítve. Ha csatlakozó is van rajta az antennához, akkor akár házilag is összetákolhatsz egy egyszerűbb irányított antennát, például biquad-ot, amellyel van esély a kapcsolatra, ha amúgy nincs az útban valami nagy és tömör dolog.
-
And
veterán
válasz
KisBundi
#28056
üzenetére
Az antenna pont annyira hatásos adás (kliens -> hotspot) irányban, mint megfordítva.
#28057: Pedig ahol a 'nagyobb antenna' megoldás, ott a repeater is az, ha megfelelően van elhelyezve. Persze ez időnként csak körülményesen kivitelezhető, de a mi munkahelyünkön is van egy repeaternek állított maszek router telepítve, amelyet csak úgy feltettünk a polc tetejére, és sokat segít.. Antennát pedig amúgy sem tudod beltéren nagyon növelni, mivel beltéri körsugárzók általában nem rendelkeznek hatalmas nyereséggel. -
And
veterán
válasz
KisBundi
#28059
üzenetére
Biztosat nem lehet előre mondani ilyen esetekben, de ha van valami alapja, például az ablakba tett laptot a saját antennájával is vesz némi jelet (inSSIDer mutatja, és a térerő így is nagyobb mondjuk -85..-90 dBm-nél), még ha nem is lehet azt használni, akkor egy külső, nagyobb nyereségű antennával van rá esély. De a 'semmiből' nincs az a kliens / antenna páros, ami kapcsolatot csinál.
-
And
veterán
válasz
RootRulez
#28076
üzenetére
Komolyan, lassan majd' minden nap kérdezi valaki akár itt a fórumon, akár privátban, hogy ez meg az a cucc (USB-s kliensek) jó lenne-e neki. Erre szinte mindegyikről 'kiderül', hogy gigawattos teljesítményű és ezer dBi nyereségű - hogy én is túlozzak egy kicsit - antennája van. Miért van az, hogy a júzerek még mindig bedőlnek ezeknek a józan ész szerinti határokat is nagyságrendekkel túllépő "műszaki adatoknak"? Hát hogy a fenébe lehetne egy USB2.0-ás portról 4..6..8..stb. wattos RF-teljesítményeket lehúzni, mikor maga a port DC-ben ennek a töredékét sem tudja? 5V * 0,5A, az két és fél watt összesen és maximum, amiből legjobb esetben tizedannyi mikrohullámú teljesítményt tudnánk kihozni. Az antenna meg a másik, a legnagyobb nyereségű forgalmazott antennák a 24 dBi-s gridek, illetve néhanapján felbukkannak extrémebb (bőven méter feletti nyílású) paraboloidok, ennél néhány dBi-vel nagyobb nyereséggel. Erre egy rakás ember feltesz az eBay-re, Vaterára meg a hardverapróra ilyen sokwattos, 40..50, vagy akár 60 dBi-snek hazudott antennával rendelkező ócska vacakokat. Szomorú
.
Mod.: nem mondom, hogy pl. az irányított antennával rendelkező példányoknak lehet némi előnyük a sima körsugárzós típusokkal szemben, bár épp az előbb linkelt (3,8W / 36dBi-s) kliensen még az antenna is erőltetettnek tűnik (két körsugárzó antenna ok, lehet diversity is, de akkor mi a jófene középen az a tányér, optikai tuning talán?). Még a teljesítményük is lehet valamivel nagyobb, mint az átlagos pártíz milliwatt. De mi a ráknak kell óriási, hihetetlenebbnél is hihetetlenebb számokkal, tíz-száz-ezerszeres (vagy még nagyobb kamu) értékekkel bohóckodni? Vajon miért nem elegendő a valós számokat megadni? Ja, hogy az nem mutat olyan szépen? Lehet, de ettől ez még meglehetősen gusztustalan szokás marad, és legalább mi, vevők legyünk már tisztában a lehetőségekkel, minimum a hihető nagyságrendekkel..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
RootRulez
#28084
üzenetére
Természetesen van rá esély. Csak azt nem tudom, miért az jön le egy csomó felhasználónak, hogy pár száz méteres kapcsolatokhoz kizárólag ezek a parasztvakító 'netvadász' csodaeszközök használhatók. Ez ugyanis egyáltalán nem igaz. Kezdjük azzal, hogy az adóteljesítmény (csak kliens oldalon megnövelve) az égvilágon semmivel nem teszi hatásosabbá a mi vételünket. Igen, a távoli AP így erősebb jelet vesz tőlünk, de ezzel mi nem vagyunk kisegítve. Míg egy nagyobb valós (!) nyereségű antenna - megfelelő helyre telepítve - valóban sokat segíthet, és éppen ez lenne a lényeg: szinte bármilyen átlagos kliens (legyen az PCI-os kártya, antennacsatlakozóval rendelkező USB-s kliens vagy épp multifunkciós AP) képes ekkora távok áthidalására, ha egy normális, kültérre szerelt antennát teszünk rá. Nem kell óriási adóteljesítmény és nyereség, csak nagyjából zavartalan rálátás a végpontra, és meg is van. Rossz helyre (pl. beltérre) téve az antennát, vagy áthidalhatatlan köztes akadály esetén meg nem megy. Magyarul: ezek a netvadász-vacakok csak annyival különbek, mint bármely más kliens, hogy irányított antennával rendelkeznek (szokásosan kevéssel 10 dBi feletti nyereséggel, mert az még kezelhető méretet jelent), és így adnak valamekkora szabadságot az elhelyezésben. Esetleg megnövelt adóteljesítménnyel, de ez USB-s táplálás esetén már elviekben is limitált, és mint említettem, mi attól egyáltalán nem fogjuk erősebben venni a távoli állomás jelét.
-
And
veterán
válasz
rostiron
#28165
üzenetére
Nem lehet átszámolni! Pontosan azért, mert ahhoz a két maradék ismeretlenből (jel és zaj) legalább az egyiket ismernünk kellene. Egyébként a jel/zaj viszony így is sok mindent elárul. Fizikailag sem lehet, ugyanis a jel/zaj viszony egy dimenzió nélküli szám, azaz egyszerű arány, ugyanolyan dimenziójú egységek hányadosa, mint minden szimpla decibelben vett mérték. A dBm viszont abszolút teljesítményszintet jelent (ahol a vonatkoztatási érték, vagyis a nevező értéke 1mW), amit vissza lehet számolni wattba.
Az angol nyelvű leíráshoz két megjegyzés:
1.) Az a -96 dBm elég önkényes értéknek tűnik: egyrészt túlságosan ideális, másrészt ha fixnek vesszük, akkor figyelmen kívül hagyjuk azt a tényt, hogy nem csak a jel, de a zaj szintje sem állandó, hiszen függ a sáv forgalmától és egyéb (nem csak wifi okozta) zavarforrásoktól is.
2.) A 80 dB-es jel/zaj viszony óriási nagy, nem igaz, hogy ekkorának kell lennie a maximális linksebességhez. Nagyságrendi tévedés. Ez azt jelentené, hogy -96dBm-es zajnál -16dBm-es (iszonyatosan nagy értékű) vételi szint kell az 54 Mbps-hez, ez pedig tényszerűen nem igaz. A minimális SNR ennél jóval kisebb, 25 dB körüli, és ez természetesen eszközöktől (érzékenységtől) is függ. Jelszintben ez -65..-70 dBm-et takar, ez a legtöbb eszköz érzékenységénél is megadják (receiver sensitivity @ 54 Mbps). -
And
veterán
válasz
rostiron
#28167
üzenetére
Ismét: ez nem jel, hanem jel/zaj viszony! Tehát ez a szám minél nagyobb, annál nagyobb értékű a jel a zajhoz képest. Egyébként igen, 30dB jel/zaj (SNR) felett már bőven jónak számít, csakhogy a jel/zaj viszony akkor is 30dB, ha a jel -60dBm és a zaj -90dBm, meg akkor is, ha a jel -52dBm és a zaj mellette -82dBm. Éppen ezért nem lehet megmondani, hogy egy bizonyos jel/zaj viszony konkrétan mekkora jelerősséget (vételi teljesítményszintet) takar, ha nincs megadva mellette a zaj értéke. De nem is annyira számít, ha a jel/zaj-t ismerjük, mivel a link minőségét ez jobban jellemzi, mint az önmagában van jelerősség.
-
And
veterán
válasz
cellpeti
#28204
üzenetére
"A kérdésem az lenne, hogy ez a router szórja a netet és egy másikkal vegyem, vagy fordítva?"
Ezt a kérdést alapban nem igazán tudom értelmezni.
Ha jól veszem ki, repeater- vagy kliens-módot szeretnél vele, ami éppen működhet ezen a típuson is, de nem a gyári firmware-rel, ahhoz azt le kell cserélni egy okosabbra. Amúgy meg teljesen mindegy, milyen hardvereket használsz (persze feltételezve, hogy az adott wifi működési módot ismerik), és melyik végponton, ehhez normális térerő szükséges, az meg nem magából a hardverből fog következni, hanem az elhelyezésből, meg az antennából. A repeater (jelismétlő) csak abban a köztes pontban működik jól, amelyből mindkét távoli végpont viszonylag jól elérhető, ezen felül az elérhető hasznos linksebességet is felezi. A kliensnek állított routerre ellenben csak vezetéken tudsz kapcsolódni, cserébe nincs sebességcsökkenés, és azzal csak egy wifi-végpontra (a távoli állomásra) kell figyelni, mint a notebook-kal (mivel utóbbi szintén egy wifi-kliens).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Mivel itt és most ezer éves soho-routerekről van szó, természetesen egyetlen rádiómodul van bennük.
"A kivánt célt egyébként elérheted 2 router összekötésével is, azaz a kettő együtt látja el a repeater feladatát, és ugyanez a kliens végponton is megoldható, hogy két eszközt alkalmazol összekötve."
Pontosan ezt szoktam javasolni (jó nagy csatornatávolsággal), nagyobb távú linknél különösen, mivel a külső antenna nem igazán tudja a helyi beltéri ellátást kiszolgálni. Csakhogy hiába korrekt, nem minden esetben kell / célszerű ez a megoldás. Két eszköz ilyen módon való összekötése pedig ugye már nem egy repeatert jelent, hanem egy kliens-AP kettőst, annak minden előnyével (és hátrányával, természetesen). -
And
veterán
Csak egy olyan access point oldaná meg a gondodat, amely multifunkciós, és a neve ellenére nem csak AP, hanem kliens-módban is tud működni. Mondjuk a TL-WR843 elvileg tud.
"Viszont, ha wifi kiterjesztésre is szeretném használni (padláson van a router, a nappaliban elkél az erősítés) akkor feleződik a sebesség?"
Ja a jelismétlő / repeater módra gondolsz, akkor valóban feleződik a sebesség az adatcsomagok kétszeres megjáratása okán.
"jól gondolom, hogy ilyenkor az egyik antenna vesz a másik pedig ad, és ezért lesz a sebesség 150Mbps ?)"
Ezt viszont nagyon rosszul gondolod, két antenna sosem azért van egy routeren, hogy az egyiken adjon, a másikkal meg vegye a jelet. Mivel a 843-as egy 300Mbps-es router, a két antenna a MIMO-hoz (két párhuzamos rádiófolyam) kell, de a MIMO nélküli 802.11/a/b/g-routereken sem ez a két antenna oka, hanem az antennaátkapcsolós (diversity-) működés.
Mod. #28217: Nem is, egy használt, kliens-módra alkalmas b/g-router akár a harmadáért is beszerezhető
.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Azt a 300 Mbps-t (valós sebességként!) gyorsan el is felejtheted. Jó, ha a harmada - negyede megmarad TCP-szinten, de az is csak akkor, ha az ahhoz szükséges térerősség megvan. Amúgy egy TV-n minek erőltetni az ultragyors hálót? Például a wifi-n (802.11n-ig bezárólag) keresztüli folyamatos HD-lejátszás az itteni hozzászólások alapján mindmáig problémás.
-
And
veterán
válasz
siwok1
#28271
üzenetére
Te azt írtad, hogy ha kilövöd a DHCP-szervert, akkor switch-ként üzeme, de ez önmagában még nem igaz. A DHCP-szerver funkció független az útvonalválasztástól, a router-funkciótól. Például egy mezei AP, amelyen csak egyetlen LAN-port van, akár lehet DHCP-szerver is. Továbbá egy router csak attól nem válik switch-csé, hogy letiltod a DHCP-szerverét.
-
And
veterán
Egyáltalán: mekkora a wifi-link fizikai sebessége? Ezt biztosan kiírja a kliens saját kezelőprogramja. Mert ha az nincs meg a g-szabvány maximuma (54 Mbps), akkor nem is fogod megkapni az említett 20..24 Mbps hasznos sebességet, csak az éppen aktuális linksebesség 40..45%-át.
-
#28344
And
veterán
GrooveHero
#28340
And
veterán
válasz
GrooveHero
#28340
üzenetére
Nem a gombhoz keresünk kabátot, hanem fordítva: ha nem olyan csatlakozásod van a kábelen, amilyen a routereden, akkor lecserél(tet)ed, vagy átalakítót veszel hozzá a megfelelő csatlakozóformátumra. Semmiképp ne a csatlakozás alapján válassz routert.
[ Szerkesztve ]
-
#28347
And
veterán
GrooveHero
#28345
And
veterán
válasz
GrooveHero
#28345
üzenetére
Húsz megabit még az 54 Mbps fizikai sebességű 802.11g-szabványon is átjöhet, ha nagyon megerőltetjük magunkat (azaz van hozzá megfelelő jelszint). Nem a router ára számít, főleg, ha nem is n-szabványon szolgáltatnak. Egyébként meg szerelhetnek akár sima USB-s kliens eszközt is router helyett, persze ha kliens routert említettek, az más kérdés.
-
#28372
And
veterán
sarkanyolo2
#28368
And
veterán
válasz
sarkanyolo2
#28368
üzenetére
(Ez is pontosan mutatja, hogy mennyire szabad készpénznek venni ezeket a 'mérési eredményeket': semennyire. Ha a 10 dB-es (nem dBi, az antennanyereség, a inSSID-er és más hasonló szoftverek által mutatott egység dBm, azaz teljesítményszint) szintemelkedés igaz lenne, akkor az új antenna 10 dBi-vel nagyobb nyereségű lenne, mint a régi. Mivel a nyereségek közötti különbség csak 3 dB (5 dBi -> 8 dBi), a jelszint emelkedése sem lehet annál nagyobb a valóságban.)
-
#28466
And
veterán
Freddy TNT
#28463
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#28463
üzenetére
"-van valami egyszerűbb vagy jobb módja a ráláthatóság ellenőrzésének ?"
7x50-es binokulár, de komolyan. Nappali fényben egy gagyi kis távcső is megteszi.
"-Hogy állítom be a megfelelő szöget ha akár 3-5 méter magas kell legyen előreláthatólag ??"
Mármint minek a szögét? Az oszlopra előre akarod majd feltenni az antennát, vagy hogy? -
#28468
And
veterán
Freddy TNT
#28467
And
veterán
válasz
Freddy TNT
#28467
üzenetére
Nem lehet, hogy azért bizonyul kevésnek a binokulár, mert nemes egyszerűséggel nem látni rá a végpontra? Ha pl. egy A4-es lapot teszel a tetejére, azt azért egy 10x-es kukkerrel csak kéne már látnod, nem? Az irányt pedig előre igen nehéz lesz belőnöd: a két végpont magassága nagyjából azonos, a felszínnel párhuzamos állás még csak beállítod előre, de az irányszög pár fokos pontossággal (akár a 22, akár a 25 dBi-s antennával szerelt verzióról van szó) nem biztos, hogy így menni fog. Az árbocot legalább valamekkora szögben elforgathatóan kell kivitelezni, és a maximum jelszint megkeresése után rögzíteni.
-
And
veterán
válasz
vikcsi
#28515
üzenetére
1.) Nincs adó és nincs vevő: AP (vagy wifi-router) van és kliens, vagy egyéb módban működő eszközök, és közülük mindegyik ad és vesz is, azt hiszem, ez könnyen belátható, mivel a hálózati kommunikáció kétirányú.
2.) 3 dBi nagyon-nagyon kevés lesz ehhez, főleg ha beltéren vannak, meg még akadályok is vannak a végpontok között. Kültéri - elvileg nem túlzottan nagy nyereségű - irányított antennák kellenek , de nem árt próbálkozni először, ha az optikai rálátás az antennák között nem biztosított és a terjedési zóna sem tiszta.
3.) Ilyen kapcsolatnál a kliens-oldalon újabb AP felszerelése célszerű, ha beltéri wifi ellátottság is kell. -
And
veterán
válasz
vikcsi
#28520
üzenetére
"Eddig van két routerem. Mit kell még venni s mekkora teljesítményűt?"
'Teljesítményből' már semmit nem kell venned, mivel olyanja csak a routernek és a kliens-eszköznek van. Írtam, hogy ilyen távra a nyereség szinte irreleváns (a legkisebb irányított és kültéri antenna is megteszi), csakhogy nálad közbe jön még az az általad láthatóan hanyagolt néhány tényező, amely pedig alapjában képes befolyásolni egy link működőképességét még ilyen kis távon is: "útba esik néhány fa, illetve kisebb melléképület is."
Ezért említettem, hogy először nem árt próbálkozni. Innen nekünk fogalmunk sem lehet, hogy ezek az akadályok hogyan néznek ki, és milyen káros mellékhatást (többletcsillapítást) okoznak. Egyébként a táv elég minimális, külső antennákkal nem jelenthet problémát az áthidalása, ha a végpontok között a rálátás adott. Csakhogy nálad nem adott. -
And
veterán
válasz
Marcika80
#28571
üzenetére
Működőképes lehet, ha egyszer 50m maximumot írnak rá. Sajnos ezen kívül műszaki információt nem nagyon közölnek, így kérdéses, hogy miféle konverziót végez oda-vissza ez a két dobozka (mert az csak egy dolog, hogy a fizikai közeg más lesz, mint az USB). Az USB-s eszköz áramfelvételén és az ethernet kábel kivitelén (pl. keresztmetszet) is sok múlhat. De ezek az USB-s cuccok nem igazán mostoha körülmények közé vannak tervezve, úgyhogy nem is igazán értem, miért nem elegendő csak az antenna kikábelezése egy tisztességes helyre. Általában egy USB-s wifi-, vagy épp DVB-klienshez sem valami komoly antennát adnak tartozékként (wifi-nél ugye szokásosan nem is csatlakozós, bár olyan is létezik), tehát szvsz. sokkal jobban járnál, ha egy ilyen toldó helyett inkább tisztességes antennára költenél.
-
And
veterán
válasz
Marcika80
#28595
üzenetére
Ugyan nem wifi-téma, de a TV-technikában (a jóval alacsonyabb frekvenciájú sávok miatt) nem annyira nagy probléma a kábelcsillapítás, mint a wifi mikrohullámú tartományain. A közkedvelt RG6-os TV-koax fajlagos csillapítása például az UHF TV-sáv tetején, valamivel 900 MHz alatt is kisebb, mint 0,2 dB/m, 400 MHz-en pedig már 0,13 dB/m alatti. Tehát TV esetén ebből a kábelből 17 méternyi a legrosszabb körülmények között sem csillapít többet, mint 3,3 dB, alacsonyabb frekvenciákon ennek is csak a töredékét. Wifi-n (2,4 GHz-en) ezt a legjobb 10mm-es átmérőjű - házilag még szerelhető - kábel sem tudja.
-
And
veterán
válasz
Nagynozi
#28598
üzenetére
Nettó 120 Mbps-t akkor sem tud átvinni, ha nincsenek akadályok a router és a kliens között, mivel a 300 Mbps-es n-mód hasznos maximuma ennél általában kicsivel kevesebb. Ha a kialakuló linksebesség nem éri el a maximumot, az alkalmazásbeli sebesség is arányosan tovább fog csökkenni.
-
And
veterán
válasz
Nagynozi
#28600
üzenetére
A wifi szabványok sebességéről: [link]. Meglehetősen elnagyolt ugyan a jellemző sebességeket tartalmazó oszlop, de tudható, hogy a 802.11n szabványú eszközök 300 Mbps (link-) sebességű módjától legjobb esetben 80..100 Mbps, esetleg kicsivel nagyobb hasznos (alkalmazások alatt kihasználható) adatsebesség várható. Vagyis a 120 Mbps-es netet legjobb esetben sem fogod wifi-n megkapni. Ha pedig a fizikai szintű linksebesség (amit a kliens szoftvere és / vagy az operációs rendszer kiír, mint kapcsolódási sebességet) nincs meg a maximális 300 Mbps, mivel a térerő gyengülésével párhuzamosan a linksebesség is csökken, akkor ez a 'hasznos' 80..100 Mbps is arányosan kevesebb lesz.
-
And
veterán
válasz
jakuzza
#28612
üzenetére
1.) Connectify, szoftveres AP megoldás. Egyes kliensekhez gyárilag is jár ehhez hasonló szoftver, de nem túl gyakran. A Connectify sem feltétlenül kompatibilis az összes kliens-típussal, de a gyakoribb chipsetekkel rendelkezőket azért biztos ismeri.
2.) Ad-hoc mód: ezt minden kliens eszköz támogatja (AP vagy router nélküli közvetlen vezeték nélküli kapcsolatot tesz lehetővé a kliens eszközök között), ha a telefon / PDA is, akkor akár a Windows-ba épített internet megosztó szolgáltatással ([link]) is működik.
3.) Legtisztább (géptől független és hosszabb távon jóval kifizetődőbb) megoldás: wifi router.
Mod. #28613 Csaszykj:. Még jó, hogy a hálózati forgalom kétirányú, így egy kliens-eszköz pont annyira ad és vesz is, mint egy router vagy AP.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Csaszykj
#28609
üzenetére
Nem teljesen világos az a koncepció, amit az antennák esetén követtél: miért nem a központi megosztó routerhez telepítettél körsugárzót, és a kliensekhez irányított antennát?
"a 941N-en lecseréltem a 3db gyári antennát 2db nagyobb nyereségűre, és 3.-nak ezt tettem rá"
A másik, ami ezt az első routert illeti, hogy mostanában hetente többször is kell leírni (de úgy látszik, mindhiába): nem 'osztjuk meg' az antennákat! Ha kültéri (akár körsugárzó, akár irányított) antennát kötsz rá, akkor a többit le kell szedned róla! Így lényegében a két úgymond nagyobb nyereségűre cserélt antennát tökéletesen felesleges volt rátenni. Egy router csak egy területet láthat el, vagy a kültéri linket szolgálhatja ki, vagy beltéren adhat lefedettséget, de a kettő egyszerre nem megy! Amúgy is, a TL-WR941N egy 300 Mbps-es (MIMO-s) router, ami ide erősen felesleges, mert (egyetlen kültéri antennával és nem n-es / MIMO-képes kliensekkel) nem tudod kihasználni ezt a képességét.
Szóval én inkább az 1-es helyre telepítenék egy nagyobb nyereségű (8-10 dBi-s, még kezelhető méretű kültéri!) antennát, a kliensekhez meg irányítottat. Utóbbiak tiszta rálátás esetén lehetnek kisebb kivitelű panelek, vagy yagi-k is. Azt a Kryon nevezetű förmedvényt viszont inkább nagy ívben kerüld el: tudom én, hogy viszonylag olcsó, de ahhoz képest, hogy egy rakás sz@r (és ezt saját tapasztalatból írom), már nem is annyira tűnik jó vételnek. Egy nagy nulla, a nyeresége töredéke lehet a specifikáltnak, a kivitele pedig annyira igénytelen, hogy az már fájdalmas.
Az a Wistron kliens/AP eszköz éppen megfelelő lehet, és ahhoz képest, hogy nem túl ismert, még a DD-WRT is támogatja. -
And
veterán
válasz
dethroner
#28626
üzenetére
Gondolom, WPA2-t akartál írni. Nos amellett a MAC-szűrés és a rejtett SSID valóban nem ér semmit, ezek gyakorlatilag bohóckodás kategóriájú 'védelmek'. A WPA-AES és a WPA2 ma még lényegében törhetetlen, ha a megosztott kulcs értelmetlen és hosszú.
#28628 vikcsi: AP-módot minden wifi router tud, mivel a wifi router úgy jön létre, hogy a vezetékes routerrel összehozunk egy access pointot. Ha a 'station' a kliens-módot takarja (amellyel másik AP-re lehet kliensként csatlakozni), akkor a válasz: nem. Egyáltalán nem magától értetődő, hogy egy wifi-router az AP-n kívül más módokat is támogat. A mai eszközök jó részéről talán már elmondható, hogy multifunkciósak, azaz többféle wifi-módban is működhetnek, de vannak olyanok is, amelyek nem. Ezek egy részére 3rd-party (nem a gyártótól származó) firmware telepíthető, azzal többfunkciósak is lesznek, de ez sem igaz minden típusra. -
And
veterán
válasz
vikcsi
#28658
üzenetére
Ja, így oké. Megoldható, és így sokkal inkább támogatható módszer, mint egy szem repeaterrel.
#28656 Csaszykj: A legfontosabb, hogy az optikai rálátás biztosítva legyen az első és a többi pont között. Ha az megvan, akkor a megosztó routerhez pl. ilyet: [link] (lehet kisebb nyereségű is, de ez az adott helyen olcsóbb, mint a 8..10 dBi-s típusok), a kliensekhez meg ezekhez hasonlókat telepítenék: [link], [link], vagy ha házilag akarsz készíteni, ez is megteszi: [link].
#28657: "A 941ND-ről akkor célszerű letekernem a másik két antennát ( már megtettem ), ha a Kryont szeretném használni. 3 antennacsatlakozó közül melyikre rakjam rá a Kryon végét ? ( hogy a jelenlegi "hálózatot javítsam" )"
Nem célszerű rajta hagyni, mivel ha egy beltéri kliens rácuppan az egyik (beltérről könnyebben elérhető) saját antennájára, akkor az antenna diversity kiválasztása miatt a kültéri gyakorlatilag használhatatlanná válik, lekapcsolódik. Épp a diversity miatt lényegében mindegy, hogy melyik aljzatot használod a három közül: azon fog jelet venni a router (mivel a többin nem tud), és azt fogja kiválasztani.
Mivel az első pontból a többi kliens majdnem 180°-os szög alatt helyezkedik el, irányított antenna használata értelemszerűen nem célszerű abban a pontban, a klienseknél viszont igen, mivel azok csak azzal az egy ponttal állnak majd kapcsolatban.
"A WRT54G-n DDWRT Micro van, WAN-nál beállítottam az Automatic Configuration - DHCP -t, már csak róla mennek a házon belüli PC-k."
Ha a megosztó router továbbra is a TP-Link, akkor a WRT54G-n ne használd a WAN-t (portját a dd-wrt segítségével akár a LAN részévé is teheted, és akkor egy ötportos switch-ed lesz), mert felesleges. Az internet felé a NAT-olást a megosztó router már elvégzi, ezért a WRT54-est célszerű AP-ként használnod, az WAN-kapcsolat konfigurációját pedig disabled-re állítanod, mivel a WAN-hoz kapcsolódás a másik router dolga. -
-
And
veterán
válasz
punish3r
#28674
üzenetére
Mivel az USB-kábelen nem RF-jel közlekedik, ott ilyen jellegű veszteség nem is léphet fel. Természetesen az USB-t sem lehet akármeddig toldani, de annak a hossza (ameddig a kliens még működik rajta) nyilvánvalóan nem befolyásolja a wifi-link minőségét.
#28687 Biriboyka: a port forward arról szól, hogy a routernek megadjuk, hogy a WAN (internet) felől egy bizonyos portszámra (vagy portszámokra) érkező kérés a belső hálózat mely gépére (IP-címére) legyen továbbítva. Vagyis a célgép, esetedben az Xbox IP-jét kell megadnod (egyébként is, a router a saját maga IP-címével jó esetben már csak tisztában van).
Mod. #28686 zolikum: Ehhez az SMC-routernek támogatnia kellene a kliens- (avagy station-) módot. Amennyire tudom, az a típus bizony semmilyen multifunkcionalitással nem bír, vagyis nem támogatja azt, és 3rd-party firmware sem telepíthető rá, amivel esetleg képes lenne kliens-módra.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
rostiron
#28720
üzenetére
Átlagos felhasználó esetén ennek kevés jelentősége van, ne piszkáld, ha nem muszáj. Amúgy: [link].
Mod. #28721 fireproof: 1 dB(i) különbség egy ilyen kliensnél lényegében nem igazán észrevehető, a jel szintje annál szokásosan jóval többet ingadozhat egy mozgó kliensnél. A "high power" jelző pedig errefelé lényegében parasztvakítás, csak az amerikai verziókra igaz. Amúgy rettentően visszatetsző dolog ez a TP-Link-től, mivel nem egy kliens-típus árul ezzel a félrevezető megnevezéssel, csak épp az egyes régiókban eltérő - a helyi rendelkezéseknek megfelelő - teljesítménnyel. Úgyhogy mifelénk ez éppen úgy 100mW EIRP-értékű, mint bármely más kliens. A cserélhető, és az átlagosnál valamivel nagyobb névleges nyereségű antenna persze nem hátrány.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Nem egészen így van. A 802.11-es működési módok spektruma eleve nem úgy néz ki, hogy a csatorna középfrekvenciájánál 10 vagy 11 MHz-cel kisebb / nagyobb értékeknél az adó energiája nulla lenne. Ha megnézzük a b/g-szabványokra érvényes tűréseket ([link]), akkor láthatjuk, hogy a nagyobb sávszélességet biztosító 802.11g spektruma bizony messze nem olyan 'szép', mint a 802.11b-s eszközöké: a csatornaközéphez /vivőhöz/ viszonyítva ±11 MHz oldaltávolságra a b-szabvány -30 dB-t, a g viszont -20 dB-t ír elő, tehát a 802.11g spektruma sokkal jobban szétterül, mint a 802.11b-é. A vivőtől 22 MHz-re /azaz 4,5 csatornányi távolságra/ még mindig csak -30 dB-es a követelmény. Ennél már 5 csatornányi /25 MHz-es/ távolságra sem sokkal alacsonyabb az elvárt limit, tehát valójában még öt csatornával odébb is átfedik egymást az eszközök, csak normál körülmények között ez már nem zavaró. Ezért (is) kitolás, ha valaki az EIRP-limitet bőven meghaladó teljesítménnyel tolja a wifi-t, hisz olyankor az egyébként a követelményeknek megfelelő spektrumkép szépen eltolódik felfelé, és látszólag sokkal nagyobb foglal a sávból, mint normál teljesítmény esetén tenné.)
Mod #28923: A fentieknek megfelelően: nagyon szép az az idealizált ábra, csak épp a valós spektrumképek a wifi esetén abszolút nem így néznek ki a valóságban.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Persze, elismerem, hogy ez szőrszálhasogatás, de 22 MHz-es lefoglalt csatornaszélesség mellett már az 1..13-as csatornák között sem fér el két másik. 20 MHz-nél éppen elférne, csakhogy mind a két (b/g) szabvány által generált spektrum ennél több helyet foglal. Igazából arra utaltam volna, hogy valamennyi átfedés még 5 csatornatávolságból is marad, ami g-nél még jobban kijön, mint b-nél, és bár a hatásuk alapesetben elhanyagolható lehet, az a bizonyos 8-as ábra (ami ugye 4 csatornányi távolságot ábrázol) is feltételezi, hogy adott helyen azonos térerővel vesszük a szomszédos hálózatokat, az pedig nem feltétlenül igaz, főleg ha nem tartják be a teljesítménybeli limitet.
#28954 MtHq: "Nem értem, hogy az emberek miért akarnak gigawattos wifi kártyákkal lőni, ahelyett hogy jó minőségű kábellel, jó antennával egy kevésbé zajos, stabil linket építenének?"
Igazán nem akarnám megbántani a címzettet, de ezt a meccset én és már párszor lejátszottam vele, de úgy tűnik, hogy meggyőzhetetlen, ahogy sokan mások is: sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít az adóteljesítménynek, mint kellene (és mint az adott lehetőségek), és más fontos tényezőknek - antennák, környezeti adottságok - kevesebbet. -
#29073
And
veterán
sharkshock
#29072
And
veterán
válasz
sharkshock
#29072
üzenetére
Dual brand, az milyen? Egyszerre Linksys és TP-Link is?
.
No mindjárt jön kali és lecsap, mondjuk nem ok nélkül.. -
And
veterán
válasz
DJ. Ru$y
#29261
üzenetére
"Az lenne a kérdésem, hogy a TP-LINK TL-WA7510N AP-val át tudnám-e hidalni ezt a problémát"
Aki erre rávágja, hogy igen, az hazudik. Ezt így nem lehet megmondani, és persze hullára nem attól függ, hogy épp TP-Link-eszközzel vagy mással (még mielőtt valaki ezzel jönne). Ha valaki, aki csinált már ilyen linket és megnézi a helyszínt, az esetleg többet tud róla mondani, de így, ebben a formában kevés az infó. Ha nincs rálátás, egyből bizonytalanná válik a megvalósíthatóság.
#29260 Csaszykj:
- Statikus DHCP: Services -> Services fül, DHCP Server kategória, Static Leases,
- Port forward: NAT/QoS -> Port Forwarding fül, itt lehet kitölteni a szükséges mezőket.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
DJ. Ru$y
#29265
üzenetére
Nem minden AP működhet olyan üzemmódban (kliens, WDS), amelyben képes másik AP-hez kapcsolódni. 'Vevőként' viszont mindegyik megy, hiszen a wifi kétirányú kapcsolatot biztosít, tehát minden állomás ad és vesz is, üzemmódtól függetlenül.
Léteznek kifejezetten kültérre szánt, integrált antennás eszközök, lehet, hogy olyanokkal kellene próbálkoznod, de a siker ezekkel sem garantálható: [link].
. Én mondjuk eleve a legnagyobb elérhető nyereségű antennákkal kezdeném, azok meg minimum grid-ek vagy paraboloidok, minimum 24 dBi-vel. Nem baj az, ha a rendszerben van egy kis tartalék, illetve az említett, szabvány által biztosított legnagyobb linksebességekhez már amúgy is jóval nagyobb jelszintek kellenek, mint a kisebbekhez.
- mindkét oldal vevőjén ugyanakkora vételi teljesítményszint lesz. Vagyis az AP ugyanolyan szintű jelet vesz tőled, mint a te kliensed a nyilvános AP felől. Hiába lesz kisebb a vételi térerő (amit sokan ugyanabban az értelemben használnak, pedig eredendően nem azonos a vevő bemenetére jutó jelszinttel!) a te kliensed környezetében, a te antennád nagyobb nyeresége ezt kompenzálni fogja.
.
.
.
Új hozzászólás Aktív témák
Gubek-Einste- Politika
- Android játékok topikja
- Samsung Galaxy S23 és S23+ - ami belül van, az számít igazán
- Kerékpárosok, bringások ide!
- TCL LCD és LED TV-k
- Call of Duty: Black Ops 6 - Nyugalom, nem lesz 300GB-os a játék
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- Intel Core i5 / i7 / i9 "Alder Lake-Raptor Lake/Refresh" (LGA1700)
- Azonnali processzoros kérdések órája
- Konkrét moderációval kapcsolatos kérdések
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen