-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
válasz McSzaby #31190 üzenetére
Vagy veszel egy 5GHz-es (802.11a / 5GHz-es 802.11n vagy ac) routert, azon van ethernet és wifi is. Már a 802.11b/g-szabvány környékén sem láttam sosem olyan PCI(-E) kártyát, amelyen antennák mellett ethernet-aljzat is lett volna. Persze ettől még létezhet ..
Mod: persze ha 'adapternek', azaz kliens eszközként szeretnéd használni, nem árt, ha támogatja azt a wifi-módot is.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ugye azért nem baj, ha kétségbe vonjuk azt a megadott nyereséget? Bár a sávot konkrétan nem írta, a felhasznált router típusa és a quad-ok mérete alapján a 2,4 GHz-es sávra készült, azon pedig egy 55 cm nyílású paraboloid tükör adta nyereség elméleti maximuma 23 dBi körül van, és ezen a feed-antenna már csak ronthat, ha mondjuk nem jól fedi a tükör felületét. A viszonylag nagy alapnyereségű dupla biquad pedig a relatív nagy alapnyeresége (13..14 dBi) miatt nem is való feed-nek.
A hozzávaló anyagok listáját és egyéb megjegyzéseket feltüntető oldalon közölt nyereségszámítás természetesen abszolút hamis: egy paraboloid vagy grid antenna nyereségét nem úgy számoljuk, hogy összeadjuk a feed és a 'paraboloid' nyereségét. Utóbbinak, vagyis a tükörnek egyáltalán nincs is önmagában értelmezhető nyeresége, csupán a frekvenciából (avagy hullámhosszból) és a tükör nyílásméretéből számítható legnagyobb értéke, ami jelen esetben a fent említett 23 dBi-re jön ki. Ebből még nyugodtan levonhatunk 1-2 dB veszteséget, tehát a valós nyeresége ideális esetben éppen meghaladja a 20 dBi-t.
A megadott 30 dBi teljesen irreális, kábé mint a hardverapró, eBay, Vatera meg a többi hirdetőoldalon látható 30 centi hosszú és papíron 20 (25, de akár 60!) dBi-s körsugárzó és yagi-típusok esetén.
Egy sokkal korrektebb konstrukció, egyszerű biquad-dal a fókuszban: [link]. -
And
veterán
"én csak amit a router írt ki -87 db ról -57 re nőt a jel ."
Ezt nem vitatom, csak elég sokszor említem a wifi-témájú topikokban, hogy egy router nem műszer. Semmilyen értelemben nem tekinthető mérési eredménynek egy router webfelületén, vagy egy PC-s 'térerőmérő' segédprogram (inSSIDer, NetStumbler és társaik) által visszajelzett érték. Aki úgy akar antennanyereséget, vagy akármilyen abszolút szintváltozást mérni, hogy ezeket veszi alapul, az iszonyatosan nagy hibát véthet. Ezeknek nem lehet hinni, mert nem az a céljuk, hogy mérjenek. Akkor sem, ha nagyon tudományos, vagy annak tűnő körítést kreálnak hozzájuk.
Még egy ilyen, kifejezetten spektrumanalizátor célra való és relatív olcsó (kb. 17e forint) eszköz pontossága is csupán plusz-mínusz pár dB: [link], a decibelen belüli pontossággal változást mérni képes eszközök ára minimum forintban hatjegyű ebben a frekvenciatartományban, szóval ne csodálkozzunk, hogy egy router vagy kliens eszköz csak ilyen 'mérésre' képes.
Mod. #31199: "A kábel meg rg6 75 omos coax"
Ha a nyereséget / átviteli sebességet hajkurászod, akkor ebben a műfajban a 75Ω-os hullámimpedanciájú kábel használata olyan szintű vétek, mintha egy Forma-1-es autóba gázolajat töltenél. A rádiótechnikában általánosan használt karakterisztikus impedancia 50Ω, a wifi-eszközök és antennák arra vannak illesztve, koaxnak is olyat illene használni.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz ventura20 #31216 üzenetére
Ha a kliens működésre gondolsz, akkor azt kell írjam, hogy ilyet ezek az eszközök nem nagyon szoktak tudni gyárilag, ezt a manualja is megerősíti. Merthogy ez nem csak egyszerű router, hanem ADSL-modem és router. Sajnos a 3rd-party firmware támogatása (amellyel esetleg tudná a kliens-módot) is elég esélytelen.
(Ja, smiley-ból sormintát csinálni, ezt szeretik a moderátorok..) -
And
veterán
válasz HunChaos #31265 üzenetére
Ez minden irányított antennára ugyanúgy igaz. Az irányhatás (hasznos nyílásszög) a nyereséggel közvetlen összefüggésben áll: minél nagyobb a nyereség, annál kisebb az antenna nyílásszöge, vagyis annál pontosabban kell vele irányba állni és annál érzéketlenebb a fő sugárzási iránytól eltérő irányokban. Ebből a szempontból a panelantennák és a yagi-k között nincs sok különbség. Amúgy meg a panel és yagi is egy-egy szélesebb kategóriát jelent, nem általánosítható egyik sem, mivel mindkét típus változatos méret-, nyereség- és egyben nyílásszögtartományt képvisel. Ráadásul ennek a tartománynak az alja és teteje (nagyjából 9..16dBi, esetleg kicsivel e felett) között sincs túl nagy különbség a kültéri yagi- és panelantennák esetén.
-
And
veterán
válasz ventura20 #31270 üzenetére
Valószínűleg nem sokkal lenne többre képes, mint a gyári antennájával: ha az az antenna, amit kinéztél, egy olcsó vacak körsugárzó, akkor a nyeresége eleve nem igaz (akár itt hirdetik, akár nem). Ha még pluszban meg is kábelezed, az plusz veszteség, beltéren elhelyezve nem sok jóra számíthatsz. Bár nem tudom, eleve belső kapcsolathoz kell vagy kültéri AP-vel forgalmaznál. Egy antennának önmagában különben sincs hatótávolsága, bármennyire is szeretnénk, hogy legyen. Az antenna az átviteli lánc fontos része ugyan, de a hatótáv rengeteg dolog függvénye, nem csak az antennáé.
-
And
veterán
válasz master bud #31346 üzenetére
1.) Ez egyetlen eszközzel nem fog menni. Kell egy kliens, amelyre a kültéri nagy nyereségű antennát kötöd, meg egy beltéri AP, amely helyi elérést ad. Az ne tévesszen meg, hogy esetleg két antennája van egy routernek, mert ilyen célra (egyik antenna kültérre, ugyanakkor a másik beltérre) _nem_ lehet azokat használni.
2.) Maga az eszköz típusa szinte mindegy. Legyen rajta antennacsatlakozó, és tudja a kliens-módot, ha máshogy nem, 3rd-party firmware segítségével. Beltéri elérésre pedig gyakorlatilag bármelyik vacak router / AP jó (az előbbi feltételeknek sem kell megfelelnie), ha a saját antennájával képes lefedettséget adni.
A kapcsolat létrehozhatósága sokkal inkább múlik a rálátáson, a két oldalra telepített tisztességes antennákon és kábelezésen és a sáv tisztaságán, mint a wifi eszközök típusán. -
And
veterán
válasz skippper #31392 üzenetére
Vagy 'gömbsugárzó' antenna (ami egyébként a gyakorlatban nem létezik, a 2dBi-s dipólnak is van irányhatása, ezért van 0dBi-nél nagyobb nyeresége), vagy nagyobb nyereségű. A kettő együtt az előbb vázolt okok miatt nem megy. A 8 dBi-s körsugárzó is javíthat valamennyit az udvaron mérhető térerősségen (számszerűen az említett 6dB-nyit), de ez általában nem túl sok, nem csak ennyin múlik a stabil kapcsolat. Egy jó helyen elhelyezett repeater, vagy egyszerűen az udvarra néző ablaknál telepített router (és ekkor repeater sem kell) ennél sokkal többet javíthat a link minőségén. Beltéri körsugárzóktól - legyenek akármilyenek is, de kb. 8..9 dBi a hihetőség felső határa - nem szabad csodát várni még házon belül sem, nemhogy az udvaron.
-
And
veterán
válasz Goblin12 #31534 üzenetére
Pár dolgot azért tudni kell erről az antennáról: nem körsugárzó, egy irányított antenna esetén pedig nem olyan nehéz ekkora - egyébként nem túl nagy - nyereséget elérni, viszont az az irányhatás miatt csak a sugárzás fő irányában érvényesül. 2,4 GHz-en 5 dBi-s, egyes TP-Link routerek gyárilag névlegesen ekkora nyereségű körsugárzó antennával kerülnek forgalomba.
-
And
veterán
válasz Goblin12 #31537 üzenetére
Nem, ez így nem igaz. Az alap - félhullámú dipólus - antennák 2 dBi-sek (elméletben a pontos szám 2,15 dBi), de ennél természetesen léteznek nagyobb nyereségű körsugárzók is. A nyereség növekedése csak a nyílásszög csökkenése árán valósulhat meg, ez pedig körsugárzóknál a függőleges nyílásszög csökkenését jelenti (mivel a 360°-os víszintes nyílás mégis csak az omnidirekcionális / körsugárzó jelleg kötelező velejárója). A beltéri 30..40 cm-es körsugárzók hihető nyereségmaximuma úgy 7..9 dBi, a kültéri, legfeljebb 150..180 cm-es körsugárzóké pedig 15 dBi (természetesen 2,4 GHz-re értve). Az ennél nagyobb nyereségadatokkal jellemzett körsugárzó antennák gagyik és/vagy hamisítványok, amelyeknek a papíron megadott nyeresége nem fedi a valóságot. Természetesen lehet nagyobb a nyereségük, mint 2..5 dBi, de beltéri (20..40 centis) kivitelben nem létezik 16..20..24.. stb. dBi nyereségű körsugárzó, mert az fizikailag egyszerűen nem kivitelezhető.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Hujikolp #31584 üzenetére
Létezik ugyan a diversity-nek olyan megoldása, amelynél a két antenna ellentétesen polarizált, de a házi routerek kizárólag az átkapcsolós módszert használják. A közös tokba épített, eltérő polarizációjú antennákat inkább kültéri MIMO-s összeköttetésekre szánják (vagyis az eszközök nem kapcsolgatnak a két antenna között, hanem - kihasználva a H/V antennák közötti jelelnyomást - két rádiófolyamot visznek át úgymond 'egy' antennával).
Amúgy én sem látom értelmét annak, hogy adott vízszintes nyílásszögű szektor-antennát azért polarizáljunk át / forgassunk el, hogy kisebb legyen a nyílásszöge. Ha keskeny nyílású antenna kell, akkor olyat szerzünk be. Ugyanígy nem egy 15 dBi-s kültéri körsugárzót veszünk és horizontálisan szerelünk fel, ha 12°-os vízszintes nyílásszöget szeretnénk, mert előbbi esetben pont a szektor-, utóbbinál pedig a körsugárzó jelleg vész el, vagyis az adott célra készített antennák lényege. -
And
veterán
válasz ro_bert17 #31614 üzenetére
"Képes rá ez az eszköz, hogy egy wifi hálózatot ap-ként továbbítson?"
"De hogy vezeték nélkül érkező hálózatot tovább osszon?"
Ööö, mit is akarsz egész pontosan? Mert még mindig nem világos.
Ugyanis,
- 'AP-ként továbbít': AP-mód, amint azt korábban levezették, erre minden wifi-router képes gyárilag,
- 'vezeték nélküli hálózat továbbosztása': 1.) vezetéken (kliens-mód), 2.) vezeték nélkül (repeater).
Szóval melyik?? Egyébként a TL-MR3420 v1.x verzióit támogatja 3rd-party firmware, azzal szinte minden wifi-módra alkalmassá tehető. -
And
veterán
válasz ro_bert17 #31617 üzenetére
Aha, akkor neked tényleg repeaterre / jelismétlőre volna szükséged. Azt viszont olyan köztes pontba kell elhelyezni, ahonnan a két másik végpont (az eredeti megosztó router és a kliens notebook is) jó térerővel vehető, mert ha mondjuk simán lerakod a pincébe, azzal nem igazán leszel előrébb, mivel a jelismétlő is szenvedni fog a távoli megosztó router gyenge vétele miatt.
"linuxos dolgokban nem vagyok otthon"
Ez nem túl jó érv. Ugyanis amit te ebből látsz, az egy webfelület. Eddig is az volt, firmware csere után is az lesz. Lehet persze telnetet is használni, mert a 3rd-party fw-ek szokás szerint támogatják, de az neked egyáltalán nem létszükséglet, böngészőből is be tudod konfigurálni a routert. Az meg, hogy a webszerver milyen alapú rendszeren fut, számodra teljesen irreleváns. -
And
veterán
válasz ro_bert17 #31621 üzenetére
Az OpenWRT és a DD-WRT is támogatja, de csak az 1-es (v1.x) hardververziójú típusokat, a 2.x-et nem. A gyárit valamilyen úton-módon vissza lehet tenni, általában ugyanúgy webfelületről, mint a többit, de ennek utána kell nézni az adott típusnál. Egyébként ha már nem garanciális, nagy valószínűséggel eszedbe nem fog jutni, hogy a gyárit valaha is visszatedd .
-
And
veterán
válasz hobbiletolto #31678 üzenetére
Olyan kliens eszközre van szükséged, amely rendelkezik LAN-porttal (az USB-s wifi és a belső kártya is kliensként működik). Az pedig úgy néz ki, hogy egy többfunkciós AP vagy router, amely az AP-mód mellett más wifi-módokat is támogat. Van egy csomó, amely gyárilag csak AP-ként tud működni, de telepíthető rá 3rd-party firmware, és azzal már más wifi-módokra is rávehető, kliensnek állítható.
-
And
veterán
válasz MrPetya19 #31689 üzenetére
Valamint a legfontosabb: az elérhető wifi-sávszélességet a jelismétlés elve miatt megfelezik (és ez az ideális eset).
Mod. @31691: A sebesség csökkenése akkor lesz feltűnő, ha:
1.) Netezel, és a végpontok közötti eredő sebesség már az netelérésed sebessége alá csökken,
2.) Helyi hálózatban mozgatsz adatokat a repeateren keresztül, ami így mindenképp (legalább) feleződni fog.
A konkrét elérhető (gyakorlati) sebesség repeater nélküli wifi-hálózatban is sok tényező függvénye, de - külső zavaró hatások nélkül - leginkább a vételi térerőtől függ: az autó fallback módszer szépen lecsökkenti a rádiós link sebességét, ahogy a vételi jelszint gyengül. Repeaternél ugyanez a helyzet, csak az összes résztvevő fél viszonylatában.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz MrPetya19 #31693 üzenetére
Ha például 802.11g-s wifi-eszközeid vannak, akkor a router-kliensgép viszonylatában elérhető maximális sebességed körülbelül 20..25 Mbps. Ha a neted 20 megabites, akkor az eddig - ideális esetben, maximális térerőnél - még éppen átfért rajta, de ha gyenge volt a kliensen (pl. notebook-on) a térerő, mert messzebb mentél a routertől, akkor már érezted a lassulást. Ha a jelútba beteszel egy repeatert, ami nagyon jó jelszinttel eléri az eredeti routert és a kliensgépet is, a maximális átviteli sebességed a router-kliensgép viszonylatban maximum 10..12 Mbps lesz, tehát mindenképp meg fogod érezni. Viszont ha a neted mondjuk csak 5 megabites, jó esetben - ugyanúgy jó térerőt feltételezve a router-repeater és a repeater-kliens között - észre sem veszed a lassulást. Tehát nem lehet egy konkrét sebességi tényezőt számolni, amely megmondja a netelérés jelismétlő nélküli és azzal mért sebességeinek arányát, mert az függ: 1.) a neted névleges sebességétől, 2.) a wifi-eszközök által támogatott szabványtól (vagyis az elérhető legnagyobb linksebességtől), és 3.) a vételi térerősségtől (mivel a linksebesség a térerővel csökken).
Helyi hálózatban mozgatott adatoknál a netelérésed névleges sebessége ugye nem mérvadó, egy g-szabványú hálózatban mindenképp maximum 20..25 Mbps lehet az átvitel (pl. a routerre LAN-on csatlakozó PC és egy wifi-s kliensgép között). Ez az átviteli sebesség pedig repeaterrel mindenképp a felére fog csökkenni. Az előbb említett pontok közül az első kimarad, de a másik kettő továbbra is befolyásolja a végeredményt, hiszen azok repeater nélkül is meghatározzák, hogy mekkora sebességgel tudsz adatokat mozgatni a belső hálózatodban. -
And
veterán
válasz Aflamin #31700 üzenetére
(Nem tudom, de 3rd-party firmware-ekkel ellátott routerek között létrehozott WDS-linknél elérhető volt a LAN-portokon keresztül is a hálózat. Azt is meg lehetett tenni vele, hogy csak a vezetékes portokon legyen hozzáférhető - WDS bridge -, de olyat, hogy csak vezeték nélkül, emlékeim szerint nem tudott. A LAN-portokon keresztül még a sima /WDS nélküli/ repeater esetén is ment a hálózat. Persze amennyire a WDS nem egységes, bármilyen variáció elképzelhető.)
-
And
veterán
válasz Dan-szan #31738 üzenetére
Alapvetően nem jó az ötlet, ugyanis:
1.) Minden (de tényleg mindegyik) wifi-router esetén letiltható a wifi. Ha letiltod, nincs 'rádió' (csak a maradék 2, 3, akárhány mobiltelefon, bluetooth-eszköz, rádiós egér, TV- és rádióvevők, set top box-ok helyi oszcillátora meg 10..20 másik eszköz fogja ontani magából a térerőt ), marad egy kvázi vezetékes routered.
2.) Switch nem való megosztásra, mivel nem router. Ha a szolgáltatód csak egy IP-t engedélyez, akkor muszáj routert használnod. Ha mégis kell a wifi, akkor szépen megnyitod a router konfig webfelületét, és ismét engedélyezed a WLAN-t.
Vannak olyan routerek, amelyeken hardveres wifi-kapcsoló is akad (mondjuk egy elég ritka), meg olyan (3rd-party) firmware-ek, amelyekkel akár időzíteni is lehet a wifi ki- és bekapcsolását. De hogy szoftveresen, a konfig felületről le tudod tiltani, az biztos. -
And
veterán
válasz Dragon27 #31826 üzenetére
Számszerűen (a Nanobridge M5 konkrét típusától függően, mert abból kétféle kivitel is van) 9..14 dB-t nyerhetnél, vagyis a jelenlegi Nanostation Loco M5 típussal kapott -90 dBm helyett a nagyobb nyereségű antennával rendelkező modellekkel -81...-76 dBm-et kapnál. hogy ez mire elég, arról az adatlapja ad némi infót (mod: 5GHz RX-specifications / Sensitivity oszlop). Azt is vedd figyelembe, hogy egyrészt a jelszint sosem teljesen stabil, másrészt a kiindulási alapnak tekintett -90 dBm jelszintet sem egy megbízható műszer mérte, 'csak' egy kliens eszköz, amelynek alapjában nem a pontos mérés a feladata. Ezért erősen a helyén kell kezelni az így kapott értéket. Ráadásul az adatlapon megadott vételi érzékenységi értékek is elég nagy szórással (±2 dB) értendők.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Darko_addict #31832 üzenetére
Azon a lejátszón van bármilyen antennacsatlakozó? A 14 dBi-s panel (TL-ANT2414A vagy -C) mérete egyébként az adatlapja szerint 24x24x4 cm.
-
And
veterán
válasz flash- #31881 üzenetére
Bármilyen kültéri irányított antenna megfelel. A lényeg, hogy valóban kültéren legyen (mindkettő!), és lehetőleg normális, hihető nyereségű példányok legyenek, ne ilyen vaterás "20dBi-s" gagyi yagi-k vagy hasonlók. Pár ezer forintos, 10 dBi körüli példányok megfelelnek, pl. kisebb panelantennák, a lényeg - még ilyen relatív kis távon is - hogy az optikai rálátás adott legyen közöttük, és ne legyen túl hosszú / nagy csillapítású a hozzájuk vezető koaxkábel. Arra ne építs, hogy csak az egyik (például az eredetileg is netkapcsolattal rendelkező, megosztó) házban telepítesz kültéri antennát, és a másik ház egész területén, pláne a mögötte lévő udvaron is lesz normális térerő. Mindkét - egymásra rálátó - végpontra kültéri antenna, ha pedig a második / új házban is kell wifi lefedettség, akkor ahogy az előbb javasolták, egy újabb AP-t kell telepítened, lehetőleg a kültéri linket kiszolgáló eszközökétől jó távoli rádiócsatornára állítva.
-
And
veterán
válasz Sub-ZeRo #31888 üzenetére
Ne vicceljünk már: az inSSIDer meg a többi hasonló program nem azt mutatja, hogy 'mi a jó nekünk', hanem hogy az adott hálózat (AP) mely csatornát vagy csatornákat használja, vagyis arra / azokra lett bekonfigurálva. Ott azért van kettő - a 2,4GHz-es sávban mindig négy csatornányi különbséggel -, mert azok egy 40MHz-es sávszélt használó n-szabványú wifi-hálózat elsődleges (primary) és másodlagos (secondary) csatornái. Mod: b/g-szabványú hálózatokhoz mindig egy (20MHz-es tartományt lefedő) csatornaszám tartozik.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz bopeti98 #31890 üzenetére
"Amúgy van valami különbség a 40 meg a 20 MHz között?"
Természetesen van különbség: a TL-WR741 router 150 Mbps fizikai linksebességre képes (egyetlen stream-et támogat), de ezt csak 40 MHz-es csatornaszélességnél tudja, mint minden más n-szabványú router. Ha fixen 20 MHz-es sávszélre állítod, akkor csak a felét tudja átvinni. Egyébként a 40 MHz-es spektrummal dolgozó routerek a 2,4 GHz-es ISM-sáv felét rögtön elfoglalják. A 150 Mbps (fizikai) sebességű linkhez, illetve MIMO esetén annak többszöröseihez (a WR741 nem MIMO-s), valamint a g/n-mixed módhoz mindenképp szükséges a 40 MHz-es csatornaszélesség. -
And
veterán
válasz bopeti98 #31894 üzenetére
Nem a csatorna konkrét értéke befolyásolja, hanem az, hogy mennyire szabad az adott csatorna és környezete. A 13-asnak két előnye is van: az egyik, hogy a sáv szélén van, vagyis 'felülről' nem lóghat bele más eszköz, AP jele. A másik, hogy az amerikai kiosztás szerint működő eszközök (amiből sajnos itthon is jó sok akad) a 12-13-as csatornákat nem támogatják, ezért eleve kevesebben állnak ezekre. (A harmadik meg az, hogy egy rakás felhasználó tojik a beállításokra, és mindent default értéken hagy, az meg szokás szerint a sávközépi 6-os csatornát jelenti.)
-
And
veterán
válasz sebijani1982 #31913 üzenetére
Sajnos attól, hogy odaírják, hogy ezzel két antennát köthetsz a wifi-eszközödre, még nem lesz igaz. Fizikailag ugyan össze tudod csatlakoztatni, de mint említették, ez nem igazán járható út. Egyetlen antenna a működési frekvenciasávján közelítőleg egy konkrét valós impedanciát képvisel, ami a rádiótechnikában és a wifi esetén is 50Ω körüli érték. Ha két antennát egy ilyen T-elágazóval közösítesz, akkor gyakorlatilag párhuzamosan kapcsolod az antennákat, tehát a helyes illesztés elvész, az SWR megnő. Amúgy ha az illesztés meg is lenne, mint mondjuk a közönséges TV-splitterek esetén, akkor is számolni kellene a teljesítmény feleződésével, hiszen az egy antennára szánt teljesítményt kétfelé kellene osztani, illetve a vételkor generált antennajel (szintén teljesítmény) is megsínylené a dolgot. Ilyesmit (külön területek ellátását) wifi-n sem szokás így megoldani, hanem inkább két külön AP-vel.
-
And
veterán
válasz sebijani1982 #31915 üzenetére
(Egyébként bármennyire igénytelen megoldás ez műszakilag, bizonyos körülmények között akár működhet is . Ha például igen vastag belső falak / födémek vannak a házban, amelyek annyira árnyékolnak, hogy már 1-2 fallal odébb is használhatatlan a router / AP jele. Nos, ha egy ilyen házban 'kettéosztjuk' a jelet egy ehhez hasonló vacakkal, majd az egyik ágat kábellel odavezetjük egy antennához a falakon túl /persze a másik ágra is teszünk egy helyi antennát/, akkor annak ellenére, hogy illesztetlen lesz a rendszer, meg oda-vissza gyengül a két antenna jele, még mindig nagyobb térerőt kaphatunk azon a bizonyos 1-2 falon túl is. Ennek az lehet a magyarázata, hogy bár az antennáink képessége is leromlik, ez még mindig jóval kisebb jelveszteséget okoz, mint a fal és/vagy födém esetleg óriási csillapítása. Ennek ellenére nem biztatnék erre a megoldásra senkit, mert valóban inkorrekt módszer, és szélsőséges esetben - nagyobb teljesítmények esetén, ami egy SOHO-eszköznél szerencsére nem jön szóba - akár a wifi-eszköz károsodásával is járhat.)
-
And
veterán
válasz McSzaby #31965 üzenetére
Egész biztosan jóval vacakabb, mint egy laptop beépített wifi-je. Ennek az oka pedig az antenna: a laptopok kijelzőkeretbe épített antennája - bár nem épp nagy nyereségű - még mindig sokkal hatásosabb, mint ezé a kis nyomorék adapteré. A fizikai kialakítás ennél nem teszi lehetővé a normális nyereséget. Ha egy légtérben van a routerrel / AP-vel, biztos nincs vele gond.
-
And
veterán
válasz SPeti1984 #32038 üzenetére
1.) Egy antennára - mindenféle híreszteléssel ellentétben - nem adható meg egyértelmű hatótáv, még annak minimális értéke sem (értsd: 'x távolságot mindenképpen át fog vinni', mert ilyen nincs). A link egyik eleme az antenna, de ez még nem minden. Komplett, ismert adatokkal rendelkező rendszerre közelítőleg lehet számítani ilyesmit, de ez nem veszi figyelembe a külső hatásokat (csatorna / sáv foglaltsága, zavar), és csakis nyílt térre igaz.
2.) Ha nincs meg a felek között az optikai rálátás, az egész borul, kiszámíthatatlanná válhat a hatótáv illetve nagyon kicsire csökkenhet.
Hiába világít el amúgy, tiszta terepen a te elemlámpád 100m-re, ott még értékelhető megvilágítást létrehozva, mert egy 100m-en belüli házon, fatörzsön, lombkoronán vagy egyéb tereptárgyon nem fog áthatolni a fénye akkor sem, ha a teljesítményét a tízszeresére vagy százszorosára növeled..[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz Fecogame #32065 üzenetére
Attól függ, mit értesz használhatóság alatt: a hardver alapvető képességei nem fognak ettől megváltozni, vagyis az elsődleges korlátai (pl. routolási sebesség a WAN-port felé) is megmaradnak. Viszont kapsz egy sokkal jobban beállítható, kismillió extra beállítással rendelkező szoftvert, amivel olyan dolgokat is megtehetsz (például multifunkciós wifi működés lehetősége, extra szolgáltatások), amit az alap gyári firmware-rel sosem tudnál elérni.
-
And
veterán
válasz Fecogame #32073 üzenetére
Én meg úgy tudom, hogy az az idő elmúlt, amikor csak parancssoros OpenWRT volt. Viszont ugyanazokat a hardver-verziókat támogatja, mint a dd-wrt, ami azért probléma, mert az újabbakat (B5- és C-verzió) egyik sem ismeri, és nagyobb valószínűséggel futsz bele ilyen nem támogatott vasakba.
-
And
veterán
válasz Fecogame #32073 üzenetére
Én meg úgy tudom, hogy az az idő elmúlt, amikor csak parancssoros OpenWRT volt. Viszont ugyanazokat a hardver-verziókat támogatja, mint a dd-wrt, ami azért probléma, mert az újabbakat (B5 és C) egyik sem ismeri, és nagyobb valószínűséggel futsz bele ilyen nem támogatott vasakba.
#32075: Aki használt már bármilyen (persze stabil) 3rd-party firmware-t, annak igen nagy valószínűséggel soha nem fordul meg a fejében, hogy visszategye a gyárit. -
And
veterán
válasz Fecogame #32077 üzenetére
Mármint milyen 'teljesítmény'? 486-asból semmilyen szoftver nem csinál pentiumot. Ha meg az adóteljesítményre gondolsz, akkor a hatás erősen korlátozott lesz: a hardver sem tud annyit, amennyit az új firmware-ben be lehet állítani, és a hatása is csak az egyik irányban (router -> kliens) érvényesül, visszafelé egyáltalán nem. A gyári firmware lecserélésekor első sorban nem valamiféle teljesítménynövelés, hanem a funkcionalitás és a beállíthatóság drasztikus kibővítése a cél.
-
And
veterán
válasz Fecogame #32081 üzenetére
A switch teljesítményére emlékeim szerint nem igazán szokott nagy hatással lenni a firmware, illetve a switch működése eleve nagyon hardverfüggő. Van olyan router is, amely szoftveresen agyhalott állapotában (azaz teljesen hiányzó szoftverrel) is kifogástalanul működik switch-ként, legfeljebb a WAN port is annak a része lesz, így 5 portos switch lesz belőle, ilyennel már találkoztam.
@ #32080: Olyan is előfordul, hogy a gyári alapszoftver kevés kapcsolati szálat kezel a WAN felé, azaz például sok szálon forgalmazó torrent-kliens képes megfektetni a netelérést, de ez csak közvetetten hat a LAN-portok teljesítményére. Egy szimpla, néhány portos nem menedzselhető switch-en sincsen frissíthető firmware, aztán mégis egész jól elvan nélküle. -
And
veterán
válasz woodworm #32084 üzenetére
"Az én hozzászólásomig szó sem volt a LAN portok teljesítményéről, ez csak utólagos összemosás."
Ebben teljesen igazad van, bocs érte, bár nem is haraptalak keresztbe .
Viszont most már tudod, hogy a kérdező ezt írta: "[..] csak a "switch" része gyenge a helyi hálózat kielégítésére", erre linkelsz egy LAN to WAN (NAT) routing tesztet. Az meg már nem switch. -
And
veterán
válasz Fecogame #32161 üzenetére
"2., Mindegyik dd-wrt-ben van miniDLNA?"
Konkrétan egyikben sincs, mivel az egy önálló kiegészítő, amely a k2.6 build-ek alá telepíthető, alapesetben nem a dd-wrt része. Egyébként mi értelme volna DLNA-szervert faragni egy olyan routerre, amely nem rendelkezik háttértárral vagy legalább USB-porttal? -
And
veterán
válasz jaladar #32191 üzenetére
Nagyon kevés információt osztottál meg a rendszerről (kliensgép / wifi-adapter, router vagy modem-router típusa, net jellemzői). A 70% meg nagyjából semmit nem mond el, mivel a százalék nem mértékegysége semmilyen jelszintnek.
Az ebay-ről linkelt kliens-eszköz jellemzői minimum furcsák, hogy finom legyek:
- leírás szerint a/b/g/n, ugyanakkor a működési sáv csak 2,4 GHz-es, az a-szabvány meg nem ott megy, hanem 5 GHz-en (ugyanakkor a hardverre csak b/g/n van ráírva),
- "11a: Up to 300Mbps", a 802.11a szabvány jelzéssebességének maximuma a g-hez hasonlóan 54 Mbps,
- "11n: Up to 300Mbps", mindezt egyetlen antennával, ami lehetetlen: a 300Mbps-es mód MIMO-s, legalább két, fizikailag különválasztott antennát igényel,
- Receiver Sensitivity: 54M: -68dBm@10% PER, ami elég sz@r, de ebben legalább őszinték..
Szóval az aukciós oldalakon ezeket az 'érdekes' adatokkal jellemző hardvereket inkább kerüld. -
And
veterán
válasz mate1990 #32223 üzenetére
1.) Ez egy aktív lineáris erősítő: nem 'szabványokat' támogat, azokhoz lényegében nem kötődik, hanem egy adott frekvenciasávban működő - szinte bármilyen forrásból származó, 2,4 és 2,5 GHz közötti frekvenciájú, eredetileg maximum 30mW-os szintű - jel teljesítményét emeli. Ha egy analóg 2,4 GHz-es TV-jeltovábbítót kötsz a bemenetére, annak a jelszintjét is növeli. Az n-szabványhoz annyi köze lehet, hogy a 802.11n (az összes többi wifi-szabvánnyal ellentétben) nincs fixen sávhoz kötve, azaz mehet 2,4 GHz-en éppen úgy, mint 5 GHz-en. Mivel ez az erősítő 2,4 GHz-es, egy 5 GHz-en működő n-es eszköz jelével nem tud mit kezdeni.
2.) "nem okozna a routerban valami bajt?"
Miért okozna? A megadott teljesítmény adáskor, az antenna felé produkálja, és bár visszafelé (vétel irányban) is van erősítése, az antennáról kapott jelet (vételi teljesítményt) olyan magas szintre nem tudja növelni, hogy az ártson a wifi-eszköznek.
3.) "tudom hogy elvileg törvényellenes de most ezt hanyagoljuk."
Szerintem meg ne hanyagoljuk: mi a lótúróért kell ekkora teljesítmény egy SOHO-kategóriás routerhez? Ha azt gondolod, hogy beltéren megváltja a világot, akkor tévedésben vagy, oda ez nem való. Kültéren meg sokkal több múlhat az antennákon és a kábelezésen, mint a teljesítményen. Extrém nagytávú linkek létrehozásában esetleg segíthet, de arra is vannak céleszközök.
4.) "szóval működne ez a ketyere nekem a routerommal?"
Működni éppen működhet, de ez olyan, mintha F1-es autó kerekét raknád egy Trabantra, hogy attól majd biztos jobban megy. Meg aztán a TL-WR843-as egy - n-szabványú működésnél - MIMO-képes router, na azt el is felejtheted egyetlen ilyen kütyüvel, mivel ahhoz mind a két antenna jelét egyszerre kell továbbítani.
Mod: @ #32224: "Szerintem először azt a hanyagolandó kérdést kell tisztázni: törvényellenes-e vagy nem? A jelerősítés lenne törvényellenes szerinted?"
Ezen nincs mit tisztázni: a megengedett EIRP a 2,4GHz-es sávon 100mW (+20dBm), amit egy ilyen erősítő és egy nagyobb nyereségű antenna akár 33...37 dB-lel léphet túl, azaz akár ötezerszeresen haladhatja meg az EIRP a maximált értéket. Ha nem is törvény-, de minimum szabálysértő, ráadásul igen nagy kitolás a környékbeli wifi-használókkal.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz peter_23 #32270 üzenetére
Az meredek volna, ha egy nyílt wifi-re csatlakozva személy szerint vissza tudnának követni, hiszen 1.) router mögött voltál, aminek az internet felé csupán egyetlen IP-je van, belül meg akárhány felhasználója, 2.) Ha senki sem kérdezte, hogy te ki vagy, akkor amúgy sem tudják, kik használták személy szerint az adott hálózatot. Viszont ha megrendeltél valamit, akkor jó eséllyel valamilyen webhelyre beléptél, azonosítót és / vagy egy csomó személyes adatot adtál meg, ami simán felfed(het)i a kilétedet, ha szükség volt ilyen adatokra. Ez pedig független attól, hogy te hol és milyen körülmények között voltál a netre csatlakozva.
-
And
veterán
válasz cellpeti #32284 üzenetére
A "jelerősítő" alatt véletlenül nem repeatert avagy jelismétlőt értesz? Mert ha igen, akkor azon nem tudsz csatornát váltani: egy kliens sem tud önállóan más csatornára költözni, mint az az AP, amelyre csatlakozik, és egy repeaternek is muszáj ugyanazon csatornán maradnia, mint amelyiken az első (ismétlendő) AP / router lakik.
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz dvarga #32338 üzenetére
Nem érthetetlen, amit szeretnél, hanem értelmetlen. Wifi-eszközöket nem kötünk össze antennakábellel az antennacsatlakozásaik között, főleg nem olyannal, ami vélhetőleg TV-antennához való, 75Ω hullámimpedanciájú, de egyáltalán semmilyennel sem. Több elméleti és gyakorlati problémát is felvet, kezdve azzal, hogy nem túl alacsony, hanem épp ellenkezőleg, túlságosan nagy jelet adna egymás felé a két eszköz, még az ilyen hosszú kábel csillapítását figyelembe véve is. Aztán folytatódna ott, hogy ha valóban TV-koaxról van szó, akkor illesztetlen lenne a rendszer, és a wifi-hez való RF-csatlakozókat sem nagyon tudnád rászerelni, ráadásul még 802.11n szabványú eszközök egyetlen jelfolyamánál is lassabb sebességet kapnál (hát még ha nem is n-es, csak b/g-s routerről és kliensről van szó), miközben egy cat5e UTP-kábel is gigabites átvitelre képes. De mindezektől függetlenül totálisan őrült ötlet . Ilyet nem csinálunk.
Lehetőségek:
1.) A meglévő rendszer normális térerejűvé varázslása: irányított antennák a házfalon kívül, egymásra optikai rálátással. Szinte bármilyen kisebb nyereségű antenna megfelel, de mindenképpen kültérre kell azokat telepíteni. Ezekhez húzhatsz koaxot egyik oldalon a router, másikon a kliens-eszköz felé, de nem TV-rendszerhez valót, hanem 50Ω-os típust.
2.) Helyi hálózat kábelezése, párezer forintból megoldható, és ha már úgyis van a két helyszín között kábel, akkor a nyomvonal is adott, esetleg be is húzható a régi kábellel az új (ha már a régi nem kell).
De wifi-t úgy, ahogy te elképzelted, nem erőszakolunk meg. -
And
veterán
Egyáltalán hogy kötötted össze ezt fogalmilag a wifi-vel? A TV működéséhez kell wifi?
Az egy USB-s műsorvevő tuner, kizárólag annyiban hasonlít egy wifi-klienshez, hogy van rajta antennabemenet, meg hogy pendrive formája van (persze tuner és wifi-kliens sem csak USB-s kivitelben létezik).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Én nem látok rajta semmi ilyesmit, és egyáltalán utalást sem a wifi-re.
"(gondolom átlehet küldeni a tv jelet másik gépre)"
Az ismertetője ennyit ír erről: "The included DistanTV software allows themto stream TV to other PCs on a local network."
Vagyis a hozzáadott szoftver képes streamelésre helyi hálózaton keresztül, így lehet akár másik gépen is nézni a vett műsort. De ennek a képességnek nincs köze a tuner hardveréhez, hiszen az nem hálózati eszköz.
Új hozzászólás Aktív témák
- Autós topik
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- Hearthstone: Heroes of Warcraft - free online CCG
- Gumi és felni topik
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- EAFC 24
- Folyószámla, bankszámla, bankváltás, külföldi kártyahasználat
- Ilyen lesz a CMF Phone 1
- Kínai, és egyéb olcsó órák topikja
- Mibe tegyem a megtakarításaimat?
- További aktív témák...
- Lenovo Thinkpad P70 " szép állapot "
- MacBook Pro (15", 2019 Mid)
- Lenovo ThinkPad T470s, I7-6600U, 8GB RAM, FHD, 2 év garancia, áfás számla! (41)
- DELL 7070 SFF Core i7 8700 vagy i7 9700 8/16GB DDR4 250GB M.2 SSD számla + gari - több db
- Lenovo ThinkPad T470s, I5-7300U, 16GB RAM, FHD, 2 év garancia, áfás számla! (39)
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen