-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz
adamssss
#29351
üzenetére
(Mikrosütőt, rádiót, tévét használ? Régen a CRT-s tévét is nézte? Röntgenre, tüdőszűrésre el szokott menni? Ja és a legfontosabb: mobiltelefonon szokott beszélgetni (merthogy pár perces beszélgetés esetenként nagyobb 'besugárzást' okozhat, mint a wifi 24 óra alatt), vagy a közelében szoktak ilyet tenni?
A hívőket általában nem lehet meggyőzni, tudományos érvekkel a legkevésbé, mert különben nem lennének hívők.
"Meg valaki hozzáértő leírhatná, hogy a wifi nem káros az egészségre, mert nekem úgy sem hiszi el."
Miért, ha itt tíz vagy száz ember leírja, hogy erre - már évtizedek óta - semmi bizonyíték nincs, akkor ez meg fogja nyugtatni? Erre nem sok esélyt látok..
Szerezz olyan routert, amely beállított időtartományban képes lekapcsolni a wifi-t, vagy legalább rá lehet tenni 3rd-party firmware-t, amely képes ilyesmire /például a dd-wrt webfelületén egyórás bontásban engedélyezhető vagy tiltható a rádió működése/.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Szerintem egy 1220R-t tegyél AP-nak, mert az 200mW, a Tp meg max 100mW..."
Nem mintha a gyakorlatban olyan nagyon számítana, de ez nem igaz: az ECB1220R az adatlapja szerint 802.11g-módban mindössze 50 mW-os (17 dBm) teljesítményt tud, nem mellesleg a vételi érzékenysége sem a jobbak közül való, > -70 dBm.
(#29498) Tibology: "Van valahol valami íras a fák árnyékoló hatásáról? Hogy tudjam kb mi mennyi?"
Ez olyan, mintha azt kérdeznéd, van-e valami adat a benzines utcai autók teljesítményéről. Persze éppen van, csak két nagyságrendet fed le. Nem létezik "egy tipikus fa által okozott jellemző csillapítás", ami valami konkrét számértékkel jellemezhető. -
And
veterán
válasz
Tibology
#29500
üzenetére
Te ne csináld már: mit nem értesz azon, hogy erről lehetetlen reális képet kapnod? Nem, nem arról van szó, hogy nem tudjuk meghatározni, hogy egy átlagos fa 8,326 vagy épp 8,564 dB-t csillapít-e, mert az természetesen halálra nem számítana. Hanem arról, hogy rohadtul szórhat ez az érték, és abszolút nem releváns adat számodra az, hogy valaki másnak sikerült-e fák lombkoronáján keresztül nagyobb távú linket létrehozni. Simám lehet, hogy neki igen, de ettől még te nem jelentheted ki, hogy neked is tuti menni fog. De ha véletlenül igen, akkor is lehet, hogy éppen évszak- (tele van-e a lombkorona levéllel) vagy időjárásfüggő (áll-e a sok esővíz a leveleken) lesz az eredmény. (A kötözködésre vonatkozó megjegyzésedért külön köszönet
.)[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Tibology
#29525
üzenetére
Nincs értelme parabola fókuszpontjába nagy nyereségű feed-antennát tenni. Ahogy az ábrádon is látszik, ha a sugárzási karakterisztika nem fedi a paraboloid tükör felületét, akkor a nagy felület nem érvényesül, vagyis hiába nagy a tükör mérete, nem sokat ér. A feed akkor van jól méretezve az adott tükörhöz, ha a kisugárzott energiája a lehető legjobban fedi a teljes tükröt, nem csak egy részét, és minél kevesebbet szór 'mellé'. Ez természetesen vétel irányban ugyanígy igaz, így talán még könnyebben is értelmezhető a dolog: a nagyobb felület éppen úgy több vételi teljesítményt képes a fókuszpont (vagyis a feed) felé irányítani, mint fény esetén egy nagyobb átmérőjű gyűjtőlencse. A feed-antennák elég kis saját nyereségű antennák (általában dipólusok), hiszen a szokásos paraboloid tükrök nyílásviszonya relatív nagy sugárzási térszöget (ergo alacsony nyereséget) igényel a feed-től. Ha belegondolsz, egy komplett paraboloid (feed + tükör) lehetséges nyeresége - természetesen a hullámhosszon, azaz frekvencián kívül - kizárólag a tükör nyílásától függ, a feed alapnyereségétől egyáltalán nem. Ezen az eredő nyereségen a feed csak ronthat, ha nem jól fedi a tükröt, de jobb már nem lehet tőle. Ezért lehet szinte ránézésre megmondani egy adott átmérőjű tükörről, hogy mekkora nyereségre képes: [link]. Egy 1,2m nyílású tükörrel 2,45 GHz-en elérhető elméleti maximum nyereség az előbbi képlet alapján kb. 949-szeres izotropikus teljesítményviszony, azaz 29,7 dBi. Ebből a gyakorlatban - többek közt pont a feed nem tökéletes fedése, primfókuszos tükör esetén a feed saját kitakarása és egyéb tényezők miatt - lejön még 1,5..3 dB veszteség, amit a belinkelt oldalon az a bizonyos apertura hatásfok jellemez, tehát legjobb esetben kb. 28 dBi-s lehet egy ekkora paraboloid 2,4 GHz-en, de az 5 GHz-es sávon már bőven 30 dBi feletti nyereséget is adhat.
Egyszer egy biquad-ot raktunk egy ilyen 1,2m-es tányér fókuszába, az az antenna simán átlőtt 5 km-t tiszta rálátás mellett (nyilván többre is képes lett volna, nem rekorddöntés volt a cél). Nagyon valószínű, hogy jóval kisebb tükör sem adott volna sokkal alacsonyabb eredő nyereséget egy biquad-feed mellett, de ilyen volt kéznél. -
And
veterán
(Ennyire azért nem vészes a helyzet, hiszen semmi sem indokolja, hogy azzal számoljunk, hogy a teljes, tükröző felületre érkező teljesítménynek vissza kell verődnie épp az ellenállomás irányába. Úgyhogy szvsz. itt az antennák nyílásszögének abból a szempontból nem sok jelentősége van, hogy mekkora sugarú kört 'rajzolnak' az adott felületen, amit tükörként próbálunk felhasználni. Másrészt azonban az antenna nyílásszöge közvetlenül összefügg a nyereséggel, ezért természetesen számít. Ha azt vesszük, hogy az adott 'tükörről' csak a beérkező teljesítmény pl. 1..0,1%-a verődik vissza a hasznos irányba, akkor ez teljesítményben 20..30 dB többletcsillapítást jelent, ami még elviselhető lehet, ha van bőven tartalék a rendszerben, és itt jön képbe a végpontokra telepített antennák nyeresége. Ne feledjük, hogy 1 km-es távon a 2,4 GHz-es jel szabadtéri csillapítása 100 dB /a távolság kétszerezésével 6 dB-lel növekszik, feleződésével 6 dB-lel csökken/, ahhoz képest az a plusz 20 dB még nem feltétlenül teszi lehetetlenné a kapcsolatot, annyit tesz, mintha a távolságot tiszta rálátásnál megtízszereztük volna. Lásd még például a rádióamatőrök által létesített, visszaverődésen alapuló kapcsolatokat, amiből többféle is van, a legdurvábbak közé tartozik pl. az EME-összeköttetés, amelynél konkrétan a Hold jelenti a 'tükröt'. Nos, az elég kis szög alatt látszódik, rohadt messze van, a tükröző képessége eléggé halovány, mégis működik az elv, ha megfelelő /csoport-/ antennákat használnak hozzá: [link].)
-
#29659
And
veterán
LantosBerry8
#29658
And
veterán
válasz
LantosBerry8
#29658
üzenetére
"szeretnék venni egy olyan wifi adaptert, aminek irányított antennája van "netvadász""
Ehhez nem kell dedikált 'netvadász', mivel az antenna és a kliens (adapter) két független eszköz: megveheted külön az antennacsatlakozóval rendelkező klienst és vehetsz (vagy akár készíthetsz is) hozzá egy irányított antennát. Az árukapcsolás nem feltétlenül kifizetődő sem anyagilag, sem műszakilag.
"a kérdésem az lenne, hogy elég e az, hogy erős az adapter ahhoz hogy gyors legyen a net?"
Válasszuk ketté a dolgot: az "erős" (a gyakorlatban ez a szokásosnál nagyobb adóteljesítményt jelent) adapter egy dolog, az antenna "erőssége" (azaz nyeresége) pedig egy másik. A megnövelt nyereségű (általában irányított) antenna mindkét - adás és vétel - irányban is javít a kapcsolat minőségén, de a csak a te oldaladon megnövelt adóteljesítmény nem: attól csak a távoli AP fogja erősebben venni a te adásodat, te az övét továbbra is ugyanúgy fogod, ha az antenna nem változik.
Úgyhogy igazából bármilyen valamirevaló adapter jó lesz neki, ha van antennához csatlakozása, akkor is, ha nem feltétlenül egy 'netvadász' (hogy ezzel vajon miért lehet annyira megvezetni egy csomó júzert
) része. Szerez hozzá egy nagyobb nyereségű antennát (lehetőleg megbízható helyről, nem eBay / Vatera csillió dBi-s gagyikra gondolok; egy valós tizenvalahány dBi-s panel is megteszi, a nagyobb nyereségűek már nem igazán mobil kivitelűek). Vannak valóban növelt teljesítményű USB-s kliensek, de a wattos nagyságrendűnek hirdetett példányokat kerüld (ugyanis fizikai képtelenség egy USB-s táplálású cucc esetén), de én inkább a vételi képességét, az érzékenységét nézném (minél kisebb jel kell neki, annál jobb), mint az adóteljesítményét, az antennán ugyanis jóval több múlik, mint a teljesítményen. -
#29756
And
veterán
próbakocka
#29754
And
veterán
válasz
próbakocka
#29754
üzenetére
Ez épp fordítva szokott lenni: a gyártók inkább azzal kérkednek, hogy az újabb szabványú eszközeik az előzőeknél nagyobb hatótávolságúak (ami vagy igaz, vagy nem, ugyanis a jel csökkenésével mindegyik szabvány 'sebességet vált', vagyis lelassít, mivel a lassabb módok mindig kisebb vételi szintet igényelnek, mint a gyorsak). A nagyobb hatótávot pedig nyilván nem úgy érik el, hogy a teljesítményt még csökkentik is hozzá. Általában eszükben sincs, hogy saját maguknak tegyenek keresztbe, hiszen a konkurencia akkor 'erősebb' lenne. Hogy esetlen van-e mód a teljesítmény szoftveres csökkentésére, az más kérdés, de maguktól nem fognak csak úgy lemondani erről. Egyébként az 5 GHz-es sáv eleve jóval szélesebb, mint a 2,4 GHz-es, több szegmensből áll (az egyes szegmensek használhatósága régiófüggő: [link]), és ezek teljesítménybeli korlátozása sem egységes úgy, mint 2,4 GHz-en. Az 5 GHz-es sáv egyes tartományaiban nagyobb teljesítmény (EIRP) engedélyezett, mint a 2,4 GHz-es sávon. Ez egyébként miért érdekes? mint tudjuk, amúgy is mindegyik agylágyulást okoz
![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
. -
And
veterán
válasz
vitya2
#29757
üzenetére
"Olyan kérdéssel fordulok hozzátok, hogy mennyire erős jel küldésére képes az alábbi termékek?"
Ennek a kérdésnek az adott formában nincs sok teteje, mivel egy antennának nincs jelerősség nevű paramétere (meg egy csomó más, gyakran - tévesen - antennáknak tulajdonított jellemzője sincs). Egyedül nyeresége van, azt pedig megadták. Hogy ezzel mihez tudsz kezdeni, az számtalan paraméter függvénye, amelyek közül nincs is mindegyikre ráhatásod, pl.: rálátás a felek között (ez a legfontosabb).
"Jól gondolom hogy kell hozzá egy vevő és egy sima Wifi-s router nem elég hozzá. Igaz?"
Nem igaz, természetesen. Wifi-n - bár szinte minden nap felbukkan - nincs vevő meg adó. Strukturált hálózatban olyan van, hogy AP meg kliens(ek), és mindegyik ad-vesz. Ami neked kell, az egy kliens eszköz, ami képes egy AP-hez úgy kapcsolódni, mint mondjuk egy sima laptop, vagy ha mindkét végpont a tiéd, esetleg más működési módokkal is megoldható (WDS-link, bridge-bridge)
#29764: "Est jelforrásként szeretném használni."
Mármint az antennát? Annak aztán teljesen mindegy, hogy melyik (AP, kliens vagy épp bridge) oldalra teszed, de az igazán nagytávú linkeknél mindkét oldalra kell egy-egy nagyobb nyereségű példány.
"Van egy wifi-s routerem de ezzel lehetséges ilyen?? (tp link tl-wr-541g/542g) Van erre valamilyen opció a böngészős konfigban? "
Ezekkel nem lehetséges, de nem azért, mert nem "vevők", vagy épp mert routerek, hanem azért, mert nem képesek kliensként működni, vagyis nem többfunkciósak, és olyan ("3rd-party") firmware sem nagyon telepíthető rájuk, amellyel azzá válnának. A wifi-routereknél alap AP-módon felül a vezeték nélküli oldalról csak a WDS-t támogatják, de azzal nem mész sokra, ha egy idegen AP-re csatlakoznál, vagy a 'túloldal' nem támogatja ezt. -
And
veterán
válasz
sh4d0w
#29919
üzenetére
Ezt így nem fogod tudni megoldani, mert 1.) a jel nem áll meg a lakás határain, akármilyen kicsire is állítod a teljesítményt és 2.) a webfelületen beállítható teljesítmény nagyon pontatlan, a valóságban közelítőleg sem biztos, hogy annyi, amennyit ott látsz (egy távoli, kilométerre lévő router teljesítményét 1mW-ra /= 0dBm/ csökkentve például a vételi jelem alig csökkent, mindenesetre messzire nem annyit, mint amennyi a beállított teljesítményből következett volna).
-
And
veterán
válasz
czgabi76
#29995
üzenetére
Ha a márkája nem is (bár szvsz. az egy antenna teljesítőképességén semmit nem befolyásol, hogy 'márkás'-e), de a lényeges adatai benne vannak a hirdetésben illetve a csatolt fotókon: névleg 15 dBi-s Yagi, lengő N-aljzattal és nagyjából 80 cm-es hosszal. A 2,4 GHz-en ebbe a hosszba beleférő direktorszámból következően teljesen hihető adatokkal rendelkezik. Egyébként meg ha annyira lényeges, meg kell kérdezni az eladót. Te úgy egy jó éve némi kihagyással ilyen yagi-kon lovagolsz
.. -
And
veterán
(Hopp, azt hiszem, hogy a hosszát elnéztem
, de 40 centis boom-hossz esetén is belefér egy 12-13 össz elemszámú példány, amire már igaz lehet a megadott nyereség.)
Mod: "Már sejtem hogy az admin49111 dolgot akarod felhozni"
Nem, ez most eszembe se jutott, mivel te czgabi76-ként magad eleget rágódtál ezen ([link]).
"akkor max mekkora lehet a nyeresége?"
Az előbb írtam le..[ Szerkesztve ]
-
-
And
veterán
válasz
beelaim
#30011
üzenetére
Azért maradjunk inkább a (műszaki) realitások talaján: nem tudom, mit ajánlhattak neked annyiért, de az, hogy az adott körülmények között átlőhető-e a szükséges táv, nem attól függ, hogy ki gyártotta a készüléket, vagy hogy épp mennyi az ára. Ha a lehetőségek rosszak, nincs az a drága eszköz, ami legális keretek között (ISM-sávon, adott teljesítményhatárral) összeköttetést ad, ha meg jók, akkor nem kell hozzá nagy művészet: SOHO-kategóriás routerekkel és párezer forintos antennákkal is kilométerek lőhetők át. Ha nagyon nincs rálátás, és kétes az eredmény, akkor sajnos próbálkoznod kell. Ezek körülbelül a 'legprofibb' cuccok, amelyek házi körülmények között is ajánlhatóak: [link] (itt az antennával egybeépített kültéri megoldásokat nézegesd), de bőven lehet, hogy már ez a kategória is erős túlzás ekkora távra, meg az is, hogy minden forint kidobott pénz, mert nem fog működni (főleg akkora sebességgel), viszont ezt így látatlanban senki nem mondhatja meg neked. Ha valaki konkrét eszközt ajánl mindenféle mérlegelés és a körülmények ismerete nélkül ('nálam már bevált, tehát nálad is biztos menni fog' alapon), akkor lehetőleg ne higgy neki: nem tudhatjuk, nálad mit jelent az (csillapításban, ami még valószínűleg változik is évszaktól és az időjárástól függően), hogy a rálátást fák akadályozzák.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
#10949376
#30146
üzenetére
A szerelt kábel veszteségét ez esetben nem kell találgatnunk, mivel katalógusadat: 2,8dB. Az összeállítás bizonyára működőképes, egy átlagos képességű (de legalább antennacsatlakozóval ellátott) klienssel, viszont az a grid antenna nem igazán hordozható / mobil eszköz.
-
And
veterán
(Ez egyébként valóban érdekes, hisz valószínűleg tényleg csökkentették a teljesítményt, viszont az adatlapon - többször láttam korábban, már a legutolsó firmware, 2012 augusztus előtt is - eddig is úgy szerepelt, hogy "EIRP <20dBm (EIRP, For countries using CE Standards)". Tehát idáig nem fedték fel az igazság minden részletét
.) -
And
veterán
300 Mbps sebességű wifi-link -> jó esetben 90..110 Mbps TCP-szintű átvitelt tesz lehetővé, és utóbbit is csak akkor, ha épp egyvalaki forgalmaz a routeren és a térerő megfelelő. Ez nem sokkal több, mint amire egy 100 Mbps-es LAN képes. Ráadásul ha a router portjai 10/100-asok, akkor egész biztos, hogy wifi-n sem lesz annál gyorsabb az átvitel, mint amit vezetéken tud.
-
And
veterán
válasz
Endless
#30310
üzenetére
Még annyit tennék hozzá a kali által említett dolgokhoz, hogy ne kövesd el azt a hibát, hogy az inSSIDer (vagyis lényegében a wifi-kliens) által visszajelzett térerősség-adatokat pontos 'mérési' etedményeknek tekinted! Merthogy hiába a szép grafikonok, színes ábrák, profi dizájn, de ettől még ezeket az eredményeket nem egy műszer szolgáltatta, szóval nem is kell olyan halálosan komolyan venni azokat. Főleg nem ennyire a zajhatár közelében.
-
#30374
And
veterán
aProPeti87
#30368
And
veterán
válasz
aProPeti87
#30368
üzenetére
Lehet, hogy meg tudod oldani USB-s klienssel is, de ez a lehető legrosszabb megoldás (például azért, mert nem lesz gépfüggetlen). Vannak olyan szoftverek, mint a connectify, amelyek szoftveres AP-t hoznak létre egy kliens segítségével.
"Elvileg ha valahogy sikerülne akkor az egész házban lenne Wifi jelem."
Ebben miért vagy annyira biztos? Ha az a kliens 2000mW-os, akkor megeszem a kalapom (ugyanis USB-s táplálásnál és mikrohullámú működésnél ez fizikai lehetetlenség, még akkor is, ha a dobozára rá van írva, mint az az ilyen gagyi "netvadász készletek" esetén szokás).
"Ebbe lenne jó ha valaki segítene linkelne egy leírást hogy hogyan kell beállítani hogy egy wifi vevő beállítani hogy sugározza a jelet ."
Lásd fenti szoftver, de ez nem 'sugárzás' vagy 'vétel' kérdése, hanem egy wifi működési mód (akár kliens, akár AP, minden wifi-eszköz ad-vesz).
Sokkal célszerűbb megoldás lehet egy repeater (vagyis jelismétlő, ami szintén egyfajta wifi-mód, többfunkciós AP-k és wifi-routerek támogatják) telepítése egy köztes pontba, de még inkább egy második AP kikábelezése a megosztó routertől LAN-on a rosszabb lefedettségű hely közelébe. -
And
veterán
802.11b/g-módokban biztos nem lesz baja, mivel akkor csak a diversity-hez (antenna átkapcsoláshoz) kell a két aljzat. Kültéri összeköttetésnél - többutas terjedés és közeli visszaverődések híján - meg úgysincs sok értelme a diversity-nek. Kétantennás diversity-képes routereknél sincs abból gond, ha csak az egyiket visszük kültérre, kettőnek értelme sem lenne. Az a routerboard viszont a leírása alapján támogatja a 802.11n-t is, de az nem derül ki, hogy a MIMO-t (300 Mbps rádiós jelzési sebesség) is tudja-e vagy sem. Ha tudja, akkor mindkét antennára szüksége van egyszerre, ha viszont csak a 150 Mbps-t ismeri, akkor ugyanaz a felállás, mint b/g esetén. Gondolom a kliens-eszközök amúgy sem n-módban csatlakoznának (?).
-
And
veterán
Vízművek, távhő elosztó központok, villamosművek szinte kötelező tartozéka mostanában egy-egy ilyen rádiós telemetria / adatközlő rendszer. Általában a 70 cm-es sávot használják erre a célra (450 MHz körül), de erre nincs egységes recept, hiszen ezek a szolgáltatók egyedi frekvenciát is használhatnak. A képen ránézésre tényleg az említett sávon működő antenna látható, már amennyire innen meg lehet állapítani.
-
And
veterán
válasz
czgabi76
#30501
üzenetére
De ha egyszer oda van írva, hogy 12 dBi
.. Még ha érdekes is a gyártó neve, az oldal mégsem egy Vatera / eBay / hardverapró / stb. A gyártók, amelyek adatlapot adnak, nem igazán szoktak kamuzni. Inkább az egyéni eladók, akik teljesen noname, gyártó és gyári specifikáció nélkül adnak meg 30 centis körsugárzókra 16..20..50..60 dBi-s ökörséget, na ők gurítanak rendesen. -
And
veterán
válasz
junkeer
#30530
üzenetére
Pedig van, és nem csak azért, mert a gyártók ráírták: L-Com / HyperLink, RadioLabs, Hawking Tech. Egyik sem dzsunka gyártó. Lehet, hogy csak sávközépen (meg persze a hosszú kábel is tud ezen rontani), de ezek tudnak ekkora nyereséget.
-
And
veterán
A megosztott kulcs ugye nem tartalmaz speciális (netán ékezetes) karaktereket? A routeren a beállított algoritmus AES vagy TKIP? Válaszd először a sima WPA-t a WPA2 helyett, lehetőleg AES-algoritmussal, kulcsnak pedig első körben próbálj csak hexa-számokat (0..9-ig és A..F-ig) beállítani.
-
#30562
And
veterán
csabyka666
#30561
And
veterán
válasz
csabyka666
#30561
üzenetére
"Pont pár napja csináltam, pont egy ZTE és egy TP-Link routerrel, és működött."
Senki sem mondta, hogy kizárt, hogy így működni fog. Viszont otthoni / kisirodai körülmények között nettó marhaság két routert valóban routerként egymás után láncolni, mivel a többszörös címfordítás megnehezíti az adatforgalmat (ez is lehet persze a cél, de a felvetés nem utal ilyesmire), és több beállítást, menedzselést igényel. Való igaz, hogy ilyen esetben lényegében switch-ként használjuk csak a router vezetékes portjait. De az eredeti kérdező kifejezetten access point-ként működtetné a routereket, arra pedig nagyon is megfelel a kolléga leírása. -
#30602
And
veterán
intercooler
#30597
And
veterán
válasz
intercooler
#30597
üzenetére
Elvileg ugyan lehet vele kezdeni valamit, de nem biztos, hogy érdemes. Valóban az a két csatlakozó kapcsolódhat az antennajel(ek)re, csakhogy nem olyan magától értetődő ezekre külső antennát kötni: az egy dolog, hogy a 300 Mbps-es n-módhoz mindkét antenna egyszerre kell, tehát ha ilyet módot (vagyis MIMO-t) használsz, két antennára lenne szükséged. Ez eddig a kisebb gond, a nagyobb viszont az, hogy ha jól látom, akkor nem erre a két csatlakozóra van kötve a két belső antenna, hanem a nyákra van integrálva. Vagyis ez a két csatlakozó nem használható csak úgy, minden további nélkül, mivel a saját integrált antennáit ehhez a csatlakozók után szépen le kellene választani (jelenlegi formájukban inkább teszt- vagy mérőpontok ezek, nem külső antennához való csatlakozók). Ez pedig csak forrasztgatással, esetleg nem túl szép módon volna megoldható. Amúgy mechanikailag sem lenne túl egyszerű az antennák vagy külső aljzatok rögzítése.
Ezért szerintem a beavatkozás - főleg laikus számára - erősen kerülendő. Ez van: ha antennacsatlakozós router kell, akkor olyat kell szerezni, ami gyárilag olyan, mert az utólagos módosítás manapság nem túl kifizetődő és nem is annyira egyszerű. -
And
veterán
válasz
erikke17
#30609
üzenetére
"Tomato-val alapból 17mW-on volt, 0-ra tettem ami ugye az alapértelmezett olyan 20-25mW-ra saccolnám mert egy picit lett jobb a jelerősség mint amikor 17-en volt."
Ebben az értékhalmazban a nulla elég nehezen értelmezhető (vagy csak elírás?).
"Mennyit birna a router vagy mennyivel lenne ideálisabb feljebb tenni? 50-70mW-ra? Mi lehet az amit károsodás nélkül birna?"
Az átlagos soho-routerek képességei messze a (főleg 3rd-party) firmware-ekben beállítható névleges maximális teljesítmények alatt vannak. Vagyis hiába lehet akár 250mW-ot beállítani, a hardver szinte bizonyosan képtelen annyit kipréselni magából. Mellesleg az EIRP- (vagyis az adóteljesítmény és az antennanyereség által közösen megszabott) limit 2,4GHz-en ugye 20dBm, ami annyit jelent, hogy egy 8dBi-s antennába legfeljebb 12dBm teljesítmény (= nagyjából 16mW) táplálható, hogy a limitet ne lépd át. -
And
veterán
válasz
erikke17
#30611
üzenetére
Ja, hogy a 0 a default értéket adja (ami ki tudja, mennyi). Adhatsz rá kakaót, de a hatása lehet, hogy fel sem fog tűnni. Ennek az egyik oka a hardver korábban írt limitált képessége, meg az, hogy a beállított és a valós teljesítmény szokás szerint köszönő viszonyban sincs egymással (oké, ha az értéket növelem, a teljesítmény is növekszik, csak ki tudja mennyit). A másik ok pedig az a számtalanszor ismételt igazság, hogy a router nagyobb teljesítményéből kizárólag a kliensek profitálhatnak, magának a routernek a vétele - nagyobb nyereségű antennával ellentétben - ettől nem lesz jobb.
-
And
veterán
"mw, dbi, ghz, vagy mbps????
szóval melyik a jobb? "
Ezek közül leginkább egyik sem. Különös tekintettel arra, hogy két olyan klienst linkeltél, amelyekre annyira ordas nagy hazugságokat írtak "műszaki adatként", hogy az még a világűrből is látszik:
1.) 24 dBi / 2000 mW, és
2.) 58 dBi / 8000 mW (!).
Minden héten le kell itt írni, hogy ilyen a mesében sincs! A hihető érték nagyjából az 5..6 dBi és maximum 100..200 mW lenne, de hát az nem mutat szépen, ezért a teljesítmény-hazugsági szorzót 40x-esre, az antennanyereség-hazugságit pedig nagyságrendileg 100'000x-esre (!) kell beállítani a leírásban, mert erre bukik a vevő, aki nincs tisztában a számok nagyságrendjével és az USB-port illetve az antennák fizikai képességeivel.
"Két emelettel feljebb viszont már gyenge a jel. 1-2 körül mozog a szignál [..]"
Az "1-2 körül" sajnos semmilyen épkézláb (egzakt) mértékre nem fordítható le, annyit takar, hogy nem túl erős jel. Az az igazság, hogy két emeletnyit - persze ez erősen függ az épület és a födémek szerkezetétől és anyagától - jó jelerősséggel semmilyen kliens - AP páros nem tud biztosan áthidalni, ilyen kamu adatokkal rendelkező kliensekkel sem. Pontosabban: lehet, hogy menni fog, de ez két emelet különbségnél jóval kevésbé függ a klienstől és az antennájától, mint a szerencsétől (falak födémek árnyékoló hatásától). Leginkább a kliensek (vagy a router / AP) elhelyezésével tudsz ezen javítani, de nem sokat. Könnyel lehet, hogy üzembiztosan csak úgy fog menni, ha szintenként (vagy ahol az eredeti router / AP már nem nyújt elegendő térerőt) újabb AP-t, esetleg repeatert telepítesz. Csodálatos (minden körülmények között több emeletet és sok-sok falat átlövő) kliens és router sajnos nem létezik. Amelyikre meg az eladó ilyen kifejezett baromságokat ad meg műszaki jellemzőként, az eleve messzire kerülendő. -
#30633
And
veterán
E.Kaufmann
#30621
And
veterán
válasz
E.Kaufmann
#30621
üzenetére
Ha már arról az oldalról linkeltél, szerintem célszerűbb lett volna rögtön az integrált (AP+antenna) megoldások között szétnézni: [link].
"Pl ha van rálátás, van mire felszerelni az eszközöket akkor ha feldobunk a két helyen pl ilyet [link] hozzá való AP-kkal, az jogilag mennyire szabad?"
Ez a kisugárzott EIRP-teljesítménytől függ, ha a limiten belül maradsz, lényegében bármilyen nagy nyereségű antenna használható. Mindenesetre az 5 GHz-es sávban (ami több szegmensre osztott) nagyobb EIRP-érték is használható, mint 2,4 GHz-en. A szabadtéri csillapítás 10 km-es távon az 5 GHz-es sávban körülbelül 7 dB-lel nagyobb, mint 2,4 GHz-en, ami valamivel nagyobb nyereségű antennákkal kompenzálható. Az általad linkelt nagyon nagy nyereségű, de elég drága.
"A táv 10 km. a megcélzott stabil (!, de gondolom ha monszun van akkor baxhatjuk arra az időre )"
Ez konkrétan nem igaz, az 5 GHz-es sávban a legdurvább esőfüggöny többletcsillapítása is csak néhány tized dB kilométerenként. Tehát gyengülhet valamelyest a jel, de ilyen távon számottevően nem befolyásolhatja a link minőségét, ha van elegendő tartalék (2,4 GHz-en a hatás óriási távolságokig szinte kimutathatatlan). -
And
veterán
válasz
junkeer
#30639
üzenetére
A második kalkulátort a Nanobridge M5-25 adatlapjáról vett értékekkel kitöltve (5500MHz, MCS15 /legfeljebb 300Mbps fizikai linksebesség/ Tx: +18dBm, Rx: -75dBm, antenna: 25 dBi, nincs kábelveszteség, de 1m LMR400-ast azért hagytam benne) mindkét oldalra: "megbízható" minősítést adott a 10km-es linkre, 14 dB tartalékkal. Ugyanez MCS9-re (mivel a megcélzott hasznos sebesség 10Mbps, ebbe még bőven belefér akár a duplája is) már több, mint 35 dB tartalékot ad - nyilván ideális körülményekre értve -, szóval nem tudom, miért is ne működhetne.
Azt is tudjuk, hogy mennyit jelent a gyártó szerinti áthidalható távolság, mindenesetre ugyanezen az adatlapon ezt írják: "NanoBridge M combines Ubiquiti’s Innerfeed and AirMax (MIMO TDMA Protocol) technologies to create a simple, yet extremely powerful and robust wireless unit capable of 100+Mbps real outdoor throughput and up to 30km+ range."
Annyira csak nem lehetetlen. -
#30663
And
veterán
reaperw810i
#30661
And
veterán
válasz
reaperw810i
#30661
üzenetére
A meglévő antennához és routerhez (ami kliensként funkcionál a szolgáltató felé) egyáltalán nem kellene hozzányúlnod. Szerezz be egy wifi routert vagy AP-t, és csatlakozol vele a 743nd egyik portjára (a két eszközt LAN-LAN portok között összekötve), ha beltéri wifi elérést is szeretnél. A típusa lényegében mindegy, mivel erre a feladatra mindegyik képes. Az IP-címét a meglévő routerrel azonos tartományba kell állítani, és ha a 743-as DHCP-szervere aktív (a kliens PC amutomatikusan attól kap címet), akkor az új AP vagy router DHCP-szerverét letiltod. Az új eszköz wifi beállításainál a rádiócsatornára ügyelni kell, hogy az jó távol legyen a 743-as (és egyben a szolgáltató) által foglalt csatornától.
Mod. @blakey: "Az egy utp kábel."
Vagy mégis egy koaxkábel ,ami a router antennabemenetére csatlakozik, de ezt csak a kolléga tudja.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
blakey
#30665
üzenetére
"Hülyeség a szolgáltató részéről. Akkor kell venni még egy routert, hogy az valóban routerként működjön."
Miért volna hülyeség, és miért is kéne venni még egyet, hogy routerként működjön? Nagyon is képes az megosztásra, de csak vezetékesen. Ha külső, tetőtéri antenna van rajta, másra amúgy sem lenne jó (hardveresen), tehát a vezeték nélküli megosztáshoz szükség lenne egy újabb wifi-eszközre házon belül. -
And
veterán
válasz
blakey
#30669
üzenetére
Az a v2-es hardver. A v1-es verzió pedig úgy néz ki, ahogy a #30667-es hsz.-ben közölt képen.
Mod.: "Azért hülyeség, mert utp-vel összekötve wifi is lenne."
Ja, csak ahhoz, hogy UTP-n jöjjön le a tetőn lévő "antennáról" (jelentsen az bármit), már eleve kell egy kliens-eszköznek lennie ott fent. Így aztán pont ugyanott lennénk, ahonnan indultunk. A szolgáltató meg adhat két eszközt (tetőtéri kliens + antenna, és egy router a lakószintre), de miért tenné? Szeretetből biztos nem, a működéshez meg egyetlen kliens is elegendő.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
smallmer
#30722
üzenetére
1.) WDS: alapjában két (vagy több) access point közötti kommunikációra lett kitalálva, mivel azok WDS nélkül képtelenek erre wifi-n. A megvalósítás többnyire chipset- és szoftverfüggő (mivel nincs egységes szabványa, eltérő chipsetek között nem igazán szerencsés a használata, vagy nem is működik), de általában kölcsönös konfigurálást igényel, vagyis a résztvevő AP-k mindegyikén be kell állítani, hogy mely más AP-val állnak WDS-kapcsolatban. Ja, és a WDS nem csak repeater-megoldás lehet, egyszerű bridge-módot is biztosíthat, amelynél a WDS-módú AP nem fogad vezetékes klienseket. A DD-WRT-féle megoldása azonosan beállított SSID-ket, titkosítási kulcsot és algoritmust igényel mindegyik AP-n, és a WDS-be kapcsolt routerek logikailag egy nagy lefedettségű AP-ként működhetnek. A WDS-mód 'transzparensebb', a kliensek MAC-címét nem fedi el a WDS-módú AP.
2.) Repeater-bridge: ez valóban egy színtiszta jelismétlő megoldás, méghozzá olyan, amelynél a fizikai wlan-interfész egy kliens (amellyel az ismétlendő AP-re csatlakozik), és ha nem hozol mellé létre egy vagy több virtuális wifi AP-t (VAP-ot), akkor nem is működik repeaterként, csak kliensként. Azaz csak VAP létrehozása mellett van értelme, erre (vagy ezekre, hisz több létrehozása is lehetséges) tudnak felcsatlakozni a kliensek. Előnye, hogy a repeater-bridge módnál az eredeti (ismétlendő) AP a WDS-sel ellentétben nem igényel semmilyen módosítást, ezért minden AP-vel és wifi-routerrel együttműködhet, és nem is chispet-függő, mivel az eredeti AP felé egyszerű kliensként működik, mint bármilyen egyéb kliens. A DD-WRT esetén a VAP-(ok) SSID-jének különböznie kell az eredeti AP SSID-jétől, és a megosztott kulcs, illetve a titkosítási algoritmus is teljesen eltérő lehet a VAP(ok)-on, mint a fizikai (kliens-) interfészen. -
And
veterán
válasz
MrPetya19
#30797
üzenetére
Van beltéri irányított antenna, például ez: [link], de elvileg még a gyártó nagyobb beltéri körsugárzójának nyereségét sem hozza, szóval erősen korlátozott a hatása. Tehetsz ilyet is beltérre: [link], de egyáltalán nem biztos, hogy sokkal előrébb leszel. A hatás attól függ, hogy jelenleg mekkora jelszint van a ház távoli végében, ugyanis ha nagyon kicsi, akkor nincs az a beltérre szánt antenna, amely hatásosan lefedi azt a házrészt. Ha csak pár dBm hiányzik a kliens tervezett helyén a stabil kapcsolathoz, akkor talán, de csodát nem művel egyik sem (a jelszint emelkedése az antennanyereség növekedésével lesz arányos, tehát legjobb esetben is csupán 4..6 dB-t nyerhetsz egy beltéri antennával).
-
And
veterán
válasz
Megane03
#30816
üzenetére
A megbízhatatlanság legfőbb ismérve épp az, hogy hol működik a dolog, hol nem. Rövidebb, például a gyári kábellel mindkét gépen megy? Ha igen, akkor ezen kár tovább rágódni: a passzív USB-kábelek hivatalosan 5 méterig hosszabbíthatók, e felett már erősen kábel- (keresztmetszet) és készülék- (áramfelvétel) függő a működőképesség.
Régebben én is tákoltam 11-12 méteres kábelt nyomtatóhoz, de persze azon túl, hogy az oprendszer felismerte a hardvert, nyomtatni nem lehetett, ha ezzel a kábellel próbálkoztam. Pedig a nyomtató - ellentétben a wifi kliensekkel - még csak nem is az USB-ről akarta a teljes tápellátását megoldani.. -
-
And
veterán
válasz
pepejoe
#30941
üzenetére
Ez így nem egyértelmű, mivel nem csak az antennák nyereségén és darabszámán múlik. E számok közül az antennák nyereségét jelöli a 3dBi vagy a 2dBi, az első szorzó pedig a darabszámukat. Attól automatikusan nem lesz 'jobb' egy wifi-kártya, hogy több antennája van. Amúgy minkettő MIMO-s, azaz 300Mbps jelzéssebességű n-módot támogat, amihez két antenna a minimum, csak a másodikon még van egy plusz (diversity-t lehetővé tévő) antenna. A teljesítőképességet az antennák minimális nyereségbeli különbsége nem nagyon befolyásolja, a vételi érzékenységük - meg főleg az elhelyezés - igen, de azt az Edimax kártyájának rövid specifikációjában nem adták meg.
-
And
veterán
válasz
adatfalo
#31068
üzenetére
Ja, és az előbb javasoltakon túl: tegyél rá egy 3rd-party firmware-t (ízlés szerint: Tomato, DD-WRT, OpenWRT, akármi), amellyel meg tudod növelni a párhuzamos kapcsolatok számát (maximum ports) akár 4096-ra, valamint alacsonyabbra tudod venni a TCP/UDP timeout-értékeket. A gyári fw ugyanis meglehetősen kevés kapcsolati szálat kezel (talán legfeljebb 512 lehet), és elég hosszú timeout-tal, ami egy sok szálon forgalmazó torrent-klienssel párosítva hamar meg tudja fektetni a routert.
-
And
veterán
válasz
SaitoX
#31108
üzenetére
Egy parancssorban kiadott "ipconfig /all" mit mond? Milyen DNS- és átjáró címeket kap a géped (gondolom DHCP-n kér magának, nem fixre állítottad)? Ha pingeled mondjuk a 193.239.149.1-es címet, kapsz választ?
Mod: Ugye a TP-Link DHCP-szervere le van tiltva és a ZTE gateway osztja a címeket?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
SaitoX
#31110
üzenetére
Egyértelmű, hogy a TP-Link a dhcp-szerver, ami természetesen a saját címét osztja átjárónak és dns-nek is. Az pedig nem jó, mindenképp a ZTE modem-gateway-nek kellene lennie az átjárónak, és a helyi dns-szervernek is (az igazi persze az lenne, ha a szolgáltató dns-címeit osztaná dhcp-n). Próbáld ki, hogy működik-e a hálózat, ha fix IP-t (plusz dns-t és átjárót) állítasz be a kliens gépen.
"tehát a ZTE valamiért nem igazán akarja a TP-Linken keresztül kiosztani az IP címeket..."
Inkább úgy fogalmaznék, hogy a címkérés nem jut el hozzá, vagy a TP-Link gátolja ezt a forgalmat, de utóbbi dhcp-szerverét mindenképpen ki kellene lőni, mivel egy alhálózatban kettő dhcp-szerver létezése amúgy sem szerencsés, és a második router sosem fog ilyen felállásban korrekt címeket osztani. Amúgy meg a WDS-mód egyik hátránya, hogy nem egységes, éppen ezért eltérő chipsetek / routertípusok között tud furcsaságokat okozni, ha egyáltalán működik. A TL-WR841 minden hardververziója Atheros chipsettel rendelkezik, a ZTE-ről meg fogalmam sincs. De ha repeatert akarsz létrehozni - a leírásod alapján ez lenne a cél -, lehet, hogy egy másik, 3rd-party firmware-rel kellene próbálkoznod. Nem tudom, hogy a TL-WR841-re készült dd-wrt verziók mennyire használhatóak (esetleg más fw is szóba jöhet, erről nincs infóm), de a típus elvileg támogatott, a dd-wrt-nek pedig van WDS nélküli repeater-módja.
Mod. #31111: ez így sajnos szívás. Már a másik router felületét sem éred el, annak ugye nem sok köze van holmi átjáró- meg dns-címekhez, azonos címtartományban ez nem - vagyis nem ez - jelenthet gondot.[ Szerkesztve ]
-
#31154
And
veterán
csabika0001
#31153
And
veterán
válasz
csabika0001
#31153
üzenetére
Egy önálló külső eszközhöz, routerhez nincs olyan program, ami a kliens pc-n futna, és a router által visszajelzett vételi szinteket mutatná. Be kell érned a gyári firmware felületével, a TL-WR543g-hez még csak okos / 3rd-party fw sem létezik. A pc-re telepíthető alkalmazások (inSSID-er, Network Stumbler, WirelessNetView, stb) is csak belső kliens-adaptereket kezelnek.
#31151: "Eltárolta valahol a laptop egy txt-ben ezt a kódot vagy hogy tudnám kideríteni."
Windows-okhoz: WirelessKeyView.
"Sajnos nem tudom milyen routere van így esélyem sincs rá rálépni..."
Nem is kell tudni, konkrétan milyen (típusú) a routere. Ha dhcp-n kapsz tőle IP-t, akkor a routeré az alapértelmezett átjáró IP-címe, de ha a wifi-t kulcsolta a tulaj, akkor csak volt annyi esze, hogy a router konfigjának hozzáférési jelszavát sem hagyta alapértelmezett értéken (ami általában könnyen kitalálható, illetve az adott típus manualja is leírja).
#31152: "A kérdésem igen egyszerű: Wifi kártya vagy wifi adapter?"
A kártya is (kliens) adapter. Az a kérdés, hogy USB-csatolós legyen, vagy belső kártya? Ha igen, mindkettőnek van előnye: az USB-s kivitelűt odébb tudod pakolni egy USB-kábellel, hogy ne az erősen árnyékoló gépház közelében legyen, a belső kártyás típusok meg alapból rendelkeznek antennacsatlakozással (viszont a jó térerőhöz esetleg az antenná/ka/t kell odébb kábelezni, ami sokkal macerásabb az USB hosszabításnál). Van olyan USB-csatolós kliens, amelyiken csatlakozós - nem integrált - antenna van, azok valószínűleg jóval hatásosabbak a beépített antennás verzióknál.
"vasbeton gerendás téglaház, wifi-gép távolság légvonalban 8 méter nagyságrendileg."
Oké, de ha sok fal van útközben, akkor a pár méteres a távolság ellenére erősen csökkenhet a jel szintje. -
And
veterán
válasz
junkeer
#31170
üzenetére
"Ez nem igaz.... A 2,4GHz-es antennák is működnek 5Ghz-en és fordítva is..."
Azért ezen finomítsunk, hisz attól függ, mit nevezünk 'működésnek'. Ez olyan, mintha azt írnánk, hogy hát a fehér lámpa valójában zöld is, csak tegyünk elé egy zöld színszűrőt, vagy hogy elméletileg svájci bicskával is lehetséges kivágni egy almafát, csak sokáig tart.
"Nyereségben van differencia.."
Ja, az egyik sávon produkál valamekkora nyereséget, a másikon meg az előzőhöz képest értékelhetetlent (persze itt sincs 'általános antenna'). Az igaz, hogy ha a router nem szimultán kétsávos, és csak az egyiken akarja használni, akkor működik az egysávos antennával is, de ebből a szempontból ugye irreleváns, hogy az adott antenna működik-e a másik sávon, és mit teljesít ott.
@31164 Winne: Úgy pár havonta előjön ez a kérdés, és a válasz mindig ugyanaz: az antennák nem különválaszthatók! Egyrészt elcseszed vele a MIMO-t, vagyis ezzel a felállással lőttek a 300 vagy 450 Mbps sebességű n-módoknak, másrészt a több antenna még MIMO nélküli (kétantennás b/g/a-szabványú) routereken sem azért van, hogy külön terekbe telepítsd azokat. Utóbbi működés az antenna diversity, amely a jó térerőt produkáló antenna kiválasztásával és egyben a többi lekapcsolásával jár, a célja pedig a belső 'holtterek' hatásának csökkentése, és mindig közel - a hullámhossz nagyságrendjében - egymás mellé telepített antennákat követel. A MIMO-t diversity-vel is lehet kombinálni, de arra ne számíts, hogy az egyik antennával feded az udvart, a másik (vagy másik kettő) pedig elérést ad majd a házban. Ha több kliens próbál egyszerre felcsatlakozni a routerre, és mindegyik más antennán keresztül, az egyikük szívni fog, de a MIMO-s módokat és sebességeket még egyetlen mozgó kliens sem fogja tudni kihasználni. E probléma tisztességes megoldásához két külön router vagy AP kell, amelyekkel az eltérő helyeket lefeded. Egyetlen antennát csak és kizárólag úgy van értelme kültérre vinni, hogy helyben nem is akarsz lefedettséget (mert mondjuk egy nagyobb távú link kiszolgálása a cél), és MIMO nélküli, csupán egy stream-mel működő kapcsolatot szeretnél. Ennél több kívánalomhoz (egyszerre kül- és beltéri lefedettség) több külön eszköz, MIMO-s kapcsolathoz pedig több (vagy egy közös tokba épített duál) antenna a követelmény, más lehetőség nincs. -
And
veterán
válasz
pilóta
#31178
üzenetére
Kliens-mód kell hozzá, azzal tud egy (többfunkciós) router egy másik, alapesetben AP-módu routerre wifi-n csatlakozni. De nem mindegyik típus támogatja gyárilag a kliens-módot, vagy egyáltalán: az AP-tól eltérő módú működést, és nagyon sokra olyan idegen firmware sem tehető, amellyel tudná. Esetleg a WDS (bridge) is megoldás lehet, de azt mindkét routernek támogatnia kell, és az AP-kliens kapcsolattól eltérően az sem baj, ha azonos chipsettel és szoftverrel rendelkező routereket kapcsolsz WDS-be, különben nem garantált a működése.
-
And
veterán
válasz
czgabi76
#31187
üzenetére
Mondjuk azért szektor, mert - horizontálisan - csak a körkörös irány egy bizonyos szektorába sugároz, tipikusan 90..120°-os nyílással. Ha minden vízszintes irányba tolná a jelet, akkor nem szektorsugárzó volna, hanem körsugárzó, és nem volna értelme a szektor megkülönböztetésnek..
.)
) része. Szerez hozzá egy nagyobb nyereségű antennát (lehetőleg megbízható helyről, nem eBay / Vatera csillió dBi-s gagyikra gondolok; egy valós tizenvalahány dBi-s panel is megteszi, a nagyobb nyereségűek már nem igazán mobil kivitelűek). Vannak valóban növelt teljesítményű USB-s kliensek, de a wattos nagyságrendűnek hirdetett példányokat kerüld (ugyanis fizikai képtelenség egy USB-s táplálású cucc esetén), de én inkább a vételi képességét, az érzékenységét nézném (minél kisebb jel kell neki, annál jobb), mint az adóteljesítményét, az antennán ugyanis jóval több múlik, mint a teljesítményen.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.
, de 40 centis boom-hossz esetén is belefér egy 12-13 össz elemszámú példány, amire már igaz lehet a megadott nyereség.)
.)
Új hozzászólás Aktív témák
krealon
Gubek-EinsteÁllásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen
Cég: Promenade Publishing House Kft.
Város: Budapest