-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
Némi pontosítás: 71 mW-os korlát nem létezik (utóbbi érték a DD-WRT v24-es verzióinak TX-power alapértéke), hanem 100mW EIRP. Egyébként soho-kategóriás routerek fizikailag nem is tudnak ennél nagyobb teljesítményt, hiába is lehet egyes fw-ekben ennek akár a többszörösét beállítani. Ez a 100 mW EIRP pedig a szokásos 2,1 dBi-s félhullámú dipól nyereségével számítva 61 mW antennába táplált adóteljesítményt (ez lenne a TX-power, hisz a firmware nem tudhatja, hogy mekkora a routerre kötött antenna nyeresége) enged meg.
Az viszont való igaz, hogy a teljesítmény növelése nem igazán jelentkezik olyan klienseknél, amelyek gyenge vételi képességgel és kis nyereségű / méretű beépített antennával rendelkeznek. Ahhoz drasztikus teljesítménynövekedésre lenne szükség, ami nem igazán megoldható, és amúgy értelme sem sok lenne. Úgyhogy én is vezetékes megoldást (odébb kábelezett AP) vagy ha az nem megoldható, esetleg repeatert javasolnék, annak a hátrányaival együtt. -
#36731
And
veterán
fireman123
#36727
And
veterán
válasz
fireman123
#36727
üzenetére
Próbálkozhatsz a repeater néhány beállításának megváltoztatásával, hátha segít valamennyit. Például a wifi-mód lehet 802.11g-only, ha már egyszer olyan routered van. Nem kell semmilyen mixed / kevert mód, és ugyanez igaz a kliens-laptopra és a routerre is. Aztán ha van rá mód, a router és a jelismétlő advanced wifi konfigurációjánál a 'preamble' nevű paraméter értéke lehet 'short' vagy legalább 'auto' (bár utóbbi biztos nem fog nagyságrendeket javítani az átvitelen).
-
#36737
And
veterán
fireman123
#36736
And
veterán
válasz
fireman123
#36736
üzenetére
Ha a repeater közelében vagy, mindenképp jó lesz a térerőd, csakhogy ez ugye nem jelenti azt, hogy az első router és a repeater között is megfelelő a kapcsolat. A kliensgép viszont az átviteli láncból csak ezt az utolsó láncszemet látja és használja, ez a jelismétlés lényege. Mivel nálad akkor is annyi a sávszél, amennyit mértél, ha egy légtérbe teszed a jelismétlőt a routerrel, ott valami egyéb probléma is lehet, de innen nem tudható, hogy az micsoda (beállítási gond, más hálózatok által túlságosan foglalt csatorna, vagy több, az első routerre felkapcsolódó kliens jelenléte). Érdemes belenézni olyankor a repeater által mutatott státuszoldalba, ha van neki olyanja, hogy milyen sebességgel és jelszinttel kapcsolódik az első (WRT54GL) routerre. Mod: vagy ha lehetővé teszi a LAN-portján kliensgépek csatlakozását, akkor azt is megtudhatod, hogy kábellel csatlakozva a repeaterre mekkora az átviteled sebessége (a router és a repeater - mint wifi kliens - között).
[ Szerkesztve ]
-
#36748
And
veterán
fireman123
#36746
And
veterán
válasz
fireman123
#36746
üzenetére
"..ezt hogyan tudom megtenni? A repeater kezelőfelületén nem látok semmi erre utalót, ott hasonló beállítási dolgok vannak mint a WRT54GL kezelőfelületében...."
Valami státuszféleség csak van ott, amiből kihámozható az aktuális linksebesség. Ez mellesleg megnézhető az első routeren is, bár elég régen láttam WRT54GL-t a gyári felületével, 3rd-party firmware-ek alatt mindenképp látható az aktuális kapcsolódási sebesség.
"ha jól értelmezem akkor ez az érték a router és a repeater közötti wifin átvitt sávszélességet mutatja?"
Mindenképp azt kell mutassa, mivel az a lánc leggyengébb eleme, ami korlátozza. Egyébként az internet aszimmetrikus elérési sebessége miatt ilyenkor célszerűbb lenne helyi hálózatban mozgatott adatok segítségével mérni a gyakorlati átvitelt, mert előbbinél a feltöltési 4 Mbps mindenképp limitál, és LAN-ban nincs értelme az up / down sebességek megkülönböztetésének sem. Persze a letöltési sebesség csökkenéséből így is látszik a wifi limitje.
"Ha a repeaterhez is wifin kapcsolódok a laptoppal akkor már csak 4/4 a sávszélesség, tehát a LAN kapcsolathoz képest lefelezi, ezzel gondolom nem sokat lehet tenni."
Ezért kellene megnézni a router - repeater közötti linket. Ha annak sebessége már kiült a g-szabvány tetejét jelentő 54 Mbps-re, akkor egyéb problémák is lehetnek, amelyekkel talán lehet kezdeni valamit. Ezekre már korábban adtam tippeket, például a szabvány fixálása g-only módra. Van még több, a vezeték nélküli átvitelre vonatkozó paraméter, amely befolyásolhatja az átvitelt, de ezek közül néhány eleve nem érhető el pl. a WRT54GL gyári szoftvere alatt, illetve nagy valószínűséggel úgy is default értéken vannak. Ilyenekre gondolok: preamble hossza (ezt korábban is említettem, ez a rádiós adatcsomag bevezető hossza), frame burst engedélyezés (több csomag egyszerre, ritkább visszaigazolásokkal), fragmentation- és RTS-threshold (az adatcsomag darabolási és RTS-CTS visszaigazolási mérethatárára vonatkozik), beacon interval (szinkronizálási időköz), transmission rate (nem árt automatikus beállításon hagyni). Igen valószínű, hogy ezek elpiszkálásával jelentősen tudod rontani a jelenlegi átvitelt![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, ha nem tudod, mit csinálsz pontosan. De azért 1-2 még segíthet is.
Mod: ami még kimaradt, az az, hogy nem árt egy kevéssé foglalt csatornát használni (ehhez nyújthat segítséget egy a kliensgépen futtatott hálózatfigyelő és 'térerőmérő' program, mint az inSSIDer és társai), bár elég valószínű, hogy a jelenlegi csatorna is eléggé tiszta, mivel router - kliensgép felállásban szépen közelíted a 802.11g-től várható maximum átvitelt.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Ha függőleges helyzetbe állított antenna esetén a kliens nem a router síkjában (vagyis azzal egy szinten) van, az magyarázat lehet a gyengébb jelre, mivel a körsugárzó botok kizárólag az antennára merőleges irányban tudnak erősebben nyalábolni, az a fő sugárzási irányuk. De beltéren ennek nem szokott túl nagy jelentősége lenni a sokszoros visszaverődések okán, így az is lehet, hogy belül vagy a csatlakozónál kontakthibás az antenna. Az összevissza ugráló sebesség is ingadozó jelszintre utal, ilyet egy (jól működő) antenna nem igazán produkál, mivel mégsem változtatja pillanatról pillanatra a nyereségét
. Feltételezzük, hogy a kliens sem mozog közben, és a csatorna sem zavart. -
And
veterán
Kérdés, hogy mennyire nincsenek azonos síkban, mekkora a szögkülönbség. Az eltérő telepítési emelet nyilván más kategória, mint az, ha a router a szekrény tetején van, a kliens meg az asztalon.
A kontakthiba meg elvi lehetőség ugyan, de a valós esélye azért kicsi, esetleg tényleg a csatlakozása nem megfelelő. Az ingadozó sebesség a legérdekesebb, érdemes lehet a jelszint figyelése az idő függvényében (stabilan tartott klienssel), amire az inSSIDer például ad lehetőséget. -
And
veterán
"inSSIDer meg fizetős ahogy nézem, esetleg valami ingyenes alternatíva?"
Hogyne, ott vannak a régebbi, még ingyenes inSSIDer-verziók (3.x), pl.: [link].
Próbaként most tedd vissza a régebbi 5dBi-s antenná(i)dat: ha azokkal is ugrál, máshol van a bibi, de ha nem, akkor az új antennával vagy a csatlakozásával van valami baj. -
And
veterán
Bárminek lehet hozzá köze, de az eddigi leírásod szerint egyértelműen az antennacseréhez kötötted a jelenséget, firmware-ekről szó sem esett. Ezért írtam, hogy próbáld ki mindkét antennával és figyeld a térerő időbeni változását az inssider-rel. Ezt máshogy nem lehet szűrni, csak ha a lehetséges tényezőket szépen kizárod.
-
And
veterán
"[..] ezzel most a sebesség 48 és 54Mbps közt ugrál"
Ennek nem tulajdonítanék nagy jelentőséget, mivel egyetlen lépcsőről van csak szó, vagyis ilyenkor a vételi térerő valószínűleg éppen határon van az 54 Mbps-es kapcsolathoz minimálisan szükséges szint közelében, néha alatta. A 10 / 36 Mbps sokkal aggasztóbb, mivel elvileg egy nagyobb nyereségű antennával kaptad, és az már több sebességlépcsőt is átfog (12-18-24-36 Mbps), azaz az előbbinél nagyobb jelszint-ingadozást feltételez.
"[..] a link quality nem esik 80% alá, a signal strength pedig 45-50% közt ingadozik."
Sajnos ezek a százalékos értékek továbbra sem hordoznak hasznos információt, mivel a jelentésük ebben a formában értelmezhetetlen, a százalékokat nincs mihez kötni, bármennyire is szeretik ezeket a gyártók
.
Várjuk az inSSIDer-rel kapott eredményeket, amelyek a vételi jelszint időbeli változását mutatják az egyik illetve a másik antennával (úgy, hogy közben lehetőleg minden más - legfőképp a router és a kliens helyzete - változatlan marad, emberek sem mászkálnak, csak az antennákat cseréled le a routeren), mindkettővel legalább 1-2 percen keresztül mérve. -
And
veterán
válasz
akos86
#36801
üzenetére
10..11 ezer forintért szerintem meglehetősen drága (az árgépen minimum ennyiért látni). Felettébb érdekes, hogy ennél még a TP-Link saját 24 dBi-s gridje is olcsóbb, de mindenképp vannak ennél jobb ár / érték arányú típusok is: [link]. Úgy tűnik, a gyártó némi felárat kér a márkanév ismertségéért. A konkrét tapasztalat meg ugyan jelenthet valamit, de annak csak úgy van értelme, hogy ha a felhasználó azt is hozzá teszi, hogy milyen körülmények között és miféle eszközökkel párosítva használja ezt az antennát, mivel önmaga az antenna nem határoz (mert nem is határozhat) meg olyan paramétereket, mint például a garantált összeköttetési távolság. Szerencsés esetben és jó feltételek mellett _akár_ kilométeres link is létrehozható ilyenekkel (persze nem úgy, hogy a 'túloldalon' csak egy beltéri router van a saját antennájával).
Yagi: léteznek normális típusok, de a választékot elnézve igen ritka az olyan. Az aukciós oldalak (Vatera, eBay) tucatkacat yagi-antennákkal van tele, amelyekre hihetetlen és épp ezért hamis nyereségadatokat adnak meg, de legalább olcsók. A valóságban - elfogadható méret és elemszám mellett - nem igazán képesek 17..18 dBi feletti nyereségre, és utóbbihoz is közel 1m-es gerinchossz és megfelelő számú direktor elem kellene. Ekkora nyereséget pedig jobb panelek is tudnak. -
And
veterán
válasz
akos86
#36803
üzenetére
"Az antennát a tetőre helyezném majd a padláson laptoppal szépen konfigurálnám."
Ok, csak épp az nem derül ki, hogy mire (milyen gyártmányú és funkciójú wifi eszközre: AP, kliens) csatlakozna és miféle, milyen hosszú kábellel, vagyis hogy egyáltalán milyen típusú és távolságú link kiszolgálására kellene. Konfigurálni meg ugye nem az antennát fogod, hanem a wifi-eszközt, amelyre csatlakozik.
"Esetleg erről vélemény?"
Semmilyen lényeges adatot nem közöl az eladó: nem tudjuk az antenna nyereségét (!), gyártóját vagy típusjelét, a kábelének fajtáját, csak azt hogy egy yagi, amelyre egy viszonylag vékony 5m-es koaxkábel csatlakozik, a másik végén meg egy RP-SMA dugó van (ránézésre, ezt helytelenül SMA-nak írta). A nyeresége a méretéből adódóan legfeljebb 15 dBi lehet, amihez a legjobb esetben is minimum 2,5..3 dB kábelveszteség társul, vagyis az effektív nyeresége alig üti meg egy filléres biquad szintjét, ahhoz képest meg nem olcsó és nyilván garancia sincs rá. Egy új, garanciás darab alig drágább (jelenleg ingyenes kiszállítási akció mellett hirdetve), és erről legalább tudni is valamit: [link]. Igaz, pillanatnyilag nincs készleten és ehhez nincs hosszú kábel, de annak a hosszát illetve veszteségét amúgy is illik minimális értéken tartani, vagyis a wifi-eszközt célszerű az antenna mellé telepíteni. -
#36831
And
veterán
beleszólok
#36830
And
veterán
válasz
beleszólok
#36830
üzenetére
"Az előbb túrni kezdtem a netet és valahol azt olvastam, hogy ha nem az 1,6,11 csatornák valamelyikét használjuk, akkor katasztrofálisan gyér performanciával szembesülhetünk. WTF?"
Ez ebben a formában nem fedi a valóságot (de finoman írtam), vagy csak félreértelmezted. Arról van szó, hogy a wifi-rádiócsatornák az analóg TV- és rádiócsatornákkal ellentétben 'átfedik' egymást, mivel a wifi-csatornák közötti távolság (5 MHz) csak közel ötöde az egyetlen wifi-hálózat által elfoglalt spektrumnak (802.11b/g: 22 MHz). Vagyis mindössze három darab tiszta, átfedés nélküli csatorna létezik a 2,4 GHz-es sávon (az n-es wifi képes 40 MHz-es sávszélt is foglalni, akkor még annyi se). Tehát az amerikai elrendezés alapján, amely eleve csak 11 csatornát ismer, ez a 3 csatorna az 1-es, 6-os és a 11-es. Ezek nem valamiféle 'kitüntetett' csatornák, csak így jön ki a lépés. Nálunk lehetne 1, 7, 12 is, illetve bármely más elrendezés, melyekben a csatornák közötti különbség minimum öt. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha valaki a közelben csak a 3-as csatornát használja, és a többi tiszta, akkor neked a 8-as számú lehet az ahhoz legközelebbi átfedés nélküli csatornád. De ha a 10-est (vagy akármit a 8-as felett) választod, ugyanaz lesz az eredmény. Tehát ismét: az 1, 6, 11 nem valami szentírás eredménye, és abszolút nem azt jelenti, hogy a többi ab ovo szar lesz.
" = a jelerősség alapján úgy saccolom, az engedélyezett 100mW többszörösével"
Ezt szinte ki is zárhatod: szolgáltató biztosan nem osztogat szabálytalan EIRP-értékű routereket. Te pedig meg nem mondhatod onnan, hogy az biztosan túlzott teljesítményű, mivel ez erősen lehetetlen feladat. Egyszerűen túl közel van, ennyi lehet az oka az erős jelnek. -
#36834
And
veterán
beleszólok
#36832
And
veterán
válasz
beleszólok
#36832
üzenetére
Ok, az illető valóban valami ilyesmit említ ("The result is that if you use an overlapping channel (anything other than 1,6,11), you get terrible performance and you make everybody else's performance worse."), csakhogy ez szerintem állja meg a helyét. Egyrészt - szerencsére - nem mindenki csak e három csatorna valamelyikét használja, másrészt egy hálózat jelének spektrális eloszlását sem úgy kell elképzelni, hogy a közepétől egy csatornával távolabb is ugyanakkora teljesítménysűrűséget generál, mint 3-4 csatornával odébb. A névleges csatornától távolodva a jel erőssége csökken, az átfedés egyre kisebb lesz, de csak öt csatornányi távolságban tűnik el teljesen. Tehát ha nem találsz átfedéstől teljesen mentes csatornát (ami sűrűn lakott helyen, többszintes társas- illetve panelházban nem ritkaság), akkor jársz a legjobban, ha a választott csatornán illetve közelében az idegen hálózatok térereje gyenge, vagy legalábbis gyengébb, mint más csatorna környezetében. Ha az idegen wifi-k egyformán fedik a sávot, minden csatornán kábé azonos térerővel, akkor persze lényegtelen, hogy melyik csatornára teszed a saját AP-det, mindenképp átfedésbe kerülsz másokkal. A sávszélességed lehetséges csökkenése egyébként nem csak a térerőtől függ, hanem attól is, hogy az idegen hálózatokon mekkora adatforgalom zajlik, de egyrészt ezt egy inSSIDer nem fogja neked elárulni, másrészt ez az időben nyilván nem állandó.
Tehát továbbra sem értek egyet azzal, hogy az említett 'átfedés nélküli' csatornáknak minden helyzetben kitüntetett szerepe lenne, mert a valóságban nincs két egyforma környezet, a spektrum sosem egyformán foglalt. Vagyis a környezet erősen megszabja, hogy melyik az ideális csatorna. Némely router automatikusan képes ráállni egy szabad csatornára, persze a trükk sikeressége függ attól, hogy mennyire van még szabad csatorna a környéken. A sáv szélei a zavartatás szempontjából jobbak lehetnek (hiszen ott csak a spektrum 'egyik oldaláról' lóghatnak be idegen hálózatok, viszont láttam már olyat, hogy a sávszéleken gyengébben teljesít egy hálózat még akkor is, ha egyébként a spektrum tiszta. Ez nyilván eszközfüggő, és normális esetben nem szabadna előfordulnia.
Mod @36833: "Viszont az érdekes, hogy az 1-4 csatornákon a routerem szerint szinte nincs is forgalom (a látható routerek jelerőssége -80dBm környékén van szerinte és összesen két-három látszik csatornánként), mégis használhatatlan az a tartomány."
A sávot nem csak a wifi használhatja. Előfordul, hogy az adat, amire te alapozol, nem valós. Többször említettem már, hogy attól, hogy az inSSID-er vagy a router hálózatkereső funkciója nem lát valahol hálózatokat, még nem jelenti azt, hogy ott nincs is semmi. Hálózatkeresésnél gyakran még a rejtett SSID-vel konfigurált AP-k sem tűnnek fel, hát még azok az eszközök, amelyek nem wifi-k. A kliensek és hálózatkereső programok nem valós spektrumanalizátorok, a wifi-n kívül más jel észlelésére és értelmezésére nem képesek. Márpedig egy ISM-sávról beszélünk, amelyet egy csomó más kis teljesítményű eszköz igénybe vehet, lásd például: bluetooth.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Ha már privátban is kérdezted
A két sávnak elvileg nincs ráhatása egymásra. Ha az 5 GHz-et nem használod (vagyis nincsenek 5 GHz-en működő klienseid), akkor lényegében olyan, mintha ott sem lenne. A kliensek nem vesznek róla tudomást, és az 5 GHz-es fokozat működése a 2,4 GHz-es jelre sem hat vissza. Ettől a router 2,4 GHz-es tulajdonságai nem változnak akkor sem, ha kétsávos antennái vannak (egyébként ez csak kívülről tűnik egyetlen antennának, valójában az tokozaton belül a két sávhoz tartozó rezonáns elemek fizikailag nem ugyanazok, lásd pl. itt: [link]). Ha nincs 5 GHz-es forgalom, mindegy, hogy kikapcsolod-e, mivel akkor a router 5 gigán csak nagyon rövid időtartamú adatcsomagokat továbbít, azokat is viszonylag ritkán. Akkor már inkább energiaspórolás okán kapcsold ki, bár túl sok plusz teljesítményt valószínűleg nem fogyaszt e miatt. -
#36879
And
veterán
DataTraveler
#36873
And
veterán
válasz
DataTraveler
#36873
üzenetére
Amikor azt szoktam említeni, hogy a gagyi dzsunkagyártók már azt sem tudják, mekkora értékeket hazudjanak egy wifi-eszközre, akkor kb. erre szoktam gondolni. Ez a nagyotmondás csimborasszója, a világrekorder, a non plus ultra. Hogy 8000 mW egy USB2-es cuccnál (ami legfeljebb 2,5W-ot tud leadni, aminek 15..20%-a alakítható 2,4 GHz-en RF-teljesítménnyé), meg 58 dBi antennanyereség (egy méteres paraboláé meg 24 dBi)? Komolyan, ez már egyszerűen fájdalmas. Itt bővebben is írnak ezekről a "műszaki adatokról": [link]. Ez sajnos egy rakás kaka
. -
And
veterán
válasz
Locksmith
#36892
üzenetére
"Mekkora hatótávolságnak kellene lennie falak között nagyságrendileg egy ilyen antennának?"
Ezt senki sem fogja neked egyértelműen megmondani, merthogy ez nem lehetséges. A százalék nem mértékegysége a jelszintnek, a dBm már igen, de nem is lejjebb kéne tolni, hanem abszolút értékben feljebb, mivel vételkor negatív nagyságrendben van. egyébként -64 dBm már nem számít kevésnek, zavartatás nélkül elegendőnek kellene lennie a legnagyobb linksebességhez is. A szomszédok csatornát meg nem elegendő egyszerűen kikerülni, mivel a szomszédos csatornák között átfedés van, ami teljesen csak 5 csatornával odébb szűnik meg. Vagyis ha a szomszéd a sáv valamelyik középső csatornájára (ami a valóságban az előzőek alapját több csatornányi foglalást jelent) települt, ráadásul ő is n-es és 40 MHz szélességű hálózattal, meg te is 40 mega rádiós sávszéllel, akkor egyszerűen nem fogtok mindketten átfedés nélkül elférni a sávon. Vagyis ha ilyen esetben a szomszéd hálózata is jó térerővel vehető, mindenképp valamekkora lassulás lesz az eredmény.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
Elméletben ugyan szépen hangzik ez a parabolás megoldás, de a gyakorlatban azért problémás:
- ugyanúgy kültérre kell vinni a stick-et, ami nem vízálló (és az USB csatlakozója sem az),
- egy másfajta fejhez tervezett tükör fókuszpontjába csak gányolva tudod feltenni az adaptert,
- ki kell találnod a megfelelő polarizációt (a stick helyzetét),
- rögzítened kell valahol a parabolatükröt,
- el kell találnod a megfelelő irányt, ami még primfókuszos tükörrel sem egyszerű, hát még ofszet-kivitelűvel.
Egyébként a legfőbb gond még mindig a kültérre helyezéssel van, hiszen a parabolás macera egyéb nehézségeit az akaraterő még csak-csak legyűri valahogy. -
And
veterán
Említettem már, hogy egy paraboloidot nem annyira egyszerű összehozni
? Különösen úgy, hogy a sugárzót (feed-antennát) is te rakod bele, sakkozhatsz a polarizációval, a fókuszpont pontos helyével és az irányba állítással. Sajnos ez van. Sok esetben az, hogy kültérre teszed az antennát olyan helyre, ahonnan optikailag rálát a mobilcellára, már az is elegendő lehet. -
#37002
And
veterán
beleszólok
#36999
And
veterán
válasz
beleszólok
#36999
üzenetére
"Úgy emlékszem, gyárilag sok router csak 50% (vagy 50mW?) körül ad, miközben itthon 100mW a max."
Ismét: a 100 mW-os / +20 dBm-es limit nem az adóteljesítményre (amit a router táplál az antennába), hanem EIRP-értékre vonatkozik, tehát benne van az antenna nyeresége is. Ergo nem mindegy, miféle antennába toljuk a wifi-eszköz által biztosított adóteljesítményt. Némelyik TP-Link routert, a WR741 is gyárilag 5 dBi-s (lineáris egységekben: ~ 3,16x-os nyereség izotrop sugárzóra vonatkoztatva) antennával adják, vagyis azok adóteljesítménye a limit betartásához csak 31,6 mW (+15 dBm) lehet. Ami azt is jelenti, hogy nagyobb antennát rászerelve - az antenna fő sugárzási irányára értve - egyből túlléped a 100 mW-ot. Olyan trükköt pedig, hogy a firmware figyelembe vegye a felhasznált antennát is az adóteljesítmény beállításakor, soho-kategóriában eddig csak Ubiquiti gyártmánynál (airOS firmware) láttam, és természetesen neked kell megadnod a nyereség értékét, mivel magának az eszköznek fogalma sem lehet arról.[ Szerkesztve ]
-
#37004
And
veterán
beleszólok
#37003
And
veterán
válasz
beleszólok
#37003
üzenetére
Valóban, elég sok gyári firmware dolgozik fix teljesítménnyel, 1-2 generációval ezelőttig kifejezetten ritka volt, hogy azt a felhasználó által lehessen állítgatni. Amúgy persze soho-routerektől nem is szabad elvárni pár dB-nél nagyobb pontosságot /kisebb hibát/, tehát a valóságban ilyen kis értékű nyereségnövekedés nem számít annyira (meg sajnos a gyakorlatban sincs meghatározó előnye, főleg zárt térben).
-
#37012
And
veterán
beleszólok
#37011
And
veterán
válasz
beleszólok
#37011
üzenetére
"viszont hogy állapítod meg, hogy aki csatlakozni próbál wifi-n, az milyen eszköz?"
Itt lehetne bohóckodni az OUI-adatbázissal, bár ember legyen a talpán, aki erre a megfelelő feltételt (mobil / nem mobil) eldöntő lekérdezést megírja. Már csak azért is, mert a wifi-chipset gyártója nem feltétlenül egyezik a mobil eszköz gyártójával. Vagy szóba jöhet még pl. a bejelentkező dhcp-kliens hostneve is (Andriod OS-sel rendelkező eszközöket rendszeresen "andriod-xxxx" néven látom a kliensek között). Szóval ilyen firmware-t vagy kiegészítőt egészen biztosan nem lehet minden fáról leakasztani, pláne nem minden eszközhöz. Úgyhogy nagy átlagban valóban elég halott ügy, ha minden pontját komolyan akarjuk venni az eredeti feltételeknek, pláne ha nem e-mail üzenetre gondolt.. -
#37274
And
veterán
eestipoika
#37271
And
veterán
válasz
eestipoika
#37271
üzenetére
"Ha jól értem ez egy irányított antenna"
Hát ennél irányítottabb már valóban nem nagyon van
. Ezzel néhány fokon (!) belül el kell találjad az irányt, mert egy 24 dBi-s grid / paraboloid hasznos nyílásszöge csak ennyi. 50 méterre különben igen erős túlzás egy ilyen méretű és nyereségű antenna felszerelése különösen úgy, hogy a terep akadálymentes és a szabad rálátás biztosított (?) a felek között.
"Kérdés: az lehet-e ennek az oka, hogy egy olyan 3m-es antenna hosszabbított használok, ami elég vékony átmérőjű (talán nem valami tökéletes a szigetelése?)."
A 3m-es kábel ekkora linktávon nem igazán számíthat: ha minden egyéb jó, akkor még cérnavékony koaxkábellel szerelve sem lesz olyan nagy a tápvonal csillapítása, hogy amiatt ne működjön. A szigetelésnek ehhez nem sok köze van, a kábelcsillapítást nem attól függ (különösen nem a külső köpeny anyagától). A kábel vastagsága természetesen számít, de nem a szigetelés miatt (például az RG58 és a H155 típusú kábelek azonos méretekkel és hullámimpedanciával rendelkeznek, utóbbi fajlagos csillapítása 2,4 GHz-en mégis dB-ben feleakkora, mint az előbbié).
"A másik kérdésem, hogy sok helyen láttam, hogy nem vízszintesen hanem függőlegesen helyezték el az antennát. ennek mekkora jelentősége van jelerősség szempontjából?"
Természetesen számít az elhelyezés, és nem a 'gyári ajánlás' miatt: a pozíció (a sugárzóelem helyzete) megszabja az antenna polarizációját. A fotón látható állásban szerelve az antenna vertikálisan, 90°-kal elforgatva pedig horizontálisan polarizált lesz. Ez részben szabad választás kérdése, ha mind a két oldalon telepített antennára van ráhatásod, a lényeg, hogy egyformán (egy irányban / síkban) legyenek polarizálva, különben erős csillapítás lép fel az átvitel során.
A problémát a következők okozhatják:
- Túloldali antenna (erről semmit sem írtál). Ha ott nincs semmilyen kültéri antenna, akkor ne csodálkozz: kültéri linkhez mindkét oldalra falon kívül szerelt antennák szükségesek a megbízható átvitelhez. Ha a lakásban mindössze egy laptoppal és annak a saját antennájával vagy felszerelve, akkor nincs min csodálkozni. Egyébként a legkisebb kültéri irányított antennákkal is problémamentesen kellene mennie egy ilyen kis távú kapcsolatnak, ha az antennák látják egymást.
- Kontakthiba a kábelnél, leginkább a csatlakozóknál, ezt műszerrel érdemes bekötés előtt ellenőrizni. -
#37277
And
veterán
eestipoika
#37276
And
veterán
válasz
eestipoika
#37276
üzenetére
Ha a meglévő TL-2409-es antennádat ki tudod szerelni kültérre (falon kívülre vagy padlástérre), akkor nem hinném, hogy gondjaid lesznek a kapcsolattal (mod: persze utóbbit is vertikális polarizációba kell állítani). A TL-WR741-es router pedig működik kliens-módban, ha máshogy nem, 3rd-party firmware-rel biztosan. De ez csak vezetékes elérést tesz lehetővé az egyik LAN-portján keresztül. Ahhoz a lakásodon belül egy újabb AP-t (vagy routert AP-módban) kell telepítened, és a külső link rádiócsatornájától jó távolra kell állítanod, hogy normális vezeték nélküli elérést adjon házon belül.
[ Szerkesztve ]
-
#37281
And
veterán
eestipoika
#37280
And
veterán
válasz
eestipoika
#37280
üzenetére
Ez az ötlet szinte minden második héten előkerül, de sajnos felejtsd el! Olyan nincs, hogy egy kétantennás router egyik antennáját kivezeted a külső antennára, a másik meg majd belül ad lefedettséget: nem erre való, a két antenna egyetlen rádiómodulhoz tartozik. Vagy az egyik, vagy a másik antennát használja (802.11a/b/g esetén legalábbis), a másikat meg szépen lekapcsolja.
-
#37290
And
veterán
eestipoika
#37282
And
veterán
válasz
eestipoika
#37282
üzenetére
"Hát pedig az én esetemben ez így működik és úgy tűnik, hogy mindkét antenna nyomja a netet."
Úgy tűnik igen. Csakhogy ez csalóka.
A TL-WR841 egy b/g/n-szabványú router. A két antenna együttes használatára van szüksége a 300 Mbps-es n-módban (MIMO-működés). Ha n-szabványú a beállítás, és szétválasztod az antennákat, akkor eléred, hogy soha az életben nem kaphatod meg a maximális 300 megabites linksebességet, legfeljebb a felét.
"A méréseim szerint nem kapcsolta le egyik antennát sem."
Ezt mivel mérted? Az, hogy sikerült kapcsolódnod, még nem mérés. Ha az egyik antennát letekered, akkor nyilván a másik fog működni, észrevétlenül és automatikusan (mikroszekundum nagyságrendű idő alatt) arra kapcsol a router, ez az antenna diversity lényege.
Ha b/g-módban csatlakozol, akkor a router igenis kapcsolgatja az antennákat, csakhogy a térerő (egészen pontosan a vételi bithibaarány) függvényében. Vagyis egyetlen klienssel ezt nem fogod észrevenni, mert a router azt az antennát fogja használni az egy szem kliensedhez való kapcsolódáshoz, amelyiken az épp normálisan vehető: ha az irodában vagy, akkor a belsőt, ha meg gyengén, de a külső gridre kapcsolódsz, akkor azt. Ha a diversity-módú kétantennás router antennáit szétválasztod, a következő furcsaságokkal szembesülhetsz:
1.) Kizárólag egyetlen wifi-klienst használva semmit nem veszel észre. Azonban több kapcsolódó kliens esetén, ha azok a szétválasztott terekbe helyezett antennák közül nem az azonost látják 'erősnek', vagy a másikra egyáltalán nem volnának képesek kapcsolódni, akkor a mozgó kliensek egyszerűen leszakadnak, vagy gyenge térerővel (és kis linksebességgel) tudnak csak kommunikálni.
2.) Ugyanez igaz az olyan működésre, amit a #37280-ban vetettél fel. Ha itt kliensként vagy repeaterként használnád a második routert, akkor mindenféleképp lassulást vagy teljesen megbízhatatlan kapcsolódást tapasztalnál, mivel a router állandóan a távoli állomásra csatlakozna (lekapcsolva a beltérre helyezett antennát), vagy ha véletlenül a 'belső' antennára váltana, a távoli link szűnne meg illetve gyengülne nagyon erősen. Mivel a 'lekapcsolás' nem tökéletes, ha van némi tartalék a jelszintben, akkor az erős csillapítás miatt úgy éreznéd, mintha működne de az állandó átkapcsolgatás miatt nagyon-nagyon szörnyű módon, és a jelismétlés miatt még ideális esetben (amiről itt messze nem beszélhetünk) is csak felezett sebességgel.
A két antenna között csak megnövekedett bithibaarány okán történik váltás, vagyis ha valamelyiken stabil jelet vesz a router a kliensek felől, akkor 'ott ragadhat'. A két antenna egyetlen rádiómodulban végződik, és egyetlen célja, hogy beltéren a router kevéssé legyen érzékeny a kliensek mozgására. Csakhogy ehhez az antennáknak kötelezően egymás mellett, az üzemi hullámhossz nagyságrendjének távolságában kell lenniük, a szétválasztás semmiképp nem üzemszerű.
Egyetlen eszköz pont-pont kapcsolatban csak egy antennát tud kiszolgálni (vagy MIMO-nál többet, de azokat sincs értelme különválasztani, ha a teljes, szabvány által támogatott sávszélt át szeretnéd vinni), tehát az otthoni beltéri lefedettséghez és a normális működéshez muszáj egy újabb beltéri AP-t telepítened. -
#37294
And
veterán
eestipoika
#37291
And
veterán
válasz
eestipoika
#37291
üzenetére
1.) "[..] Mert ha jól értem, azzal nem sokra megyek, hogy a routerről az egyik saját antennáját letekerem."
Nem jól érted: ha csak az egyik antennáját használod a kettő közül, és a másikat nem hagyod rajta, akkor teljes értékűen működni fog b/g-módban (az n-szabvány MIMO-ja viszont nem fog menni, mert ahhoz kell a két antenna). Tehát ha megelégedsz a 802.11g által nyújtott 54 Mbps-es linksebességgel (valamivel 20 Mbps feletti hasznos átvitellel), akkor ez járható, csak ekkor feleslegessé válik a router 802.11n-es képessége, mivel az nem lesz kihasználva. Szétrakni nem lehet a két antennát különböző térrészekbe, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne csak az egyiket használni a kettő közül. Lehet, ekkor az antennaátkapcsolás / diversity-mód jelentőségét veszti, de kültéri pont-pont kapcsolatnál ennek amúgy sincs értelme.
A lényeg, hogy a kültéri kapcsolatot biztosító eszközöknek csak ez legyen a feladatuk, semmi más. Normális beltéri lefedettséget nem tudnak nyújtani egy kültérre szerelt antennával. Vagyis igazán korrekt akkor lehetne a rendszer, ha összesen 4 wifi eszközzel oldanád meg:
1: beltéri router (AP) az irodában,
2: a kültéri antennát/linket ellátó eszköz az irodában,
3: a kültéri antennát/linket ellátó eszköz otthon, és
4: beltéri lefedettséget biztosító AP (vagy AP-ként használt router) otthon.
A kültéri kapcsolatot biztosító 2. és 3. eszköz lehetne akár kifejezetten kültérre szánt (ethernet-kábelen keresztül táplált / PoE-képes, antennával egybeépített) eszköz is, ilyeneket tizen valahány ezer forintért már be lehet szerezni, és direkt ilyen célokra vannak kitalálva, lásd például itt a NanoStation és az AirGrid nevű termékeket: [link]. -
#37296
And
veterán
eestipoika
#37295
And
veterán
válasz
eestipoika
#37295
üzenetére
Ez így (elfogadható módon) továbbra is csak arra jó, hogy a kültéri linket biztosítsd, vagyis ezekkel egyik beltéri helyszínen sem lesz (normális) wifi lefedettséged. A 2. és 3. eszköz alatt nem csak egy-egy szimpla antennát értettem, hanem wifi-eszközöket, tehát ebben az általad vázolt felállásban az 1-2-es tölti be a #37294-ben említett 2-es egységet és a 3-4-es a 3-ast. Wifi-eszköz ≠ passzív antenna! Egy wifi-berendezés minden esetben tartalmaz legalább egy antennát, mert anélkül nem működik, de egy passzív antenna önmagában még nem "wifi".
Vagyis egy ilyen összeállítás működhet ugyan, de ez kizárólag a végponton (a lakásban) adhat vezetékes elérést, mert így ez az összeállítás csak egy szimpla hídkapcsolatot valósíthat meg a két helyszín között.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Sickboy25
#37316
üzenetére
Talán másik router sem kell hozzá. Elegendő egy 3rd-party firmware telepítése a gyári helyett, mert előbbivel van lehetőséged a kapcsolati tábla növelésére és a timeout-ok csökkentésére (a kapcsolati szálakat tartalmazó memóriaterület telítődése szokott ilyesmiket okozni). Ahogy nézem, a TL-WR941 v1..v4-es hardververzióira mindenképpen telepíthető okosabb fw, a v5-ösökre esetlegesen, a v6-osra pedig nem.
-
And
veterán
"Mennyire normális az amúgy, hogy a 4-5 éves D-Link a két darab 3dBi-s antennájával mérve gyk ugyanolyan értéket produkál a másik szobában, mint a TP-Link TL-WDR4300 a 3 5dBi-s antennájával?"
Teljesen normális, merthogy:
1.) Az antennák számának (mindenféle ellenkező feltételezéssel szemben) nincs köze a routerek által keltett térerősséghez, a klienseken vehető jelszinthez.
2.) A rögzített teljesítménybeli határérték EIRP-re vonatkozik, vagyis elvileg egy gyárilag nagyobb nyereségű antennával / antennákkal szerelt router pontosan ugyanakkora térerőt kelt egy távoli pontban (a kliens helyén), mint egy gyárilag kisebb nyereségű antennával rendelkező típus. Decibelekkel számolva: EIRP= adóteljesítmény + antennanyereség, vagyis a maximális EIRP-értéket csak úgy lehet tartani, hogy ha megnövelt antennanyereség mellett ugyanannyival csökkentjük az adóteljesítményt.
3.) Azért írtam az előbbi pontban azt, hogy elvileg, mivel a gyakorlatban a routerek teljesítménye szór valamennyit, és ez simán lehet oda-vissza pár dBm, vagyis pár decibelnyi eltérés. Másrészt a kliensek 'mérése' ki sem nagyon mutat ilyen 'pici', 1-2 dB-nyi eltérést a térerőben, főleg nem megbízhatóan és pláne nem beltéri használatnál. -
And
veterán
válasz
Benhill
#37344
üzenetére
Nem igazán lehetnek komoly hátulütői, tekintve hogy a WA5210 egy beépített antennás multifunkciós eszköz, tehát ugyanúgy viselkedne, mint egy akármilyen kliens, amelyre egy 12 dBi körüli nyereségű irányított antennát kötöttek. Hogy nem Amerikában, az miért kitétel? Ha a szokásos gyártói porhintésre gondolsz ("High Power"), akkor az az európai példányokra természetesen eleve nem igaz.
-
And
veterán
Antennacserével (beltéren, körsugárzóval) csak minimális mértékben tudod javítani a jelszintet. Annál sokkal többet ér a router áthelyezése központi helyre vagy legalábbis közelebb téve a rosszul fedett területhez, másik AP kiépítése kábellel, esetleg egy repeater / jelismétlő telepítése.
-
#37407
And
veterán
eestipoika
#37403
And
veterán
válasz
eestipoika
#37403
üzenetére
Ne haragudj, de nem értelek. Már sok hozzászólással ezelőtt is ugyanitt jártunk: közöltük, hogy négy wifi-eszközre lesz szükséged a terved korrekt megvalósításához, plusz kettő passzív kültéri antennára. Utóbbi két antenna és az azokra kapcsolódó wifi-eszközök összevonhatóak egy-egy kültéri, integrált antennát tartalmazó eszköz formájában, ilyet javasoltam korábban én is és az előbb a #37406-os hsz-ben is. Ebből a felállásból hiába próbálsz alkudni, a kapcsolat nem fog menni (!), vagy csak olyan módon, ahogyan a kiinduló helyzetben is működött, azaz megbízhatatlanul és gyengén. Nincs itt semmilyen jelerősítés meg repeater, van két beltéri elérést biztosító wifi, meg van két másik, amelyik a kültéri linkért felel. Utóbbiak esetén szinte mindegy, hogy 50 méteres, vagy több kilométeres távról van-e szó, a felállás mindkét esetben ugyanolyan kell, hogy legyen (a kisebb távú linknél egyedül a kültéri antennák nyereségéből lehet valamelyest engedni, de ugyanúgy szabad rálátást és külső elhelyezést igényelnek, mint sokkal nagyobb távra tervezett társaik). Az előbbiek értelmében ezen nem tudsz úgy segíteni, hogy az egyik oldalra óriási antennát szerelsz, a másik oldalon meg egy laptoppal várod a csodát
. -
#37417
And
veterán
eestipoika
#37416
And
veterán
válasz
eestipoika
#37416
üzenetére
Hát ez igazán nem probléma, mivel a 741-es is egy router - AP - 4-port switch kombó, vagyis ha a két routert össze is kapcsolod 1-1 LAN-portjukon keresztül, még mindig marad routerenként 3-3, azaz összesen hat darab LAN-portod.
. -
And
veterán
válasz
milszab
#37486
üzenetére
A válasz az, hogy ez több tényező függvénye lehet. Függ például a jelismétlés (ami a híresztelésekkel szemben nem erősítés) megvalósítási módjától, ami lehet univerzális, vagy virtuális AP-vel megvalósított repeater, esetleg észrevétlen átmenetelt biztosító (szakadásmentes) WDS-repeater. Aztán függ a klienstől (annak szoftverétől) is: ha az 'ismételt' és az 'eredeti' hálózat SSID-je más, mindenképp külön hálózatként fogja azokat kezelni, innentől az a kérdés, hogy mi alapján választ közülük, kezeli-e a preferált hálózatok listáját vagy egy bizonyos térerő / bithibaarány alatt egyszerűen átvált a 'másik' hálózatra. A hasznos sebesség feleződése pedig egy repeaterre kapcsolódva teljesen természetes.
-
And
veterán
válasz
zapikanka
#37494
üzenetére
Ha te 'jelerősítőt' (természetesen nem az) vennél, az is csak egy repeater volna, tehát éppen ugyanott lennél vele, mint ezzel az Edimax-szal. Utóbbi univerzális repeater módját elnézve nem túl bonyolult beállításai vannak. Ezekre kellene odafigyelni:
- Band: ez a menüpont egy egysávos routernél kicsit fellengzősnek tűnik, lényegében a wifi-szabványt lehet beállítani vele. Legyen N, ha csak n-es klienseid vannak, esetleg B+G+N, ha g-szabványú eszközök is kapcsolódnának a hálózatra (a WR841-esen ugyanúgy legyen beállítva).
- ESSID: a repeater (másidok AP) SSID-je, elvileg szabadon választott.
- Channel number: egyezzen meg a WR841-es rádiócsatornájával.
- Root AP SSID: az első / ismétlendő AP, vagyis a TP-Link SSID-jét kell ide beírni.
Mod: Az Edimax sajnos nem támogatja a két rádiófolyamos (300Mbps MIMO) n-módot, tehát a két router között legfeljebb 150 Mbps-es linksebesség jöhet létre.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
spider80
#37627
üzenetére
(Nem elméleti érték, hanem gyakorlati: a fizikai rétegben ez megvan, de csak az adott, nagyon rövid időtartamú csomagon belül érvényes. A titkosítás pedig eredendően nem csökkenti a sávszélt, attól nem lesz nagyobb a forgalmazott adatmennyiség. A valódi okok: 802.11 csomagok - adás/vétel váltások - közötti szünetek, csomagok elején található szinkronizációs/bevezető 'preamble' adatok, kötelező visszaigazolások 802.11 és TCP szinten is, valamint az eléggé beágyazott protokoll.)
-
#37660
And
veterán
Renato1993
#37659
And
veterán
válasz
Renato1993
#37659
üzenetére
Ha jó helyre teszed az antennát / routert, akár a saját antennája is elegendő lehet. A házfalra viszont tényleg nem jó ötlet körsugárzót tenni. A padlástérben még csak elmegy, ha a tető alatt nincs vastag (főleg nem fémfóliás) szigetelés. Én első körben így próbálnám ki, akár UTP kábel nélkül, csak hogy lehessen tesztelni a területen a vételt: routert a padlástérbe - minél magasabbra - felteszed, tápot adsz neki, saját antennáját rajta hagyod, nem vezeted sehová (nincs kábelveszteség), és egy klienssel nézed a térerőt. Ha az ellátandó területen nincsenek nagy árnyékoló tereptárgyak (pl. nyáron erősen lombos fák), akár működhet is így.
Sajnos a kézi kliensek mint az okostelefonok, kisebb tabletek érzékenysége nem túl jó, azok lehet, hogy ott sem működnek rendesen, ahol egy normálisabb laptop a belső antennájával még igen, és ezen egy nagyobb nyereségű antenna sem feltétlenül segít.
"Egy TL-ANT2409A pedig bár kültéri, de inkább irányantenna. Vagy erre is megteszi?"
Megteszi, mivel te nem a terület közepén telepítenéd, hanem az egyik szélén, tehát egyáltalán nem probléma, hanem kifejezetten előny, hogy irányított, elég nagy nyílásszöggel. Amúgy bármilyen kisebb panelantenna is jó lehet, itt nem lényeg a márkanév és nem csak TP-Link antennák léteznek: [link].[ Szerkesztve ]
-
#37664
And
veterán
Renato1993
#37662
And
veterán
válasz
Renato1993
#37662
üzenetére
"Akkor egy Jirous JPA-9 lehet hogy jobb lenne? Annak 65° a nyílásszöge a TL-ANT2409 60°-ával szemben [..]"
Az antennák nyeresége szoros összefüggésben van a nyílásszögükkel: előbbi csak úgy növekedhet, ha utóbbi lecsökken, mivel a nyereség emelkedését a nyalábolás hatásossága váltja ki. Egyébként a 60/65°-on biztosan nem sok múlik, oldalirányban még a terület sarkain sem lehet 10m-nél nagyobb távolság az antennától, ha jól értem, nyílt térben ilyen távon pedig nem igazán veszed majd észre, hogy nem az antenna fő sugárzási irányában vagy. A nyílásszöget nem úgy kell elképzelni, hogy ott egy éles határ volna, mint egy színházi spotlámpa esetén, mert ez nem igaz. A nyílásszög a fő irányhoz képest 3dB-lel kisebb nyereségű pontok között számított.
"[..] és 3m kábel van hozzá, nagyobb a mozgásszabadság."
Hosszabb kábel = nagyobb kábelveszteség. Oké, 3m koax nem világvége, de lehetőség szerint a kábel hosszát a minimumon kell tartani. Ha nem padlástérbe rakod, fali konzol is szóba jöhet, a lényeg, hogy - ha már nem tetőtérben - a fal síkján kívül legyen. Ha az ablakba téve már próbáltad, lehet, hogy még hatásosabb lett volna valamivel azon kívül tenni.
Itt a leggyengébb láncszem sajnos a kézi kliens lesz, annak beépített és ezért nagyon rossz hatásfokú antennája van, ilyen távon már érzékeny lesz a helyzetre, talaj feletti magasságra, akármire. Sajnos ezektől nem szabad csodát várni, lehetőleg nem a háztól legtávolabbi sarkokban kellene használni. -
-
And
veterán
"Jelenleg a használatban lévő wr741nd ~90 Mbit-et tud (nem linksebesség)"
De azt ugye nem wifi-n? Egy 300 Mbps-es wifi-eszközök között létrejött linken a hasznos átvitel jó esetben épp elérheti, egy kevéssel akár meg is haladhatja a 100 Mbps-t. Vagyis a 100 megás vezetékes háló korlátozhat ugyan valamennyit, de a többlet legfeljebb néhányszor 10% lehet, ha gigabitesek a LAN-portjai. Szóval nagyságrendi javulásra ne számíts.
#37679: "Van egy asztali gépem wifivel, azon egy 15 dbi nyereségű abtenna."
Ha az egy 20..30..40 cm-es körsugárzó, akkor ezt a specifikált nyereséget el is felejtheted, mert messze nem igaz, de ez itt mellékes.
"Ezen wifivel 1 megabit fölé soha nem jutok. 3 méterre van a routertől + Egy fal de vékony."
Egy megabit? A 12 évvel ezelőtt telepített 802.11g-s routerem és kliense is tudott 4 Mbps-t, kültéri antennák és sok száz méteres távolság mellett. Szóval ott valami nagyon nincs rendben.
Tablet és telefon szerintem nem lehet etalon, ráadásul a százalék még mindig nem mértékegysége semmilyen jelszintnek, szóval ez a része nem értelmezhető, nem viszonyítható semmihez.
Kültéri Airgrid M5 AP-im között egy irányba >31 Mbps-t mértem az imént úgy, hogy a linksebesség nem éri el a maximumot (ami ezeknél 150Mbps), hanem 90...121,5 Mbps között ugrál. -
And
veterán
Ez akkora kamu, hogy kiégeti a földműves szemét
.
Most komolyan: ne higgyünk el mindent, amit látunk. Erről az űbergagyi kliensről talán még a netvadasz.hu-n is írtak, mintha nemrég linkelte volna valaki. A középső 'tányér' egy optikai tuning egyéb funkció nélkül, a két bot meg a maga néhány (legfeljebb 4-5) dBi-s nyereségét hozhatja. Az Arecibo-ban lévő 305m nyílású tükörrel lenne elérhető 2,4 GHz-en úgy 70 dBi nyereség, csak kár, hogy nem lehet forgatni: [link]..
A közforgalomban lévő legnagyobb nyereségű antenna a 24 dBi-s grid, a maga közel 1 méteres nyílásával (régebben voltak ennél nagyobb hazai gyártmányú - a Grante nevű cégnél készült - tükrök / antennák wifi-hez is, de már nem nagyon látni ezeket). Egy 3 méteres paraboloid tükör elméleti maximuma is 'csak' 37 dBi @ 2,4 GHz. Több kilométeres linkhez bőven elegendő egy-egy normális grid, vagy akár kisebb nyereségű példány is, a környezeten és az elhelyezésen itt már sokkal nagyobb hangsúly lehet, mint az antennán (vagyis hiába az óriási antennák, ha nincs közöttük tiszta rálátás / terjedési zóna, és sok az idegen zavarforrás).
Mod.: úgy tűnik, hogy sok más műszaki területtel szemben antenna témában a felhasználók valahogy sokkal inkább hagyják magukat átverni. Nem csak az ebay / vatera, de még a hardverapró is tele van iszonyatosan durván kamuzó nyereségadatokkal árult antennákkal.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Integrale
#37701
üzenetére
A LAN-portokon keresztül elvileg akármennyi összeköthető, hiszen a LAN felőlé nézve a router is csak egy switch. A játékszabályokat azonban be kell tartani: a routereknek eltérő LAN-IP-jük legyen és csak legfeljebb egyetlen példányon lehet DHCP-szerver engedélyezve. Sajnos két darab 4-portos router vagy switch összekábelezésével csak 6 szabad LAN port marad. Ha fel lehet rá tenni olyat, egyes 3rd-party firmware-ek alatt megoldható, hogy az ilyenkor amúgy is szükségtelen WAN-port a LAN része legyen, így egy kvázi 5-portos switch lehet az eredmény.
-
And
veterán
válasz
arboczd
#37704
üzenetére
Nem feltétlenül logikus: attól, hogy két hálózatnak ugyanaz az SSID-je meg esetleg a titkosítási eljárása és a megosztott kulcsa is, attól az még két különálló hálózat marad. Eltérőek maradnak például a BSSID-k, vagyis a MAC-címük, és a két hálózat - WDS nélkül - nem is tud a másik létezéséről. Azt mellesleg nem a hálózatot létrehozó AP vagy router hatásköre, hogy egy kliens melyikhez csatlakozik, azt a kliens (szoftvere) dönti el.
-
And
veterán
Olyan eszköz természetesen nincs (mert elvileg sem létezhet), amely mindig, az összes körülménytől függetlenül két kilométeres linket biztosít. Ehhez egy pont-pont kapcsolatnál eleve mindkét oldalnak alkalmasnak kell erre lennie, úgy nem megy, hogy én veszek egy hiper felszerelést, a túloldalon meg egy beltéren elhelyezett saját antennás routerre csatlakozok kilométerekről. Ezt el is lehet felejteni. A teljesen szürreális antennanyereség-adatokon túl ez is egy közkeletű hazugság az ilyen kacatokat áruló eladók részéről: "vedd meg ezt, mert ezzel menni fog". Érted, semmi mást nem kell tenned, csak veszel egy ilyen csodawifit vagy csodaantennát, és árkon-bokron, falon meg dombon keresztül 'jön majd az internet'. Hát a nagy lópikulát, már elnézést
.
Az is egy elég gyakori és téves hiedelem, hogy ez kizárólag az antennán múlik, pedig a valós helyzet az, hogy a jó antennák csak szükséges, de önmagukban nem elégséges feltételei - mindkét pontban - egy ilyen relatív nagyobb távú kapcsolathoz. Ami még ehhez kell: tiszta (!) rálátás, mivel a mikrohullámok a fényhez hasonlóan terjednek, zavartalan terjedési zóna, minimális kábelveszteség, meg ami nem csak tőlünk függ, tehát akár szerencsének is hívhatjuk: nyugodt, zavarmentes sáv.
Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy kutya közönséges wifi eszközökkel is kilométereket lehet áthidalni, ha normális (nem kell feltétlenül atomnagy parabolákra gondolni) kültéri antennákat aggatsz rájuk, és a körülmények is jók, az optikai rálátás teljesül a felek között. Nem kell ehhez semmilyen dedikált netvadász, főleg nem ilyen kutyaütően gagyi példányok. Csodawifi és csodaantenna sajnos nem létezik, és soha nem is fog létezni, de normális szereléssel és némi szerencsével egy soho-kategóriás wifi is 'csodákra' lehet képes egy átlagfelhasználó szempontjából nézve.Mod. #37709: "Valami olyan megoldás nincs ami a kettő router jelét egy "nagy" jelként megjelenő hálózatnak látja?"
De, ezt hívják WDS-nek, mint említettük, legalábbis némely WDS-implementációval ezt is meg lehet valósítani (merthogy a tisztelt gyártók néha ötletszerűen használják a WDS fogalmat).[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
"Valahol itt olvastam hogy minél magasabb csatornára kell ráálni [..]"
Nem emlékszem ilyenre, de amúgy is teljesen megalapozatlan. Mintha attól jobb lenne az átvitel, hogy a router mellé varázsgombát vagy szentelt vizet teszünk. A műsorszóró URH-rádión biztos azért jön a Kossuth a legjobban, mert az van a sáv tetejéhez legközelebb.. -
#37769
And
veterán
yossarian14
#37768
And
veterán
válasz
yossarian14
#37768
üzenetére
Ezen a szinten elvileg egyik kliens sem 'lassítja vissza' a másikat, mindenki a saját képességeinek megfelelően tud csatlakozni. De mivel ezek a sebességértékek csak a fizikai link sebességére vonatkoznak, ezért több kliens egyidejű csatlakozása és adatforgalmazása természetesen visszahat a másik kliens gyakorlati sebességére. Vagyis egy kisebb (150Mbps) linksebességű klienssel az adatcsere hosszabb ideig fog tartani, mint egy nagyobb (300Mbps) sebességűvel, ezért utóbbi kommunikációjára kevesebb idő fog jutni, így az effektív átvitel kisebb bitrátájú lehet, hiába csatlakozik nagyobb fizikai sebességen. A 'lassabb' kliens aktív adatforgalmának hiánya esetén lehet, hogy a csökkenés csak minimális lesz, de ha pl. mindkettő letölt, ahogy a csövön kifér, akkor még egyenlő képességű kliensek esetén is megoszlik a router által biztosított wifi-sávszélesség (hiszen az maximált), különböző fizikai linksebességgel kapcsolódó klienseknél viszont az eloszlás még a legjobb elérhető térerősség mellett sem lesz egyforma.
-
And
veterán
Továbbra sincs olyan, hogy "1-2 kilométeres" antenna, ha kell, akár hetente is leírom
. Persze, ez egy lehetőség a nagyobb hatótávra, de semmi egyéb. Az egyszeri felhasználó még azt hiheti, hogy kitesz egy ilyet és majd másfél kilométerről felcsatlakozik rá a vacak okostelefonjával, pedig ez messze nem igaz.
Beltérre abszolút nem való. Egyébként az iránykarakterisztikája (ha lehet neki hinni, és érdekes módon az eredeti pdf-adatlap szerint totál máshogy néz ki, mint az antennak.hu oldalon rajzolt) valami egész érdekes: [link]: ahhoz képest, hogy körsugárzó, helyenként 10 dBi különbség van a horizontális síkbeli karakterisztikában.
Ja, és te is megpróbálhatnál már linkelni a Link-gombbal, nem csak úgy bemásolni, mert ez így nagyon szörnyű..
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
, ha nem tudod, mit csinálsz pontosan. De azért 1-2 még segíthet is.
. Feltételezzük, hogy a kliens sem mozog közben, és a csatorna sem zavart.
.
. Ezzel néhány fokon (!) belül el kell találjad az irányt, mert egy 24 dBi-s grid / paraboloid hasznos nyílásszöge csak ennyi. 50 méterre különben igen erős túlzás egy ilyen méretű és nyereségű antenna felszerelése különösen úgy, hogy a terep akadálymentes és a szabad rálátás biztosított (?) a felek között.
.
.
Új hozzászólás Aktív témák
Gubek-EinsteÁllásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen