-
Fototrend
WLAN, WiFi, vezeték nélküli hálózat
Új hozzászólás Aktív témák
-
And
veterán
"Van itt közelben egy háztetőn ilyen (vagy hasonló) antenna kb 800-900 méterre és a telómmal rátudok csatlakozni kültérről persze."
Oké, csak ez nem magától értetődő, érzékeny kliens meg nagy adag szerencse is kell hozzá. A lényeg, hogy messze nem csak a távoli antennán múlik.
"Nem tudom használni a fórum képbeszúrás és link funkcióját mert mobil platformos verzióba nem fejlesztették bele a prohardveresek."
Így más. Bár a mobilokra szánt oldalon is ott van az oldal alján a 'teljes verzió' link, illetve egy normális böngészőben meg lehet adni, hogy asztali gépnek mutassa magát, így eleve nem a mobilos oldalakat hozza be. -
#38108
And
veterán
Vermilion69
#38107
And
veterán
válasz
Vermilion69
#38107
üzenetére
Itt is a méret (pontosabban az antenna mérete) a lényeg, vagyis a mini USB-s kivitelűeket inkább hanyagold, ha nem egy légtérben használod a routerrel. Inkább valamelyik külső antennás típusból választanék.
-
And
veterán
válasz
Gino20
#38116
üzenetére
A falakról sosem tudható, hogy mennyire rontják a kapcsolatot, ezért nincs olyan wifi-eszköz sem, amelyik deklaráltan 'átlő 4-5 téglafalat'. Olyan SOHO-kategóriás repeater sem nagyon van, amely gyárilag irányított antennával lenne szerelve (némelyik kültéri cucc ugyan tud ilyet), de értelme sincs sok, mivel a jelismétlő két végpontja a legritkább esetben esik egy irányba, főleg beltéren. A repeatereket a végpontok - első/megosztó router és távoli kliens - között kell elhelyezni, és nem dolgoznak két antennára, hogy irány szerint szét lehessen válogatni azokat. A tisztességes megoldás mindkét oldalon kültérre (padlástérre, esetleg a külső fal síkján kívül) szerelt antennákat igényel, ezért ne építs arra, hogy te felszerelsz egy akármilyen antennával ellátott wifi-eszközt, és a tesód majd arra csatlakozik a beépített antennával felszelet kliensével (laptop, mobil, akármi). Hiába kicsi a távolság, belső terekben elhelyezett wifi-eszközök egy ilyen - sok fallal súlyosbított - alapvetően kültéri kapcsolat létrehozására önmagukban nem igazán alkalmasak. Már ha jól értem, és van köztetek szabad tér, mert ha nincs, egy nagy tömbben laktok, akkor kábelezéssel jobban jársz.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Spuri2000
#38146
üzenetére
Egy szóval sem említette, hogy powerline-adapterre gondolt. Extender = repeater, épp ezért nem is lehet más csatornára állni vele, mint az a router, amelynek a jelét ismételni szeretnénk vele. Ahogy egy kliens sem mehet más csatornán, mint az az AP / router, amelyre csatlakozik, és mellesleg már csak ezért sem nyerő ennyi jelismétlőt láncba kötni (az egymástól távoli állomások a repeaterektől távol képesek egyszerűen egymás illetve a repeaterek forgalmát 'zavarni', mivel észre sem veszik a távoli párjukat, illetve a sávszél drasztikus csökkenése is velejárója lehet ennek a mutatványnak).
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
wolfman
#38189
üzenetére
Olyan antenna nincs, amely önmagában, minden mástól függetlenül 20km-es távolságra kapcsolatot adhat, írjanak akármit az ilyen ócska 'netvadász' készletek ismertetői. Olyan létezik, amelyik biztosítja ennek a lehetőségét. A legnagyobb elérhető nyereségű passzív antennák sem kerülnek mellesleg 30 ezerbe, legalábbis a 24 dBi-s grid-ek nem.
Ekkora távokon különben a dolog nem megy úgy, hogy a cimborád felszerel valahová egy bazi nagy antennát, és 20 kilométerről várja a csodát úgy, hogy a túloldalon nincs semmilyen, a sajátjához hasonlóan felszerelt állomás, csak mondjuk egy kávézó nyílt hotspot-ja. Tehát ehhez mindkét oldalra nagy nyereségű és magasra szerelt antennák (vagy inkább komplett kültéri, antennával integrált wifi-eszközök) kellenének, tiszta rálátással és zavarmentes sávval. Ez 2,4 GHz-en már eleve lutri, persze vannak 5 GHz-es eszközök is. Ha az ellenoldali állomásra nincs ráhatása, vagy nem lehetséges a megfelelően magasra, tiszta rálátással történő szerelés, inkább felejtse el az ilyen nagy távolságú biztos összeköttetést. -
And
veterán
válasz
togyerl
#38226
üzenetére
Ez elsősorban nem a 'technológiától' vagy a szabványtól függ. Eleve minden wifi-szabvány biztosít lehetőséget az auto fallback működésre, vagyis a jelszint csökkenésével a fizikai link sebességét is csökkentik, mivel a lassabb módok nagyságrendileg kevesebb vételi teljesítményszinttel is beérik, mint a szabvány által támogatott legnagyobb sebesség. Kisebb jelszintek / nagyobb érzékenység esetén pedig a hatótáv drasztikusan növekedhet. A kapott jelszintet pedig alapjaiban befolyásolja a környezet, tiszta rálátásnál pedig - a távolságon kívül - az antennák tulajdonságai. Szóval ez sokváltozós képlet, amelynek a végeredménye bármely szabványnál néhány métertől a sokszor tíz kilométerig terjedhet.
-
And
veterán
válasz
megema
#38271
üzenetére
"Inkább arra lenne kíváncsi, hogy jelen esetben érdemes lenne-e cserélni."
Ezzel annyi a probléma, hogy a nevezett típus antennái minden bizonnyal kétsávosak. Kétsávos antennából pedig nem nagyon fogsz 9 dBi nyereségűt találni (beltéri körsugárzóból még olyat sem igazán, amelyik csak 2,4 GHz-en tudna ennyit). -
And
veterán
"Gömb sugárzó esetén a távilság harmadik hatványával arányosan csökken a térerő."
Némi korrekció: nem a távolság harmadik hatványával, 'csak' a négyzetével csökken a vételi jelszint (az eredetihez képest 2-szeres távolságban az 1/4-ére, 3-szoros távolságban az 1/9-ed részére), valamint ez nem csak izotrop / gömbsugárzóra igaz, hanem lényegében minden antennára, persze úgy értve, hogy a mozgási irányon nem változtatunk útközben.
Mod. #38312 2csi: Egyszerre sok kliens-eszközt nagy sebességgel nem tud egy router / AP kiszolgálni, mivel az fizikai lehetetlenség. A rendelkezésre álló wifi-sávszél szépen eloszlik az egyszerre adatot forgalmazó kliensek között. Persze érdekes lenne tudni, hogy mennyit jelent az a "nagyon sok" ember, mert ez így elég tág fogalom. De sok várható kliens esetén érdemes több, kábelen összekötött AP-t felszerelni egymástól jó távoli rádiócsatornákon, elosztva ezzel a terhelést. Az egyszerű SOHO-kategóriás routerek amúgy sem szeretnek egyszerre rengeteg felhasználót / kapcsolatot kezelni, mert nem arra vannak kitalálva, hogy ötvenen lógjanak rajtuk egy időpillanatban.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
fulton
#38314
üzenetére
Az okok lehetnek:
- hardverhiba (új példány esetén nem valószínű),
- szoftver / driver hibája,
- konfigurációs hiba: például engedélyezett energiatakarékossági módba váltás az eszközkezelőben a kliens tulajdonságainál,
- egyéb, ami majd másnak jut eszébe
.
Próbáld ki más szoftverrel, akár másik oprendszer (például lemezről boot-olható valamelyik live Linux) alatt, esetleg az Edimax-sticket is feltelepíthetnéd egy másik számítógépre. Máshogy nem igazán fogod megtudni, mi okozza a hibát. -
#38580
And
veterán
Batistuta7
#38579
And
veterán
válasz
Batistuta7
#38579
üzenetére
"ennyit tud a router vagy valami beállítás ?"
Én inkább úgy fogalmaznék, ennyit tud a telefon. Egyébként a routerek és főleg a telefonok szoftverrel végzett térerővizsgálatainak annyi közük van a valós méréshez, mint tyúknak az ábécéhez. Egyszerűen nem szabad készpénznek venni az így kapott jelszintek értékét, mert erősen félrevezetőek lehetnek.
A routeren lehet valamennyit trükközni egy okosabb firmware-rel, ez igaz, de két dolgot szem előtt kell tartanod: csak egy irányban (router -> kliens) lesz hatásos, a router ettől még nyilván nem fogja jobban venni a kliensei felől érkező jelet, valamint a javulás nem lehet túlzottan nagy, legfeljebb pár dB (3..5 dB mondjuk a reális nagyságrend, amennyivel a SOHO-routerek adóteljesítménye szoftveresen emelhető a default gyári értékhez képest). -
#38584
And
veterán
Batistuta7
#38582
And
veterán
válasz
Batistuta7
#38582
üzenetére
Ok, így jobban érthető a felvetésed. Viszont ha ez a probléma valós és a router okozza, akkor én elsősorban nem más TL-WR743 tulajdonosok véleményét kérném ki. Mivel itt nagyságrendileg rossz értékekről van szó, bizonyosan nem a típus hibája, vagyis nem lehet minden példány ennyire gyenge. Ilyen kicsi távon ilyen gyenge térerőt még akkor is el lehet érni, ha a routerről lecsavarjuk az antennáját (eltekintve a 'mérés' akár 10 dB nagyságrendű tévedésétől is). Tehát ez sokkal inkább a te példányod egyedi problémájának tűnik, és különösen ha a gyári szoftvere van még rajta, valószínűleg inkább hardveres eredetű.
Ha már nem garanciális, Körül lehet nézni a router dobozán belül az antenna belső jelútjánál, hozzávezetéseinél és a csatlakozójánál, hogy nincs-e valami kontakthiba ezek környékén. Ilyen esetben annyiban mindenképp segíthetne egy 3rd-party firmware, hogy azzal a router vételi jelszintje is indikálható. A jel vezetésének hibája vagy bármilyen érintkezési probléma az RF-jelútban nyilván mindkét irányban erős csillapítást okoz, ezért oda-vissza van hatása. Ha a jelenség ebből ered, akkor a router kliensek felől érkező vételi jele is hasonlóan gyengének kell mutatkozzon, mint a klienseken a router jelének. A gyári firmware meg ilyet valószínűleg nem tud indikálni (legalábbis dBm-ben nem). Többször felvetődött már a hasonszőrű topikok környékén ilyenkor az, hogy a tápegységet (külső dugasztápot, illetve a routeren belüli további kapcsolóüzemű tápfokozatok kondenzátorait) is illik ellenőrizni, másikkal táppal kipróbálni a routert, mert az is okozhat ilyen jelenséget. Ugyan én az ilyesmit fenntartással kezelem, azért érdemes utánanézni (volt már táphibás routerem, amelynek tápegységében kondenzátorokat kellett cserélni, de nem ilyen jellegű hibát okozott, bár az is igaz, hogy a hatása erősen típusfüggő lehet, nincs rá egységes recept). -
#38589
And
veterán
Batistuta7
#38588
And
veterán
válasz
Batistuta7
#38588
üzenetére
(Azért én csak megnézném egy másik klienssel, például laptoppal, hogy az mit mond a térerőre, másrészt feltennék egy 3rd-party fw-t - a v1.x hardververziókra biztosan lehet - hogy megnézzem, milyen a router vétele. Lehet, hogy halottnak a csók, de azért plusz infó.)
-
#38610
And
veterán
kriszwells
#38609
And
veterán
válasz
kriszwells
#38609
üzenetére
A fizikai korlátok ezen része sajnos továbbra is fennáll (és ez nem is fog nagyon megváltozni), úgyhogy stabilitás, sebesség és általában válaszidő tekintetében is mindenképpen jobban jársz a kábelezéssel.
-
And
veterán
válasz
Ciripke
#38611
üzenetére
"Ezen segíthet-e, ha mind a routeren, mind a kamerán antennát cserélnék, monjduk egy-egy 20dBi-re?"
Valamennyit segíthetne, ezzel mindössze annyi a probléma, hogy - felteszem körsugárzóra gondolsz - ilyen antenna nem létezik. Hiába írnak ekkora nyereséget egy körsugárzóra, olyan a valóságban nincs. Irányított antennákból vannak >20 dBi-s 2,4 GHz-es típusok, de azok sem kicsi méretűek.
Egyébként nagyon gyakori próbálkozás beltéren vagy beltér-kültér között antennacserével javítani a kapcsolat minőségét, és lehet is valamennyit, de a létező antennák valós nyereségtartománya okán a lehetőségek ilyen szinten erősen korlátozottak. A felhasználók elvárásai itt erősen túlzóak, amire ezek a kamu nyereségadatok persze rá is tesznek egy lapáttal. Ha van azon a kamerán LAN-csatlakozó, sokkal jobban jársz, ha kábelen kötöd össze a routerrel, esetleg a kamerát közelebb helyezed a házhoz, hogy ez a művelet végrehajtható legyen.
#38614: Ha nem érzed korlátnak a TV hálózati sebességét, akkor nincs baj. A ping általában (SOHO-kategóriás eszközökkel) rosszabb wifi-n, mint vezetéken, ráadásul nem is mindig állandó. Ha ez nem számít, és a sávszélesség is megvan, hanyagolhatod a kábelezést. De akár ideiglenesen is kábelezhetsz próbaképp, egy teszt időtartamáig nem számít, hogy nincs rendesen elhelyezve a kábel, azzal nem vesztes sokat, és úgy látni fogod, hogy változik-e valami a wifi-s összeköttetéshez képest. -
#38636
And
veterán
CSAKANYSANNY
#38632
And
veterán
válasz
CSAKANYSANNY
#38632
üzenetére
"[..] illetve mi az előnye és mi a hátránya a módoknak ?"
A wifi-módoknak nem előnyük meg hátrányuk van, hanem jól felfogott szerepük, amelyekre különböző helyzetekben lehet szükség.
- AP client (avagy egyszerű kliens-mód): létező hálózatra - wifi routerre vagy AP-re - tudsz kliensként csatlakozni vele. Minden laptop, okostelefon, USB-s adapter és wifi-kártyával szerelt PC ugyanezt tudja.
- Bridge és WDS: ezen módok nem feltétlenül egységesen vannak értelmezve az egyes gyártóknál, mivel nincsenek olyan módon szabványosítva, mint az 'alap' (például AP, kliens, ad-hoc) wifi-módok. A bridge egyszerű hídkapcsolat lenne, két wifi-eszköz / hálózat összekötésére, de egy címfordítás nélküli AP <-> kliens kapcsolat ugyanezt nyújtja. A WDS szintén két wifi-hálózatot köthet össze (akár önállóan, akár az AP-mód felett értelmezve, mivel két AP-módú eszköz alapesetben nem tud egymással vezeték nélkül kommunikálni). A WDS szerepe sem egységes, létrehozhat hídkapcsolatot (akkor ugye bridge lesz), vagy működhet jelismétlőként, azaz repeater-ként is. Hogy még tovább bonyolítsuk, egy jelismétlőt nem csak WDS-sel hozhatunk létre. Tehát itt van némi keveredés a fogalmak között, a tisztelt gyártók ezeket elég gyakran a saját szájuk íze szerint értelmezik.
"Illetve kábellel is tudnék csatlakozni , szerintetek melyik jobb megoldás ?"
Hát itt igen sokat segítene, ha elmondanád, hogy mire szeretnéd használni az eszközt. Egyébként akár szimpatikus is lehetne ez beépíthető kivitel, de egyszerű felhasználásra inkább veszélyesnek tűnik a sorkapcsos 230V-os táplálási módja. Az adatlapja pedig sajnos nem mentes a kamuzástól sem: 802.11a/b/g/n-támogatást említ és 2,4 GHz-es működést, mindezeket két helyen is, ugyanakkor a 802.11a kifejezetten az 5 GHz-es sávon megy.
#38634: "A repeaternek nevezett eszközök a WDS módot használják?"
Az előbb említetteknek megfelelően lehet WDS is, de az azonos chipsetet és / vagy firmware-t igényel az eredeti AP-vel, sőt firmware-től függően akár kölcsönös konfigurálást is (WDS-link létrehozása a 'másik' router MAC-címének megadásával). Van ennél egyszerűbb megoldás is az univerzális repeater vagy a kliens + virtuális AP-s megvalósítással. -
#38639
And
veterán
nagyzoliph
#38638
And
veterán
válasz
nagyzoliph
#38638
üzenetére
Ha a te értelmezésedben a 'felfogni' azt jelenti, hogy (vezeték nélküli kliensként) hozzá csatlakozni, akkor a kliens-módot kell beállítanod az eszközön. Hogy nehogy véletlenül egyszerűvé tegyék az életet, a TP-Link ennél az eszközénél úgy gondolta, hogy erre a megfelelő megnevezés az "AP Client Router" lesz (biztos valami varázsgombát ebédelt a marketinges csapatuk). Mert ebben aztán minden benne van az access pointtól a kliensen át a routerig, de a manualja alapján ezt kell beállítani a kliens-módhoz (WISP-klienshez).
-
-
#38791
And
veterán
AeSDé Team
#38790
And
veterán
válasz
AeSDé Team
#38790
üzenetére
Nem. A 'jelszó' (valójában megosztott kulcs) nyilván nem titkosítatlanul közlekedik a fizikai rétegben, és WPA / WPA2 esetén amúgy sem közvetlenül és statikusan a megosztott kulccsal titkosítják a forgalmat, az csak az autentikációs folyamathoz kell. Vagyis egy megosztott kulccsal védett (PSK) hálózatot létrehozó AP valójában nem is fogja tudni, hogy milyen - nem megfelelő - kulcsot állított be a nem jól konfigurált vezeték nélküli kliens, mivel azt közvetlenül sosem kapja meg.
-
#38848
And
veterán
csabyka666
#38847
And
veterán
válasz
csabyka666
#38847
üzenetére
"Motoros suliban elvileg 5km-es lefedettséggel mentünk, a gyakorlatban kb 500 méterrel mentem az oktató előtt, és nem hallottam semmit."
Ezen nem kell csodálkozni, ha már a wifi-topikban vagyunk. A vacak (vagy épp nem vacak) kézi adóvevőkre megadott hatótávoknak pont ugyanannyi értelmük van, mint a wifi-eszközök dobozára írt távolságoknak: a világon semennyi. Komolyabb gyártók ilyet nem is írnak le, érthető okokból. A gyakorlatban egyszerű felhasználóként kétféle teljesen szabad rádiós rendszer közül választhatsz:
1.) CB: 27 MHz-en működik, 40 darab rendelkezésre álló csatornával és legfeljebb 4W adóteljesítménnyel. Itt az antennák hatásossága jelent elsősorban korlátot (hullámhossz, λ= 11m), mivel ez rövidhullámú összeköttetést jelent. Itt akár külső körsugárzót, tetőantennát is használhatsz, persze ennek a szükséges méretek miatt kézi üzemben nincs realitása. A sáv nincs agyon zsúfolva, jó körülmények esetén - erre utaltál - több kilométeres hatótáv is összejön. Csak ezt a rendszert lehet CB-nek hívni, bár a köznyelv gyakran (hibásan) mindenféle rádiós rendszert annak nevez, főleg ha a delikvensek kézi rádiókkal mászkálnak.
2.) PMR: 446 MHz-es és 8 rádiócsatornával működő rendszer, fél watt adóteljesítménnyel. Mivel az utóbbi években rengeteg olcsó és nem túl kifinomult PMR felbukkant néha szupermarketekben is, jóval többen használhatják, mint a 27 MHz-es rendszert. Itt elvileg lehetne hatásosabb (akár irányított) antennát használni, de a PMR szabvány ezt nem engedélyezi, a rádiókra csak fix, csatlakozás nélküli körsugárzó antennát lehet szerelni. Normális (értsd: tisztességes vevőfokozattal) rendelkező PMR-ek is szép távot hidalhatnak át jó körülmények között.
Alapozni viszont éppen úgy nem lehet / szabad ezekre, mint a wifi-re: nincs olyan eszköz, ami mindig és minden körülmények között átvisz mondjuk 5 km-t. Ha egy gyártó ilyet leír, azt nem szabad komolyan venni. A lehetőségét esetleg biztosíthatja egy jó készülék, de körülményektől függetlenül garantálni semmiképp nem tudja, mivel az fizikai képtelenség. -
#38854
And
veterán
csabyka666
#38849
And
veterán
válasz
csabyka666
#38849
üzenetére
"Tudom, a megadott távolság nem mérvadó, a WiFi-re is 150 métereket írnak, valamelyikre még többet is, de ezt max laboratóriumban produkálja, a valóságban már egy fűszál lecsapja a jelet."
Ennek az ellenkezője is igaz lehet. Mivel minden rádiós átvitel nagyon antenna- és elhelyezésfüggő, és egy alap wifi-eszközön éppen úgy vacak antenna van, mint egy alap PMR- vagy CB-rádión (csakhogy utóbbira nem is nagyon tudsz extrém nagy nyereségű antennát kötni, mert egyszerűen túl nagy lenne a mérete). Ha egy USB-s wifi-stickre pigtail-kábel segítségével külső (kültéri) antennát kötsz, akkor a dobozra írt távolság többszörösét is átviheti, ezt már sokan tapasztaltuk.
Nyílt terepen alapvetően bármelyik rendszer átviheti azt a pár kilométert. Rálátás esetén inkább a sáv / csatornák foglaltságából (ez a PMR-re jellemző inkább), távoli terjedésből (ez meg a rövidhullámú CB-re), illetve abból lehet gond, hogy belebeszélnek a forgalmazásodba (rendszerfüggetlen). Mindkét rendszernek megvannak a maga előnyei és hátrányai, ki kell próbálni akár használt rádiókkal, csak lehetőleg ne ilyen 'teszkós' színvonalú PMR-ekkel. -
#38858
And
veterán
csabyka666
#38855
And
veterán
válasz
csabyka666
#38855
üzenetére
"Úgyérted, a CB technológia könnyebben terjed távolabbra?"
Kicsit erős technológiának hívni, lévén a frekvenciasávtól az, ami. A jó távoli terjedés is a rövidhullám sajátossága, de itt főként nem a földfelszíni terjedésre kell gondolni, hanem az ionoszféráról visszaverődött hullámokra, a visszaverődés meg év- és napszaktól, időjárástól meg ki tudja mitől függ, és nagyon távoli vételt is lehetővé tesz időnként (alapozni persze erre sem lehet, főleg mobil vagy kézi rádióval). A 10x-es adóteljesítmény sem jelent sokat, hiszen elméletben - minden más körülményt változatlanul hagyva - 'csupán' <3-szoros hatótáv-növekedést eredményezne, de sajnos egy kézi rádió antennája rövidhullámon csak igen rossz hatásfokkal működhet, mivel a hullámhosszhoz képest nagyon-nagyon rövid, feltekercselve ('gumiantenna') is alacsony nyereségű lesz. Vagyis azonos antennába táplált (adó-) teljesítmény feltételezve a kisugárzott teljesítmény / EIRP-érték jóval kevesebb lesz rövidhullámon, mint az UHF-sávon (ahol a PMR működik), ha kézi rádiókról és a saját vacak antennáikról van szó. Ezt a rövidhullámú CB nagyobb adóteljesítménye kompenzálhatja ugyan, de egy jó antennát semmi nem pótolhat, főleg a vevőoldalon (mivel a nagyobb adóteljesítmény a vételkészségre nincs hatással).
Hiába van némi áthallás a wifi-vel, ez a téma itt erősen offtopik a kezdetektől, meg amúgy is van CB-s és PMR-es téma is, persze eléggé halott mindegyik. -
And
veterán
válasz
thomy76
#38978
üzenetére
Otthoni kategóriában WDS nélkül ez esélytelen. Anélkül a két router (AP) nem is fog egymásról tudomást venni, és hiába állítod be a wifi-hálózatot a két eszközön látszólag azonosra - megegyező SSID, rádiócsatorna, titkosítás és megosztott kulcs -, attól az még két külön hálózat marad.
-
And
veterán
válasz
thomy76
#38985
üzenetére
A WDS-sel sajnos az a rendszerszintű probléma, hogy nincs pontosan definiálva a működése. Alapesetben ugye AP-k - szigorúan az AP-módra, vagyis más funkcióra képtelen eszközökre értve - közötti kommunikációra való, amelyek WDS nélkül nem lennének erre képesek. Egy klasszikus strukturált hálózatban, AP - kliens viszonylatban ez nem gond, utóbbi módok teljesen kompatibilisek, tehát bármilyen gyártmányú és firmware-rel felszerelt kliens elvileg tud kapcsolódni bármelyik AP-re, természetesen adott wifi-szabványon belül. A WDS-re pedig ez egyszerűen nem igaz: ahány chipset és firmware, jó közelítéssel annyiféle kialakítás létezik belőle. Úgyhogy ha a routerek típusának nem is kell kötelezően egyeznie, azonos chipset és firmware nem árt (az pedig azonos típuson belül a legvalószínűbb
). De a siker még ilyenkor sem garantált, hiszen nem minden WDS megvalósítás képes ilyesmire. A WDS szerepe sem egyféle lehet (bridge vagy repeater), úgyhogy attól is függ. Tehát némely chipset / fw adhat ilyen WDS megvalósítást, de attól, hogy "WDS", ez még korántsem fog automatikusan működni. -
And
veterán
válasz
Beri78
#39056
üzenetére
Természetesen nem tilos, csak nincs értelme: a két antennának nem árt teljesen egyenrangúnak lennie, és azonos térben elhelyezkednie. A több antenna értelme (diversity és / vagy MIMO) lényegét veszti, ha ezeket nem tartjuk be. Márpedig a TL-WR841 egy 300 Mbps-es router, tehát MIMO-s, az ennél kisebb sebességű n-szabványú módokban illetve b/g-szabványos esetén - amelyek nem támogatják a MIMO-t - pedig feltételezhetően diversity működésű. Erről már egyébként régebben nagyon sokszor volt szó ebben a topikban, de egyetlen antennának is lehet értelme, például MIMO nélküli kültéri kapcsolat esetén (802.11b/g), amikor az egyik antennát - persze nem a gyári, kisebb nyereségű körsugárzót - eleve kültérre visszük, a másikat meg egyszerűen leszedjük, mert olyankor nincs rá szükség. De beltéren, pláne a teljes n-szabványú sávszél kihasználásához mindkettő kell, és haszontalan dolog eltérő nyereségűeket vagy másfajta iránykarakterisztikájúakat felszerelni a routerre.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
tibbike01
#39058
üzenetére
Változás a klienseken mérhető jelerősségben (a router EIRP-értékének növekedésében), visszafelé pedig a router vételi érzékenységének javulásában lehetséges. A gond itt egyedül a növekedés mértékével lehet: sajnos a beltéri körsugárzók nyeresége fizikai és méretbeli okok miatt nem lehet túlságosan nagy. Bármekkora értékeket is írjanak rájuk, ezeknek a beltéri vacakoknak a nyeresége legfeljebb 8..9 dBi lehet. Amit linkeltél, arról pontosan nem tudom mennyi, talán ez a 8 dBi-s típus lehet: TL-ANT2408CL. A TP-Link azért mégis kénytelen a valós adatokat megadni, ellentétben a rengeteg ócska noname antenna gyártójával. Ha vesszük azt a tényt, hogy a TL-WR841 típuson eleve 5 dBi-s antennák vannak, akkor a javulás számszerűen 3 decibelnyi lehet. Hogy ez mire elegendő, az erősen a körülmények függvénye, de beltéren sajnos általában képtelen ugrásszerű, átütő javulást hozni. Kicsit javíthat a stabilitáson, de nagyjából ennyit. A beltéri jelszintingadozás vagy egy újabb köztes fal többletcsillapítása ennél sokkal nagyobb érték lehet lehet.
-
And
veterán
válasz
anonym1s
#39063
üzenetére
Úgy veszem észre, hogy túl sok jelentőséget tulajdonítasz a csatorna kérdésének. Felesleges. A régió annyit határoz meg, hogy az adott területen mely csatornák (sávrészek) használhatóak legálisan és mekkora adóteljesítménnyel. Ezt próbálja meg a router az adott keretek között tartani. A csatornák között meg természetesen nincs jó vagy kevésbé jó, hiába ír le valaki ilyesmit. A csatornák alapjában teljesen egyenrangúak (bár konkrétan az 5 GHz-es sáv több szegmensre oszlik, és azokra eltérő szabályozás - beltéri / kültéri alkalmazás, EIRP-limit - vonatkozik. Ha a környékeden senki sem telepedett rá az 5 GHz-es sávra, minden csatorna szabad, akkor helyes régióbeállítás mellett tökéletesen mindegy, hogy melyik csatornát választod, a kapcsolat jó közelítéssel éppen olyan lesz az egyiken, mint a másikon.
-
And
veterán
válasz
anonym1s
#39068
üzenetére
DFS: Dynamic Frequency Selection. Ez egy olyan megoldás, amely elvileg megakadályozza az 5 GHz-es sávban működő időjárási célú radarokkal való interferenciát. Kizárólag az 5,25...5.725 GHz-es szegmensben használatos, ha az eszköz támogatja. Ha a wifi AP EIRP-értéke egy adott limitet képes meghaladni, akkor a DFS-csatornákon a működés előtt végez egy tesztet annak megállapítására, hogy szabad-e a csatorna. Ez akár percekig is eltarthat, és ha a router radarműködés okán foglaltnak találja az adott csatorná(ka)t, akkor adott időtartamra feketelistára teszi az(oka)t és nem hagyja kiválasztani a felhasználónak sem. Ennek nyilván kültéri, erősen nyalábolt átvitelnél van igazán jelentősége.
-
And
veterán
válasz
sanyek2
#39099
üzenetére
Érzésem szerint kicsit túlreagálod a dolgot. Nem kell semmilyen program ahhoz, hogy a wifi-kliensek listáját megnézd, elég ránézni a router státuszoldalára. Ha nem akarod, hogy 'lopják' a netet, akkor válassz normális titkosítást (WPA/WPA2-AES) és egy lehetőleg értelmetlen megosztott kulcsot. Különben bűncselekménynek nevezni erős túlzás, a háromszögelés meg egy rossz vicc volna még sík terepen is.
-
And
veterán
válasz
sanyek2
#39102
üzenetére
"Lehet, hogy feltörték még a WPA2-t is.."
Teljesen mindegy, miféle alakok laknak arrafelé, ez nonszensz. A WPA2 (AES) és egy kellően hosszú, szótáralapon nem támadható kulcs párosát nem fogják törni. Ha valahonnan tudja, az más kérdés, de ez messze nem a vérpistikés szint (egyáltalán: nem a támadón múlik, hogy törhető-e, mert csak brute force módszerrel próbálkozhat egyelőre).
Mod.: változtass kulcsot most, és nézd meg, hogy utána is megjelenik-e az a Huawei-féle kliens.
Az IP-címe (192.168.2.1) elég gyanús, a routered vagy modemed nem valamilyen Speedport-típus?[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
-
And
veterán
válasz
sanyek2
#39111
üzenetére
(Ezért kezdtem azzal, hogy akármilyen - kliensgépen - futó program helyett a legegyszerűbb ránézni ilyenkor a router státuszoldalára, mert ott megtalálod a felcsatlakozott wifi-klienseket, és tuti nincsenek rajta sem a vezetékes kliensek, és a router saját magát sem írja oda..
). -
And
veterán
Ez a kérdés ebben a formában körülbelül a 'mennyit fogyaszt egy autó?' felvetéssel egyenértékű. Lehet két watt, 5W, vagy ezeknél valamivel több (esetleg kevesebb) is. Mint egy router. A pontos érték egy halom paramétertől függhet: chipset típusa, szabvány / rádiósáv (esetleg több is), belső tápáramkör(ök) kivitele, MIMO megléte, hardver kiépítettség (pl. RAM mennyisége), SoC terheltsége / pillanatnyi adatforgalom, adóteljesítmény, stb. Tehát minimum erősen típusfüggő.
-
And
veterán
válasz
_kovi_
#39287
üzenetére
Akkor okozhat problémát, ha a routeren is be van kapcsolva. Lényegében mindegy, melyiken engedélyezed, de csak az egyiken tedd. Célszerűségi okokból a routerben érdemes bekapcsolni, más eszközben pedig tiltani a DHCP-szervert. Ez a "néha megy, néha nem" viszont nem túl konkrét leírás, egy - akár csak egy tesz idejéig - fix IP-vel rendelkező kliensnél például teljesen irreleváns a DHCP-szerver(ek) megléte.
-
And
veterán
válasz
farkas-j
#39330
üzenetére
Ami azért van, mert nincs olyan, hogy "wifi-sáv". Ez egy ISM-sáv (az 5 GHz-es is az), ahol ezek az eszközök bejelentési- és engedélykötelezettség nélkül működhetnek az adott játékszabályokat betartva. Egyébként utaltam már arra, hogy sokan veszik készpénznek az inSSIDer és hasonló programok 'spektrumképét', ami persze nem valódi spektrum, de te szerencsére nem ugrottál be ennek
.
#39331: Majd' két évtizede vannak ilyen négycsatornás, mellesleg teljesen analóg szimplex jelátvivők a hazai piacon is. Ez annyiban különleges, hogy az IR távirányító jelét a vevőegység az UHF-sávon vissza tudja küldeni az adó felé. Annyiban hasonlít egy sima broadcast adóhoz, hogy akárhány vevő képes fogni a sugárzott jelet. Van olyan típus, amelyiknek az adóoldalán van beépített kábeltuner is, tehát nem csak alapsávi videót / audiót tud fogadni, hanem a komplett kábeltévét, és abból egy csatornát tud a vevő felé továbbítani, ami persze a vevőoldali távirányítóval léptethető.
"Ez alatt azt értem, hogy ha én is veszek egy olyat mint a szomszédom, akkor nézhetjük egymás műsorát egyetlen TV-n akár két műsort is "egymáson" ?"
Itt nem világos, hogy mire gondoltál. -
And
veterán
válasz
farkas-j
#39334
üzenetére
Ennél azért jóval olcsóbb megoldások is vannak, például: [link]. Ezt 1-2 éve még egy hazai webshop 16 ezer forint körül árulta, most sajnos már nem találom. Amúgy például az Ubiquiti egyes normál wifi-eszközei is támogatják a valós passzív spektrumanalizátor-módot (a wifi forgalom teljes kikapcsolása mellett), amely természetesen nem műszerpontosságú és a felbontása sem túl nagy, de a megtévesztő 'analizátor' programokkal szemben legalább valós spektrumképet mutat.
Gubek-Einste / mezis: aha, hát mivel analóg TV adókról van szó, azonos csatornán működve természetesen csak zavarnák egymást és közös szinkronforrás híján amúgy sem lennének képesek csak úgy összeadni helyesen a képtartalmat.
Mod. alec.cs: A megjelenített térerő sosem a szoftvertől függ, az csak kiolvassa a wifi-modulból az általa képzett, a térerővel úgy-ahogy arányos értéket. Az is valószínű, hogy semelyik wifi-modul (illetve azzal felszerelt eszköz) nem fog magától ingadozó térerőt mutatni állandó körülmények és tiszta sáv mellett. Tehát az instabil indikált jelszint általában valamilyen külső hatás eredménye. Okozhat ilyet a sáv zsúfoltsága, de beltéren (a visszaverődések okán) akár az eszköz enyhe elmozdítása, illetve a környezet megváltozása, ajtó nyitása, emberek mozgása, stb.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
Nordik
#39349
üzenetére
Mivel akkor nincs átfedés két hálózat jele (spektruma) között, ha a csatornák távolsága legalább öt, ezért ezt lehetőség szerint be kell tartani. Természetesen nem léteznek előre definiált preferált csatornák, az 1 / 6 / 11 is csak onnan jön, hogy az USA-beli kiosztás szerint a 11-es felett nem lehet csatornákat kiválasztani, és ez az a három darab, amelyek között nincs átfedés. A 4-eshez (mivel azzal lefelé az összes átfedett valamennyire) pedig a legközelebbi átfedés nélküli a 9-es. De ugyanúgy 'jó' a 10-es vagy afeletti csatornák bármelyike is. Az más kérdés, hogy sűrűn lakott helyen egyáltalán nincsenek tiszta, zavarmentes csatornák, ott a legjobb kompromisszumra kell törekedni a kiválasztáskor.
[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
(Nagyon elvetemült ötlet! Párszáz méter - mennyi is pontosan? - még kábelcsillapítással is sok, bőven meghaladhatja egy sokszor tíz kilométeres szabadtéri link csillapítását. Arról nem is beszélve hogy a falban lévő TV-koax tuti nem 50Ω-os, ami plusz veszteséget okozna, illetve valószínűsíthetően nem pont-pont kapcsolatra lett tervezve, ha ilyen hosszú, azaz lehet van rajta jó néhány leágazás, stb.)
-
And
veterán
válasz
Gózika
#39382
üzenetére
A diversity átkapcsolást nem hinném, hogy bármilyen monitorozó programmal nyomon tudnád követni, mivel a nagyságrendje bőven a mikroszekundumos tartományba esik, és egy tranzakció alatt (TCP csomagon belül) akár többször is megtörténhet. A diversity átkapcsolás amúgy elvileg nem a nyers jelszint, hanem a vételi bithibaarány függvényében történik, bár ez a két jellemző nyilván összefügg.
A két különböző karakterisztikájú vagy polarizációjú antenna egyébként pont a diversity lényegét veszi el, tehát ilyen esetben nem érdemes mindkét kimenetre erősítőket kötögetni (már ha tényleg arról, és nem MIMO-ról van szó, tehát az eszközök csak 802.11b/g/a szabványok valamelyikét támogatják). A külső erősítők nem feltétlenül tesznek jót a kapcsolatnak, főleg vételi irányban, ha túlvezérlik az eredeti vevőfokozatot. A viszonylag hosszú, 5-10 másodperces periódus inkább valami másra utal (akár az erősítő vagy a vevőfokozat fals működésére, telítődésre, gerjedésre vagy akármi hasonlóra). A vételért felelős áramkörök nyilván eléggé ki vannak hegyezve, vagyis nem lehet csak úgy 'büntetlenül' erősítgetni a vételi jelet, hiszen akkor fognánk egy rakás vételi erősítőt, és a gyári érzékenységet 10..20..akárhány decibellel tudnánk javítani (ami a zaj miatt nyilván elvi lehetetlenség). Amikor meg a két egység közel van, a nagy jelszint + vételi erősítő túl tudja vezérelni vevőfokozatot, amitől az furcsán viselkedhet. -
And
veterán
válasz
Gózika
#39386
üzenetére
Azt gondolom, hogy azt a kérdést viszonylag egyszerű tisztázni, hogy a diversity belejátszik-e ebbe a jelenségbe. Ahogy írod is, leszeded az egyik antennát (hol az erősítőst /lehetőleg az erősítővel együtt/, hol a normált), és megnézed, hogy úgy is jelentkezik-e a probléma. Annyit azért hozzá kell tenni, hogy ezt sem érdemes túl közelről próbálni, hiszen az eltávolított antenna jele (ahogy - és erre is utaltál - a diversity kapcsoló leválasztott ágának jele sem) nem tűnik el nyomtalanul, a lezáratlan csatlakozás és a hozzávezetés is antennaként viselkedhet, persze rossz hatásfokkal. Ezen az 50Ω-os lezárás ugyan segíthet, de ettől még mindig nem tűnik el teljesen az adáskor kisugárzott jel és a vételi érzékenység sem lesz totál nulla. Azt sajnos a diversity kapcsoló chip-ek adatlapja sem említi, hogy mi történik a lezárás hiányában, mivel a paramétereket mindig arra az esetre értik, amikor a kapcsoló összes portja 50Ω-ra van illesztve.
Diversity: amit az elméletéről tudni érdemes, az nagyjából itt van összeszedve: [link].
A megvalósítása hardver- és firmware-függő, de azért az alapműködés az, hogy jel hiányában a diversity vezérlése folyamatos antenna átkapcsolgatással szkennel, és ha csomagot vesz az egyikről, akkor a továbbiakban azt használja adásra és vételre is mindaddig, amíg vett csomag érvénytelen, CRC-hibás nem lesz, és ekkor antennát vált. Ezt lehet variálni azzal, hogy például az AP hozzárendeli az adott kliens MAC-címéhez az aktuálisan kiválasztott antennát, vagy hardveresen is, például egyen miniPCI kártyák (leírás alapján) adásra mindig ugyanazt az antennát használják, vételkor tudnak csak váltani. Tehát valódi értelemben nincs bithibaarány számítás, csak csomagellenőrzés (érvényes vagy nem érvényes), ami persze ugyanúgy összefügg a bithibaaránnyal és a jelszinttel. A vételi érzékenységet a gyártók általában 10%-os BER-re adják meg, de néha kétségeink támadhatnak, hogy ez mennyire alapul valós mérésen. A diversity átkapcsolás általában nincs agyon bonyolítva: ha a vett csomag hibás, átkapcsolunk a másik antennára, ha azon sem jó, akkor visszaértünk a kiinduló (nincs jel) állapothoz: addig kapcsolgatunk, míg érvényes jelet nem találunk, és amíg az jó, addig nem nyúlunk semmihez. -
And
veterán
válasz
dealerman
#39459
üzenetére
1.) Két antenna != nagyobb jelszint, ne ess ebbe a hibába.
2.) Semmiképp nem valós mérés a kliensek által bármilyen formában mutatott jelszint. Két kliens "mérési eredménye" pedig végképp nem hasonlítható össze mérési célzattal. Még ha ugyanazon a kliensen (a routeren) méred a jelszintet áthelyezés előtt és után, akkor már tapasztalhatsz valamennyi javulást, de ez sem lesz feltétlenül pontos vagy teljesen hihető érték. Kábel rövidítése (azaz a router antennához közelebb való telepítése) esetén a valós javulás elég könnyen számítható a kábel fajlagos csillapításából és hosszának csökkenéséből, de a router által visszajelzett érték nem biztos, hogy a közelében lesz a valós adatnak. Márpedig ebben az esetben a számított értéknek igenis lehet hinni. Pl. 10 méterrel csökkented a H155-ös (fajlagos csillapítása 0,5 dB/m @ 2,4GHz) koaxkábel hosszát, akkor oda-vissza 5 dB-lel javul a valós jelszinted. Ha a routeren nem ennyi a visszajelzett térerő növekedése, akkor biztos lehetsz benne, hogy a router nem pontosan mér, mert egyébként nem is az a dolga. -
And
veterán
válasz
dealerman
#39464
üzenetére
A TP-Link routerek valamiért imádják ezt a lehetetlen, vagy legalábbis erősen félreértelmezhető adatod, hogy "Signal", decibelben. Ezzel mindössze annyi a baj, hogy ilyen nincs: vagy a megnevezése hibás, vagy a mértékegysége (és ha utóbbi, akkor egy negatív előjel is hiányzik onnan). Ha vételi jelszint, akkor dBm, és teljesen más nagyságrendben értelmezhető vételi szintként (mondjuk -40..-90 dBm az egy értelmes tartomány), ha meg jel/zaj viszony, akkor nem egyszerűen signal lenne a neve, hanem mondjuk SNR. Valószínűleg az utóbbi akar lenni, de ez így rendkívül félrevezető, nem sokat segíti a szerencsétlen júzert a fogalmak tisztázásában.
Ha valóban jel/zaj viszony, akkor ez nagyon jó érték (20..25 dB felett már elérheted a router által támogatott maximális sebességű fizikai linket), viszont ezt a jellemzőt nem olyan egyszerű arányba állítani a kábelveszteséggel illetve annak csökkenésével, mint a sima jelszintet, amit viszont ez a router - legalábbis a gyári firmware alatt - nem mutat meg.
Szóval igen, nagyravágyó vagy![;]](//cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.[ Szerkesztve ]
-
And
veterán
válasz
dealerman
#39470
üzenetére
A két mértékegység sehogy sem hozható össze, mivel más mennyiségeket jellemez, ráadásul más eszközökkel is mérted. A jelszint a vett jel abszolút teljesítményszintjét (mW) minősíti, a jel/zaj viszony pedig ugyanennek a jelszintnek és a hasznos jel nélkül mérhető alapzajnak a hányadosa (illetve ha a jel- és a zajszint nem lineárisan - wattokban -, hanem dBm-ekkel van kifejezve, a kettő különbsége). Vagyis utóbbi egy egyszerű arányszám, nem jellemzi a jel szintjét. Az SNR akkor is 35 dB, ha jeled -45 dBm, a háttérzaj pedig -80 dBm, és akkor is, ha a jel -60 dBm, a zaj pedig -95 dBm.
.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
.Új hozzászólás Aktív témák
Gubek-Einste- Nem szavazza meg Musk 56 milliárd dolláros csomagját a norvég állami vagyonalap
- Az Apple is mesterséges intelligenciával turbózza fel a teljes kínálatot
- Politika
- Peugeot, Citroën topik
- Videós, mozgóképes topik
- exHWSW - Értünk mindenhez IS
- KuKirin G4 - a sebesség ára
- RC modell földön, vízen, levegőben
- Szünetmentes tápegységek (UPS)
- Samsung Galaxy S24 Ultra - ha működik, ne változtass!
- További aktív témák...
Állásajánlatok
Cég: Ozeki Kft.
Város: Debrecen